Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-24 / 301. szám
2 Szerda, 1975. december 24. Kuba történelmi kongresszusa A havannai Forradalom te- között — elfogadta a párt kellett Intézményes keretekre, amely a Batista-rezsim programnyilatkozatát, hatá. be önteni folytatni a megtukása óta a kubai forrada- rozott az ország új alkot- kezdett, helyes utat. A forlom valamennyi döntő pil- mányának tervezetéről, he- radalmi törvényességet, a lanatában igazi népgyűlés- lyeselte a néphatalmi szer- forradalom szülte demokraItént fogadta a főváros és az vek Matanzas tartományban cikus formákat nem felváltcrszág lakosalt, hétfőn este kísérletképpen bevezetett ja, hanem folytatja az aiújból százezrekkel telt meg. rendszerét és javasolta an- itotmányos alapokra helyeA Kubai Kommunista Párt nak országos kiszélesítését, zett népszuverenitás, és szo_ 1 kongresszusának zárjak- Ebből a célból az eddigi hat cialista demokrácia, igazodtusakint Fidel Castro tartót- tartomány helyett tizennégy ván a társadalmi és gazta meg a monumentális té- közigazgatási egys.gtt hív- dasági fejlődés eredményeiről beszédét a történelmi nak életre, amelyekben az hez. jelentőségű kongresszus ösz- áUamprttorok a jövő évben Fidel Castro, a Kubai szegezését választják meg népképvise- Kommunista Párt Központi A kubai kommunisták ha- leti szerveiket. Ug ancsak Bizottságának újraválasztott tározatai, döntései nem ma- jövőre — 1976-ban — vá- első titkára mondotta: a forradtak csupán a párt belső lasztják meg a forradalmi radalmárjk az utópista szaügyei: minden kubai köz- Kuba első parlamentjét, kasztcl eljutottak a realizügyévé váltak; azoké is, akik hagyják jivá az új alkot- musig, tudatában annak, a Plaza de la Revoluci '.non mányt népszava ás útján. hogy a történelmi célok jelen voltak, s azoké is, „ nvlI-flt, -aflA ... megval sítása nem csu-án akik a nagy eseményről kí- dán mére«ető rés« sernél a forradalmárok önfeláldovül rekedtek. A kongresszus dá" ™„ éT * vógyain múlik- hanem célja is .ez .volt: építőén, *»<objektív tényeken. A kubai megfontoltan körvonalazni a l^baT Síf JSSSSSS? munkásosztá!y* a" forradajövőt, minden kubai holnap. BSStoW- S-S^Uetíf 3átA kubai párt I. kongr^ £ ^ pol- ^^iKKlJF^ szusának már az előestéjén .. , t,„„!:„ * ta — szellemiekben és anyaaz eioiegezie a sz^a..™ «r- - ky6 orgánumai vlszont 8Zfspk és a testvérpártok kénytelenek8 voltak ellsmer- egész ortzágot sajtója a ^rténelml jel- nl h az ^em ny a de- Kádár János az MSZMP zőt. Az esemény önmagéban mokratizmus jegyében zaj- KB első titkára, aki Havanls hatalmas jelentőségű volt loU le A párlzsi Le Monde nában nagy hatású beszédei párt éleiében; a ha napos ( jellemezte a kongresz- ben fordult a kongresszuskoagr™S muaka ide3f" szust: nem arról van hoz, a többi között kifejtatpedlg bebizonyosodott, hogy szó h üj irányvonaiat te: „A kubai forradalom küutmutatásalt joggal i'letheti keUene meghataroznii vagy lönleges történelmi jelentőma. d történelmi jelzővel je- váIaszúfon lennének Olyan sége abban van, hogv az lenünk után ar ut kor is. jellegű esemény ez nm .]v amerikai földrészen elsőként A kubai párt legfelső ró- 16 éveg forrada]ml realitást jelezte egy új korszak, n ruma mélyen szánt), kriti- ürmepélve9en megfogalmaz; szocializmus korszakának kai elemzéssel vizsgálta a ^„„tast „melv- kezdetét." forradalom óta eltelt ldősza- dd, nem u idele beszámolója^ a° tézményesítenie önmagát..." eredmények mellett kitért a múlt fogyatékosságaira ls; azzal az elhatározással, hogv olvan realitást, amely- kezdetét." A havannai Jósé Marti repülőtéren felirat hirdeti: A párizsi polgári lapnak Primer territotto iibre de igaza van: Havannában nem América — Amerika első irányt kellett változtatni, szabad földje. Az első. amelv a hibák ne ismétlődhessenek nem válaszút előtt álltak a példát mutatott és mutat meg kubai kommunisták, ha- minden utána következőnek A kongresszus — egyebek nem a forrada'mi valóságot a zöld kontinensen... Algír repülBlerén Megadták magukat a terroristák Hazaérkezett Púja Frigyes f Budapest (MTI) Púja Frigyes külügyminiszter, aki A. A. Gromikónak, a Szovjetunió külügyminiszterének meghívására baráti látogatást tett Moszkvában, kedden, tegnap hazaérkezett Budapestre, jáiii mm——c——M—P A BT határozata 0 New York (MTI) Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatot fogadott el Kelet-Timorral Kapcsolatban, melyben felszólítja az indonéz kormányt: haladéktalanul vonja ki fegyveres erőit Kelet-Timor területéről. Az egyhangúlag elfogadott határozat felkéri Portugáliát, mint a területet Igazgató hatalmat: működjön együtt az ENSZ-szel a timori kérdés békés megoldása és a terület dekoloniaiizációjának megkönnyítése érdekében. Lázár György Nógrád megyében 0 Budapest (MTI) A Minisztertanács elnöke ezután — Géczi János társaLázár György, az MSZMP ságában — megtekintette a Politikai Bizottságának tagja, salgótarjáni szakmunkásképa Minisztertanács elnöke ző kombinát épülő objektukedden Nógrád megyébe lá- mait. togatott. A vendéget Salgó- Azt követően Lázár tarjánban, a megyei párt- György a Salgótarjáni Síkszékházban Géczi Jáno6, az üveggyárban — Szókun LaMSZMP Nógrád megyei bl- losnak. az Üvegipari Művek zottságának első titkára fo- vezérigazgatójának kalauzogadta és tájékoztatta a megye po'itlkai. gazdasági és kulturális helyzetéről, valamint felkészüléséről azokra a feladatokra, amelyek a népgazdaság ötödik ötéves tervéből Nógrádra hárulnak. lásával — üzemlátogatáson vett részt, majd a gyár művelődési házában munkásgyűlést rendeztek. A nagygyűlésen Lázár György mondott beszédet az időszerű belpolitikai kérdésekről. Maróthy László Pest megyében 0 Budapest (MTI) Dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára kedden a dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezetbe látogatott. Útjára elkísérte Cservenka Ferencné, a Pest megyei pártbizottság első titkára. A vendégeket a ráckevei járás párt- és állami vezetői, valamint a közös gazdaság vezetői fogadták. A termelőszövetkezet munkájáról, eredményeiről dr. Tresser Pál elnök adott tájékoztatást. Dr. Maróthy László délután a fővárosban a Pest megyei KISZ-bizottság titkáraival találkozott. Megvitatták a megye ifjúságpolitikai feladatait. 0 Algír (AP) igazságügyi minisztériumban. Algír repülőterén kedden Az öt férőt és egy nőt gyilmegadták magukat annak a kosság és emberrablás vádkommandónak a tagjai, jávai akarják Ausztriában amely vasárnap Bécsben ti- bíróság elé álUtani. A kladámadást intézett az OPEC S1 kérelemről az osztrák haköpontja ellen, és túszként tóságok már tájékoztatták az foglyul ejtette az ott tárgya- Interpolt. akció mögött áll, azzal próbálkozik, hogy hatalmába kerítse az arab országok olajkincseit, és semlegesítse az arab kőolajexportáló országok szervezetét. A LEMP VII. kongresszusénak határozata 0 Varsó (MTI) pártprogram megerősítette a — Elfogadja a pártprognemzet morális és politikai ram végrehajtása érdekében Varsóban tegnap nyilvá- egységét, minden korábbinál a kormány által kifejtendő nosságra hozták a Lengyel erősebb kapcsot alkotva a tevékenység Irányelveit, F.gyesült Munkáspárt VII. pért és a nép között. amelyeket Piotr Jaroszewicz, kongresszusának határozatát. A Lengyel Egyesült Mun- a Minisztertanács elnöke A dokumentum, amelynek káspárt VII. kongresszusa a terjesztett eló. címe:„A szocialista építés kongresszus előtti viták ered. A ángyéi Egyesült Muntovábbi dinamikus fejlődésé- ményeinek figyelembevételé- káspárt erősíteni kívánja ért, a munka minőségének vel átíogó vita után a kö. eg é é, és együttműkődé5s a nép életszínvonalának vetkezőket határozta el: .ft a Szovjetunióval és a javításáért" többek között _ jóváhagyja a Központi £bbi tesTvéri sSista orkimondja: Bizottságnak és a Központi szággal, erősíti a szocialista A LEMP VI. kongresszu- Revíziós Bizottságnak a VI. közösséget, és dolgozik a sán körvonalazott program és a VII. kongresszus közti KGST-n belüli integráció következetes végrehajtása je- időszakról szóló beszámoló- elmélyítésén, lentős előrehaladást hozott a Ját; iZ szocialista építés minden te- — Jóváhagyja a Központi A dokumentum a továbrületén. A VI. kongresszus Bizottság Politikai Bizottsa- blakban részletesen elemzi által kijelölt feladatokat gának beszámolóját, amelyet az ország társadalml-gazdateljesítettég, sőt jelentősen Edward Gierek, a KB első , . f-.iőöésénplr tn7ft_ túlszárnyalták. A munkás- titkára terjesztett elő. mint sagl lejloa seneK , . osztály és az egész társada- a párttevékenység program- 1980-as időszakra kitűzött lom érdekeinek megfelelő jának alapját; céljait és feladatalt Jó olajügy! minisztereket Az osztrák légitársaság DC—0-es repülőgépe, amely hétfőn előbb Algírba, majd Tripoliba szállította a hat fegyverest és túszaikat, kedden ismét visszatért az algériai fővárosba, miután a tunéziai hatóságok a Líbiából 0 Bejrút (TASZSZ) A TASZSZ hírügynökség kedden ismertette részletes n a PFSZ Bejrútban kiadott nyilatkozatát, amelyben a szervezet határozottan elítélte az OPEC bécsi székháza ellen in'.ézett vasárnapi feg/veres támadást. A PFSZ telérkezett gépnek nem adtak jesen elhatárolta magit az I,-szállási engedélyt. Tripoli- akciótól, es hangsúlyozta, ban a terroristák újabb mi- hogy a bécsi terrorakció mönisztereket és más túszokat gött az Egyesült Államok ét engedtek szabadon. Miután jzrael áll. gépük másodszor is leszállt A terroristák célja az volt az algériai főváros reoülőte- _ hangzik a nyilatkozat —, rén, elengedték a fedélzeten hogy az ENSZ Biztonsági maradt 15 túszt, majd átad- Tanácsában januárban kezták fegyvereiket az algériai d6dő közel-keleti vita előtt rendőrségnek. diszkreditálják a PFSZ-t, 0 Bécs (Reuter) és széthúzást szítsanak a paAusztria a közeljövőben lesztlnai ellenállási mozgakérni fogja Algériától, hogy lom soraiban, adja ki a hat terroristát — Az Egyesült Államok és közölték kedden az oszrák Izrael, amely a bécsi terrorSzabadon bocsátás — Pekingben 0 Peking (TASZSZ) több ezer kommunista, a a r-rs u-i.. párt. és állami szervek be1 J^ntKínJÍ csüietes munkatársainak sorelentése szerint a Kínai _, ,, „ .."TT Népköztársaság igazságügyi ^^'£ SZTri ,ÚgLvSte«; sára lrányuló sLmoT kam szabadon bocsátják az BÁTYAI 3EMÖ: Lapok a szegedi liatiomány' és technihalörléaelből pány során vállak megtorló intézkedések áldozataivá. mány és hadsereg összes, még fogságban levő megyei Az Üj-Kína tudósítása és tartományi szintű veze- hosszasan sorolja a szabatott, és különleges ügynö- don bocsátott 21 tábornok, keit. Akik közülük Tajvanra 15 ezredes és alezredes, vakívánnak távozni, azok meg- lamint mások nevét. Rámukapják rá a lehetőséget. A tat, hogy a kínai belbiztonközlemény hozzáteszi, hogy sági szervek sok időt töltötmindez „Mao Ce-tung utasí- tek a foglyok „átnevelésétására" történik. vei", akik közül sokan, bár Mint a TASZSZ pekingi különböző mértékben, hajtudósítója ezzel kapcsolatban landóságot mutattak „a rossz megjegyzi, a kínai hatósá- elhagyására, és a Jó kövegok ugyanakkor hallgatnak tétére". 15. Dr. Herke Sándor méltó tanítványa, majd utóda dr. Prettenhoffer Imre, 1926-ban került Szegedre. Dunántúlon, a Somogy megyei Csurgón született 1900. október 16-án. Alapfokú iskoláit szülőhelyén, a középfokút Egerben végezte. Már kora ifjúságától kezdődően vonzódott a mezőgazdasági termelés Iránt, majd figyelme később mindinkább a kémia felé tolódott el. Minden bizonnyal e kettős Irányú érdeklődés vezette a későbbiekben a talajtani kutatások felé. Érettségi vizsgája után a műegyetem vegyészmérnöki karára ira kozott be, és ott szerzett ok'evelet 1924-ben. Dip'omá'ának megszerzése után 'Sijmond Elek hírneves pro'esszor mellett volt két évig tanársegéd. Nagy talajtudósunk irányítása me'lett sajátította el a kutatóember szintjén azokat a talajtani i-mereteket, ametyek irányt szabtak későbbi munkásságának. Az alföldi mezőgazdasági intézet keretében működött talaitani kísérleti á'lomásra 1926 ban került. Itt Herke Sándor munkatársaként részt vett a Duna—Tisza közi szikes talajok megismerését és haszno:ítá3át célzó kutatásokban. Tanulmányozta a különféle Javl óanyagokkal javított és a javí'atlan, szódéi-szikes ta'ajokban végbe menő nitritikáeiős é3 nitrogénkötési to'yama'okat. Ugyanakkor értékes támpontokat adott az l'yei talajok nitrogén trágyázásához. A DálAlföld főbb ta'ajtípusain ötéves kísérletsorozatot kezdett a harmincas években, arra vonatkozóan, hogy a különböző műtrágyák hatása hogyan érvényeiül. A talaj tápanyagtartalmának meghatározására ugyanakkor új vizsgálati módszereket dolgozott ki. Súntén ez idő tájt kezdte meg az Air föld különböző pontjain a szikes talajú gyepek megjavításának tanulmányozását. Herke Ftodor nyugdíjazása után, 1944-ben ot nevezték ki az intézet igazgatójává. Az általa vezetett intézet végezte a negyvenes évek elejétől a javítáira kerülő szikes talajok vizsgálatát és szakvéleményezését, továbbá a javítási munka szakmai ellenőrzését ls. A szépen megindult szikjavítási munkákat a háború megszakította, de a felszabadulás után Prettenhoffer és munkatársai mindjárt bekapcsolódtak a munka szervezésébe. A tiszántúli részeken már 1946-ban újra megindult a szikjavítás, me zes alta'aj'erí'é33el. Komoly kapazitású fö'.dgyalugépaket állítottak munkába, amelyeknek legeredményesebb munkamenetét Prettenhoffer dolgozta ki. A kelemenzugi 66 hek'áros kf-érleti telepet 1947-ben létesítették, ahol a szikjavíiá3 még megoldatlan kérdéseinek tisztázására kísérleteket indítottak be. E kísérletek nyomán dolgozta kl a ta'ajjavítá3ok előzetes talajfe'vá'elének a módszerét, és megállapította azokat a talajadottságokat, amelyek esetén a talaljavf ásott biztos eredménnyel elvégezhetők. A szikjsvíjás előkészítő munkálatainak jelen'eg is ezek az irányelvek az alapjai. Szabadfö'di kísér etekkel igazolta, hogy a meirezé3 eredményesen alkalmazható a közel sem'egei kémhatátú talajoknál de lúgosuknál már fokozatosan csökken. A lúgos ta'ajo'cnál lúgosságtompító anyagra van szükség. Ezt meszes alta'.ajterí és ezetén úgynevezett fekete'ö'd-aláterítésrel, meszezés ese'én pedig a mész és gipsz együttes adagolásával oldotta meg. Ezzel a módszerrel a felszabadulás óta több mint százezer hektár területet javítottak meg. Munkásága tudományos e'ismeréseképpen 1932-ben megkapta a mezőgazda: ági tudományok kandidátusa fokozatot, majd 1957-ben önálló diszszertációval nyerte el a mezőgazdasági tudom ínyok doktora címet. Kísérletei egybehangzóan bizonyították, hogy a tiszántúli, mé'y vízállású, mé íztelen, szolonyectala'okon a javulás a mélyebb rétegekre is kiterjed, így tehát az e talajokra kidolgozott száraz kémiai javított eljárások eredménye gyakorlatilag szinte véglegesnek vehető. E megállapításoknak az a gyakorlati jelentőségük, hogy biztosan alátámasztják a tervszerűen folytatott nagyüzemi szikjavítások létjogosultságát. A javítás mélységi előrehaladásának fokozása érdekében végzett mélyművelési kísérlett sorozatok bebizonyították, hogy a fordítás nélküli mélyművelés a szikjavítás hatásos kiegészítő művelete. Prettenho'fer öntözéses viszonyok között is figyelemmel kísérte a talajjavítás ha átat, és kimutatta, hogy a ti3zán'.úli mésztelen szolonyectalaiok esetében talajjavítással kiegészítve, háromszorosára növelhető az öotózött szikes talajokon elért eredmény. Igen sok kísérletet állítottak be a tiszántúli szikes talajú ősgyepek javítási lehetőségeinek tanulmányozására. Munkitársaival együtt a szikes talajú gyepek feltörésével, talajjavítással és füves-'nerés telepítésekkel történő haszno3ítá"a érdekében is komoly munkát végzett. Arra is rámutatott, hogy a mészte'en szikes gyepeket új~ ragyepesítés céljából talajjavítás nélkül nem szabad feltörni. Nagy számú kísérleteit és soko'dalú munkásságát je'entős számú szakcikkben íog'alta össze, de azokon túlmenőin a Gazdálkodás szikeseinken cíkönyvében is meg alélhatjuk a szikjaví'á/sal kapcso'a os gazdag tapasztalatainak összefoglalását. A mísztalen szikesek javítása és hasznosítása. Tiszántúli szikesek című, az Akadémiai Kiadónál megjelent műve a szakembereknek szintén hasznos kézikönyve. jJTolyMtuU J