Délmagyarország, 1975. június (65. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-20 / 143. szám

2 Péntek, 1975. június 20. 2 Megnyílt a ni világkonferenciája 0 Mexikóváros (TASZSZ) Mexikóvárosban, a nók nemzetközi éve keretében, az ENSZ rendezésében csütörtö­kön megnyílt a nők világ­konferenciája. A konferencia munkájában több mint 100 ország kül­döttei vesznek részt. Az ér­tekezlet résztvevőit Luis Echeverrla mexikói elnök üdvözölte. A fórum napirendjén a nők gazdasági, politikai és társadalmi egyenjogúságá­nak kérdése, valamint a bé­ke és a népek közötti barát­ság megszilárdításában be­töltött szerepük fokozása szerepel. A világkonferencia feladata többek között olyan ajánlások kidolgozása, ame­lyek a nők nemzetközi évé­nek jegyében megfogalma­zott célok elérését szolgál­ják. Kürt Waldheim ENSZ-fő­titkár, a konferencia megnyi­tó ünnepségén elhangzott beszédében rámutatott, hogy a világ számos országában még nem valósult meg a női egyenjogúság, s ez a nők em­beri méltóságának, a szemé­lyiség jogainak megsértését jelenti. A nők vonatkozásá­ban alkalmazott diszkriminá­ció, súlyos következményeket von maga után a népek gaz­dasági és társadalmi fejlődé­sében — mondotta a világ­szervezet főtitkára. * Kurt Waldheim ezután saj­tóértekezleten nyilatkozott a chilei katonai junta politi­kájáról. A világszervezet főtitkára hangsúlyozta, hogy az ENSZ megfelelő bizottsága állandó­an figyelemmel kíséri a chi­lei belpolitika alakulását. Waldheim sajnálkozását fe­jezte ki amiatt, hogy a chi­lei katonai junta továbbra is figyelmen kívül hagyja az enjberi jogok védelméről in­tézkedő ENSZ-határozatokat. Waldheim végezetül remé­nyét fejezte ki, hogy a nők nemzetközi konferenciáján olyan akcióprögramot fogad­nak majd el, amely elő fog­ja segíteni a női egyenjogú­ság világméretű érvényesü­lését. Előkészületek a Szojuz­, flpollo űrrepülésre 0 Moszkva (TASZSZ) A szovjet űrhajósok felké­szülési központjában befeje­ződött a Szojuz űrhajó első legénységének, Alekszej Leo­novnak, és Valerij Kubá­szovnak utolsó edzése. Jú­liusban a világűrben ők il­lesztik össze a Szojuz űrha­jót amerikai útitársával, az Apollóval. Az edzés úgy zajlott le, mint egy valódi repülés: Nagy teljesítményt és teljes összpontosítást igényelt a személyzettől. Gyakorlatilag csak a startnál szokásos túl­terhelés és a súlytalanság hiányzott. Az űrhajósok egy hajóablakon keresztül meg­pillanthatták lent a távolodó Földet és fönt a világűrben ugyanazokat a csillagképeket, amelyekkel majd k valóság­ban találkoznak. Nemrégen a felkészülési kőzporttban egy gyakorlóve­zérlő állomást szereltek fel. A Szojuz és Apolló űrhajók repülésének napjaiban ez az új állomás a konzultációs központ funkcióját tölti be. Már ma minden kapcsolat megvan közte és a Moszkva környéki irányítóközpont kö­zött. Szakértők utaztak a bajkonuri űrrepülőtérre, azokhoz a vállalatokhoz, amelyekben a Szojuz egyes rendszerei készültek, vala­mint a Kanada és Kuba partjainál tartózkodó tudomá­nyos feladatokat ellátó ha­jókhoz, és innen létesítenek majd kapcsolatot a Szojuz személyzetével. Mint Bikovszkij űrhajós elmondta; Leonov és Kubá­szov záróedzése az előírt ter­veknek megfelelően folyt le. Csütörtökön a végső orvosi vizsgálatokat végzik. Ezt kö­vetően egy hét pihenőt kap­nak. A hónap végén a le­génység Bajkonurba látogat, ahol a főpróbára kerül sor. Július első napjaiban Csil­lagváros szerencsés utat kí­ván az űrhajósoknak, akik a start színhelyére utaznak. Növekvő feszültség Portugáliában 0 Lisszabon (AFP) A lisszaboni katolikus pát­riárka rezidenciája és a Re­publica című szocialista­párti lap székháza előtt szer­dán lezajlott súlyos inciden­sek nyomán fegyveres ala­kulatok vették át mindkét épület védelmét. A Repub­Iica szerkesztőségi épülete körüli incidenseknek végül is a katonaság vetett véget. Szerdán este a főváros másik pontján, a lisszaboni pátriárka rezidenciája elótt heves összecsapások törtek kl tüntetők és a klérust tá­mogató ellentüntetők között. Itt is a katonaság teremtett rendet. A Portugál Szocialista Párt szóvivője a klérus tulajdo­nában levő Radio Renascen­ca munkások által történt megszállása és a lisszaboni patriárkátus előtt szerdán este tartott tüntetés ügyében a forradalmi folyamatot el­lenző püspöki kar oldalára állt. Kijelentette, hogy párt­ja „szolidáris a katolikus egyházzal". A lisszaboni és a portói telefontársaság egyes ultra­balos dolgozói, Otelo Saraiva de Carvalho tábornokra hi­vatkozva buzgósági sztrájkot kezdtek. A kontinentális ope­ratív parancsnokság (COP­CON) szerdán kiadott közle­ményében élesen elhatárolta magát a sztrájktól. Leszögez­te: „a két telefontársaság dolgozóinak túlnyomó több­sége nem támogatja a mun­kabeszüntetést, amely az or­szág jelenlegi helyzetében nem kívánatos". 0 Lisszabon (TASZSZ) A Portugál Köztársaság el­nöki irodája hivatalos köz­leményt adott ki a forradal­mi tanács e napokban folyó üléseiről _ A közlemény a többi kö­zött megállapítja: A forradalmi tanács tag­jainak munkaüléseit, ame­lyek a portugáliai forradalom jelenlegi helyzetének globá­lis áttekintése céljából foly­nak, egyes erők arra hasz­náltak fel, hogy ingereljék a közvéleményt, továbbá rém­hírek terjesztésével és egyes tájékoztatási szervek aggo­dalomra okot adó magatar­tásával nyomást, próbáljanak gyakorolni a forradalmi ta­nácsra. E közben az úgyne­vezett párton kívüli szerve­zetek különféle tüntetéseket tartottak, s a forradalmi ta­nács egyes tagjainak kijelen­téseit elferdítve, megkísérel­ték, hogy aggodalmat és ria­dalmat keltsenek a portugál népben. A munkaülések befejezté­vel a forradalmi tanács a la­kosság tudomására hozza a meghozott döntéseket — han­goztatja a közlemény. Az ullaml rádió jelentése szerint a forradalmi tanács folytatja üléseit. Gromiko Olaszországba látogat 0 Moszkva (TASZSZ) Moszkvában tegnap beje­lentették, hogy az olasz kor­mány meghívására Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter június végén hivatalos látogatást tesz Olaszországban, Giscard d'Estaing Gdanskban 0 Varsó (MTI) Giscard d'Estaing francia köztársasági elnök és kísére­te lengyelországi hivatalos látogatásának harmadik nap­ján, csütörtökön délelőtt Krakkóból különrepülőgépen Danskba érkezett. A francia vendégeket Krakkóban Henryk Jablonski államelnök búcsúztatta, Gdanskban pedig Piotr Jaro­szewicz miniszterelnök fo­gadta. Giscard d'Estaing megtekin­tette a gdanski óvárost, majd a Westerplattéra ment, és ott megkoszorúzta az egykori lengyel katonai erőd 1939. szeptemberi hős védőinek emlékművét. A Westerplatte után . a francia elnök a gdyniai „Pá­rizsi kommün" hajógyárat kereste fel, majd a kora dél­utáni órákban Fiotr Jaro­szewica .kíséretében, helikop­teren, áz olsztyni vajdasá­gi lanski vadászkastélyba re­pült, ....„;• Lanskban folytatódtak Giscard d'Estaing és Edward Gierek, a LEMP KB első tit­kára kedden megkezdett tár­gyalásai a francia—lengyel kapcsolatok témaköréről és időszerű nemzetközi kérdé­sekről A francia és lengyel veze­tők Lanskból ma dél­előtt helikopteren térnek vissza Varsóba, majd a tár­gyalások befejezése és a kö­zös dokumentumok aláírása után Giscard d'Estaing és kí­sérete este hazaindul Párizs­ba. A KGST és hazánk gazdasági élete Budapesten ezúttal negye­dik alkalommal ülésezik a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa. Az ülésszakot minden évben más tagorszá­gokban rendezik, így Buda­pesten 1955 decemberében a 6., 1960 júliusában a 13., 1967 decemberében a 21. ülésszakot rendezték, s most a 29. ülésszakra kerül sor. Hazánk az alapító tagok közé tartozik, így kezdettől, 1949 januárja óta részt vesz a KGST munkájában. A ma­gyar gazdasági szervek kép­viselői jelen vannak a KGST valamennyi szervezetében, köztük mind a 26 állandó bi. zottságban. Szakembereink tevékenyen részt vesznek a KGST valamennyi munka­szervében, két állandó bi­zottságnak — a színesfém­kohászati, valamint a rádió­technikai és elektronikai ipa­ri állandó bizottságnak — magyar elnöke van. Hazánk gazdasági életé­nek fejlődése szorosan kap­csolódik a KGST szervezeté­nek erősödéséhez, az integrá­ció kiépülésének, bővülésé­nek folyamatához. Kezdettől a KGST-országok, s minde­nekelőtt a Szovjetunió jelent a magyar gazdasági élet szá­mára biztos értékesítési lehe­tőséget és beszerzési forrást, ezekkel az államokkal épí­tettük ki minden területen a gazdasági együttműködést, a szakosítástól a közös vállal­kozásokig. Éppen az első bu­dapesti KGST-ülésszakon, 1955-ben merült fel konkrét formában a szakosítás lehe­tőségének és a tervek össze­hangolásának kérdése. 1955­ben zárult le a KGST mun­kájának első szakasza, ami­kor még főként az áruforgal­mi együttműködés szervezé­sére, a műszaki segítségnyúj­tásra, a tapasztalatcserékre, a tudományos- -•» technikai szakemberek képzésére, va­lamint a műszaki dokumen­tációk és licencek cseréjére koncentrálta erőit. 1955 után áttértek a termelési és a be­ruházási tervek összehango­lásának módszerére, attól az időszaktól kezdve a tagorszá­gok kölcsönős konzultációk alapján alakítják ki távlati terveiket. Akkor indult fej­lődésnek — elsősorban a gépiparban és a vegyiparban — a nemzetközi szocialista munkamegosztás elve alap­ján a gyártásszakosítás, a ti­pizálás és a gazdasági együttműködés több más formája. Az együttműködés jobb megalapozására 1951­ben hozták létre az első ál­landó bizottságokat, majd kötötték meg a tagországok a többoldalú kliringmegálla­podást. A fejlődés a 60-as években jelentősen felgyorsult. 1962­ben lépett működésbe a Ba­rátság kőolajvezeték, amely­nek segítségével öt ország kap szovjet kőolajat. 1961— 62-ben alakították ki a prá­gai diszpécser-központtal a nagyfeszültségű villamos­energia-rendszert. 1964 óta működik a közös teherkocsi­park, ugyanabban az évben alakult meg a nemzetközi gazdasági együttműködési bank. Időközben több közös vállalat alakult. Fontos nem­zetközi együttműködési meg­állapodásokat írtak alá, mint például a magyar—szovjet timföld-alumínium egyez­ményt. 1969-ben kezdte meg működését a KGST szabvá­nyosítási intézete, 1971-ben hozták létre a nemzetközi beruházási bankot. Ebben az időszakban a KGST-tagálla­mokban már jelentősen nö­vekedett a műszaki színvo­nal. A korábban iparilag el­maradott tagállamokban meggyorsult a növekedési ütem, közeledik egymáshoz az egyes országok fejlettsé­gi színvonala. Az együttműködés fejlesz­tésében mérföldkő volt 1971­ben a KGST 25. ülésszaka, ahol a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének komplex programját fogad­ták el. Ebben az okmányban első ízben fogalmazták meg, hogy a tagországok gazdasági fejlesztésének útja az össze­hangolt gazdaságpolitika, a tervezésben és a prognoszti­zálásban való együttműkö­dés, a nemzetközi szakosítás, a gazdasági együttműködés s a kóJc^önös kereskedelem tervszerű bővítése, a tagor­szágok irányító szerveinek, vállalatainak és kutatóinté­zeteinek mind szorosabbá váló közvetlen kapcsolata, a meglevő nemzetközi gazda­sági szervezetek fejlesztése és szükség szerint újabbak létrehozása, valamint az együttműködés jogi alapjai­nak tökéletesítése. A tagországok az Integrá­ciós program jegyében bo­nyolítják le az 1976—80. évi népgazdasági tervek egyez­tetésének nagy jelentőségű munkáját. A tervkoordináció Franciaország A baloldal közös akciókat indít 0 Párizs (MTI) A francia baloldali pártok csütörtökön legmagasabb szintű találkozót tartottak a Baloldali Radikálisok Moz­galmának párizsi székházá­ban. A három párt küldöttségei, amelyeket Georges Marchais, az FKP főtitkára, Francois Mitterrand, a Szocialista Párt első titkára és Róbert Fabre, a Baloldali Radikálisok Moz­galmának elnöke vezetett, több mint háromórás tanács­kozás után megerősítették azt a közös akaratukat, hogy együttes erővel harcolnak a baloldal közös programjának győzelemre jutásáért, és kö­zös akciókat határoztak el a közvélemény objektív tájé­koztatása érdekében. Az ülés után Róbert Fab­re, a Baloldali Radikálisok Mozgalmának elnöke olvasta fel a kiadott közös nyilatko­zatot, amely hangsúlyozza: a baloldali pártok továbbra is kitartanak a baloldali erők egységén és a közös prog­ram diadalra juttatásáért fo­lyó közös harcon alapuló stratégia mellett. A három párt, szövetsége alapjainak megszilárdítása és kiszélesí­tése érdekében, elhatározta, hogy megbízza a baloldali pártok összekötő bizottságát a következő kérdések tanul­mányozásának előkészítésé­vel: 1. A nemzetközi kapitaliz­mus és a francia társadalom válsága. 2. Európa, a kollektív biz­tonság és a béke problémái. 3. A szabadságjogok védel­me és kiterjesztése. A három párt azt is elha­tározta, hogy közös akciókat indít a közvélemény objektív tájékoztatásának biztosítása érdekében. A három párt ez­zel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy a baloldal közös programjában leszögezi: a rádiót és a televíziót az egész közösség szolgálatában olyan Intézménnyé kell tenni, amely köteles teljes, objektív és be­csületes tájékoztatást nyúj­tani a franciáknak. Tanácskozik a népfront­konferencia 0 Budapest (MTI) Csütörtökön Budapesten folytatta tanácskozását a Magyar Tudományos Akadé­mia dísztermében a szocia­lista országok népfrontmoz­galmainak és szervezeteinek második nemzetközi konfe­renciája, amelyen kilenc or­szág küldöttei vesznek részt. Mint jelentettük, a tanács­kozás első, szerdai napján meghallgatták a delegátusok a vendéglátó magyar szer­vezet, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa beszámo­lóját a népfrontmozgalom tapasztalatairól és feladatai­ról a szocialista demokrá­cia fejlesztésében. Az elő­adást vita követte. A tegnapi napon a máso­dik témakört a propaganda­munkában szerzett tapaszta­latok összesítését, kicserélé­sét vitatták meg. Ezzel kap­csolatban Klaus Lenk, az NDK Nemzeti Frontja Or­szágos Tanácsának titkára mondott beszámolót során figyelembe veszik a tőkés országokban kialakult gazdasági helyzetet is, hogy annak hatásait a lehető leg­nagyobb mértékben kivéd­hessék, a KGST-tagországok gazdasága továbbra is terv­szerűen fejlődjön. Bár a tő­kés gazdaság eseményei az utóbbi években több KGST­ország helyzetére is kedve­zőtlenül hatottak, a gazdasá­gi növekedés üteme a KGST­államokban 1974-ben sem esett vissza. Az ipari terme­lés az elmúlt négy évben a legtöbb KGST-országbán gyorsabban emelkedett a tervezettnél, s a növekedési ütem csaknem valamennyi országban túlhaladta az 1966 —70-es évek szintjét. Az in­tegrációs folyamatban kor­szerű, új iparágak jöttek lét­re, köztük a számítástechni­kai eszközök gyártása, és nagy fejlődésnek indult a petrolkémiai ipar. A mező­gazdaságban jelentősen nőt­tek egyes termékek termés­átlagai. Az utóbbi négy év átlagában a legtöbb KGST­országban 7—8 mázsával több búzát takarítottak be hektáronként, mint a koráb­bi négy esztendőben. Az ál­latállomány • a tervidőszak folyamán valamennyi ország­ban nőtt, legnagyobb mér­tékben Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában. A munkások és alkalma­zottak átlagbére tovább emelkedett, a kiskereskedel­mi forgalom az elmúlt négy évben valamennyi KGST-or­szágban dinamikusan nőtt. Az évi átlagos emelkedés Csehszlovákiában, Magyar­országon, az NDK-ban és a Szovjetunióban 5—6 száza­lék, Bulgáriában és Romá­niában körülbelül 8 száza­lék, Lengyelországban pedig több mint 11 százalék volt. Nemzetközi viszonylatban is jó eredménynek számít, hogy az európai KGST-országok­ban 1974-ben ezer lakosra számítva 7—9 lakás épült, A legnagyobb figyelmet valamennyi KGST-ország az energiabázis bővítésére for­dítja. Országaink 1974-ben 1294 milliárd kilowattóra villamos energiát termeltek, 31 százalékkal többet, mint 1970-ben, s 6,4 százalék­kal többet, mint 1973­ban. Országaink együtt­működésének is egyik köz­ponti célja az energiabázis bővítése. A Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa ezért határozta el legutóbbi ülésén az érdekelt tagorszá­gok egységes energiarendsze­rének létrehozását. Ennek az igen nagy horderejű határo­zatnak a megvalósítása olyan energetikai berendezések, például nagy teljesítményű atomerőművek kifejlesztését, üzemeltetését teszi lehetővé, amelyek még gazdaságosab­bá és biztonságosabbá teszik a tagországok energiaszük­ségletének kielégítését. Ugyancsak a legutóbbi ülés­szak alatt írták alá a szov­jetunióbeli Orenburg körze­téből kiinduló gázvezeték megépítéséről szóló egyez­ményt. Ez az új vezeték nagymértékben hozzájárul Magyarország energiabázisá­nak szélesítéséhez is, és egy­ben alapvető nyersanyagot szállít petrolkémiai iparunk fejlesztéséhez. Az 1976—80. évi népgazda­sági tervek előkészületei so­rán tehát a KGST-országok együttműködésében nagy je­lentőségű kérdések vannak napirenden, ezért előzi meg nagy érdeklődés a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak soron következő buda­pesti ülésszakát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom