Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-14 / 293. szám

87 Vasárnap, 1975. december 14.' Negyvennégy óra A kereskedelemben dolgozók mnnkaldejéről Lassan már megszokja a változtatása találkozott a la- érthető módon — a táppén­vásárló, ha az egy-két sze- kosság megértésével. Ezt bi- zes napok száma emelkedik. mélyes élelmiszerboltok kö­zül néhányat zárva talál. Le­gyint egyet, és továbbsétál, hiszen a nagy üzletekkel ef­féle baleset nem fordulhat elő — a hiányzó dolgozók el­lenére az alapvető szolgálta­tást biztosítják a kereskedel­mi egységek. A megyei népi ellenőrzési bizottság zonyítja az is, hogy nagyon Több vállalatnál azért gaz­kevés panasz étkezett az il- dálkodnak rosszul a munka­letékes hatóságikhoz — de erővel, mert az üzletvezetők ennek ellenére néhány prob- nem tartják be a két hétre léma mellett szó nélkül nem előre kötelezően előír1, idő­lehet elmenni. A Csongrád megyei statisz- miszer-kiskeresKedelmi Élel­Vál­tikai adatai szerint az el­múlt két és fél év alatt a Csongrád megyei és a sze­gedi élelmiszer-kiskereske­delmi vállalat boltjai 3300 napon keresztül zárva vol­tak. Az okok Között tallózva gyorsan kiderül: legtöbb gondot a munkaerő hiánya okozza. A tendencia nem új keletű, és úgy latszik, a jö­vőben még inkább számolni kell e jelenséggel. A gond egyébként országos jellegű, ezért orvoslására számos in­tézkedés született az elmúlt másfél év alatt beosztást. így előfordul az is, harmadnapra már nem tud­ják a dolgozók, mikor kell munkába állniuk. Ezért nem véletlen, hogy a szabadna­lalat boltjaiban ez év első pokat nem „lehet" kiadni. felében a dolgozók 64 szá­zaléka nem kapott teljes szabadnapot A nagyobb üz­leteknél ez azt jelenti, hogy szombaton és hétfőn is le­dolgozták a teljes műszakot, így csak a szombati és a hétfői műszakváltáskor ju­Sajnos, nagyon sok szakkép­zett kereskedő állást változ­tat, más foglalk >zást keres az alacsony kereseti lehető­ségek miatt Ez a folyamat tovább rontja a jelenlegi helyzetet. A munkaerőhiány­hoz az is hozzájárul, hogy a A legfontosabb — és a szo­ciálpolitikával ls összefügg — az a rendel Kezés, amely 1974. július 1-től 44 órára csökkentette a kereskedelmi dolgozók heti munkaidejét Az intézkedés nagymérték­ben javította a munkahelyi közérzetet, de ennek ellenére Szegeden — hogy az ellá­tás színvonala n« csökkenjen — a várost körzetekre osz­tották, és az egyes területe­tottak két fél r ap pihenőhöz szülő nők és a gyermekgon­(a munkaidő csökkentése dozási segélyen levők szá­előtt is ez volt a helyzet), ma igen magas, és gondot 1975. augusztus 1. után — az okoz az is a vállalatoknak, új nyitvatartási rend óta — hogy a bölcsődék, óvodák már több dolgozó jutott sza- nyitvatartási-zárási ideje lé­badnaphoz, de mégsem a nyegesen eltér ÍZ üzletháló­szükséges, meg lelelő arány- zat munkaidejétől, ban. Nem fogadható el vég- ^^^^^^^^^ leges megoldásként az egy­két személyes árudákban, hogy a bolti dolgozók 26 szá­zaléka nem kapja meg a tel­jes szabadnapot — csak szombat délutáni fél napot ken a boltok nyitvatartási A munkaerő-gazdákodás idejét összehangolták. így a gondjai azonban olyan ter- nap minden órájában bizto­mészetűek, hogy a hiányos- sítva van, hogy a lakosság Ságokat, nehézségeket csak a valahol vásárolni tudjon, az élelmiszerszakmában körülmények gyors roegváL- Azonban a nyitvatartások nem érvényesült teljesen ál- toztatásával lehetne orvo- módosítása óta az ellenőrzé­dásos hatása. Okaira felhív- solnL sek azt mutatták, hogy az ta a figyelmet a szegedi és például a vizsgálat során összehangolás hiánya miatt a megyei népi el.en őrzési bi- kiderült: a megye több üzle- egy-egy alkalommal az áru­zottság is, amikor a 44 órás tében a legalapvetőbb higié- ellátásban zökkenők voltak, munkahét bevezetésének ta- n£aj követelményeknek sem Mindenesetre az bizonyos: pasztalatalt vizsgálta. lehet eleget tenni, mert szükséges a nyitvatartási Idő A kereskedelmi vállalatok nincs öltöző, nincs mosdó, ésszerű szűkítése a Jelenlegi a múlt év elején körültekin- j^Iég 1975-ben is léteznek munkaerőhelyzet miatt, mert tőén felkészültek a munka- olyln boltok, anol nincs fo- 'gy nemcsak a kereskedelmi idő csökkentésére. Figyelem- v£z> lgy M elárusítók ke- dolgozók 44 órás munkahetét be vették a központi irányéi- ^ sem moshatnak. Egyéb- biztosítják, hanem ezzel csök­veket; a nagyobb boltoknál ként ebben az évben 19 üz- ken a szakmából rálő elván­s munkaszervezéssel, a fel- ietbe vezették be a vizet, dorlás is. Szükséges azonban adatokat könnyítő gépek be- gok helyen az elárusítók szó- bogy a vásárlási szo­állításával igyekeztek meg- teszik az üzemi étkeztetés kásáink tovább változzanak, könnyíteni az átállást Ha- hiányát is Gya'cran panasz- Például ne vasárnap dél­mar kiderült azonban, hogy kodnak, hogy a nehéz fizi- előtt vegyük meg az olyan a létszámhiánnyal nehéz kai terhelést nem bírják, cikkeket, amelyek hétköznap megbirkózni, ezért mindé- például a pénztáros az önki- ^ beszerezhetők. Vasárnap nütt nem tudják kiadni a gzoigáió üzletben, amíg az «ak ^^ nyitnak ki egyes szabadnapot, az előre elké- egyi* kosárból a másikba üzletek, hogy a tejet, kenye­átteszi az árut egy műszak ret * a friss tejtermékeket alatt T—9 mázsát emeL A megvásárolhassuk, komoly terhelés miatt — Haláss Miklós Felelőtlen minősítés N' agyon okos, tehetséges ember, de sajnos, rendkívül kötekedő termé­szet — mondták róla. Az illetőt 15 éve kíséri ez a minősítés, annak ellenére, hogy egy évtizede senkivel sem köteke­dett. Hiába bizonyítja évek óta magatar­tásával, munkájával az egykori minősítés ellenkezőjét, mert aki az eredeti megálla­pítást tette, olyan ember, hogy a szavának súlya van a szakmában. Jól ismerem a minősítettet is, a minő­sítőt is. Megpróbáltam helyreállítani közöt­tük az igazságot, ezért megkérdeztem a te­kintélyes véleménynyilvánítót: mire ala­pozza állítását? Legnagyobb meglepeté­semre azt a választ kaptam: „mondták". Tehát ő nem tudja biztosan, nem tapasz­talta személyesen, nem is nagyon ismeri az illetőt, de hallott róla valamit, amit má­sok mondtak — lehet, hogy azok' is úgy hallották —, és a rossz vélemény él to­vább, kíséri az ártatlan vádlottat. Sokan nem is sejtik, hogy egy meggon­dolatlan minősítő kijelentéssel milyen sú­lyos csapást mérnek embertársukra. Kü­lönösen a vezető beosztású embereknek kel­lene meggondolniuk, mit mondanak be­osztottaikról. De nem kisebb a felelőssé­gük azoknak a nagy tekintélyű szakem­berekenek sem, akiknek a szava döntő a szakmában. Egyszóval, jobban meg kellene fontolnunk, amikor embertársaink' munká­járól, magatartásáról véleményt mondunk. Ismeretes, hogy a vállalatok, intézmé­nyek vezetői kötelesek bizonyos időközön­ként írásos minősítést készíteni beosztot­taik jelleméről, munkájáról. Ezeket a mi­nősítéseket az érdekelttel meg kell beszél­ni, és mindenkinek módjában áll vitatkoz­ni, egyetérteni, vagy nem egyetérteni. So­kan idegenkednek ezektől a nem mindig kellemes, de emberséges értékmérésektől. Pedig, ha jól meggondoljuk, sokkal helye­sebb a szemtől szembe kimondott — és ép­pen ezért megfontolt — vélemény, mint a hátunk mögött elejtett megjegyzés. Sajnos, a felelőtlen minősítéseknek olyan széles skálája, olyan változatosan sok mű­faja alakult ki nálunk, hogy ma már kö­vetni is nehéz. Ki ne ismerné például azt a „megszépített" minősítést, amely azért készült valakiről, mert meg akarnak tőle szabadulni. Ezeknek a minősítéseknek a szerzői azt sem bánják, ha az eladásra szánt káder, a képességeit felülmúló, ma­gas beosztásba kerül, csak menjen, csak valahogy túladhassanak rajta. Hasonlóan gyakori a tudatosan „elvágó" minősítés is, amely bosszúvággyal, vagy gyűlölettel táp­lált rosszindulatból fakad, nogy megaka­dályozza, derékba törje valakinek a kar­rierjét. Tulajdonképpen mindegy, hogy a hamis minősítés milyen céllal készül, minden­hogyan káros, nemcsak a minősített em­ber, hanem a társadalom szempontjából is. A felelőtlen minősítés természetesen ellen­kezik a párt és a kormány káderpolitiká­jával, a szocialista humánum elveivel. Hi­szen a szubjektív alapon — túlzott jóin­dulatból, vagy rosszindulatból — készült minősítések nem veszik figyelembe az em­ber politikai meghízhatóságát, szakmai fel­készültségét, jellemét, erkölcsi magatar­tását, a közösséghez való viszonyát. A sze­mélyes szimpátia, vagy antipátia következ­tében gyakran előfordul, hogy tehetségte­len emberek magasra emelkednek, tehet­séges emberek pedig süllyesztőbe kerülnek. A felelőtlenség minden esetben súlyos bűn a szocialista közösségben. Mindany­nyiunknak kárt okoznak azok, akik fele­lőtlenül szórják a közösség pénzét, paza­rolnak, de még ennél is nagyobb kárt okoznak a társadalomnak, akik felelőtle­nül gazdálkodnak legértékesebb kincsünk­kel, az emberrel. S zólni, beszélni keü hát á minősíté­sekről a nyilvánosság előtt akkor is, ha sokan szeretik bizalmasan kezelni őszintétlen véleményüket Nem kell kiteregetni ország-világ előtt a személy­zeti páncélszekrények aktáit, de jó, ha az emberek tudják, milyen véleményt alkot­tak munkájukról, magatartásukról a ve­zetőik. Csak az tud változtatni a hibáján, akinek őszintén a szemébe mondják, hogy mi a hibája. Csak az tud védekezni az igazságtalan, az elfogult minősítés ellen, akinek nem a háta mögött, hanem előtte mondják el a róla alkotott véleményt G. j. szített munkarendet nem lehet betartani, és a túlórák száma Inkább növekszik, mint sem csökken. A népi ellenőrök summázata szerint a zökkenőmentes ellátási ve­szélyeztető helyzet alakult ki. Ilyen körülmények között tovább kellett lépni. Orszá­gosan felülvizsgálták a nyit­vatartási időt és bevezették a szociológiai módszert, a vásárlási szokások, a vásár­lások gyakoriságának méré­sére. A tapasztalatok értéke­lése után újabb intézkedés látott napvilágot A megye öt városában módosították az üzletek nyitvatartási ide­jét. Az újabb állapot létre­jötte kétségtelenül javította az élelmiszer-kereskedelem helyzetét, de a kiskereske­delmi vállalatok gondjai — mint ahogy a népi ellenőrök kimutatták — még mindig tekintélyesek. A csökkentett munkaidő, a j iayitvatartás idejének Teljesített vállalás A fővárosi KlSZ-szervere­tek — akcióprogramjuknak megfelelően — teljesítették 12,5 millió forintos vállalá­sukat Ezt az összeget a Vietnamban épülő, ezer fia­talt nevelő szakmunkáskép­ző intézet alapítására aján­lották föL A KISZ budapesti végre­hajtó bizottságának ülése megállapította: a KISZ-bi­zottságok és az alapszerve­zetek a kommunista műsza­kokat és a szociális létesít­meg-1 mények megvalósítását segí­tő munkaakciókat eredmé­nyesen kapcsolták össze tár­sadalmi-politikai célokkal. Nemzetközi közlekedési kiállítás Budapesten „A vasút halad a jövő fé­lé" címmel a most következő héten mutatják be a Közle­kedési Múzeumban azt a nemzetkőzi fotó-vándorkiál­fejlődését Még nem is a jövő, de már a ma valósá­ga az óránként 300 kilomé­teres sebességgel közlekedő francia TGV 001 motorko­lítást, amely három évre ter- est, a közönség képeket lát­vezett körútja során bejárja Európa minden nagyobb városát. A kiállítás tablói rövid történeti visszapillantás után 2000-ig szemléltetik a vasút Üj textilesklub Társadalmi összefogással épült a Szegedi Textilművek ifjúmunkás klubja, ami egyben a gyár oktatási központja is. Segítséget szépen kaptak munkájukhoz. A Zalka Máté laktanya KISZ-e&ei készítették a tervet, a Szegedi Magas­és Mélyépítő Vállalat fiataljai és szocialista brigádjai csi­nálták a költségvetést, részt vettek a szakipari munkákban. A textilművek kollektívája 200 ezer forint társadalmi mun­kát végzett, s két kommunista szombat, révén 250 ezer fo­rintot adott a klubra. hat a 185 európai nagyvá­rost összekötő Trans-európai expressről, az egyre inkább specializálódó teherszállítás­ról, a konténerforgalomról. A kiállítás foglalkozik a nagyvasút- és a városi köz­lekedés modern kapcsolatai­val, a vasút és a repülés együttműködésével. Külön fejezete a kiállításnak a biz­tonság, a kibernetika, az ön­működő kapcsolóberendezés, s általában a vasútüzem automatizálása. A kedden nyíló kiállítás december 31-ig tekinthető meg a Közlekedési Múzeum előadótermében. (MTI) Jubileum Fennállása negyedszázada* jubileumát -ünnepli a kecs­keméti Kodály Zoltán ének­zenei általános iskola és gimnázium. Ez volt az or­szág első ilyen típusú zenei oktatási intézménye, s meg­szervezése még a zeneszerző nevéhez fűződik. (MTI) Növekvő export Teljesítette IV. ötéves ter­vét a nagy múltú Mosonma­gyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár. A tervidőszak kez­dete óta több mint 8 milli­árd forint értékű különböző gép és berendezés készült az üzemben. Ez azt jelenti, hogy 5 év alatt a termelési érték és az árbevétel egyaránt megkétszereződött, a nyere­ség pedig több mint a há­romszorosára nőtt az előző tervidőszakéhoz képest. Je­lentősen növekedett az ex­port is. (MTI) & társalgóban olvasgatnak, eársts Játékot játszósak a fiatalok Jé szórakozátó ayftjt a rexwatal A büfé hűsítő totókkal várja a vendégeket - tcobaey1 Károiya* talvé&Ui \

Next

/
Oldalképek
Tartalom