Délmagyarország, 1975. október (65. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-17 / 244. szám

filMo : VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMABYARORSZA M A G Y A R S Z O C l A L I S T A M U N IC Á S P ÁRT LAP J A 65. évfolyam 244. szám 1975. október 17., péntek Árai 80 fillér Kádár János Vas megyei dolgozók között Látogatás Horvátzsidányban és Vépen Nagygyűlés Szombathelyen A városi tanács ünnepi ülése Megemlékeztek a tanácsek megalakulásának évfordulójáról A Párt első tltkara » harvátzsidányj téesz hűtőháziban a- közős gazdaságban dol­gozó asszonyokkal is beszélgetett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön — Vas megyei vezetők társaságában — Horvátzsidányba és Vépre látogatott A több nemzetisé­gű Horvátzsidányban megér­kezésekor a szombathelyi já­rás, a község és a termelő­szövetkezet vezetői fogadták, s úttörők virággal, daUal kö­szöntötték. A termelőszövetkezet köz­ponti épületében Berzláno­vich Antal Horvátzsidány, Kiszsidány, Olmód és Pe­resznye községek közös ta­nácsának elnöke tájékoztat­ta a Központi Bizottság első titkárát a lakosság életkörül­ményeiről, munkájáról. Hor­vátzsidányban és a hozzátar­tozó három községben a la­kosság 74 százaléka horvát, 17 százaléka magyar, 9 szá­zaléka német nemzetiségű. A lakosság nagyra értékeli és becsüli a nemzetiségekkel való törődést, az MSZMP nemzetiségi politikáját, amelynek alapján biztosított politikai, társadalmi és gaz­dasági egyenlőségük. Külö­nösen a pártnak a magyar­országi nemzetiségek helyze­tével kapcsolatos határozata után tapasztalható nagy fej­lődés a nemzetiségi politika gyakorlati megvalósításában. A szocialista társadalom eredményeit a magyar nyel­vű lakossággal egyenlő mér­tékben élvezik, a megtermelt javakból ve'.e együtt, mun­kájuk szerint részesednek. A lakosság helyzetéről szólva elmondotta: a felsza­badulás e'őtt a grófi kasté­lyon. néhány rossz állapot­ban levő iskolán kívül sem­miféle más intézmény nem volt e községekben, ame­lyeknek a felszabadulás után teljesen megváltozott az ar­culata. Az elmúlt 30 évben, de különösen 1957-től dina­mikusan fejlődtek Csaknem két évtized alatt a községek fejlesztésére mintegy 20 millió forintot fordítottak. A lakosság évente jelentős összegű társadalmi munkával segíti a fejlődést. Varga László, a termelő­szövetkezet elnöke a közös gazdaság munkáját, eredmé­nyeit, gondjait ismertette. A kezdeti nehézségek leküzdé­se után — bár területük nem tartozik a kedvező természe­ti adottságúak közé — olyan eredményeket értek el, ame­lyekre korábban nem is számítottak. Munkájukban a XI. pártkongresszus útmuta­tásait, a Központi Bizottság határozatait tekintik irány­adónak és következetesen dolgoznak azok megvalósítá­sáért. A tsz elnöke hangsúlyozta, hegy nap mint nap a gya­korlatban tapasztalják a szo­cialista építőmunka eredmé­nyeit. Bár három nyelven beszélünk — mondotta —, egyet akarunk, azt hogy fej­lődjék termelőszövetkezeti gazdaságunk, s ezzel is hoz­zájáruljunk a népgazdaság fejlődéséhez, a fejlett szocia­lista társadalom felépítésé­hez. Érvényesül a párt poéttikéía Kádár János megköszönte a szívélyes fogadtatást, és a Központi Bizottság nevében üdvözölte a társközségek la­kóit, valamint az ezen a te­rületen tevékenykedő határ­őröket. Kifejezte meggyőződését, hogy jól értik s a gyakorlat­ban eredményesen érvénye­sítik is a párt általános poli­tikáját, mezőgazdasági és nemzetiségi politikáját. He­lyes, hogy megvalősítósába bevonják a dolgozók legszé­lesebb rétegeit. Kádár János szólt arról, hogy pártunk politikájának nagyon fontos része a nem­zetiségi politika. A lenini nemzetiségi politikát valljuk — hangoztatta. — Azt, hogy a nemzeti kultúrának virá­goznia kell. Beszéljen min­den nemzet és nemzetiség a maga nyelvén. Ma is úgy értelmezzük a lenini nemze­tiségi politikát, hogy a világ a népek kórusából áll, ebben a kórusban mindenki a maga nyelvén szóljon és énekeljen, s lehetőleg a szocializmus, a nemzeti függetlenség, a béke dallamát szólaltassa meg. Utalva arra, hogy a meg­látogatott községben a leg­nagyobb arányt a horvát aj­kú délszláv lakosság képvi­seli. Hangoztatta, hogy a két szocialista ország, a Magyar Népköztársaság és a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság viszonya baráti, jó. Azt valljuk, hogy a má­sik országban éló nemzetiség nem választó, hanem össze­kötő kapocs országaink kö­zött: éljenek egyenlő állam­polgárokként az ottani ma­gyarok és az itteni délszlá­vok, ahogy ennek szocialista országokban lennie kell. Befejezésül gratulált a kö­zös gazdaság eredményeihez, és további sikerekei kívánt tevékenységéhez. Ezt követően Kádár János és a társaságában levő ve­zető személyiségek megtekin­tették a termelőszövetkezet tehenészetét és hűtőtárolóját, majd szívélyes búcsú után folytatták útjukat Vépre. Itt a mezőgazdasági szakmun­kás- és munkástovábbképző intézetet keresték fel. Szakember­képzés - EMSZ­témogaiás&aI Apró Attila igazgató adott rövid tájékoztatást az Intéz­mény működéséről, ahol ed­(Folytatás a 2. oldalon.) Tegnap, csütörtökön ün­nepi ülést tartott Szeged me­gyei város tanácsa, megem­lékezve a tanácsok megala­kulásának 25. évfordulójáról. Az ülést Prágai Ti'oor ta­nácselnök-helyettes nyitotta meg, köszöntötte a résztve­vőket. A tanácsülés elnöksé­gében többek között helyet foglalt dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád me­gyei bizottságának első titkára, dr. Petri Gábor pro­fesszor, az Elnöki Tanács tagja, országgyűlési képvise­lő, dr. Perjési László, a Csongrád megyei tanács el­nöke, Török József, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának első titkára, dr. Biczó György, hazánk bu­karesti nagykövete, aki majdnem 18 évig töltötte be a városi tanács elnökének tisztjét, Dénes Leó, aki a városi tanács első elnöke volt 1950-től, Tombácz Imre, a város második tanácselnö­ke, dr. Pusztai Ferenc, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának Csongrác megyei reier&r.se és dr. Kedvessy György professzor, a Haza­íiás Népfront városi bizott­ságának elnöke. Á tanács ülésén többen részt vettek azok közül is, akik tagjai voltak az 1950-ben megvá­lasztott tanácsnak, s a vá­rosi tanács dolgozói, akik immár 25 esztendeje dolgoz­nak az apparátusban. Az évforduló alkalmából Papp Gyula, a tanács elnö­ke mondott ünnepi beszédet. Megemlékezett a tanácsok megalakulásáról, amelynek október 22-én lesz 25 esz­tendeje. Elmondotta többek között, hogy a tanács mun­kája átfogja a város életé­nek egészét. 25 év sikerei mindennél ékesebben bizo­nyítják e munka eredmé­nyességét. Amint Papo Gyu­la beszédében hangsúlyozta: az eredményeket a tanács az MSZMP irányításával és tá­mogatásával érhette el, s a KISZ-szel, a népfronttal és a szakszervezettel kirlakvlz hatékony együttműködés révén. Beszédet mondott az ün­neo alkatából Török Jó­zsef a váron pártbizottság e'sÖ titkára is. Az MSZMP városi bizottságának nevé­ben köszöntötte a 25 éves városi tanácsot, a tanács dol­gozóit Elmondotta, hogy az eltelt időszakban a párt mindig figyelemmel kísérte és segítette a tanácsok mun­káját. Ezt tette a városi pártbizottság is, hogy a ta­nács sikerrel oldhassa meg felada'.ait. Török József a pártbizottság nevében ígére­tet tett arra, hogy a jövőben is minden támogatást meg­adnak a tanács munkájához. Dr. Kedversy György, a városi népfrontbizottság el­nöke felszólalásában szintén köszöntötte a negyedszáza­dos tanácsot. A megemlékezések után dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke kitüntetése­ket adott át. A Miniszterta­nács á'tal alaoított 25 éves tanácsi munkáért kitüntető jelvényt kapta: Bárdos Mik­lós és Savanya Miklós ta­nácstagok, valamint Bala­tonfüredi Sándor csoportve­zető. Balogh József osztály­vezető, Barna Mihályné megbízott kirendeltségveze­tó. Bizony Rezsőné főelőadó, Sierjesi Júlia osztályvezető, Gergely fi Tamásné kirpn­deltságvezetp, Haska ímré­né főelőadó. Horváth Lász­l.éjjé . nyygdíjas- előadó, dr. Kalmár Ferenc osztályveze­tő, dr. Karsai István cso­portvezető, Király Andrásné ügyviteli alkalmazott. Korek Józsefné dr., az I. kenTett hivatal elnöke. Kulinyi Be­nedek nyugdíjas csoportve­zető, Lovászi Ferenc nyug­díjas kiregítő. Markos Ká­ro'y. a II. kerületi hivatal elnö're. Mészáros Józsefné üewiteb a1 kalmáron. Mé­száros Tibor nyugdíjas elő­adó, Nagy András előadó. Nagy Miklós, a III. kerületi hivatal e'röke. Németh Im­réné megbízott kirendeltség­verefő. Rvttkay Gyula fő­előadó. Sallai Imre osztály­vezető-helyettes. Sisák Zol­tánné csooortvez.ető. Szécsi Imre ill»'ményhivatali veze­tő. Tanodi Ferenc cooo-tve­zető, Tombácz Jenő főelő­adó. Tóth Gyula főelőadó, Törzsi Miklósné ügyviteli al­ka'mazon. Varga Jenőné fő­előadó, Ződi Ereika nyugal­mazott kirezftő és Zsódos Sándor főe'őadó. Ugyancsak dr. Perjési László adta át a megyei tanács végrehajtó bizottsága által alakított emlékplakett és emléklap arany fokozatát, 25 éves fo­lyamatos tanácstagságukért Bárdos Miklósnak és Sa­vanya Miklósnak. Húszévet folyamatos tanácstagság el­ismeréséül a kitüntetés ezüst fokozatát kapta Forgó András, tízéves folyamatos tanácstagságért pedig a bronz fokazotot Hofgesang Péter. A kitüntetettek nevében Sava­nya Miklós tanácstag mon­dott köszönő szavakat. Szünet után a tanács egy­perces néma felállással adó­zott Nitsinger Gyula és dr. Balla Sándor emlékének. Nitsinger Gyula tanácstag és dr. Balla Sándor, a tanács vb titkársága szervezési osz­tályának vezetője — akik a legutóbbi tanácsülés óta el­telt időszakban hunytak é. — munkáját, érdemeit a ta­nács jegyzőkönyvben ismer te el. A tanács ezután o környe­zetvédelem helyzetéről szóló anyagot vitatta meg. amely­hez Prágai Tibor tanácsel­nök-helyettes fűzött szóbei: kiegészítést A vitában fel­szólalt dr. Ördögh Piroska, dr. Czene Mihály, dr. Csáki Sva. Solymosi Lajos. Szilád-. Sándor. Nemes József. Hor­váth Pálné, dr. Petri Gábor. Császár istván. Fránví Jó­zsef, Heím János. dr. Kiszelj, Pál. Link Mihály, Letsch Mihályné és Forgó András (Az anyagot és a tanács ha­Tároza-ait később részletesen ismertetjük.) A kereskedelmi és idegen­forgalmi tanácsi bizottság munkájáról szóló beszámoló előadása "tán a tanács sze­mélyi kárdésevben döntött Elfogadta Jaksa Istvánné­nak. az 59-es körzet tanács­tagjának lemondását, aki családi körülményeinek vál­tozása miatt nem vállalta a további tanácstagi munkát A tanács a titkárság szerve­zési osztályának vezetőiévé dr. Szilágyi Györgvőt. eddi­gi osztályvezető-helyettest nevezte ki. A tanács tudo­másul vette, hogv Nagy Mik­lós, a III. kerületi tanácsi Mva-al e'nöke decemberben nvugdttba vonul, s elismeré­sét fejez-e ki munkájáért Helyére Tóth Józse'et. a do­rozsmai tanács volt elnökét, s a t*-ácsi kirendeltség volt veze'őiét. a III. ke-üieti hi­vatal je'eniezi einökhe'vet­te«ét nevezték ki. A tanács ülése Pann Gyula zárszavá­val ért véget. t & * " W- s ' • V.'l:'...'. V 1 í^-f'^mm aü&B Hm - • '•'T fMt .vn • • • laMíftilaMM i j I flff^^ts i! 1 ü < 11 fű 1, WÍW§ml - . | 4v, re J —sí H — S WW iáim-ÍS's > 1 ÉÉf HE1 1 Sí 111111 IImKIí fy, jBlil' Az ünnepi tanácsülés elnökségének részlete t-

Next

/
Oldalképek
Tartalom