Délmagyarország, 1975. november (65. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-16 / 269. szám

@ Vasárnap, 1975. november 23." WTDM MAGAZIN §§ Az ügyvédi munka A közelmúltban tartotta Sze­geden tisztújító taggyűlését a Magyar Jogász Szőve-sig Csong­rád megyei szervezete, amely mintegy 800 tagot számlál. Gya­korlatilag Csongrád megye egész ügyvédsége is tagja e szervezet­nek, ugyanígy a szegedi kamará­nak. Számuk viszonylag nem sok, tömegkapcsolatuk azonban szét­erez a társadalom minden réte­gében, mert peres és peren kí­vüli ügyek kapcsán a lakosság ezreivel érintkeznek. Éppen ezért sosem téveszthetik szem elől a jog társadalmi célját és funkció­ját amikor az állampolgároknak nyújtanak jogvédelmet. Sok vagy kevés? Az ügyvédség mai arculatáról, szerepéről beszélgettem dr. Gesz­tesi Ferenccel, a Szegedi Ügyvé­di Kamara elnökével, az Orszá­gos Ügyvédi Tanács elnökségé­nek tagjával. Hogy sok vagy ke­vés-e az ügyvéd, azt mindig az igazságszolgáltatás és az állam­igaz-atás zökkenőmentes ellátása határozza meg. A. Szegedi Ügy­védi Kamara gyakorlatában is van ennek alsó és felső határa. Az előbbi 125, az utóbbi 135 ügy­véd foglalkoztatását jelenti. Je­lenleg 106 ügyvéd és 22 jelölt dolgozik tlz munkaközösságben Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Makón. Csongrádon, Szentesen, Kisteleken. Az összehasonlítás kedvéért dr. Gesztesl Ferenc belelapozott a Kamara úgynevezett „arany­könyv"-ébe, amelyet 1875-től ve­zetnek és megnézte: az utolsó ,,békeév"-ben, 1939-ben Bács­Kiskun, Békés és Csongrád me­gyei hatáskörben 462 bejegyzett ügyvédet tartottak nyilván. Ma ennek a számnak mintegy a fele szerepal cvüttesen a kecskemé­ti. a szegedi, a békéscsabai ka­marák köiyvében. Ezen a pályán is széo számmal képviselte'.! ma­gát már a női nem. s az ügyvéd­nők kezében éppolvan sikeres a felak ügyes-bajos dolgának vite­le. mint férfi kollegáikéban. Az ügvek száma azt tükrözi, hogy napjainkban kiadósan Jut mun­ka az ügyvédeknek. 1973-ban ki­rendelés. vagy megbízás alapján 2600 büntető és 4899 polgári pe­res ü«vet képviseltek Csongrád megyében és 7641 peren kívüli megbízásuk volt. szerződés, vég­rendelet készítése stb. Az ügy­védi munkaközösségekre tehát 15 ezer 145 ügv képviselete ju­tott. Tavaly 2349-re csökkent kép­viseletük a büntetőügyekben, ugyanakkor 5049-re nőtt a polgá­ri perekben és szintén kevesebb az Ugyvitelszámuk a peren kívüli esetekben. Szeretünk pereskedni Kicsit önmagunkba nézve köny­nyen megállapíthatjuk, hogy sze­retünk pereskedni, noha az ügyek jó részében perlekedés nélkül is meg lehetne találni a megoldást, lgv az ügyvédek keresnek a ha­ragon és a gyűlölködésen, amely két peres fél között feszül. Miat­tuk. képviseletükben persze so­sem kapnak hajba az ügyvédek, bármilyen fordulattal záruljon is az ügy. Egy bizonyos: eléggé nagy a munkatempó, s emellett az a követelmény, hogy a hatá­lyos jogszabályok teljes ismereté­ben magas szinten tudjon valaki ügyvédkedni. Nálunk szépszámú jogszabály van, amelynek friss és folvamatos ismerete alapos fel­készültséget kíván. A rendszeres szakmai oktatással ezért kell pá­rosulnia az egyéni felkészültség­nek. Hangsúlyozta is dr. Gesztesi Fersnc. hogv ezt a munkát a fej­lettség mai fokán csak úgy lehet ellátni tökéletesen, ha politikai­lag is kéozett az ügyvéd. Egyé­nek. intézmények, vállalatok, gazdaságok ügyében tisztában kell lenni az össztársadalmi ér­dekkel, meg kell tudni különböz­tetni a csoportérdeket a jogos magánérdektől. Egy mai ügyvéd­nek látnia kell, hogy az össztár­sadalmi érdek primátusa az, ami­hez minden egyéb igazodik. Per­beni helyzetében tehát lássa, hogv kit képvisel és hol áll. Felkészültság, rátermettség dol­ga, hogy melyik pályán ki mi­lyen sikeres. Mondják, hogy van­nak sikeres, keresett, vagy in­kább jól kereső ügyvédek, míg mások a pálya szélén maradnak. Ha az áuagos havi keresetet néz­zük, akkor 1974-ben 5200 forint esett, ez évben pedig 5500 forint jut egy-egy ügyvédre. Ez már tiszta pénz, amely akként több vagy kevesebb, miután a bruttó bevételből lejön az adó, az SZTK-járulék, a progresszív ka­marai hozzájárulás, a közösság fenntartásának egy főre eső ré­sze. Borítékjukba ilyenformán bele lehet látni, mellékes kere­setük nincs, néhányuk téeszek­ben jogi képviseletet is ellát. En­nek honorálása is bekerül azon­ban az ügyvédi munkaközösség kasszájába, a bruttót növeli, a nettót gyarapítja. Az ügyvédsé­get körüllengő szóbeszéd a nagy keresetekről tehát így igaz. A másik oldalon viszont ott áll a mérce, amikor megméretnek azok. akik ellen panasz érkezik a Kamarához. Tavaly volt egy kizárás, egy másik esetben 10 ezer forint bírság, több esetben figyelmeztetés, a panaszok zömét azonban jogerősen elutasította mint alaptalant, a fegyelmi ta­nács. Fegyelmi és etikai mérleg Jónak tekintette dr. Gesztesi Ferenc a fegyelmi és etikai mér­legüket. Hozzátette azonban: nem biztos, hogy a kiszabott bünte­tés eléggé arányban áll a hibát, a mulasztást elkövetők cselekmé­nyének súlyával. Az ügyvédség kivívott tekintélyének érdeke, védelme esetenként szigorúbb fe­le'őiségrevonást követel, amely­nek visszaható ereje azt eredmé­nyezi. hogy az eddiginél sokkal kevesebb bejelentés érkezzék egyes ügyvédek munkájával kap­csolatban. Egyre viszont büszke: az ország husz u~védi kamarája sorában létszámuknál fogva az elsók között állnak 18 tagú ön­álló pártszervezetükkel, amely nagv politikai erőt képvisel az elnökség munkájában, azzal együttműködve is. Sok ügyvéd tölt be különböző társadalmi megbízatásokat, vállal közéleti tevékenységet a tanácstagiéitól a Hazafias Népfrontig. Azt jelen­ti ez, hogy a társadalmi követel­mények ellátásához magasszintű politikai és szakmai tudást kéli szerezni, szolgálni a jog és az ál­lampolgárok érdekét a törvény­adta lehetőségeken belül olyan perbeli képviselettel, amely segí­ti a bűnüldöző szervek munkáját, a rendelkezésre álló bizonyítási anyag késlekedés nélküli előter­jesztése pedig az ítélkezés gyor­saságát. Szót ejtettünk a szegedi ügy­védság munkakörülményeiről is. Esztendők óta szem előtt van, hogy az ügyvédi munkaközössé­gek Szegeden négy nagy üzlet­nek alkalmas helyiságeket fog­lalnak el a Belvárosban. Ami üz­letnek jó, ügvvédi irodának zsú­folt. korszerűtlen. Az ügyvédi munka alapfeltételét, a titoktar­tást sem lehet biztosítani ilyen körülmények között. Érdemi munkát az üzlet-irodákban ne­héz végezni, ezért vonulnak el ügyfelükkel presszókba, vendég­lőkbe és ez schogvan sem tetsző. Jó munkafeltétel megteremté­séért anvagi segítséget nem kér­nek senki'öl. de olyan lehetősé­get a városul igen. amelyben igényeik kielágíthetőek lesznek. Az alapos ígéret megvan már er­re, csak lépni kell a megoldás felé. L0DI FERENC Baka István Éjszaka, fekete ménes Ö, éjszaka, fekete ménes! Mezőimet végigtapcsiad, de esik 'szrm-ssi'lagaid mégis nekem világítottak, Ö, éjszaka, fekete kendő parasztcs.zony-erdők fején! Szörc'kcz-m a vlTscIa'tal, és gyász:dat letépem én. Sovány cserjék hóföd'c tájon porctlia tálban ézge.I c. Sötétéig, véres lakomádon csontig pusztítasz engem is. Bokorrá bővült paripám s 'rénvét szélvésszel clb'lod. Én erdőkkel, tornyokkal mégis szétszaggatom hóhérpalástod. Gyermekeink étrendje Az utóbbi években, a fogászati hónap keretében, már többször írtam arról, hogy a fogazat védelme szempontjából milyen kellene legyen a gyermekek helyes étrendje. A kérdést a KNEB is vizsgálta, és az eredményről a sajtó tájékoztatta a nyilvánosságot. A Népsza­badságban a következőket olvashattuk: „A kormány az egészsége­sebb táplálkozás érdekében még 1973-ban határozatban foglalkozott a feladatokkal, felvázolta azokat a lehetőségeket, amelyek minőségi változásokat hozhatnak." Az eredmény azonban elég szerény, mert „az étkeztetésben kevés az olyan étel, amely a gyermekek fejlődésé­hez elengedhetetlenül szükséges fehérjét és vitamint tartalmazza". „Gyenge az egészségügyi felvilágosító munka, hiányos az ellenőrzés ...az ellenőrzés során szinte alig térnek ki a táplálkozás minőségi, élettani problémáira." Csongrád megyében a NEB szintén elvégezte a vizsgálatot, amelynek megállapításairól a Délmagyarország tájé­koztatott. Ezekből a megállapításokból, amelyek egyeznek a KNEB­éval, a következőket emelem ki: „a zsíros és szénhidrátokban gaz­dag eteleket fogyasztják az iskolákban... Előfordul, hogy az óvodai, iskolai, napközis menza ugyanazt az ételt adja az óvodásoknak, mint a felstlagozatos általános iskolásoknak." Mindkét újság rámutat ar­ra, hogy a jelenlegi ételnorma mellett nagyon nehéz igazán jó mi­nőségei produkálni. A fogászati és testápolási hó­nap jó alkalom arra, hogy a fentiekkel kapcsolatosan néhány észrevételt tegyek, és egyben sa­ját megfigyeléseimről is tájékoz­tatást adjak. A megfigyelésre könnyű lehetőségem volt. Ami­ről írok, az Szegedre vonatko­zik, de attól tartok, hogy meg­jegyzéseim,. részben általánosít­hatók. Először is a bölcsődések ét­keztetéséről. Itt a legjobb a hely­zet. A fiatalabb és idősebb kor­csoportok kétheti étrendjének áttanulmányozása azt mutatta, hogy az megfelel az élettani kö­vetelményeknek. Nem találtam olyan napot, amelyen a gyer­mekek ne kaptak volna főzelé­ket, állati vagy növényi eredetű fehérjét és vitaminokat, termé­szetesen szénhidrátokat és zsí­rokat is, de megfelelő mérték­ben. Az étkeztetés irányítása és ellenőrzése az egészségügyi szak­igazgatás feladata. A bölcsődék­ben nem tartanak családi ün­nepeket. A kérdés azonban — ame'y nyugtalanít — az, hogy vajon a kisgyermekek megeszik-e azt, ami az étlaoon szerepel? A szülői házban ugyanazokat az étkezési szokásokat fejlesztik-e ki a gyermekekben, amire a böl­csődékben törekszenek? Mint minden más nevelési területen, itt is a legharmonikusabb együtt­működésre van szükség. Meg­eszik-e vagy szeretik-e a fe1 nőt­tek pl. a sárgarépa-, karfiol-, tök-, kelkáposzta stb. főzeléket? Ha igen, akkor az összhang jó. Ha nem — és attól tartok ez a többség —, akkor az összhang megbomlik, a gyermek váloga­tóssá válik, és nem fogadja el a felkínált ételt. Ez utóbbi egyéb­ként a szülők legjobb szándéka mellett is előfordul, és olyan ne­velési gondot vet fel, amely csak nagyon nehezen oldható meg, végtelen türelmet és követ­kezetességet követel mindkét helyen. Az óvodás és általános isko­lás korúak részére Tarján Ró­bert szerkesztésével kit "nő élel­mezési segédkönyvet írtak, nem is nagyon régen, 1974-ben. I.en­ne tehát mankó, amire támasz­kodni lehetne. A konyhavezetők azonban nem járatosak a táo­lártozá"t"dnmánvban. Ki segít­sen nekik? Diétás nővér nincs. pedig ezt a fe1 adatot az egész városra vagy egyes járásokra vo­natkozóan egy-egy személy el tudná végezni. Az élelmezés a Művelődésügyi Osztályhoz tarto­zik. ahol természetesen Ilyen szakemberek nincsenek. Nem tu­dom, hogy ml a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás (KÖ­JÁL) feladata? A KÖJÁL ugyan­is ellenőrzést végez. Lehet, hogy csak a higiéné ellenőrzése a fel­adata, az étrend mennyisági és minőségi ellenőrzése már nem? A konyhák által két hétre előre elkészített étrenden ugyanis — értesülésem szerint — nem vál­toztatnak. Azt hiszem, hogy a megfelelő együttműködést a művelődési és az egészségügyi osztályok, valamint a KÖJÁL között létre lehetne hozni. Vé­leményem szerint ez csak a kész­ségen múlik, de lényegesen ja­vítana a helyzeten. Az átnézett kétheti étrendben háromszor szereoe't gyümölcs, de minden szombaton délután csoko'ádé. Ahogv az étrendet nézegettem, úgy láttam, hogy a NEB meg­állaoításai teljesen helytállóak. Azokra tehát nem térek kl. Van azonban egy olyan tény Is, amelyre a vizsgálók figyelme nem terjedt ki. Ez pedig az a nagyon rossz szokás, ahogyan legalábbis egyes óvodákban a születés- és névnapokat ünnep­lik. Ilyenkor az ünnepelt finom cukorkákkal és édességekkel kí­nálja kortársait. ..Hiányos az egészségügyi felvilágosító mun­ka" — hangzik a megáüapítás. Valóban az. De itt megint fel­merül az a kérdés, hogy ez ki­nek a feladata, és kiket kell fel­világosítani? Az egészségügyi törvánv szerint, az orvosok mű­ködésük során folyamatos felvi­lágosítást is ken végezzenek. Az orvosoknak azonban cs=k egv ré­sze do'gozik olyan munkakör­ben. ahol érdem'eaes táo'.áiko­zát+nóoTTriovi f«>iviié<'o-ító mun­kát végezhet. Ilyen jellegű tény­kedést főként a gyermekorvosok és a fogorvosok, ez utóbbiak kö­zül is azok. akik gvermekfogá­szaton dolgoznak, fejthetnek kl. Ennek a felvilágosító munkának a hatékonyságát kívánja előmoz­dítani a fogászati és testápolási hónap. De ez kampányszerű, pe­dig folyamatosan kellene vé­gezni. A folyamatos felvilágosí­tó munkától — hogy csak a sa­ját területemen maradjak — olykor a fogorvosok is tartóz­kodnak. Szegeden ennek két oka van. Az egyik, hogy kevés az iskolafogészaton működő fogor­vos, és ezek még a szükséges kezelések elvégzésére is képtele­nek. A pálya vonzóbbá való té­telére helyi lehetőségek is van­nak. Az elvégzett munka fize­tésben mutatkozó értékelése ugyanis helyi feladat. A gyer­mekfogorvost a hiányszakmák közé kell sorolni. Erre van pél­da már az országban. A másik ok a nevelőtestületekben van. A keze'ésekre sem engedik el minden iskolából szívese i a gyer­mekeket. A felvilágosításra ta­lán az osztályfőnöki órát rész­ben fel lehetne használni. Ez egyetértés és szervezés kérdése. Ez a felvilágosítás a gyermekek­hez szólna, de részt vehetnének rajta a nevelők is. A szülőket a szülői értekezleteken lehetne el­érni. Nehezen tudom azonban elhinni, hogy a cukorka és az édesság'ogyasztás káros hatását a szülők és a nevelők többsége ne tudná. Én már szinte szé­gyellem, hogy ismét erről keli írni. Azt hiszem, a hiba valahol máshol van. Vagy nem fogad­ják el a tudománynak ezt a megállapítását, vagy kényelem­szeretetből nem törődnek vele. A síró gyermeket ugyanis a leg­könnyebb egy kis cukorkával megnyugtatni. Mindenesetre sok­kal könnyebb, mint utánanézni, miért sír a gyermek, és a gyer­mek nevelésével fogla1 kőzni. Ha már a nagyszülők és szülők ilyen könnyelműek, akkor a ne­velőtestületek segítségét kell kérnem. Ne engedjék meg, hogy a kifejlődőben levő rossz szoká­sok elhatalmasodjanak. Szüntes­sék meg a cukorkákkal való ün­neplést. Még egy kérdésről szeretnék említést tenni. A táplálkozás ve­lejárója, hogy a fogakon lepe­dék képződik. Ezt a lepedőket el kell távolítani. Ennek több­féle módja van. Az egyik a fog­és széjáoolás. vagyis a fogkefe helyes használata, és a jó fog­krém. A fogak tisztítása azon­ban nem olyan egyszerű fe'adat. A gyermeket erre is meg kell tanítani. Szegeden ebben a vo­natkozásban már nagyon helyes kezdeményezés történt. Ezt a kezdeményezést kellene jobban támogatni. Svájc egyik kanton­jában láttam, hogy az iskoi.ák­ban a fogmosás megtanítására a folyosó egv része, lobbik eset­ben külön helyiség áll rendel­kezésre. A falón levő szekrény­ben minden tanulónak ott a sa­ját pohara és fogkeféje, elzárt helyen. A fogkrémet az Iskola adja. A fogmosáshoz ezen kívül csak egy egyszerű, hideg, eset­leg meleg vízzel ellátott hosszú­kás medence kell még. A ta­nulók — az osztályok felváltva, a szünetekben — a nevelők vagy a jelenlevő fogorvos vezénysza­vára végezték a különböző moz­dulatokat. A sok gyakoroltatás végül is ösztönössé válik, és nem mindenki, de sokan megtanul­ják és megszokják a fogkefe he­lyes használatát. Nagyon örül­nék, ha akadna Szegeden vagy Csongrád megyében olyan igaz­gató. aki az elmondottakat ma­gáévá tenné, és bár nem köny­nyű harc árán, példát mutatna. Szakmai tanácsokkal szívesen állunk rendelkezésére. Dr. Tóth Károly egyetemi tanár

Next

/
Oldalképek
Tartalom