Délmagyarország, 1975. október (65. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-17 / 244. szám
If 8 Péntek, 1975. október 17." Kádár János Vas megyei dolgozók közölt (Folytatás az 1. oldalról.) dig mintegy 40 ezren részesültek képzésben. Illetve továbbképzésben. Az intézet az ENSZ megbízásából közreműködik a fejlődő országok szakembereinek képzésében is. Barancsi Zoltán, az intézet pártszervezetének titkára a pártéletről tájékoztatta a Központi Bizottság első titkárát. Kádár János kifejezte örömét, hogy megismerkedhet e fontos szerepet betöltő oktatási intézménnyel. A vendégek ezután megtekintették az intézet egyik korszerűen berendezett szaktantermét, a képzésnél alkalmazott modern oktatási eszközöket, a tornacsarnokot, az erőgép-tanműhelyt, az ifjúsági klubot és az 1200 személyes ebédlőt. A megye eredményei kedvezőek t Kádár János délután Szombathelyen, a művelődési és sportházban nagygyűlésen találkozott a város és Vas megye üzemeinek, szövetkezeteinek, intézményeinek dolgozóival. A Himnusz elhangzása után Nagy Gábor, a tanárképző főiskola másodéves hallgatója elszavalta Váci Mihály „Miránk hasonlíts, kommunizmus I" című versének egy részletét. A nagygyűlést dr. Gonda György, a Vas megyei tanács elnöke nyitotta meg, majd Kovács Antal, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára mondott beszédet. Elmondotta, hogy Vas megye a kedvezőtlen történelmi és természetföldrajzi okok miatt viszonylag elmaradott helyzetben volt, 1960 —1965 táján azonban — a párt helyes politikája alapján — dinamikus fejlődésnek indult. Ezt bizonyítja az is, hogy az ipar és a mezőgazdaság termelésének értéke tíz év alatt megkétszereződött. Számos új ipari üzem létesült. A városok és a falvak képe érzékelhetően megváltozott. A továbbiakban hangsúlyozta: a fejlett szocialista társadalom építése azt a feladatot állítja a megye dolgozói elé, hogy a társadalmi élet minden területén, a termelésben, a kereskedelemben, a kultúrában, a műveltség gyarapításában, a szociális ellátottságban az anyagi és a szellemi lehetőségeket jobban hasznosítva érjenek el újabb eredményeket. A Központi Bizottság első titkárának látogatása — hangsúlyozta — megerősíti meggyőződésüket és eltökélt szándékukat, hogy Vas megye kommunistáinak is bátron, az eddigieknél jobban, színvonalasabban és erőteljesebben lehet és kell dolgozniok. A kommunisták Vas megyei osztaga kész erre, képes is rá, s méginkább az lesz a jövőben. Kifejezte meggyőződését, hogy az alkotó munkából tevékenyen kiveszik a részüket a megye munkásai, szövetkezeti tagjai, értelmiségi dolgozói, mert a kommunistákéval közös a céljuk. Mindez azt eredményezi, hogy a megyében is megvalósulnak a XI. kongresszuson elhatározott' nagy feladatok egész népünk javára. A párt iránti bizaiom kitoiezéae Ezután Kádár János szólt a nagygyűlés résztvevőihez. — Kedves Elvtársak, Kedves Elvtársnők, Tisztelt Nagygyűlés! Felemelő és élményekben gazdag kétnapos Vas megyei program befejezéséhez közeledve szeretném megköszönni a megyei pártbizottságnak a meghívást, s a megye vezetőinek, azon üzemek, intézmények dolgozóinak, ahol. megfordultunk, Szombathely, a falvak lakosságának a szívélyes, baráti fogadtatást, amelyben részesítettek. Engedjék meg, hogy magam is szívből köszöntsem Önöket, és személyükben Szombathely, a megye munkásságát, szövetkezeti parasztságát, értelmiségét, egész lakosságát. Egyúttal átadom Önöknek — és szeretném kérni, hogy továbbítsák a megye dolgozóinak, lakosainak — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának förró üdvözletét és. legjobb kívánságait — kezdte beszédét Kádár János. Ezt követően meleg szavakkal szólt a megye lakosságával való személyes találkozóin szerzett mély benyomásairól, hangoztatva meggyőződését, hogy a baráti, szívélyes találkozókon a párt politikája, a szocialista építés iránti bizalom fejeződött ki. Részletesen beszélt Vas megye fejlődéséről, és méltatta az elért eredményeket Hivatkozott az ipar, a mezőgazdaság fejlesztésében elért sikerekre, amelyek eriiinényeképpen a párt politikájának megfelelően számottevően javultak a megye lakosságának életkörülményei. önmagáért beszélő lény, hogy a megyében megvalósult a teljes foglalkoz .atottság, s az utóbbi tíz évoen 66 ezren költöztek új lakásba. Rámutatott, hogy olyan eredményeket, amilyeneket Vas megyében is felmutatnak, csak az egész társadalom együttes erófeszitisénel, alkotó együttműködésével lehet elérni. Benyomásait abban összegezte, hogy Vas megyében jól halad a szocialista építés. Kifejezte a Központi Bizottság elismerését azért az odaadó munkáért, amelyet a megye kommunistái, párton kívüli dolgozói végeznek. Hangsúlyozta: tisztelet a munkásosztálynak, a parasztságnak, az értelmiségnek, a dolgozó népnek, amely a szocializmusba vetett hitével, értelmével, szívével, szorgalmával az eredményeket létrehozta. További sok sikert kívánt, maid rátért az általános belpolitikai kérdésekre. A Magyar Népközt^ "saság helyzete szilárd, a magyar nép következetesen ha.ad a fejlett szocialista társadalom építésének útján — mondotta, majd részletesen szólt az eredményekről, a feladatokról, s a munka hazai és nemzetközi feltételeiről. Emlékeztetett rá, hogy a párt XI. kongresszusa, a felszabadulás 30. évfordulója, az országgyűlési választás jó alkalom volt a végzett munka eredményeinek, tapasztalatiinak összegezésére, a további feladatok kijelölésére. Nagy hangsúllyal szólt arról, hogy a párt a legjtóbbi 15—20 év tapasztalatai alapján folytatja meghirdetett és alkalmazott fő politikai irányvonalát: a munkás-paraszt szövetség erősítését, a legszélesebb nemzeti ösizefogást, a kommunisták és a pártonkívüliek, a különböző világnézetű emberek, hivők és nem hivők, a szocializmus minden hívének összefogását elősegítő eddigi szövetségi politikáját BiZiOSitOtt •;•;. " további toiiödósünk minden fettétele Szólt arról, hogy mostani legfontosabb feladatunk a IV. ötéves terv sikeres befejezése, hogy ezzel jól megalapozzuk az 1976. január 1én induló V. ötéves tarvet. Hangsúlyozta, hogy biztosított további szolid, de megalapozott fejlődésünk minden feltétele, s jó munkával túljutunk a mostani — elsősorban a kedvezőtlen külső körülmények okozta — átmeneti nehézségeken. Támaszkodhatunk saját erőinkre és a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval való együttműködésben rejlő nagy erőre. Sokoldalúan elemezte hazai munkánk nemzetközi feltételeit, szólt a szocializmus, a haladás, a béke erőinek növekedéséről. A Magyar Népköztársaság külpolitikájával foglalkozva kiemelte, hogy hazafias, ugyanakkor internacionalista és békét építő külpolitikánk eredményes. Ennek alapján ítélik meg a Magyar Népköztársaságot nemzetközi téren is. Hazánkat a Szovjetunió, a Varsói Szerződés többi országai, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagállamai, a szocialista világrendszer országai szilárd és fejlődő szocialista országként tartják számon. De tekintélyünk van a harmadik világban és a kapitalista országokban is, mert következetesen képviseljük a békés egymás mellett élés politikáját. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy folytatjuk a XI. kongresszuson megjelölt, népünk érdekeit szolgáló internacionalista külpolitikánkat. Tovább erősítjük szövetségünket a Szovjetunióval, a többi testvéri szocialista országgal, kötelezettségeit teljesítő tagjai vagyunk és maradunk a Varsói Szerződésnek. amelyre mindaddig szükség van, mig agresszív katonai szövetségek fenyegetik a' béke fenntartását és biztosítását. Tevékenyen részt veszünk a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában. Kifejtette a párt és a kormány állásfoglalását a külpolitika egyéb, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, majd hangsúlyozta: következetesen részt veszünk a haladásért folytatott világméretű . küzdelemén, á békés egymás mellett élés politikájának megvalósításában. Nagy tetszéssel fogadott beszédét azzal fejezte be Kádár János, hogy a párt előre tekint, elveiben megingathatatlan, szocialista céljaiból semmit sem enged, tervei reálisak, továbbra is összeforrottan dolgozik a tömegekkel, s ha mindenki a maga helyén elvégzi a feladatát, előbbre jutunk, elérjük céljainkat. A Központi Bizottság számít az ország, Vas megye kommunistáira, dolgozóira. Dr. Gonda György zárszava után a nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. A Központi Bizottság első titkára csütörtökön este viszszautazott a fővárosba. Lázár György fogadta Dumagin Szodnomot 0 Budapest (MTI) Lázár György, a Minisztertanács elnöke tegnap délután hivatalában fogadta Dumagin Szodnomot, a Mongol Népköztársaság miniszterelnök-helyettesét, az Állami Tervbizottság elnökét, aki az 1976—1980. évi népgazdasági tervek egyeztetésével kapcsolatos tárgyalások alkalmából tartózkodik hazánkban. A szívélyes, baráti légkörű eszmecserén részt vett Huszár István, a "Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke. Jelen volt Bandarijn Dügerszüren, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete. Németh Károly Heves megyében 0 Eger (MTI) Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap Heves megyébe látogatott. Egerben, a megyei pártbizottság székházában Vaskó Mihály, a Heves megyei pártbizottság első titkára fogadta, és tájékoztatta Heves megye politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről. Ezt követően Németh Károly részt vett és felszólalt Egerben a Heves megyei pártbizottság kibővített ülésén, amelyen a megye pártés gazdasági vezetőinek részvételével az MSZMP 1974. december 5-i határozatának Heves megyei végrehajtását, értékelték. A Központi Bizottság titkára ezután Hevesre látogatott. A hevesi járási pártbizottság székhazában meghallgatta Sramkó Lászlónak, a járási pártbizottság első titkárának tájékoztatását a gyorsan fejlődő járás életéről. Németh Károly egynapos Heves megyei látogatása a kora esti órákban fejeződött be. Hazaérkezett Rómából az MSZMP KB küldöttsége 0 Budapest (MTI) Csütörtökön hazaérkezett Rómából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége, amely az Olasz Szocialista Párt vezetőségének meghívására Gyenes Andrásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának vezetésével október 13—16. között tartózkodott Olaszországban. A küldöttség megbeszélést folytatott Francesco de Martinóval, az Olasz Szocialista Párt főtitkárával és azOSZP több más vezetőjével a nemzetközi helyzet és a két párt kapcsolatainak időszerű kérdéseiről. A megbeszélések őszinte, szívélyes légkörben zajlottak le. • A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Bereez János, az taSZMt' KB külügyi osztályának vezetője fogadta A francia elnök Kijevben 0 Kijev (TASZSZ) Valéry Giscard d'Estaing farneia köztársaság elnök, aki hivatalos látogatáson tartózkodik a Szovjetunióban, csütörtökön az Ukrán Köztársaság fővárosába, Kijevbe érkezett, s ott találkozott a köztársaság vezetőivel. Az Ukrán Legfelsőbb Tanács és az ukrán kormány ebédet adott a francia vendég tiszteletére. Az ebéden Giscard d'Estaing a többi között kijelentette: a szovjet néphez hasonlóan részt kívánunk venni a béke és a népek közötti barátság erősítésében. hogy kapcsolataink még szorosabbá váljanak. A nap folyamán Giscard d'Estaing megkoszorúzta az Ismeretlen katona sírját A francia köztársasági elnök és kísérete ma, pénteken repülőgéppel tér vissza a szovjet fővárosba. Ugyancsak mára tervezik a szovjet—francia gazdasági megállapodások és politikai dokumentumok aláírását Maoizmus maszk nélkül (.Iparit KJuzadzsJan, a moszkvai Társadalomtudományi Tájékoztató Intézet Igazgatóhelyettese terjedelmes cikkül írt az Izvesztyija szerdal számában. A maoizmus maszk nélkül című cikkében a szerző egyebek között megállapítja: a maoizmus az antikommunizmus újra felfedezett sémája, amelyben saját válsága leküzdésének eszközét latja. A leninizmus elleni harcban a maoizmus nagy reményeket táplál, különösen azért, mert a nyílt antikommunizmus ideje lejárt, s a leninizmus elméleti alapjainak meghamisítására és aláásására senki sem olyan vállalkozó kedvű, mint a maoisták, akik igényt tartanak a marxista—leninista elmélet egységes értelmezőjének szerepére. A leninizmus meggyőződéses ellenfelei — folytatja a szerző — maoista elméletekhez folyamodnak mindazokban a problémákban, amelyek már évek óta a marxisták és a különböző irányzatú opportunisták közötti vita középpontjában állnak. E tételeket buzgón felhasználják „a szovjetológusok" is, akik a maoizmusban a tudományos kommunizmus elleni támadások új erőforrását látják, mert a maoizmus,' a kommunista elmélethez sorolva magát, a „szovjetológusok"' szemében olyan talált tárgynak minősül, amely életet lehel „érveikbe". Valójában a maoizmus a társadalmi-gazdasági folyamatok, a szellemi élet jelenségei szimnlifikálásának, a korunkban végbemenő változások felületes leegyszerűsítésének és durva meghamisításának példája. De nem csak a szovjetológusok használják fel a maoizmust a szocializmus lejáratására. A jobboldali és a „baloldali" revizionizmus, a nacionalizmus szerfelett szorgos a maoista elmélet és a szocialista építés gyakorlatának szembeállításában. Az utóbbi időben a burzsoá politológusok között akadnak olyan maoista szimpatizánsok, akik kitartóan népszerűsítik a maoizmus elméletét és prakorlalát, és alkalmazni javasoljak azt a fejlett és a fejlődő országokban. A szerző a továbbiakban így folytatja: a nyugati maoisták és maoista irányzatú elemek többsége megkerüli annak a kérdésnek az elvi jelentőségét, hogy Mao Ce-tung csoportja gyakorlati politikájának megvalósítói szűk csoportjuk szubjektív céljait az ország érdekei fölé helyezik, s fellépnek a társadalom otjektív szükségleteinek kielégítése ellen. A burzsoá ideológusok és a baloldaliaskodók mindezt figyelmen kívül hagyják. Állhatatosan kitartanak a maoista kísérletek törvényszerűsége, helyessége mellett, amelyeket egyetemes jellegűvé téve, a harmadik világ országaira is kiterjesztenének. Különösen tevékenyek és nyíltak a maoizmus magasztalásában a nyugati balos elemek. Ennek oka az uralkodó ideológiából való kiábrándulás. A naiv apologéták — folytatja fejtegetését a szerző — kiemelik a maoizmusból „a morális elemet" mint ami állítólag forradalmi és haladó, mert az „mindent alárendel, többek között a gazdaságot is az új ember, az új erkölcs kialakítása feladatának". A maoizmus úgy jelenik meg előttünk, mint a szocialista erkölcs, az önfeláldozás és a kollektivizmus hirdetése. Az emberek a maoizmusról és a maoista gyakorlatról rendszerint a kínai propagandakiadványokból szereznek tudomást, és igy egyáltalán nincs fogalmuk a Kínai Népköztársaság valóságos életéről. Mao Ce-tung érdemeként tüntetik fel az a tézist, hogy a fejlődés nem mindig előrehalad, előfordulhatnak retrográd folyamatok, azaz a szocialista társadalomban mindig fennáll a kapitalizmus restaurálásának veszélye, a személyiség elpolgáriasodásának veszélye. E szemlélet helytelensége mindenekelőtt abban áll, hogy a maoisták „antibürokratikus" címkéje kizárólag a hatalomért folyó elvtelen harc álcázására szolgál, s ennek az álcázásnak tulajdonítható, hogy a Mao által felszított kulturális forradalomért sokan si'kraszálltak. A maoizmust magyarázó különböző antimarxista „elméleteket" a burzsoá ideológia megkísérli alkalmazni az elmúlt évtizedek során kialakult új történelmi helyzetre. hogy felhasználhassa azt saját érdekeiben. A szocialista világrendszer kialakulása, az imperializmus gyarmati rendszerének széthullása, a kapitalista országokban folyó osztályharc — mindez veszélyt jelent a fennálló burzsoá világrendszerre. A burzsoá ideológusok az új veszéllyel szembe kerülve megkísérlik a szocialista országok kommunista és munkáspártjainak marxista —leninista tapasztalatait a maoizmussal ellensúlyozni, arra törekedve, hogy lejárassák a szocializmus elméletét és gyakorlatát. Ezért rendkívül időszerű a maoizmus antimarxista lényegének leleplezése, elsősorban azoknak a téziseknek a példáján, amelyeket a modern antikommunizmus úgy kezel, mintha azok a marxizmus— leninizmustól származnának. A kínai vezetőknek az utóbbi évtizedekben fiilytátott politikája hatalmas kárt okoz a kínai nép nemzeti érdekeinek, s a fennálló társadalmi-gazdasági rendszer torzulásához vezet Kínában. A különböző irányzatú antimarxisták mindenütt „a szocializmus nemzeti modellje" fogalmán keresztül törekszenek megindokolni a maoizmus nacionalista platformjának „törvényszerűségét" a forradalom utáni épitő munkában. A történelmi tapasztalat azonban mást mutat. A kínai nép akkor ért el sikereket, győzelmeket, amikor a Kínai Kommunista Pártot tevékenységében a marxizmus—leninizmus és nem a maoista eszmék vezérelték — fejeződik be az Izvesztyija cikke.