Délmagyarország, 1975. október (65. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-14 / 241. szám

4 Kedd, 1975. október 7.' Szeptember időjárási mérlege Az ősz első hónapja or­szágszerte jelentősen mele­gebb és a napsütésben gaz­dagabb volt a sokévi átlag­nál. Jóllehet, a hónap első két hetében, főként pedig 5 —14-a között, esős, hűvös napok követték egymást, a hónap második felének tar­tósan meleg, verőfényes, nyári időjárása azt eredmé­nyezte, hogy a hőmérséklet havi középértékei országunk­ban 1,5—3 fokkal megha­ladták a szeptemberi nor­málértéket. Jellemző erre a meleg szakaszra, hogy 15— 30-a között a hőmérséklet napi közepei állandóan 4— 6 fokkal voltak magasabbak az évszaknak megfelelő szintnél, a nappali csúcsér­tékek országszerte 26—28 fok között alakultak, sőt a legmelegebb napokon, 16— 18-a között. Alföldünk túl­nyomó részén 30—31 fokos nyári hőséget mértek. Ezt a tartós meleg időjárást egy zömmel Ukrajna fölött tar­tózkodó magas légnyomású képződmény idézte elő, melynek légáramlási rend­szere dél—délkelet felől igen meleg légtömegek beáramlá­sát biztosította a Kárpát­medencébe. A hónap csapadékeloszlá­sa eléggé szeszélyes képet mutat. Jelentősebb esők csak az első két héten hullottak, a hónap második fele úgy­szólván teljesen csapadék­mentes volt. Így a csapadék havi összegeit a zömmel 3— 7-e és 11—13-a között le­esett zivataros esők szolgál­tatták. Ezek csapadékhoza­ma helyenként igen kiadós volt, egyes záporgócokban 30—50 mm-es napi összege­ket is mértek, így például Szegeden 5-én 33 millimé­tert jegyeztek föL Az ország nagyobbik részén azonban a havi csapadékösszegek a sokévi átlag alatt maradtak, sőt voltak helyek (az észak­nyugati határszél, Baja—Mo­hács körzete, Debrecen vi­déke), ahol a havi csapadék a normálértéknek egyharma­dát sem érte el. Kisebb, 20— 40 százalékos csapadéktöbb­letet csak a Tiszántúl déli részén, a Duna—Tisza közé­nek középső területein, s az északi hegyvidék egyes kör­zeteiben mutatkozott. A kis területen belüli sze­szélyes csapadékeloszlást jól tükrözik a Dél-Alföld adatai is. Ezek szerint a szeptember havi összeg a következő volt (zárójelben közöljük azt, hogy a sokévi átlag hány százaléka hullott le): Baja 9 mm (19%), Bácsalmás 21 mm (50%), Kiskunhalas 59 mm (148%), Kistelek 19 mm (48%), Szeged 48 mm (118 %), Szentes 47 mm (114%), Orosháza 32 mm (74%), Ma­kó 43 mm (96%). A hőmérséklet havi közép­értéke Szegeden 19,1° volt, ez a sokévi átlagnál 1,6 fok­kal magasabb. A csúcsérték városunkban 30° volt, 16-án, míg a minimumot, 5 fokot, 10-én jegyezték föl. A nap­fénygazdagságra jellemző, hogy városunkban az elmúlt hónapban 237 órán át sütött a Nap, ami a sokévi átlag­hoz (211 óra) viszonyítva 12 százalékos többletet jelent. Időjárásunk érdekes szeszé­lye, hogy a szeptemberi nap­fényösszeg az idén Szegeden 38 órával felülmúlta az augusztusit, holott az időjá­rás szokásos alakulásakor szeptemberben 75-tel keve­sebb napsütéses órát várha­tunk, mint augusztusban. Dr. Péczely György egyetemi tanár Tisztaságjegy Érdekes közlekedési újdon­ságot vezettek be Alma-Atá­ban, Kazahsztán fővárosában. Minden gépkocsivezető köte­les állandóan magával hor­dani egy „tisztaságjegyet". A szervizállomásokon kiállított kartonlapocska tanúsítja, hogy a gépkocsi kipufogó­gázában az egészségre káros anyagok aránya nem haladja meg az előírásokban rögzí­tett mértéket. A „tisztaságjegy" fél évig érvényes, ezt követően a gép­kocsitulajdonos ismét köteles ellenőriztetni autója műszaki állapotát. Alma-Atát magas hegyek övezik, s így önmagától igen nehezen tisztul meg a leve­gő. A hatóságok az utóbbi években számos intézkedés­sel igyekeztek megakadályoz­ni a komolyabb levegőszeny­nyeződést. HÁZASSÁG I. kerület Szeged: Szilágyi Lajos és Par­dy Judit Ágota. Szivcrl József es Fcher Eszter, Palíl Zoltán és Szabó Katalin, Jójárt József és Takács Erzsébet, Szűcs Jenő és Vörös Mária. Szekeres László Béla és Farkas Mária, Nagy László és Nagy Edit Mária, Ká­lomista Zsigmond Sándor és Szokodl Ildikó. Mészáros Lajos János és Takács Ágnes Eva, Czifra János István és Albert Judit Erzsébet, Boros Sándor Béla és Bányai Katalin, Sípos János Tamás és Nadicsán Edit, Koslk László Gyula és Hegedűs Zsuzsanna Margit. Slsák István Péter és Haska Mária Eva, Csa­tái Ferenc és Csáki Ilona házas­ságot kötöttek. IL kerület Szeged: Szélpál László és Szili Erzsébet Mária. Varga János és Tóth Eva Aranka, Kiss István és Korom Erzsébet Katalin. Nagy István József és Kiss Piroska, Kakuszi József és Mészáros An­na, Horváth János és Varga Ilo­na, Olajos József László és Nagy Zsuzsanna. Újhelyi Dezső és Herczeg Erzsébet. Szűcs Béla és Farkas Edit, Tóth István és Balogh Eva Erzsebet, Varga Ist­ván és Faragó Mária Hona. Kls­péter István és Fodor Ilona, Berkó Péter és Gacsályl Teréz, Lévai Géza László és Kozák Má­ria házasságot kötöttek. ÜL kerület Szeged: Masa Szilveszter Imre és Ludanyi Rozália, Kiss Gyula és Vas Ágnes. Nagy-Imre Péter és Radák Etelka, Bodó Gyula és Tóth Mária Ida, Kószó János és Pataki Eszter, Kálmán Mátyás és Márkus Julianna házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Koczka Ferencnek és Herzcg Erzsébetnek Erzsébet Ka­talin, Bárdos Ferencnek és Hakk Máriának Gyöngyi, Blahuz Il­lésnek és Sebestyén Katalinnak Ilona. Pál Józsefnek és Szirovi­eza Borbálának Hermina Bor­bála, Rádai Györgynek és Sár­közt Erzsébetnek Cecília, Ha­dira Ferencnek és szalay Csillá­nak Boglárka CslUa, Kol Lász­lónak cs Lukács Ágnesnek Lász­ló Róbert, Nagy Andrásnak és Pápai Katalin Veronikának Be­áta. Samu Gábornak és Tusor Máriának Gábor Zoltán, Csiszár Istvánnak és Szekeres Aranka Matildnak Róbert Mihály. Kiss Lászlónak és Grunwald Irénnek Gábor Zoltán. Tolmacsov Györgynek es Pal Editnek Péter, Dági György Mihálynak és Csík Margit Piroskának Éva Andrea. Bakó Antalnak és Nyí­ri Teréziának Anikó, Ábrahám Jánosnak és Tóth Máriának Ró­bert János. Turcsokl Zoltán La­josnak és Balldovlcs Irén Máriá­nak Ágnes Erika, Lehotai Ist­vánnak és Kiss Ilonának Judit. Kecskés Mihálynak és Klss-Hor­váth Máriának Márln Beáta, Papp Tstva.e , I; es Csls-úr Ma­ri ak Andrea. Doboczky Ká­roly Kálmánnak CG Farkas Zsu­Családi események zsannának Zoltán, Bodó Zsolt­nak és Megyesi Erzsébetnek Ba­lázs Zoltán, Török András Ist­vánnak és Fodré Sárának Ro­land, Kiss Sándornak és Sipka Eva GabrieUának Gábor, Kazi Jánosnak és Kiss Máriának Já­nos Vince, Börcsök Józsefnek és Szűcs Gizella Klárának Zsolt, Széli Mihálynak és Szél Mária Erzsébetnek Zoltán, dr. Rosti Incének és dr. André Márta Évának Gerda. Kecskés Péter Pálnak és Llpták Erzsébet Vik­tóriának Gyöngyi, Pál József Lászlónak és Szdbert Gizellá­nak József László. Kérdő Zol­tánnak és Orbán Ágnesnek And­rás. Bozár Ferencnek és Györffy Amália Erzsébetnek Gábor, Klötzl Ferenc Mihálynak és Rózsa Arankanak Ferenc, Sza­bó István Zoltánnak és Antal Rozáliának Ferenc István, Bakó Bálint Csabának és Mihálylczkl Piroska Máriának Bálint. Szűcs Jánosnak és Bondor Máriának Mónika, Belovat Józsefnek és Juhasz Máriának Zoltán Sándor, Bozóky László Zoltánnak és Lo­rldon Juliannának JúUa Gyön­gyi, Huszár András Józsefnek és Gyuris Ilonának Róbert, Go­dó Jenőnek és Korom Klárának Gábor Csaba. Gabnai Antalnak és Kovács Ibolyának Gábor, Szító Györgynek és Megyeri Magdolnának György, Majer Imrének és Csamangó Klárának Marianna. Farkas Józsefnek és Engi Máriának Gábor, Csanádi István Ádámnak és Papp Irén­nek Zoltán, Balla László Mi­hálynak és Sánta Katalinnak László. Herczeg Géza Károlynak és Kuruesal Klára Zsuzsannának Klára, Dózsa Istvánnak és Hor­váth Veronikának István, Kazi Istvánnak és Bata Ibolyának Zsolt, Széli Istvánnak és Tör­köly Gizellának Gizella nevű gyermekük született. OL kerület Szeged: Abrahára-Ködmon Lászlónak és Varga Ilona Má­riának Tímea, Szabó Jánosnak cs Miklós Juliannának Endre Iván, Szalma Lászlónak és Bánszki Máriának Adrienn, Var­f s Kálmánnak és Szabó Mária vának Szilvia, Gyuris Nándor­nak és Marótl Erzsébetnek Csa­ba, Kirí Józsefnek és Fürtön Mária Etelkának József, Pálvöl­gyi Lászlónak és Keresztesi Gi­zella Márianak László. Csongrá­di Zoltánnak és Gábor Erzsé­betnek Mónla. Prlska Pálnak és Ocsl.ay Máriának Andrea Csil­la. Simon Ferencnek és Kccnke­méU Eva Gabriellának Adám Balázs, szolnoki Dánlelnek Cs Kösa Erzsébetnek Erzsébet. Szol­noki Dánieln^r és Kása Erzsé­betnek Gyöngyi, Virág István Józsefnek és Kovács Annának István, Bezdán Dezsőnek és Makra Juditnak Anikó Judit, Huszár László Antalnak és Lacz­kó Annának Anita Mária, Igaz Jánosnak és Németh Katalinnak Katalin, Nagymihály Józsefnek és Farkas Mária Ilonának Szil­via Maria, Pálfi Ferencnek és Mison Katalin Magdolnának Ani­kó, Schacherer Frigyes Károly­nak és Turi Máriának KrlszUna Mária, Tóth Ferenc Istvánnak és Tóth Veronikának Tünde, Mé­száros Péternek és Csamangó Ilonának Péter, Rácz Tibornak és Rétfalvai Rozáliának Tibor, Király Imrének és Pintér Vero­nikának Imre nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS L kerület Szeged: Magyar Mihály, Tár­kány János, Jávorkai Gyula, Tóth Ferencné Kiss Etel, Krisz­tin István Zsolt, Nádas Erzsébet Krisztina. Dadai Ferencné Al­földi Klára, Szakáll Józsefné Salka Julianna, Tassi Sándor, Rajcsányi Andrásné Fodor An­na, Dobó Antal, Majtényl Teré­zia, Kovács Lászlóné Bocz Ka­talin. Tímár Miklósné Tímár Eszter. Bánfi Sándor, Szatmári Jánosné Márton Rozál, Józsa Gáborné Losonczy Borbála, Ko­zák Jánosné Forgács Ilona, Szanka Antal, Horváth Józsefné Katona Anna, Gyüre Pál. Balázs Lajosné Boldog Mária, Szép Ist­vánné Orosz Mária, Honfi Ja­kab meghalt. H. kerület Szeged: Juhász Imréné Kollár Etelka. Prágai Jánosné Juszt Ilo­na, Fazekas Tibor meghalt. UI. kerület Szeged: Szirákl Ferenc. Lázár Dezső, Gyuris Gyuláné Volford Mária. Gémes Sándorné Varga Ágnes, Nyári Józsefné Papp Ro­zália. Neizer Károlyné Tápai An­na, Sallai Jenőné Muhárszki Ro­zália, Szoldán Vltályos, Kása Julianna. Dobó Ferenc, Tólh Já­nos, Kreinlnger Jánosné Üjvárl Hermina. Csóti Károlyné Bozsó Ilona. Szüta Endréné Schuller Erzsébet meghalt. Talajjavítás százhúsz hektáron Nagy táblák az ásotthalmi szövetkezetben Í+S5. Kovács József felvétele Hatalmas gépek egyengetik a talajt Ásotthalom határában, szőlőtelepítéshez készítik elő a földet Nagy munkába fogott az ásotthalmi Felszabadulás Ter­melőszövetkezet: a szakszö­vetkezetek és a Szabadság­harcos Tsz egyesülését ki­mondó közgyűlés után azon­nal hozzákezdett a nagyüze­mi gazdaság alapjainak a le­rakásához. A 7 ezer hektáros új szövetkezetnek az örök­ségként kapott apró parcel­lák nyomasztó gondot jelen­tettek volna éveken át, sem a gépesités, sem a gépesítés­sel együtjtáró termesztési módszerek, sem a munka­szervezés új módozatainak az előnyeit nem élvezhetnék, ha a kezdet kezdetén nem szán­ták volna rá magukat a nagy lépésekre. Legtöbbet ígérő vállalko­zásnak látszik most a szőlő­telepítés. Idén már 25 hektá­ron telepitettek olasz rizlin­get és 120 hektárt készíte­nek elő a következő eszten­dőre. Ez az előkészítés ön­magában is óriási vállalko­zás, a talaj egyengetését — homokrónázásnak mondják ezt a munkát — teljes ta­lajjavítás követi. A szövet­kezet tőzegtelepéről össze­sen 100 ezer mázsa lápi föl­det szállítanak a homokra, nagy mennyiségű istállótrá­gya és műtrágya növeli a sovány föld termőképességét. A rőkabögyösi körzet koráb­ban is a jobb szőlőtermő­területek közé tartozott, de időközben kiöregedtek az ül­tetvények, most többnyire parlagföldeken járnak a ta­lajjavító gépek. A telepítési tervek elkészítésénél a könnyebben művelhető és többet ígérő úgynevezett magasművelésű szőlőre esett a választás, és számítanak ar­ra is, hogy később majd he­likopter végezhesse a perme­tezést Jelentős összeggel támogat­ja az állam az ásotthalmi termelőszövetkezet nagy munkáját, a homokrónázás költségeinek 70 százalékát a talajjavítás kiadásainak fe­lét vállalta magára és a te­lepítéshez 50 ezer forintot ad hektáronként Másik nagy jelentőségű vállalkozás, hogy idén már „táblába vetik" az őszieket. A nagyüzemi táblák kialakí­tása itt is együttjár a talaj termőképességének növelésé­vel, a korábban rozsot is alig termő földön most zömmel búzát termelnek. Jól haliad­nak a vetéssel, 500 holdnyi egybefüggő területen márki­kelt a gabona. Előrelátó lé­pés volt az is, hogy teljes vetőmagcserét hajtottak vég­re és a gabona egy része somkóró után kerül a föld­be. A nagy táblák kialakítá­sa akkor is gondot jelent, ha célszerűsége vitathatatlan. A korábban szakszövetkezeti tagok tanyái körüli változá­sok sokszor látszólag sértik az egyéni érdekeket, a közös gazdaság boldogulásának az előkészítésével azonban a tagok közvetlen javát is szol­gálják. A tanyákat érintetle­nül hagyják a közel ezer hektáros területen, a tanyá­hoz szervesen tartozó . egy holdnyi földdel együtt. Falusi házak A Közép-Volga vidéken el­helyezkedő penzai terület Csaadajevka községében ösz­szeszerelhető falusi házak előállítását szolgáló nagyipa­ri komplexum épül. A jövő évtől kezdve már lakóháza­kat termel a kolhoz- és szov­hoztelepülések számára. Egy Penzához közeli faluban már össze is szerelték — kísérle­ti jelleggel — az első két ilyen házat. A házak átlagos alapterü­lete egyenként száz négyzet­méter. A komfort és a meg­munkálás minőségének szín­vonalát tekintve nem marad­nak el a korszerű városi la­kások mögött. A házban négy lakószoba van — egy nappali és három hálószoba —.ezen­kívül gardrób, fürdőszoba, és gazdasági helyiségek, alagsor, központi fűtés. A konyhában beépített szekrények állnak az edények, élelmiszerek és a gyógyszerek számára, a tűz­hely fölött elszívóberendezés, a mosogató fölött külön meg­világítás. Az ilyen hajlék kétségtelenül tetszeni fog a falusi gazdaaszonyoknak. A házat egy nap alatt sze­relik össze, mégpedig egy nem túl nagy munkásbrigád segítségével. Minden futósza­lagon készül: a külső falak, a belső válaszfalak, az ajtók, a tető, a konyhai felszerelés. Együttműködés Magyar-szovjet rektori konferenciát tartanak Az utóbbi években széles körű együttműködés alakult ki a hazai, valamint a Szov­jetunióban működő egyete­mek és felsőoktatási intézmé­nyek közöt.t A kapcsolatok Leningrádi drágakövek A leningrádi Össz-szövetségi Ékszeripari Tudományos Ku­tató Intézetben a rubintok és más drágakövek készítésekor visszamaradó darabkákból és szemcsékből mesterséges drá­gaköveket állítanak elő. A fel nem használt „hulladé­kot" 2300 fokos, állandó se­bességgel forgó fémtartályok­ba helyezik, s az így növesz­tett homogén kristályok fel­veszik a konténerek formá­ját A növesztés sebessége 16—20 mm/óra. A leningrádi kutatók által kidolgozott technológia alap­ján a közeljövőben lehetőség nyílik kívánt formájú mo­nokristályok előállítására is. értékelésére, a magyar és a szovjet felsőoktatás időszerű feladatainak megvitatására október 20—25 között a Mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetemen rendezik meg az első magyar—szovjet rektori konferenciát A háromnapos miskolci ta­nácskozásra mintegy negyven fős szovjet küldöttséget vár­nak. A plenáris ülést követő­en a szovjet felsőoktatási in­tézmények vezetői felkeresik azokat a magyar egyeteme­ket, amelyekkel közvetlen kapcsolatban állnak. A láto­gatás során értékelik az ed­dig kialakult kapcsolatokat és aláírják az 1976. és 1977. évi együttműködési megálla­podásokat. (MTI) Új bolgár gyapotfajta Idén a bulgáriai gyapot­termő területek 70—80 száza­lékát, Romániában és Ju­goszláviában pedig csaknem kétezer hektárt az új „Csir­pan—433" gyapotfajtával ül­tettek be. Ezt a fajtát a közép-bulgö­riai Csirpan városában mű­ködő búza- és gyapotkutató intézetben nemesítették ki, a szovjet „147—F" és a bolgár „3279" keresztezésével. A négy évig folytatott, s 1974­ben befejezett kísérletek so­rán bebizonyosodott, hogy az új fajta rendkívül korán érik, kedvezően reagál a gé­pi öntözésre és a gépi müve­lésre. Bulgáriában tavaly 3000 hektárnyi területet ültettek be „Csirpan—433"-mal, s a szárazság ellenére kitűnő termést hozott. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom