Délmagyarország, 1975. szeptember (65. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-27 / 227. szám

Szombat, 1975. szeptember 27. 3 Katonai bevetésre készen 0 Lisszabon (AP) Rövid közleményt adott ki pénteken hajnalban véget ért üléséről a Portugál Legfel­sőbb Forradalmi Tanács. A közlemény leszögezi: te­kintettel a jelenlegi súlyos politikai-katonai helyzetre, amelyben az ország éle­téhez szükséges közrendet és nyugalmat sértő inci­densek történtek és \tör­ténnek, a Legfelsőbb For­radalmi Tanács elhatározta hogy azonnali hatállyal ka­tonai bevetésre kész csopor­tot hoz létre. E csoport a szárazföldi hadsereg, a hadi­tengerészet és a légierő har­ci alakulataiból áll, közvet­lenül Costa Gomes köztársa­sági elnöknek — aki egyút­tal a fegyveres erők vezér­kari főnöke — van aláren­delve. A közlemény szerint a ka­tonai csoport új parancsnoka Nuno Viriat O Tavares de Melo dandártábornok, aki máris átvette tisztét. A DÍVSZ határozata A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség irodája pénte­ken rendkívüli ülést tartott Luis Corvalán, Lenin-béke­díjas, a Chilei Kommunista Párt főtitkára letartóztatásá­nak második évfordulója al­kalmából. A szövetség hatá­rozatában a DÍVSZ „Anti­imperialista egységért" ér­demérmét és diplomáját ado­mányozta Luis Corvalánnak, s világ haladó ifjúságának legmagasabb kitüntetésével ismerve el kimagasló szere­pét a demokratikus és anti­imperialista erők egységének fejlesztésében, a békéért, a demokráciáért és a társadal­mi baladásért vívott harc­ban. ' A szövetség ezúton is kö­veteli Luis Corvalán és a börtönben sínylődő többi chilei politikai fogoly azon­nali szabadon bocsátását, és tevékenyen részt vesz szep­tember 27-e, a Corvalán és 8 többi chilei politikai fo­goly kiszabadításáért rende­zett szolidaritási nap előké­születeiben, hogy a haladó ifjúság a világ minden ré­szében fokozza szolidaritását 8 chilei néppeL A DÍVSZ táviratban kö­szöntötte Luis Corvalát, és tiltakozó táviratot küldött Pinochet diktátornak. A szö­vetség ugyancsak táviratban fordult az ENSZ főtitkárá­hoz, hogy járjon közbe Luis Corvalán és a chilei politikai foglyok kiszabadítása érdeké­ben. Szovjet vezetők köszönő távirata L. Brezsnyev, Ny. Podgor- militarizmus felett aratott nij és A. Koszigin táviratban győzelem 30. évfordulója al­mondott köszönetet Kádár Jánosnak, Losonczi Pálnak és kalmából küldött üdvözletü­Lázár Györgynek a japán kért és jókívánságaikért Spanyol ítéletek 0 Madrid (AFP) A spanyol kormány pénte­ki ülésén öt halálos ítéletet hagytak jóvá. Az államfő hat halálra ítéltnek megkegyel­mezett, köztük két terhes asszonynak. A kormány ülé­séről kiadott hivatalos köz­leményt a tájékoztatásügyi miniszter ismertette a sajtó képviselőivel. Nyugati hír­ügynökségek megjegyzik, hogy az államfő elvben még az öt megerősített halálos ítélet ügyében is élhet ke­gyelmi jogával. Ha nem te­szi, az elítélteket szombat hajnalban végzik ki. . A hivatalos közlemény sze­rint a halálos Ítéletet a kö­vetkezők esetében erősítették meg: Angel Ataegui és Jüan Paredes Mannot, az ETA baszk szeparatista szervezet tagjai valamint Jósé Hum­berto Baena, Ramon García Sanz és Jósé Luis Sanchez Bravó Sollas, a Forradalmi Antifasiszta és Haladó Front (FRAP) szervezet tagjai. Az ENSZ székhelyén pén­teken nyilvánosságra hozták, hogy Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára és Gaston Thorn, az ENSZ-közgyűlés XXX. ülésszakának elnöke múlt szombaton táviratban kérte Franco spanyol állam­főt, hogy kímélje meg a 11 halálra ítélt életét. Ugyancsak pénteken tudó­dott kl. hogy a Közös Piac tagállamainak külügymi­niszterei az ENSZ-közgyűlés ülésszaka alkalmából meg­tartott egyik találkozójukon szintén diplomáciai lépést határoztak el a spanyolor­szági halalraítéltek ügyében: humanitárius okokból közö­sen arra kérték a spanyol államfőt, hogy gyakorolja kegyelmi jogát. Magyar-szovjet barátsági nagygyűlés Leninvárosban Apró Antal és P. M. Maserov mondott beszédet A ciprusi feszültségről 0 New York (UPI) Az ENSZ-közgyűlés 30. ülésszakán folyó általános politikai vitában felszólalt Dimitriosz Bici06z görög kül­ügyminiszter. — Jóllehet ti­zennégy hónap telt el a Cip­rus elleni török invázió óta, a szigetország lakosai továb­bi sorsának rendezéséről megindított tárgyalásokban beállt holtpont robbanásve­szélyes helyzetet teremtett Cipruson — hangoztatta. — A török csapatok továbbra is megszállva tartják a sziget területének 40 százalékát, és törökök kezén van a ciprusi gazdasági erőforrások és lé­tesítmények 70 százaléka. Görögország — hangoztatta Biciosz — támogatja az ENSZ-főtitkárt a ciprusi vál­ság békés megoldására irá­nyuló erőfeszítéseiben. De ezek, és számos ENSZ-hatá­rozat, ellenére még mindig nem nyert megoldást a cip­rusi probléma egyetlen lé­nyeges kérdése sem — mon­dotta. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának hivatalos, bará­ti látogatáson hazánkban tartózkodó küldöttsége, P. 'M. Maserov nak, az SZKP KB Politikai Bizottsága pót­tagjának, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elnöksége tagjának, a Belorusz Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága első titkárának ve­zetésével Borsod megyébe látogatott. Kétnapos vidéki útjára elkísérte a delegációt Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Inokai János, az or­szággyűlés alelnöke és V. J. Pavlov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete is. A kedves'vendégek pénte­ken délelőtt Miskolcon, a Borsod megyei tanács szék­házában találkoztak a me­gye és Miskolc város veze­tőivel. Dr. Bodnár Ferenc, a me­gyei pártbizottság első titká­ra köszöntötte és tájékoztat­ta a vendégeket az ország egyik legjelentősebb iparvi­dékének életéről, fejlődésé­ről, azokról a szoros gazda­sági kapcsolatokról, ame­lyek a KGST keretein belül, a borsodi iparvidék és a szovjet ipar között kialakul­tak. A tájékoztatást és ven­déglátást P. M. Maserov, a küldöttség vezetője köszönte meg, majd pedig M. V. Pa­sov, a szövetségi tanács tag­ja, a kereskedelmi, közellá­tási és közszolgáltatási bi­zottság tagja, a munkáskül­döttek dnyepnopetrovszki te­rületi tanácsa végrehajtó bizottságának elnöke adott tájékoztatást területének fej­lődéséről. A tájékoztató után a kül­döttség városnézésre indult, ezt követően pedig magyar vendéglátói társaságában Leninvárosba utazott A leninvárosi Derkovits Gyula Művelődési Központ­1 ban a szovjet delegáció Magyar— belga kulturális munkaterv 0 Brüsszel (MTI) Brüsszelben pénteken alá­írták a Magyar Népköztársa­ság és a Belga Királyság kö­zött érvényben levó kulturá­lis egyezmény keretében ki­dolgozott új munkatervet A terv hároméves időszakra rögzíti a kulturális csere főbb tennivalóit Megállapodást tartalmaz például a tudomá­nyos akadémiák, kutatóinté­zetek, egyetemek együttmű­ködésének irányelveiről, a személyes kapcsolatok felvé­teléről és kibővítéséről. Elő­irányozza a két fél által nyújtott ösztöndíjrendszer ki­szélesítését A többi között a különböző művészeti főis­kolák hallgatói, illetve vég­zett növendékei számára. Javasolja a munkaterv a két ország sajtója közötti kapcsolatok elmélyítését, a művészek kölcsönös féllépé­sének elősegítését, művész­együttesek látogatását. A munkatervnek megfelelően az elkövetkező évben több magyar művészeti és kultu­rális kiállítás nyílik Belgi­umban, és hasonló témájú belga kiállításokat rendeznek hazánkban. A munkatervet magyar részről Lőrincz Tamás, a Kulturális Kapcsolatok Inté­zetének elnökhelyettese, bel­ga részről W. Debrock, a kulturális ügyek minisztéri­umának főigazgatója, a mun­kacsoport két társelnöke írta alá. ben. Egyetértek az előter­jesztéssel, idözök, gondolko­zom némelyik megállapításá­nál, esetek jutnak eszembe, tények, dokumentumok, meggazdagodott vállalatok, bőven kereső honpolgárok, akik nem szakítottak meg magukat, hogy allamkasz­szánkat is tisztessegesen gyarapítsák. Figyelek. Tudom, hogy a munkámat elvégzem, mégis fokozatosan vagyok „itthon."­Érzem, oldódik belső feszült­ségem, már nem izzad a te­nyerem. Mégsem forgolódok minden ap az Országházban. Szünet van. Keresem me­gyénk, Szeged képviselőit. Dr. Komócsin Mihály szót kért a vitában, még beszéde , megtartása előtt kérdezem tóié a kupolacsarnokban. — Ideges? — Nem. Talán, majd ha szót kapok, lesz egy kis lám­palázam — mondja moso­lyogva. — Régebben voltam már országgyűlési képviselő, nem az első felszólalásom lesz. A felelősség, az orszá­gos figyelem azért engem is befolyások — Mik az észrevételei a kormány munkaprogramját és a vitát illetően? — Aki ismeri a párt- és kormányhatározatot at, rög­tön látja: folytatjuk a fejlett szocialista társadalom építé­sét, gondjaink ellenére is emeljük népünk életszínvo­nalát, o párt XI. kongresz­szusának határozatait vált­juk valóra, országunk építé­sében, gyarapításában. Foko­zottabb felelősséggel, na­gyobb tenniakarással és ész­szerűséggel folytatjuk eddi­gi munkánkat, ez egyaránt vonatkozik Csongrád megyé­re, s az egész országra. Már siet. Győri Imréhez lép. Bőven van vitatni-, be­szélnivaló. A szünet is mun­kával telik. Folytatódik az ülésszak. Munka és kötelesség. A moz­dulatoknak, a gesztusoknak, a viselkedésnek jelentősége van, egyarant hordozzák a mindennapiság es a kivéte­lesseg jegyeit. Eredménye­inkről, jövőnkröl tanácsko­zik az országgyűlés. Hallgatjuk, jegyezzük, lat­juk a tévében, olvassuk a la­pokban, a mi elgondolása­inkról, eszméinkről, boldo­gulásunkról van szó. Cselekvőképesek vagyunk. Együtt vagyunk. Sz. Lukács Imre Gromiko Kanadában • Ottawa (TASZSZ) Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter csütörtökön a kanadai kormány meghí­vására hivatalos látogatásra Ottawába érkezett Megérke­zésekor a repülőtéren­többek között a következőket mondotta: — Egészében véve elége­dettek vagyunk a szovjet­kanadai kapcsolatok állásá­val. Az országaink közötti konzultációkra vonatkozó jegyzőkönyv alapján rend­szeres politikai kapcsolatban állunk egymással. Ügy gon­dolom, hogy mostani véle­ménycserénk a kanadai ve­zetőkkel szintén hasznos lesz. Ez megfelel annak a törek­vésünknek, hogy továbbfej­lesszük baráti kapcsolatain­kat Kanadával, s remélem, a kanadai fél is ugyanezt kí­vánja. Ügy véljük, hogy az együtt­működés számos területén le­hetőségünk van az előreha­ladásra, amely mindkét or­szág érdeke. Ilyen területek például a kereskedelem és a gazdaság, a tudományos-mű­szaki és az ipari együttmű­ködés, a mezőgazdaság és a tengeri hajózás. Nézetünk szerint — s remélem, ebben Kanada is osztozik — a jö­vőben kapcsolataink hosszú­lejáratú alapókon történő építésére van szükség. Gromiko megérkezését kö­vetően csütörtökön találko­zott Allan Joseph Maceachen kanadai külügyminiszterrel. Csütörtökön a kanadai kül­ügyminiszter vacsorát adott | Gromiko tiszteletére. nagygyűlésen találkozott a város lakóinak, és az üzem dolgozóinak képviselőivel. A nagygyűlésen dr. Kovács Miklós, a leninvárosi párt­bizottság első titkára köszön­tötte a részt vevőket, köztük Apró Antalt, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagját, az országgyűlés elnökét, aki időközben Leninvárosba ér­kezett, ő volt a nagygyűlés első szónoka. Méltatta a magyar és a szovjet kormány kepviselői által öt éve aláírt olefin­egyezményt, amely azóta megvalósult. Leninváros és a szovjetunióbeli Kalus kö­rött azóta olyan példa nélkül álló technikai kapcsolat jött létre, amely jó példája a KGST-n belül a két ország közötti integrációnak is. A gazdasági együttműkö­dés folytatásáról szólva hangsúlyozta, hogy az lehe­tővé teszi az ötödik ötéves terv megalapozott előkészí­tését, és a XI. pártkongresz­szus célkitűzéseinek népünk egyetértésével történő meg­valósítását. Apró Antal nagy tetszés­sel fogadott beszéde után P. M. Maserov emelkedett szó­lásra. Bevezetőjében ismertette azokat a tárgyaiésokat, ame­lyeket a küldöttség a napok­ban Budapesten folytatott Mindez — mondotta — jól tükrözi azt a megbonthatat­lan testvéri barátságot, néze­teink és tevékenységünk tel­jes egységének légkörét, amely egészében jellemzi marxista—leninista pártja­ink és a magyar—szovjet kapcsolatok valódi interna­cionalista lényegének politi­káját és gyakorlatát. Köszöntötte annak a Le­ninvárosnak népét, amely már a szocialista Magyaror­szág szülötte, ugyanakkor a magyar—szovjet barátságnak időt álló alkotása. Emlékez­tetett arra, hogy a kétolda­lú gazdasági együttműködés során a Szovjetunióban ké­szítették a nitrogén műtrá­gyagyár gépi berendezéseit, s ez az együttműködés to­vább bővült Leninváros tér­ségében az új ipari üzemek­kel is. Büszkeséggel tölt el minket is — állapította meg — minden siker, amelyet a magyar kommunisták, a magyar nép ér el a szocia­lizmus alapjainak megerősí­tésében, a fejlett szocialista társadalom építésében. Ezek a sikerek és tapasztalatok a nemzetközi proletáriátus for­radalmi kincsesházát is gaz­dagítják. Megemlékezett a magyar —szovjet tervegyeztető tár­gyalásokról, amelyek ered­ményeként — változatlan áron számítva — Magyaror­szág a következő ötéves terv­ben hatvan százalékkal több villamosáramot, kőolajat és földgázt kap a, Szovjetunió­tól, a kölcsönös export-im­port pedig negyven százalék­kal növekszik. — Az élet, a szocializmu­sért és a kommunizmusért folytatott harc arra kötelez bennünket, hogy továbbra is kéz a kézben haladjunk ezen az úton. Szélesítsük és mé­lyítsük a népeink közötti barátságot és együttműkö­dést, amely kifejezésre jut­tatja pártjaink, népeink nagyszerű barátságát. Aa együttműködés olyan ered­ményei mutatják a további utat, mint a Leninváros tér­ségében megvalósult olefin­program — hangoztatta be­fejezésül P. M. Maserov. A nagygyűlés után a kül­döttség — magyar kísérőik­kel — a Tiszai Vegyi Kom­binátot kereste fel. Ott a vá­ros fejlődéséről dr. Kovács Albert, a városi tanács elnö­ke, a gyáróriásról pedig Szé­nási Tibor műszaki igazgató­helyettes tájékoztatta a ven­dégeket. Megtekintették a magyar—szovjet olefin­egyezmény keretében létre­hozott olefinmüvet is. A nagygyűlés és az üzem­látogatás után a szovjet de­legáció kísérőivel együtt Tokajhegyaljára utazott. Szombaton a küldöttség a mezőkeresztesi Aranykalász Tsz-t keresi feL A vállalati anyaggazdálkodást vizsgálta a népi ellenőrzés A vállalati anyaggazdál­kodás helyzetéről, az anyag­takarékossági intézkedések kidolgozásának és eddigi eredményeinek tapasztalatai­ról tárgyalt pénteki ülésén a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A fővárosban és 12 megyében 200 vállalatnál, ipari és mezőgazdasági szö­vetkezetnél, állami gazda­ságnál végzett vizsgálat szá­mos jó kezdeményezésről ad számot. Egyes vállalatok fe­lülvizsgálták és csökkentet­ték anyagrendeléseiket, im­portanyagokat mással he­lyettesítették: felülvizsgáltak az anyagkihozatali normákat, s intézkedtek elfekvő kész­leteik hasznosítására. Ezek­re az intézkedésekre főként a kormány tavalyi határoza­ta alapján az ágazati minisz­tériumok utasítására kidol­gozott takarékossági tervek nyomán került sor. Összességében azonban nem halad előre kielégítően a hatékony vállalati anyag­gazdálkodási rendszer kiépí­tése. Hiányoznak a felső- és középfokú képzettséggel ren­delkező szakemberek, en­nek okait és káros hatása­it mélyrehatóan elemzi a jelentés. A vállalatok több­sége anyaggazdálkodás he­lyett lényegében ma is anyagbeszerzést folytat, s e tekintetben nehezen válto­zik a gazdasági vezetők szemlélete. Külső tényezők — a kiegyensúlyozatlan anyagellátás, a termékforgal­mazás problémái, a hosszú előrendelési idők, a szállítá­si szerződési fegyelem laza­ságai — is hozzájárulnak a túlbiztosításra való törekvés­i hez. A feladott rendelések rendszerint meghaladják az anyagszükségletet, s az anyagkészletek növekedése mindenütt meghaladta a ter­melés növekedésének mérté­két. Emelkedett a tőkés im­portból származó anyaghá­nyad, s ez jelentősen terhel­te a népgazdaságot A KNEB a jelentést elfo­gadta, s az intézkedésekre Irányuló javaslataival az Ál­lami Tervbizottság elé ter­jeszti. A vizsgálat ágazati összefoglalóit intézkedésre megküldik az illetékes mi­nisztéri umoknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom