Délmagyarország, 1975. október (65. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-12 / 240. szám

Vasárnap, 1975. október 12. 5 Virilisek — tanácstagok A városi tanács születése A burzsoá önkormányzatok Magyarországon nagyon elkésve, olyan időpontban*" bontogatták szárnyaikat, amikor a kapitalizmus nemzetközi méreteiben már túljutott haladó fejlődésének csúcspontján, és megindult folyamat volt az imperializmus kialakulása. Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság bukását követően félreérthetetlenül a fasizá'ódás jellemezte a magyar fejlődést állami síkon is. Ez ugyancsak nem kedvezett a burzsoá önkormányzati intézményeknek. Ennek meg'elelöen a felszabadulás előtti önkormányzati rendszerünkben általában nem találhatjuk meg még a burzsoá önkormányzatoknak Lenin által említett „viszonylagos demokratizmusát" sem. Aki a leggazdagabb volt A fentiekre vonatkozóan két lényeges példát említünk. A községi, megyei, városi képviselőtestületekben a tagok 50 százaléka került ki a legtöbb adót fizetők sorából: az úgynevezett „virilizrnus" érvényesült, vagyis ezek a legtöbb adót fizetők minden más aktus közbevetése nélkül, pusztán vagyonuk alapján, automatikusan virilista tagjai voltak a testületnek. Másik példaként említhetjük a főispáni jogkört, és a főispáni állás jellegét. A főispán különleges helyzetének megítélése szempontjából igen világos útmutatásokat adott „a magyar királyi miniszterelnöknek" a főispánokhoz intézett. 1922. szeptember 16-án kelt, 7601/ME. I. számú. „bizalmas, kizárólag saját kezéhez" jelzésű leirata. A főispán képviselte a törvényhatóságokban a központi kormányzat szempontjait. Alapvető feladatai közé tartozott, hogy biztosítsa a képviselő-választásokon a mindenkori kormánypárti jelölt győze'mét. Ehhez igénybe vehette az egész apparátust, és rendszerint nem is riadt vissza semmiféle eszköztől. A törvényhatósági bizottságnak a virilistákon kívül tagjai voltak az összes választók közül vá'asztottak. a szakszerűség címén kéoviseltek, vallásfelekezetek címén képviseltek, az érdekképviseleti. az örökös és végül hivatali állásuknál fogva képviseltek Már a felszabadulás után, az összeülő első népi demokratikus törvényhatósági bizottság összetételével lényegesen változott ez az antidemokratikus helyzet. A Magyar Népköztársaság Alkotmányában rögzített alapelvekből következett, hogy az 1950. év folyamán létre kell hozni az új helyi szerveket: a helyi tanácsokat. Ezt biztosította az 1950. évi I. törvény: az első tanácstörvény. 1950. augusztus 6-án jelent meg az 1950. évi 31. sz. törvényerejű rendelet a tanácstagok választásáról. E jogszabály biztosította az általános, egyenlő és közvetlen választójogot, a titkos szavazást. E vonalon is a lajstromos rendszert vezette be. A tanácstörvény létrehozásával egyidejűleg kialakult álláspontnak megfelelően a helyi tanácsok konkrét megalakulása három ü'emben zajlott le: 1950. június 15-én alakult meg az ideiglenes budapesti városi tanács, és ugyanezen a napon tartották meg atakuló üléseiket a megyei ideiglenes tanácsok is. 1950. augusz*— 15-^n s'akultak meg az ideig1 enes tanácsok a városokban, a járás okban és Budapest kerületeiben. Végül az Elfiöki Tanács 19501 szeptember 7-én tette közzé határozatát, amellyel a Magyar Függetlenségi Népfront kezdeményezése alapján az összes tanácstagok és póttagok választár sának időpontját 1950. október 22. napjára tűzte ki. A választás eredményeként éltkor újjáalakultak az eddig ideiglenesen már működő őrszes tanácsok, és megalakultak az ország egész területén a községi tanácsok is. Űi nét>, más'aita rol A Választási Bizottsághoz benyújtott lajstromokat a Népfront Bizottság állította össze. A Szegedi Választási Bizottsághoz benyújtott lajstrom azt mutatta, hogy nem volt a dolgozó népnek egyetlen rétege sem, amely nem talált képviseletet a Szegedi Városi Tanácsban. A jelöltek között találhatóak elsősorban munkásosztályunk legkiválóbb képviselői, akik a termelésben mutatott példaadásukkal és dolgozó társaik ügye iránti odaadásukkal szolgáltak rá erre a bizalomra. Az ioari dolgozók és parasztság soraiból jelölt dolgozók nevei mellett ott voltak a tudósok, neves tanárok. írók, művészek, orvosok, mérnökök, tanítók és tisztviselők nevei is, párttagok és pártonkivüliek. Itt érdemes összehasonlítást tenni arra vonatkozóan, hogy a fe'szabadulás előtt kik voltak a Törvényhatósági Bizottság tagjai Szegeden: dr. Holtzer Gyula, bérháztulajdonos, földbirtokos, dr. vitéz Shvoy Kálmán altábornagy, dr. Wagner Jenő bérháztulajdonos, nagykereskedő, Wagner Ferenc háztulajdonos, nagykereskedő, Pick Jenő gyáros, Vértes Miksa rt. igazgató Schwartz Kálmán háztulajdonos, Varga Mihály nagykereskedő, Juranovics Gyula rt. igazgató, Szendröi László földbirtokos. Bokor Izsó háztulajdonos, ékszerész, Bruckner Ede nagykereskedő, Grósz Marcell bankigazgató. Back Bernát felsőházi tag, bástyái Holtzer Tivadar ruhanagykereskedő, és még sorolhatnánk a bankárokat, nagykereskedőket, gyárosokat és bérháztulajdonosokat. És kik lettek 1950-ben a tanács tagiai? Érdemes figye'emmel kisérni a Magyar Függetlenségi Népfrontnak a megyei levé'tárban őrzött eredeti lajstromát: Zombo'i János kőmüvessegid, Nagy István földmunkád, Dénes Leó fatechnikus, Csűri Mihály építőmunkás. Farkas Istvánné gyári munkásnő, dr. Antal 'fy György egyetemi tanár, Bozóki József napszámos, Gyólai István építőmunkás. Lengyel Mária kendergyári munkásnő, Komócsin Antal építömunkás, id. Komócsin Mihály építömunkás, Mison Gu~ztáv kendergyári munkás, ördögh Sándorné gyufagyári munkás, Tombácz Imre szabósegéd, és sorolhatnánk a munkásokat, földműveseket, segédeket tovább. A két névsor közötti alapvető különbség önmagáért beszél. A Nép'ront által összeállított és elfogadott listának mindössze három példánya létezett A lista egyik példánya a Szegedi Választási Bizottságnál maradt, egyet visszaküldték a Népfront Szegedi Bizottságának, egyet pedig eljuttattak a Szegedi Tanács Végrehajtó Bizottsága elnökének. Ma féltve őrzik ezeket a • Csongrád megyei Levéltárban. A vó'asztások alapján Szeged Város Tanácsa 1950. október hó 3l-én tartotta alakuló ülését. Zombori János, a Függetlenségi Népfront Szegedi Bizottsága nevében üdvözölte a megválasztott rendes és póttagokat Csongrád megye Tanácsának képviseletében Papp Sándor elnök jelent meg az ülésen. Zombori János me-iyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a munkásosztály hatalmi szervévé vált az államigazgatás, „ennek folytán egyre nagy o' b ga-.dasígi feladatoltat kantunk, melyeket a régi közigazgatá i szervek rendeletekkel és nem operatív szervező munkával igyekeztek megoldani". A tanácsok jelentőségét abban jelölte meg, hogy a tanácsokon keresztül „a legszélesebb tömegeket kapcsoljuk bc a hatalom gyakorlásába, munkásokat, parasztokat, értelmiségieket, dolgozó kisembereket". « Az alakuló ülés jegyzőkönyve megörökítette, miben látták az új, mega'akult tanács munkájának lényegét? Mozgósítani kell a dolgozókat az országos jellegű gazdasági feladatok elvégzésére. Irányítani kell a helyi, gazdasági jellegű vállalatokat, a helyi áruellátást. Feladata a tanácsnak a helyi erőforrások kihasználása, a raj tett tartalékok felkutatása, új gazdasági erőforrások és tartalékok feltárása. Kihangsúlyozták, mennyire fontos a párt osztályharcos politikájának •megfelelő gazdasági intézkedésekkel való alátámasztása. Hatvanezer Igen Ezt követően Siklós János, a választási bizottság elnöke megállapította, hogy a választásokat sikeresen, zavartalanul bonyolították le. Kihirdette a választás eredményét, bejelentette, hogy a választási jogosultak száma 66 732 volt, ebből leszavazott 63 931 fő. A szavazatok közül a Népfrontra esett 61 287 szavazat, ellene szavaztak 442-en. Az érvénytelen szavazatok száma 2200 volt A tanácstagok felmutatták megbízóleveleiket, s ennek megtörténte után Zombori János elnök a Tanácsot megalakultnak jelentette ki, és javasolta a V. B. megválasztását. A tanács tagjainak száma 101 fő, a póttagok száma 51 fő volt A Tanács a Végrehajtó Bizottság tagjaivá egyhangúlag választotta meg: Dénes Leót, Nagy Istvánt, Mison Gusztávot, Geröné dr. Fazekas Erzsébetet, Zombori Jánost, Bite Vincét, özv. Parragi Mihálynét, Molnár Andrást, Huszta Lajost, Hegedűs Lászlót, Farkas Istvánnét, Tombácz Imrét, Ipovitz Andrást, Gera Andrást és Sziráki Klárát. A Végrehajtó Bizottság saját tagjai közül elnöknek Dénes Leót, helyettes elnöknek Nagy Istvánt és Tombácz Imrét végül titkárnak Mison Gusztávot választotta meg. Tel les demokratizmus A tanácstagok első megválasztásánuk számszerű eredményei is igazolták a választási jogszabályok teljes demokratizmusát. Egyben azt is, hogy az ország egész lakossága helyesléssel fogadta az új tíousú helyi szervek létrehozását. Mindez nagyszabású politikai demonstrációt jelentett A demokrácia mindvégig való kifejlesztése, a kifejlesztés formáinak megkeresése, a gyakorlatban való kipróbálása, mindez a szocialista forradalomért folytatott harc egyik szerves feladata. önmagában véve semmiféle demokratizmus sem hozza meg . a szocializmust, az életben azonban a demokratizmus sohasem „önmagában véve" jelenik meg, hanem más jelenségekkel „együttvéve", befolyást gyakorol a gazdaságra is, e'őbbre viszi annak átatakítását; és maga is változik a gazdasági fejlődés hatására. A tanácsi típusú helyi szerveknek a szocialista államon belüli helyzetét és jelentőségét csak a fenti gondo'atmenetből kiindulva értékelhetjük helyesen. Ez az élő történelem dialektikája. * DR. PEH.NF.Jt! MIHÁLY KONDOR BÉLA: TÜKÖR A teljesség igézetében Sorok Kondor Béláról Kondor Béla annak a nemzedéknek volt a legerősebb egyénisége, amely emberré és művészszé az ötvenes években érett. 1956-ban fejezte be tanulmányait a Budapesti Képzőművészeti Főiskota grafikai tanszékén. Már a diplomamunkájára felügyelt a képzőművészeti közvélemény, jelentkezése vihart fakasztott. A fiatal grafikust csakhamar iskolateremtő mesterként tisztelték. Később is grafikusként ért el nemzetközi sikereket (luganói, tokiói és krakkói grafikai biennálék), de grafikájával egyenértékű festészete is. Kondor művészete nemigen köthető a kortárs magyar képzőművészet főbb irányaihoz. Művészetének vállatósa, problémaköre egyetemesebb, és ha rokonait keressük, nem is csupán a kortársakra vaay a képzőművészekre kell gondolnunk. Erasmus, Montaigne, Blake, Rimbaud vagy Apollinaire munkássága épnúgy művés-efének gondotat-rtőfe"tétele, mint Grünewald, Dürer, az ikonfestészet vagy a szürrealizmus. Az európai kultúra nagy hagyományában gyökerezik művészete, élefműve a nagy morálfilozófusokéhoz mérhető. Nem kis mértékben azért különült el kortársaitól, mert Kondor még a teljesség igézetében élt, nem elégedett meg részleges értékek realizálásával. Száméra a mű totális értelmű volt, a művészi munka célja önálló mikrokozmosz teremtése, amely a valóságban gyökerezik ugyan, törvényrendjét onnan vonatkoztatja e1, mégsem pusztán a valóság másolása, hanem kvintesszencia értelmű. Elve a teljesség, az Idea megközelítése — sorsának tragédiája, hogy e szándék megvalósítására korunkban már kevés lehetőség adatott. Kondor Thomas Mann Doctor Faustusához mérhető sziszi fusziküzde'met vállalt, életét annak szentelte, hogy a múlt nagy alkotóihoz hasonlóan, olyan műveket alkosson, amelyeknek mikrokozmikus zártsága valamiképp vall még a makrokozmosz rendjéről, az ember és az inierzum, az ember és a társadalmi lét bonyolult viszonyrendjében még értékhordó struktúra lehet. A klasszikus zártság és tökéletesség azonban a modern művész számára — ha nem elégszik meg az elvonatkoztatott plasztikai jelekkel — már nem érhető el, a bonyolult valóság túl szövevényes és egymást kizáró ellentétektől vemhes ahhoz, mintsem hogy az Ideát tükröző tiszta viszonylatokat lehessen belőle műben jelenteni. Kondor szenvedett azért, hogy az elidegenedés. könyörtelen ereje az embert Az én életem bizonyosan furcsa, de tudom, hogy csak as elhal'lozoitak törvényeit szabad (kimondani. Immár kegyetlenül fanyar öröm ez, nem jutalom — szinte nyugalom. Kondor Béla töredéklétre kényszeríti. Mind az az etikai probléma, amely a XX. század második felének a gondolkodó emberében felmerül, rezonált benne, és különösen rezonált mind az, ami az 1950—1970. közötti két évtized magyar valóságában történt. Korunk művészetének az alakulása ellen dolgozott, hiszen a XX. század képzőművészetét mindinkább a tiszta plasztikai, jelrendszer kialakítása, a környezetátalakító funkció, vagy pedig a privát lét egyéni mitológiájának a felállítása fog'a'koztatta, és az alkotás mindinkább kimerült a gesztusban. Kondor pedig már indulásakor is mást akart: „Olyasféle elbeszélőművészetre törekedem, mint Giotto, vagy Rembrandt, erőmet azonban meghaladja, csak mint távoli cél világolhat előttem" — írta még főiskolás korában. Ezért is választotta kezdetben a grafikát, mert e műfajban több lehetőség volt a történetek elmondására, a gondolatifilozófikus művészet megvalósítására. Ezért dolgozta ki saját világa szimbólumszövevényét, a modern civilizáció pro tan mí'oszát, felhasználva, de sajátosan átt'rva a középkor keresztény mito'ógiáiát és a' lános emberi ősi szimbólumkörét, hogy megfogalmazhasson, elmondhasson dolgokat, ítéleteket, hogy művei, ha vizionáriusak is — „olvashatóak" legyenek, kimeríthetetlen asszociációs sorokat indítsanak. E vállalkozásához nem sok segítséget kapott a kortárs magyar képzőművészettől, de a kortárs! európaitól se sokat. Túlhaladt a modern magyar festés2et szenzuális, illuzionisztikus szakaszán, de nem fogadta el a tiszta konstruktivitást, a plasztikai önelemzés útján, a nonfigurációt, és nem kötődött a legújabb irányokhoz sem. Számára a művészet megmaradt értékteremtő aktusnak, még ha tudta is, hogy ezt egyre nehezebb elérni. E felismerésből fakad művészeitben az oiy gyakori tragikus fintor. Művészete egyedi — de nagy tradíció inkarnálódik benne. NÉMETH LAJOS ,