Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-24 / 301. szám

Szerda, 1975. december 24. 3 Xtrszerisílelt iiengerma Befejeződött a Székesfehérvári Könn, űfémmű meleghengersorának nagyjavítása, és kedden megzezdődött az üzemszerű heng őrlés. A 11 millió fcrint értékű rekonstrukciót és korszerűsítést az eredetileg számítolt 40 nap helyett — hálódi->_ grammos munkaszervezéssel 8 nap alatt végezték el. A gyorsított nagyjavítással a gyár megszüntette márciusi termeléskiesését és a szocialista export teljesítése után kedden eleget tett tőkés megrendeléseinek isOdesszai pártmunkás jEgy krónikus gon előadása megyénkken! a munkaerőhiány Odessza terület és Csongrád megye együttműködésének keretében megyénkbe érkezett Andrej Vlagyimirovies Tolsztoj, r.z Ukrán Kommunista Pírt Odessza területi bizottságának előad ja. , Tegnap a megyei pártbizottságon találkozott az azitációs és propagandeosztáty munkatárséival és megbeszélést folytatott dr. Tarnasi Mihállyal, a pártbizottság osztályvezetőjével. Még tegnap a délel't'i c rákban Andrej Vlagvim'rovics Tolsztoj előadást tartott a pártiskolán. Átfogóan ismertette a IX. ötéves terv odesszai területi teljesítésének főbb vonatkozásait, majd arról beszélt, hogyan készüli fel az odesszai terül:t a X. ötéves terv feladatainak megvalósításira, végül pedig ismertette az SZKP XXV. kongresszusára vonatkozó odesszai területi előkészületeket. Andrej Vlagyimirovios Tolsztoj tegnap délu'án Hédmezővásá helyre látogatott. Ma. szerdán makói pártmunkásokkal találkozik. WW BETŰK SZERETETE Utánpótlás a nyomdászszakmában Ojságok vagy könyvek olvasása közben mindenkit elsősorban a tartalom, aztán az oldalak szépsége érdekel. Arra kevés olvasó gondol, mennyi munka kellett a betűk nyomtatásához, a képek elkészítéséhez. Mindez nem l.önnyű feladat, s érdekes is, cs szép is a nyomdászok munkája. Érdekes, mert tervezési készséget, esztétikai érzéket, olykor nyelvismeretet kíván, szép, mert boldogan veszik kézbe a nyomdászok az általuk készített lapokat, örömmel látják az üzletek kirakataiban azokat a könyveket, amelyek kezük munkáját őrzik. Különös, hogy a vonzó sajátosságok ellenére nyomdásztanulónak kevesen jelentkeznek mostanában Szegeden. A 624-es Ipari Szakmunkásképző Intézetben legutóbb 44-en kaptak bizonyítványt, jelenleg mindössze kilenc harmadéves, húsz másodikos és kilenc elsős kézi- és gépszedőt, klisékészítőt, gépmestert és betűöntőt képeznek. A szakmától való idegenkedés érthetetlen, valószínűleg abból a hiedelemből fakad, amely szerint valamenynyi nyomdász „ólombetegségben" szenved, és éjszaka dolgozik. Ez természetcsen nem felel meg a valóságnak, hiszen — mint Kókai Gyula, a Szegedi Nyomda párttitkára elmondotta — az elmúlt harminc év alatt egyetlen ilyen megbetegedés sem fordult elő Szegeden. Régebben is inkább az okozott fertőzéseket, hogy a nyomdászok többsége igen rossz körülmények között dolgozott. Az is lényeges persze, ki mennyire vigyáz saját egészségére. Ma már az üzemek megfelelő szociális létesítményekkel rendelkeznek, és sokat javultak a munkakörülmények is. A nyomdászok egészságét rendszeres orvosi vizsgálattal is védik; a meleg ólom közelében tevékenykedők negyedévente, a többiek félévenként kötelesek orvoshoz járni. Visszatérve az említett tévhit második tényezőjéie: az Kónya-kapu a kultúrpalotában éjszakázás csupán a lapkészítők munkájának jellemzője, a szegedi nyomdászok többsége műszaki, matematikai és szépirodalmi könyveket, plakátokat, valamint meghívókat gyárt — nappal. Az utánpótlás nevelésének megtelelő módját régóta keresik a Szegedi Nyomda vezetői. A hatvanas évek végén a Tömörkény gimnáziummal kötöttek megállapodást, amelyben az iskola szedők képzését vállalta. A gyakorlati oktatás feltételeit részben az üzemben, másrészt a gimnáziumban —egy szedőterem kialakításával — teremtették meg. A sikerrel kecsegtető kezdeményezésnek — sajnos — elmaradt a folytatása, az iskolában négy éve megszüntették a nyomdászképzést. Mégis megoldódhat a probléma, ha a Békéscsabai Nyomdaipari Szakközépiskola kollégiuma fogad ősztől szegedi, illetve Csongrád megyei fiatalokat. Az iskola igazgatójával eddig folytatott beszélgetések reményt adnak erre. Jelenleg két Békéscsabán végzett lány dolgozik a Szegedi Nyomdában és mindketten jól megállják a helyűcet. Gyarapíthatják ismereteiket azok a nyomdászok is, ikik a szakmunkásképzőben végeztek. Levelező tagozaton elvégezhetik a Budapesti Bolyai János Könnyű'nari Szakközépiskolának, illetve a Könnyűipari Főiskolának a nyomdaipari tagozatát. A nyomdászszakma természetesen nemcsak műszakiakat és szakmunkásokat kíván, szükség van betanított munkásokra is. A Szegedi Nyomdában tíz betanított könyvkötőt képeztek az idén — egyéves tanfolyam keretében —, jelenleg ugyanekkora létszámú újabb csoportot oktatnak. Szükség is van az utánpótlás nevelésére, hiszen so- • kasodnak, igánysebbek a' nyomdai feladatok. Szirák József Sok éve, hogy szinte állandóan napirenden szerepel a téma: kevés a munkáskéz, nincs elegendő ember a gépelt, munkapadok mellett. Es nemcsak szakmunkás van kevés, hanem betanított és segédmunkásokat is hiába keresnek a vállalatok olyan számban, mint amennyire szükségük volna. Csak Szegeden több mint harmincezer szak- és segédmunkásra tartanának igényt a vállalatok, márpedig a következő ötéves tervijén Szegeden legföljebb mintegy hatezerrel ha növekszik a munkaképes korú lakosság száma. E két adatból is világossá válik, hogy n következő ötéves terv egyik legfontosabb feladata lesz a munkaerőgazdálkodás okos megszervezése. Ezen a téren pedig elsősorban a vállalatok szemléletében kell alapvető változásoknak bekövetkeznie, s e változásokat nyilván elő fogják majd segíteni az új szabályozók is. S talán a szabályozóknál is inkább a tények. Azok a tények, melyekkel — tetszik, nem tetszik — a vállalatoknak szembe kell nézniük. Egy elemzés tann'ságai A városi tanács végrehajtó bizottsága számára még a tavasszal készített jelentést a tanács vb munkaügyi osztálya, a IV. ötéves terv munkaerőhelyzetéről, és a következő ötéves terv várható tendenciáiról. A jelentés sok, nagyon is figyelemre méltó megállapításából érdemes néhányat idézni. Mindenekelőtt azt, hogy a negyedik ötéves tervben Szegeden és a város vonzáskörzetében gyakorlatilag csaknem kimerült minden szabad munkaerőforrás, így a vállalatok javarészben már csak az új korosztályok munkába lépésével számolhatnak. Itt is kedvezőtlen tendenciák figyelhetők meg, ugyanis jelentősen csökkent a szakmunkástanulók száma. Amíg 1970 táján évente rnég több mint 1800 első éves szakmunkástanulót lehetett beiskolázni, ez a szám mostanra 1230—1300-ra csökkent. Igaz, jelentősen növelteden a szakközépiskolában tanulók száma, ám a szakközépiskolát végzetteknek csak mintegy 15—23 százaléka helyezkedi.c el szakmájában, nagj részük pedig alkalmazotti munkaterületet keres, és talál magának. Szakképzetlen fiatalokat sem igen lehet majd kapni nehéz fizikai munká-l ra, hiszen évente legfeljebb j mintegy 200, szakmával nem | rendelkező, tovább nem tanuló fiatal elhelyezkedésével lehet majd számolni, akiknek 75—80 százaléka lány. Márpedig a tapasztalatok szerint a vállalatok valamivel több szakképzetlen embert keresnek, mint szakmunkást, s elsősorban kéthárom műszakos, egészségre ártalmas, nehér. fizikai munkát igénylő munkahelyekre. Ügy tűnik tehát, hogy a vállalatok igényei jórészt irreálisak, s a következő ötéves tervben még annyira sem lehet eleget tenni az ilyen igényeknek, mint je'.enlcg. A tények diktálják tehát, hogy vá'toztalni kell n vállalatok igényein, szemléletén. Kihasználatlan leheiGsigEk Ha a munkaerőhiányról esik szó, természetesen rögtön az vetődik fel, hogy a vállalatoknak az eddiginél sokkal jobban kellene gazdálkodniuk a rendelkezésükre álló emberekkel. Vagyis nagy gondot kellene fordítaniuk olyan műszaki fejlesztésekre, amelyek lehetővé teszik — például az anyagmozgatásban — a szalcképzetlen emberek felszabadítását, hogy azokat más, hatékonyabb munkakörökben lehessen alkalmazni. A belső tartalékokat kell tehát elsősorban feltárniuk a vállalatoknak, amelyek erre már törekszenek is, de még korántsem elégséges mértékben. Valamivel már többet lettek azért a vállalatok, hogy a nehéz fizikai munkát mindinkább gépesítsék, s ily módén vonzóbbá és könnyebbé is tegyék. Ám számos lehetőségüket korántsem használták ki oly mértékben, mint ahogyan azt a jelenlegi adottságok és a vállalati érdekek is indokolnák. Hogy melyek lennének ezek a kihasználatlan lehetőségek? Például a gyermekgondozási segélyen levő nők intenzív bevonása a szakmunkásképzésbe, a csökkent munkaképességűek fokozottabb alkalmazása, és a bedolgozói munkalehetőségek kiterjesztése. Határozatok a jövőre Tavasszal és nyár elején a megyei és a városi tanács végrehajtó bizottsága egyaránt felmérte a megye, illetve Szeged munkaerőhelyzetét, s e felmérésekről a vállalatokat is tájékoztatták, hogy a tények figyelembe vételével tervezzenek. S amellett, hogy a vállalatokat az új szabályozók is arra fogják szorítani, hogy m nél ésszerűbben gazdálkodjanak a munkaerővel, a megyei és a városi tanács végrehajtó bizottsága is . töbo határozatot hozott a munkaerő-gazdálkodás fejlesztés a érdekében. E határozatokban a pártkongresszus és a megyei pártértekezlet állásfoglalásaiból indultak ki. Mindenekelőtt arra születtek intézkedések, hogy a tan-cso/c munkaügyi osztályainak a. munkaközvetítés során elsősorban a kiemelt bezuh leások igényeit kell biztosítaniuk. De a határozatok ennél jóval többet tartalmaznak. Többek között a megyei tanács végrehajtó bizottsága előírta a munkaügyi osztálynak, hogy vizsgálja meg a vállalatok munkaerő-gazdálkodási tevékenységét, és tegyen olyan intézkedéseket, amelyek elősegítik a szükséges munkaerőmozgást, egyúttal pedig a vállalatokat a munkaerő megtorlására, és hatékony foglalkoztatására ösztönzi. S e határozat állást foglal abban is, hogy a nők foglalkoztatottságának, bővítése érdekében szúks. ges a bedolgozói rendszar c. a részmunkaidős foglalkozl tás szélesítése. A vállalatok — elsősorban alighanem kényelmességből — húzódj'p.ak a bedolgozói rendszer kiépítésétől. Pedig hátha más nem, a japán elektronikai ipar példája is blzonyílha ná, hogy ennek igenis var. jövője, hiszen bonyolult számítógépek és műszerek részegységei készülnek a japán háztartásokban, bedolgozói rendszerben. Természetesen még nagyon sok mindent lehet tenni a rendelkezésre álló munkaerő jobb kihasználása érdekében, a céltudatos technológiai fejlesztéstől a munkaszervezésen át, a munkaidő jobb kihasználásáig, az alkalmazotti létszám normalizálásától, a lányok, asszonyok szakmai továbbképzésének fokozottabb biztosításáig. Az új szabályozók nyilván jól fogják majd minderre ösztökélni a vállalatokat, talán még a munkaerőhelyzet valóságos tényeinél is jobban. Az igazi azonbr. s az lenne, ha a vállalatok mindezt nem a szabályozd k által rájuk tukmált kényszerként fognák (öl, hanem a tényekre, a valóságra figyelve, az élet természetes követelményeként. Siávay István EpítülpOTr a ®2Essirirtitöcpílg» Újabb gépesítések a szénbányászatban Kónya G; ö-«ry jeles szegedi kovácsmester szép vaskapuja ke ült az egykori kézműves mesterség emlőkéként méltó helyére, a közművelődési palota kupolacsarnokába. A kováccoltvas rem-bmű külön érdekessége, hogy az ISOJ-as párizsi világkiállításon — hazánk itt szerepelt először önállóan a nagyv'lig elölt — 35 nemzet 52 ezer 835 kiállítója között a szegedi mester ezért a vaskapuért ezüst- és bronzérmet nyert. Az örökösöktől a városi műemléki bizottság vásárolta meg, é« helyezte el a kupolacsarnok egyik lépcsősorának lezárására A DÉLÉP szegedi központjában számítógépes részleget hoznak létre. Az Epítésgazdasági és Szervezési Intézet, valamint a szegedi vállalat közös számít központja (R—20-as gépegység) már megépült, a berendezéseket mcst szerelik helyükre és előre'áthat an a jövő év elején már műkö'Uk a gépcsoport. Fz a központ alkalmat ad arra is, h~gy különbőz") énít"ipari s'ámítás'echnikai megoldásokat kidolgozzon és azt a gyakorlatban is bevezessék. Már az év elején történt egy megállapodás a két érdekelt fél között, s a számítóséo hamarosan segítséget nyújt a termelésirányításhoz, az anyaggazdálkodáshoz gazdasági elemzéssel, de ugyancsak „gépre viszik" a munkaerő- és fcérga idálkotíás vonalát is. Tegnap, kedden megtekintette a készülő számít'központot az ÉVM szervezési osztályának vezetője. Galgóczy József is, s megállapodtak abban, hogy a szegedi DÉLÉP-n'l kialakított központ riszt vesz a kutatási munkákban, és olyan folyamatokat dolg zhatnak ki itten. amelyeket maid ajánlani lehet a hazai építőipari vállalatoknak. Erre a tevékenységre együttműködési szerződést írt alá Sípos Mihály, a DÉLÉP és dr. Gerö István, az ÉGSZI igazgatója. A Bányaipari Dolgozók Szakszervezet '.nek elnöksége kedden Seregi Jánosnak, a Magyar Szénbányászati Tröszt vezérigazgatójának jelentése alapján a szénbá.oyá. szat idei munkájáról és további fe'adatair.'l tárgyalt. Munkájukat több. előre nem látható természeti akadály — gázkitörés, vízbetörés, tűz — nehezítette, de a népgazdaság színellátásában mégsem keletkeztek zavarok. A bányászok gyakran üzemszüneti naoekon i3 dolgoztak, hegy kielégítsék a fogyasztók igényeit. Az őszszel mintegy 80 ezer tonnával nagyobb volt a fogyasztók szénkész'ete. mint egy évvel e'előtt. Négy gondot fordítottak a ts-metés .nűs'-ki sz-'nvonalának fejl-sztésére. így a gépesített fejtéssel, jövesztíssel ebben a?, évben termeltek először kilencmillió tonnánál több szenet, azaz a teljes termelésnek majdnem a felét. An is kedvező, hogy a gépesített rakodás ahánya meghaladta a 70 százalékot. A jövő évben — a rendelkezésre álló lehetőségek szerint — 25,4 millió tonna szenet termelnek a bányászok, s ebből 0,5 millió tonna a gyöngy ösvisontai Tho_ rez-külfejtís. A következetes gépesítéssel 6—7 százalékkal növelik a gépi jövesztés éa felrakás arányát. Az importgépek beszerzése a késedelem nélküli szállításához azonban több támogn'ásf kérnek a bányászok a külkereskedelmi villalat ;kt ól. A szénbányászat jövője tekintetében nagyon fontcs beruházási munkálatokat végeznek 1976-ban. Folytatják a márkush g i mélyművelésű és a tükká' -áoyi külíejtéses bán-aüzem beruházásának előkés ít5cét és megkezdik • a kivito'^tot munkólat:kat is. Körültekintően gondoskodnak a nagyegyházai m 'lynvlvelés3 bánya előkészítéséről. A következő ötéves tervben fontos feladat a meglevő bányák technológiai színvonalának növelése ük