Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-13 / 163. szám

88 * Vasárnap, 1975. július é. Á megyei pártbízottság állásfoglalása (Folytatás a 3. oldalról.) ezer főt. A dolgozók 83 százaléka saját kezelésű, a többi vendéglátó egység által üzemeltetett konyhán étkezik. A szervezett üdültetés az elmúlt 4 év­ben összességében fejlődött A belföldi be­utalók száma 8,4 százalékkal emelkedett, a külföldi beutalók száma 3,8 százalékkal csökkent. A belföldi beutaltak száma 1970 —74. között 7344 főről 7960 főre növeke­dett A párt-, állami és társadalmi szervek munkája Megyénk pártszervezetei rendszeresen foglalkoznak az egészségügy- és szociálpo­litikánk helyzetével. A megyei pértszervek az elmúlt években behatóan foglalkoztak az egészségügyi és a szociális beruházások, az egészségügyi és a szociális intézmény­hálózat fejlesztése, valamint a szakember­ellátottság javításának feladataival. A szo­ciálpolitika, a szociális gondoskodás kü­lönböző helyi teendőit leginkább a községi és a termelőszövetkezeti pártszervek tár­gyalták meg. Erre késztette őket a közsé­gekben élő Idős emberek számának növe­kedése, a róluk való gondoskodás szükség­lete. A pártszervek és alapszervezetek megkülönböztetett figyelmet fordítanak az orvosok, az egészségügyi dolgozók körében folytatott politikai meggyőző munkára, rendszeres és átgondolt agitációs és pro­pagandatevékenységet lejtenek kl. Ennek eredménye, hogy megyénkben a vezető or­vosok jelentős része elvégezte a marxiz­mus—leninizmus esti egyetemet, vagy je­lenleg végzi. Különösen a népesedéspolitikai határo­zat megvalósításáért bontakozott ki sok­rétű munka. A pártszervezetek a népese­déspolitikai határozat céljainak megvaló­sítását igyekeznek társadalmi üggyé ten­ni. Sokoldalú felvilágosító munkát végez­nek a szocialista életfelfogás, a helyes szemlélet erősítése érdekében, az önző, kispolgári szemlélet visszaszorításáért. A párt egészségügy- és szociálpolitiká­jának megvalósításában kiemelkedő szere­pük van az egészségügyi intézmények pártszervezeteinek. Megyénkben 36 egész­ségügyi pártszervezetben közel 700 párttag tevékenykedik. Az orvosok 17 százaléka párttag. Javult a pártszervezetek munká­ja, fejlődött egészségügy- és szociálpoliti­kai tevékenységük, erősödött politikai fel­világosító és nevelőmunkájuk, káderpoli­tikái tevékenységük. Mindezek ellenére nem lehetünk elégedettek szemléletformá­ló munkájuk eredményeivel. A Szegedi Oorvostudományl Egyetemen pártbizottság működik, a hét alapszerve­zetben 338 párttag dolgozik, az összes dol­gozók és hallgatók mintegy 8 százaléka. Az Egészségügyi Minisztérium az új egészségügyi törvény alapján hozott ren­deletek és határozatok alkotásával, vala­mint a feladatok végrehajtásának rend­szeres ellenőrzésével segíti megyénk egészségügyi helyzetének fejlődését. Len­dületet adott az egészségügyünk szerveze­ti és tartalmi fejlesztéséhez á megyei ta­nács felkérése alapján végzett egészség­ügyi minisztériumi vizsgálat 1973-ban. A megyei tanács végrehajtó bizottsága en­nek alapján hozott határozatot az egész­ségügy továbbfejlesztésére, amelynek meg­valósítása folyamatban van. A tanácsok egészségügyi osztályai eredményesen dol­goznak. A Jövőben tovább kell folytatni az egészségügyi törvény realizálását. A megyei kórházat helyettesítő operatív bi­zottság sokoldalú munkát fejt ki. A szakszervezetek sokrétű szociálpoliti­kai és egészségügy-politikái tevékenységet folytatnak. Kiemelkedő a szerepük az Üdültetés szervezésében, a nyugdíjasokkal való foglalkozásban, a sokgyermekes csa­ládok helyzetének javításában, a különbö­ző szociálpolitikai és egészségügyi célokat szolgáló társadalmi akciók és kezdeménye­zések szervezésében. A Hazafias Népfront megyei és területi szervei rendszeresen szervezik és előkészítik a lakosság külön­böző csoportját az egészségügyi feladatok végrehajtására (népesedéspolitikai határo­zatok, egészségügyi törvény, családjogi törvény). Az egészségnevelési, felvilágosí­tási, társadalompolitikai tevékenység a Vöröskereszt-szervezetek minden munka­területét átfogó, alapvető feladatává vált. A KISZ Csongrád megyei bizottsága és a megyei úttörőelnökség és területi szervei évek óta munkaterv alapján végzik a gyermekek, fiatalok felkészítését az egész­séges életnormákra. A TIT megyei szer­vezete és területi egységei az egészségügy­gyei közösen eredményes munkát végez az egészségügyi felvilágosítás terén. A feladatokról Szocialista egészségügy- és szociálpoli­tikai feladatainkat pártunk XI. kongresz­szusa és a megyei pártértekezlet határoza­tai jelölik meg. A XI. kongresszus ki­mondta: „Az egészségügyi intézmények felújításával, bővítésével, felszerelésük korszerűsítésével a meglevő hálózat szer­vezettebb irányításával, az orvostudomány új eredményeinek alkalmazásával tovább javítjuk a betegségek megelőzését és a betegellátást. Fejleszteni kell az üzem­egészségügyi és az iskolaorvosi ellátást." A megyei pártértekezlet határozata fel­adatul adta, hogy „a párt-, a tanácsi és a tömegszervezeti munkában a társadalmi erők mozgósításával ta helyezzük előtérbe az egészségügyi, a szociális és a gyer­mekintézmények hálózatának bővítését". A következő ötéves terv alapvető fel­adata a tárgyi feltételek fejlesztése, kor­szerűsítése, különösen a fekvőbeteg-ellá­tásban. Feladatunk a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetem 410 ágyas új klinikai tömbjének megvalósítása, a kórházak re­konstrukciójának folytatása, a szociális- és intézményhálózat bővítése, a gyógyvizek és helyi gyógytényezők hasznosítására ké­szült megyei program megvalósításának megkezdése. A kórházi fekvőbeteg-ellátás fejlesztését az egyszerűbb és gyorsabban kivitelezhető megoldásokkal — kórházbővítésekkel, pa­vilonépítésekkel, épületek egészségügyi, szociális célokra történő átalakításával — szükséges megoldani. Tovább kell fejlesz­teni a baleseti, sebészeti, elmegyógyászati, reumatológiai, ortopéd- és a belgyógyásza­ti utókezelő osztályokat. , Alapvetően segíteni kell a gépműszeres gyógyeljárások alkalmazását az egészség­ügyi intézmények műszaki színvonalának növelésével, felszereltségük javításával. Szükséges a gyógyszertári központ és a gyógyszertárak forgalomhoz igazodó fej­lesztése. Feladatunk a gyermekintézmények — és főként a bölcsődék — korábbinál na­gyobb arányú fejlesztése. Arra kell töre­kedni, hogy a bölcsődék az óvodákkal együtt épüljenek. Szükséges a gyermek- és diákélelmezés jelentős fejlesztése. A közegészségügyi-járványügyi feladato­kat ellátó hálózat munkafeltételein szük­séges javítani. Szegeden új megyei köz­egészségügyi-járványügyi állomás építése indokolt Gondoskodni kell a munkások egészség­ügyi ellátásának további javításáról. Az érvényes irányszámoknak megfelelően kell továbbfejleszteni az üzemegészségügyi há­lózatot, különös gondot fordítva az üzemi dolgozók ellátására, a főfoglalkozású üze­mi orvosok állásának betöltésére és az üzemi-körzeti orvosi állások szervezésére. Az üzemi dolgozók egészségügyi ellátásá­hoz hasonlóan szükséges javítani a mező­gazdasági üzemek dolgozóinak egészség­ügyi helyzetét is. Ennek érdekében fokoz­zuk az üzemi, és az üzemen kívül működő egészségügyi szolgálat, valamint a köz­egészségügyi szervek munkamegosztását és együttműködését. Áz iskolás korú lakosság egészségügyi helyzetének javítása érdekében szükséges kidolgozni a szűrővizsgálatok távlati fej­lesztésének programját. Az ifjúság köré­ben fokozni kell az alkoholizmus elleni harcot a család, az iskola, valamint az illetékes állami és társadalmi szervek fel­világosító, nevelő munkájának növelésé­vel. Az Iskolaegészségügy területén a 14— 18 éves korúak ellátása még nem megol­dott. A jövőben a gyermekszakorvosok fel­adata a 0—14 évesek egészségügyi ellátása, s a felszabaduló iskolaorvosi órákat a ser­dülő korúak ellátására kell fordítani. Az egészségügyi szervezeti Irányítást úgy kell fejleszteni, hogy az elősegítse a hatékony, gazdaságos és ésszerű egészség­ügyi ellátást. Szervezeti tekintetben leg­fontosabb teendő az egészségügyi irányító szervek és intézmények közötti koordiná­lás erősítése. A megyei pártbizottság káderpolitikáról szóló határozatának megfelelően felada­tunk fejleszteni az egészségügy területén dolgozó káderek szakmai, ideológiai, poli­tikai és vezetésismereti felkészültségét, és munkájukat a káderpolitikai elvek szerint rendszeresen és sokoldalúan elemezni, ér­tékelni. Szükséges tovább javítani az orvosok és egészségügyi dolgozók etikai szemléletét és magatartását. A párt-, állami és társa­dalmi szervek fokozottabban kísérjék figye­lemmel és ellenőrizzék az etikai akció­program végrehajtását. Az intézetek veze­tői szerezzenek érvényt az etikai normák betartásának — az ellenőrzés, értékelés, elismerés, illetve elmarasztalás útján is. Nagy gondot kell fordítani az indokolt ká­dercserék helyes lebonyolítására, és az utánpótlás hivatástudatra nevelésére. A vezetőkkel szembeni hármas követelményt az eddiginél nagyobb mértékben meg kell követelni. Szükséges az egyetemen folyó oktató-nevelő munka továbbfejlesztése. A megyei pártbizottság feladatul adja, hogy a pártszervek rendszeresen tér­jenek vissza a határozatok megvalósításá­nak ellenőrzésére, és foglalkozzanak az egészségügy és a szociálpolitika pártfel­adataival. Szerepeljenek e kérdések a pártoktatás, a politikai vitakörök temati­kájában. A pártszervezetek ítégezzenek az egész lakosság körében sokoldalú egész­ségügy- és szociálpolitikai felvilágosító, tudat- és szemléletformáló munkát. Foly­tassanak határozott ideológiai, politikai harcot az idegen eszmei hatások, a kispol­gári mentalitás és a káderpolitikái elveket sértő magatartás ellen. A KISZ és az úttö­rőszövetség az ifjúság egészséges életmód­ra nevelésével foglalkozzon sokoldalúan. A megyei pártbizottság szükségesnek és fontosnak tartja, hogy a tanácsok, a szak­szervezetek, a Hazafias Népfront, a Vörös­kereszt, a TIT izétől szervei és aktivis­tái vállaljanak részt egészségügy- és szo­ciálpolitikánk eredményes megvalósításá­nak sokrétű feladataiból. A megyei pártbi­zottság felkéri e szervek vezető testületeit és aktivistáit, járuljanak hozzá az egész­ségügy- és szociálpolitikánk eredményei- ' nek továbbfolytatásához, problémáinak megoldásához. HETIK A FELSZABADULÁSI NEMZETKÖZI NÉPTANCFESZTIVAL MÁSODIK FOLK­LÓF.BEMUTATOJA AZ ÜJSZEGEDI SZABADTÉRI SZÍNPADON ESTE FÉL 8-KOR. A FESZTIVÁL KOREOGRÁFIAI VERSENYE A SZEGEDI NEMZETI SZÍN­HÁZBAN HÉTFŐN DÉLUTÁN 4 ÓRA­KOR. A XII. PEDAGÓGIAI NYÁRI EGYE­TEM MEGNYITÓJA AZ MTA BIOLÓ­GIAI KÖZPONTBAN HÉTFŐN DÉL­ELŐTT 9 ÓRAKOR. VASMŰVESSÉG. MŰVÉSZI KOVÁ­CSOLTVAS- ÉS LAKATOSMUNKÁK KIÁLLÍTÁSA A BARTÖK BÉLA MŰ­VELŐDÉSI KÖZPONTBAN JÜLIUS 31­IG. A MÓRA FERENC MŰZEUM ÁLLAN­DÓ KlALLlTASAL Vasművesség Héfaisztoszt, a görögök ko­vácsistenét és a magyar mes­terek kezemunkáját dicséri a Bartók Béla Művelődési Központ Vasművesség című kiállítása. A tűz és az em­beri munka ereje hozta lét­re azokat a művészi ková­csoltvas- és lakatosmunká­kat, melyek ezen a különös tárlaton láthatók. Az emberi erő, verejték, tiszta esztétikai érzék és lelemény ötvöződik a házoromdíszekben, ostya­sütőkben, kengyelekben, bé­lyegzőkben, zárakban, kul­csokban, vasládákban és a többi tárgy esetében. A ki­állított anyag jó részét az Iparművészeti Múzeum bo­csátotta rendelkezésre, má­sik részét a szegedi Móra Ferenc Múzeum raktáraiból válogatták. Az igazság az, hogy Kónya György 1900-ban készített, s a párizsi világkiállításon ezüstérmet nyert kétszárnyú, díszes vascsipkekapuján sze­rettem volna belépni erre a kiállításra. Sajnos, nem lett kész konzerválása — csak­úgy, mint a szép szegedi cé­géreknek —, így csak Typity János pontos, precíz rajzá­nak fotójáról lehet róla kép­zetünk. Typity szinte felbe­csülhetetlen értékű munkát végzett, és végez ma is az­zal, hogy nagy lelkesedéssel és hozzáértéssel gyűjti ösz­sze a szegedi vasművesség szép emlékeit. Eddig 265 rajz őrzi a szegedi műlaka­tosok rozsdásodó munkáit: kapukat, cégéreket, épület­díszeket, kerítéseket, orna­menseket. Közülük 36 rajz fotója teszi teljessé a mos­tani kiállítást. Az ünnepi hetek ritkaság­számba menő iparművészeti kiállítását dr. Juhász Antal néprajzkutató nyitotta meg színes, élvezetes beszédével. A kiállítás július 31-ig te­kinthető meg délelőtt 10-től délután 6 óráig. T. L. Kezdődnek a próbák adóm­színpadon Hat nappal az idei sza­badtéri játékok nyitánya előtt ma, vasárnap délután 4-től megkezdődnek a nagy­színpadi próbák a Dóm té­ren. Először statisztákat vá­logatnak: a Bánk bán, a Háry János, a Fidelio és a Peer Gynt előadásaihoz, a jelentkezőknek tehát ez az egyetlen alkalom áll rendel­kezésükre ahhoz, hogy köz­reműködő részesei lehesse­nek a játékok Idei előadásai­nak. A statisztaválogatást követően nagyszínpadra lép a Bánk bán stábja — fölte­hetően a késő esti órákig. Holnap nyit a nyári egyetem Több mint háromszáz ven­dége lesz a holnap, hétfőn kezdődő XII. TIT Pedagó­giai Nyári Egyetemnek. A jórészt gyakorló pedagógu­sokból toborzódó résztvevők a tíznapos programsorozaton ez alkalommal a pszichológia szerepével foglalkoznak az oktatási és nevelési folyamat hatékonyságának növelése érdekében. Az ünnepélyes megnyitóra a Magyar Tudo­mányos Akadémia Szegedi Biológiai Központjának elő­adótermében kerül sor hol­nap délelőtt 9 órakor. Az egyetem hallgatói előtt Sza­bó G.László, az MSZMP Sze­ged városi Bizottságának osztályvezetője tart előadást elsőként Szeged helye és szerepe az ország gazdasági és kulturális életében cím­mel. Az első szakmai elő­adás az időszerű pedagógiai problémákat és az oktatás­ügy fejlesztésének feladatait elemzi. Előadója dr. Lénárd Ferenc, a pszichológiai tudo­mányok doktora, főiskolai tanár. • A tíznapos előadás-soroza­ton a pszichológia és a pe­dagógia kiváló szakemberei ismertetik kutatásaik, mun­kájuk legfrissebb eredmé­nyeit. Tizennégy előadás hangzik el, mely felöleli a pszichológia és pedagógiai kapcsolatának szinte egész területét. A szakmai programokon kívül a nyári egyetem részt­vevőit színes és változatos program várja. Megismer­kednek Szeged városávál, megtekintik a dóm-színpa­don a Bánk bánt és a Má­jusjárást, kirándulnak aSze­lidi-tóhoz, s ellátogatnak az Ünnepi Hetek kiállításaira, tárlataira is. Huszonegy fórum A tanácskozási központok sikere Kilátó a várospolitikára, a vélemények kicserélésének és összecsapásának fóruma, alkalom Szeged kis és nagy gondjairól, örömeiről elbe­szélgetni. Szemébe mondhat­ja Alsóváros állampolgára. Újszeged lakosa a tanács­elnöknek vagy az építési osztályvezetőnek, ha nem ért egyet a fejlesztési ütemmeL Panaszkodhat a járdák, csa­tornák miatt, kérheti a se­gítséget, felajánlhatja a ma­gáét, ha társadalmi munká­ban gyorsan kiépíthető, meg­oldható, elvégezhető valami. A tanácskozási központok alig két év alatt megmutat­ták, alkalmasak arra, hogy helyet adjanak a városlakók közéleti szereplésére. Miként és hogyan? Huszonegy pontja van a városnak, ahol időről-időre összejöhet 100—300 ember, meghallgathatja, mint gon­dolkoznak a torony alatt, a Volánnál, az IKV-nál és mindazon helyeken, ahol a város életének szervezésébe valamilyen módon bekapcso­lódnak. Persze ez a találko­zás arra is alkalom, hogy megtudják a Volánnál, mi­képp vélekednek az újsze­gediek a körjárat megszün­tetéséről, vagy a Belváros­ban hogy látja el feladatait az IKV.« Az említett témák már szerepeltek az idei fó­rum programjában. Mindéh körzetet más és más kérdés érdekli. Tavaly a rókusiak leginkább arra voltak kí­váncsiak, mi lesz a lakóhe­lyük sorsa. Az idei fejlesz­tési tervet és a negyedik öt­éves terv teljesítéséről szó­ló beszámolót mind a 21 központban élénk figyelem­mel hallgatták. Az is termé­szetes, hogy Petőfitelepen, Ságváritelepen arra kérnek választ, mikor lesz városi ranghoz méltó vízellátásuk. A tanácskozási központok az várospolitikai kérdések mel­lett lehetőséget adnak egy­egy városrész gondjainak megvitatásához, alkalmat te­remtenek a közösségi és egyéni érdek összeütközésé­nek feloldásához. Többek között ezért is rendkívül nép­szerűek. Egy-egy fórum összehívá­sát nemcsak a tanács, a kör­zeti párt- és népfrontszervek, hanem a lakosság is kezde­ményezheti. Például most a tápéiak kérik a tanácstól, hogy vitassák meg kommu­nális gondjaikat. Könnyű vagy nehéz a közös hangot megtalálni? Móra városban, Odesszában, a tanácsnál, az IKV-nál és azt hiszem min­denütt azt szeretnék, hogy Szeged minél szebb, urbani­záltabb legyen. A fejleszté­si ütemet, az előzetes elkép­zeléseket, a tanácsnál már változtatták meg a fórumon elhangzott észrevételek mi­att. A lakosság érezheti, hogy aktív részese lehet — ha akar M — a várospolitiká­nak. Például legutóbb a központokban megvitatták a házkezelői szolgáltatásokról és a lakóházak rendjéről szóló rendelettervezetet. Az észrevételek nyomán a ter­vezet több pontját módosí­tották. Ezeken a megbeszé­léseken hangzott el például az is, hogy a lakóbizottsá­gok tekintélyét tovább kell növelni. Így szűkebb portá­jukban nagyobb rendet tud­nak tartani. A felszólalók önkritikusan azt is elismer­ték, hogy az állampolgárok­tól is függ, hogy a házban a lakóterületen tisztaság és rend legyen. Azt hihetnénk, ezek a fó­rumok úgy megszűrik a gon­dokat, problémákat, hogy azokból alig-alig jut az il­letékes tanácsi szerveknek. A beküldött kérések, pana­szok száma, az irathalmaz mennyisége azbnban nem csökkent. Magyarázata lehet ennek: amint növekszik az állami élet demokratizmusa, szaporodik az észrevételek száma. Az eltelt közel kétéves időszak elsősorban az útke­resésé volt. A jelentős po­litikai fórum tervszerű, fo­lyamatosabb működésének feltételeit azonban tovább szélesítik. Ennyi idő alatt is bebizonyosodott, hogy a ta­nácskozási központok a szo­cialista demokrácia kibonta­koztatásának kitűnő fóru­mai. Halász Miklós t

Next

/
Oldalképek
Tartalom