Délmagyarország, 1975. szeptember (65. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-18 / 219. szám

Csütörtök, 1975. szeptember 18. j 3 Magyar—NDK tudományos együttműködés Szerdán a Magyar Tudo­mányos Akadémián ünnepé­lyes keretek között írták alá az MTA és az NDK tudomá­nyos Akadémiájának 1976— 1980-ra szóló tudományos együttműködés jegyzőköny­vét. A dokumentum a két akadémia kétoldalú tudomá­nyos együttműködésére vo­natkozó közös kutatások tár­sadalom- és természettudo­mányi témaköreit jelöli meg. Valamennyi, a terv­ben szereplő kutatási téma kapcsolódik a KGST komp­lex kutatási programjában kitűzött feladatokhoz. A következő 5 évre szóló munkatervben új témaként szerepelnek a magfizikai ku­tatások, amelyekben a két tudományos akadémia in­tézetei között eddig nem volt szervezett, tervszerű együtt­működés. A most aláírt jegy­zőkönyv alapján a két or­szág tudományos kutatói a jövőben az eddiginél na­gyobb számban vesznek részt tanulmányutakon egy­más kutatóintézeteiben. A dokumentumot a Ma­gyar Tudományos Akadémia részéről Márta Ferenc, az MTA főtitkára, az NDK Tu­dományos Akadémiája ré­széről Ulrich Hofmann, az NDK Tudományos Akadé­miájának alelnöke látta el kézjegyével. (MTI) Ecamiiogep a ífasűtnál Bemutató a MÁV Szegedi Igazgatóságán Oklevelek átadása magyar akadémiku­soknak Szerdán a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság nagykövetségén dr. Pav­le Szavics, a Szerb Tudomá­nyos és Művészeti Akadémia elnöke ünnepélyesen átnyúj­totta dr. Erdey-Grúz Tibor­nak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének és dr. Szabó Imrének, az MTA al­elnökének a Szerb Tudomá­nyos és- Művészeti Akadémia tagjává történt megválasztá­sukról szóló oklevelet. Az ünnepélyes eseményen jelen volt Márta Ferenc, a Ma­gyar Tudományos Akadémia főtitkára és az MTA elnök­ségének több tagja. Munkások a közéletben lapasztalatok a Kenderfonő és Szövőipari Vállalatnál Somogyi Károlyné felvétele A Videoton számítógép, működés közben A tudományos-technikai ban rögzíti. Egy távgépíró­forradalom korában közis- készülék az országos háló­mert tény, hogy egyre na- zatról érkező üzenetek fel­gyobb a szerepük az élet dolgozását teszi lehetővé. A minden területén a számító- rendszert most egyszerű te­gépeknek. A legutóbbi évek- lefonvonal köti össze a bű­ben született meg az a fel- dapesti számítástechnikai ismerés, hogy az elektro- központ R—10-es gépével. A nikus számítógép adta le- számítógép különösen nagy hetőségeket jobban ki lehet jelentőségű a határállomási használni a vasúti szállítás kocsiforgalom adatainak fel­operatív irányításában is. A dolgozásában. Október 1-től számítástechnikai eszközök kísérleti jelleggel Kelebia alkalmazásában jelentős állomás forgalmának adat­mérföldkövéhez érkezett feldolgozását kezdik el a tegnap, szerdán a MÁV Sze- szegedi igazgatóságon. A szá­gedi Igazgatósága: átadták a mítógépes rendszer segítsé számítástechnikai szakem­berek a Videoton VTS 56 100 típusú szinkron terminált, mikroszámítógépet. A berendezést Lovász Lá­zár, az igazgatóság helyettes vezetője mutatta be. El­mondta, hogy a világszínvo­gével csökken az adatok fel­vételére, nyilvántartására fordított Idő és energia. A gép távolsági kapcsola­tok létesítésére is alkalmas', összekötik majd Szolnok és nalnak megfelelő számítógép Budapest hasonló terminál­és kiszolgálóegységei az or- jaivai üietve a MÁV Buda­szagban elsőként itt dolgoz- , KJ- „ ,„ .. nak ilyen összeállítású rend- ^^ muk6do R~10 t,pusu szerben. A berendezés négy számítógépével is. így tagja fő részből áll. A lyukszalag- lesz egy országos rendszer­lyukasztó és leolvasószerke- nek, amelynek megalkotásá­zet adatait maga a mikro- . „ „ _ ,. . számítógép megjeleníti kép- ban 8 MÁV Szegedl Igazga" ernyőjén, a hozzá tartozó tóságának szakemberei akti­mátrix nyomtató pedig írás- van részt vesznek. Hosszűpereszteg és Grenoble... Szeizmikus robbantás nemzet­közi együttműködés keretében Szeptember 17-én reggel a egy 20 robbantást hajtottak, nyugat-magyarországi Hosz- illetve hajtanak végre, szúperesztegen 30 méter együttvéve több mint 36 mélységben, 40 fúrólyukban tonna robbanóanyag felhasz­összesen 4 tonna Nidint rob- nálásával. A legnagyobb, 4 bántották fel a magyar ál- tonnás tölteteket szeptember lami Eötvös Loránd Geofizi- 17-én Magyarországon és kai Intézet szakemberek Ez Franciaországban alkalmaz ­a szeizmikus robbantás egy ták. nagy nemzetközi együttmű- A robbantások által kivál­ködés része volt, amelynek tott rengéshullámok terjedé­célja a Hosszűpereszteg és sének gyorsaságát, beérkezé­Grenoble közötti nagyjából sük időpontját és fizikai jel­egyenes vonalon az Alpok lemzőiket a 4 érintett or­geofizikai és geológiai fel- szág területén körülbelül 130 építésének az eddiginél pon- állomáson észlelték, ezenkí­tosabb megismerése. Szép- vül 20 távolabbi észlelő állo­tember 10-e és 19-e között máson figyelték meg a ren­ennek a „szelvénynek" két géshullámok beérkezését, végpontján, továbbá Auszt- A robbantássorozat útján ria és Svájc területén, a szerzett adatok feldolgozása szelvény mentén, további még hosszú idői vesz ponton, dsszeseo mint- igenjrbe. „»^ujM Asványvagyonunk hasznosítása Szerdán befejeződött Ta- ban, és ennek tükrében érté­tabányán az a kétnapos or- kelték a hazai természeti szágos konferencia, amely- kincsek helyzetét és haszno­nek résztvevői számba vet- sításának lehetőségeit. A ték az ásványi nyersanya- konferencia előadói és fel­gok megváltozott szerepének szólaló! hangsúlyozták, hogy alakulását a világgazdaság- ^SSSSST mében mindent el kell kö­vetni a hazai ásványvagyon kiaknázásáért. Bár számos alapvető nyersanyaggal nem rendelkezik az ország, még­is nemzetközi mércével mér­ve is jelentős ásványi vagyo­nunk van. Az elmúlt 30 év­ben végzett földtani kutatá­sok eredményeként megis­mert nyersanyagvagyon reá­lis lehetőséget kínál a ter­melés növelésére, a hazai termelés és az import ará­nyának célszerűbb kialakí­tására. Okosan tette a Szeged vá­rosi pártbizottság agitációs és propagandabizottsága, hogy a munkások közéleti te­vékenységét vizsgálandó leg­utóbbi kibővített ülését az újszegedi szövőgyárban tar­totta meg. Ezúttal is bebi­zonyosodott ugyanis, hogy az érdekeltek részvételével, a fölvetett kérdéseket közelről ismerő emberek bevonásával jobban meg lehet oldani a feladatokat, sőt másutt is hasznosítható tapasztalatokat lehet szerezni. Mint azt Sza­bó G. László, a bizottság el­nöke összefoglalóul megálla­pította: a vita elevenebb, életszerűbb volt, és valószí­nűleg szépen gyümölcsözött a vendéglátók, a meghívot­tak részére is. Mire jutottak a jó három­órás tanácskozás eredménye­képpen? A statisztikai ada­tokból, a kérdésekre adott válaszokból, valamint a hoz­zászólásokból egyértelműen kiderült: a munkások köz­életiségének témája változat­lanul időszerű, sőt a XI. pártkongresszus tovább emelte a követelményeket ezzel kapcsolatban. Az oly sokat emlegetett szocialista demokratizmus, illetve üze­mi demokrácia fejlesztésére azért van elengedhetetlenül szükség, hogy a nép többsé­ge a szó szoros értelmében legyen a közügyek részese, vagyis a dolgozók aktív köz­reműködése hassa át egész életünket. És ez lenne vajon a cél? Korántsem. Nem elég csupán részt venni a köz­életben, a hatalom gyakorlá­sában. Odáig kell eljutnunk, hogy mind több gondunk, dolgunk, örömünk váljék közüggyé, vagyis „kerüljön a dolgozók döntéseinek és ellenőrzésének hatáskörébe." Ha a gyorsabban javuló élet­színvonal érdekében határo­zottan meg akarunk szaba­dulni a fegyelmezetlenségtől, a kényelmes „majd csak lesz valahogy" szemlélettől, a sok bajt okozó tudatlanságtól stb., akkor kötelességünk fej­leszteni az emberformáló kö­zösségeket. Nem fikció, ha­nem tapasztalaton nyugvó igazság: aki egy jő kollektí­vában észreveszi, hogy mi­vel érdemelte ki társai meg­becsülését, annak előbb­utóbb szokásává válik az a viselkedés, amellyel a meg­becsülést elérte. Ha csupán a számokat nézzük — bármilyen impo­nálók is azok —, nem túl sokat tudunk meg a Kender­fonó és Szövőipari Vállalat dolgozóinak közéleti tevé­kenységéről, illetve az ezzel kapcsolatos problémákról. Az agitációs és propaganda­bizottság részére készített be­számoló szerencsére nemcsak azt mondta el, hogy a 3571 munkás és alkalmazott közül mintegy ezernek, sőt a szo­cialista brigádvezetőkkel együtt körülbelül 1200-nak van ilyen vagy olyan funk­ciója, társadalmi beosztása, hanem bizonyos értékeléssel is szolgált. Például: „A köz­életi tevékenység gyakorlá­sában nincs alapvető problé­ma, mégis sok gondot okoz a .minden helyre megfelelő embert' elv érvényesítése." Ennek többek között az is oka, hogy a dolgozóknak a zöme vidékről jár be a vál­lalat munkahelyeire, akik műszak után iparkodnak ha­zafelé, tehát akaratlanul is keveset törődnek a vállalat, a közösség ügyeivel. Elég nehéz a helyzet a nem vi­dékiek esetében is, hiszen a dolgozóknak több mint 60 százaléka nő, akik nagyrészt három műszakban állnak helyt, s emellett a családot is el kell látniuk. Aligha­nem ez a magyarázata an­nak, hogy a tisztségviselők 30 százaléka nem egy, ha­nem több megbízatásnak is próbál eleget tenni. Jóllehet ezek a kommunisták és pár­tonkívüliek iskolai végzett­ségüket tekintve képzettek és jó képességűek, mind gyakrabban panaszkodnak, hogy idegileg és fizikailag fáradtak. 8. Városépítési Az utóbbi három évtized- tokról tárgyal a Szolnokon ben 54-ről 83-ra emelkedett csütörtökön kezdődő III. or­az ország városainak szá- szágos városépítési tanácsko­ma, és jelenleg az ország la- zás. Céljáról és jelentőségé­kosainak 48—49 százaléka él ről Szilágyi Lajos építésügyi városban. E fontos települé- és városfejlesztési minisz­rt ? rr,feis,ésér61' a ^^S"3^ jelenlegi helyzetről, a gon- tartott sajtótájékoztatót ked­dokrai és a további íelada- den a társaság székhazában. Mint a jelentés megálla­pította, az üzemi demokrá­ciának sokféle fóruma mű­ködik a KSZV-nél. Ezek mindegyike lehetőséget ad a vélemények, javaslatok sza­bad kifejtésére, illetve al­kalmasak arra, hogy ott a közéleti tevékenységet a le­hető legtöbben gyakorolhas­sák. Nem új szervezeti for­mákra van tehát szükség, hanem a meglevő lehetősé­gek jobb kihasználására, hogy a résztvevők megtanul­janak vitatkozni, új, teremtő gondolatokat felszínre hoz­ni. Ha lassan is, de el kell érnünk, hogy gyanakvás nél­kül hallgassuk a nekünk el­lentmondók véleményét, vagyis jó szándékkal fogad­juk azok bírálatát is, akik szocialista módon élnek, de másképpen, egyéniségüknek megfelelően. Űgy látszik, a vállalatnál zöld útja van en­nek a törekvésnek, sőt mind a társadalmi szervek, mind a gazdasági vezetőség segíti az ilyen - alkotó közösségek munkáját. Céljuk — mint hangsúlyozták — szocialista kollektívává fejleszteni az egész vállalatot, mert szám­talan példa van rá: ami a munkahelyen szokásává vá­lik valakinek, az egyéni mó­don ugyan, de átragad egész egyéniségére, életvitelére. És ha a kisebb csoportokban, brigádokban, összejövetele­ken bátrabban bontakoznak ki a viták, mint nagyobb gyűléseken, akkor helyes, ha az ilyen formákat részesítik előnyben. Helyesen állapítot­ták meg az ülés résztvevői: a szocialista brigád, vagy brlgádklub a közéletre neve­lés alapja, mert itt meg le­het tanulni a szavak súlyát és a felelősséget egymásért. Jó módszernek tűnik a vállalatnál, hogy a közélet­ben tevékenykedőket figye­lemmel kísérik az illetékes pártalapszervezetek, s időn­ként a taggyűlés színe előtt mondanak munkájukról vé­leményt. Az eddigi tapaszta­latok ugyanis arról vallanak, hogy az ilyen törődés növe­li a társadalmi-közéleti fára­dozás becsületét, és ösztön­zőleg hat azokra, akikről szó van. A felsőbb párt-, szak­szervezeti és KlSZ-szervek­kel, valamint a munkásőr­séggel igen közvetlen és rendszeres a kapcsolat, a vá­rosi tanács vezetőit pedig kérték, hogy a vállalatnál dolgozó tanácstagok tevé­kenységéről szintén adjon időnként tájékoztatást a vállalati pártszerveknek. többi között arra mutatott rá, hogy a fizikai dolgozók nagyobb számban csak a leg­utóbbi pártvezetőségi, illet­ve tanácsválasztásokon ke­rültek a közélet áramába, akik éppen ezért kezdetben sok nehézséggel küszködtek. Nem csoda, hiszen közügyek­ben ejjárni, mások gondját­baját intézni gyakran már rutinosabb tisztségviselőknek is fejfájást okoz. Jól érzékel­tette ezt Báló Miklósné csé­vélőnő megyei és városi ta­nácstag is. Ö is tapasztalta, mily nagy szükség lettne az üzemen kívül tevékenykedő társadalmi munkásoknak a támogatásra. Valamilyen1 tanfolyam és a rendszeres információ szinte nélkülöz­hetetlen ahhoz, hogy jól el­igazodhassanak a bonyolult társadalmi viszonylatokban, illetve helyt tudjanak állni posztjaikon. ötévi nehéz gyakorlat után vált lehetővé az ő számára is a szükséges tudás megszerzése azáltal, hogy a közéletben részt vevő fizikai dolgozók részére most indítottak ilyen tanfolya­mot. Sokan szóvá tették, hogy a nők most már számará­nyuknak megfelelően tevé­kenykednek a közéletben, en­nek a kimutatásnak azonban van egy szépséghibája. Nem szól ugyanis arról, hogy a gazdasági irányításban vál­tozatlanul kevés a nő. Még a művezetői munkakörben is ez a helyzet. Fölvetődik h kérdés: talán a nők a politi-i kai életben jobban megáll­ják a helyüket, mint a gaz­dálkodásban? A felszólaló vállalati vezetők is nyomaté­kosan aláhúzták, hogy a lá­nyok és asszonyok sok tekin­tetben pontosabbak, precí­zebbek a férfiaknál, semmi nem indokolja tehát, hogy a szakmai vezetésben mellőzve legyenek. Valószínűleg a régi, megcsontosodott szem­lélet okozza, a nőnek néha sokkal többet kell dolgoznia, bizonyítania, hogy elismer­jék képességeit. Pedig a nőknek általában nehezebb, mint a férfiaknak — hang­súlyozta Tóth Józsefné is. — A bevásárlás például rend­kívül fárasztó ezen a kör­nyéken, sok időt rábol el, ezért e probléma megoldásá­hoz Ismételten kérték a vál­lalat segítségét is. Számos hasznos észrevétel, javaslat hangzott még el. Nyilvánvalóvá lett ezúttal is, hogy a közéleti érdeklő­désre. a társadalmi munká­ba való bekapcsolódásra ne­velni kell a dolgozókat. S hogy ez mennyire nem volt sikertelen a vállalatnál, az is bizonyítja, hogy az 1970-es ái-víz idején nagy tömegben, önzetlenül vettek részt a vé­delmi munkálatokban, azon­kívül jeleskedtek a fásítási program végrehajtásában és más társadalmi megmozdu­lásokban. Fontos feltétele a közéleti aktivitásnak a mű­veltség, mert csak széles lá­tókörű emberek képesek ösz­szefüggésükben vizsgálni a jelenségeket, és felelősségtel­jesen képviselni a közösség érdekeit. Igen sokan kértek szót. Kapás Sándomé, a KSZV MtMta A A közéleti tevékenység nagyon fontos és általános követelmény. Hiba volna azonban mechanikusan értel­mezni és mindenkitől egy­formán elvárni. Nem min­denkinek „fekszik" a nyilvá­nos szereplés, a gyakori föl­szólalás, jóllehet teljesen egyetértenek velünk. Tudják ezt a KSZV-nál is, mégis meggyőződéssel vallják: ná­luk minden munkás és al­kalmazott megtalálhatja a orra. hogy a kö­zönség doiguiban állást fog­laljon. E. Nasy István i

Next

/
Oldalképek
Tartalom