Délmagyarország, 1975. június (65. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-20 / 143. szám

Péntek, 1975. június 20. 27 Ülést tartott a Minisztertanács Jelentések jóváhagyása — Kidolgozzák a tömegsport fejlesztésének programját A kormány Tájékoztatási Hivatala közli": a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta dr. Szekér Gyulának, a Minisztertanács elnökhelyettesének jelentését Mihail Leszecskóval, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesével, a magyar— szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság társelnökével június 4—5-én Budapesten folytatott tárgyalásairól. Megvizsgálták a vegyipari berendezések szállításában kialakult együttműködés fejlesztésének további lehetőségeit. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Dr. Timár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a magyar— NDK gazdasági és műszakitudományos együttműködési bizottság június 2—3. között Berlinben tartott XIV. ülésszakáról. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette és felhívta az érdekelt minisztereket, hogy a megállapodások végrehajtására a szükséges intézkedéseket tegyék meg. A Minisztertanács megtárgyalta a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság június 12—14. között Budapesten tartott XIII. ülésszakáról szóló jelentést. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette és határozatot hozott a tárgyalásokból adódó intézkedések megtételére. Huszár István miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke beszámolt az 1976—1980. évekre szóló magyar—román tervegyeztető tárgyalásokról. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Utasította a külkereskedelmi minisztert, hogy a megállapodások figyelembevételével kezdje meg az árucsere-forgalmi szerződés előkészítését. A kormány megtárgyalta® külügyminiszter jelentését a Franciaországban június 5— 8. között tett hivatalos látogatásáról. A tárgyalásokon elhatározták, hogy további intézkedéseket tesznek a két ország kapcsolatainak fejlesztése érdekében. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A külügyminiszter jelentést tett a Német Szövetségi Köztársaságban június 11— 13. között tett hivatalos látogatásáról. A két ország kapcsolatai a diplomáciai viszony rendezése óta kedvezően alakultak. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány megtárgyalta az alumíniumipari központi; fejlesztési program 1974. évk végrehajtásáról szóló jelentést. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette és, megszabta a soron következő feladatokat. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést tett a tömegtestnevelés és a tömegsport helyzetének vizsgálatáról. A kormány a jelentést tudomásul vette, és kötelezte az illetékeseket, hogy dolgozzák ki atömegsport fejlesztésének összehangolt programját a következő ötéves terv időszakára. A Minisztertanács megvitatta és elfogadta a saját, és a bizottságai, továbbá a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság második félévi munkatervét. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Új pavilonsor, nagy bisztró A vendéglátó készül az ünnepi hetekre Tavaly ilyenkor már álltak h Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat pavilonjai a Dóm tér bejárata előtti terület mindkét oldalán. Idén új helyre kerülnek a pavilonok, az Oskola utca és a Somogyi Béla utca által határolt területre, amelyen a régi, öreg házat lebontották, s a helyén majd felépül a központi könyvtár és levéltár épülete. Szabó József, a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója arról tájékoztatott bennünket, hogy amint elkészítik számukra itt a területet, rögtön megkezdik a pavilonok felállítását. A nyitás azonban csak a játékok kezdetének napján lesz. öszszesen hetven méter hosszú pavilonsor fogadja a vendégeket, harmadosztályú árakkal. A Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat idén több új vagy felújított üzlettel siet az ünnepi hetekre érkező hazai és külföldi vendégek fogadására. Az Oskola és a Victor Hugó utca sarkán július 5-én nyitják meg a Palánk presszót, amelyet bővítettek bisztróval is, mintegy 500 ezer forint költséggel. Presszónak korábban nagy volt a helyiség, ugyanakkor ezen a környéken szükség volt egy gyors étkeztetési helyre. Tejet, tejterméket, frissen sülteket árusítanak majd a bisztróban. A helyiség galériáján rendezik be a presszót. Az üzlet mindkét részén az árak harmadosztályúak lesznek. Tarjánban július végén nyitják meg a vállalat legnagyobb, 900 négyzetméter alapterületű bisztróját, amely közel fekszik a Budapesti körúthoz. Az üzletet járulékos beruházásként a városi tanács építtette, a berendezést a vállalat biztosítja, közel másfél millió forintos költséggel. Az új üzlet konyhája 600 adagos. Az árak itt is harmadosztályúak lesznek. Átalakítják a Kelemen utcában az eddig Kishági söröző néven ismert üzletet, szolgáltatását kibővítik. Itt is lehet majd kapni meleg ételt, frissen sülteket. Az árak itt másodosztályúak lesznek. Július 20-án nyitják meg az átalakított üzletet Brnói söröző, borozó néven. A Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat megkapta Brnónak, Szeged testvérvárosának a címerét, amelyet az üzlet homlokzatán helyeznek el. Speciális cseh étel- és sörkülönlegességet is felszolgálnak majd itt a vendégeknek. Az üzlet átalakítására mintegy 200 ezer forintot költött a vállalat. U személyiség szocialista arculata A

mióta hazánkban is a munkásosztály került hatalomra, és megkezdődött az osztályok közötti korlátok lebontása, azóta az osztály-hovatartozás nem jelöli ki szinte természeti törvényszerűséggel az egyénnek a társadalomban betöltendő helyét. Neki kell döntenie, s egyre nagyobb mértékben módjában áll választani, hogy milyen helyet kíván elfoglalni. A döntés kényszere a szocializmusban sem hiányzik, de míg más korban csaknem kizárólag külső kényszer volt, addig nálunk egyre inkább belső kényszerként jelentkezik, s egyre többen vannak, akik kedvező feltételek közt ezt tehetik, és teszik. Mi több: egyre inkább igaz, hogy az egyén életének viszonylag korai szakaszában, s bármelyik későbbi szakaszában is egyre inkább beleszólhat a feltételek alakításába is, tanulással, a demokratikus fórumok kihasználásával stb. Mindez azonban önmagában még viszonylag kevés; lehetőség mindössze arra, hogy az egyén modern emberré, a kor színvonalán álló szocialista személyiséggé váljék. E lehetőséget valósággá az teszi, hogy állandóan és tartósan hatnak rá a szocializmus viszonyai a tanulás és a cselekvés közben. Bár ellentétes irányú hatások olykor lerombolhatják ezt az eredményt, az egyén tudatosan felerősítheti, tudatossá teheti a hatásokat. Másként szólva: a társadalmi gyakorlat, s a megismerés szerves egységben formálják a szocialista személyiség arculatát. Akinek ügye, hogy képességei kibontakozzanak, személyisége teljessé váljék, az mérlegelni kényszerűi. Számba kell vennie a társadalmi feltételeket és saját adottságait (mindegyiket maximális pontossággal), s ezek ismeretében dönteni. Röviden: öntudatos emberként kell cselekednie. Adottságokról, s nem vágyakról van szó. öntudatos ember az adottságok értékelése alapján engedi kibontakozni vágyait, s csak annyiban lépi túl a külső és belső adottságokat, amennyiben azok céltudatos cselekvéssel megváltoztathatók. Az öntudat nem annak tudata, hogy mit követelhetek másoktól, mit kívánhatok a társadalomtól. Nem ís egyszerűen tudása és önkéntes elfogadása annak, amit mások, a társadalom várhat tőlem, amivel másoknak tartozom. Az igazi, a szocialista öntudat e két oldal szerves egysége, szintézise. Csak az lehet öntudatos szocialista személyiség, aki tisztában van azzal, milyen viszonyok alakítják sorsát, személyiségét, milyen igényeket támaszt vele szemben a társadalom, s ugyanakkor azt is, hogy milyen saját, esetleg különös értékei vannak neki magának, mivel járulhat hozzá önmaga és a társadalom alakításához. Az ember lényege kora társadalmi viszonyainak összessége — mondja Marx Minél inkább éli át és tudatosítja magában ezek összességét, annál több lehetőséggel rendelkezik ahhoz, hogy teljes személyiséggé formálódjék. Nálunk, ahol a magántulajdon embereket megosztó és szembeállító hatása csaknem teljesen kiküszöbölődik, ahol a tulajdon társadalmi jellege a meghatározó, természetes, hogy az emberek egyre inkább szocialista módongondolkodnak és élnek. Az ár- és bérviszonyok össztársadalmi feltételeinek alakítása személyes gonddá és megoldandó feladattá válik, társadalmi, politikai aktivitásra serkent, a félreállókat egyre gyakrabban, s egyre egyértelműbben elítéli a közvélemény. Mindez látszólag nagymértékű korlátozás, az egyéni arculat, a tulajdonképpeni személyiség kialakulása ellen hat, hiszen úgy tűnik, hogy uniformizál. Csakhogy ezek a viszonyok és hatásaik nem" íegújabbkori találmányok, ilyenek mindig isvoltak. Ma azonban nálunk olyan keretetjelentenek, éppen mert szocialista jellegűek, amelyekben tág tér nyílik az egyének számára a választásra, döntésre és kezdeményezésre, az eredményes cselekvésre. Ezeket ismerve, tudva, adottság gyanánt elfogadva lehetünk szabadok, mert a szabadság — mint Engels megfogalmazta — abban áll, hogy hozzáértéssel dönthetünk. A hozzáértéssel hozott döntés teszi lehetővé az eredményes cselekvést, azt, hogy befolyásolóivá és felhasználóivá válunk a* természeti és társadalmi folyamatoknak, » nem a „sors szeszélye" vonszol bennünket. Illúzió, hogy lehetséges személyes szabadság a korláttalanság értelmében. Ugyanaz a kispolgári mentalitású ember, aki szabad idejében gátlástalanul sóhajtozik az „igazi", azaz korláttalan szabadság után, a* gyakorlati életben boldogan veszi tudomásul bizonyos láthatóan javára szolgáló korlátok létezését, mint amilyenek a közlekedési szabályok, különböző törvényes előírások, amelyek betartása ót védi, s másokat korlátoz az őellene való cselekvésben. S

a személyiség, a korszerű személyi ség, a kor viszonyai által alakított ember típusa nálunk a szocialista ember típusa, a szocializmus élő, ható viszonyainak összessége, a kor emberének lényege. Ezernyi lehetőség van arra, kezdve a pályaválasztástól a következetesség* fokáig, a szocialista életmód gyakorlásában, hogy önálló, egészen egyéni arculatot alakítson ki. Egyre inkább módjában áll — s a szocialista társadalom fejlődésével e lehetőségek mindjobban növekszenek — magaválasztotta irányokban kibontakoztatni képességeit, s közreműködni mások képességeinek kibontakoztatásában, tudatosan beleszólni a meglevő létviszonyok formálásába. Amennyit és amilyen jelentőset tett mindezért, letörülhetetlen anyajegyként viseli magán saját tetteinek nyomát, s lesz, „mint minden ember, fenség .. M. T. Szabadkai szakszervezeti küldöttség Szegeden Egy hónappal ezelőtt jártak Jugoszláviában Csongrád megyei szakszervezeti vezetők. Tegnap viszont Szabadkáról érkezett Szegedre a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség községi tanácsának Sándor felvételeAszfaltozzak a helyet a pavilonoknak MSZBT-delegáció utazik megyénkből Odesszába Az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának szervezésében holnap, szombaton megyei delegáció utazik a Szovjetunióba, testvérmegyénkbe, odesszai területre. A 33 tagú delegációt a megyei MSZBT-tagcsoportok aktivistái, elsősorban a tagcsoportok ügyvezető elnökei alkotják. A delegációt Kippál Antal, a megyei pártbizottság munkatársa vezeti. A látogatás ideje alatt a küldöttség megtekinti majd Kijev nevezetességeit is, de elsősorban a Szovjet— Magyar Baráti Társaság helyi tagcsoportjaival kialakított jó kapcsolatukat kívánják továbbszélesíteni. A megyei MSZBT-aktivisták küldöttsége július 2-ig. tartózkodik a Szovjetunióban. küldöttsége. A delegációt Vlastimir Mrdakovics titkár vezeti. A küldöttség tagjai Tóth Anna, a tanács alelnöke és Knezevic Stipan, a Szolgáltatóipari Dolgozók Szakszervezetének szabadkai titkára. A jugoszláv szakszervezeti vezetőket csütörtökön délelőtt fogadta dr. Ágoston József, az SZMT vezető titkára és tájékoztatta őket a Csongrád megyei szakszervezeti mozgalom időszerű feladatairól. A vendégek délután Szentesre látogattak és a Pankotai Állami Gazdaságot tekintették meg. Ma a Szegedi Konzervgyárban és a Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaságban ismerkednek a szakszervezeti munka tapasztalataival. Szombaton fogadja őket az MSZMP városi bizottságának székházában Deák Béla, a pártbizottság titkára és Bányainé dr. Birkás Mária, a szegedi tanács einökheiyeti tese. Megjelent a XI. pártkongresszus A Kossuth Kiadó gondozásában hatvanezer példányban megjelent az MSZMP XI. kongresszusának telje6 jegyzőkönyve. Az 580 oldalas kötet tartalmazza a Központi Bizottság előzetes jelentését a kongresszus küldötteinek, a Központi Bizottság beszámolóját, a Központi Ellenőrző Bizottság jelentését, kronológiai sorrendben valamennyi felszólalást: a Politikai Bizottság tagjainak, a Központi Bizottság tagjainak, a Központi Bizottság titkárainak hozzászólását teljes, a többi küldött és a testvérpártok küldötteinek felszólalását rövidített terjedelemben; a vitazáró beszédet, a kongresszus határozatát, a programnyilatkozatot, a módosított szervezeti szabályzatot, a párt vezető szerveinek megválasztásáról szóló jelentést, függelékben a kongresszus küldötteinek és a testvérpártok küldöttségei veaetőínek névsorát.