Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-13 / 292. szám

2 Szombat, 1975. december 15. mmm^tmmmmmmmmmmtmmammaaemmmmmmg-­Véget ért a lengyel kommunisták tanácskozása Nemes Dezső látogatása Csongrád megyében Az ötnapos kongresszui zár ülése délután fél négy urakor kezdődött. Ezen Piotr Jaroszewicz miniszterelnök elnökölt. Adam Baldvs bányász, az új Központi Bizottság tagja lépett a szónoki emelvény­re. A küldöttek hosszan tar­tó tapsa köz3pette bejelen­tette. hogy a Közoonti BL tottság ismét Edward Gie­reket választotta meg első titkárává. Ismertette a Politikai Bi­zottság összetételét, amely a következő: Edward Gierek, Henryk Jablonski. Piotr Jaroszewicz, Edward Babiuch, Jan Szyd­lak. Mieczyslaw Jaiiehki, Wojciecb Jaruzelski. Wladvs­law Kruczek, Stefan Ol­szowski, J'zef Teichma, Zdrts'aw Grudzlen, Stanis­low Kanla. J'zof Kepa és Stanislaw Kowa'czyk. A Politikai Bizottságnak Zdzistew Grudzien, Stanis­law Knia. J'zef Kepa és Stanislaw Kowalczvk szemé­lyében négy új tagla van. Egy régi tag'a maradt kt: Fransziszek Szlachcic mi­nisztere'nök-he'vetter A Polttlkai Bizottság pót­tagjai : Kazimierzg Barri­kovski. Jerzv Lukaszewicz, és Trdeusz Wrzoszczvk A Közoonti Bizottság tit. kárai: Friward Gierek, Ed­ward Babiurti. Stenislaw Kaoia. Jan Szidlak. Jer»y Luka-zewtez. Wincenty Kres­ko. J'z-f Pink^wski. Andr­zej Werblan, Ryszard Fre­lek és Zdzislaw Zandarows­ki. Ezután Edward Gierek mondott beszédet. Bevezető­ben hangoztatta, hogy a kongresszus betöltötte M­adnttlto kijelölte az ors'ág következő ötéves időszaká­nak tenniv»lóit. Megköszön­te a Mz«lmst, hogv tiira megválasztották a párt első titkárává. — A Központi Bizottság a kongresszus útmutatásainak marxista—leninista szelle­mében fog tevékenykedni — folytatta, majd me.gállaoítot­ta; a v'«a megerősítette as elmúlt öt évben járt út he­lyességét. Elmondhatjuk, hogy teljes egvség volt po­litikánk megítél ésében. A dinamikus társaialom- és gazdaságfejlesztési politika hasznos volt és jó eredmé­nyeket hozott. A k-ngresz­szus azzal bízott meg min­ket, hogy tovább folytassuk ezt a politikai vonalat. Ez számunkra a Központi Bi­zottság és az eg *sz párt szá­mára a legfőbb útmutatás. Ehhez hűek leszünk. Azon fogunk munkálkodni, hogy Lengyelország er*i növeked­jenek és lak 'l jólétben él­jenek Fő célunk a fejlett szocialista társadalom fel­építése. A szocializmus ál­talános törvén"S'o"űsAgeit alkalmazzuk a saját viszo­nyainkra. Feladatunk a mun­ka színvona'ának és az em­berek életszínvonalának egy­idejű emelése. — A VII. kongresszus Is­mét bebizonyította, hogy a párt összeforrt a náDoel. F.z lehet"vé tette a még ambí­cttzusabb feladatok kitűzé­sét. w Erősíteni fogíuk a mun. kás-rv»raszt szövetséget, a szocialista hazafiságot és az internagiono'izmust. Fbben látjuk fejlődésünk zálogát. — A kongresszuson kife­jezésre jutott a proletár in­ternarianaltemus is. Tanács­kozásunk tanúsította öss'e­forrottságunkat a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galommal. Kü'önösen erős h érjÍT<;u1"t k"nott szt'á-d S"Ö­vetsé"1\nk Lenin uártlával. a Szovjetunió Kommunista Pártjával. Leonvld Bre~s­nvev elvtárs nagv jelentő­ségű kongresszusi felszólalá­Porfugália A Forradalmi Tanács határozatokat fogadott el sát Lengyelország-szerte for­ró szeretettel fogadták és világszerte nagy érdeklődés kísérte. — Köszönjük a baráti szocialista országok pártjai­nak. hogy küldöttségeik rész­vételével és félsz'lalásaival gazdagították tanácskozásun­kat. Kérjük, adják át baráti üdvözletünket országuk kom­munistáinak és egész né­püknek. — A Lengyel Népköztár­saság mindig hű marad at internacionalizmus eszméi­hez. Következetes harcosa lesz a b"ke. a szocializmus és a haladás ügyének. To­vább mélyítjük eg -üttműkö­désünket a szocialista orszá­gok kommunista és mun­késnártjalval. Szolidarttárt vállalunk a tőkés orszá'ok kommunista pártjaival. Tá­mogatjuk a nemzeti felsza­badító mozgalmakat és szi­lárdítjuk a haladás, a béka erőit. — A VII. kongresszus ál­tal kijelölt űt kezdetén va­gyunk — mutatott rá Ed­ward Gierek. — A kővetke­ző évben, 1976-ban megkez­dődik új ötéves tervünk. Fontos és nehéz feladatok esztendeje lesz. Fmelni kel' a munka terme' "kenységtt és szi'árdítani kell a fegyel­met. Egy napot, egv órát sem szabad elvesztegetnünk. Nagv lendülettel már hol. napt 'l kezdve hozzá kell láto ni a VII. kongresszus hatá­rozatainak végrehajtásához. — Erőnk fő forrása az, hogv egvesífjük a szoc'alis­ta eszméket a hazafisággal. Hazánk jelene és jövője a kehünkben van. Énítsük tö­retlenül és fáradhatatlanul az erős, szocialista Lengyel­országot Ezzel a vez-ttgon-. dolattal és f lMvással kez­dünk hozzá feladataink meg­oldá'ábo- — mondotta Ed­ward Gierek, berekesztvo a kongresszust. A küldöttek e-után el. énekelték az In ternaci málét. j (Folytatás az 1. oldalról.) kívánok további sikerpket vállalásaik teljesítéséhez. Nemes Dezső." Vendégünk szinten köszöntő sereket írt — Bánfi Istvánné brigádve­zető kérésére — a szereldei Hámán Kató szocialista bri­gád naplójába. A munkahelyi látogatás következő programla kere­tében az MSZMP Központi Bizottsága kongresszusi ver­senyrászlóval kitüntetett, s az idén 15 éves fennállását betöltő országos hírű szen­tesi Árpád Tsz-t keveste fel vendégünk. Itt Szabó Lász­ló tsz-elnök, Lantos Gergely oárttitkár és Márton Sándor főkönyvelő köszöntötte és mutatták be a — főleg zöld­séget termelő 3300 hektáros közös gazdaságot. Sokféle gond került itt szóba, a ve­tőmagtermeléstől kezdve, a csökkenő szántóföldi zöld­ségtermesztés okaiig. De szó­ba került az ls, hogv az 1976-tól érvényes gazdasági szabályozók új, nagy köve­telményeket támasztanak a vezetés és a tagság elé. Bír nem kétséges, hogy e kitű­nő eredményeket felmutat "> szövetkezeti gazdaság új kezdeményezésekkel, még több szorgalommal és a bel­ső tartalékok-adottságok mozgósításával továbbra is megfelel azoknak a követel­ményeknek, amelyeket a népgazdaság szüks ;glete tá­maszt vele szemben. A kor­szerű nagyüzemi termel 'si módszerek e szövetkezetben átta'ánossá váltak, ezt iga­zolja a vendégek által meg­látogatott 6,5 hektáros üveg­házváros is, ahol prim'r paprikát, paradicsomot és uborkát termttnek nagy mennyiségben. A termálvíz­zel fűtött üvegházakat egé­szítik ki a mintegy 20 hek­táron elterülő fűtött f 'liahá. zak is. Bár — mint a láto­gatás során lóczi János kertészeti üzemágvezető el­mondotta — némely primőr termelése a kívánt mérték­ben nem gazdaságos, ezzel továbbra is érdemes foglal­kozni. Hiszen az Árpád Tsz eddigi tapasztalatait nagy­mértékben lehet majd hasz­nosítani a most mega'akult zöldságtermesztési-rends-er keretében, amelynek neszto­ra ez a szentesi szövetkezet Felkeresték a vendígek a nagyüzemi pulykatenvészetet is — amelyet Győri Levente állattenyésztési üzemágve e­tő mutatott be. A szövetke­zet évente több. mint 210 ezer 4—4,5 kilós pulykát szállít a feldolgozóiparnak, a jövő évi terv ennél többel — 250 ezerrel — számol, valamint 25—30 ezer fel­nőtt libát, s ennek tízszere­sét jelentő naposlihát ad a társzazdaságok számára. Az állattenyésztés harmadik ágazata a szarvasmarha-te­nyésztés, ahol ielenteg 3595 liter az egy tehénre jutó évi tejtermelés, de imoort álla­tok keresztezésével néhány év alatt ezt a tejhozam->t lényegesen meg akarják emelni. Az esti órákban Szentes városi. a szentesi járási és csongrádi pártok'ivísták zsú­fo'áslg megtöltötték a Tóth József színháztermet. Az el­nökségben Nemes Dezsőn kí­vül helyet foglaltak: dr. Ko­mócsin M'hály, Labádi Sán­dor. dr. Somogyi Ferenc, a csongrádi városi pártbizott­ság első titkára, dr. Szucsán Sándor, a szentesi járási pártbizottság első tif'ára, Pusztai Jánosné. a pedagó­gus-szakszervezet titkára. Mészáros Júlia, a váresi ta­nács művelődési osztályának vezetője és dr. Tamasi Mi­hály. Labádi Sándor üdvözlő szavai után Nemes Dezső, az MSZMP Polifkai Bizottsá­gának tagia, a Politikai Fő­iskola rektora a nemzetközi helyzet időszerű kérdéséiről, s a Központi Bizottság leg­utóbbi ülésének határozata alapján az V. ö*éves tervről és a megvalósítás feltételei­ről tájékoztatta az aktíva résztvevőit. Vendégünk az esti órák­ban visszautazott a fővárosba. Apró Antal Kőbányára látogatott • Budapest (MTI) Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az országgyűlés elnöke pénteken egész napos látoga­tást tett Kőbányán. A X. kerületi pártbizottság székházában Szakali József, a Központi Bizottság tagja, a kerület pártbizottság első titkára és Arnóczi József, a kerületi tanács elnöke fogad­ta a vendéget, és tájékoztat­ta a városrész politikai, gaz­dasági. társadalmi helyzeté­ről, feladatai róL Ezt követően Apró Antal megtekintette a Kőbánya központjában levő Pataki István művelődési központot és ifjúsági házat. Ezután a Kőbánya-Űjhegyen éoülő la­kótelepre, maid a Magyar— szovjet barátság parkjába lá­togatott el. A program a Kőbányai Porcelángyárban folytatódott, amelynek veze­tői beszámoltak a vállalat életéről, munkájáról. Végezetül Aoró Antal ke­rületi aktívaértekezleten ta­lálkozott a városrész párt-, gazdasági és tömegszervezeti vezetőivel, szocialista brigád­vezetőkkel. és előadást tar­tott Időszerű politikai kér­désekről. BÁTYAI JEKÓ: Lapok a szegedi tudomány­és technikatörténetből , • Lisszabon (TASZSZ) Tegnap Lisszabonban nyil­vánosságra hozták a Forra­dalmi Tanács üléséről szóló hlvala'os közleményt. Ez be­jelenti, hogy a közeljövőben tárgyalások kezdődnek a Fegyveres Erők Mozgalma és a portugál politikai pártok között annak az ez év ápri­lisában. a választások előtt aláírt platformnak haladék­talan felülvizsgálásáról, amely meghatározza annak kereteit, hogyan vegyen részt « társadalmi politikai élet­ben. és az ország forradalmi folyamatának fejlődésében. ; A Forradalmi Tanács jó­váhagyta. a fegyveres erők újjászervezésének alapelveit tartalmazó alkotmányos tör­vényt. E törvény szövegét eddig nem publikálták, de — sajtójelentések szerint — előírja majd fegyveres erők pártonkívüli jellegét, gyakor lattlag minden katonatiszt r.ek megtt'tva, hogy bárme'y politikai párthoz tartozzék és párttevékenységet íejtser ki. Külön ha'ározatot fogadtak el a Forradalmi Tanács át­alakításáról is, amely a tes­tületben november 25. utár. történt személyi változások folytán vált szükségessé. A Forradalmi Tanács ha­tározatával felszámolta azo­kat a központi forradalmi katonai bíróságokat, amelye­ket annak idején a március 11-i ellenforradalmi fordulat és más kormányellenes meg­mozdulások résztvevői feletti ítélkezésre állítottak fel. Sztrájk Olaszországban - # Róma (MTI) „Észak és Dél együtt har­col a délvidék fejlesztéséért" — ezzel a jelmondattal tün­tetett és sztrájkolt pénteken Olaszországban 13 millió dolgozó a hármas szakszer­vezeti cs jcsszövetség által meghirdetett országos meg­mozdulás keretében, az elbo­MtVésok e'len, és a délvidék drámai helyzetének javítása érdekében. Az olasz szak­szervezetek egyik központi, állandó követelése a déli or­szágrészek fejlesztésének ÜSSm, A hatalmas nápolyi tömeg­megmozdulás mellett Milá­nóban is nagy tüntetésre ke­rült sor. Itt a foglalkoztatott­ságért, az új központi gazda­ságpolitikáért és a délvidék fejlesztéséért rendezett álta- j lános srtrájk egybeesett a mezőgazdasági bank épületé­nek 1969-ben elkövetett bor­za1 mas fasiszta terrorcselek mány évfordulójával. A rob­bantás 17 áldozatáról, az új­fasiszta terror fenyegetéséről Aniasi polgármester és más közéleti személyiségek emlé­keztek meg a merénylet szín­fcelyéa. _ _ Kiss Ferenc — ahogyan Móra Fe­renc nevezte öt: a szegedi erdők aty­ia — egyszerű paraszts'ü'ők gyerme­keként a Sopron megyei Szilsárkány­ban született 1830. április 25-én. Ede-anja kétkezi parasztember volt, aki nyolc gyermeket neveit fel.'Ele­mi iskoláit Szilsárkányban végezte, majd a soproni evangélikus líceum­ban tanutt tovább. Érettségi vizsgá­iénak 1879-ben tett eleget, és ekkor határozta el, hogy erdész lesz. A Sel­mecbányái akadémiára iratkozott be, ahol ösztöndíjas diákként szerezte meg oklevelét, 1882-ben. Diplomájának megszerzése után, mint fiatal erdőmérnök, a nagyvára­di püspökség uradalmában hetyezke­dett el, majd másfél évig a földmű­velésügyi minisztériumban dolgozott. Ebben az időben tárgyalják a minisz­tériumban a szegedi erdők helyzetét. Az államosítást megelőző szakhelyzet felmérésére Kiss Ferencet küldték le Szegedre. És ezzel az útjával örökre eljgyezete magát az Alföld fásításá­val. Kiss Ferenc fiatalos hévvel veti ma­gát a munkának. Olyan új módszere­ket alkalmaz, amilyeneket eleddig a szakirodalom nem ismer. Felismeri a hazai nyárnak jelentőségét a homoki erdősítésben. Eredményeit képekben a oárizsi világkiállításon is bemutatják. Ö honosítja meg a homoki gyümölcs­termesztést. Lelkes segítőtársat talál Fiala Antal személyében, aki ót meg­előzően íiauyasteiepen létesített fa­iskolát. Elsőnek hívja fel a figyelmet, hogy az akác termesztése nem mindenütt Indokolt. Javaslatba hozza a fekete fenyő elterjesztését. A földművelés­ügyi minisztérium 1913-ban a Nyír­ségbe küldte, hogy az ottani homok­vidéket tanulmányozza. 1925-ben nyugdíjazzák, de továbbra ls dolgo­zik. Elsőként figyel fel arra, hogy a szürkenyár voltaképpen külön faj. A húszas évek derekán felújítja a Mak­korerdőt. Saját tapasztalatai alapján egy igen lényeges megfigyelést tesz közzé. A talajvíz apály- és dagály­szerű, időleges fellépésének 7—7 éves ciklusai vannak. Azt bizonyítja, hogy a dagátociklusba beleesnek az árvizes esztendők, az apályos periódusokba pedig a szárazságok. Dagályos eszten­dőben, ha nem hull elegendő csana­dék, sikerrel végezhető az erdősítés. Az Országos Erdészeti Egyesület (ma az MTESZ tagegyesülete), amelynek alanítója volt, 1931-ben tárgyalta az Alföld-fásítás kérdését, és a vitaindí­tó előadás megtartására a legilletéke­sebbet, Kiss Ferencet kérték fel. Kiss Ferenc életművét értékelve meg kell állapítani, hogy a közért élt és dolgozott. Nyugdíjasként úgy járt ki az erdőgazdaságba húsz éven ke­resztül, mintha fizették volna érte. Tudta, hogy az erdők létesítése terén csak akkor lehet eredményeket elérni, ha az elvi és gyakorlati irányítás egy kézben van. Működésének idejére esik a kapita­lizmus kibontakozása, és attól félti az erdőt, hogy letarolják. Kaán Károly földművelésügyi államtitkár is látta ezt a veszélyt, kiadta a jelszót: Erdőt az Alföldre! Közös félelem érzetük és barátságuk eredményeként született meg az 1923. évi XXX. tc., az Alföld fásításának tőrvénye. Kiss Ferenc működésének te1 jes nagyságát csak akkor tudjuk megér­teni igazán, ha összehasonlítjuk a szegedi erdők fafaj-összetételét műkö­désének kezdetén és végén. Az akác területe tízszeresére nőtt, a legsilá­nyabb homokon pedig mintegy 900 hold fekete fenyőt telepített. Segít őt Móra Ferenc a Szegedi Napló 1918. szept. 20-án megjelent írása ls meg­érteni: „őbenne a fák lelke él, amely­nek ura és királya. Oh, ha minden király úgy szeretné az alattvalóit, mint 6, de soha nem volna háború a világon." A Szegedi Tudományegyetem 1939. november 25-én díszdoktorrá avatta, amikor így szólt az ünneplőkhöz, s rajtukon keresztül a város lakosságá­hoz: „Erdészembernek szaktudásával bele kell ny Inia az erdő életébe. Eme feladat mindenáron való megoldása volt egész életem munkájának gerin­ce. Ennél a munkánál sok szegény­ember volt segítőtársam. Így ismer­tem meg a közös munka verejtéke kö­zött Szeged tanyai népének. józan gondolkodását, szívét, jó tulajdonsá­gait, a boldogulást korlátozó hiányos­ságokat, de megismertek ók is, és rajtam keresztül megszerették a fát." Nagy számú szakdolgozata közül az utolsó emeljük ki, amely a 84 éves szerzőtől 1944 júliusában jelent meg. Részletesen foglalkozik benne a cser­jével, és így fejezi be tanulmányát, amely egyben a fáradhatatlan emben hattyúdala is: „Mivel nehéz megtele­pülése miatt a belterjes erdőkultúra folytán mindig kisebb térre szorul, ezzel a tanulmánnyal akarok tőle el­búcsúzni. Ki tudja lesz-e még vala­melyik szaktársamnak alkalma vele foglalkozni, és szereti-e még valaki olyan nagyon, mint én. A búcsúzás mindig nehéz, de a végleges már fájdalmat okoz." Érdemes említésre, hogy 1897-ben kötött házasságot Stróbl Margittal, Vedres István unokahúgával. Matuzsálemi kort ért meg, mun­kájának küzdőterén. Szegeden halt meg, 1952. június 13-án, 92 éves ko­rában. Nevét és emlékét őrzi a szegedi Kiss Ferenc erdészeti és mezőgazdasági technikum és szakközépiskola, vala­mint az iskola előtt elhelyezett mell­szobra. Kiss Ferenc egész élettevékenységé­vel egy olyan hősi korszak hajnalán adott alapot, amely ma már a szocia­lizmus építésében, az országfásítás munkájával jut el a kiteljesedéshez. (Folytatjuk) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom