Délmagyarország, 1975. augusztus (65. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-09 / 186. szám

Szombat, 1975. augusztusi 3 Jónak ígérkezik a pankotai kukoricatermés Több szülés, kevesebb abortusz A Pankotai Állami Gazda­ságban a második félévi fel­adatok közül legsürgetőbb és a legfontosabb az aratás után a tarló megmunkálása, az őszi vetés előkészítése. Végzik a fejtrágyázást. A búzaaratásnál a rizskombáj­nokat is beállították, de fé­lő, hogy nem készülnek el a karbantartási munkákkal, mivel alkatrészhiánnyal baj­lódnak. Négyszáznegyvenegy hek­tárnyi területről kell betaka­rítani a rizst. Ezt szeptember második felében kezdik. A becslések szerint nagyon jó termés Ígérkezik. Naprafor­góból a vetésteriilet 367 hektár. Egészen kiváló ter­més lesz kukoricából, a kö­zel ezer hektárnyi területen. Ezekből a növényekből a többlettermés pótolja azt, amit a búzánál elveszítettek. A mostoha időjárás a beta­karítás költségeit jelentősen megnövelte, így a második félév során nagyon gondosan kell ügyelni a takarékossági intézkedések betartására. Elkészült az elmúlt év hu vatalos egészségügyi mér­lege. Eszerint a legszembe­tűnőbb változás — az előző évhez viszonyítva — a szü­letések számának alakulásá­ban következett be. A né­csökkenésében — a szakem­berek szerint — lényeges szerepet játszott, hogy a hormonális fogamzásgátló szereket 1973. őszétől a kör­zeti orvosok is felírhatják. Figyelemre méltóak az el pesedéspolitikai és az ezzel múlt év halálozási statiszti­összefüggő szociális intézke­dések hatására 1974-ben 30 ezerrel több gyermek szüle­tett, mint egy évvel koráb­ban. Ez a születések számá­kájának adatai is. 1974-ben ugyanis csaknem 2 ezerrel többen haltak meg, mint egJ* évvel korábban. A halálozási arányoknak ez az emelkedé­nak több mint 19 százalékos; se azonban megtévesztő, bi­emelkedését jelenti. Ugyan, akkor a terhes-tanácsadáson először megjelent nők száma 29 százalékkal emelkedett Ennek alapján az idén a szü­lések számának további nö-) vekedése várhatót becslések szerint ebben az esztendő­ben — az év végéig — a szen egyetlen korcsoport —• a 40—50 év közöttiek — ki-, vételével a lakosság vala­mennyi rétegénél csökkent a halálozás aránya. Az oko­kat tekintve a halálozási statisztika kedvezőtlen ala-i kulásában közrejátszik, hogy az orvostudomány és az or­születések száma megköze- vosi ellátás fejlődésével líti a 200 ezret, amely csak-) nem 50 ezerrel magasabb, mint a népesedéspolitikai intézkedéseket megelőző esz­tendőben volt egyre többen érnek meg ma­gasabb életkort, egyre több az idős ember. Ez a szüle­tések korábbi alacsony szá­mát tekintve természetsze­Jelentős változás, hogy ko- rűen együtt jár a lakosság rábban több terhességmeg­szakítást hajtottak végre, mint ahányan szültek: az el­múlt évben 40 százalékkal kevesebb nő művi terhes­ségmegszakítását végezték el, mint egy évvel korábban. Az abortuszok számának .elöregedésével". Ugyanak­kor említésre méltó, hogy tovább emelkedett a halált) kiváltó szív- és érrendszeri, valamint a daganatos meg­betegedések száma és még; több ember halálát okozták a balesetek is. Lehetne jobb is Á népi ellenőrzés az üzemi étkeztetésről Nem azért élünk, hogy saláta csak egy étterem ét- iágosításra, különféle recep­... i ' i i : í . 1, T T" — —— ,.'....'. 1 - 1. —n —l -ic -'i — Ij'jn C7Ülr_ együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk — a szállóigé­vé vált közmondást napja­inkban különösen gyakran ismételgetik Nem véletlenül, hiszen sokan halnak meg ai helytelenek, egészségtelen táplálkozás miatt. Bór a táplálkozás korszerűsítésével már több fórumon foglalkoz­tak — még minisztertanácsi határozat is született — en­nek ellenére az eredmények szerények. Ezt bizonyította lapján szerepelt. Hiányoz- túrák közreadására van szük­nak az asztalokról a friss ség ahhoz, hogy nyugodtan vagy mirelitzöldségekből ké- leírhassuk: tömegétkezteté­sünk az egészséges táplálko-, zás igényeinek megfelelő. Halász Miklós szült főzelékek is. Az elké­szítés technológiája is kifo­gásolható a legtöbb helyen, hiszen általános gyakorlat, a főzeléket rántással sűrítik. Szegényes az étrend, ezt érzi a menzán a felnőtt és a diák. Az is helytelen, hogy'­nem veszik figyelembe a menük összeállításánál a kü­lönböző életkorú gyermekek? Szegedtől lefelé a Tiszán, ja. A füzes a parton, és át- Anyánk ugyan váltig hada­Boszorkány-szigettől a ju- ellenben a kanadai nyárfá- kozott ellene, hogy Anti goszláv határig alig néhány halász jár a folyón. Egy da­rabon Török György és fiai vannak mindkét oldalon, az ószentiváni szakaszon Rózsa József. A folyó maradékán, pontosan a feles vízen a határszéli nagy kéményig a két Pintér, György és Antal kikötöttek keresi a kenyerét. Nősek, voltak oda. családosak, Gyurka túl van a negyvenen. Anti a har­minc esztendőn. Apjuk is halász volt. Ott is halt meg a vízen. A csónakban állva elzuhant, és neki bevégez­tetett: elpattant benne az élet. Más, aki csó­nak­ból álló gyufáserdő egyik öcsémből is halászt faragjon napról a másikra is változ- apám. Vasöntőnek szánta, tatja színét, hangulatát, mert izmos, mokány gyerek Aszerint, ahogy a víz borzo- volt. Meg aztán emberibb lódik. tükörbe simul vagy életet szánt neki, mint az­haragossá válik. előtt a halászoké volt. Pintéréket akkor értem — Anyánk akaratának, utol, mikor fölfelé jöttek, és sajnos, ellenszegült egy nagy Három ladikkal betegség, amely levert a lá­Egyben-egyben bamról, és azóta sem nyer­HÁROM LADIKKAL kai erre jár, de munkája szerint nincs köze a halász­szerszámokhoz, Gyurka, Anti és annak kis­gyereke, a harmadikban Jo­lán nővérük ült a férjével. Ok nem halászok, csak néha besegítenek, de apja mellett a háromesztendős Toncsi esetleg azzá lehet, ha maga is akarja. — Ilyes­forma korunk­ban vett maga CSAK SORA, VlZRE TELLETT mellé a vízre apánk minket Gyálarétnél is — mondta Gyurka, öccse Pintérék előtt visz el az út- fiát az ölébe kapva. — a megyei népi ellenőrzési) igényét. Előfordult, hogy az bizottság vizsgálata is, ami­kor feltárta, hogy a helyes táplálkozás követelményei nem érvényesülnek az üze_ óvodai, iskolai napközis menza ugyanazt az ételt fő­zi az óvodáskorú gyerme­keknek, mint amit az alsó­mi és gyermekétkeztetésben, és felsőtagozatos általános iskolások kapnak. A felnőtt tömegétkeztetésnél sem ked­pítása szerint a korszerűnek vezőbb a helyzet. Nincsenek föetve a vendéglátóiparban. A népi ellenörök megálla­itélt nyersanyagok hiányoz­nak a menzák konyháiról. A vendéglők, üzemi konyhák étrendjén nem szerepelnek kellő mennyiségben a fehér­je- és vitamindús ételek. Rendkívül kevés csirkehúst, belsőséget, halat használnak fel a tömegétkeztetésben. Kedvezőbb lenne a helyzet, ha a mirelit többet szerepel­ne a heti étrend összeállí-. tásánál. A helyes kínálattal is elő tekintettel a választék-ösz­szeállításnál a különböző ne­mű, életkorú, fizikai igény­bevételű dolgozók eltérő ka­lóriaszükségletére. Kímélő, könnyebb ételt csak ritkán tálalnak. Az is baj, hogy a kalória- és fehérjetartalom a kívánatosnál alacsonyabb és jelentős az ételek kalóriain­gadozása. Persze a korszerű, helyes táplálkozásnak nem­csak a régi, a hagyományos ízekre épülő szemlélet az: lehet segíteni az egészséges akadálya. Hiszen felfedezhe. táplálkozást. De sem a ven­déglőben, sem az üzemi, gyermekétkeztetésben nem élnek ennek a lehetőségével. Általában- mindenütt kicsi a választék és a kedves ven-) dég a hagyományos, túlzsí­ros, szénhidrátdús ételekkel lakhat jól. Az egészséges táplálkozás egyik jellemzője tők olyan törekvések is, ami­kor száműzik az étrendből a zsíros, szénhidrátdús ebé­deket — de az igyekezet még dég csekély. A tömegétkeztetés helyze­tét rontja, hogy sok helyen hiányoznak a mélyhűtők és kevés a konyhai dolgozó. El­kelne több sütő-, fözőberen­ÍJSSTSS^S^Li^ dezés a vendéglátó vállalat ritkán kerül az asztalra al­ma, körte, barack, szőlő stb. Még nyáron is hiányzik a gyümölcs a menükből. Ez már a helytelen szemléletet tükrözi. A táplálkozás javítása nem képzelhető el a tejtermékek fogyasztása nélkül. Igaz, a vendéglőkben sajtot lehet kapni, de a választék na­gyon szegényes. Az sem kö­zömbös. hogy az ételeket mi­lyen körettel kínálják. Az egyhangúság itt is jellemző, hiszen leginkább sült burgo­nyát párolt rizst, vagy ga­luskát tálalnak a hús mellé. nál. Ezek hiánya meghatá­rozza a szakácsok tudomá­nyát és nem lehet azon cso­dálkozni, hogy ételeink ha­gyományos módon készül­nek. Az sem szerencsés, hogy fogyasztói árszerkezetünkben a korszerűnek ítélt alap­anyagok beszerzési költsége magas és a szénhidrát-tar­talmú ételeké lényegesen ol­csóbb. De minden gátló té­nyezőt egybevetve alapvető hiba: a vállalatok, szövet­kezetek, konyhák a meglevő lehetőségeiket nem használ. A köretek uniformizálása ják ki A beszerezhető alap­feltétlenül káros, rontja a gasztronómiai élvezetet, és nem szolgálja a helyes táp­lálkozást. A salátakultusz elterjedé­se rendkívül kívánatos len­anyagokból az adott techni­kai színvonal mellett a me­nü szakszerűbb összeállításé, val, kevesebb zsír felhaszná­lásával a jelenleginél jobb eredményeket lehetne elérni. ne. Ónálló fogásként kínált Ügy látszik, még több felvj­A Pannónia helyett kerékpárt gyártanak A Csepel Művek egy hó- Pannóniát rendelt a csepeli elektromos meghajtású robo­nappal ezelőtt — két gyár gyártól, az idén, akárcsak az gók, kerékpárok tervezésén összevonásával — alapított előző egy-két évben, már dolgoznak. Az elektromotor új vállalatánál, a Jármű- és csak alig háromezret tudtak prototípusa nemrég készült Konfekcióipari Gépgyárban eladni a hazai piacon. Ha- ei, kipróbálták a kísérleti ezekben a hetekben már az sonló az érdektelenség a kül- példányokat. A két sebessé­utolsó motorkerékpár-soroza- földi vevők körében is. gű jármű két akkumulátor­tokat gyártják. Szeptember- A Csepel Művek most ösz- ral, 40—50 kilométeres távon tői megszüntetik az időköz- szevont gyárában az idén tud egyfolytában közlekedni, ben gazdaságtalanná vált összesen 260 ezer kerékpárt a feltöltés 8—10 órát vesz Pannónia motorbiciklik elő- szerelnek össze. A következő igénybe. Ha az új elektromos állítását, s fokozatosan rátér- három évben a gyártóberen- meghajtású robogók bevál­nek több kerékpártípus nagy dezések 40 százalékát korsze- nak, gyártásuk megkezdőd­szériájú gyártására. rűbbre cserélik, modernizál- het. Főleg kórházakban, sza­Az utóbbi években jelen- ják a technológiákat. natóriumokban és más, na­tősen csökkent az érdeklődés A gyár termékkorszerűsí- gyobb kiterjedésű intézmé­mind belföldön, mind kül- tési programjának megváló- nyekben alkalmazhatók szól­nagymcrtorok ^ránt^Míg^né- sítósában a kerékpárgyártás lításra a levegőt nem szeny­hány évvel ezelőtt a belke- csak a kezdetet jelenti, hi- nyező, csendes, mozgékony reskedelem évi 15—18 ezer szen a fejlesztők már az járművek. Újabb növényvédő gépeket szerzünk be A gépek mellett helikoptereket is vásárolunk Az idei rendkívüli időjárás tezni. 1975-ben 13 500 egy­a mezőgazdasági termelők- ségből áll a növényvédő gép­nek nemcsak az állandó eső- park, s közöttük már meg­zések miatt adta fel a lec- találhatók a legújabb, kor­két; legalább ekkora gondot szerű típusok. Eddig több okoztak a párás, szinte tró- mint ezer Novor-típusú gép vállalt a múlt évben mun­kát. Ezt a teljesítményt idén is eléri a szolgálat rendel­kezésére álló 55 repülőgép és 20 helikopter. Különösen a kalászos gabonák növény­pusias időjárásban jelentke- került az üzemekbe, és át- védelménél mutatkoztak jó eredmények. A MÉM szakemberei sze­rint az eddig létrehozott hat mezőgazdasági repülőgép­bázis alkalmas arra, hogy bővítsék a repülőgép-szolgá­vették a termelők a modern, axiálventillátorral működő Novotur-berendezés első, 50 darabos sorozatát. 1980-ig mintegy 10—12 ezer újabb növényvédő gé­pet kell munkába állítani latot. 1980-ban mintegy 100 ahhoz, hogy megvédhessék a —120 merev szárnyú repülő­termést a kórokozóktól, és a gép és S0—60 helikopter se­különféle betegségektől. Kö- gíti majd a mezőgazdászokat legnagyobb gondot az okoz- zöttük lesz már a Budapesti a védekezésben. Arra szá­ra, hogy a növényvédelmi Mezőgazdasági Gépgyár ön- mitanak, hogy növekszik gépek fele elavult, korsze- járó növényvédő gépe is, en- majd a repülőgépeket igény­rútlen, és bár egy év alatt nek kísérletei sikerrel biz- be vevő gazdaságok száma kétezerrel nőtt a géppark ál- tatnak. is. Idén mintegy 380 üzem él lománya, időközben nagy A repülőgépes növényvé- e szolgáltatás előnyeivel, szá- ­számú permetező és poroző dó-szolgálat több mint más- muk 1980-ra előreláthatóan lődtek a hűs nyárfák alatt berendezést ld kellett selej- fél millió hektáros területen megkétszereződik. | fc, r. ző növényt fertőzések, be tegségek, amelyeknek „or­vaslására" szinte szünet nél­kül működtetni kellett a nö­vényvédő gépeket, berende­zéseket. A tapasztalatok alapján készítették el a MÉM-ben a növényvédelem középtávú fejlesztési koncepcióját. A tem vissza régi magamat vette át a szót Anti. Maradt hát a családi tradíció folyta­tása, hogy én is apám nyom­dokaiba lépjek, persze más­képpen, mint ahogy annak idején neki még kijutott. — A halászatból csak só­ra, vízre tellett volna — így az idősebb Pintér —,' ha nyáron nem megyünk el aratni, csépelni, krumplit, kukoricát kapálni. Ha sok volt a hal. nem volt neki ára. Amikor meg agyon apadt a víz, hogy majdnem kiszáradt a folyó, nem akadt hal se hálóba, se horogra. Ma a szövetkezetben nem vagyunk kitéve a bizonyta­lanságnak. A" ví­zen já­rók a maguk boldogulására gyúrták masz­szív alapúvá szövetkezetü­ket Szegedtől Csongrádig. Két huzamban is volt vá­lasztott elnökhelyettes Pin­tér György, tartósabban egy­szer ügyvezető elnök, és most is vezetőségi tag. Mindannyiuknak jobb életet a szövetkezet teremtett. Jól keresnek, nem panaszkod­nak, de meg is dolgoznak ér­te. A hal után menni kell, „vallatni" a vizet, leszúrni és felszedni az irgalmatlanul sok varsát, közöttük ember­nél magasabbakat is. S ha azok megrakódnak szemét­tel, a víz nyálkás hordaléká­val, mázsányi súlyúak de ki kell rázni, mert máskép­pen nem búvik bele a hal. Máskor meg a húsz-hu­szonöt méteres hálókat sze­dik elő, és tanyát vetnek a vízen. Ehhez a munkához több ember kell egyszerre, mégis ketten birkóznak a fo­lyó medrét söprő szerszám­mal. Nagy hálójuk egyszer a fenéken tuskóba, gyökérbe akadt — vélték. Aztán csak engedett, „fölszakadt" a laf­toló háló. Akkor egy húzás­ra közel öt mázsa kecsege került partra. — Az ilyen nagy fogás már ritka — mondták. — Gyérül a hal, mert a sokféle ipari szennyezés, vízbe mo­sott vegyszer, miegyéb pusz­títja a Tisza élővilágát. A szerencse persze kedvez a halászoknak. Az utóbbi évek nagy vizei a Tiszán sok halat itt marasztottak, a hullámtéri kubikok kiönté­seiben pedig ott maradt a rengeteg ivadék, Meg is gya­rapodott a halállomány, pél­dául sok a ponty, ami az­előtt ritkaságszámba ment. Mire pontot tettünk a be­szélgetés végére, orrcsiklan­dó halászléillatot kapott föl a leheletnyi szél, és teregette szét a parton. A tanyabe­liek lassan ebédhez készü-

Next

/
Oldalképek
Tartalom