Délmagyarország, 1975. szeptember (65. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-21 / 222. szám

2 Vasárnap, 1975. szeptember 21. „i — m i»i»i»j!lü_—II III ll I I '* — AZ APOLLO ŰRHAJÓSAI MOSZKVÁBAN Két hónappal a történelmi jelentőségű világűrbéli kézfogás után most a földön is újra találkoztak a Szojuz— Apollo közös szovjet—amerikai űrrepülés résztvevői. Szombaton Moszkvába érkezett az Apollo legénységének három tagja. Thomas Staífordot, Donald Slaytont és Vance Brandot, akik családjukkal együtt érkeztek, a Seremetyevói repülőtéren Alekszej Leonov és Valerij Kubászov, a Szojuz—19 űrhajósai fogadták. Az amerikai űrhajósok három napot töltenek Moszkvában, a ez alatt a tervek szerint fogadja őket Leonvid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára. (TASZSZ) . CROMIKO KISSINGERREL TÁRGYALT A Washingtonban tartózkodó Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter pénteken kétórás megbeszélést folytatott amerikai kollégájával — Henry Kisaingerrel. Tanácskozásukon egyebek között áttekintették egy újabb nagy jelentőségű hadászati íegyverkorlátozáai egyezmény részleteit, valamint a közelkeleti kérdéskomplexumot. TANÁCSKOZÁS A KELET—NYUGATI KERES KEDELEMROL Helsinkiben befejezte munkáját a kelet—nyugati kereskedelem kérdéseivel foglalkozó háromnapos szeminárium, amelyen az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, a Német Szövetségi Köztársaság és más nyugati országok üzleti köreinek képviselői, valamint a Szovjetunió, Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság szakemberei vettek részt A szemináriumon hangsúlyozták, hogy az európai biztonsági konferencia lerakta e kapcsolatok kiszélesítésének és elmélyítésének azilárd alapjait (TASZSZ) INCIDENS ORLYBAN Egy FKP-küldöttséfi, melyet Jean Kanapa, az FKP Politikai Bizottságának tagja vezetett, pénteken látogatást tett Orly repülőterének dolgozóinál, ahol részvételükkel gyűlést rendeztek. Amikor a repülőtéri dolgozók a gyűlés után a küldöttséget szakszervezeti helyiségükben vendégül akarták látni, a rendőrség megakadályozta, hogy a küldöttség tagjai az épületbe léphessenek. A repülőtéri dolgozók képviselői levelet intéztek Chirac miniszterelnökhöz, és abban élesen tiltakoztak a szakszervezeti jogokat megsértő rendőrségi beavatkozás ellen. (MTI) OJABB HALÁLOS ÍTELETEK Mialatt Európa-szerte tiltakozó megmozdulások folynak a spanyolországi terrorperek ellen, a barcelonai katonai bíróság szombaton újabb halálos ítéletet hirdetett ki: Jüan Paredes Manot-t, az ETA baszk szervezet tagját „rendőrgyilkosságban való részvételben" mondták ki bűnösnek, és halálra ítélték. Spanyolországban egy hónapon belül ez már a 11. olyan halálos ítélet, amelyet politikai jellegű ügyben hoztak. (AP, AFP, UPI) OLAJAREMELES TÍZ SZÁZALÉKKAL? A kőolajexportáló országok szervezetének (OPEC) Bécsben szeptember 16. óta ülésező szakértői szerint bár októberben emelkednek a kőolajárak, az emelkedés nem lesz nagymérvű. Az OPEC szakértői a szervezőt miniszteri tanácsának szeptember 24-én kezdődő értekezlete elé terjesztendő jelentést készítik elő, s remélik, hogy munkájukat a hét végén befejezhetik. Korábban olyan hírek terjedtek el, hogy az áremelés aránya a 35 százalékig terjed, bécsi OPEC-körökben most kijelentették, hogy az áremelés mintegy 10 százalékos lesz. Tanácskozások a biztonságról és a leszerelésről # Brüsszel (MTI) Brüsszelben szombaton folytatta munkáját az európai biztonság és együttműködés nemzetközi bizottságának ülésszaka. Az európai nemzeti bizottságok és a nemzetközi szervezetek küldöttei befejezték az általános vitát. A vita résztvevői megállapították: szükség van arra. hogy a nemzetközi bizottság és az egyes nemzeti bizottságok a Helsinkiben aláírt dokumentumok megvalósítása érdekében folytassák tevékenységüket. A nemzetközi bizottság elkészítette az új akcióprogram tervezetét, s azt vitára bocsátotta a tanácskozáson. # Varsó (MTI) Szombat délelőtt Varsóban nemzetközi tanácskozás kezdődött, amely az egyik előkészítő értekezlete a jövő év március 29—31-én az angliai Yorkban tartandó leszerelési világfórumnak. A fórum napirendjén négy fő téma szerepel majd, ezekkel négy előkíszítő értekezlet foglalkozik, amelyek közül az első a varsói. A kétnapos tanácskozás témája a fegyverkezési hajsza megfékezése, a leszerelés és annak kapcsolata az enyhüléssel. A következő három előkészítő tanácskozást Franciaországban, Panamában és az NSZK-ban rendezik meg. A mintegy 20 ország és számos nemzetközi szervezet képviselőit Jozef Cyrankiewicz üdvözölte a Lengyel Békebizottság nevében. A Magyar Országos Béketanécsot a varsói tanácskozáson Réti Ervin képviseli. I Közéleti napló ELUTAZOTT A CHILEI SZOCIALISTA PART KÜLDÖTTSÉGE A Magyar Szocialista Mun- nossal, a KB külügyi oszlákáspárt Központi Bizottsá- lyának vezetőjével. Találkogának meghívására 1975. zott Kállai Gyulával, a Közszeptember 17—20. között lé- ponti Bizottság tagjával, a togatást tett Magyarorszá- Hazafias Népfront Országos gon dr. Carlos Altamirano Tanácsának elnökével. A főtitkár vezetésével a Chilei szívélyes, baráti légkörben Szocialista Párt küldöttsége, lezajlott megbeszéléseken véA delegáció tagjai voltak: leménycserét folytattak az Adonisz Sepulveda főtitkár- időszerű nemzetközi kérdéhelyettes és Hernan 'del sekról és a két párt kapcsoCantp, a Politikai Bizottság latairól. tagjai. A Chilei Szocialista Párt A küldöttséget fogadta Ká- küldöttsége szombaton elutadár János, az MSZMP Köz- zótt Budapestről. A delegáponti Bizottságának első tit- ciót a Ferihegyi repülőtéren kára. A delegáció megbeszé- . Rprp._ Tános KB kül. lést folytatott Gyenes And- dr" Berecz János> a Ka rással, a Központi Bizottság ugyi osztályának vezetője titkárával és dr. Berecz 'Já- búcsúztatta-. — •: u f-tafartai Jff - nscjloirod :, tnw<£vs»aí. BEFEJEZŐDÖTT A KERESZTYÉN BÉKEKONFERENCIA BIZOTTSÁGI ÜLÉSE A keresztyén békekonferencia folytatólagos bizottsága siófoki ülése szombaton befejezte ötnapos tanácskozását. A bizottság határozatokban fordult a világ, keresztyénségéhez, kifejezve álláspontját az időszerű nemzetközi kérdésekben. Köszöntötte az európai biztonsági és együttműködési konferencia záró dokumentumainak aláírását, félhívta az egyházakat és a keresztyénséget, hogy szálljon. síkra a leszerelés ügyéért, a békéért. A tanácskozás más határozatai a keresztyén békekonferencia munkájával foglalkoznak, és meghatározzák a nemzetközi egyházi békemozgalom tevékenységét az elkövetkezendő időre. A tanácskozás, melyen . a világ minden részéről több mint 200 egyházi személyiség vett részt, dr. Nyikodim Metropolitának, a keresztyén békekonferencia elnökének záróbeszédével ért véget. HAZAÉRKEZETT JUGOSZLÁVIÁBÓL A MAGYAR PARTMUNKASKÜLDÖTTSÉG Szombaton hazaérkezett a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának pártmunkásküldöttsége, amely dr. Péter Jánosnak, a Kő osztályvezető-helyettesének vezetésével a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának meghívására szeptember 15—20. között látogatást tett Jugoszláviában. A küldöttséget a Keleti pályaudvaron Nagy Tibor, a KB osztályvezetőhelyettese fogadta. Jelen volt dr. Ziga Vodusek, Jugoszlávia magyarországi nagykövete. , • Munkáspárt az ellenforradalomban Fél évszázaddal ezelőtt, 1925 szeptember végén a fővárosi és a vidéki polgári, ellenforradalmi sajtó széles szalagcímek alatt adott hírt a Magyarországi Szocialista Munkáspárt és a Kommunisták Magyarországi Pártja harcosainak, vezetőinek, negyvenöt kommunistának a letartóztatásáról. A Horthysta rendőrség politikai nyomozó főcsoportja nemcsak az MSZMP és a KMP vezetőit, Gőgös Ignácot, őri Károlyt, Hámán Katót, Rákosi Mátyást, és Vas Zoltánt vette őrizetbe, hanem az MSZMP központi és helyi szervezeteinek számos vezetőségi tagját is. A Tanácsköztársaság megdöntéséi kővetően azonnal megkezdődött a KMP újjászervezése. Ezt a fasiszta rendszer ke-, gyetlen intézkedései, a fehérterror sem tudta megakadályozni. Az újjászervezés folyamatát a KMP 1925 augusztusában tartott I. kongresszusa zárta le. A legális keretek között működő szociáldemokrata párt opportunista politikájával szemben már a húszas évek elején kialakult egy párton belüli ellenzéki áramlat, amely a Népszava szerkesztőségéhez írott levelekben, az SZDP kongresszusain elmondott hozzászólásában fellépett a megalkuvás ellen. Az erősödő bíráló hangokat a szociáldemokrata vezetők kizárásokkal akarták elfojtani, de sokan önként is kiléptek, egy új munkáspárt megalakításának reményében. A KMP támogatásával, irányításával szerveződő ellenzék 1925 tavaszára annyira megerősödött, hogy lehetőség teremtődött egy kommunista vezetésű, osztályharcos, legális munkáspárt megalakítására. Az 1925. április 14-én megalakult MSZMP nemcsak baloldali forradalmi munkáspárt volt, hanem ugyanakkor a KMP fedőszervezete is. Programjában követelte a demokratikus szabadságjogok biztosítását, az egyenlő és titkos választójogot, az általános politikai amnesztiát, a kivételes törvények megszüntetését. A következetesen osztályharcos politika, a szervezeti sikerek, az eredményes akciók hamarosan felkeltették a horthysta rendőrség figyelmét. A forradalmi tevékenységet letartóztatásokkal kívánták megtörni. Azonban sem a korábbi, sem az 1925. szeptember 21-én megkezdődött terrorhullám, majd a kiszabott, összesen- közel 70 év börtönbüntetés sem tudta megtörni az MSZMP erejét, sőt, vezetőinek bátor helytállása csak növelte népszerűségét. Az MSZMP 1926 márciusában nyilvánosságra hozta az első olyan marxista agrárprogramot Magyarországon, amely tökéletesen megfelelt a konkrét viszonyoknak. A földosztást követelő program növelte, szélesítette a párt befolyását, s hozzájárult a földműves proletárok és a városi fizikai dőlgozók szövetségének, a munkásparaszt szövetségnek a megteremtéséhez. Az MSZMP 1926 őszén, szembe szállva az egyre fokozódó üldözésekkel, készült a parlamenti választásokra. A szociáldemokrata vezetőknek javasolta a munkásegységfront megteremtését, ezt azonban az opportunista vezetők visszautasították. Az MSZMP ekkor Győrött, Szolnokon, Kaposvárott, Gyomán és Gyömrőn kísérelt meg jelöltet állítani, á horthysta hatóságok azonban mondva csinált ürügyekkel megakadályoztak a választási harcban való részvételt. 1927 elején tovább fokozódott a hatósági terror és üldözés a legális munkáspárt eHen. Szinte egymást érték a letartóztatások, a bírói ítéletek, s á • párt, amely' ellen sohásem hoztak ugyan formális betiltó határozatot, a fél évszázaddal ezelőtt kibontakozó, s az követően egyre erősödő üldözés miatt lassan beszüntette tevékenységét. Harci tapasztalatai, politikai célkitűzései azonban túlélték tényleges létét. ' Magyar felszólalás az ENSZ-ben f.v.-i.•.. I •-- ' a .:<> :••; (Folytatás az 1. oldalról) Jakov Malik, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője a közgyűlés 30. ülésszakának pénteki vitájában, amelyet a két Vietnam tagfelvételi ' kérelméről tartottak, kijelentette, hogy Vietnam bátor népe nehéz utat tett meg, és hőstette előtt fejet hajt az egész haladó emberiség. A Szovjetunió küldöttsége, miközben támogatja a két vietnami állam ENSZ-felvéteii. kérelmél, abból indul ki, hogy az teljes mértékben megfelel a világszervezet fő céljainak, az igazi béke és biztonság szavatolásának a földön. A két Vietnam felvételi kérelmét támogatta az ülésen az NDK, Kuba, Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Algéria, Kambodzsa, Ausztria és több más állam képviselője. A Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Köztársaság ENSZ-tagfelraTsauj vételi' kérelmét ;,á világszervezet közgyűlése visszautalta a Biztonsági' Tartács" été'. "A közgyűlés 123 szavazattal, ellenszavazat nélkül, 9 tartózkodás mellett olyan határozatot hozott, hogy a két országot fel kell . venni az ENSZ-be, és ezzel kapcsolatban kérte a Biztonsági Ta'nácsot a két felvételi kérelem azonnali és kedvező felülvizsgálatára. Az Egyesült Államok képviselője tartózkodott a szavazásnál. A Biztonsági Tanács augusztusban már megtárgyalta a két Vietnam tagfelvételi kérelmét, akkor azonban az Egyesült Államok vétójogával élt, és megakadályozta azt, hogy a BT javasolja a közgyűlésnek a két ország felvételét. ,Az amerikaiak ugyanis a két felvételi kérelmet összekapcsolták Dél-Korea tagfelvételi kérelmével. Dél-Korea azonban nem szerzett elegendő szavazatot a Biztonsági Tanácsban még ahhoz sem, hogy a testület egyáltalán megtárgyalt á ^Vételi kérelmét. f " Az ENSZ-közgyűlés ülésszakának pénteki ülésén Dinh Ba Thi nagykövet, DélVietnam és Nguyen Van Luu nagykövet, a VDK megfigyelője egyaránt hangsúlyozta, hogy országuk normális kapcsolatokat kíván létesíteni az Egyesült Államokkal. Dinh Ba Thi nagykövet elítélte az Egyesült Államoknak a felvétellel kapcsolatos álláspontját. Dániel Moynihan nagykövet, az Egyesült Államok ENSZ-képviselője megerősítette országának azt az álláspontját, hogy mindaddig ellenzi a két Vietnam felvételét az ENSZ-be; amíg DélKoreát is fel nem veszik a világszervezetbe. A Biztonsági Tanács előreláthatólag a jövő héten vitatja majd meg újra a két Vietnam tagfelvételi kérelmét. 109. SZEGEDI NÉPSZAVA (1945. augusztus 15én): Eddig 4000 hadifoglyot bocsátottak el Szegeden. A hadifoglyok szabadonbocsátása országszerte folyik. Az illetékes szovjet parancsnokságok messzemenő megértéssel teszik lehetővé, hogy a magyarországi táborokban levő magyar hadifoglyok csoportosan szabadulhassanak. Az egyik legfontosabb magyarországi hadifogolytábor Szegeden van. A szovjet parancsnokságok a szegedi táborba irányítják több más fogolytábor lakói|, s itt bocsátják őket el. A szegedi táborból az utóbbi hetekben több mint 4000 hadifogoly szabadult, akiket a város polgári hatósága vett gondozásba a táborból való elbocsátásuk után. A szabaduló hadifoglyok élelmet, péhzt, a szükséges igazolás után megfelelő okmányokat kapnak, amennyiben pedig egészségügyi ellátásra volna szükségük, a város gondoskodik kórházi elhelyezésűkről és gyógykezelésükről. Kedden újabb, mintegy ezer főnyi hadifogolycsoport érkezett Szegedre Bajáról. Ezeknek a nyilvántartásba vétele most folyik, « néhány napon beiül kezdik meg az elbocsátásukat. " SZEGEDI HÍRLAP (1945. szeptember 4-én): Tanyai levél. Aszongya a napokban a Gazdakörben az egyik legény: — ... tuggyák kendtök ojan nagy az a harang Pragábari, hogy a toronynak sé' alul, sé fölül nincsen ojan ablaka, ahun befért vóna ... — Furcsa — szólt közbe az égyik gazda —, hát akkor hogy vitték fő? — Ezt szeretném tudni én is! — csattant föl a legény. Az én komáim Kakuszi, aki eddig égy szót sé szót, szép csöndesen csak ennyit mondott: — Biztosan csöngetyü korában vitték fő' a toronyba, aztán ott fejlődött ki a haranglábon olyan szépen ... Mongya csak valaki ezök után, hogy a parasztnak nem srófra jár az esze. HÉTFŐI ÜJSÁG, szociáldemokrata hetilap (1946. december 23-án): 1130 tisztviselője lesz Szegednek. Két helyettes polgármestere és hat tanácsnoka. Dr. Nagy Lajos főtitkár, aki a belügyminiszter képviseletében tartózkodott Szegeden, felülvizsgálta azt a státusztervezetet, amelyet dr. Antalffy György polgármester-helyettes készített. Dr. Nagy Lajos kétnapos tartózkodás után elutazott Budapestre, és elutazása előtt közölte, hogy a tervezetet nagyjából elfogadhatónak találta és ennek alapján tett előterjesztést a belügyminiszternek a státus végleges elfogadására. Eszerint Szeged városának 1130 tisztviselője lesz, amelyből a szorosan vett közigazgatási munkát 659 végzi, a többi pedig a városi üzemekben nyer elhelyezést. A tervezet szerint hat tanácsnoka lesz a városnak és két helyettes polgármesteri állást szerveznek, amelyeket új állásként iktatnak be. Eddig ugyanis a helyettes polgármesterek egyszersmind tanácsnokok is voltak, a jövőben ez nem lesz szükséges. A fogalmazási tisztviselők létszámát is kibővítették, ezenkívül az adóhivatali tisztviselők létszámát is. Az újonnan megállapított létszám azonban még mindig 10%-kal kevesebb, mint az 1938. évi tisztviselői létszám volt. SZEGEDI KIS ÜJSAG, a kisgazdapárt lapja (1946. április 2.): Hétfőn került a népbíróság elé Tóth Béla, volt helyettes polgármester. A szegedi törvényszéki épület már régen volt olyan forgalmas, mint tegnap. Minden tárgyalóterem el volt foglalva, ahol népbírósági ügyeket tárgyaltak. A Margitta-tanács az esküdtszéki teremben. délelőtt 10 órakor kezdte meg tárgyalni dr. Tóth Béla, volt helyettes polgármester háborús és népellenes bűnügyét. Az ő érdeme, hogy Szegeden is felállították a gettót, ahonnan a zsidókat később elhurcolták, Németországba deportálták, ahonnan sokan, nagyon sokan nem tértek vissza. Tóth Bélán erősen meglátszik a kórházi levegő. Sápadtan, lesoványodva, remegve foglal helyett a vádlottak padján. A vádirat ismertetése után az elnök felteszi az első. kérdést: — Megértette, mivel van vádolva? (Folytatjuk.)