Délmagyarország, 1975. június (65. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-24 / 146. szám

4 Kedd, 1975. június 24. Majdnem „búzafa" A közép-ázsiai szovjetköztársaság, Kir­fcízia növénynemesítői új őszi búzafajtát nemesítettek ki: a Przsevalszkaját. A vi­lág földművelésének történetében ez az új fajta az eddigi legnagyobb termésered­ményt hozta: a kísérleti parcellákon egy hektárról 110,5 mázsás szemtermést, meg­szokott termelési viszonyok között pedig 83,2 mázsát takarítottak be. A magas ter­méshozam a szem kitűnő minőségével pá­losul; a liszt ötös osztályozási rendszeré­ben 4,2-es pontot kapott a szakemberektől. A Przsevalszkaja származására nézve — hibrid. Kezdetben a híres Bezosztdja búza­fajtából egyedi kiválasztással súlyos, nagy búzaszemeket hozó fajtát tenyésztettek ki. Ennek a fajtának, mely a Tyeploklju­csenszkaja—2 elnevezést kapta, magas ter­méshozama volt. A nemesítők ezt tovább keresztezték a hollandiai Félix fájtával, amely igen sok, de gyenge minőségű sze­met ad. A kettő „házasságából" született meg a kitűnő Przsevalszkaja. Az új búzafajta a Szovjetunió különbö­ző területein — Kirgíziában, Moldáviában, Ukrajnában, Kazahsztánban — nagysze­rűen bevált, különösen az öntözéses gaz­dálkodású földeken. Külföldről is igen nagy az érdeklődés a Przsevalszkaja búza­fajta iránt. (APN) HÁZASSÁG I. kerület Szeged: Sándor Zoltán és Vá­éadl Márta Emese, Szabó Lajos és Vajasdl Nagy Rozália. Pálfl .•Jenő és Márton Magdolna, dr. )Kup László és Vecsernyés Aran­ka, Székest Kálmán és Dudás Eva. Fülöp József és Markó {Julianna, Boros László és Hor­váth Katalin. Bányai Béla és »'Seregl Katalin. Lestl István és 'Szabó Margit. Huszár Sándor és Csizmás Julianna, Borzl Miklós jtes Zacher Judit, Varga András rés Ball Zuzsanna, Lenkehegyi .Attila és Maul Ibolya házasságot Ilonának János, Hürkeez János ' NNLE ,,., PNÜRAN TLON/NIIL* TI EL 41-. Családi események Lajosnak és Fekete Rozáliának kötöttek. n. kerület Szeged: Zslkó Mihály és Fehér Katalin. Födi Tibor és Bús Eleo­nóra. Borbás András és Báczl Magdolna, Gyömbér Géza Sán­«ior és Berta Magdolna, Török Jenő és Vecsernyés Éva. Gallyas Ustván és Hantos Katalin. Tural .Jstván és Széli Ágnes. Tódor -Gusztáv és Lengyel Ibolya, TMagy Mihály és Kósa Erzsébet, /Hódi Lajos István és Kovács ÍMárla. Gercsó László Tibor és {Szepesi Erzsébet Franciska. (Farkas György Ferenc és Schl­manovszky Sarolta, Dobra Gyu­la és Bodó Rozália, Révész Kál­mán Ferenc és Tóth Erzsébet ÍMárla, Gyenlzse Péter és Tanács Mária TerézlR, Tóth Ferenc Pál és Punyl Ilona Emma. Bla­slnszky György és Csomor Eva Márta, Kothencz István és Gyen­ge Julianna, Pásztor Jenő és Tátrai Katalin, Huszka Béla és Balogh Gabriella, Rózsa István Ferenc és Sziklai Ilona Mária, Acs Imre és Vidáes Piroska, Antalfl József és Róvó Anna. Kerekes József György és Ka­tona Szilvia Jülla, Németh Ká­roly és Presztovszkl Lídia Zsu­zsanna házasságot kötöttek. in. kerület Klskundorozsma: Horváth An­tal és Antal Erzsébet Etelka házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Bozsó Tibornak és Hó­kli Annamáriának Miklós Tibor, Kádár Németh Gyulának és Süli Máriának Nóra. dr. Tátrai Jó­Rsefnek és dr. Lászlóffy Marian­nának József István, Somogyi Istvánnak és Dézsl Tündének 'Adrienn. Mojzes Istvánnak és Nemes Évának Gábor László, Tápai Károlynak és Madarász Máriának Tamara, Jáksó Ottó­nak és Földházi Kláránnk Klára Teréz, Lakatos Károlynak és IDomonkos Máriának Krisztina, Laska Sándornak és István Ilo­nának Edit, Batylk Andrásnak ós Rakonczai Erzsébetnek And­rás, Sólyom Lászlónak és Benkő Máriának Zoltán. dr. Hajós Imrének és Fáy Évának Csaba László, Szalal Ferencnek és Ma­rát! Gabriellának Ferenc Mihály, (Bálint Dezsőnek és Rostás An­nának Tünde, Joó Forecnek ég Sípos Margitnak Ildikó Margit. Csányl Józsefnek és Págor Er­esébeinek Krisztina, Ábrahám Nagy Lajosnak és Hegyközi Mártának Márta, Tápai József­inek és Fodor Annánnk Orsolya, Ördögit Illésnek és Bóka Iloná­nak Marianna, dr. Molnár Bé­nának és Murvnl Ilonának Emese, Szabó Mihálynak és Kádár Má­riának Márta. Kószó Istvánnak lés Redő Erzsébetnek Edit, Réti Andrásnak és Dani Honának Ta­más Sándor, Kéri Györgynek és Sós Ildikónak Ferenc, Martus Ferencnek és Tari Irénnek Fe­renc Zsolt, Magyar Szilveszter­nek és noldoozky Zsuzsannának Szilveszter, Zsemberl Istvánnak lés Pável Svának Sva. Sugár Lászlónak és Oyuricza Máriának Judit Ágnes, Kéri Antalnak és Horváth Máriának Zoltán, Jankó Józsefnek és Kovács Erzsébetnek József Árpád, Csúrl Péternek és Széli Margitnak Péter. Bogdán Józsefnek és Rácz Máriának Edina, Becsei Jánosnak és Zom­borl Piroskának Gabriella Pi­roska, Miskolci Józsefnek és Nagy Juliannának Eva. Vastag Tivadarnak és Sötéth Ibolyának Andrea Irén, Nagy-György Sán­dornak és Varró Máriának Ma­riann, Markocslcs Gézának és Lakatos Ilonának Mónika. Szabó Elemérnek és Bernáth Margit­nak Elemér, Papp Ferencnek és Övári Irmának Ferenc György, Ötvös Jánosnak és Bálint Piros­kának Beáin Anikó, Lakatos Istvánnak és Martos Évának István, Berta Jánosnak és Varga Editnek László, Varga Imrének lés Vér Rozáliának Erika, Mé­száros Lászlónak és Sashegyl Teréziának Levente Norbert, Szabó Sándornak és Danó Ilo­nának Attila, Székely-Szűca Er­nőnek és Kocsis Savanya Ka­talinnak Kinga, Szabó Ferenc­nek és Kószó Magdolnának Il­dikó, Por Jánosnak és Zalaréti Margitnak Éva Krisztina, Bodó Csaba és Papp Margitnak Anett, Szabó Antalnak éB Tandart Eszternek Tibor, Bölcskel Gyu­lának és Kakuszl Zsuzsannának 1 Róbert Gyula, Kubatov József­ii nek és Zilinszkl Irénnek Éva, 1 Huszta Jánosnak és Makra Jo­I lánnuk Xsmáa Norbert, Szabó­dor Gizellának Ilona, Gábor Fe­rencnek és Magyar Emmának Zsolt, Harkal Sándornak és Buknlcz Margitnak Margit, He­gyi Miklósnak és Juhász Teré­ziának Tibor, Lajkó Jánosnak és Bálint Etelka Reginának Ág­nes, Nagypál Imrének és Klspál Juliannának Imre, Soós Ottó Istvánnak és Gallov Évának Melinda Eszter, Markovlcs Ti­bornak és Bozsó Etelka Máriá­nak Mária, Ludányi Péternek és Ludányi Mária Erzsébetnek — ,. ,, , . _ „ Péter, Pál György Lászlónak és Julianna, Vass Jánosnak és Szél Ágoston Franciskának Zsolt Fe­- renc, Török Zoltánnak és Dom­bal Dórának Ivett Nikolett, Vaj­ner Ferencnek és Szabó Julian­nának Attila Ottó. Bokor István­nak és Tóth Etelka Évának Zsuzsanna, Naschitz Károly Má­tyásnak és Szabó Gizellának Bernadett nevű gyermeke szü­letett. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Molnár Mlhályné Ör­dög Erzsébet, dr. Palotás Gyu­láné Vas Rozália, Abrahám­Ködmön Illésné Bite Anna, Miklós Ferenc, Szlabey Ferenc­né Koncz Mária. Miklós Jánosné Farkas Anna, Talpal pálné Csi­szár Anna, Tóth Jánosné Csonk Ilona, Csiszár Ferencné Dobó Etelka. Böröcz Antal. Kotogány Istvánná Szécsl Rozália, Hegedűs Sándor, Szélpál Szilveszter, Laász Gyuláné Nagy Julianna, Fischer László, Bakos Bertalanná Sváb­Kovács Judit, Blczók Dezső, Tokai Jánosné Csőkásl Jolán, Veréb György, Farkas Mártonná Korányi Livla, Csányl Ignác meghaltak. n. kerület Szeged: Csaba Lajos,' Ágoston Dezsőné Kenderesl Anna, Kocsik Istvánná Szabó Julianna, Dobi József, Süli János. Kubik Béláné Zahorán Ilona, Tarl-Lippal An­na Emília, Kiss Ferencné Falusi Veronika, Prágai Istvánná Jó­járt Ilona, Molnár Jenő, Bujdosl Pálné Sutus Mária meghaltak. III. kerület Szeged: Funk Zsuzsanna; Ko­lompár Emma, Papp László István, Llpták Róbert János, Szögi Antalné Ábrahám Etelka, Szabó János, dr. Kiss Jenőné Rácz Erzsébet, Roslás Miklós, Kardos Zoltán Tivadar. Szabó István, Kormányos József, Ko­pasz Györgyné Szűcs Erzsébet, Kopasz Andrásné Abos Jolán Rózsa, Gulyás István József, Juhász Mlhályné Lajtár Julianna, Bunford Jánosné Kis Rozália, Rózsa István, Matuszka Andrea, Lux Jakab, Csurgó István, Kó­nya Ferencné Farkas Piroska, Nagypál Imre meghaltak. Klskundorozsma: Boros Béla Jánosné Ecsekl Erzsébet, Gyuris Nándor, Kiss Lajos, Deák An­talné Ocskó Mária meghaltak. nak és Csikós Ilonának Ildikó Erzsébet, dr. Godó Györgynek és Illés Erzsébetnek György. Do­mokos Tamásnak és György Erzsébetnek Norbert Péter. Mar­kó Gyulának és Németh Évának Andrea Éva, dr. Mihályfl Györgynek és Fésűs Máriának Mónika, Kaszab Sándornak és Szakái Rozáliának Mónika. Ve­res Péternek és Mészáros An­nának Ágnes Judit, Nagy Gyu­lának és Ott Katalinnak Kata­lin, Jászberényi Antalnak és Helser Krisztinának Zsolt, Ko­tyera Istvánnak és Jenel Vik­tóriának Krisztina. Siklósi Mik­lósnak és Plvarcs Évának Miklós nevű gyermeke született, m. kerület Szeged: Kovács Attilának és Kósa Ágnes Katalinnak Boglár­ka Enikő, Papp Szilveszternek és Márta Ilonénak Szilveszter, Csányl Ferenc Gábornak és Bak Eszter Piroskának Éva, Nepa­ráczkl István Mihálynak és Krisztin Jolán Évának Csilla, Fekete Jánosnak és Finta Zsu­zsannának Noémi Zsuzsanna, Gömörl János Rudolfnak és Nagy Gizellának Eva, Tóth Józsefnek és Illa Erzsébetnek Time, dr. Iván József Gyulának és dr. Tihanyi Tünde Katalinnak Nán­dor Miklós, Kulácska Istvánnak és Kovács Emiliának Szilvia, Pap Lászlónak és Hegyi Erzsé­betnek Tibor, Szabó Istvánnak és Papp Editnek Krisztián, Ha­raszti Jánosnak és Polyák Mar­gitnak Tibor, Molnár József Pálnak és Frank Máriának Csa­ba, Molnár Antal Sándornak és Fogas Mária Valériának Gábor, Csurgó Józsefnek és Bárkai Er­zsébet Piroskának József Zsolt, Kálcsevics László Imrének és Csehó Ilona Idának Csaba, Kál­csevics László Imrének és Cse­hó Ilona Idának László, Komó­csin Lászlónak és Dinnyés Má­rta Juliannának László Attila, Nyári Antalnak és Süli Honénak Zsuzsanna, Slsák Istvánnak és Mngony Máriának Ibolya, Turl Béla Györgynek és Somodl Er­zsébetnek Zoltán. Kovács Péter Pálnak és Simon Juliannának Anikó, Kedves Józsefnek és Szűcs Jusztinának Jusztina Anett, Csonka Jánosnak és Fo­nLányom, mikor jönnek már a színészek ?" Mazsolák a Déryné Színházból A Déryné Színház ország- gyermekműsorok bevezetése Egy kis bakonybéli falu­járó társulata most készül a előtt az esti előadások ren- ban paraszti tárgyú darab des velejárója volt a műve- pergett. A díszlet falusi ház lődési otthonok köré sereg- egyszerű szobája volt. Jó lő gyermekek hada. Hiába negyedórája tartott már az reménykedtek azonban a be- előadás, amikor egy öreg né­jublleumi, huszonötödik évadjára. Az előkészületek közben az együttes tagjai sok derűs históriát elevení­tettek fel az elmúlt negyed­század történetéből. Szántó Margit, a színház alapító tagja egy alkalom­a ni szólt fel a nézőtérről: — Lányom, mikor jönnek már a színészek?! A nógrádi Homoktererenyén jutásban, az esti előadások látogatása általános iskolá­soknak tantestületileg tilos! Száraz Laci bácsi, a színház mai Nyírbátorban a János Pest megyei titkára egy esti R.-l1(tr«,kát P9Í7mar„k. Má_ vitéz gonosz mostoháját ala- bemutató előtt szorgalmasan ^f^^Si^Tdtef elő. Az előadas után az terelgette félre a bejárótól a kis színházrajongókat, ami nem volt könnyű feladat számára, mert ő közismer­ten gyermekrajongó ember. Ám észrevette, hogy az egyik fiúcska a hűvös őszi estén mezítláb toporog az „„„ előcsarnok kőpadlóján. A füzet után. A lányka azon- fiúcskát magához intette és melódia helyett egy drama ban kikapta kezéből, s rá- bevitte a nézőtérre. Amikor „hangkulisszája' : utcazaj, förmedt: visszatért, meglepetve látta, gyarduda, vonatrobogás har­— Magától nem kell alá- hogy a kint maradt csoport sant fel- A két színészben írás, szégyellje magát gonosz, változatlanul együtt van, meghűlt a vér, de egy vad vén boszorkány! csak most már valameny­A színház az első időkben nyien mezítláb. Kissé naturális felfogás­ban rendezett előadás lehe­tett az, amelyről így emlé­keznek a színház „törzsgár­da" tagjai: kította ifjabb korosztályú nézők so­kasága várakozott autogram­ra. Sorban nyújtották át blokkjaikat, füzeteiket az öl­tözőasztalnál ülő szereplők­nek. Az egyik kislány éppen Szántó Margithoz ért, s a művésznő készséggel nyúlt a nem tartott gyermekelőadá­sokat. (Később már erre is tellett erejéből, s ma már évi 400—500 alkalommal ját­szanak ifjú nézők előtt.) A tyás komédiáját adták elő. A befejező jelenet végén a színfalak mögül fel szokott csendülni az arany-ezüst ke­ringő, s a zene varázsára az idős párt megszemélyesí­tő két színész finoman össze­fogódzva kitáncol a színről. Csakhogy a csipkekönnyű vonatfüttyre az öreg bácsi­ka, Gerbár Tibor feltalálta magát, s karonkapta part­nernőjét: — Gyere Berta, elutazunk a 6,25-össel.« Cs. B. Jár-e bér a kisiparostól a munkaszüneti aapra ? Munkahelyet változtatott zókra is ugyanúgy vonatko- zónák nem kell munkát vé­F. B. szegedi olvasónk. Az- zik a Munka Törvénykönyve geznie, és az emiatt kiesett óta egy kisiparosnál dolgo- rendelkezései, mint az állami zik. Munkahelyén azonban vagy szövetkezeti munkálta­vita merült fel a munka­szüneti napok bérezésével kapcsolatban. Mint írja: munkáltatója szerint, a munkaszüneti napokra bért csak az állami vagy szö­vetkezeti munkáltatók kö­telesek fizetni, a magán munkáltatókra ez a rendel­kezés nem vonatkozik. Ol­vasónk eddig mindig álla­mi vállalatnál dolgozott, és ott a munkaszüneti napok­ra az átlagbért megkapta. Kérdezi: jár-e a kisiparos­nál dolgozó részére a mun­tóknál dolgozókra. A Mun­ka Törvénykönyve 41. parag­rafusa (2) bekezdésében fog­laltak szerint a dolgozónak a Minisztertanács által meg­határozott munkaszüneti na­pokon munkát nem kell vé­geznie, és a kiesett munka­időre átlagkereset illeti meg. A Minisztertanács rendelke­zései szerint munkaszüneti napok: újév, húsvéthétfő, felszabadulás évfordulója, munka ünnepe, alkotmány ünnepe, Nagy Októbert Szo­cialista Forradalom évfordu­kaszüneti napokra átlagke- lója, karácsony két napja, reset vagy sem? A fentl munkagzünetl na_ A kisiparosnál vagy egyéb pok közismertebb nevükön magán munkáltatónál dolgo- fizetett ünnepeken, a dolgo­munkaidőre átlagkeresetet kapnak. Ez a szabály azon­ban csak a teljesítménybéres és az órabéres dolgozókra vonatkozik, mert a munka­szüneti napra járó díjazást a havidíjas dolgozók munkabé­re magába foglalja. Ha te­hát olvasónk teljesítmény­bérben vagy órabérben dol­gozik, akkor a fenti fizetett ünnepnapokra átlagbéréra jogosult. Olvasónk, ha a fizetett ünnepnapokra a bérét nem kapta meg, akkor azt kérje munkáltatójától, vita ese­tén forduljon panasszal a területi közös munkaügyi döntőbizottsághoz. Dr. V. HE Tóth Béla : SZ •ED IR El M 36. Hadihajók a Tiszán. A FRISS HÍREK tegnap már előre jelezte, hogy Szeged alatt, a Tiszán hadihajók fognak kikötni, hogy a szegedi gyalo­gos csapatokkal együttes harci gyakorlatokat vé­gezzenek. Tegnap délben meg is érkeztek a Me­mes meg a Bodrog nevű monitorok és két őr­járó cirkáló, amelyeken összesen 72 főnyi le­génység van. A szürke vasszörnyetegeknek, de különösen a kiszegzett ágyútorkoknak igen sok bámulójuk akadt. < Nemes, sorhajókapitány, a tiszai hajóraj pa­rancsnoka, megérkezés után nyomban látogatást tett a szegedi katonai előkelőségeknél. Így meg­látogatta Kiss Zsigmond, honvédkerületi pa­rancsnokot, Kirchner tábornokot, Kornháber Adolf, Pászthy Kálmán és Szentgyörgyi József ezredeseket, akik mind visszaadták a látogatást a Temes monitoron. A hadihajók tisztjeinek a tiszteletére a szegedi tisztikar díszebédet fog adni. A hadihajók szegedi időzése kapcsolatban van bizonyos katonai tervekkel. Így szombaton, a va­sárnap leszerelő honvédpóttartalékosok bevoná­sával, a szegedi helyőrség nagy hadgyakorlatot Szeged tűzbiztonsága felett, tart a hajóraj közreműködésével Niklch Arthúr dandárparancsnok előtt. A hadihajók, amelyek- * " * nek a belső megtekintését ls megengedik, hétfőig maradnak Szeged mellett, s azután tovább in­dulnak Szolnok felé, közben megkísérlik, hogy beforduljanak a Maroson. A jövő hét közepén ismét visszatérnek Szegedre a hadihajók. tonságra. A város nagyságához és lakosainak számához képest nagyon kevés az az összeg, amelyet ezekre a célokra fölvesznek az évi költ­ségvetésbe. Különösen pedig nem emelkedik a város fejlődésével, nagyobbodásával és haladá­sával. A városnak egyes intézményeit fel kellene újítani, fejleszteni, újraszervezni. Különösen a rendőrség és a tűzoltóság szorulnának rá erre a fejlesztés­re és újjászervezésre, amelyek sok-sok évvel ez­előtt megalapozott állapotukban vannak ma is és így egyáltalán nem képesek megfelelni a ve­lük szemben szükségszerűen táplált igényeknek. Jelenleg Szegeden összesen 36, azaz harminc­hat városi tűzoltó van. A városban, amelynek 110.000 lakosa van, s amelyben a gyárak, a foly­ton szaporodó középületek és magánházak miatt sokkalta tökéletesebben és jobban kellene gon­dolkodni a városnak a polgárok, személy- és va­gyonbiztonságáról. Ebből a harminchat városi tűzoltóból hat ál­landóan szabadnapos, négy van a toronyban, három a vámháznál, nyolc mentőknél, fertőt­lenítő intézetnél, kettő telefonszolgálatban és egy az önkéntes tűzoltóknál. Ahogy a város har­minchat tűzoltójából 24 állandóan máshol fog­lalatoskodik és az esetleges tűzhöz csak tizenkét városi tűzoltó vonulhat ki. Ezek számok. Minden kommentárnál többet és szebbet és szebben beszélnek. És követelik a város tűzőrségének újjászervezését, a létszám­nak fölemelését okvetlenül a kétszeresre. Tíz­tizenöt tűzoltóval ma már nem lehet őrködni pénzért, csókol — pénzért és isten tudja, még mit nem csinál, de csak — pénzért... A szalon élete víg, hangos az éjszakában. Vak zongorás ütögeti a billentyűket, erre táncol az örömtanya lakója, a tánctól mámorosodík meg a vendég, aki, ha van pénz a zsebében, reagál­hat a leányok biztató csalogatására; — Gyere..; A szalon életét ritkán zavarja meg valami kü­lönösebb esemény. Annál feltűnőbb, hogy a mi­nap éjfél után mégis dráma történt a szalonban. Szomorú, megindító eset, egy darab szomorú élet. Nagyobb társaság vetődött be a szalonba. Isten tudja, hogy honnan jöttek, csakhogy jól be voltak csípve a bortól. Egyenkint lépkedtek be az ajtón, vígan, dalolászva, utoljára jött kis­sé bizonytalan léptekkel a leglttassabb, V-ny Pál környékbeli Iparos-mester. És Itt kezdődött a dráma. Mikor az iparos a szalonba lépett, az öröm­tanya egyik lakója, a szép Vecsera ajkáról rémes sikoltás röppent el. Mindenki riadtan ugrott fel, összeszaladtak a szalon közepére, a táncoló pá­rok abbahagyták az ugrálást, a zene elnémult és Vecsera, arcát eltakarva rohant ki a szalonból, be a szobájába, ahol zokogva temetkezett el a párnák közé. A szalonban a leány eltávozása után nem so­kat törődtek többé az esettel. A tulajdonosnő megnyugtatta a vendégeket, hogy nincs semmi baj, az a szamár lány becsípett és a bortól lett rosszul. Jól van. Mindenki belenyugodott, hogy Vecsera elment, csak a társaság legittasabb tag­ja, V-ny Pál iparos nem, A részeg emberek szo­kott kötekedésével követelte, hogy neki az a rosszul lett leány kell. Tűz vani Tűz van! De nincs tűzoltó. Mit mon­danak a számok? Tudott dolog, hogy Szegeden mindenre többet, inkább és szívesebben költe­nek, mint kultúrára, közegészségügyre és közbiz­Első hetilap: A HÍR, 1909. április 19-én ezzel a hírrel jelentkezik: Dráma a szalonban. A körtöltés tájékán ko- . A vendéf? Bzava Parancs, ha mindjárt részeg moran húzódik meg egy rosszhírű ház a többi A tulaJdonosnö bement a szobába Vecseráért, becsületes házak között, Este kilenc órától lám- d,e, Vecsera nem Jött kl- Bement még egyszer, és pa ég a kapuban, ez jelzi, vagy sejteti, hogy oda benn élet van. Igen. Belülről van a szalon, a szalonban tíz-tizenkét darab festett arcú terem­tés, akik közül bármelyik táncol a vendéggel — ekkor már pofonok csattanása hangzott kl a leány szobájából. De Vecsera még sem jött kl. V-ny Pál pedig csak azért is kívánta a leányt. (Folytatjuk.) t

Next

/
Oldalképek
Tartalom