Délmagyarország, 1975. szeptember (65. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-06 / 209. szám

Vasárnap, 1975. szeptember 7. 3 Új üzlet Újszegeden Somogyi Károlyné felvétele Üj bolttal gazdagodott Újszeged üzlethálózata: a szegedi fogyasztási szövetkezet önkiszolgáló üzletet épített a Rózsa Ferenc sugárúton. A 190 négyzetméter alapterüle. tű, élelmiszereket és háztartási cikkeket árusító bolt a környék lakóinak régi gondját igyekszik megoldani, egy korszerűtlen, eddig ideiglenes jelleggel működő kis boltocskát fölváltva félmillió forintos árukészlettel áll a vásárlók rendelkezésére. Üjszeged új üzletét tegnap, pénteken délután adta át rendeltetésének Dómján József, a szövetkezet elnöke. Képünkön: Első vásárlók az új boltban. Villamosítják a Budapest -Kelebia vasútvonalat Befejeződött a MÁV Szegedi Igazgatóságán az az ötnapos tanácskozás, amelyen szocialista országok vasúti együttműködési szervezetének — az OSZZSD-nek — bolgár, csehszlovák, német, szovjet és magyar szakemberei vettek részt. A KPM vasúti főosztályának gépészeti szakosztálya által rendezett eszmecserén megvitatták a vasutak helyhezkötött villamosberendezéseinek — oszlopalapok, oszlopszerkezetek — korszerűsítéséről, egységes méretezéséről készített közös jelentést. Fodor Csaba, a gépészeti szakosztály csoportvezetője a tanácskozás után elmondotta, hogy az új tervezési és építési módszerekkel tavaly közel 30 százalékos acél. és betonmegtakarítást értek el. Bejelentették: jövőre megkezdik a Budapest—Kelebia vasútvonal villamosítását. Az értekezlet elnöke G. Golovcsenko megköszönte a MÁV Szegedi Igazgatósága vezetőinek a jó szervezést és a nagy tapasztalatot igénylő szakértői munkát Gondok a MÉK-nél A szegedi élelmiszerüzle- alapján alakítja ki és hirde- külföldi partnerrel csak egytek felvásárlása zöldségből ti meg másnapi árait, s azok szer lehet megtenni, többször nem, és sokba kerül a következmény. Hz ok: a burgonya? Ami a szegedi ÉLIKERés gyümölcsből jóval maga- egész napra érvényesek. A sabb annál, mint amennyit maszek felhajtok árai viaz egész Csongrád megye el- szont „rugalmasak", hajlítlátására vállalkozó MÉK-től hatók. Egyes gazdaságok úgy rendelnek naponta és rend- vélekednek, hogy a MÉK szeresen. A szegedi ÉLIKER olcsón vásárol, és drágán ad üzleteit nézve 1975. második el, széles árréssel. Példa er- _ negyedében, a tavalyihoz vi- re, hogy vehetett már kilón- QÓI elesett egymillióját illeszonyítva 89,2 százalékos a ként 1,50-ért görögdinnyét, ti, a MÉK annak egy részét beszerzés a MÉK-től, a sza- az üzletekben viszont már a tavalyi importburgonya bad piaci vásárlás viszont alá-zálltak az addigi árak- számlájára írja. Mintegy 151,6 százalék. Az első fél- nál. Ezen gyorsan kellett iga- hatvan vagon ilyen burgoév adata pedig így fést: zítani, bár tíz vagon olyan nyát adtak el a tavasszal zöldség- és gyümölcsbeszer- dinnye volt a MÉK raktárá- takarmányozásra, mert őszzés a MÉK-től 86,7, szabad ban, amelyet Heves megyé- szel, a betakarítás után jobb piacról 147,6 százalék. Pénz- ben vásárolt, és hozott ide, volt itthon az átlagtermés ben kifejezve: az ÉLIKER kilogrammonként akkor még mint ahogy azt előtte felbeüzletei egymillió forinttal három forintos áron. csülték. Burgonyából ezért vásároltak kevesebbet a MEK-től, mint tavaly, hasonló időszakban. Budapesten olcsóbb? Elvesztett millió Csikós János, a volt nagy a kínálat megye szerte. Egyébként az év első hét hónapjában a MÉK és Ennek ellentéte, hogy egy kiskereskedelmi partnerei 58 szentesi téesz a budapesti, vagonnal kevesebb burgoBosnyák téri piacra vitte nyat forgalmaztak Csongrád szegedi kelkáposztáját értékesíteni, megyében, mint tavaly, haÉLIKER igazgatóhelyettese itthon a MÉK-től, akivel sontó időszakban, szerint napjainkban a MÉK szerződött, kilogrammonként Éreztetik viszont hatásuközponti raktárában nem négy forintot kapott volna. kat a mar meghonosított, tudnak lépést tartani az Talán ma sem tudja ez a na§y termésátlagot eredméüzletek napi rendeléseivel, téesz hogy a Bosnyák téren nyezo, intenzív burgonyaNem tudnak maradéktalanul kinek adta el kilogrammon- í^jták, amelyek közül a rókiszolgálni, máskor viszont ként 3;6o-ért a kelkáposztát 2sahoz ízben is hasonló a túl nagy a kínalatuk. Nehéz Eláruljuk: a MÉK felvásár- holland Desiree nyerte meg ehhez igazodni. Az is igaz, iáinak, mert akkora volt a " * '" ' hogy egyes üzletek kis tetei- kínáiat. Regöczi István szeben csak alibikent rendel- rint a Bosnyák téri piacon nek a MÉK-tol zöldségfélét, szép áru cserélhet gazdát, a gyümölcsöt. Akkor fordul- felhajtok is extra minősénak az egész évben szalli- get követelnek, és mindig az erezhető, hogy az időjárás tásra vállalkozó partnerhez, után futnak, ami iránt nagy miatt az ország egyetlen teamikor a szabad piacon ki- a kereslet, ' mert számukra rületét sem érte akkora esi a kínálat, és magasak az abban van az üzlet Ezért veszteség az idén, mint árak. Amikor mindkét olda- kénytelen a MÉK is kél Csongrád megyét. Innen edlon nagy a kínálat, feléje se ügyes emberét a Bosnyák té- di§ csak kifelé szállítottak, " "-1" ren dolgoztatni, és általuk most viszont befelé kell iráidehozatni olyan árut, ami- nyitani a szállítást. A renbol Csongrád megyében ke- des termesnek mintegy 50 vés termett. Vagy olykor szazaléka várható csak. A magának a fogyasztókat. Más fajtájúaknak viszont másutt kell majd piacot keresni. A MÉK gyakorlatában is Különben a MÉK üzleteit is ösztönzi, mennek a MÉK-nek. Elveszíteni egy partnernél egymillió forintot — a MÉK-nek érzékeny veszteség lehet. Regőczi István, Csongrád" megyei árút "is." a MÉK igazgatója elismerte, ezt a veszteseget, és megtoldotta saját A vállalat, amely a napi fel vásárlásban szerződéses viszonyban áll a termelő gazdaságokkal, szinte képtelen versenyre kelni a Csongrád megyébe sereglő kiskereskedők felhajtóival, akik a termelőknél rendszeresen ráMÉK felvásárlása Csongrád saiát meSyébőI az idén H ezer h e 500 vagon áru lenne. Ennek nugy „ f„7£+ „„„l. .• problémáikkal. » '. a felét tudja csak teljesíteni. ,„lv „ naoi tol- fbmfné™ EftS rgye érvény szerinti első osztályon "r? f " * fölöttit, amiért a vásárlók gV 'molcs szükséges. Az alanszívesebben adnak többet is. ^j5 arJlkba." '^ hiA vállalat sainos naev tétel any" esyes c,kkekbol azonban A valla'at, sajnos, nagy teret ese+enként igen A Csong_ rád megyei MÉK iária az országot, Szabolcsból, Hevedből és Somogy megyéből szállít ide árut, hogy a folyamatos ellátást biztosítsa a Csongrád megyei elemi csapások ellenére is. Lődi Ferenc átvételénél kevésbé tud az áru minőségére vigyázni, csak szúrópróbaszerűen. Előígérnek az árakra, és min- . . , , , , •. dig a hiánycikkek érdeklik JJVíS etilén pedig ől*e.+ A Krpr7Ődás „llonére a szeD az dru' az diJan PEOlg MÉK ^relőf viszik e az » P^nerf arut a szerződő felek. minden Igaz. a MÉK az előző esté- következmény nélül becsaple befutott sok információ hatják egymást? Ugyanezt Idea ; W w utakon B eszélni kellene a fejével! — töprengtek kollégái, és a pártalapszervezet tagjai, de valahogy mindenki a másikra várt. Olyan keserves érzés hozzáfogni, ha úgy érzi az ember, a jó szó is „prédikációs dumává" degradálódik mások cinizmusán. Pedig szólni kellene, mert úgy tűnik, túlnan megszédült barátunk. Először csak külsőségeken akadt meg a kollégák szeme. „Édesanyja az asztal körül kergetné, ha nem Wirrston cigarettát szívna, és nem skót whiskyt inna!" — dohogtak eleinte, s közben a vita más irányba terelődött, többen azon töprengtek ugyanis, hogyan kell írni az elegáns ital nevét... Aztán hol nyíltan, hol sutyiban megjelent egy-egy vörös vagy szőke szépség jugo eleganciája partján, mialatt a tőle minden bizonnyal lemaradt feleség a gyerekekkel bajlódott. Hogy kibillent az egyensúly, azt a család és a kollégák egyaránt érezték, legfeljebb nyitott kérdés volt, hogy a fontosabb beosztás vagy a vastagabb fizetési boríték okozta-e? Mint hirtelen légnyomásváltozáskor, úgy szédül némelyik ember mostanában, úgy küszködik a keszonbetegséggel. Persze, mi mindent megért már ez a mostani 40-50es generáció! A „nagy egyenlőséget", amikor nemcsak lódendivatunk, de pénztárcánk tartalma is nagyon egyforma volt, se megérdemelten, se illetéktelenül nem jutott több egyiknek se. Nem okozott az emberek nagy részének stresszt, hogyan vélekedjék a kultúrpolitikáról, nem okozott akkora gondot se az embereknek a különböző életformák kínálta lehetőség, mint manapság az eboltás időpontja. Nem tartottak igényt arra, hogy töprengjünk várospolitikai meg iskolapolitikai kérdéseken. nem terhelték az embert a személyes állásfoglalás, döntés igényével. Elszürkített bennünket az a pórázkorszak, már-már kicsit cinikusan úgy éreztük: „csinálódik" ez a szocializmus nélkülünk is, ha nem, hát legfeljebb majd szólnak, határozatot hoznak és utasítanak, mennyivel legyen kevesebb a selejt és nagyobb a norma túlteljesítése. Nem is olyan régen is még úgy kellett sok embert felrázni: itt az ideje, gondolkodjon mindenki, a maga munkakörében mit tehetne másképp, hogy előbbre mozdítsuk közös dolgainkat ivtegnőttek a feladatok, de az ösztönzéssel a lehetőségek kapuit is szélesebbre tárták, és akadt nem egy ember, aki azonnal megszaporázta lépteit, látszólag a közös szekeret húzta ezzel, s aztán kiderült, hogy előbb akart egy-egy kapun belépni, mint ahogy mi, valamenynyien odaértünk volna. A lépcsők felfelé vezetnek, s van, akinek az előrelépés túlnyomást okozott — nevetve néz vissza. „Tolongtok a buszon? Én kocsival szaladok. Vesződtök a gyerekekkel? Én csak egyet terveztem, a lám: annak mindent gondtalanul adhatok." Sorolhatnánk még a hasonló kérdéseket. Irritál a gőgjük? Okkal. Nem a kocsija, a nyaralója, felszerelt háztartása bosszant — az neked és nekem is lesz, idő és fontossági sorrend kérdése, mikor —? a viselkedése, az az önmaga, akivé lett, az ad okot a háborgásra. És ha .mindez egy piroskönyves, a párt közösségéhez tartozó ember színeváltozása? ' A párttagokkal szemben támasztott igény mélyebb gyökerű. S amikor ezt mondjuk, bátran állíthatjuk, hogy azért is van ez így, mert a pártnak igen nagy a „holdudvara", bizonyos értelemben tágabb ma a kommunisták közössége. Ha a tetterőt mérjük, feltétlenül magunkhoz sorolhatjuk a pártpolitikával egyetértő milliókat, hiszen attól, erős és hatékony a párt, hogy a világnézet azonossága a világosan megfogalmazott célok, tervek megvalósítására mindazokat az embereket mozgósítani tudja, akik itt és ma,, meg holnap akarnak jól és még jobban, munkájuk és becsületük szerint élni. Sokan vannak, akik magukénak, közös örömnek vállalják a párt politikája, vezetése alapján elért sikereket, és közösnek vallják a gondokat is. Értő szóval, az együvé tartozás hitével magyarázzák napi gazdasági gondjainkat csakúgy, mint a tervek nagyszerűségét, a célokért vállalt feladatokat. Nagyos is olcsó lenne viszont úgy behatárolni a kérdéseket, hogy a párton kívüli kommunisták milliói között is zömmel talpig becsületes emberek vannak, és hát a kommunisták sem állították soha, hogy emberi gyéngeségek, hibák nélkül való szuperlények. Itt is, ott is vannak figyelemre méltó, őszintén feltárandó hibák. Szűkebb közösségek különösen látják, hogy az élet szituációiban, egyéni gondok, nehézségek közepette ki hogy áll helyt, vagy szédeleg. Nemegyszer okoz válságot emberi kapcsolatokban, életünkben a jobb anyagi viszonyok kínálta lehetőségek közötti válogatás és kétségkívül témája nem egy pártfórumnak, hogy az utóbbi években gondot jelentett nem egy elvtársunk megóvása azoktól a hibáktól, amelyek ellen paragrafusaink, szabályzatunk és íratlan erkölcsi normáink szerint egyaránt felvettük a harcot. Soha ennyire nem volt okunk etikai kérdéseket feszegetni, mert az erkölcsös magatartásnak, a mi arcunkhoz illő normák megkövetelésének soha nem volt ilyen lehetősége, mint ma. Persze, mindig lehetett választani az erkölcsös magatartást is, az illegalitásban kipróbált kommunisták a megmondhatói, mennyivel többet kellett egymással törődniük, mások erkölcseit is óvni, ha magukra is vigyázni akartak. Ma talán kevéshé romantikus döntések, elhatározások kellének, de nemtörődömség lenne figyelemre se méltatni, hogy vannak — a tisztakezű, emelt fejű milliók között — rosszul választók, az erkölcsi és emberi bukást kockáztató emberek. A választás kockázattal jár, s vannak a kommunisták között is, akik rosszul döntöttek, akik individualista módon a lehetőségek lefölözésével a mának élnek, ellenükre harácsolnak, s túl korán megelégedve, jóllakva félrevonulni igyekeznek. Akik talán tétova kérdésünkre hetykén vágnák oda: „Miért, talán vétettünk valamilyen szabályzat ellen? Na? És akkor meg mit prédikáltok?" Vannak, akik érdemeikre is hivatkoznak — de gondoljuk csak meg: akiknek igazán érdemeik vannak, a párt politikájának sikerében, a közösség boldogulásában kezük-eszük munkájának eredményét is tudhatják, azok, éppen azok nem nyújtják be tetteik összesítését, nem tartanák orrunk alá elintézetlen számlákat. Szerencsére sokan vannak, akik nem pozícióban és kitüntetésben mérik, érdemes volt-e jó munkát végezni, bár az aztán külön súlyos kérdés, hogy osztályrészül jutott-e nekik az egész közösség megbecsülése, elismerése. Életük, munkájuk tükrében láthatjuk önmagunkat, erőt adó, hogy sok közöttük az olyan ember, olyan párttag, aki bízvást mércéül szolgálhat. D

e hibát nemcsak akkor követünk eS, ha nem adjuk meg a további munka doppingszerét, az elismerő, dicsérő, biztató szavakat. Akkor is, ha elmulasztjuk, tétován elodázzuk, vagy éppen mi magunk is céltalan és illetéktelen prédikációnak érezzük az első jogos bírálatot, észrevételt. Ne kalkuláljuk be azonnal, hogy milyen súlyú méltatlankodást váltanak ki figyelmeztető szavaink! A közösség támogató egyetértését élvezi az, aki embereket és emberi gyengeségeket is megértve, segítő szándékkal és pártszerűen figyelmeztet, hiszen „stop"-táblát kell tartanunk mindnyájunk tisztaságának érdekében a szocializmushoz nem illő magatartás elé. Időben álljon meg az, akinek tettei megkérdőjelezhetők, aki nem velünk — s így végül is nélkülünk! — akar előbbre jutni. Értük is szólunk, akik úgy érzik, hogy számunkra itt van már az elérhető legjobb, mert tudjuk, hogy még nem mindenkinek felhőtlen a homloka. És magunkért is szólunk, mert jól dolgozni, mindent megvalósítani s minden dolgos embernek jó életet teremteni csák együtt tudunk a törtetők, félrevonulók megnevelésével, ha kell, megfékezésével. Emberméretű hibák ellen emberi szóval, és ha kell, emberséges büntetéssel harcolni kötelesség. Tiszta szavakat és tiszta tetteket védünk azzal, ha megelőzzük és nem tűrjük meg a kommunistáktól idegen utakra térőknek már az első lépéseit sem! Szőke Mária Diplooiakioszió és doktsravatő! Renmatológosok ünnepség a Politikai Főiskolán Pénteken diplomakiosztó és első alkalommal doktoravató ünnepséget tartottak az MSZMP Politikai Főisko. Iáján. A felsőoktatási intézmény előadótermében rendezett ünnepségen részt vett és beszédet mondott Övári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Ezt követően Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagja, az iskola rektora átadta a nappali, a levelező tagozaton. illetve kiegészítőt végzett 220 hallgatónak a diplomát. Az iskola életében először került sor doktori oklevelek kiadására. A politikai tudományokból egyetemi doktori címet kaptak kilencen. tanácskozása Egerben pénteken befeje. ződött a reumatológusok országos tanácskozása. A háromnapos tudományos ülésen a reumás megbetegedések gyógyításáról és ezzel összefüggésben a gyógyvizek hasznosításáról tanácskoztak. A nagy érdeklődéssel kísért ta. nácskozáson több mint 30 előadás, felszólalás hang. zott ej.