Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-09 / 159. szám

4 Szerda, 1975. július tt. Az NDK Akadémiája 275 éves Az NDK fővárosában, Ber- A hitleri fasizmus veresé-, a berlini Humboldt Egyete­Knben működő Német Tudo- ge után a Tudományos Aka- men tart előadást. A rákot mányos Akadémia ez év jú- démia a marxizmus—leniniz- és a szívműködési zavarokat Iiusában ünnepli alapílásá- mus szellemében bontakoz- kutató intézetek az új diag­nak 275. évfordulóját. Íme, tatta ki tevékenységét; a nosztikai és gyógyítóeljárá­fejlődése három évszázados Német Szocialista Egységpárt sok mellett átfogó megelőző történetének három dátuma: azzal a feladattal bízta meg, szűrővizsgálatokat végeztek 1700: Brandenburgi Tudo- hogy a „tudós társaságot" Berlin kerületeiben, mányos Társulás néven meg- kutató akadémiává változtas- ^ külföldi tudósok akik alapítják. 1946: A hitleri fa- sa. Az Akadémia köré üj in- az NDK Akadémiáját'felke­sizmus leverése után V. D. tézetek csoportosultak, s resjk tavaly például kö­Szokolovszkij szovjet marsall hozzácsatolták a mar megle- £el háromezren —, megelé­intézkedésére újból megnyit- vöket. gedéssel nyilatkoznak a Iá­ja kapuit. 1975: Az NDK Az Akadémia teljes tag- tottakról. Az NDK Tudomá­Tudományos Akadémiájához ságának körülbelül a fele — nyos Akadémiájának szintén 47 központi kutatóintézet és nyolcezer tudós, technikus, mintegy háromezer munka­kutatóhely tartozik, ahol 16 laboráns és más szakember .. „' „„, , ezer tudós, laboráns, tech- - Berlin 25 akadémiai in- tarsa vesz részt kulfoldl ta" nikus és más szakember tézetében dolgozik. Az Aka- nulmanyutakon, zömmel a dolgozik. démia körülbelül 150 tudósa Szovjetunióban. Ganz—Elektroszila Két nagy gyár együttműködése zába írok legtöbbször. Mar­ton Frigyessel együtt nagyon jól tudjuk, hogy ennyi em­berhez szólni; kivételes lehe­tőség, nagy felelősséget is Szinte minden újságíró­nak van egy kedveltebb vállalata, amelyet gyakrab­ban felkeres. Számomra a leningrádi villamosgépipari egyesülés, az Elektroszila ilyen vállalat. Egy alkalommal felhívott mérnök ismerősöm: — Jöjjön ki hozzánk. Üzembe lép a „milliomos". így nevezik a gyárban aa 1 millió kilowatt teljesít­ményű turbógenerátort. Ez mz első ilyen típusú ener­getikái berendezés az or­szágban. Alkalmazásával üzemi körülmények kö­zött kipróbálhatók az ilyen nagy teljesítményű turbóge­nerátorok. — Hogyan készült el Ilyen gyorsan a milliomos? Hi­szen csak néhány hónappal későbbre tervezték üzem­be helyezését? A leningrádi Elektroszila Vil lamosgépgyár. 3. műhely. Hid­rogenerátor szerelése lowatt teljesítményű, víz- váltakozva — Leningrádban hűtéses turbógenerátorok és Budapesten. A legutóbbi — Amikor az egyedi gép gyártásának elsajátításában. — ötödik — ülést 1974-ben, kialakításához kezdtünk —, Ugyanakkor örömmel fo- Leningrádban tartották, mondta beszélgető partne- gadják a magyar szakem- amelyen kijelölték az 1976— T ' íajÖ"dn,k- „ hogy berek segítségét. Ennek számos problémát keü még eredményeképpen a Szov­megoldanunk További ku- jetunióban elsőként oldot­tatásokat kellett volnafoly- uk meg a trópusi kivi. 1980. évek tudományos­műszaki együttműködés út­jait. Több alkalommal !s meg­— Hogyan fogalmazná meg tehát a Rádió Kabarészínhá­zának feladatát és szerepét? — A Kabarészínház fenn­állása óta fő céljának te­kinti, hogy társadalmi és politikai életünk aktuális tatai, költséges modelleket telű villamosgépek gyár- fordult a leningrádi gyár­építeni, stb. A magyar ne- Hasznosnak bizonyult ban Wallenstein hezgépipan szakemberekhez tasat" "asznosnaK oizonyuu fnreómotorok fordultunk. egy sor technológiai fo­A budapesti Ganz-gyár ta- lyamat megszervezésének, a pasztalatai igen hasznosnak termelésirányításnak stb. a bizonyultak számunkra. Ter- , , , , vezőink figyelembe vették, tanulmányozása is a ma­hogy a magyar kollégáik gyar üzemben, már foglalkoztak hasonló kérdéssel, igaz, kisebb tur­bógenerátorokkal latban. A műszaki Az integrációs folyama­tok, a KGST-tagországok. kapcso- érdekeltsége az energetikai számi- gépipar műszaki fejlesztésé­tásokból kiderült, hogy bát- ben, a két gyár kollektívá­ran támaszkodhatunk ba- ja elé új feladatokat jelölt rátáink ismereteire. Így si- ki. A két vállalat vezetői került Időt, munkát és költ- megállapodtak a rendsze­séget megtakarítanunk. res kapcsolatban, a távlati A két világszerte ismert tudományos-műszaki együtt­villamosgépipari üzem al- működésben. Ennek a tör­kotó együttműködésére szá- zse az Egyesített Tudomá­mos példát találhatunk. A I több mint húsz éve folyó kö- már ötször zös munka gyümölcsözőnek bizonyult A magyar szakemberek az első évben nagy érdek­lődéssel tanulmányozták a termelést az Elektroszilá­ban. Hamarosan szovjet ven­dégek látogattak Budapest­re. Később az egyik lenin­grádi mérnök elmondta; — A Ganzról nagyon keveset tudtunk. Nem is titkolom, kétkedtünk utunk hasznosságában. A két vál­lalat termékei ugyanis kü­lönböznek egymástól, mű­szaki hagyományaik is el­térőek, érdeklődésünk való­színűleg csak kevés pon­ton találkozik. Tévedtünk. Lapozzunk kapcsolataik históriájának könyvébe. Az Elektroszila átadta a Ganznak az 50 ezer —I 150 ezer kilowatt teljesít­ményű turbógenerátorok teljes műszaki dokumen­tációját, a villamosgépek számítási módszertanát stb. Ez lehetővé tette, hogy a magyar szakemberek vi­szonylag rövid idő alatt bevezessék az új gépek gyártását. Az Elektroszila szakem­berei segítettek magyar kol­légáiknak a -00 ezer lá­nyos-Műszaki Tanács, amely ülésezett —, Mihály, a forgómotorok főtervező­je. Az Elektroszila és a Ganz közötti műszaki együttműködés eredménye­it értékelve az Elektroszi­la üzemi lapjában irta: „A két gyár műszaki együttműködésében az in­formáció és tapasztalat­csere legkedvezőbb formái alakultak ki, amelyek ra­gyogó eredményekhez ve­zettek és barátságunkat erősítették. Ilyen jellegű kapcsolatok csak a szocialis­ta országok üzemei és kol­lektívái között alakulhat­nak ki." A. NyepomnyáscsiJ, az APN tudósítója A ringlispíltől a politikai kabaréig Igazi nyári attrakció volt rieté.) Itt tanulta és művel- Dajbukát Ilona, Mészáros Agi Szilágyi György Ringlispil te évekig a szórakoztatás leg- és Tolnay Klári is. című dokumentumműsora, különbözőbb műfajait: a — ön, aki művelte már a amit júniusban sugárzott a cirkusztól a varietéig, s a re- szórakoztató műfajok mind­Kossuth Rádió. vütől a kabaréig. Volt titkár egyikét; a bohóctréfától a A népszerű rádiószerkesztő és dranaturg, művészeti ve- humoreszkig, a Rádió szer­és kabarészerző; a szórakoz- zető és igazgató. kesztőjeként mit ír legszíve­tatás sokműfajú mestere, ezt — Nem zavarta soha az a sebben? a műsorát is, mint az első vi- szemlélet, amely lekezeli a — A Rádió Kabarészínhá­lágháború, a Tanácsköztár- népszórakoztató műfajokat? saság, a gazdasági válság és — Sosem zavart. Miért jár­a Horthy-korszak történetét, jak én sértetten a világban, saját sajtógyűjteményéből ál- amikor milliók szeretik a látottá össze. Maga válogatta könnyű műfajt? A revüt ^ ^ ^ _ a műsor zenéjét is, és sike- sajnálom; az ötvenes évek ébreszt az emberben. Mond­rült elkerünie a műfaj ösz- kultúrpolitikájának hibájául hatnám úgy is: a kabaré, a szes sablonját, még az „Ujjé rovom fel a műfaj megszün- demokratizmus fokmérője, a Ligetben nagyszerű" című tetését. Kevesebb szín maradt Ma már milliókat érintő dalt is kihagyta a produk- a palettán. Szerintem a vi- problémákat tárgyalunk, rá­cióból. lágvárossá fejlődött Budapes- gen túlléptünk a hagyomá­— A műsornak — amelyet ten hiányzik egy revuszín- nyos kaban§ Szűk világán, Bozó László rendezett — ház, ami szinte a világ va- társadalmi és publicisztikai azért adtam a Ringlispíl cí- lamennyi nagy városában műfajjá alakultunk. Nem le­met, mert a háború után működik. bet) és nem is akarunk sem­csak a ringlispil maradt meg — Milyen különbséget lát mit elhallgatni; az emberek épen a Ligetben. Annak a a felszabadulas utáni idők és a kabaréban találkozni akar­zenéje szólalt meg először a a jelenkori szórakoztatás kö- minden jelenséggel, and harcok utáni csöndben, a zött? foglalkoztatja őket. csonka fák alatt... A bódé- — Régebben nem volt eny­várost, a mutatványos bódék nyire elszigetelt a műfaj, falait — Ifjúságunk illúziói- Legrangosabb íróink is szí­val együtt — az ötvenes évek vesen írtak a könnyű mű­elején szétverte a csákány. faj számára humoros műve­Szilágyi Györgyhöz nem- ket, jeleneteket, tréfákat, csak azért áll közel a vursli, Dobozy Imre, Goda Gábor, mert Zuglóban, a Liget szom- Gyárfás Miklós, Heltai Je­szédságában nőtt fel, hanem nő, Kellér Andor ls írt pél- kérdéseivel foglalkozzék. Ez mert 1949-ben, az államosí- dául a Kamara Varietének, s azt jelenti, hogy színházunk tás után, igen fiatalon kez- egyik műsorunk zenéjét Wei- műfaji lehetőségeivel, htt­dett tevékenykedni a Főváro- ner Leó szerezte. A műfaj mórral, szatirikus éllel bf­si Népszórakoztató Intézmé- rangját jelezte még, hogy ráljuk életünk visszásságait, nyekben (Városi Színház, Rózsahegyi Kálmán, a Nem- az embereket bosszantó hi­Royal Revü Varieté, Kamara zeti Színház örökös tagja, bákat, a szocializmustól ide­Varieté, Fővárosi Nagycir- szívesen szerződött a varieté- Sen életvitel jelenségeit kusz, Népvarieté, Liliputi Va- be, valamint Bilicsi Tivadar, • Ő. É. Szentenciák júliusról Pa év hetedik hónapját, a A hazai megfigyelésekre április 5. A Vince-napi 31 napos júliust Julius alapozott százéves naptár gula pedig így szóli Caesarról nevezték el. A szerint: harmadikáig hűvös nagy római hadvezér és ál- van, negyedikén és ötödikén lamférfi ebben a hónapban meleg, hatodikán hűvös, 7-e Gabonával a pajta, s csflr, született. <5 hajtotta végre és 18-a között szép, derült Mihály így JÓ. édes bort szűr. az első nagy naptárreformot idő, tizenkilencedikén borult, (Tehát Mihály-napkor, szép­vezette be a Julián-naptárt, húsztól huszonháromig ziva- tember 29-én jól sikerül a amelyen mostani naptárunk taros esők, azután hűvös. szüret) rendszere is alapszik. „,Dm,nr rMf„,á! Július 22.1 Magdolna nap­A hónap magyar elnevezé- A magyar nep regulái ju- „ ha t-szta ^ id6 _ Kj sei: Oroszlán hava, Nyárhó, liusra: július 2.: „Ha Sarlós ha es6s _ ártalmas. (Tudni­valamint Szent Jakab hava. Boldogasszony napján esik, illik az aratásra.) Július egyébként az év Sokáig tart, vagy negyven Július 25.1 Szent Jakab legmelegebb hónapja a nya- j „ (Az újabb tárak napja éjszaka, ha tiszta, jó ralas fő idénye, atlaghomer- .... , ... . , hrkóe lészen a kertekben ha séklete 21 fok fölött van. A július másodikán az Ottó, Ja^jg? szenved a jó hónap folyamán a nappalok Ottokár nevet tüntetik fel a djd mogyoró. A hangyák hossza 54 perccel fogy, azaz protestáns naptár alapján; és güzük, ha nagy halmot az első napon 15 óra 55 perc megtörtént ugyanis az év hordanak, hideg esztendőt telik el napkeltétől napnyug- napjainak újrafelosztása, várj. táig, az utolsón pedig már minthogy régen akadt olyan Július 26-ára, Anna-napra csak 15 óra 1 perc. Ha az egyén, akinek öt-hat név- nem vonatkozik népi regula, időjárás éppen nincs szeszé- napja is volt, megint mások- mégis jeles nap ezi ekkor lyes kedvében, akkor július- nak egy sem.) rendezik nálunk az Anna­ban van a legtöbb napsüté- Július 19-e, Vince napja is bálokat. Az Idei füredi An­ses óra az év hónapjai kö- „átalakult" Emília-nappá, a na-bál lesz sorrendben a zött, átlagosan 9 óra napon- Vincéknek így is maradt két 150., s a felszabadulás óta a ta. névnapjuk, január 22. és tizenötödik. Tóth Béla: SZEGED IR m mm SELO 47. így is csodásan juttatta kifejezésre a szegedi munkásság fővárosi munkástestvéreivel való szo­lidaritását. Ilyen munkástömeget még nem lát­tak együtt Szegeden. Mintegy 5000 főnyi tömeg vonult föl Szeged utcáin, a Mikszáth Kálmán-utca, Párisi körút, Kossuth Lajos-sugárúton végig, ahonnan a Bás­tya-, Iskola-, Jókai- és a Kárász utcán át a Klauzál-térre vonultak, a Kossuth-szobor elé, ahol Pálfi János, Ábrahám Mátyás és Varsandán László intéztek lelkesítő beszédeket a tömeghez. A szegedi demonstráló munkásság igazán tisz­teletet parancsoló érettségről és fegyelmezettség­ről tett tanúságot. Sehol egy parányi látszata a rendzavarásnak, teljes rend és békesség. A nagy számban kirendelt rendőrségnek semmi dolga, igaz, és ez dicséretükre legyen mondva, nem is provokálták a rendzavarást. A Kárász-utcai kereskedők félelme teljesen alaptalan volt. Egész fölösleges volt a Kárász­utcai kereskedők óvatossága, mellyel igen gro­teszk látványosságot szereztek a sétáló publi­kumnak. Mikor a menet üzleteik felé közeledett, sietve lehúztak a kirakalredonyöket A linóié-. um-üzletes pedig, aki nem húzatta le a vasre­dőnyt, piros viaszos vászon lepedőt feszített ki, melyre gombostűvel nagyobb plakátot tűzött, ez­zel a fölírással: ZÁRVA! Éljenek a szocialisták! Közben, mikor látták, hogy a hatalmas tömeg mily imponáló nyugalmat tanúsít és hogy eszük ágában sincs kirakatokat zúzni és kocsikat föl­borítani, akkor már bátorságot vettek maguk­nak a járda szélére állni, ahonnan csodálkozva nevetgélve nézték a kiáltozó, lelkes tömeget. A tömeget és benne az egyeseket, a rongyosokat, a kopottakat, a kiéhezetteket, amilyenek így együtt látva ezer és ezernyi számban, igazán megrázó. És nem csoda, ha talán kissé komikusnak talál­ták ezt a jelenséget. Hát hogyne, — mikor 5000 ember, 5000 kiéhezett, rosszul öltözött proletár, akik nehéz napi robotban görnyednek, akiknek az élet örömeiből alig jutott valami, akik szí­vükben, minden ízükben elkeseredve tüntetnek, sztrájkolnak és csak kiáltoznak. Jelszavakat, jo­gokat hangoztatnak és elkeseredetten tekintenek körül a jól öltözöttekre — és csak mennek szé­pen, lassan, békésen! Ennyi önuralomra, ennyi fegyelmezettségre büszke lehet Szeged el nem is­mert, lenézett, lealázott munkássága. Ugyanott, május 24-én: Politika. Bali Mihály örülhet csak annak, ami ma az ország parlamentjében történt. A mai naptól fogva már nem ő az utolsó államhivatal­nok: Tisza István az, akit a magyar parlamenti-. rizmus kivégzésére, az általános titkos választói jog megfojtására, a szabadság-eszméknek karó­bahúzására, a pribékek hóhérrá választottak. Senki se gondoja többé, hogy a népakaratnak csak egy foszlánya is lengedez abban a zsebken­dőben, a mellyel Tisza István fogja betakarni az ország jussáért küzdött parlamenti ellenállás el­torzult vonásait; ne szégyelje senki, hogy undor, gyűlölet és megvetés lepi el a szívét, ha ezt a nevet hallja és undorító politikai munkájába te­kint. Végképpen nem győzedelmeskedhetik Tisza István, az bizonyos, és a nép igaza borzasztóan fog diadalt ülni egykor fölötte; de gyermekeink már az ő nevének gyűlöletében fognak felnőni és ha a történelem legrosszabbjairól történik em­lítés: Tisza István az első három között lesz. Spenót-bakterekbSl sajtórendőr. Zöldhajtókás fináncok járják be a trafikokat és arra kénysze­rítik a tulajdonosokat, hogy az ellenzéki lapokat ne árusítsák. S ha mégis tennék, azzal fenyege­tik meg őket, hogy elvonják tőlük a trafik-enge­délyt. Íme, új faktorok a magyar alkotmányban és egy új fogás azoktól, kik az ellenzéki véle­mény elfojtásától remélik bűnük expiálását. A zöldhajtókás fináncok, akik eddig szemfüles ügyességgel mentek a szagra, ezentúl az ellen­zéki lapok egyes példányait fogják kutatni és bűnlajstromot vezetnek azokról a trafikosokról, akik a szigorú tilalom ellenére is árusítani me­rik a kormány bűnös politikáját támadó lapokat (Folytatjuk*

Next

/
Oldalképek
Tartalom