Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-14 / 293. szám

4 Vasárnap, 1975. december 14.' Életformaváltás szépen „rajzolt" József At- ezen a tájon. De akkor a tila-idézet: „Dolgozni csak gép már eljegyezte magáA brigádnapló első oldalán kezetnek hfre sem volt még nem tudtak otthonról segíteni — fűzi tovább a gondolatsort Petákné. — A gyerenak. kekkel — mert másik is van Egy nap hazament Szegedról, az apja „Hol voltál?' Szegeden, menni akarok dolgozni." „Innen sehova" — pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes..." A Szegedi Ecset- és Seprögyár 10 tagú Dózsa György szocialista brigádjának naplója különös tükör. Tíz asszony életének, förmedt rá az apja. „Hiába munkájának sok-sok vonása, mozzanata rajzolódik ki, a naplót lapozgatva. Vállalámondja. hétfőtől dolgozom. Gép mellett." Sok száz lekeTibi — sokat veszekszünk, megkérdezte: hogy tanuljanak, legyenek Bent voltam szorgalmasak. A főiskola gyakorló iskolájába járnak, a nagyobbik mellé még fogadtunk ls egy korrepetáld főiskolást. Mindketten tanulnak, műrékpározott kilométert kel- velődnek. Együtt járnak a sok és teljesítések, közös |ett még megtennie éjszakai szocialista szórakozások, társadalmi munkaakciók, tanulás. Az idei vállalások között kiműszakok után, míg albérletbe brigádvezetök hajnalban, klubjának foglalkozásaira költözött. Terike jegyzetel, és utána emelt helyen szerepel az élete-tarisznyája hamuba anyagtakarékosság, a jobb sült pogácsáival — érkezett Ezekkel az élményekkel — mindent töviről hegyire megbeszélnek. munkaszervezés. A vendégek aláírásai között ott találjuk a földrajztudós Jakucs László, az úl ságíró Perényi István, az író László Bencsik Sándor kézjegyét. FiAmikor 1972-ben megkapa felnőttkor küszöbére, a városba, az új közösségbe. A kenderben ismerkedett táic a tarjáni két és félszö meg Terikével, aki akkor bás lakást, s az öregek előalig múlt 16 éves. Faluról S2ör meglátták, ámultak, „iité ,,„bci• Jött 6 is- a nővére után. Az hogy milyen gyönyörű, s fffiSd SainTk átSeL "gyeskezú lán/ három hónap hogy itt minden gombnyowtmiLvJ,04múlva már gépre került. Egy másra működik, hatalmas ^„£iJ£}* veszekedésből ismeretség, az ablakok, padlószőnyeg, für^meretségból esküvő lett. d6szoba' - de ók bizony csak nem hagynák már el a tanyát. — Nehéz volt az albérlet- — Amikor albérletben lakben. Vizes udvari helyiség- tunk, hétvégeken szinte ben laktunk, sosem sütött be szöktünk ki a tanyára. Most vezető, Peták Kálmánná Terike 165. 150, 161, 137 százalékot teljesített hónapról hónapra. A férj, P^tik Kálmán ls brigádvezető. szocialista usvancsak az ecset és sen- a naP- mindig égetni kellett már rtikábbak a látogatások S^^u^át^r. a Villanyt •- 32 f™ — —«cserélnénk semmi 12 'tacú Gaearin bricád ve- asszony. — Megszületett a ért! Az egésznapi munka íz tagú uagarin Dngao ve- nagyobbjk flú> Zoll> 5 nehéz után jólesik itthon pihenni, volt a kenderben a három jólesik, hogy ez a lakás „kimindketten múszakban, fárasztó volt két szolgál" bennünket. gépen dolgozni. Fájó szívvel A szobában modern bútohagytuk ott a gyárat, szin- rok. A könyveket az üzemi te ott nőtt be a fejünk iá- könyvterjesztőtől vásárolják Torradalom életformában, gya, ott voltak a barátok, Terike a tévéműsor után, e munkában, gondolkodásban, ott már kiváló dolgozó vol- késő éjszakai órákig olvas tam, s megkaptam a Köny- Ká'mánt inkább az autó, a nyűipar Kiváló Dolgozója barkácsolás érdekli. A fiúkkal most éppen garázst építenek. A két fiú, Zoli és Tibi a konyhában krumplit hámoz Előkészítik a vacsorát, önállóak. Szü'eik korán mennek dolgozni, ők egyedül ébrednek, s indulnak a buszhoz, mennek az iskolába Segítenek a takarításban, a főzésnél. Hétvégeken gyakran beülnek az öreg Moszkzetője. Két évtizede tanyán éltek. Ma munkásemberek, tarjáni lakosok. A Bordány melletti tanya, kitüntetést ls. szülőház fö'des szobája, te- 1967 óta az ecset- és sepnyérnyi ablaka ma már rügyárban dolgoznak. Terike csak torokszorító három fiú közül emlék. A Kálmán már itt is megkapta a Kiváló Dolgozó kitüntetést, volt a legidősebb. Hetedikes szakszervezeti bizalmi. Népvolt, mikor kivették az isko'ából. Vezette szántáson a lovat, napszámba járt. Gondolta-e akkor, hogy épp a zene, a muzsika fogja kézen, s vezeti el a városba, majd egy új közegbe, a munkások közé. Bordányban a tűzoltó-zenekarban ismerkedett meg a hangszerekkel, a kottával. Napszám mellett be, -biciklivel járt be Szegedre, a konzervatóriumba. Aztán 19 évesen anyagmozgató lett a szerű, kedves emberek. Meg tudják fogni a munka nehezebb végét okos-értelmes célokért. — Autószerelő szerettem volna Iehni — mondja a férkenderben, hétvégeken kul- már látom. túrházakban, lakodalmakban muzsikáltak. Másfél év után ismét hazahívta a szükség. A katonaság után újat épifl. — Nagybátyám hívott vtcsba. Belátták már szinte Pestre, ott volt műhelye. De az e*ész országot. Sokszor . ,, . . ... mennek dolgozni. Az idén hát az iskolát se fejeztem paprlkát vállaltak, szorgog. kellett otthon a mun- kodott az egész család. A káskéz. A nyolcadikat már faluba, a tanyára már csak itt végeztem a seprúgyárban, névnapra, születésnapra, tín. nepekre mennek. Gyakran A feleségem nógatott, ma fö,ugranak )de . munkatár. megérte. Féltem gak. a barátok. Kálmán if rég-ugyan, mert rettentően Iz- el-eljár muzsikálni gulós vagyok. Most a cimborákkal. KRESZ-vizsgán is nézem az Életformaváltás... Pálya aláírásomat, mintha cikk- módosí'ás... Sorsfordulat.. tettek a düledező tanya he- cakk varrógéppel írták vol- Véletlen széljárás játéka iyett. Mellette egyedül küzdeni a földdel, az elemi csapásokkal 1 A termelőszővetna a nevem. vagv tudatos választás, — Mindig szerettem volna küzde'em?!... és tanulni, de sokan voltunk, Tanács'apk beszámolója A Jövő héten ls sok helyen 3. sz.): Grodiczkl Anna, a 36-os tartanak tanácstagi beszámolót választókerület tanácstagja az Szegeden. FMSZ kultúrtermében (Bocskai December I5-én. hétfői. 17 óra- " * Jant"»In6i \ JJ" kor Nagymthóly Lászlóné, a 30- «f ^ ás választókerület tanacstag.la a W«n«w»k it^Tótt Béiaall2Sjro^'úX- Nagv^íst- ugya^^Sh BéJa^a llJnácstagta a béketelepl pártház- »Mv««Mhd^ Házban; Kakuszi Géza. a 83-as vá- S.'lasztókerület tanácstagja a Kál- J*"4" ';1' • Gagarln általal Eva Leá ©votthonban (József ? Attila sgt.): Túri Lászlóné. a ÍS- JTí*j£S5* ős választókerület tanácstagla a * Balaton úti Iskolában (Oj-Pető- ^Lf."1 1 úrothonban számol be fltelep): Nagy István, a 78-ns választóinak. választókerület tanácstagja a December 17-én, szerdán 17 Tisza-parti gimnáziumban (Felső órakor Vincze György, a á-os Tisza part 25.); Cztrok Józsefné. választókerület tanácstagja az a 83-as választókerület tanács- MSZMP Belváros I. sz. alapazertagja. a Gera Sándor iskolában vezetben (Vlctor Hugó u. 3.); (Lldtcel tér); Szabadi Gvuláné. dr Kedvessy Györgv. a 8-as váa 132-es választókerület tanács- lasztókerület tanácstagja az tagja a klskundorozsma) tanács- MSZMP Belváros I. sz. alapszerházán és ugyancsak itt Tóth Jó- vezetőben (Vlctor Hugó u. 5.); zsef. t 134-es választókerület ta- dr. Török László, a 15-ös válasznácstagja; 15 örakor Müller Jó- tókerület tanácstagja a Ságvárt zsefné a 70-es választókerület En<Jre gyakorló általános tskotanácstagja: t« Tóth Antal, a iában (Április 4. útja 3.) tartja 71-es választókerület tanácstag- beszámolóját. Ja a Tartán II. sz. Iskolában; Paronat János, a 97-es választókerület tanácstagla az algvől tsz-trodában (Rákóczlteleoi; Gera Istvánná, a 105-ös körzet tanácstagja a 600-as számú s':.km'tnkáskénzö Iskolában (Tolbuhln Sgt. 84.); Bónyalne dr. Birkás Mária a 113-as -'álnsztókerü'et tanáentaB'a a MAV Nevolötntéze'ben ; tprüls 4 útja 44.) tnrt bes-ámolOt. leeemher 16-án, kedden 17 December lt-án. csütörtökön 17 órakor dr. Zsieó Istvánná, a 106-os választókerület tanácstagjának a Gagarin általános iskorábsn: i« órakor Balta Ferencnek. a 36-os választókerület tanácstagiénak s Rózsa Ferenc szakközépiskolában (Odesszai krt. 38.) lesz a beszámolója. December 19-én. pénteken 17 órakor Tóth András, a 45-ös választókerület tanácstagja a Jtó-I órakor neszpotov Tivadar, az zsa Ferenc sugárúti általános 61-es választókerület tanácstag- Iskolában (Rózsa Ferenc agt. Ja a szőregl moziban; Török Jó- 81.): Szabó László, a 125-ös vázsel. az l-es választókerület ta- lasztókőrzet tanácstagja a ságnácstagja a Bartók Béla Műve- várltelepl kultürothonban tartja 'tődéal Otthonban (Vörösmarty u. beszámolóját. Petákékat a s/ükség kísér te a városba. Pedig jó néhány visszahúzó erővel kel'ett megküzdeni. Ma már nemcsak hiszik, de tudják megérte. Az új, szebb reményekkel felfénylő város egy új közeg, a munkásoszály alakította életüket, formálta munkásöntudatukat Életvidám, kiegyensúlyozott emberek. Becsülettel végzik munkájukat, szeretik az életet Él bennük a mindig a Jobbra törekvés igénye. A brigádnapló első oldalán Tózsef Attila töredékének sora: „Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes ..." Ehhez hozzátehetjük, hogy élni is csak pontosan, szépen... ' i Tandl Lajos Új terv —űj szabályozók A mezőgazdasági nagyüzemek pénzügyi rendszere ben és átlagában, mert az ár- termelő tevékenység és M vátlozások az anyagfelhasz- kedvezőtlen adottságú nagynálás és a termelési szerke- üzemek támogatása. A beruzet függvényében eltérően házási támogatások kulcsai érintik az egyes gazdaságo- mérséklődnek, csak a zöldkat.) A január elsején élet- ségtermesztés létesítményei, nagyüzemekhez, a mezőgaz- be lépő beszerzési és terme- a zöldség-, a gyümölcs- és iaságban használt import lői árváltozások egyenlege az iparinövény-termesztés eredetű anyagok világpiaci azonban negatív, az árválto- célgépei részesíthetők 70 száárváltozása, a vállalati és a zások jövedelmet vonnak el zalékos támogatásban. A tera mezőgazdaságtól. A mezőgazdaság pénzügyi rendszerét is módosítani kellett. Ennek legfontosabb indokai: az V. ötéves terv termelésfejlesztési céljainak. hatékonytági követelményeinek közvetítése a tervszemélyes jövedelmek szerűbb szabályozása. Január elsején módosulnak, emelkednek az importés ipari eredetű anyagok — melési tevékenység támogatása az állattenyésztési ágazatra összpontosul A harmadik támogatási forma a kedvezőtlen adottságú nagyüzeEbben a tervidőszakban a mezőgazdasági termelés dinamikus növekedése egyebek között a műtrágya, közepette a termelési feltéte- mek megerősödését, a megfea növényvédő és gyomirtó lek és eredmények is diffe- ieló termelési szerkezet kialakítását kívánja segíteni, gyorsítani annak érdekében, hogy az ilyen szövetkezetekben a személves jövedelmek állami pénzből való kiegészítése fokozatosan megszűnjön: szerek, az állati tápszerekés renciálódtak, emellett a szö'akarmánykiegészítők - be- vetkezeti szektorban mind a szerzési árai, emellett a gépek beszerzési ára is változik. Az új árak koránt sem beruházási vásárlóerő, mind a személyi Jövedelem a tervezettnél nagyobb mértékben teszik feleslegessé az ártá- n6tt A szabályozó-módosítámogatást, csupán arra ele- ®°k ff*1 kaP^°latos céljai: a különbözeti Jövedelmek mértékének tompítása, a fejlesztési források és a személyi Jövedelmek népgazdaságtervvel való összehangolása. A földadó annyiban váltoAmíg az iparban a terme- hogy a földek min6séSé" hez igazodik. A jövedelemelvonás fő eszköze továbbra is gendők — s a beszerzési árak emelésének ez az alapvető célja —, hogy az importanyagok, az energia takarékos felhasználását ösztönözzék. lői árrendezést semmi ellensúlyozza, s ezért sem telje A mezőgazdasági nagyüzemek pénzügyi rendszere sajátos, eltér a népgazdaság egyéb ágazataiban érvényesülő szabályozó rendszertől. Vannak azonban közös vonásaik is. A termelőszövetkezetek számára is előírják a mérleg szerinti nyereség felhasználásának egészében a nyereséget csök- a jövedelem- és a jövedelem ken ti. a mezőgazdaságban növekmény-adó. Ezek módo- sorrendjét, amelyet a szabásor kerül a termeli! árak sítását az jellemzi, hogy kedifferenciált, a termelésfej- vésbé terhelik a munkaigélesztési célokat ösztönző mó- nyes üzemágakat — pl. a dosítására. felemelésére zöldségtermesztést, másrészt (Egyes ipari növények, ku- a személyes jövedelmek nökorica, sertés, baromfi, stb.) vekedését az általános jöveA beszerzési árak mintegy deiempolitikával hangolják 8—9 milliárd forinttal nőve- össze. (Az átlagosnál alacsolik az ágazat termelési költ- Ryabb jövedelmek nagyobb ségeit. az új termelői-felvá- mértékben emelkedhetnek, sárlási árak viszont a több- mint 32 átlflg felettiek.) letköltség mintegy 90 száza- A mezőgazdaság pénzügyi lékát megtérítik. (Terrnésze- rendszerének szerves része a tesen csak az ágazat egészé- támogatás, a beruházások, a lyozó rendszerből adódó fizetési kötelezettségek — városi és községi hozzáiárulás jövedelemadó, jövedelemnövekményéadó — nyitnak meg, ezeket követi a tartalékalap képzése, illetve pótlása, s csak ezután kerülhet sor a szabadon fe'használható alapok — fejlesztési, részesedési, szociális és kulturális, lakásépítési alap — képzésére. Garam völgyi István A zajártalom ellen A környezetvédelem egyik lényeges területével, a zajtáralommal összefüggő kérdésekről tanácskoztak Budapesten a napokban a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, a szov let és a hazai szakemberek. Elemezték a KGST-n belüli közös munkát, megállapították, hogy az 1971-ben indult együttműködés eredményes volt. A következő öt évre — a most aláírt jegyzőkönyv tanúsága szerint — még szorosabb együttműködést határoztak eL Szeged reneszánsz műveltsége Számtalan érdekes adatra humanista műveltség kezde- Bálint Sándor gazdag bukkan a tájékoiatlan olva- tei nemcsak a német jelle- tényanyagát publikálja a kősó is, aki kezébe veszi Bá- gü városainkra érvényesek, lostori műveltségnek a lint Sándor lebilincselően Szeged „színmagyar város" Szentlélek-monostor belső gazdag tényanyagot fölvo- volt (a szerző névlistával bi- életének, kisugárzó szellemi, nultató könyvét Szeged re- zonyítja), fejlődésének folté- irodalmi múveltségenek bineszánsz kori műveltségéről, teleit kedvező fekvése. á zonyítékául jeles kódexek Az aprólékos és kiterjedt do- vízi úton ide, majd innen történetét is vizsgálja: az kumentáció jó néhány rész- tova szállított erdélyi só biz- Apor-, a Lányi-, a Pozsonyilete a 67-as évektől folyama- tosította. A marosi sóútért 1 és az úgynevezett Szeged! tosan jelent meg évkönyvek- István király Ajtony vezér- kódexekét. „Szeged gazdaben, múzeumi közlemények- rel is harcolt. A sószállítte sági virágzását, előrehalaben, s mint a szerző utal rá, fejlett kereskedelem és kőz- dott urbanizációját találóan kézirata jó tizenöt éve elké- lekedés hamar kiemelte a jellemzi, hogy minden más szült, azóta természetesen (a várost feudális korlátaibói, hazai város fiait túlszárnyalnyomdába kerüléséig) friss már a középkor végén jelen- va, a középkor végén aligkutatási eredményekkel egé- tős ötvösipara virágzott, föl- hanem szegedi diákok tanulszítette ki. tehetően, mert pénzverést nak legnagyobb számmal A város korabeli művelt- l°SSal rendelkezett. A só külföldön" — írja a város ségének ezzel összefüggés- szállításában és elosztásában egyetemi és literátus műben társadalmi és gazdasági élvezte » magyar királyok veltségéről, majd sorra vefejlődésének tengernyi is- oltalmát, Igy hamarosan ur- szi, kik tanultak Bécsben, meretanyagához eligazítja banizálódott a város, ennek Krakkóban, Padovában BoBálint Sándor betájolja" az elismerése és támogatása lognában, Ferrarában. Sieolvasót, mielőtt alamerülne Mátyás király I462 es okle- nában, Perugiában, Párizsmélyrétegeibe. Nagyjából az ve'e- A középkorban nincs ban, a protestantizmus witaz 1444-es szegedi béke és az összefüggő városkép az ár- tenbergi fellegvárában. Ba1552-es „szegedi veszedelem" tér biiatt laza a telaoülés. A selban és Heidelbergben. közötti időszakot vizsgálja, magas fekvésű belváros je- Külön fejezet foglalkozik a elsősorban összegyűjtött0 és lenti a központot, a királyi reformáció hatásaval s csooortdsított forrásanyagot vár és Palánk, itt szerve- azokkal a kapcsolatokkal, publikálva. Hogv az edd'gi zik a sókereskedelmet, é' melyeket Szeged ápol1 Debszemlélettel pörölve rámu- sokáig Szeged Csongrád me- recennel, K tasson: a polgári kultúra, a ff székhelye. Fontos jöve- szombattal delmi forrás az állattenyész- ' — L m——tés, és a sóhajózás révén Szeged közvetlen kereskedelI mi kapcsolatokat alakit ki "ejtett bortermelő vidékek- jábóí van jelemős'égükr hM kel. A kalocsai érseki főegyházmegye 1522-es dézs- .. , . , , . , fl maiegyzék-iből kiszámítható lde vándoroltak, leginkább a vá-os lakos-ága: 154S csa- közössegekben, a város la'ádtőt tartottak nyilván, a izámot öttel (ennyien tekinthetők egy családnak) beszorozva majd 8 ezret kapunk. Vagyis Szegeden a 16. század elején annyian éltek, 2375.7 mini Budán. j.. recennel, Kassával, NagyKolozsvárral. Ezeknek a városoknak az úgynevezett „nagy diaszpóra" (szétszóródás) szempontS1 van jelentőségük, hiszen a török veszedeiem elől Itói. Bálint Sándor: Szeged reneszánsz kori műveltsége című könyvét gazdag 'egyzetanyag teszi teljessé 'Akadémiai Kiadó, Budapest