Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-22 / 170. szám

8 Kedd, 1975. július 22. Kaphat-e családi pátiékot a belépő téesztag? K. 1. szegedi kisiparos május végén iparát visszaadta, és belépett a mezőgazdasági termelőszövetkezetbe. Mivel két kiskorú gyermeke van, a szövetkezetben úgy tájékoztatták. hogy családi pótlékra nem jogosult, mert a belépést megelőzően hat hónapig nem dolgozott. 0 viszont úgy tudja, hogy aki belép a termelőszövetkezetbe, az kapja a családi pótlékot Végül is melyik tájékoztatás a helyes — erre kiváncst Az új törvény szerint a termelőszövetkezeti tag akkor jogosult a családi pótlékra, ha egyéb feltételekkel is rendelkezik. Olvasónk július 1-től akkor kapja gyermekei utón a családi pótlékot, ha abban a hónapban, amikor belépett, legalább 21 napig dolgozott, a többi hónapokat pedig végigdolgozta. A hat hónap eltelte utón családi pótlékra csak akkor lesz jogosult és annyi hónapra, ahányszor tíz tízórás munkanapokat az előző hat hónapban ledolgozta. Ezt az elbírálást mindaddig kell hat havonta vizsgálni, amíg a szövetkezeti tag a naptári évet végig nem dolgozta. A termelőszövetkezeti tag tehát egész évre akkor jogosult a családi pótlékra, ha az előző évből 120, a nődolgozó pedig 80 tízórás munkanappal rendelkezik. Tízórás munkanapnak számít: ha a tag saját maga teljesíti a munkanapokat; továbbá amit a háztáji állattartás és zöldségtermesztés cimén a szövetkezet elismer. Ezenkívül tízórás munkanap: a baleseti táppénz, a betegségi segély, kórházi ápolás, szülési szabadság, gyermekgondozási segély ideje is. Ez év július elsejétől a mezőgazdasági szövetkezetben dolgozó tagok azonos összegű családi pótlékban részesülnek, mint a más területen dolgozók. Július 1től egy gyermek utón 300 forint, két gyermek után 600 forint, egyedülálló dolgo'zónak két gyermek után 640 forint, három és több gyermek után gyermekenként 320 forint a családi pótlék összege. A tartósan beteg, valamint testileg vagy szellemileg fogyatékos gyermek után 320 forint. Abban az esetben, ha a két gyermek közül az egyik beteg, a két gyermek után összesen 640 forint családi pótlék jár. Dr. V. M. Jöjjenek bátran a fiatalok! A kereskedelem — szakma Az utánpótlás nevelése fontos feladat. Aprólékos, mindenre kiterjedő figyelmet igényel. Számtalan jó példa bizonyítja az oktatási előadók eredményes munkáját, így a Szegedi Vasöntödében, a Szegedi Textilművekben és a szegedi ÉLIKERnél. Ezúttal a kereskedelemben jelentkező gondokról és a megoldást segítő lehetőségekről beszélgettünk Lévai Lászlónéval, a szegedi ÉLIKER oktatási előadójával. Egymás után épülnek városunkban a modern, minden igényt kielégítő ABCáruházak, s ezzel párhuzamosan lussan eltűnnek a szűk, levegőtlen élelmiszerboltok. A megnövekedett igények, a fejlődés jó szakembereket kíván a kereskedelemben is. A fiatalok körében mégis mostoha szukmanak számít a bolti eladó, vagy a pénztáros. Nagy gondja ez a szegedi ELIKEK-vállalatnak is, hiszen évről évre mind kevesebben választják hivatásuknak az eladói vagy pénztárosi munkakört. — Milyen lehetőségeket kínál a vállalat a jelentkező fiataloknak, hogyan szándékozik megoldani az utánpótlás-nevelés gondját a kereskedelem különböző ágaiban? — Az általános iskola elvégzése után lehet beiratkozni a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző iskolába. A képzési idő három év. Érettségizetteknek másfél év. Két szak közül választhatnak a fiatalok, mégpedig élelmiszereladó és hús-, hentesárueladó. Térítésmentes ebédet biztosítunk a tanulóknak, valamint a tanulmányi eredménytől függően ösztöndijat. Az első évben még az iskola, ettől kezdve azonban már a vállalat fizeti az ösztöndíjat. A másodévesek negyedévenként kapnak jutalmat, a végzősök pedig a bolt forgalmától függően már havonta is. Ez az őszszeg 130Ű—1400 fbrint. A harmadévesek a második félévben kezdő szakmunkásként 1800—2000 forintot keresnek. Sajnos, nagyon kevesen jelentkeznek ezekre a szakmákra, pedig a felsorolt juttatásokon kívül munkaruhát biztosítunk, sőt nagycsaládokból származóknak még társadalmi ösztöndíjat is ad a vállalat. Az új nyitvatartási rend szerint a kereskedelemben is a 44 órás munkahét dominál a jövőben és a szabadnapot általában a vasárnaphoz kapcsoljuk. — A ttdkmunkás-bizomegszerzese ftáa milyen perspektíva áll a fiatalok előtt, hogyan támogatják továbbtanulási szándékukat? — Először is a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után minden fiatalnak munkalehetőséget biztosítunk azokban a boltokban, ahol gyakorlati éveiket töltötték, mégpedig eladóként, vagy önkiszolgáló pénztárosként. A többi már rátermettség kérdése is. A vállalat messzemenően támogatja a fiatalok közép-, illetve felsőfokú továbbtanulását. A fiatalok fejlődését szolgálja a Kiváló Ifjúmunkás, a Kiváló Ifjú Szakmunkás és a Szakma Ifjú Mestere-mozgalom is. A szakmunkások mindig egy magasabb továbbképzési fázisba léphetnek. Kétéves képzés után boltvezetői végzettséget |s szerezhetnek. A lehetőségek tehát adottak. A szegedi ÉLIKER mindent megtesz azért, hogy vonzóvá tegye ezt a nehéz szakmát a fiatalok körében. Persze az is igaz. hogy erre a szakmára születni kell, mert csak az lehet jó kereskedő, aki hivatásának tekinti az eladói, pénztárosi, vagy boltvezetői munkakört. De hogyan is vélekedik erről egy másodéves és egy most végzett fiatal? Bajnóczi Magdolna, szakmunkás-bizonyítványán még meg sem száradt a tinta. Ferencszállásról jár Szegedre és az újszegedl ABCéruház pénztárosnője. Kékdő fizetése a jutalékkal 2200 forint. — Most, hogy kezdő szakmunkásként dolgozik, igazolta-e várakozását ez a szakma, vagy esetleg csalódott benne? — Tudom, közhelynek tűnik, de én már gyerekkoromban elhatároztam, hogy bolti eladó, vagy pénztáros leszek. Aztán az iskolai idő alatt még jobban megszerettem ezt a szakmát. Most pedife elmondhatom, nem gondoltam, hogy ilyen jól választottam. Tizenhét éves vagyok és 2 ezer forint fölött keresek. Most jelentkeztem , a makói kereskedelmi szakközépiskolába, melynek elvégzése után boltvezetői képesítést szerzek. Jöjjenek bátran a fiatalok, nem bánják meg. Schuszter Miklós, a szakmunkásképző iskola másodéves tanulója. — Nagyon jó szakma, már az első év után megszerettem. öten vagyunk testvérek, így az ELIKER ösztöndíjasa vagyok. A gyakorlati éveket a tarjéni Csillag ABC-áruházban töltöm, itt ismerkedek a szakma rejtelmeivel. A boltvezetőtől most kaptam 200 forint jutalmat — meséli • büszkén, majd amikor megkérdezem tőle, hogy szerinte milyen egy jó eladó, így válaszol: — Udvarias és készséges legyen mindenkivel. Gyorsa kiszolgálásban és pontos a számolásban. íme két vélemény és az ÉLIKER által felkínált lehetőségek. Bagsméry László ' HÁZASSÁG L kerület Szegeti: Bíró Jenő és Hagy Éva, Tóth József és Bakró Zsuzsanna, Bujtor István Ferenc és Halál Franciska, Rakonczal Lajos Ferenc és Kolódl Malvin Teréz, Michler István és Soltész Erzsébet Eszter. Pálfy László és Paskó Csilla Edit. Dóra Ferenc Lajos és Török Mária, Tokovtes Tibor és Slmkó Marianna, Ghimessy András és Szalma Mária Ágnes, Szélesy András és Ordasl Erzsébet, Csizmadia János és Födi Irén, sárközi István Dénes és Priskln Ilona, KecseNagy László és Halasy Katalin, Tóth-Mádl László és Váradl Edit, Sándor Mihály és Szatmári Gabriella Gizella, Lévai Mihály és Szombathelyi Ilona Katalin, Molnár Márton és Tóth Rozália, Sánta János és Romslcs Ilona, Szabó László és Csuti Éva, Kiss-Szabó István és Acs-Sánta Erzsébet, Székely Imre és Nagy Jusztina, Hajas László és Dobó Anna, dr. Láng Jenó József és Szalóky Ágnes, Korsós Imre Tibor és Balogh Katalin Magdolna, Paragi László és Kiss Judit Emőke, Canjavec Tamás és Takács Katalin Erzsébet, dr. Csizmadia Lajos György és Sípos Ágnes Ildikó házasságot kötöttek. II. kerület Szeged: Priskln Sándor és Élő Ágnes, Csúcs István és Zsurkán Éva, Cslszér Gyula, és Csizik Gizella, Tóth Zoltán és Péter Aranka. Pallagi Jenő Csaba és Kulcsár Etelka, Kerekes Sándor és Ambrus Gizella Ibolya, Kószó Ferenc és Gömörl Gabriella, Galgóczl Gábor és Csamangó Edit. Kovács Ferenc és Kovács Gizella Ágnes, Menyhárt Csaba és Zalavári Hedvig, Balog Károly és Bene Rozália. Hegedűs Tibor és Kiss Rozália Lidla házasságot kötöttek. SZÜLETÉS L kerület Szeged: Kovács Zoltánnak és Vlncze Zsuzsannának Zoltán Tibor, Balázs Lászlónak és Mintái Évának László Lajos, Losonczl Istvánnak és Bürgés Klárának Családi események rts Lászlónak és Peták Máriának Anita Mária, Banda János Andrásnak és Borbély Éva Máriának Gabriella, Gárgyán Istvánnak és Juhász Máriának Mária, Aláct Istvánnak és Balla Máriának Attila István, Szalal Józsetnek és Csikós Máriának Miklós, Gedal Ferenc Tibornak és Szekeres Ibolyának Zita Renáta, Szabó Gábornak és Szűcs Katalin Rózának Levente, Kertész Sándor Imrének és Vlncze Juliannának Annamária, dr. Szabó Dezsőnek és Kovács Veronika Juditnak Amarllla Judit, Major Józsefnek és Molnár Teréziának József, Tóth Istvánnak és Benkö Juliannának Judit, Bódl Lászlónak és Gémes Katalin Erzsébetnek Andrea Márta, Földes! Mihálynak és Nagy Zsuzsannának Zsolt, Király Istvánnak és Bozóki Editnek Timea Edit, Szögi Lajosnak és Börcsök Ilonának .Csaba Lajos, Gergely. János Józseínek és Börcsök Irén Máriának János Bálint, Dubay Gábornak és Márta Borbálának Emília, Czvikk Józsefnek és Peták Margitnak Éva. Kovács Ferenc Lászlónak és Balsl Katalinnak - Katalin Erika, Csótl Ferencnek és Vecsernyés Zsuzsannának Ferenc, Marosváry Zsoltnak és Füzes Editnek Péter, Kordás Lászlónak és Mangó Eszternek Tünde, Osztrogonác Istvánnak és Eszter Jolánnak Mária Magdolna, Ördög Istvánnak és Makra Máriának Mária, Bujdosl László Istvánnak és Vlncze Katalinnak .Pál, dr. Havass Zoltán Ödönnek és dr. Erika, Flczere Lászlónak és Nagy • Mária Ilonának Judit, Daday Ibolyának Vanda. Szóké GáborKatalinnak Róbert. Hájas Sándor Józsefnek és Modok Ágnes Erzsébetnek Inez Katalin, dr. Lakatos Lajos Istvánnak és Varga Mária Editnek Timea Melinda, HeU Lás-!ónak és Kopasz Máriának Gabriella, Bozá Ferencnek és Hidasi Ibolyának Ibolya, Bársony Andrásnak és Tóth Margitnak András, Holik Józsefnek és Glllcze Annának Zoltán, Muhel Sándornak és Gál Ilonának Róbert, Szönyl Józsefnek és Kovács Mária Reginának Katalin nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: Tóth Péternek és Kövér Ilonának Ildikó, Vámos István Sándornak és Slyk Grazyna Elzbieténak Iwona Csilla, Vetró János Gyulának és Temesvári Éva Margitnak Orsolya Eva, Czene Jánosnak és Bódi Évának Rita, Dunai László Péternek és Márkus Erzsébetnek Zsolt, Humlcskó Zoltánnak és Halász Erzsébet Arankának Adrienn Gizella, Szabó Mihálynak és Németh Juliannának Tamás, Bartha Béla Gábornak és Ipacs Zsuzsannának Noémi Zsuzsanna, Csúri Mihálynak és Zsótér Erzsébetnek Erzsébet, Horváth Imrének és Jambrlk Erzsébetnek Erika, Restás Istvánnak és Szilágyi Ilonának Andrea. Sebők -Pap Imre Ferencnek és Blczók Juliannának Edit Zsuzsanna, Vass Károlynak és Zeke Emmának Edit Andrea, Zakar Zoltán Ferencnek és Berezvai Erzsébetnek Róbert, Katona János Matyásnak és Papdl Erzsébetnek Tímea Erzsébet, Makai Zoltánnak és Dlvják Máriának Eva, Süveg László Józsefnek és Bazsó Margitnak Margit Krisztina, Balázs Sándor Józsefnek és Juhász Erzsébetnek Tünde. Csáki Ferencnek és Basa Katalinnak Ildikó, Király Imrének és Rutai Erzsébetnek Attila Csaba, Szóráth Péter Pálnak és Hálás/ Katalinnak Péter Pál, Oéczl Pél Péternek és Martus Máriának Zsolt, Jambrlk József Antalnak és Bénák Erzsébetnek Erzsébet Tekullcs Györgyi Máriának Ju- Krisztina nevű gyermekük azüdtt, Klrl Istvánnak és Megyeri letett. Attila Ozsévnek és Lucza Editnek Krisztián Attila, Nagy Imrének és Kovács Valériának Péter, Kertész Dezsőnek és Széli Rozáliának Edit, Bányai László Györgynek és Varga Adriennének Emese Adrienn, Molnár Gézának és Terhes Rozáliának Beáta Orsolya, Elő Vendelnek és Keresztes Magdolnának Magdolna, Elő Vendelnek és Keresztes Magdolnának Vendel. Forral Mihálynak és Bozó Piroska Erzsébetnek Mihály, Szél Istvánnak es Récz Margit Veronikának és Meretei Ágnes Erzsébetnek Tímea Mlrjam, Mihók József Pálnak és Branyik Évának Mónika, Boros Jenő Attilának és Katus Juliannának Attila, Sü-| HALALOZAS L kerület Szeged: Antal Zsolt, Gáspár Anett Szilvia, Kádár-Német Vince, Zsiga István, Börcsök István, szél Istvánné Széli Etel, 5S&-SíWÍK2. Enyingi István, dr. Balla Sán^ Máriának Ágnes. Záhonyi Ferencnek és Madarász Julianna Annának Ferenc, dr. Nagymihály Sándornak és dr. Négyesl Máriának Balázs Árpád, Rácz Imre Istvánnak és Zulahegyl Juditnak Imre, Kisa Józsefnek és Hódi Eva Juliannának Eva Renáta, Harsányt Gábornak és nak Gabriella Margit, Dani Gyu- Szenrel Juliannának Gábor, Néla Jánosnak és Kránicz Katalinnak Krisztián, Kordás Józsefnek és Kószó Emília Erzsé- Mátyásnak be'tnek Krisztián József, Koczka Franciskának Jánosnak és Madarász Saroltá- • nak Gábor, Koperniczky Ferencnek és Torma Mária Lujzának Dóra Mária, Nagy Lászlónak és Molnár Irma Ilonának Andrea, Bartucz Mihálynak és Bánfl Piroskának Mihály, Gyumeth Józsefnek és Zomborl Erzsébetnek Gábor, Felbáb Vince Árendás Margit Erika Julianna, Zsíros András Bélának és Kovács Mária Mártának Eszter, Moczó Sándor Istvánnak és Szepesi Mária Margitnak Sándor Dániel, Matovlcs Józsefnek és Makra Juliannának Csaba, Kovács Gyula Ferencnek éa Török dor, Szanyl Zoltán, Solti Menyhártné Szanlszló Erzsébet, sánta Ferencné Dobó Mária, Nitsinger Gyula, Soós Sándorné Horváth Ilona, Sándor Antal, Ball Gábor meghalt. n. kerület Szeged: Kurucz Erzsébet, Tóth József meghalt. m. kerület Szeged: Szabó Vince, Orbán János, Simon Mlhilyné AcsSánta Julianna, Domlnus Jenó, Molnár István, Pataki Imre, Diós Lajosné Jenel Rozália, Farkas-Csamangó Mária, Balogh Mihály, Tóth János. Papp György, Balogh Ferenc, Kövér Ferencné Veljkov Zsófia meghalt. Gazdaságosabb olajtüzelés A Szabványügyi Hivatal kidolgozta az olajkályhákra kötelező minőségi és műszaki előírások szabványát. Az új szabvány élőírásai szerint a jövőben előállított olajkályhák gazdaságosabban alakítják át hővé a fűtőolajat, ezenkívül jelentősen nő biztonságuk ls. Bár a szabvány csak 1976. január 1-én lép hatályba, mér megjelentették, hogy az ipar, a kereskedelem és a szolgáltató vállalat időben felkészülhessen gyártásukra, illetve forgalmazásukra. Mint hasonló eszközök, felszerelések szabványai, ez az új szabvány is tartalmazza a legfontosabb fogalmakat, elnevezéseket, így használatuk egységessé teszik azok értelmezését. Ugyancsak számos előírást tartalmaz az egészségügyi biztonsági követelményekre is. A biztonsági előírások közül néhány érdekesebb: A párologtatóedényben öszszegyülő olaj szintjének 10 milliméterrel abban az esetben ls alacsonyabbnak kell lennie a biztonsági kiömlőnyílás szintjénél, ha a láng véletlenül kialszik. A tartályban levő olaj hőmérséklete a lobbanáspontnál legalább 20 Celsius-fokkal kell kisebbnek lennie, s a tartály nem helyezhető el közvetlenül az égéstér fölé. Az égésteret nem reteszelhető, legalább 10x10 centiméteres nyílófelülettel kell ellátni, amely az égéstér esetleges túlnyomását levezeti. Az égési levegőszabályozó még hibás kezelés esetén sem záródhat el teljesen. Ha a kályhát villamos gyújtószerkezettel látják el, akkor ez csak az olajszabályozó legkisebb állásában működhet, és legfeljebb 3 perc alatt meg kell tudnia gyújtania az olajat, viszont működésképtelennek kell lennie akkor, ha az égéstér hőmérséklete 50 Celsius-fok fölött van. A szabvány, éppen azért, mert fokozott biztonságú készülékről van szó, nem csak úgynevezett típusvizsgálatot ír elő, hanem minden egyes darabnál is meg kell vizsgálni a következő feltételeket: a biztonsági olajszint tartása, az olajellátó szerelvények tömítettségét, a figyelmeztetőtábla és az adattábla felszerelését. Tóth Béla: SÍ [EGED IR El m mm IEL0 58. öt éltette a háború, 5 virágzott a hegyében, mint a fagyöngy a tölgyön, ő egyre erősebb lett és eltörhetetlenebb. Kis és nagy epi-1 zódok tapadtak a nevéhez, a lucki és erdélyi epizódok, a sajtószabadság epizódja, a kiegyezés epizódja, a közélelmezés epizódja, mindent kihevert Az események mindig dezavuálták, attól az államférfiúi beszédtől kezdve, amellyel a háborút megnyitotta, kijelentvén, hogy szerbiai — büntető expedíció — úgy folyik le, mint mikor a csendőrőrs bemegy a csárdába rendet csinálni a duhaj legények közé — s ő az eseményeket mindig lerázta magáról, mint a vidra a vizet. A suhancok, akik akkor az utca közepén dalolták a buta rigmusokat a kutya Szerbiáról, az ifjak, akik pántlikásan, lobogósan mentek — rendet csinálni —, az apák, akik az útszéléről nézték őket és ott olvasgatták a Tisza beszédét — hol vannak már ezek mind? Mindenki elment, mindég elmúlt, ő megmaradt egyedül valónak, érthetetlenül és titokzatosan erősnek, az egyetlen magyar misztikumnak. ...Most, úgy látszik, elmegy ő is. Az eltörhetetlen iparcikkek sorsa mégis csak eléri: akkor reccsen szét, mikor senki se várja. Mi érte, mihez ütődött, milyen kis kavicsban törte ki a nyakát? A hegyeket átszökdéoselö Gargantua? Még nem lehet tudni semmit. Egyelőre még a nyaka is a helyén van, noha már rajta piroslik a lemondás selyemzsinórja. Némelyek azt vélik, az csak dísz rajta, amelyet a legfelsőbb bizalom csokor-nyakkendővé fog kötni. Akik fanatikusan hisznek abban, hogy Tiszát nem foglya a golyó, azok azzal biztatják magukat, hogy ez a lemondás csak ügyes sakkhúzás. Tisza nemcsak a törvényhatóságoktól akar bizalmat rekvirálni, hanem a királytól is: ez az egész. Nos, az elzülött magyar politikában nem szokatlanok az olyan ósdi trükkök, de most aligha ilyesmiről van szó. Itt mintha komolyan fejre menne a játék. S a törvényhatósági lelkes bizalomnyilvánítások is ilyesmit sejtetnek, mintha azokkal előre védekezni akart volna, Tisza a felülről való buktatás ellen: engem nem lehet elejteni, mert az ország velem van ... Az éjjeli órákban azt jelentik, hogy Tisza • választójog vermébe bukott bele. A király választójogot akar adni a nemzetnek és Tisza a nemzetbe csak a kiszolgált káplárokat akarja beleérteni. Ez olyan különbség, amit nem lehet eltüntetni, még áthidalni se, s mivel a király nem kedveli annyira Tiszát, hogy lemondjon érte, Tisza kénytelen lemondani. Más választása nincs, mert hiszen ha magáévá teszi az általános választójogot, ez fogja megbuktatni. Inkább vállalja tehát az önkéntes bukást, az elvhűség szép pózában, mikor a hatalom hűtlenül elhagyja. Hogy aztán mi jön most? Arról ráérünk aggódni később is. Egyelőre nem tehetünk mást, mint hogy nagyot lélegzünk és elképzeljük Tiszát, mint ellenzéki kurucot, aki megfenyegeti Bécset: velem van a nemzet! Ha Tisza hallotta volna a nemzetet ma este az utcasarkokon és a kávéházakban — mert a nemzet nemcsak a Nemzeti Kaszinóban találtatik — akkor hazamenne Gesztre földesúrnak és örülne, hogy a nemzet beéri az eltűnésével. A nemzet úgy érzi, hogy ma váratlan öröm érte, s ebben az érzésben része van annak a föltevésnek is, hogy Tiszával a béke útjából is eltisztul egy nagy akadály. Nem valószínű, hogy Tisza bukásában a békének is része volna, de bizonyos, hogy a háborúnak egyik pillére dől kl vele. (Folytatjuk^