Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-24 / 301. szám

2 Szerda, 1975. december 24. Kuba történelmi kongresszusa A havannai Forradalom te- között — elfogadta a párt kellett Intézményes keretek­re, amely a Batista-rezsim programnyilatkozatát, hatá. be önteni folytatni a meg­tukása óta a kubai forrada- rozott az ország új alkot- kezdett, helyes utat. A for­lom valamennyi döntő pil- mányának tervezetéről, he- radalmi törvényességet, a lanatában igazi népgyűlés- lyeselte a néphatalmi szer- forradalom szülte demokra­Itént fogadta a főváros és az vek Matanzas tartományban cikus formákat nem felvált­crszág lakosalt, hétfőn este kísérletképpen bevezetett ja, hanem folytatja az ai­újból százezrekkel telt meg. rendszerét és javasolta an- itotmányos alapokra helye­A Kubai Kommunista Párt nak országos kiszélesítését, zett népszuverenitás, és szo_ 1 kongresszusának zárjak- Ebből a célból az eddigi hat cialista demokrácia, igazod­tusakint Fidel Castro tartót- tartomány helyett tizennégy ván a társadalmi és gaz­ta meg a monumentális té- közigazgatási egys.gtt hív- dasági fejlődés eredményei­ről beszédét a történelmi nak életre, amelyekben az hez. jelentőségű kongresszus ösz- áUamprttorok a jövő évben Fidel Castro, a Kubai szegezését választják meg népképvise- Kommunista Párt Központi A kubai kommunisták ha- leti szerveiket. Ug ancsak Bizottságának újraválasztott tározatai, döntései nem ma- jövőre — 1976-ban — vá- első titkára mondotta: a for­radtak csupán a párt belső lasztják meg a forradalmi radalmárjk az utópista sza­ügyei: minden kubai köz- Kuba első parlamentjét, kasztcl eljutottak a realiz­ügyévé váltak; azoké is, akik hagyják jivá az új alkot- musig, tudatában annak, a Plaza de la Revoluci '.non mányt népszava ás útján. hogy a történelmi célok jelen voltak, s azoké is, „ nvlI-flt, -aflA ... megval sítása nem csu-án akik a nagy eseményről kí- dán mére«ető rés« sernél a forradalmárok önfeláldo­vül rekedtek. A kongresszus dá" ™„ éT * vógyain múlik- hanem célja is .ez .volt: építőén, *»<objektív tényeken. A kubai megfontoltan körvonalazni a l^baT Síf JSSSSSS? munkásosztá!y* a" forrada­jövőt, minden kubai holnap. BSStoW- S-S^Uetíf 3átA kubai párt I. kongr^ £ ^ pol- ^^iKKlJF^ szusának már az előestéjén .. , t,„„!:„ * ta — szellemiekben és anya­az eioiegezie a sz^a..™ «r- - ky6 orgánumai vlszont 8Zfspk és a testvérpártok kénytelenek8 voltak ellsmer- egész ortzágot sajtója a ^rténelml jel- nl h az ^em ny a de- Kádár János az MSZMP zőt. Az esemény önmagéban mokratizmus jegyében zaj- KB első titkára, aki Havan­ls hatalmas jelentőségű volt loU le A párlzsi Le Monde nában nagy hatású beszéd­ei párt éleiében; a ha napos ( jellemezte a kongresz- ben fordult a kongresszus­koagr™S muaka ide3f" szust: nem arról van hoz, a többi között kifejtat­pedlg bebizonyosodott, hogy szó h üj irányvonaiat te: „A kubai forradalom kü­utmutatásalt joggal i'letheti keUene meghataroznii vagy lönleges történelmi jelentő­ma. d történelmi jelzővel je- váIaszúfon lennének Olyan sége abban van, hogv az lenünk után ar ut kor is. jellegű esemény ez nm .]v amerikai földrészen elsőként A kubai párt legfelső ró- 16 éveg forrada]ml realitást jelezte egy új korszak, n ruma mélyen szánt), kriti- ürmepélve9en megfogalmaz; szocializmus korszakának kai elemzéssel vizsgálta a ^„„tast „melv- kezdetét." forradalom óta eltelt ldősza- dd, nem u idele beszámolója^ a° tézményesítenie önmagát..." eredmények mellett kitért a múlt fogyatékosságaira ls; azzal az elhatározással, hogv olvan realitást, amely- kezdetét." A havannai Jósé Marti re­pülőtéren felirat hirdeti: A párizsi polgári lapnak Primer territotto iibre de igaza van: Havannában nem América — Amerika első irányt kellett változtatni, szabad földje. Az első. amelv a hibák ne ismétlődhessenek nem válaszút előtt álltak a példát mutatott és mutat meg kubai kommunisták, ha- minden utána következőnek A kongresszus — egyebek nem a forrada'mi valóságot a zöld kontinensen... Algír repülBlerén Megadták magukat a terroristák Hazaérkezett Púja Frigyes f Budapest (MTI) Púja Frigyes külügymi­niszter, aki A. A. Gromikó­nak, a Szovjetunió külügy­miniszterének meghívására baráti látogatást tett Moszk­vában, kedden, tegnap haza­érkezett Budapestre, jáiii mm——c——M—P A BT határozata 0 New York (MTI) Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa határozatot fogadott el Kelet-Timorral Kapcsolatban, melyben felszólítja az indo­néz kormányt: haladéktala­nul vonja ki fegyveres erőit Kelet-Timor területéről. Az egyhangúlag elfogadott határozat felkéri Portugáliát, mint a területet Igazgató ha­talmat: működjön együtt az ENSZ-szel a timori kérdés békés megoldása és a terü­let dekoloniaiizációjának megkönnyítése érdekében. Lázár György Nógrád megyében 0 Budapest (MTI) A Minisztertanács elnöke ez­után — Géczi János társa­Lázár György, az MSZMP ságában — megtekintette a Politikai Bizottságának tagja, salgótarjáni szakmunkáskép­a Minisztertanács elnöke ző kombinát épülő objektu­kedden Nógrád megyébe lá- mait. togatott. A vendéget Salgó- Azt követően Lázár tarjánban, a megyei párt- György a Salgótarjáni Sík­székházban Géczi Jáno6, az üveggyárban — Szókun La­MSZMP Nógrád megyei bl- losnak. az Üvegipari Művek zottságának első titkára fo- vezérigazgatójának kalauzo­gadta és tájékoztatta a me­gye po'itlkai. gazdasági és kulturális helyzetéről, vala­mint felkészüléséről azokra a feladatokra, amelyek a népgazdaság ötödik ötéves tervéből Nógrádra hárulnak. lásával — üzemlátogatáson vett részt, majd a gyár műve­lődési házában munkásgyű­lést rendeztek. A nagygyűlé­sen Lázár György mondott beszédet az időszerű belpo­litikai kérdésekről. Maróthy László Pest megyében 0 Budapest (MTI) Dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KISZ Közpon­ti Bizottságának első titkára kedden a dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezetbe látoga­tott. Útjára elkísérte Cser­venka Ferencné, a Pest me­gyei pártbizottság első tit­kára. A vendégeket a rácke­vei járás párt- és állami ve­zetői, valamint a közös gaz­daság vezetői fogadták. A termelőszövetkezet munkájá­ról, eredményeiről dr. Tres­ser Pál elnök adott tájékoz­tatást. Dr. Maróthy László dél­után a fővárosban a Pest megyei KISZ-bizottság tit­káraival találkozott. Megvi­tatták a megye ifjúságpoli­tikai feladatait. 0 Algír (AP) igazságügyi minisztériumban. Algír repülőterén kedden Az öt férőt és egy nőt gyil­megadták magukat annak a kosság és emberrablás vád­kommandónak a tagjai, jávai akarják Ausztriában amely vasárnap Bécsben ti- bíróság elé álUtani. A kladá­madást intézett az OPEC S1 kérelemről az osztrák ha­köpontja ellen, és túszként tóságok már tájékoztatták az foglyul ejtette az ott tárgya- Interpolt. akció mögött áll, azzal pró­bálkozik, hogy hatalmába kerítse az arab országok olajkincseit, és semlegesítse az arab kőolajexportáló or­szágok szervezetét. A LEMP VII. kongresszusénak határozata 0 Varsó (MTI) pártprogram megerősítette a — Elfogadja a pártprog­nemzet morális és politikai ram végrehajtása érdekében Varsóban tegnap nyilvá- egységét, minden korábbinál a kormány által kifejtendő nosságra hozták a Lengyel erősebb kapcsot alkotva a tevékenység Irányelveit, F.gyesült Munkáspárt VII. pért és a nép között. amelyeket Piotr Jaroszewicz, kongresszusának határozatát. A Lengyel Egyesült Mun- a Minisztertanács elnöke A dokumentum, amelynek káspárt VII. kongresszusa a terjesztett eló. címe:„A szocialista építés kongresszus előtti viták ered. A ángyéi Egyesült Mun­további dinamikus fejlődésé- ményeinek figyelembevételé- káspárt erősíteni kívánja ért, a munka minőségének vel átíogó vita után a kö. eg é é, és együttműkődé­5s a nép életszínvonalának vetkezőket határozta el: .ft a Szovjetunióval és a javításáért" többek között _ jóváhagyja a Központi £bbi tesTvéri sSista or­kimondja: Bizottságnak és a Központi szággal, erősíti a szocialista A LEMP VI. kongresszu- Revíziós Bizottságnak a VI. közösséget, és dolgozik a sán körvonalazott program és a VII. kongresszus közti KGST-n belüli integráció következetes végrehajtása je- időszakról szóló beszámoló- elmélyítésén, lentős előrehaladást hozott a Ját; iZ szocialista építés minden te- — Jóváhagyja a Központi A dokumentum a továb­rületén. A VI. kongresszus Bizottság Politikai Bizottsa- blakban részletesen elemzi által kijelölt feladatokat gának beszámolóját, amelyet az ország társadalml-gazda­teljesítettég, sőt jelentősen Edward Gierek, a KB első , . f-.iőöésénplr tn7ft_ túlszárnyalták. A munkás- titkára terjesztett elő. mint sagl lejloa seneK , . osztály és az egész társada- a párttevékenység program- 1980-as időszakra kitűzött lom érdekeinek megfelelő jának alapját; céljait és feladatalt Jó olajügy! minisztereket Az osztrák légitársaság DC—0-es repülőgépe, amely hétfőn előbb Algírba, majd Tripoliba szállította a hat fegyverest és túszaikat, ked­den ismét visszatért az algé­riai fővárosba, miután a tu­néziai hatóságok a Líbiából 0 Bejrút (TASZSZ) A TASZSZ hírügynökség kedden ismertette részletes n a PFSZ Bejrútban kiadott nyilatkozatát, amelyben a szervezet határozottan elítél­te az OPEC bécsi székháza ellen in'.ézett vasárnapi feg/­veres támadást. A PFSZ tel­érkezett gépnek nem adtak jesen elhatárolta magit az I,-szállási engedélyt. Tripoli- akciótól, es hangsúlyozta, ban a terroristák újabb mi- hogy a bécsi terrorakció mö­nisztereket és más túszokat gött az Egyesült Államok ét engedtek szabadon. Miután jzrael áll. gépük másodszor is leszállt A terroristák célja az volt az algériai főváros reoülőte- _ hangzik a nyilatkozat —, rén, elengedték a fedélzeten hogy az ENSZ Biztonsági maradt 15 túszt, majd átad- Tanácsában januárban kez­ták fegyvereiket az algériai d6dő közel-keleti vita előtt rendőrségnek. diszkreditálják a PFSZ-t, 0 Bécs (Reuter) és széthúzást szítsanak a pa­Ausztria a közeljövőben lesztlnai ellenállási mozga­kérni fogja Algériától, hogy lom soraiban, adja ki a hat terroristát — Az Egyesült Államok és közölték kedden az oszrák Izrael, amely a bécsi terror­Szabadon bocsátás — Pekingben 0 Peking (TASZSZ) több ezer kommunista, a a r-rs u-i.. párt. és állami szervek be­1 J^ntKínJÍ csüietes munkatársainak sor­elentése szerint a Kínai _, ,, „ .."TT Népköztársaság igazságügyi ^^'£ SZTri ,ÚgLvSte«; sára lrányuló sLmoT kam szabadon bocsátják az ­BÁTYAI 3EMÖ: Lapok a szegedi liatiomány' és technihalörléaelből pány során vállak megtorló intézkedések áldozataivá. mány és hadsereg összes, még fogságban levő megyei Az Üj-Kína tudósítása és tartományi szintű veze- hosszasan sorolja a szaba­tott, és különleges ügynö- don bocsátott 21 tábornok, keit. Akik közülük Tajvanra 15 ezredes és alezredes, va­kívánnak távozni, azok meg- lamint mások nevét. Rámu­kapják rá a lehetőséget. A tat, hogy a kínai belbizton­közlemény hozzáteszi, hogy sági szervek sok időt töltöt­mindez „Mao Ce-tung utasí- tek a foglyok „átnevelésé­tására" történik. vei", akik közül sokan, bár Mint a TASZSZ pekingi különböző mértékben, haj­tudósítója ezzel kapcsolatban landóságot mutattak „a rossz megjegyzi, a kínai hatósá- elhagyására, és a Jó köve­gok ugyanakkor hallgatnak tétére". 15. Dr. Herke Sándor méltó tanítványa, majd utóda dr. Prettenhoffer Imre, 1926-ban került Szegedre. Dunántú­lon, a Somogy megyei Csurgón szüle­tett 1900. október 16-án. Alapfokú is­koláit szülőhelyén, a középfokút Eger­ben végezte. Már kora ifjúságától kezdődően vonzódott a mezőgazdasá­gi termelés Iránt, majd figyelme ké­sőbb mindinkább a kémia felé toló­dott el. Minden bizonnyal e kettős Irányú érdeklődés vezette a későbbi­ekben a talajtani kutatások felé. Érettségi vizsgája után a műegye­tem vegyészmérnöki karára ira kozott be, és ott szerzett ok'evelet 1924-ben. Dip'omá'ának megszerzése után 'Sij­mond Elek hírneves pro'esszor mel­lett volt két évig tanársegéd. Nagy talajtudósunk irányítása me'lett sajá­tította el a kutatóember szintjén azo­kat a talajtani i-mereteket, ametyek irányt szabtak későbbi munkásságá­nak. Az alföldi mezőgazdasági intézet keretében működött talaitani kísérleti á'lomásra 1926 ban került. Itt Herke Sándor munkatársaként részt vett a Duna—Tisza közi szikes talajok meg­ismerését és haszno:ítá3át célzó ku­tatásokban. Tanulmányozta a külön­féle Javl óanyagokkal javított és a javí'atlan, szódéi-szikes ta'ajokban végbe menő nitritikáeiős é3 nitrogén­kötési to'yama'okat. Ugyanakkor ér­tékes támpontokat adott az l'yei ta­lajok nitrogén trágyázásához. A Dál­Alföld főbb ta'ajtípusain ötéves kí­sérletsorozatot kezdett a harmincas években, arra vonatkozóan, hogy a különböző műtrágyák hatása hogyan érvényeiül. A talaj tápanyagtartalmá­nak meghatározására ugyanakkor új vizsgálati módszereket dolgozott ki. Súntén ez idő tájt kezdte meg az Air föld különböző pontjain a szikes ta­lajú gyepek megjavításának tanul­mányozását. Herke Ftodor nyugdíjazása után, 1944-ben ot nevezték ki az intézet igazgatójává. Az általa vezetett inté­zet végezte a negyvenes évek elejé­től a javítáira kerülő szikes talajok vizsgálatát és szakvéleményezését, to­vábbá a javítási munka szakmai el­lenőrzését ls. A szépen megindult szikjavítási munkákat a háború meg­szakította, de a felszabadulás után Prettenhoffer és munkatársai mind­járt bekapcsolódtak a munka szerve­zésébe. A tiszántúli részeken már 1946-ban újra megindult a szikjaví­tás, me zes alta'aj'erí'é33el. Komoly kapazitású fö'.dgyalugépaket állítottak munkába, amelyeknek legeredménye­sebb munkamenetét Prettenhoffer dolgozta ki. A kelemenzugi 66 hek'áros kf-érle­ti telepet 1947-ben létesítették, ahol a szikjavíiá3 még megoldatlan kérdé­seinek tisztázására kísérleteket indí­tottak be. E kísérletek nyomán dol­gozta kl a ta'ajjavítá3ok előzetes ta­lajfe'vá'elének a módszerét, és meg­állapította azokat a talajadottságokat, amelyek esetén a talaljavf ásott biz­tos eredménnyel elvégezhetők. A szikjsvíjás előkészítő munkálatainak jelen'eg is ezek az irányelvek az alap­jai. Szabadfö'di kísér etekkel igazolta, hogy a meirezé3 eredményesen alkal­mazható a közel sem'egei kémhatátú talajoknál de lúgosuknál már foko­zatosan csökken. A lúgos ta'ajo'cnál lúgosságtompító anyagra van szükség. Ezt meszes alta'.ajterí és ezetén úgy­nevezett fekete'ö'd-aláterítésrel, me­szezés ese'én pedig a mész és gipsz együttes adagolásával oldotta meg. Ezzel a módszerrel a felszabadulás óta több mint százezer hektár terüle­tet javítottak meg. Munkásága tudományos e'ismeré­seképpen 1932-ben megkapta a mező­gazda: ági tudományok kandidátusa fokozatot, majd 1957-ben önálló disz­szertációval nyerte el a mezőgazda­sági tudom ínyok doktora címet. Kísérletei egybehangzóan bizonyí­tották, hogy a tiszántúli, mé'y víz­állású, mé íztelen, szolonyectala'okon a javulás a mélyebb rétegekre is ki­terjed, így tehát az e talajokra ki­dolgozott száraz kémiai javított eljá­rások eredménye gyakorlatilag szin­te véglegesnek vehető. E megállapí­tásoknak az a gyakorlati jelentőségük, hogy biztosan alátámasztják a terv­szerűen folytatott nagyüzemi szikja­vítások létjogosultságát. A javítás mélységi előrehaladásának fokozása érdekében végzett mélyművelési kí­sérlett sorozatok bebizonyították, hogy a fordítás nélküli mélyművelés a szik­javítás hatásos kiegészítő művelete. Prettenho'fer öntözéses viszonyok között is figyelemmel kísérte a talaj­javítás ha átat, és kimutatta, hogy a ti3zán'.úli mésztelen szolonyectalaiok esetében talajjavítással kiegészítve, háromszorosára növelhető az öotózött szikes talajokon elért eredmény. Igen sok kísérletet állítottak be a tiszántúli szikes talajú ősgyepek javí­tási lehetőségeinek tanulmányozására. Munkitársaival együtt a szikes tala­jú gyepek feltörésével, talajjavítással és füves-'nerés telepítésekkel történő haszno3ítá"a érdekében is komoly munkát végzett. Arra is rámutatott, hogy a mészte'en szikes gyepeket új~ ragyepesítés céljából talajjavítás nél­kül nem szabad feltörni. Nagy számú kísérleteit és soko'dalú munkásságát je'entős számú szakcikk­ben íog'alta össze, de azokon túlme­nőin a Gazdálkodás szikeseinken cí­könyvében is meg alélhatjuk a szik­javí'á/sal kapcso'a os gazdag tapasz­talatainak összefoglalását. A míszta­len szikesek javítása és hasznosítása. Tiszántúli szikesek című, az Akadé­miai Kiadónál megjelent műve a szakembereknek szintén hasznos kézi­könyve. jJTolyMtuU J

Next

/
Oldalképek
Tartalom