Délmagyarország, 1975. szeptember (65. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-14 / 216. szám

Vasárnap, 1975. szeptember 14. 5 A csongrádi vízlépcsőről Régóta foglalkoztatja a közvéleményt a csongrádi vízlépcső megépítésének vágya és terve. Különösen időszerűvé vált a gondolat a tiszalöki és a kiskörei duzzasztó megvalósítása, és a törökbecsel vízlépcső építésének megkezdése óta, hiszen e nagy művek együttesen teszik majd teljessé a Tisza csatornázását. Emellett úgy értesültünk, hogy a döntésre illetékes kormányszervek ezen az őszön tárgyalják majd ismételten a témát. Csongrád megyében és Szegeden különösen érdeklődésre tart számot az új vízlépcső — ezért tűztük a Délmagyarország Kerekasz tal-rovatának napirendjére. A beszélgetésre dr. Nagy Lászlót, az Országos Vízügyi Hivatal beruházási önálló osztályának vezetőjét és dr. Stmády Béla főmérnököt, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetőjét hívtuk meg, ők válaszoltak munkatársunk kérdéseire. 0 Hogyan illeszkedik a csongrádi vízlépcső a Tisza, általános csatornázásának rendszerébe, és milyen gazdasági előnyöket ígér a hatalmas terv a Dél-Alföldnek? NAGY LÁSZLÓ: A csongrádi vízlépcső nem egy kisebb földrajzi térség, egy régió céljait szolgálja, hanem annak a fejlesztési tervnek fontos része, amely az egész Tisza-völgy, s különösen annak déli szakasza számára előnyös. A Minisztertanács 1973-ban elfogadta a vízgaz_ dálkodás távlati fejlesztésének koncepcióját, s ez magában foglalja a Tisza-völgy további gazdasági fellendülésének és urbanizálódásánák megalapozását, az itteni vízgazdálkodási rendszer teljesebb kiépítését. A rendszer gerince a Tisza, s ennek főművei: a vízlépcsők meg a hozzájuk tartozó tározók és főcsatornák. A felső szakaszon már megépült a tiszalöki és a kiskörei vízlépcső, s hamarosan üzembe helyezik Jugoszláviában a törökbecsei duzzasztót is. Tiszalök és Kisköre elsősorban mezőgazdasági célokat szolgál, jóllehet Kisköre már nagymértékben hasznára lesz az iparnak is. A csongrádi vízlépcső szerepe több oldalú lesz. A Tiszának körülbelül ezer kilométer a hoszsza, s hazánkban mintegy hatszáz kilométeren kanyarog. Vizének felhasználása nemzetközi ügy, érdeke a szomszédos országoknak is. Alacsony vízállások idején — éppen a növekvő vízigények és vízfelhasználás miatt — ma már nem hoz annyi vizet, amennyire szükségünk lenne, s a jövőben meg kevésbé. Így a vízlépcsők rendszerében a csongrádi lesz hivatott rendezni a vízkészlet-gazdálkodás, a hajózás, a mezőgazdasági öntözés teljes biztonságát. Ugyanakkor a további terveknek is fundamentuma a csongrádi vízlépcső, mert csupán a Tiszából még így sem tudjuk majd megoldani a térség vízkészlet-gazdálkodását. Ez a duzzasztó lehetővé teszi a Duna—Tisza csatorna későbbi megépítését — vagyis így hozhatunk majd át vizet a Dunából, s így alapozhatjuk meg a transzkontinentális vízi út hazai szakaszát A vízkészlet-gazdálkodás egész jövője tehát a tét: az ipari, a mezőgazdasági és a kommunális vízigény távlati kielégítésének garanciája, megfelelő víztartalékok biztosítása az egész Tiszavölgy számára. SIMÁDY BELA: A Tiszán lefolyó víz 95 százaléka külföldről érkezik hazánkba, s minthogy a szomszédságban is növekszik a vízfelhasználás, mindinkább be kell rendezkednünk saját biztosítékokra. A Tiszán érkező víz bizonyos évszakokban mind kevesebb, és egyre szennyezettebb — így a hasznosítható vízkészletet mindinkább meg kell őrizni és becsülni. Nem téveszthet meg ugyanis senkit, hogy időnként az alföldi folyók' a kelleténél is több vizet hoznak, olyannyira, hogy árvízveszély ellen kell védekeznünk. A vízhozamok egyenetlensége nem küszöbölhető ki a természetből. Legtöbb víz akkor folyik le, ami. kor arra nincsen szükség, a mezőgazdaság tenyészidőszakában viszont alig van vízhozam. A természet ritmusa teljesen eltér szükségleteink ütemétől, így kézenfekvő feladat: a vízlépcső-rendszer vízkormányzási, iefolyasszabályozó, tartalékoló szerepének kell egyensúlyt teremteni. A vízlépcsők az árvízi vízhozamok egy részét távozással viszszatartják, és a nyári kis vizek idején lebocsátják. A nyári minimumokat így meg lehet emelni, s mivel a vízszintingadozás csökken, a szivattyúkat gazdaságosabban lehet üzemeltetni. így azonos energiával több vizet tudunk kiemelni, vagy ugyanannyi víz kiemelésével rengeteg energiát takarítunk meg. NAGY LÁSZLÓ: A gazdasági előnyök kőzött mindig a gazdaságosság és a biztonság kerül első helyre. Ha az öntözést vesszük is, nem az a lényeg, hogy tíz- vagy húszezer hektárral többet öntözhetünk — inkább az, hogy minden időben megkaphassák a szükséges vizet a földek. SIMÁDY BÉLA: Eddig gyakran kellett korlátozó intézkedéseket bevezetni. Előfordult a kis vízhozam miatt, hogy időben vagy mennyiségben szabályozni kellett a vízkivételt, esetleg öntözési tilalmat is el kellett rendelni. A vízlépcsővel stabilizálni lehet a vízkészletet. NAGY LÁSZLÓ: Csongrád megyében jelenleg — amint azt a megyei tanács állásfoglalásából is ismerjük — a kommunális és túlnyomórészt az ipari vízszükségletet is felszín alatti vízkészletekből elégítik ki. Ez a legértékesebb és a legtisztább vízvagyon, de egyszersmind ezt kell leginkább kímélni is. A megye településeinek távlati vízellátási tervkoncepciója is tartalmazza a felszíni vízkivételek lehetőségeinek megteremtését. A csongrádi vízlépcső erre is felel: a kommunális és az ipari vízellátást is megalapozza. 2. Tudomásunk szerint az Állami Tervbizottság foglalkozott már ezzel a nagy vízügyi beruházással. Milyen stádiumban vannak az előkészületek? NAGY LÁSZLÓ: A beruházási javaslat elkészült, és idén ősszel kerül a döntésre jogosult kormányszervek elé. Az Országos Tervhivatallal lefolytatott előzetes konzultáció alapján háropi javaslatot dolgoztunk ki a beruházás megkezdésére. 1977, 1978 és 1979 jött szóba. Az látszik leginkább járhatónak, hogy a tényleges építés 1979-ben kezdődik, de megpróbáljuk úgy szervezni az előkészületeket, hogy a felvonulás már 1977—78-ban megkezdődjék. Ez körülbelül azt jelenti, hogy az új ötéves tervben hozzákezdenénk és a következő középtávú tervciklusban be is fejeznénk a nagy munkát. A munka tervezett méreteire jellemző, hogy egy egy kilométeres kanyarulat átvágásában, szárazon készül majd a hatalmas műtárgy, s utána készül el az átvágás. Üj mederbe kerül tehát a Tisza. A Csongrád fölötti földrajzi adottság igen gazdaságos megoldást ígér. A vízenergia hasznosítása viszont nem kifizetődő a folyónak ezen a szakaszán. Az előzetes tervek szerint 280 ezer köbméter földet kell megmozgatni az új árvízvédelmi töltés kiépítéséhez; összességében pedig 2,7 millió köbméter földmunkát kell elvégezni. Vasbetonból és betonból 230 ezer köbmétert kell beépíteni. Hét kilométeres üzemi útra és négy kilométeres vasúti leágazásra van szükség. A beruházás költségeit 3 milliárd fölötti összegben számoljuk. Ez aránylag nem nagy költség a beruházás méreteihez és fontosságahoz képest. Igaz ez az építmény nem hoz olyan gyors hasznot, mint egy üzem, de alapfeltétele annak, hogy termelő beruházások működjenek vagy újak épülhessenek. 0 Minthogy Csongrád megyeben készül majd az új duzzasztómű, szívesen hallanánk arról is: az itteni vízügyi szervezetnek milyen szerep jut a kivitelezésben és a későbbi üzemeltetésben? SIMÁDY BELA. Kezdjük a végén: a vízlépcső üzemeltetése az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság feladata lesz. Az ezt megelőző szervező munka máris folyamatos. Hogy csak egy példát mondjak: az üzemvezetőt máris kijelöltük, olyan megfontolásból, hogy a tervezéstől kezdve teljesen megismerhesse az építési folyamatot, az egész , nagy műszaki létesítményt. A kivitelezésben elsősorban a földmunkáknál lesz szerepünk, és a folyamszabályozási feladatok egy részének elvégzésében. Saját kapacitásunkkal a fővállalkozó segítségére leszünk minden olyan munkamozzanatnál, amelyhez gépeink, szakembereink, kapacitásunk yan. ' SIMÁDY BÉLA: A duzzasztórendszer nincs hatással a nagy vizekre, vagyis a Tisza árvízszintje ugyanolyan magas marad, mint előzőleg. A szegedi vízmércén mért 200 centiméteres vízállás esetén a folyó már úgy viselkedik, mintha duzzasztás nem is lenne. Kis vizek esetén azonban élvezzük a duzzasztás előnyeit. Szegeden például a nyári kis vízi minimum, amely eddig mínusz 250 centiméter volt, a számítások szerint plusz 143 centiméter lesz, és nem ingadozik. A vízlépcsők fölött a vízmozgás nyári időszakban kisebb lesz, így több hordalék rakódik le. Különösen Szegeden érezzük majd ennek hatását, mivel a Maros hordaléka nagy. A vízügyi szolgálat számára gondot okoz majd ez a jelenség, mert föl kell készülni a folyó esetleges kotrására, mélyítésére. Ugyanakkor pozitív ígéret, hogy az újszegedi strandot erősebben építi majd a folyó, s pár év alatt remélhetően behordja a partfürdőnél a mederben levő veszélyes gödröket. Számolni kell azzal is, hogy a víz szennyezettsége a vízpangás miatt fokozódik, ezért a Tiszába folyó szennyvizek tisztítása elkerülhetetlenné válik. NAGY LÁSZLÓ: Tulajdonképpen arról van szó, hogy ez a fejlődés magával hoz egy sereg nem kívánatos jelenséget is, amelyeket majd le kell győzni. Ilyen a vízszennyeződés nagyobb veszélye is. Hiszen miközben lehetőséget teremtünk az általános gazdasági fejlődésnek, egy sereg új gonddal kell szembenézni. SIMÁDY BÉLA: A vízmozgás lassúbbodása miatt minden bizonnyal be kell majd rendezkednünk a téli és tavaszi hónapokban jégtörésre is. Most tavaszonként az árhullámok fölszakítják a jégtakarót, és összetörik a jégtáblákat a zajlások. De a téli kis vizek idején a duzzasztórendszerben szinte álló vízzel kell számolni. A jég levonulása és a hidak védelme megköveteli majd ezt az óvatosságot A folyó mindenképpen élénkül: alkalmasabb lesz vízi sportolásra, több strandolási lehetőséget kínál, jobban benépesülhetnek majd a partok nyári üdülőlakoktal, s fellendülhet újra a hajózás, hiszen a fontos vízi út teljes hosszában járható lesz, kedvező feltételeket kínál ismét a mezőgazdasagi es vegyipari szállításoknak, segít a nagy arányú szovjet—magyar áruforgalom bonyolításában. Ez a sok lehetőség megfelelő figyelmet érdemel és kivan a népgazdaság különböző ágaitól, hiszen időben gondolni kell a kínálkozó lehetőségekre, és meg kell teremteni azok kihasználásának az alapját. A Tisza, mint a természet fontos és szeretett eleme, esztétikumából sem veszít — ellenkezőleg: a hatalmas vízi építmények önmagukban is szépek és látványosak, megszűnnek a folyón a gázlók, a stabil nyári vízállás sokkal több szépséget és örömet tartogat majd a víz szerelmeseinek, mint a gyakori vizszintiógadozással járó sáros partok. A változások Csongrád körzetét érintik majd leginkább. Itt a város fölött például kialakul egy nagy időszakos tó, amely esetenként alkalmas lesz vízi sportokra is, de egyelőre azzal a hátránynyal, hogy éppen az üdülési időszakban lesz vízben szegény. A Körös-toroki strand viszont üdülési, sportolási szempontból egyaránt megélénkül, mert sokkal kedvezőbb lesz a vízszint, és ki sebb a vízállás ingadozása. Viszont a vízlépcső közvetlen környéke kitűnő kiránduló objektumot jelent majd Bokros környékén. NAGY LÁSZLÓ: Egy ilyen nagy építkezés a legközelebbi településnek, nevezetesen Csongrádnak kiváló előnyöket kínál. Az építéssel járó pezsdülés, a® város északi irányú fejlesztési lehetősége, a duzzasztóval kombinált új közúti összeköttetés megteremtése, mind olyan elem, amelynek városfejlesztési vonzata van. A beruházási javaslat most gyakorlatilag csak a vízlépcsőre vonatkozik, ám ettől függetlenül magában hordozza a továbbfejlesztés lehetőségét. így is komplett lesz a beruházás, de az igények várható növekedése kiköve„ telheti egyrészt a duzzasztási szint emelését, másrészt a gátak megfelelő emelésével a tározott víz mennyisége is növelhető. A víz emellett átvezethető lesz a Körösbe. Nem jelenti ez a lehetőség a bekövetkezés bizonyosságát, de bizonyos előrelátás azt súgja: eljön, eljöhet a megvalósulás ideje. A tervezés még ennél is előbbre gondolt: az alpári tározó megvalósításának műszaki lehetőségét is figyelembe vette. Ennek déli vége a duzzasztóig nyúlhat, és mintegy 1—1,2 milliárd köbméter víz tartalékolására teremthet lehetőséget. S ha már Csongrád ilyen részletességgel szóba került, még elmondom: az tetszik leggazdaságosabbnak, hogy Gátértól vasüti leágazást építsenek a duzzasztó irányába, amely Csongrád határáig vezet, s ott építenek ki egy depóniát. Mindez a duzzasztó elkészülte után más célra is hasznosítható lesz. K Innen üzemi út vezet majd az építkezéshez. Leágazásának helye a kiskunfélegyháza—bokrosl úttorkolat körül lesz. A felvonuláshoz természetesen lakásokra is szükség van, melyekkel végső soron Csongrád gyarapodikAz építkezés idején fölpezsdül majd a város élete, hiszen 400— 500 ember is dolgozik egyidőben a vízlépcsőn, s az sem lehet közömbös Csongrádnak, hogy ez a nagy beruházás az egész ország érdeklődését, figyelmét is magára és a városra vonja. 0 Elhangzott már ugyan egy tömör utalás a csongrádi vízlépcső megépítésének várható idejére, mégis ismételten megkérdezzük: a munka nagyságának ismeretéhen és hazánk anyagi lehetőségeinek összefüggésében, mikorra várhatjuk a szalagvágást? NAGY LÁSZLÓ: Amennyiben az ország gazdasági lehetőségei megengedik, az ötödik ötéves terv utolsó eveiben megkezdjük a felvonulást, a csongrádi duzzasztó építéséhez, s ezután a tényleges kivitelezést is. A teljes megépítés terminusa a hatodik ötéves terv lenne. Egy ilyen nagy beruházás meg. valósításának ideje Magyarországon — figyelembe véve a gazdasági erőforrásokat, az építőkapacitást, az anyagellátást stb. — körülbelül nyolc-tíz esztendő. Figyelembe véve továbbá a fejlődést, a műszaki haladást és azt a szándékot, hogy minél előbb haszonra fogjuk a befektetett roppant összegeket, nem követünk el durva hibát, ha azt mondjuk: hat-hat és fél év kell az építkezés tényleges fnegkezdésétől a be. fejezésig. A beruházási terv jóváhagyása még nem történt meg, s a döntés után elő kell majd teremteni a megfelelő összegeket. Ezután kezdődhet a kivitelezési terv elkészítése. A generálkivitelező a VIZITERV, a beruházó az OVIBER lesz, a kivitelezésben pedig számos vállalat vesz részt. Ezek munkáját úgy kell összehangolni, hogy az építés folyamatos és zökkenőmentes legyen, s, a beruházás minél előbb hasznot hajtson. Most várjuk az illetékes kormányszervek döntését, hogv minél előbb hozzáfoghassunk a nagy arányú és nagyszerű mun-. kához. 4. Hogyan befolyásolja majd az uj vízlépcső-rendszer az alföldi folyók vízállását, a folyó természetét, gazdasági jelentőségén túl hatással lesz-e a tájra, az üdülési és sportolási lehetőségekre? Csongrád megye tanácsa nagy örömmel és megelégedéssel fogadta a csongrádi vízlépcső megépítésének tervét és a megvalósításból eredő gazdasági előnyök dinamikus hatással lesznek rftajd a megye ipari, mezőgazdasági életére, kommunális fejlődésére, s a lakosság is érthető figyelemmel kíséri a vállalkozást már most, a döntést megelőzően is. Ezért a jövőben különös figyelemmel és szeretettel ismertetjük majd lapunkban is a vízlépcső sorsát meghatározó tárgyalásokat, az előkészületeket. A beszélgetést vezette és feldolgozta: SZ. SIMON ISTVÁN