Délmagyarország, 1975. szeptember (65. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-27 / 227. szám

2 Szombat, 1975. szeptember 27. (Folytatás az 1. oldalról.) nyai közösen átültessék az életbe mindazt, amit Helsin­kiben elfogadtak. Az, hogy az európai biztonsági érte­kezlet milyen mórtékben se­gíti elő a béke és a bizton­ság megszilárdítását, elsősor­ban attól függ, hogy a részt vevő országok miképpen hajtják végre a záróokmány­ban foglaltakat. A Magyar Népköztársaság maradékta­lanul teljesíteni fogja vál­lalt kötelezettségeit. Kor­mányunk már is lntékedése­ket tett a záróokmány ren­delkezéseinek végrehajtásá­Ur. Faluvégi Lajos: ra. Ezt tette a többi szocia­lista ország kormánya ís. A miniszter ezután kifej­tette a különböző nemzetközi kérdésekkel kapcsolatos kor­mányálláspontot, és hangsú­lyozta : — Hazánk folytatja bevált és az élet által igazolt kül­politikáját, amelynek irány­vonalát megerősítette az MSZMP XI. kongresszusa. Építőmunkánk külső felté­teleinek, szocialista rendsze­rünk zavartalan fejlődéséhez, biztosításához alapvetően já­rul hozzá a szocialista kö­zösség államaival való együttműködésünk. Kiemel­kedő szerepet tölt be ebben a Szovjetunió: óriási segítsé­get nyújt népünknek felsza­badulásunk első napjától kezdve. Országunk, és a Szov­jetunió testvéri kapcsolatai azóta is szüntelenül fejlöd­nek pártjaink, kormányaink és népeink teljes megelége­désére. Befejezésül a külügymi­niszter ismételten hangsú­lyozta annak a fontosságát, hogy a szocialista országok töretlenül folytatják küzdel­müket az enyhülés folyama­tának kiszélesítéséért, vissza­fordíthatatlanná tételéért'. Tisza. Maros, a Harmas-Kö­rös és számos kisebb vízfo­lyás keresztül-kasul szeli a megyét. Területünk kéthar­mada, mély fekvése miatt, a folyók magas vízállása ide­jén az árvízi szint alatt van. Egy gátszakadás óriási káro­kat okozna a gazdaságban és a lakótelepülésekben is. A gátak — a nagy anyagi ál­dozatokkal végrehajtott erő­sítések következtében — év­ről évre szilárdabban állják az árhullámok rohamait, mind nagyobb biztonságot jelentenek a környező térü­letek és települések számára. Az ár- és belvízkárok Teljesítettük népgazdaságunk 1974. évi tervét Bevezetőben hangsúlyozta: a népgazdaság fejlesztésének és a társadalmi ellátásnak 1974. évi tervét teljesítettük, noha a népgazdaság egyen­súlyviszonyai a kívánatosnál kedvezőtlenebbül alakultak. Népünk életszínvonala az előirányzatot meghaladó mértékben javult. A költség­vetés keretébe tartozó , ok­tatási, kulturális, tudomá­nyos, egészségügyi, szociális, védelmi és igazgatási felada­tok pénzellátása a törvény­ben jóváhagyott céloknak megfelelően történt. Az ered­ményekkel biztatóan hozzá­járultunk a IV. ötéves terv megvalósításához. A miniszter rámutatott, hogy az 1974-es esztendőben több nehézséggel kellett szembenéznünk, mint a meg­előző időszakban. Különösen nagy gondot okozott a tőkés világpiac hatása, mert a nyers- és alapanyagimport jobban drágult, mint ahogy exporttermékeink árát emel­ni tudtuk; élőállat- és hús­kivitelünket a Közös Piac korlátozó intézkedései gátol­ták. Köztudomású, hogy a mostoha időjárás miatt csak komoly veszteségek urán si­került a mezőgazdasági ter­mést betakarítani, mégis ar­ról számolhatunk be: a nem­zeti jövedelem a tervezettnél gyorsabb ütemben, 7 száza­lékkal növekedett. A szocia­lista ipar 8,2 százalékkal, a mezőgazdaság 3,7 százalék­kal adott több terméket, mint az előző évben. A ter­melési eredményekben nagy szerepet játszott a pártunk XI. kongresszusa tiszteletére indított szocialista munka­verseny. A tervezettnél vala­mivel gyorsabban nőtt a munka termelékenysége: az iparban egy foglalkoztatottra számítva 7-^8 százalékkal haladta meg az előző évit. Jelentősen bővült kereske­delmi tevékenységünk. A veszteség azonban a külke­reskedelmi cserében olyan nagy volt, 'hogy felemésztet­te a megtermelt nemzeti jö­vedelem többletének nagy részét. Ráadásul a belső fel­használás szintén meghalad­ta az elgondolásainkat. Ezek kedvezőtlenül hatottak a ke­reskedelmi és fizetési mér­legre, valamint az állami költségvetés — egyébként is érzékeny — egyensúlyi álla­potára. Ezt fokozatosan hely­re kell allítanunk. A továbbiakban a vállala­tok gazdálkodásáról szólt. Elmondotta: vállalataink és szövetkezeteink gazdasági ereje 1974-ben is tovább nőtt. Állóeszközeik ' értéke 52 milliárd forinttal gyara­podott. Árbevételük, illetve értékesítésük 13 százalékkal, nyereségük 16 százalékkal növekedett. A pénzügyi ered­mények egy része azonban a költségvetési támogatások­ból származik. Beszéde befejező részében dr. Faluvégi Lajos ezeket mondta: — Sikerekkel és tanulsá­gokkal vagyunk gazdagab­bak. És azzal az elhatáro­zással, hogy tovább folytat­juk a bevált gazdaságpoliti­kát, és fejlesztjük irányítási rendszerünket, igazítva az új feltételekhez és a nagyobb követelményekhez. Gazda­ságunk anyagi alapjai, tar­talékai és pénzügyi viszo­nyai lehetővé teszik, hogy — ha nagyobb erőfeszítésekkel is, de — folyamatosan ha­ladjunk tovább. Dr. Komócsin Mihály: A kormány munkaprogramja találkozik a lakosság egyetértésével A Csongrád megyei párt­bizottság első titkára, Szeged országgyűlési képviselője — mint lapunk első oldalán már jeleztük — is felszólalt tegnap, és a következőket mondotta: — A kormány munkaprog­ramjának ismertetését nem­csak mi, képviselők kísértük nagy figyelemmel. Az or­szág lakossága is nagy ér­deklődéssel várta. Népünk nem szenzációkat óhajt. Tisztában van azzal, hogy a kormány változott összetéte­lében is pártunk bevált poli­tikáját valósítja meg. A kor­mányelnöki beszámoló ez irányban nem is hagyott kétséget, így nem keletkez­het csalódás az ország köz­véleményében. A választópolgárok — ta­pasztalataim szerint — első­sorban három kérdésben vár­ták a kormány válaszát: 1. Hogyan kivánja munka­programjában realizálni pár­tunk XI. kongresszusának ha­tározatait, a Hazafias Nép­front választási programját? Mint az országgyűlési vá­lasztások és sok más politi­kai rendezvény tapasztalatai bizonyítják, lakosságunk szé­les köre a kongresszus ha­tározatait, a párt program­nyilatkozatát magáévá tette, a Hazafias Népfront válasz­tási felhívását egyetértéssel fogadta, és elvárja azok gya­korlati megvalósítását az ál­lami munkában is. 2. Milyen intézkedéseket kiván tenni a kormány azok­nak a nehézségeknek a le­küzdésére, amelyeket a ka­pitalista világgazdaságban végbemenő folyamatok és az ez évben országunkat ért természeti csapások népgaz­daságunkban kiváltottak? Bár a lakosság sem a jöve­delmek, sem az ellátás ala­kulásában e gazdaságunkat ért negatív hatásokat köz­vetlenül nem érzékeli, még­is széles körben beszédtémát jelentenek, helyenként aggo­dalmat váltanak ki, és így érdeklődéssel tekintenek a kormány intézkedései elé. 3. A lakosság általában — ezen belül különösen a munkás közvélemény — kí­vánja, hogy a kormány te­gyen intézkedéseket azoknak az elveknek az érvényesíté­sére, amelyeket pártunk XI. kongresszusa és a Központi Bizottság több nagy fontos­ságú határozata megfogal­mazott a vezetés színvonalá­nak emelésére. A dolgozók gyűlésein nem ritkán elhang­zik szinte követelésként, hogy a központi állami szer­vektől kiindulva végig min­den vonalon a vezetés na­gyobb határozottságot, kö­vetkezetességet, a tevékeny­ségek gondosabb összehan­goltságát valósítsa meg. Bizalom a vezetés iránt Képviselőtársaim eddig el­hangzott hozzászólásából lá­tom, nemcsak az én benyo­másom, hogy a Lázár elvtárs által előterjesztett beszámoló e kérdésekre világos, egyér­telmű, és megnyugtató vá­laszt ad. A kormány munka­programja várhatóan lakos­ságunk többségének egyetér­tésével fog találkozni. Ezért mi, képviselők, nyugodt lel­kiismerettel megszavazhat­juk nemcsak a magunk, ha­nem megbízóink, a választó­polgárok nevében is. . A kormány munkaprog­ramjával kapcsolatban je­lentkeztek kisebb-nagyobb részkérdésekben is óhajok, vagy kíváncsiskodások. Min­den ilyen érdeklődésre — érthetően — nem adhatott választ a kormány, hiszen még az ötéves terv ezután kerül jóváhagyásra az or­szággyűlés részéről, de első hallásra is úgy tűnik, hogy az összes fontos részkérdés­re is kielégítő választ ad a miniszterelnöki beszámoló. Az eredmények és főleg a gondok nyílt, tárgyilagos, va lósághoz hű ismertetése bi­zalmát tükröz a vezetés ré­széről népünk irányába. Bi­zonyára ez viszonzásra ta­lál az állampolgárok köré­ben. A bizalom nálunk, kü­lönösen a dolgozó emberek részéről tevőlegesen is meg­nyilvánul, tettrekészségben a nehézségek leküzdésére, a cél­kitűzések végrehajtására. Eh­hez szükséges, hogy az alko­tó munka minden területén kézzelfoghatóan meghatáro­zásra kerüljenek a rész ten­nivalók, a XI. kongresszus határozatai, és az ennek re­alizálását célzó kormány­program megvalósítása ér­dekében. Ezt a főhatóságok­tól kiindulva, a kisebb mun­kakollektívák vezetéséig meg kell valósitanunk. A kormány beszámolója — véleményem szerint — nem­csak fő vonalában, de rész­leteiben is valósághűen ad­ja a jelenlegi helyzet képét. Lázár elvtárs utalt arra, hogy ez évi mezőgazdasági eredményeinket befolyásol­ták azok a természeti hatá­sok, amelyek az év közepén komoly gondot okoztak a mezőgazdasági termékek be­takarításában. Mint egy olyan terület képviselője, ahol az országos átlagnál ki­élezettebben jelentkezett ez a probléma, adatokkal tu­dom bizonyítani ennek gaz­daságunkra gyakorolt sú­lyos kihatását. A Dél-Alföld — ezen be­lül Csongrád megye — or­szágosan azok közé a terüle­tek közé tartozik, amelyek az árvíz által leginkább ve­szélyeztetették, és belvizek által leginkább sújtottak. A hatása A gátak alatt átszivárgó vizek és a magas vízállás miatt a természetes lefolyás­ban akadályozott visszama­radó vizek azonban nagy te­rületeket öntenek el. Ez év­ben is az ország belvízzel borított területeinek közel fele Csongrád megyében volt. Ennek következtében a mezőgazdaságban közel egy­milliárd forint értékű kár keletkezett. Közvetlenül az aratás előtt a termésbecslések rekorderedményeket jeleztek, 40—42 mázsa körüli hektá­ronkénti búzatermés-átlaggal számoltunk. És végül a nagy törpegű csapadék lehullása, a belvíz kártételei következté­ben meg kellett elégednünk 30 mázsánál kevesebb me­gyei átlagterméssel. (Bár meg kell jegyezni, hogy tíz évvel ezelőtt ez is rekordnak számított volna.) A vízkárok kihatottak egyéb mezőgazdasági kultú­rákra is, különösen a zöld­ség-, de sajnos, még a gyü­mölcstermelésre is. Ez an­nál is inkább figyelemre méltó, mert köztudomásúan Csongrád megye — kedvező klíma- és talajadottságai következtében — az ország zöldség- és gyümölcsellátásá­ban. valamint exportra tör­ténő szállításokban jelentős szerepet játszik. A hagymá­ból és fűszerpaprikából or­szágos termelés közel felét, számos zöldségnövényből egynegyedét, vagy egyharma­dát adjá. Mivel á talaj víz­zel telített — a csapadék­mentes időszakokban is a levegő páratartalma magas —, így a különböző gomba­betegségek, egyéb növényi kártevők nagyon elszaporod­tak. Jelentősebb anyagi rá­fordításokkal és többletmun­kával végrehajtott védekezés ellenére a megtermelt ter­mékek nagy százaléka (a hagymánál például kb. fele) pusztult el. A belvizek jelentős káro­sodást okoztak az épületek­ben, különösen Makó és Szeged városban. A megye helységeiben körülbelül öt­ezer lakás rongálódott meg, közte több száz teljesen használhatatlanná vált. Egyre gyakoribb a károkozás Csongrád megye ezen ked­vezőtlen adottságai nem új­keletűek. hiszen régebben is sűrűn sújtották e terület la­kosságát az ár- és belvizek. A felszabadulás előtt embe­rek sokasága számára oko­zott egyéni tragédiát a vizek kártétele. Most kormányza­tunk intézkedései következ­tében a vizek által sújtottak jelentős támogatásban része­sülnek. Kedvezményes hitelt és sokoldalú támogatast kap­nak lakóházuk újjáépítésé­hez. Államunk erőfeszítései a gátak erősítésére és a kü­lönböző belvízelvezető lé­tesítmények továbbfejleszté­sére évről évre csökkentik a veszélyeztetettséget. Ez év­ben például a Maros min­den idők legmagasabb ár­hullámát produkálta Makó­nál, az 1970. évi magas ár­szintet is 2 centiméterrel meghaladta, mégsem kel­lett kitelepíteni a város la­kosságát, mint 1970-ben. A rendkívül magas vízállás rö­videbb időtartama, a Tisza viszonylag alacsonyabb víz­állásán túl növelte a bizton­ságérzetet, hogy 1970 óta a kritikus gátszakaszok részben átépítésre, részben megerősí­tésre kerültek. Mindezek ellenére indokolt felhívni a figyelmet az ár­és belvízi problémákra, az utóbbi évek tapasztalatai alapján. 1970-ben több szakértő úgy nyilatkozott, hogy 500 évenként egyszer fordul elő olyan rendkívül magas víz­állás a Maroson. És való igaz, hogy azt még csak meg sem közelítő magas vízállás 1970 előtt 1932-ben volt (582 cm), és ritkán emelkedett a folyó szintje olyan magasra, hogy a víz elöntötte a gátak közötti hullámteret. 1970 óta viszont majdnem minden év­ben, sőt volt olyan év, hogy egy évben többször is. magas vízállás alakult ki, és mint már említettem, az ez évi ár­hullám meghaladta az 1970. évit is. így tehát nyilvánva­ló, hogy nem 50o évenként, hanem sokkal gyakrabban kell számolnunk magas víz­állások kialakulásával. Ez megkívánja, hogy az eddigiekhez hasonló követ­kezetességgel folytassuk a gátak további erősítését. In­dokolt, hogy tanulmányoz­zuk azokat a hatásokat, ame­lyek az utóbbi évek során érintették a Maros, esetleg más folyóink vízállásának alakulását. Bizonyára a sze­szélyes csapadékeloszláson túlmenően egyéb tényezők is közrejátszanak az < árhullá­mok gyakori kialakulásában. Folyóink vízgyűjtő terüle­tének döntő többsége szom­szédos országok területén van." Az árvízvédelem foko­zására ott is történnek intéz­kedések. A vizek lefolyása meggyorsul a kiépítésre ke­rült, illetve kerülő vízvédel­mi létesítmények, valamint a korábbi természetes lefolyást biztosító rendszerek szilárd anyagokkal való burkolása hatásaképpen. A folyók alsó szakaszának fokozottabb ár­vízvédelme tehát megkíván­tatik. A gátak mentett olda­lán nagy értékű mezőgazda­sági létesítmények, jó talaj­és klímaadottságokkal ren­delkező termőterületek van­nak- Ezen túlmenően az or­szág kőolajtermelésének már több mint felét és földgáz­termelésének is jelentős há­nyadát adó termelőegységek is e mély fekvésű területe­ken vannak. A védelem, a gátak erősítését indokolja nem utolsósorban, hoev nagy lélekszámú lakótelenülések is veszélyeztetettségnek vannak kitéve. Tapasztalatok szerint a belvizek kialakulásához és még inkább azok tartósságá­hoz a rövid idő alatt lehulló nagyobb mennyisegű csapa­dék mellett hozzájárul a fo­lyók vízszintjének alakulása is. Magasabb vízállás esetén a csapadékvíz lehúzódása -a terepszintről lényegesen las­súbb. A hullámterek elönté­se után a gátak alatt is szi­várog át víz, mivel több he­lyen az altalaj vastag ho-" mokréteget foglal magában. Ez növeli a belvízzel való elöntöttséget. A magas vízállások nö­vekvő gyakorisága miatt in­dokolt tehát tanulmányozni és generálisan felülvizsgálni a belvízlevezető rendszerün­ket, és végrehajtani azokat a legszükségesebb intézkedése­ket, amelyek révén csökken­nek a kártételek. Szükséges az Országos Vízügyi Hatóság szakirányításával és közre­működésével rövid időn be­lül egy távlati tervet kidol­gozni, és belátható • távon megvalósítani a belvizek gyorsabb elvezetése érdeké­ben. Ez a termelés és a lalcó­települések biztonságát nö­velve bőségesen visszatérül a viz kártételeinek elmara­dása, vagy legalábbis lénye­ges csökkenése következté­ben. Szükséges, hogy mi — a helyi szervek vezetői — nagyobb határozottságot ta­núsítsunk a meglevő belvíz­levezető csatornák rendben tartására, a gazdaságok kü­lönböző (tanácsok, belvízvé­delmi társulások) érdekeinek és tevékenységének össze hangolására. A városokai is sújtja a belvízkár Célszerű volna néhány — rövidebb távon, kisebb ösz­szeggel megoldható — fal­adatot haladéktalanul napi ­rendre tűzni. Makó és Sze ged egyes városrészeinek belvízrendezését rövid időn belül megoldani. Olyan, zö­mében munkások, dolgozó kisemberek által lakott tele­pülésegységekről van szó, amelyek rendszeres időkö­zönként visszatérően szen­vednek a vizek pusztításától, s évről évre megújulóan je­lentős • károk keletkeznek a lakóépületekben. Ezeket mi­nimális állami támogatással, helyi eröbÖl,-á UWóiság tár­sadalmi munka végzésére jelentkező készségét is fel­használva, meg lehet valósí­tani. Elnézést kérek, hogy ami­kor az ország vezetésének több, nagyobb kihatású gonddal is kell küzdenie, ezek mellé egy lokális prob­lémát is felsorakoztatok. A kormány munkaprogramjó­nak hangvétele, az a körül­tekintő figyelem, amellyel pártunk és államunk veze­tése kezeli a lakosság gond­jait, bátorított arra, hogy ezt tegyem. Lázár elvtárs segítséget kért a pártszervezetektől is a kormány munkaprogramjá­nak végrehajtásához. Én bi­zonyos vagyok abban, hogy a pártszervezetek mindent megtesznek annak érdeké­ben, hogy a kormány mun­kaprogramja eredményesen megvalósuljon. A kormány elnökének elő­terjesztését, a kormány mun­kaprogramját mind magam, mind Csongrád megyei kép­viselőtársaim és az általunk képviselt választópolgárok nevében elfogadom és elfo­gadásra ajánlom — mondot­ta befejezésül dr. Komócsin Mihály. Variamenti jegyzet Sétálok a piros szőnyege­ken. Minden új és varázsa van. Kicsit elfogódott va­gyok. Már zajlik a folyosói élet. Képviselők beszélget­nek, diplomáciai testületek tagjai, a tömegkommuniká­ció kisebb-nagyobb stábjai sürögnek-forognak, szorgal­matoskodnak. Mozgalmasság. Ünnepélyesség. Tizenegy órakor Apró An­tal, az országgyűlés elnöke, megnyitja a munkaértekezle­tet. Ellipszis alakú teremben tanácskozik az országgyűlés. Rádöbbenek, belülről, innen nézve, kicsinek tűnik ez a legfelsőbb testület, mégis jól képviseli az országot. Közel van Magyarország. Tekintetemmel keresem a képviselők között a Szeged környéki táj választottjait; Apró Antal elnököl, Győri Imre, dr. Komócsin Mihály, dr. Antalffy György, dr. Petri Gábor tűnik hamarjában szemembe. Jelen vagyunk. A Minisztertanács elnöke. Lázár György terjeszti elő a kormány munkaprogramját. Figyelünk. Az aktív részvétel megfeszített munkát követel. Felelőssége van a szavaknak, tisztességes tartalma, meg­gondolása. „... Tudatosan es kesleke­dés nélkül változtatunk ott, ahol ,az újonnan jelentkező követelmények, vagy a felis­mert ellentmondások azt megkívánják ... Nem na­gyítottuk fel eredményeinket, nem hallgattuk el hibáinkat sem, sem az elbizakodottság, sem a kishitűség vádja nem illethet bennünket..." Hallgatjuk a kormány munkaprogramját. Naponta dolgozunk érte. A megfogal­mazás, a szavak anyaggá, termelő erővé válnak, min­dennapi helytállásunk ve­lünk van az ünnepi terem­/

Next

/
Oldalképek
Tartalom