Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-13 / 292. szám

Szombat, 1975. december 13. 3 Termelés, szolgáltatás A megye Ipari szövetkezeteinek küldöttközgyűlése Az Ipari Szövetkezetek Csongrád megyei Szövetsége tegnap, pénteken a Tisza Szálló hangversenytermében tartotta meg küldöttközgyűlését. Fekete László, a KISZÍV elnökségének tagja köszöntötte a 97 küldöttet, valamint a meghívott vendégeket. közöttük dr. Solymosi Margitot, az MSZMP Szeged városi bizottságának munkatársát, dr. Vaszózsik Győzőnét. a megyei tanács vb ipari osztályának vezetőiét és Szabó Imrét, az OKISZ főosztálvveze'ő helyettesét. Bejelentette. hogy megalakulta szegedi ipari s-övetkezetek pártbizottsága, amelynek titkára Tóth László. Horváth János, a KISZÖV elnöke szóban egészítette ki azt az írásos anyagot, amely a megye szövetkezeti iparának V. ötéves fejlesztési tervét tartalmazza. A most befejeződő ötfves tervidőszakban 15 szövetkezetnél kellett volna megva'ósítani beruházást, ehe'yett azonban csupán hatban sikerült befejezni a munkát. Az elmaradást a következő években kell megszüntetni, majd sor kerül újabb tíz szövetkezet fejlesztésére. A beruházásokra — amelyek a tőkésexoort növelését, a szolgáltatások körének bővítését és gépi rekonstrukciók megvalósítását szolgálják —, összesen 300 millió forintot szán a megyei szövetség. A tervek szerint Szegeden önkiszolgáló háztartási gépjavítót, mosó- és szőrme tisztító szalont, valamint cipő gyorsjavító részleget, Csongrádon órás, szűcsipari és bőrdíszműipari részleget, Vásárhelyen, Makón és Kistóleken pedig szolgáltatóházat építenek. A lakáskarban'a-tást kisgépek megvételével kívánják javítani. A szociálpolitikai célok megvalósítása érdekében csökkentik az V. ötéves tervidőszakban az egészségre ártalmas munkahelyek számát, javítják az üzemorvosi ellátást, többet fogla'koznak a munkahelyeken a fiatalokkal és a nőkkel, segítik a többcsaládos dolgozók üdülési törekvéseit. Óvodákat és bölcsődéket támogatnak, hogy a szövetkezeti tagok gyerekeit elhelyezhessék. Elmondotta Horváth János, hogy a hatékonyság és a jövede1 mezőség javítása, illetve a profiltisztítás érdekében szövetkezeseket vonnak össze a közeljövőben Ezzel remélhetőleg csökken a nem termelő dolgozók száma is. Ennek érdekében intézkedési tervet kell készíteni a szövetkezetek vezetőinek. Fontos feladat a munkaidő kihasználásának javítása — a Országgyűlési bizottság ülése Dr. Bognár József elnökletével tegnap a Parlamentben összeült az országgyűlési terv- és költségvetési bizottsága. A tanácskozással utolsó stációjához érkezett az országgyűlés december 17re összehívott, téli ülésszakának előkészítése: az elmúlt napokban az országgyűlés valamennyi állandó bizottsága kialakította már álláspontját a népgazdaság ötödik ötéves tervét körvonalazó, Illetve az államháztartás jövő évi költségvetését megszabó törvényjavaslatokkal kapcsolatban. Az ott elhangzottakról tájékoztatják ma a terv- és költségvetési bizottságot, aügyrendnek megfelelően ugyanis ez a munkacsoport összegzi a beterjesztett törvényjavaslatok korábbi vitáinak tapasztalatait, s a tagjaik sorából kijelölt előadó véleményezi majd a tervezett paragrafusokat a plénum előtt. Tanácselnökök érlekzlete a Parlamentben veszteségidők csökkentése —, a normakarbantartás a teljesítménybérezés minél több szövetkeze ben való bevezetése, valamint a nélkülözhető másod- és mellékállások megszüntetése. Kérte a KISZÖV elnöke, hogy a jövő évi Szegedi Ipari Vásárra minél töob szövetkezet küld.ie el termékeit. Erre a cé'.ra közös pavilon építését javasolja a szövetség. Az előkészületek megkönnyítése érdekében — Horváth János javaslatára — szervező bizottságot alakítottak. A kezdeményezést a küldöttközgyűlés e'fogadta. Az elmondottakhoz Róvó József, a Sándorfalvi Vegyes ISZ, Benkő János, a Szegedi Bőrdíszmű ISZ, Pál János, a Vásárhelyi Építő pari Szövetkezet Márta Ferenc, a TERVSZÖV elnöke fűzött véleményt. Dr. Vaszócsik Gyözőné a munkaerő gazdálkodás. a szolgáltatásfejlesztés fontosságáról. Ír. Solymosi Margit a tervkészítéssel kapcsola'os feladatokról, a piackutatásról és a szocialista brigádmozga'om erejéről. Szabó Imre ped'g a munkaszervezés javításáról szólt. Elfogadta a küldöttközgyűlés a szövetség, a jogi iroda és a revizori iroda jövő évi költségvetését, a revizori iroda tavalyi munkájáról készült beszámolót, majd a közös fejlesztési alap juttatására készült tervezetei. Temesvári János, a szövetkezetpolitika': osz'ály vezetője a gyermekek üdültetéséről beszélt. Idén közel há-omszázan nyaraltak a szövetkezetek dolgozóinak gyermekei közül — az OKTSZ anyagi támogatásával. Jövőre legalább ötszáz apróságot szeretnének üdül.tótni, de az OKISZ-tól már kisebb támogatást remélhetnek. Ezért sok múlik azon hogy mekkora alapot tudnak képezni a szövetkezetek ilyen célra. Végül Feketó Lászta ismer iette a jövő év első felében megtartandó küldöttközgyűlés munkatervét. A programot a közgyűlés elfogadta. Beszámolók után M

ár ritkulnak a tanácstag-beszámolókról szóló híradások, lassanként egészen máson jár az eszünk a köz. életi tennivalók körében. Nem mintha megoldottunk volna mindent a választók és a választottak mostani párbeszédével — ellenkezőleg: a kölcsönös tájékoztatás csak a kezdete egy újabb esztendőre szóló tanácsi és tanácstagi munkának. Hiszen ilyenkor panírlaook százai telnek meg véleményekkel. kérésekkel, panaszokkal — lesz mit böngészni közöttük: mi időszerű és mi nem; minek van közösségi fedezete és mi az egyszerű egyéni panasz: mire lesz pénz a kívánságlista tételei közül, és mire nem ... Magam is járok ilyen találkozókra, s szinte megszoktam már, hogy leginkább idős emberek ülnek be a november—decemberi estéken a szúk iskolapadokban, meg azok még, akiknek panaszuk van a belvízre. a külvárosi útkereszteződések járha'atlónságára. ottfelejtett gödrökre, hanvagságból rakott szemétdombokra, a boltos udvariatlanságára ... Mert a várospolitikát értik már az emberek. Beavatottak a tervekbe, a megvalósítás nehézségeibe és késedelmeibe, tudják és becsülik azt a megvalósítási sorrendet, amelyet a tanács fölállított, s a tájékozottság már magában is megértést, meg bizakodást szül. Hanem egyet újra és újra nem értenek meg, s mélységes igazságérzettel mondják is minden tanácstag-beszámolón, minden tanácskozási fórumon: a városüzemelés apró. de rrindennapos dolgaiban kicsi a törődés, a figvclem, a tehetség. Csak a Zalka Máté iskolában följegyeztem magam is egv sereg ilyen dolgot: több hét óta csőrepedés van a Nvitra utcában, jártak utána, de négy hét is eltelt a panasz bejelentése óta, s még csak meg sem nézték, épületek alja ázott át azóta; fák pusztulnak ki a gumiipari szövetkezet meleg szennvvizétől, senki nem figyel oda; a nacv' örút és a Csongrádi sugárút kereszteződésében már alig tudnak átkelni a gyalogosok, mert jelzőlámpa nincs, a forralom nagv; miért nem kötik már be az ösz utca és a környék szennyvizét a csatornahálózatba? ... — és így tovább, és így tovább. Titvkos nanaszok ezek. Móraváros, Petőfitelen. Rókus lakossága hasonlókat mond. legfeljebb az utcanevek változnak. És nagvon nehéz szembenézni ezekkel a panaszokkal. Az általános válasz — miszerint a fejlődés hatalmas iramában él Szeged, és soha ilyen dinamikus korszaka nem volt — igaz ugyan és fölemelő, csak az ilyen körzetekben nem teljesen helyénvaló. A másik variáció — hogy a megöregedett külső városrészek korszerűsítése csak teljes átépítéssel oldható meg — szintén igaz, de a ma élő nemzedékek is többet kérnek a városi élet kényelméből. Legalább a mindennapi élet apróságaiban lennénk cselekvőképesebbek! Hány utcába nem lehet bemenni, mert fölvágják a hatalmas teherkocsik — ám soha el nem igazítják! Vannak notórius szemetelők, akik a nyílt csatornába hordják a hulladékot — soha meg nem büntették őket! Átgondolta-e már valaki, hogy a magánházakban élő családok — bármilyen rozzant és öreg az a ház —. úgy érzik, hátrányban vannak a lakáselosztásnál, mert ha kiköltöznek, nem marad utánuk cserelakás? Nagyon sok ezekben a városrészekben az egyedül, segítség, gondoskodás nélkül élő öreg. s ha néha-néha meginjekciózzuk is a velük törődés szellemét, újra meg újra támasz nélkül maradnak ... Megannvi gond — és nincs hozzá apparátus. De úgy tetszik, kellő lelkesedés sem. Apróságok — mondhatjuk. Ha a Széchenyi téren törne fel a víz. lenne kapkodás; ha a posta előtt tátongana betemetetten gödör. pottyanna fegyelmi — ez az ítélkezés. És ha nem is ez a szeltem, egyelőre még nem elég szilárd az a meggyőződés a város üzemelésének szervezésére hivatott vállalatoknál, hogy a külső városrészekben minden apró hiba komoly kellemetlenségeket okoz a lakosságnak, hiszen ezek a várostestbe beépültek ugvan. de jó részt nélkülözik a városi kényelem feltételeit. A

tanács figyelmét már kivívta az ügy. Alapos vizsgálat kezdődött a kü'ső városrészek gondjainak összegyűjtésére, tervek, elképzelések fogantak az orvoslásra. Jövőre ismét napirendre tűzi a témát a testület. Nem jelenti ez azt, hogy jövőre kifogyunk az ilyen panaszokból, de az eddigi igyekezet kevés! Erről győz meg bennünket az idei tanácstag-beszámolók jó része, ilyen üzeneteket hordanak a tanácsokhoz. a néofronthoz, az újsághoz érkező levelek; erről beszélnek az emberek a tanácskozási fórumokon. Van készség társadalmi munkára. együttműködésre a megfelelő vállalatokkal, csak a jogosultság rangján ismerjük el és kezeljük már ezeket az ügyeket. Nincs szó csodavárásról, türelmetlen és jogtalan követelődzésről — bizonvos természetes elvárásokat viszont tiszteletben kell tartani. SZ. SIMON ISTVÁN Dr. Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével pénteken a Parlamentben értekezletet tartanak a főváros, a megyei és a megyei városi tanácsok elnökei. Az értekezlet napirendjén szerenel a testnevelési és sportigaz tatás tapasztalatainak elemzése. A tóméról dr. Beckl Sándor ál'amtitkár, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke tartott tájékoztatót Fml ékeztette az értekez'et rás'tvev'it. hogy a taná-sok 1974 iúliusa óta gazdái területükön a testnevelés, a soor* ügvének. Aazóta e'telt idő igazolta a szervezeti váltaztatás?: a ta. nács tevékenvsége nvomán szélese-lett a testnevelés, a sport ügvét támogató társa dalmi összefegás. számos új létesítménv épült. hasznos helyi kezdeményezések bontakoztak ki. Szanorodtak or szágo-an a tömegsportot szolgáló kispályák, s mind több nagy sportlétesítmény nyitja meg kapuit időnként a sportolni vágyók előtt (MTI) Jubileum Tíz évvel ezelőtt alakult meg Szegeden a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület Csongrád megyei csoportja. Az évforduló alkalmából ünnepséget tartottak tegnap a Technika Házában, amelyen megjelent Berta István, az MSZMP Szeged városi bizottságának osztályvezetője is. Az ünnepséget Vincze György elnök nyitotta meg, majd Dobó József titkár számolt be az elmúlt évtizedben végzett, egyre magasabb színvonalú munkáról. Emlékplaketteket adott át az alapító tagoknak, jutalmat Ekker Jánosnak és Gulyás Jenő nek. A nyomdászszakszervezet központjának nevében Garamvölgyi László köszöntötte a jubiláló csoportot. Épült a IV. ötéves tervben Síküveggyár Orosházán Ez év októberében avatták lel az orosházi síküveggyárat, amelynek építése másfél milliárd forintba került. Az üvegipar tizenkettedik gyára, a salgótarjáni síküveggyár estvérpárja. A két gyár tervezett évi termelése 10—10 millió négyzetméter táblaüveg. Az idősebb testvér gyártja a vékony, az orosházi a 4—12 mm vastag építészeti, jármű- és bútorüveget. Ugyüttes termelésük 4—5 millió négyzetméterrel meghaladja majd a hazai szükségletet, s értékben együttesen eléri a másik tíz üveggyárét. Az orosházi síküveggyár terveit, berendezéseit a Szovjetunióban készítették, 50 dolgozó tanulta a szakmát szovjet üzemekben. A korszerű új létesí'mény méretei lenyűgözőek. Csupán a kemence építéséhez 10 ezer vaKomfát Irén kitüntetése Komját Irénnek (bal oldalt), a Magyar Űjságíróh Szövetsége alelnökének, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottsága tagjának a munkásmozgalomban kifejtett több évtizedes tevékenysége elismeréséül az Elnöki Tanács a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. Losonczi "ál, az Elnöki Tanács elnöke adta át a kitüntetést, s jelen volt Benke Valéria, az MSZMP PB tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának vezetője. MTi-íotó: KS gon tűzálló anyagot, vasszerkezetet használtak fel. Most már több mint kétezer tonna üvegmassza hevül benne, 1300—1500 C° hőfokon. A húzógép a 650 négyze*méter felületű kemencéből 14 méter szé'es üvegfüggönyt emel ki, amit gépek szállítható táblákra vágnak szét. Csupán az üvegtáblák csomago' teához évi 15 ezer köbméter fát haszná'nak fel. Pedig az autóbuszüveget máris konténerekben szállítják Salgótarjánba. ahol azt edzik és ragasztják. Az egykoron „legnagyobb magyar falu", Orosháza gyors tóllődését jelzi, hogy a síküveggyár segédmunkáshiánnyal kü"ködik. A létszámhiány e korszerű létesítményben is fokozott gépesítést igényel. Mindez arra figyelmeztet, hogy az ötödik ötéves tervben már új üzemeket vidéken is többnyire -sak úgy szabad éoíteni. ha az elavult munkahelyek megszüntetésével, illetve korszerűsítésével megteremtik a munkaerő-feltételeket. rékhetétie a holnap megala* pozásáért. Az orosházi síkÜveggyár 1971 januárjában már épült, 1974 januárjában gyújtották be a kemencét. (Gázfogyasztása négyszerese a városénak.) És termelése csak 1976 közepén éri el a tervezett évi 10 millió négyzetméteres kapacitást. Vagyis még ió fél esztendő szükséges ahhoz, hogy Orosházán a tervek szerint teljes erővel törleszthessék a másfél milliárdos befektetést. S a másfél milliárd szerény, pontosan 360-ad része annak a hatalmas összegnek (570 milliárd forintnak), amit a magyar népgazdaság a szocialista álló alapok bővítésére t-V*«ft 1Q71—75-ben. Ezek a befektetósek immár valamennyiönket gyarapítanak: a növekvő feladatok és igények ellenére javítják az üzemek, az építkezések, a lakosság ellátását., gyarapítják az ország termelő erejét, infrastruktúráját, segítik, megalapozzák az ötödik ötéves terv célratörő törekvéseinek elMinden beruházás a ma érését, áldozata, lemondása, takaKovács József m Dr. Hóna Gyula előadása Szegeden Tegnap, pénteken délután szegedre látogatott dr. Móna Gyula, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és prooagandaosztályának helyettes vezetője. Szabó G. Lászlónak, az MSZMP Szeged városi bizottsága osztályvezetőjének kíséretében érkezett a József Attila Tudományegyetem központi épületébe, ahol a JATE oktatói részére tartott konferencián dr. Móna Gyula időszerű ideológiai kérdésekről tartott előadást