Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-09 / 159. szám

4 Szerda, 1975. július tt. Takarék­szövetkezet alakult Kisteleken A mezőgazdasági és ipari termelőszövetkezetek, az ál­talános fogyasztási és érté­kesítő szövetkezet, vala­mint a lakásépítő és fenn­tartó szövetkezet mellett Kis­telek nagyközségben közel 500 taggal a Nemzetközi Szö­vetkezeti Nap ünnepségeinek idején megalakult a takarék­szövetkezet is. A megyében 1956-tól kezd­ve jöttek létre a „falusi ban­kok".. Jelenleg, a több mint 43 ezer takarékszövetkezeti tag betétállománya megköze­lítette a félmilliárd forintot, s tavaly 105 millió forint kü­lönböző kölcsön segítette a tagok termelő tevékenységét, áruvásárlásait és építkezéseit A takarékszövetkezet gaz­dája a tagság, amely így közvetlenebbül juthat kölcsö­nökhöz, vagy saját pénzinté­zetében gyarapíthatja meg­takarításait. Ez az igazság késztette a kistelekieket is arra az elhatározásra, hogy — bár a nagyközségben OTP-fiók is működik — sa­ját takarékszövetkezetet hoz­zanak létre. A nagy múlttal és jó hír­névvel rendelkező kisteleki Egység ÁFÉSZ dolgozói, ve­zetői, szocialista brigádjai kezdték meg a tagszervezést — ez volt a kongresszusi ver­senyvállalásuk egyik fontos pontja —, s azt pár hónap alatt sikerre is vitték. Az alapítók elfogadták alapszabályukat, megválasz­tották vezető testületeiket: az igazgatóságot, felügyelő bizottságot és a vizsgáló bi­zottságot. A takarékszövetke­zetnek az ÁFÉSZ bocsátotta rendelkezésére a működéshez szükséges üzlethelyiségeket, amelyekben hamarosan el­kezdődhet a munka, a kis­teleki takarékszövetkezeti ta­gok, a lakosság szolgálatára. Az alapító tagok részjegy­zéseikkel, befizetéseikkel vetették meg az alapját en­nek a hasznos tevékenység­nek, s elhatározták, hogy to­vábbi tagok szervezésével te­szik naggyá, erőssé szövet­kezetüket. K. J. Nyári kalauz Hangversenyek SZEGEDI ÜNNEPI HETEK 1975 Miként a szabadtéri játé- Wandersteene kontratenor­kok két színházi évadot, a ját — augusztus 4-én, este nyári hangversenyek két fii- 8-tól. Előzőleg szovjet együt­harmóniai szezont kötnek tes, Barokk quintett mutat­össze, így lényegében hosszú kőzik be július 22-én, majd évek óta nincs holt idény két nappal később Geren­Szeged színházi és zenei éle- csér Ferenc és Szalai József tében. cimbalomművészek lépnek Az idei program fele le- itt pódiumra. A könnyűze­zajlott, hátra van még Ella nei hangversenyek otthona István és Kárpáti József be- az Üjszegedi Szabadtéri mutatkozása, július 28-án, Színpad ahol a kozelmult­illetve augusztus 18-án, este ban hallott Locomotív GT 8-tóL Ez utóbbi koncert ven- után legközelebb julius 29­dégegyüttese a világhírű lip- én tartanak műsort a Ber­csei Gewandhaus kórusa. Qendi együttes föllépesevel. Lipcsében az 1781 óta ren- Szeged híres város címmel JUBILEUMI DÉL-ALFÖL- dezett bérleti koncerteket magyar népdal- és notaest Dl TÁRLAT A MÓRA FE- nevezték első helyszínéről, a lesz augusztus 6-an és 12­RENC MÜZEUM HORVÁTH posztós céh házáról Gewand- én, ugyancsak este 8-toI Ha MIHÁLY UTCAI KÉPTÁ- haus-koncerteknek, dirigen- esik az eso, masnap tartjak RÁBÁN, JÜLIUS 14-IG. sei között találjuk Men- az üjszegedi műsorokat. Ha­A MÓRA FERENC MŰ- delssohnt, Furtwdnglert és gyomanyos programja aSze­ZEUM ÁLLANDÓ KIÁLLl- Bruno Waltert. A városi ta- gedi Ünnepi Heteknek a ter­TÁSAI: HUNOK, AVAROK, nácsház kőbezárt udvarán zene: julius 27-én a szegedi MAGYAROK; A TISZA az utca zaja nem zavarja a munkásőrség zenekara, au­ÉLÖVILÁGA; SZEGEDI Muzsikáló udvar kamaraest- gusztus 10-én és 17-én a hód­NÉPÉLET; SZEGED AZ jelt, ahol a Collegium Musi- honvédzene­IRODALOMBAN; SZEGEDI cum vendégművészeként új- mezovasarhelyi nonvedzene GALÉRIA; KŐOLAJ ÉS ra hallhatjuk Szegeden a kar játszik a Széchenyi té­FÖLDGÁZ. különleges adottságú Seger ren, délelőtt 11 órától. Iván Sokol orgonaestje Bármily furcsán hangzik, nikai bravúrok sorozatával tos és hatásos fortékat ke­az időjárás kegyeibe fogad- lepte meg hallgatóságát reste. És tegyük hozzá, ta­ta hétfő estére a dómkon- Bach e-moll fúgájában; lálta is meg: Vincent Lu­certet. Mert az eső nemcsak Mendelssohn VI. szonátajá- beck (XVII—XVIII. századi a kinti színházat mossa el nak ökonomikusán tagolt, északnémet mester) E-dúr kegyetlenül, de befolyásolja kecsesen kirakott variációi prejM(jtumában, kiváltképp az orgonát is (miként leg- mint megannyi gyöngyszem, akkor­utóbb Lehotka Gábor egyéb- mit dekoratív nyakláncra Pedig annak széles akkor ként kitűnő koncertjén). S fűznek, váltak láthatóvá já- dókban hömpölygő fúgaja­ha már az úgynevezett kül- tékában. Gondoskodott új- ban, nem beszélve a pompá­ső körülményeknél tartunk, donságról is. A fiatal kassai zatog befejezést kínáló Fi­az orgonahangversenyek komponista, Josef Podrocky: , ... annyiban különböznek még Partita regenschoricája ősi natrol> t rancK nagy epu" más termi koncertektől, szlovák és magyar dallamo- ményű alkotasának impo­hogy a vendégművész telje- kat bontott ki; Tades Salvá- záns tolmácsolásáról. sítményét jelentősen mégha- nak, a pozsonyi tévé szer­tározza: a rendelkezésére álló kesztőjének Rapszódia ja pe­rövid idő alatt, míg bepró- dig a Te Deum egyházi dal­bál, milyen mértékben is- lámát variálta modern hang­meri ki a hangszert, adott szerelésben, az eredeti dal­esetben miként tud alkal- lam alázatos hangulatával mazkodni hozzá. Vagyis, si- nem ellenkező, szorongásos, kere nem feltétlenül és ki- hasító, riadt disszonanciák­záróiéig művészi képességei- kai. Már a Podrocky-mű té­nek, pillanatnyi diszpozíció- teleiből, majd a Bach-pre­jának függvénye, mint álta- ludium megszólaltatásakor Iában. hiányoltuk a poézist, illetve Iván Sokol, a csehszlovák a „nagy koncert" kontraszt­filharmónia szólistája, euró- jait, ami minden bizonnyal pai versenyek díjnyertese, abból fakad, hogy Iván So­mindenekelőtt virtuóz játé- kol a számára ismeretlen kával keltett föltűnést. Tech- hangszeren elsősorban abiz­N. I. Visszhang Most nem a természet tihanyi csodájáról van szó, Azt már megénekelték nagy költőink, hitetlenkedtünk vele szemben valamennyien, magyar és nem magyar turisták. Ismerjük. A visszhang prózaibb kiviteléről akarok én most szólni, s az egész gondolatnak nem is a hang a lényege. Mert miről is akadt tollhegyemre a téma? Az ABC-áruliáz melletti szemétgyűjtő tartály­ról. Vagy ahogy nevezni kell mostanában: konténer. Van neki a tetején négy, fölfelé nyitható ajtaja. Az egészet valami fémből csinálták, gondolom, a tisztán tarthatóság céljából. Namármost. Arra lehetnénk fi­gyelmesek, mi, felnőttek, hogy valakik csapkodják en­nek a fémtartálynak az ajtóit. Mind a négyet. Egyszer­re és felváltva. Visszhangzik a hatalmas betonketre­cek között a csattogás, de nem figyelünk oda. Pedig érdemes lenne. Gyermekek kedvenc játéka a szemét­gyűjtő, ők csapkodják a fedelét. Borzasztó jó játék. Föl lehet nyitni az ajtaját, s bele is tudnak mászni. Négy-ötévesek, akiknek nem engednek otthon megenni egy szem mosatlan gyümöl­csöt. Akiknek kötelező szappannal és meleg vízzel ke­zet csutakolni evés előtt. Akiknek nem szabad az autóbusz ablakán agyon nyomni egy-egy szúnyogot. Akiket a széltől is óvunk. A gyerekek. Roppant élvezik a szemétgyűjtőt. Természetesen saját szüleik felügye­lete nélkül. A szemétgyűjtőben rothadt zöldségfélék, törött üvegek, s ki tudja, mi a jó ég van. Azzal együtt óriá­si élmény belebújni. Föl az egyik ajtaját, zsupsz, a mé­lyére, le az ajtót. Addigra ott van legalább még két gyerek, gondosan rátelepednek az ajtóra, nem lehet ám kijönni belőle. Csak úgy, ukmukfukk? Hogyne! Belül­ről nyitogatni kell. Egy kicsit fölemelni az ajtót, hogy a kívül rekedt pajtások abban a pillanatban vissza­nyomhassák. Hogy ott maradt a belül bújó ujjacskája? Azzal ki törődik? Aki az ajtót tapossa, annak sincs több esze, mint aki bentről nyitogatja. Meg a fémnek se. Ami közészorul, azt összenyomja, bevágja. Az uj­jacskái. Ez a szemétgyűjtő az ABC-áruház mellett van. Rengeteg felnőtt járkál körülötte. Némán. Még egyet­len asszonyt se láttam, aki elhívta volna onnan a gye­rekeket, óvta volna őket a fertőzés veszélyétől, s a bal­esettől. Egyszer egy idősebb, munkaköpenyes nő kö­zéjük csapott. Mondta-rakta, hogy ez nem játék, men­jenek hintázni, labdázni, homokozni. Nem tetszett. Senkinek. Anyu, rám szólt a néni! Anyu!! Azt mondta a néni, hogy kikapok! S a munkaköpenyes asszony csöndben visszament a boltba. Nem akarta végighall­gatni az anyukák szóáradatát: miért bántja az én gyerekemet? Az a sok-sok felnőtt, aki nézi ezt a veszélyes já­tékot, miért nem szól? Mert nem az ö gyereke? Egy­szer az övé is odamehet. Betegséget szerezhet, vagy balesetnek lesz kitéve. S akkor mit mond? Azt, hogy miért nem szóltak a felnőttek? Nekik legalább több eszük lehetne. Bálint Ibolya fl gépipar teljesítette első féléves feladatait A kohó- és gépipar, az elő- 1975 első hat hónapjában zetes adatok szerint általá- tovább javult a belkereske­ban teljesítette első félévi delmi ellátás, bár néhány feladatait - mondotta az termékcS0p0rtb61 ellátási ne­MTI munkatársának adott , „ , nyilatkozatában Kiss Ernő hezsegek vannak. Tovabbra kohó- és gépipari miniszter- sem tudják kielégíteni a helyettes. megnövekedett igényeket né­A termelésben kiemelkedő hány villamosszerelési cikk­eredményeket értek el a hír- bői, radiátorokból, zománc­adástechnikai iparban és a edényekből és forróvíz­közlekedési eszközök gyártá- tárolókból. E cikkek terme­sában. Magasabb eredmé- lése ugyan jelentősen növé­nyükét a gépipari vállalatok kedett az év első felében, de azonos létszámmal, a terme- a lakosság igénye ennél na­lékenység jelentős növelésé- gyobb ütemben nőtt. Ugyan­vei érték eL akkor igény szerinti, jó az A szocialista országokba ellátás például a híradás­irányuló export az éves terv- technikai cikkekből. Rádió­nek megfelelő ütemben ala- ból majdnem kétszer annyit kult az év első felében. A szállítottak belföldre, mint a legnagyobb vásárlók közé múlt év első felében, és té­továbbra is a Szovjetunió, az levízióból is 14—15 százalék­NDK és Csehszlovákia tartó- kai nőtt a termelés. Hűtő­zik. Harmincöt százalékkal szekrényből 9 százalékkal, növekedett a gépipar tőkés zár- és lakatáruból 11 szá­kivitele. zalékkal adott többet a ke­A kohászat az év első fe- reskedelemnek a gépipar, lében néhány területen to- mint tavaly ilyenkor. Mind­vábbra sem tudta kielégíte- ezek mellett az iparágak na­ni az igényeket. A tőkés ex- gyobb választékot is biztosi­portterv első félévi részét tottak, jó néhány új gyárt­sem sikerült teljesíteni, mánnyal gazdagodott a piac.1 Színes rádióműsor fiataloknak Zenei, irodalmi, aktuális politikai műsorokkal igyek­szik a következő hetekben, hónapokban, színesebbé ten­ni a legifjabb hallgatók va­kációját a Magyar Rádió. Július 21-én, a nők éve kap­csán „női" pol-presszót hall­hatunk, Ipper Pál vezetésé­vel. Az ifjúsági randevúk augusztusban a szakmunkás­tanulók gondjaival, problé­máival foglalkoznak. A Verne-évforduló alkal­mából Zoltán Péternek az író életét bemutató soroza­tát is műsorra tűzik. A 20— 25 perces jelenetek Verne életének egy-egy forduló­pontját, egy-egy ismertebb regénye megírásának körül­ményeit tárják fel. A Jókai­évforduló jegyében az Egy magyar nábob, illetve a Kár­páti Zoltán — a reformkor társadalmát bemutató két nagy regény — dramatizált változatát ismétlik meg. Július 20-án kezdődik az Andersen, a nagy mesemon­dó című sorozat, a 100 esz­tendeje elhunyt meseíró mű­veiből. Új rovatokkal bővül jú­liusban és augusztusban a Napraforgá Gyulán Romániai magyar író műve a várszínházban A gyulai várszínház olyan ről már az elmúlt évben Halvány, erőtlen az alakítás drámaíró tolmácsolására vál- megbizonyosodhattunk. Szá- sa> miként Sunyovszky Szil­lalkozott az idén, akinek be- raz György drámáját, A Via és Máriáss Melinda is mutatása a magyarországi nagyszerű halált mindvégig csak dekoratív jelenség. Né­néző számára valóban „be- feszült drámai légkörben ál- hányan viszont igen közel mutatás". A kiemelkedő esz- lította színpadra. Ezúttal a álltak a szerző szándékához: széírói teljesítményeiről is- „tragigroteszk stílussal" kí- Kézdy György (Carillo ka­mert: Veress Dániel legjobb sérlezett, minden bizonnyal nonok), Huszár László (Jó­színpadi műve, a romániai azért, mert Zsigmond figu- sika kancellár) és Szalay magyar dráma „új hullámé- rájában, sorsában, tragikomi- Edit (velencei kurtizán) nak" jelentős alkotása a kus elemeket fedezett fel. Az XVI. század Erdélyének bel- elgondolás tehát aligha ne- Hogy milyen vegyes be-f ső zűrzavarait idézi fel. A vezhető alapjában helytelen- nyomást kelt az előadás, leg­mű azonban jóval több az nek. Azon lehet vitatkozni, j°bban akkor tűnik föl, ha erdélyi fejedelemség rene- hogy ez a játékstílus éppen egymás mellé állítjuk a fe­szánsz intrikákkal bonyolított ennél a drámánál alkalmaz- jedelmi tanács tagjainak és kisvilágának illusztrációjá- ható-e. Véleményünk szerint a felkelőknek a jeleneteit, nál. Veress Dániel a valósá- nem. Hogy mennyire nem, A? erdélyi_ főurakat alakitó gos történelmi eseményekben maga az előadás bizonyítja. Bíeskey Károly, Pákozdy Já­a zsarnokság ábrázolásának Amit a színpadon látunk, á nos> Gálfy László, Körösztös lehetőségét, Báthory Zsig- groteszk helyett a bohózat István és Bángyörgyi Károly mond alakjában „a hibás felé billen, s akarva, akarat- valóban történelmi drámát lángész jellemrajzát" látta lanul a tragédiát, „a pusztu­meg. Németh László, kinek lás szélére sodort ország" korai történelmi drámái kő- tragédiáját is bagatellizálja, zé egy Báthory is tartozott A „véres farsangból" több­volna, évekig vívódott „a nyíré csak a farsangot lát­történelmi idegenség s az al- juk. Pedig Zsigmond uralma: kati gyengeség" ábrázolásával, „farsang a nagyúrnak, vér- tribun, hadnagy, havasi fa­(Németh László: Az én Bá- vesztés a népnek!" döntő, jobbágy fölkelő, elsze­thory Zsigmondom; Tiszatáj, . „ ... , _ , , gényedett lófő) jelennek meg 1971.) - Németh László el- , -A szerepIok kofG1 igen ke; a színpadon? A mű szellemé­hagyott témáinak egyikét fogal.m? a ^ű től idegen betétek nem rit­„méltó toll vitte közönség ™ndamvalojaról. lg- kán bohóckodássá, olcsó elé". Istvarí Zsigmond-alaki- szeilemeskedéssé válnak Ezt tasa az eloadas egyetlen ki- a szerencsésnek semmikén Amit látunk, mégsem jó. emelkedő színészi munkája, pen nem nevezető öTtet az Olyannyira, hogy amíg el (De egyseget o sem lopha- utójáték előtti jelenet (a fel­nem olvassuk az 1973-ban tott abba az előadásba, ami kelők — a keresztre feszítés kötetben is megjelent drá- maga sem egységes.) Játéká- el°tt — levetik bohócruháju­mát, egyes részeit védeni sem aak az»k az igazán kitűnő kat> se^mlreJlti­tudjuk. Aki nem ismeri a Pillanatai, amikor Zsigmond ££ Na^y Gáb^t Lukács művet, nehezen tudja elkép- szemeiyisége mélyebb réte- Józsefet, Fülöp Zsigmondot zelni, hogy minek is kell va- gémek fölvillantására van és Bősze Györgyöt akkor di­lójában a gyulai téglavár ud- türelme. csérhetnénk talán, ha egy varába szorult színpadon ki- Dózsa Lászlónak — Bá- bohóctréfa szereplői lenné­bontakoznia. Sík Ferencnek, thory Boldizsár szerepében — nek. így viszont tanácstala­a rendezőnek, a történelmi Iglódi ellenpontjának kellett nok vagyunk, drámák iránti érzékenységé-, volna lennie. Nem volt az. olasz Sándor játszanak. Azt mondhatnánk: a mű tömör, archaizáló nyel­vével is csak ők boldogulnak, De mit gondoljunk akkor, amikor a bohócruhába öltöz­tetett felkelők (székely nép-

Next

/
Oldalképek
Tartalom