Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-24 / 301. szám

Szerda, 1975. december 24. 3 Xtrszerisílelt iiengerma Befejeződött a Székesfe­hérvári Könn, űfémmű me­leghengersorának nagyjaví­tása, és kedden megzezdő­dött az üzemszerű heng őrlés. A 11 millió fcrint értékű rekonstrukciót és korszerű­sítést az eredetileg számítolt 40 nap helyett — hálódi->_ grammos munkaszervezéssel 8 nap alatt végezték el. A gyorsított nagyjavítás­sal a gyár megszüntette márciusi termeléskiesését és a szocialista export tel­jesítése után kedden ele­get tett tőkés megrendelé­seinek is­Odesszai pártmunkás jEgy krónikus gon előadása megyénkken! a munkaerőhiány Odessza terület és Csong­rád megye együttműködésé­nek keretében megyénkbe érkezett Andrej Vlagyimiro­vies Tolsztoj, r.z Ukrán Kommunista Pírt Odessza területi bizottságának elő­ad ja. , Tegnap a megyei pártbi­zottságon találkozott az azi­tációs és propagandeosztáty munkatárséival és megbeszé­lést folytatott dr. Tarnasi Mihállyal, a pártbizottság osztályvezetőjével. Még teg­nap a délel't'i c rákban Andrej Vlagvim'rovics Tolsztoj előadást tartott a pártiskolán. Átfogóan is­mertette a IX. ötéves terv odesszai területi teljesítésé­nek főbb vonatkozásait, majd arról beszélt, hogyan készüli fel az odesszai terü­l:t a X. ötéves terv felada­tainak megvalósításira, vé­gül pedig ismertette az SZKP XXV. kongresszusára vonatkozó odesszai területi előkészületeket. Andrej Vlagyimirovios Tolsztoj tegnap délu'án Hédmezővásá helyre látoga­tott. Ma. szerdán makói pártmunkásokkal találkozik. WW BETŰK SZERETETE Utánpótlás a nyomdászszakmában Ojságok vagy könyvek ol­vasása közben mindenkit el­sősorban a tartalom, aztán az oldalak szépsége érdekel. Ar­ra kevés olvasó gondol, mennyi munka kellett a be­tűk nyomtatásához, a képek elkészítéséhez. Mindez nem l.önnyű feladat, s érdekes is, cs szép is a nyomdászok munkája. Érdekes, mert ter­vezési készséget, esztétikai érzéket, olykor nyelvismere­tet kíván, szép, mert boldo­gan veszik kézbe a nyomdá­szok az általuk készített la­pokat, örömmel látják az üz­letek kirakataiban azokat a könyveket, amelyek kezük munkáját őrzik. Különös, hogy a vonzó sajátosságok ellenére nyomdásztanulónak kevesen jelentkeznek mosta­nában Szegeden. A 624-es Ipari Szakmunkásképző In­tézetben legutóbb 44-en kap­tak bizonyítványt, jelenleg mindössze kilenc harmadéves, húsz másodikos és kilenc el­sős kézi- és gépszedőt, kli­sékészítőt, gépmestert és be­tűöntőt képeznek. A szakmától való idegen­kedés érthetetlen, valószínű­leg abból a hiedelemből fa­kad, amely szerint valameny­nyi nyomdász „ólombetegség­ben" szenved, és éjszaka dol­gozik. Ez természetcsen nem felel meg a valóságnak, hi­szen — mint Kókai Gyula, a Szegedi Nyomda párttitkára elmondotta — az elmúlt har­minc év alatt egyetlen ilyen megbetegedés sem fordult elő Szegeden. Régebben is in­kább az okozott fertőzése­ket, hogy a nyomdászok több­sége igen rossz körülmények között dolgozott. Az is lénye­ges persze, ki mennyire vi­gyáz saját egészségére. Ma már az üzemek megfelelő szo­ciális létesítményekkel ren­delkeznek, és sokat javultak a munkakörülmények is. A nyomdászok egészságét rendszeres orvosi vizsgálattal is védik; a meleg ólom köze­lében tevékenykedők negyed­évente, a többiek félévenként kötelesek orvoshoz járni. Visszatérve az említett tév­hit második tényezőjéie: az Kónya-kapu a kultúrpalotában éjszakázás csupán a lapké­szítők munkájának jellemző­je, a szegedi nyomdászok többsége műszaki, matemati­kai és szépirodalmi könyve­ket, plakátokat, valamint meghívókat gyárt — nappal. Az utánpótlás nevelésének megtelelő módját régóta ke­resik a Szegedi Nyomda ve­zetői. A hatvanas évek vé­gén a Tömörkény gimnázi­ummal kötöttek megállapo­dást, amelyben az iskola sze­dők képzését vállalta. A gya­korlati oktatás feltételeit részben az üzemben, más­részt a gimnáziumban —egy szedőterem kialakításával — teremtették meg. A sikerrel kecsegtető kezdeményezésnek — sajnos — elmaradt a foly­tatása, az iskolában négy éve megszüntették a nyomdász­képzést. Mégis megoldódhat a probléma, ha a Békéscsa­bai Nyomdaipari Szakközép­iskola kollégiuma fogad ősz­től szegedi, illetve Csongrád megyei fiatalokat. Az iskola igazgatójával eddig folytatott beszélgetések reményt adnak erre. Jelenleg két Békéscsa­bán végzett lány dolgozik a Szegedi Nyomdában és mind­ketten jól megállják a helyű­cet. Gyarapíthatják ismere­teiket azok a nyomdászok is, ikik a szakmunkásképzőben végeztek. Levelező tagozaton elvégezhetik a Budapesti Bo­lyai János Könnyű'nari Szak­középiskolának, illetve a Könnyűipari Főiskolának a nyomdaipari tagozatát. A nyomdászszakma termé­szetesen nemcsak műszakia­kat és szakmunkásokat kíván, szükség van betanított mun­kásokra is. A Szegedi Nyom­dában tíz betanított könyv­kötőt képeztek az idén — egyéves tanfolyam keretében —, jelenleg ugyanekkora lét­számú újabb csoportot oktat­nak. Szükség is van az után­pótlás nevelésére, hiszen so- • kasodnak, igánysebbek a' nyomdai feladatok. Szirák József Sok éve, hogy szinte ál­landóan napirenden szerepel a téma: kevés a munkáskéz, nincs elegendő ember a gé­pelt, munkapadok mellett. Es nemcsak szakmunkás van kevés, hanem betanított és segédmunkásokat is hiába keresnek a vállalatok olyan számban, mint amennyire szükségük volna. Csak Sze­geden több mint harminc­ezer szak- és segédmunkás­ra tartanának igényt a vál­lalatok, márpedig a követke­ző ötéves tervijén Szegeden legföljebb mintegy hatezer­rel ha növekszik a munka­képes korú lakosság száma. E két adatból is világossá válik, hogy n következő öt­éves terv egyik legfontosabb feladata lesz a munkaerő­gazdálkodás okos megszerve­zése. Ezen a téren pedig el­sősorban a vállalatok szem­léletében kell alapvető vál­tozásoknak bekövetkeznie, s e változásokat nyilván elő fogják majd segíteni az új szabályozók is. S talán a sza­bályozóknál is inkább a té­nyek. Azok a tények, me­lyekkel — tetszik, nem tet­szik — a vállalatoknak szem­be kell nézniük. Egy elemzés tann'ságai A városi tanács végrehaj­tó bizottsága számára még a tavasszal készített jelentést a tanács vb munkaügyi osztá­lya, a IV. ötéves terv mun­kaerőhelyzetéről, és a kö­vetkező ötéves terv várható tendenciáiról. A jelentés sok, nagyon is figyelemre méltó megállapításából érdemes néhányat idézni. Mindenek­előtt azt, hogy a negyedik ötéves tervben Szegeden és a város vonzáskörzetében gya­korlatilag csaknem kimerült minden szabad munkaerő­forrás, így a vállalatok ja­varészben már csak az új korosztályok munkába lépé­sével számolhatnak. Itt is kedvezőtlen tendenciák fi­gyelhetők meg, ugyanis je­lentősen csökkent a szak­munkástanulók száma. Amíg 1970 táján évente rnég több mint 1800 első éves szak­munkástanulót lehetett beis­kolázni, ez a szám mostanra 1230—1300-ra csökkent. Igaz, jelentősen növelteden a szak­középiskolában tanulók szá­ma, ám a szakközépiskolát végzetteknek csak mintegy 15—23 százaléka helyezkedi.c el szakmájában, nagj részük pedig alkalmazotti munka­területet keres, és talál ma­gának. Szakképzetlen fiata­lokat sem igen lehet majd kapni nehéz fizikai munká-l ra, hiszen évente legfeljebb j mintegy 200, szakmával nem | rendelkező, tovább nem ta­nuló fiatal elhelyezkedésével lehet majd számolni, akik­nek 75—80 százaléka lány. Márpedig a tapasztalatok szerint a vállalatok valami­vel több szakképzetlen em­bert keresnek, mint szak­munkást, s elsősorban két­három műszakos, egészségre ártalmas, nehér. fizikai mun­kát igénylő munkahelyekre. Ügy tűnik tehát, hogy a vál­lalatok igényei jórészt irreá­lisak, s a következő ötéves tervben még annyira sem lehet eleget tenni az ilyen igényeknek, mint je'.enlcg. A tények diktálják tehát, hogy vá'toztalni kell n vállalatok igényein, szemléletén. Kihasználatlan leheiGsigEk Ha a munkaerőhiányról esik szó, természetesen rög­tön az vetődik fel, hogy a vállalatoknak az eddiginél sokkal jobban kellene gaz­dálkodniuk a rendelkezésük­re álló emberekkel. Vagyis nagy gondot kellene fordí­taniuk olyan műszaki fej­lesztésekre, amelyek lehető­vé teszik — például az anyagmozgatásban — a szalcképzetlen emberek fel­szabadítását, hogy azokat más, hatékonyabb munkakö­rökben lehessen alkalmazni. A belső tartalékokat kell te­hát elsősorban feltárniuk a vállalatoknak, amelyek erre már törekszenek is, de még korántsem elégséges mérték­ben. Valamivel már többet lettek azért a vállalatok, hogy a nehéz fizikai munkát mindinkább gépesítsék, s ily módén vonzóbbá és könnyebbé is tegyék. Ám számos lehetőségüket ko­rántsem használták ki oly mértékben, mint ahogyan azt a jelenlegi adottságok és a vállalati érdekek is indokol­nák. Hogy melyek lennének ezek a kihasználatlan lehető­ségek? Például a gyermek­gondozási segélyen levő nők intenzív bevonása a szak­munkásképzésbe, a csökkent munkaképességűek fokozot­tabb alkalmazása, és a be­dolgozói munkalehetőségek kiterjesztése. Határozatok a jövőre Tavasszal és nyár elején a megyei és a városi tanács végrehajtó bizottsága egy­aránt felmérte a megye, il­letve Szeged munkaerőhely­zetét, s e felmérésekről a vállalatokat is tájékoztat­ták, hogy a tények figye­lembe vételével tervezzenek. S amellett, hogy a vállalato­kat az új szabályozók is ar­ra fogják szorítani, hogy m nél ésszerűbben gazdálkod­janak a munkaerővel, a me­gyei és a városi tanács vég­rehajtó bizottsága is . töbo határozatot hozott a munka­erő-gazdálkodás fejlesztés a érdekében. E határozatokban a pártkongresszus és a me­gyei pártértekezlet állásfog­lalásaiból indultak ki. Min­denekelőtt arra születtek in­tézkedések, hogy a tan-cso/c munkaügyi osztályainak a. munkaközvetítés során első­sorban a kiemelt bezuh leá­sok igényeit kell biztosíta­niuk. De a határozatok ennél jóval többet tartalmaznak. Többek között a megyei tanács végrehajtó bizottsága előírta a munkaügyi osztály­nak, hogy vizsgálja meg a vállalatok munkaerő-gazdál­kodási tevékenységét, és te­gyen olyan intézkedéseket, amelyek elősegítik a szüksé­ges munkaerőmozgást, egy­úttal pedig a vállalatokat a munkaerő megtorlására, és hatékony foglalkoztatására ösztönzi. S e határozat állást foglal abban is, hogy a nők foglalkoztatottságának, bővítése érdekében szúks. ­ges a bedolgozói rendszar c. a részmunkaidős foglalkozl tás szélesítése. A vállalatok — elsősorban alighanem ké­nyelmességből — húzódj'­p.ak a bedolgozói rendszer kiépítésétől. Pedig hátha más nem, a japán elektronikai ipar példája is blzonyílha ­ná, hogy ennek igenis var. jövője, hiszen bonyolult szá­mítógépek és műszerek rész­egységei készülnek a japán háztartásokban, bedolgozói rendszerben. Természetesen még nagyon sok mindent lehet tenni a rendelkezésre álló munka­erő jobb kihasználása érde­kében, a céltudatos techno­lógiai fejlesztéstől a munka­szervezésen át, a munkaidő jobb kihasználásáig, az al­kalmazotti létszám normali­zálásától, a lányok, asszo­nyok szakmai továbbképzé­sének fokozottabb biztosítá­sáig. Az új szabályozók nyil­ván jól fogják majd mind­erre ösztökélni a vállalato­kat, talán még a munkaerő­helyzet valóságos tényeinél is jobban. Az igazi azonbr. s az lenne, ha a vállalatok mindezt nem a szabályozd k által rájuk tukmált kény­szerként fognák (öl, hanem a tényekre, a valóságra fi­gyelve, az élet természetes követelményeként. Siávay István EpítülpOTr a ®2Essirirtitöcpílg» Újabb gépesítések a szénbányászatban Kónya G; ö-«ry jeles szegedi kovácsmester szép vaskapuja ke ült az egykori kézműves mesterség emlőkéként méltó helyére, a közművelődési palota kupolacsarnokába. A ko­váccoltvas rem-bmű külön érdekessége, hogy az ISOJ-as párizsi világkiállításon — hazánk itt szerepelt először ön­állóan a nagyv'lig elölt — 35 nemzet 52 ezer 835 kiállítója között a szegedi mester ezért a vaskapuért ezüst- és bronz­érmet nyert. Az örökösöktől a városi műemléki bizottság vásárolta meg, é« helyezte el a kupolacsarnok egyik lépcső­sorának lezárására A DÉLÉP szegedi köz­pontjában számítógépes rész­leget hoznak létre. Az Epí­tésgazdasági és Szervezési Intézet, valamint a szegedi vállalat közös számít köz­pontja (R—20-as gépegység) már megépült, a berendezé­seket mcst szerelik helyükre és előre'áthat an a jövő év elején már műkö'Uk a gép­csoport. Fz a központ al­kalmat ad arra is, h~gy kü­lönbőz") énít"ipari s'ámítás­'echnikai megoldásokat ki­dolgozzon és azt a gyakorlat­ban is bevezessék. Már az év elején történt egy megállapodás a két érde­kelt fél között, s a számí­tóséo hamarosan segítséget nyújt a termelésirányítás­hoz, az anyaggazdálkodás­hoz gazdasági elemzéssel, de ugyancsak „gépre viszik" a munkaerő- és fcérga idálko­tíás vonalát is. Tegnap, ked­den megtekintette a készü­lő számít'központot az ÉVM szervezési osztályának veze­tője. Galgóczy József is, s megállapodtak abban, hogy a szegedi DÉLÉP-n'l kialakí­tott központ riszt vesz a ku­tatási munkákban, és olyan folyamatokat dolg zhatnak ki itten. amelyeket maid ajánlani lehet a hazai építő­ipari vállalatoknak. Erre a tevékenységre együttműkö­dési szerződést írt alá Sípos Mihály, a DÉLÉP és dr. Ge­rö István, az ÉGSZI igaz­gatója. A Bányaipari Dolgozók Szakszervezet '.nek elnöksége kedden Seregi Jánosnak, a Magyar Szénbányászati Tröszt vezérigazgatójának je­lentése alapján a szénbá.oyá. szat idei munkájáról és to­vábbi fe'adatair.'l tárgyalt. Munkájukat több. előre nem látható természeti aka­dály — gázkitörés, vízbetö­rés, tűz — nehezítette, de a népgazdaság színellátásában mégsem keletkeztek zava­rok. A bányászok gyakran üzemszüneti naoekon i3 dol­goztak, hegy kielégítsék a fogyasztók igényeit. Az ősz­szel mintegy 80 ezer ton­nával nagyobb volt a fo­gyasztók szénkész'ete. mint egy évvel e'előtt. Négy gon­dot fordítottak a ts-metés .nűs'-ki sz-'nvonalának fej­l-sztésére. így a gépesített fejtéssel, jövesztíssel ebben a?, évben termeltek először kilencmillió tonnánál több szenet, azaz a teljes terme­lésnek majdnem a felét. An is kedvező, hogy a gépesített rakodás ahánya meghaladta a 70 százalékot. A jövő évben — a ren­delkezésre álló lehetőségek szerint — 25,4 millió tonna szenet termelnek a bányá­szok, s ebből 0,5 millió ton­na a gyöngy ösvisontai Tho_ rez-külfejtís. A következetes gépesítéssel 6—7 százalékkal növelik a gépi jövesztés éa felrakás arányát. Az import­gépek beszerzése a késede­lem nélküli szállításához azonban több támogn'ásf kérnek a bányászok a kül­kereskedelmi villalat ;kt ól. A szénbányászat jövője te­kintetében nagyon fontcs beruházási munkálatokat végeznek 1976-ban. Folytat­ják a márkush g i mély­művelésű és a tükká' -áoyi külíejtéses bán-aüzem beru­házásának előkés ít5cét és megkezdik • a kivito'^tot munkólat:kat is. Körülte­kintően gondoskodnak a nagyegyházai m 'lynvlvelés3 bánya előkészítéséről. A következő ötéves tervben fontos feladat a meglevő bá­nyák technológiai színvona­lának növelése ük

Next

/
Oldalképek
Tartalom