Délmagyarország, 1975. október (65. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-14 / 241. szám
5 Kedd, 1975. október 7.' Évadnyitó koncert a színházban r rfi r • lapai Az ÁHZ Liszt -műsora sikerek Mindig rendkívüli esemény, mert rendkívüli élményt ígér, ha Ferencstk Jánossal az. Állami Hangversenyzenekar lép pódiumra Szegeden. Ez történt vasárnap délelőtt a színházban, & az alkalom ünnepélyességéhez méltóan zsúfolt nézőtér előtt Liszt-műsor nyitotta meg az idei hangversenyévadot Olyan kompozíciók, melyek részleteiben és egé-, szében közismertek, népszerűek. hiszen aki csak valamit is hallott Liszttől, aligha mást, mint a Les Préludes-öt (romantikus gondolata: az élet nagy és szép előjátékok sorozata a halálhoz) vagy a pianistáknak hatásos megnyilatkozást kínáló Esz-dúr zongoraversenyt, netán a Faust-szimfónia, monumentálisan szárnyaló vezető-motívumát Közkedvelt műveket játszani hálás, mégis igényes feladat, hiszen a közönség a szokásosnál érzékenyebben figyeli, követi, reagálja. Ferencsiket idézi a műsorfüzet: „ösztönösen, de tudatosan is figyelek arra, nehogy egy-egy mozzanat —< persze észrevétlenül — üresjáratba kerüljön". Ennek a koncertnek tétje éppen az) üresjáratok veszélyhelyzeteinek elhárításában tárulkozott föl igazán. Ferencsik János rendkívül világos, tiszta vallomást közvetített Liszt Ferencről. A művek legapróbb részleteit is gondosan kidolgozott, már-már röntgenszerűen átvilágított előadásban szólaltatta meg; a precizitás, a nemes hangzás elemi követelménynek) tűnik az Állami Hangversenyzenekarnál. A zongorista Varsányi László dicsérete, hogy — kezdeti elfogódottsága után — teljesítményével felnőtt ebhez a rendkívüli képességű és képzettségű együtteshez. Kitűnő manuális adottságokkal rendelkezik, kevéssé érteni, miért hallunk róla (és miért halljuk őt magát) oly ritkán. A Faust-szimfónia zárótételében közreműködő Korondy György és a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének tömören, bársonyos színnel éneklő férfikórusa (karigazgató Kiss István) méltó partnere volt a zenekarnak. a pályán működjek, mindig hangsúlyozottan, gyakHangversenyzenekar ran di^álom iveiket. — Es Liszt muzsikája? Szegeden az ö műveit vezényli. — Nyitott kapukat dönBeszélgetés Ferencsik Jánossal Zenekedvelőknek aligha kultúrájával, ebben, mint fe- lyes ismeretség. Csak anykell bemutatni. Az idei nyá- lelős művészeti vezető, nem nyit fűzhetek hozzá: fiataron Bernstein két művét di- szívesen nyilatkozom, hiszen labb koromtól a mai napig, rigálta a villachi fesztiválon, énrólam kellene inkább nyi- és nyugodtan mondhatom, Luzern ben pedig Liszt Ko- Iatkozni. Egyet kérkedés nél- amíg erőm engedi, hogy ezen ronázási miséjét. A közeljö- kül állíthatok: ahányszor vőben hét estén vezényel a külföldi karmester áll az Albécsi Staatsoperben, majd lami az Állami Hangversenyzene- élére, mindig őszinte eliskárral nyugat-németországi meréssel nyilatkozik a zenees hollandiai turnéra utazik, kar képességeiről. Éppen a Maga Kölnben, Stockholm- közelmúltból két világhíres- get. Ki ne propagálja, minban éc Rómában dirigál Va- "éget említhetek, Bernsteint, den erejével, a nagy magyaban es Romaban dirigál, va- Ausztriában találkozz rokat ha nem a magyar elősárnapi koncertje előtt ro- akivel Ausztriaoan taiainoz- adóművészek vid interjút kértünk Feren- tunk, és Pendereckit aki- _ ^ eJŐS2Ör csík Jánostól a Tisza Szál- nek a napokban volt Buda- városunkban? lóban. pesten fergeteges sikerű _ Nagyon ^táton. Em_ — Külföldi tapasztalatai szerzői estje. lékszem, vasárnap délelőtti álapján hogyan ítéli meg — Az elmúlt napokban vi- hangverseny volt a mai Szazenekari kultúránk jelen lágszerte megemlékeztek badság moziban. Az időhelyzetét. Köztudomásúan Bartók halálának 30. évfor- sebbek, korombeliek, bizosok zenészünk szerződik kül- dulójáról. Zenéje milyen sze- . rik Fieedv FÍ-J,. földre, ugyanakkor szimfo- repet tölt be művészi mun- nyarf lsmenK t'geay"*lcm nikus együtteseink sokat kásságaban? ner karnagy nevét. Virágzó panaszkodnak például a vo- — Ha Bartókot kérdezi, zenekari életet teremtett itt, •nősök hiányára. nem állhatom meg, hogy ne és annak idején az én kon— Az időnként föllépő hiá- mondjam hozzá mindjárt certemet is gondosan, az nyok az egyes hangszercso- K°d.aIy. ,igazi jó kolléga önzetlenséportokban nincsenek össze- egyik legnagyobb nyeresege készítette rfó függésben a magyar muzsi- ennek a két zseninek a bi-i gevei Keszitette elo. kus exportforgalommal. Ma- zalma. a velük való szemé- Nikolényl István rad bőven elsőrangú hangszeres művészünk. Az időnkénti hiányoknak nehéz egyértelmű okát adni. Hogyan magyarázza például ön azt, hogy most egyszerre, egymás után robbannak ki föl-tűnőbbnél föltűnőbb zongoristatehetségek? A tanárok ugyanazok, mégis bizonyos szünet után egyszercsak gazdag termés mutatkozik. Felelősséggel nagyon nehéz a magyarázat. Hogy most vonósokban, a múlthoz képest, szűkében vagyunk, tagadhatatlan. De vajon vakmerő próféciának minősíthető, ha azt mondom, átmeneti jelenségről van szó, amelyet ismét termékeny periódus követ! Ez természetesen egyaránt vonatkozik szólistákra és zenekari művészekre. Nem mondhatjuk tehát, hogy most nem kapunk hegedűst, legfeljebb, hogy nehezebben kapunk. Többet kell keresni! Ami pedig az összehasonlítást illeti külföldi zene1 Pártnapok a járásban Ezen a héten a szegedi járásban is több helyen rendeznek pártnapot. Ma, kedden Deszken, a tüdőkórházban délután 2 órakor. Előadó: Molnár Mihály. Október 15-én, szerdán Zákányszéken, az iskolában délután 5 órakor. Előadó: Vass Vilmos. Október 16-án, csütörtökön Kisteleken, az ÁFÉSZközpontban délután 5 órakor. Előadó: Ocskó Imre. Deszken, a HÖDGÉP telepén délután 2 órakor. Előadó: Király Ferenc. Október 17-én, pénteken Kisteleken, a MÁV-nál délután 5 órakor. Előadó: Meri ts Zoltán. Bordányban, a tanácsházán délután 2 órakor. Előadó: Jáhni László. Tartalmas napot „fogott ki" szombaton a tápai népi együttes. A pávások és a nagytáncosok, az óvodásokkal, telt ház előtt adtak nagy sikerű műsort a helyi művelődési házban. A 35 tagú kisegyüttes — a táncosok és a furulyások — Török József és felesége vezetésével Szabadkán képviselték városunk színeit. Szabadka, Szeged testvérvárosa, felszabadulásának 30. évfordulóját ünnepelte, melyre a tápaiakon kívül meghívót kaptak az eszéki és a zombori pionírok is. A tápai kisegyüttesnek főként gyermekjátékokból álló műsorát az ifjú furulyások színvonalas betétszámai színesítették. A tápai művelődési házban még javában állt a műsort követő néptáncbál, amikor a kisegyüttes hazaérkezett. Mindenkinek ragyogott az arca a boldogságtól, megérte a sok fárasztó próba, az izgalmas készülődés. Hiszen mind külföldön, mind itthon, szép sikert könyvelhet el magának az együttes. Folytatás, a „kicsik" részére, az Úttörő Házban rendezendő őszi bálon, a „nagyoknak" meg Zákányszéken lesz a közeljövőben. Ifj. Lele József Tanácskozás a művelődési otthonokról Hétfőn délután Tatán megkezdődött a művelődési otthonok országos tanácsának kétnapos konferenciája. A tanács tagjai — a Kulturális Minisztérium, a Népművelési Intézet, a megyei tanácsok képviselői és művelődési központok vezetői, munkatársai — a művelődési otthonok távlati fejlesztési terveit vitatják meg. Számba veszik, hogy az ország melyik településein indokolt új kulturális intézmény létesítése, és melyek korszerűsítése, felújítása vált szükségessé. Közlekedési balesetek Útpadkára szaladt és fel- hajtója. Az anyagi kar mintborult motorkerékpárral Sze- egy 30 ezer forint. A helyszigeden, a Fonógyári úton, ni vizsgálaton megállapítotTóth Mádi László, Szeged, ták Petrovicsról, hogy ittaPillich Kálmán utca 14. sz. san vezetett. Előállították alatti lakos. A rendőrség vérvételre, jogosítványát pemegállapította, hogy a moto- dig bevonták. A rendőrség ros ittasan vezetett. Jogosít- eljárást indított ellene, ványát elvették tőle és eljá- Ittasan vezette anyja szerest indítottak ellene. mélygépkocsiját Csengele és Lovas kocsinak ütközött Kiskunmajsa között Mankoszemélygépkocsival az esü vits Ferenc, Csengele, Taórákban Szeged és Domaszék nya 547. szám alatti lakos, között Petrovics György, Gyors hajtás következtében Szeged. Csuka u. 31/A szám áthaladt a menetirány szealatti lakos. A kocsi utasai rinti bal oldalra és egy fáközül sérülést szenvedett Lé- nak ütközött. Mankovits sévai György, Szeged, Marto- rülést szenvedett, anyagi ká, . ' ... . ' .. .. ra mintegy 15 ezer forint. Ot noai utca 9., Király Margit, Jg előállitották vérvételre, Mórahalom, Kossuth park jogosítványát elvették és el20, valamint a lovas kocsi járást indítottak ellene, NDK-hét a Centrumban Gazdag a választék Tegnap délelőtt ünnepé- A Centrum Áruházak közlyesen nyitotta meg dr. Mar- pontja esztendők óta tartalsi Zoltán, a szegedi Cent- mas kapcsolatot tart fenn a rum Áruház igazgatója az szocialista országok egy-egy NDK nemzeti hetét. Megje- nagy áruházával. Ezúttal az lent Berta István, a városi NDK-beli schwedt-i Centpártbizottság osztályvezetője, rum Áruház áruit mutatták Farsang Lászlóné dr., a me- be, vásárlással egybekötve, gyei tanács. Bodola Miklós, A műszaki áruktól és fea városi tanács kereskedel- hérnemű és kötöttárukig sok mi osztályának vezetője és d?d°nBággalT:, je\fkedtek a _ ., . . . _ J kiállításon. Ez alkalomból az Tarjan Istvan. a Centrum árukészlet több mint 5 milAruházak vezérigazgatója is. lió forint. Ki főz jobban? Az őszi vendéglátó napok vetkezőképpen értékelte a keretében vasárnap délelőtt szakácsok munkáját. Első herendezték meg a szakácsok lyezést ért el Funti Istvánné, versenyét, a Szeged Étterem- a Szeged Étterem szakácsnőben, Szegeden. Nyolc szakács je. Második helyen végzett nevezett be a Csongrád me- Sashegyi Árpád, a Tarjángyei Vendéglátó Vállalat bisztró főszakácsa. A harmadoigozói küzái. A Magyar díjban részesült Csikós • Szakács ós Cukrász Szövet- Sándor, a hódmezővásárhe1 ség által delegált zsűri a kö- lyi Susán Étterem szakácsa. fist fokozat a mnnkásör-zenekarnak A szegedi „Gera Sándor" munkásőr-zászlóalj zenekara Hódmezővásárhelyen részt vett a vásárhelyi hetek ünnepségsorozat keretein belül szervezett kétnapos fúvószenekari találkozón. Ez alkalomból a megjelenő zenekarokat szakértékből, országos kulturális szervezetek vezetőiből összeállított bírálóbizottság minősítette, a bemutatókon nyújtott teljesítmények alapján. A szegedi munkásőr-zenekar a megjelent zenekarok között „Ezüst fokozatot" ért el .Az elbírálás magas követelmények alapján történt, mely egyben a helyezésnek is tekintélyt, rangot adott. Az eredményt a zenekar fegyelmével, a bemutatott müvek minőségével, tiszta hangzásával sikerült elérni. Az ünnepségen részt vettek a kubai kultúrális delegáció tagjai is. Az ezüst fokozat elérése egybeesett a zenekar fennállásának 17. évfordulójával, ami külön elismerésre méltó teljesítmény, és kettős öröm a munkásőrzenekar valamennyi tagjának. 1 K. A. Kiállítási napló A cigányélet dokumentumai G. Bárdos (Goldschmied József) fotókiállítására invitált nagybetűs utcai plakát, és sok képpel illusztrált leporelló. Ki bújhat meg e titokzatos név mögött? Idegenbe szakadt hazánkfia jött babérokat aratni ? Művésznév mögé rejtőzik valaki? De akkor minek a zárójeles név? S íme, a megfejtés: Goldschmied József, alias G. Bárdos, a kiskundorozsmai művelődési ház igazgatója, az ő fotóinak bemutatására hívott a plakát a November 7. Művelődési Központba. Persze ennek a különös névhistóriának semmi köze a kiállított képekhez! Világunk periférikus szeletét, a cigányéletet választotta témájául a fotós. Kiskundorozáma jó terep ennek az életnek szociografikus megörökítésére. A képeken éppúgy jelen vannak az emberek, mint az őket körülvevő tárgyi világ. Mezítelen cigánygyerekek, süldő lányok, putrik ajtaja előtt összegyűlt famíliák és környezetük bomló, korhadó tákolmányai: kerítések, szekerek, omladó házfalak e szociófotóknak témái. Egy letűnőben levő életforma dokumentalista hűséggel kiragadott pillanatait láthatjuk, melyek elgondolkodtató felkiáltójelek! T. L. Népszokások fényképeken Korniss Péter fotóművész néprajzi ihletésű képeiből nyílt kiállítás szombaton, a múzeumi hónap keretében, a Közművelődési Palota kupolacsarnokában. A tárlatot dr. Kulka Frigyes egyetemi tanár nyitotta meg. Az alábbiakban részleteket közlünk a megnyitó beszédből. „Az első szó a köszöneté, hogy London, Helsinki és Budapest után Szegeden is láthatjuk a Korniss Péter fotóiból rendezett tárlatot. Az idei könyvnapra jelent meg Elindultam a világ útján című albumat, Csoóri Sándor költő előszavával, s a könyv azóta rég elfogyott. Honnan, miért ez a siker? Divat lenne, csak divat, a népművészet, a népszokások fölkutatása, bemutatása? Talán akkor járunk közelebb az igazsághoz, ha úgy fogalmazunk, hogy szükségből fakadó divat. S ez a szükséglet — úgy tűnik — nem is új keletű, hiszen újra meg újra megújuló hullámok követik egymást a bartóki és kodályi vándorutak óta, amelyek mind egy már-már tovatűnő világ leletmentési akcióját szorgalmazzák. Szerepet vállaltak ebben a fölkutató munkában a néprajzzal hivatásszerűen foglalkozók mellett írók, muzsikusok, képzőművészek, építészek, és persze dolgoztak a fotósok is. Szüreti mulatságokat, bivalyfogatokat, színpompás népviseletet örökítettek meg. Csakhogy mindez kissé túl idillikusra sikerült, túlságosan kiöltözött, nagyon is vasárnapi volt. Korniss Péter nem ezen az úton jár. Az ő fotói nem csupán az évszázados formák újramondásai, nem „gyöngyösbokrétás" jelképek, hanem élettartalmak megjelenítői. Ma is meglevő szertartásokat, szokásokat, eseménvek rendje t idézi!: ezek a kepek. A " kodaiom, a tánc, a temetes és gyász olyan képi megjelenítésével, ahogyan azt a falun még meglevő, de egyre fogyó közösségei megélték vagy megélik. így Korniss azokat a hagyományokat rajzolja föl a magyar művelődéstörténet térképére, amelyek a közösségi élet belső tartalmát és nem külsődleges, önmutogató formáit őrzik. Nem az esetleges, az egyedi, hanem az általános, az egyetemes az, amit képeiben megragad. Ahogy Bartókék fonográffal, a mai kutatók magnetofonnal, jegyzettömbbel vagy rajzfüzettel, Korniss fényképezőgéppel gyűjti sajátos anyagát. Megőrzi minden erőltetett beállítás nélkül a paraszti élethelyzetek dinamizmusát, az egyre ritkuló pillanatokat. Képeiben szellemével, személyével a teljességre törekszik, de az arcok mély emberi érzéseket is kifejeznek. Képeiben benne érzem azt is, ami az úgynevezett modern ember érzésvilágából hiányzik: az együtt örülés ,az együtt búsulás, a közösségben való feloldódás szép képességét. Németh László szavaival élve a -mindenkiben élő közös emberi« nyer itt megfogalmazást az elszigetelt egyedivel szemben úgy, ahogy a kiállításon látható fotókon ábrázolt népszokások is többek önmaguknál, hiszen egyszerre képezik tulajdonát a magyar művelődéstörténetnek és az egyetemes kultúrának. S hogy mit jelent, mit ad mindez a tárlat látogatóinak? A látvány megkapó szépségén túl fölsejlő igazságot, a -tiszta forrást*, s hogy ezekhez a történésekhez — jóllehet rég kiszakadtunk már e közösségek melengető szárnyai alól — mindannyiunknak köze van. Mert — ahogy Csoóri Sándor mondja — Korniss tudja, hoov a modern ember száma.a nemcsak a jói ö a távlat, hanem a múlt is."