Délmagyarország, 1975. június (65. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-20 / 143. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! v/ ; n <A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 65. évfolyam 143. szám 1975. június 20., péntek Ára: 80 fillér • • Illést tartott a városi tanács Napirenden a húsipar munkája és a külső városrészek fejlődése Tegnap, csütörtökön Papp Gyula tanácselnök elnökletével ülést tartott Szeged megyei város tanácsa. A tanács ülésén részt vett dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára, dr. Perjést László, Csongrád megye tanácsának elnöke és a város több országgyűlési képviselője. A tanács mindenekelőtt meghallgatta a választási elnökség elnökének, Darázs Sándornénak a jelentését az időközi tanácstagválasztások eredményéről, s az ügyrendi bizottság elnökének, dr. Török Lászlónak a jelentéséf a mandátumok felülvizsgálásáról. Dr. Török László jelentése alapján a tanács elismerte a három újonnan megválasztott tanácstag — az 1. választókörzetben Török József, a 113-asban Bányainé dr. Birkás Mária és a 133-asban Ocskó Márkné — mandátumának hitelességét. Ezután Papp Gyula felkérte Hofgesang Pétert, a Hazafias Népfront városi bizottságának alelnökét, hogy a városi népfrontbizottság döntése alapján tegyen javaslatot tanácselnök-helyettes választására. A tanács a népfrontbizottság javaslata alapján egyhangúlag megválasztotta elnökhelyettessé Bányainé dr. Birkás Máriát, aki ezt a tisztséget év eleje óta megbízás alapján töltötte be. Ugyancsak Hofgesang Péter tett javaslatot a népfrontbizottság nevében a Salamon István betegsége miatti lemondása következteben megüresedett végrehajtó bizottsági tagság betöltésére. A tanács — magáévá téve a javaslatot — egyhangúlag megválasztotta Török Józsefet, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkárát a tanács végrehajtó bizottságának tagjává. Salamon István munkáját jegyzőkönyvben köszönte meg a tanács. Megyei tanácstagot is választott tegnap a városi tanács. Hofgesang Péter a népfrontbizottság nevében javasolta. hogy a Mangó Ferencné lemondása következtében megüresedett megyei tanácstagi helyre Ocskó Márknét válassza meg a tanács. 'A testület a javaslat alapján jóváhagyta Ocskó Márkné jelölését, majd az előírásoknak megfelelően titkosan szavaztak. A városi tanács egyhangúlag megyei tanácstaggá választotta Ocskó Márknét. A tanács ezután elfogadta az ügyrendi bizottság beszámolóját a tanács szervezeti és működési szabályzatával kapcsolatos tapasztalatokról, megvitatta és elfogadta a Csongrád megyei Húsipari Vállalat igazgatójának beszámolóját a dolgozók érdekében hozott jogszabályok végrehajtásáról, valamint a lakosság ellátásáról. Megvitatta és elfogadta a tanács a III. kerület ellátottságának vizsgálata alapján készített jelentést is. A városi tanács ezenkívül rendeletet hozott az utak, járdák és zöldterületek felbontásának és helyreállításának szabályozásáról, s kiegészítéseket fűzött három régebbi tanácsrendelethez. Elismerés a húsiparnak Elénk vitát váltott ki a Csongrád megyei Húsipari Vállalat igazgatójának, dr. Piros Lászlónak a beszámolója a dolgozók érdekében hozott művelődésügyi, egészségügyi, szociális és munkaügyi jogszabályok végrehajtásáról, valamint a lakosság ellátásáról. Tízen szólaltak föl a vitában — dr. Perjési László, Bors István, Csanádi Józsefné, Tóth Antal, Frányó József, Baráth József, Nagy István, dr. Petri Gábor országgyűlési képviselő, Szabadi Gyuláné és Császár István. A felszólalók többsége azzal a kérdéssel foglalkozott elsősorban, hogy mit tesz a húsipar a lakosság ellátásának javításáért. Rögtön az első felszólaló, dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke kifejtette, hogy a húsipar kiemelt feladatként kezeli Szeged és a megye lakóinak ellátását, és az ellátás állandó javítását. Elmondotta — és ez a beszámolóból is kitűnt —, hogy az alapvető gondokat a húsellátásban már sikerült megoldani, hiszen az utóbbi időben már a rendelkezésre álló húskeretet sem tudtuk mindig felhasználni. Az ellátás további javítását tehát nem elsősorban a mennyiség, hanem a minőség, a szervezés javítását követeli meg. S ebben az esetben nem a húsáruk minőségének javításáról van szó, harjem arról, hogy a külvárosi üzletekben is biztosítani kellene a megfelelő hűtőgépparkkal a folyamatos ellátást, s több gondot kellene fordítani az olcsó árukra is. A felszólalók közül jó néhányan elmondották, hogy a kereslet ugyan az igényesebb és drágább termékek iránt növekszik elsősorban, de ha megfelelő figyelmet fordítanak az olcsó termékek árusítására, biztosítják annak rendszerességét is, akkor minden bizonnyal ezek forgalma is növekedni fog. A városi tanács a vita eredményeként úgy foglalt állást, hogy elismerését fejezi ki a város húsellátásának javításáért, végzett munkájukért a vállalat vezetőinek és valamennyi dolgozójának. Egyúttal a tanács felkérte a vállalat vezetőségét, hogy az áruellátás további javítása érdekében tartsanak szorosabb kapcsolatot a kereskedelemmel. A tanács a kereskedelmi osztályt és a hozzá tartozó kereskedelmi szerveket kötelezte arra, hogy intenzívebben működjenek együtt a húsiparral e célból. vizsgálat eredményei alapján. E beszámoló vitájában tizenegyen szólaltak fel: Tóth Pördi Jánosné, Engi Vince, Takács Imréné országgyűlési képviselő, Sziládi Sándor, dr. Komócsin Mihály, Savanya Imre, Hörömpő József, Link Mihály, Solymosi Lajos, dr. Kardos János és Bors István. A vizsgálatot — amely elsősorban Móraváros helyzetére koncentrált — az e célból alakult, és nagyon alapos, jó munkát végző bizottság Takács Imréné országgyűlési képviselő javaslatára folytatta. Olvasóink bizonyára emlékeznek arra, hogy lapunkban többször is írtunk már a III. kerület, és ezen belül elsősorban Móraváros problémái róL Mi is tolmácsoltuk a lakók panaszát, amely szerint a városrész fejlődése messze elmaradt a többi mögött, roszszak az utak és a keresztjárdák, kevés az üzlet, s rossz a kereskedelmi és egészségügyi ellátás. E helyzetet még az is rontotta — és ebben tér el igazán Móraváros Szeged többi külterületétől, Nagykörúton kívül fekvő városrészétől —, hogy a sok éves építési tilalom miatt elöregszik a városrész, sok ház tönkremegy, s a lakók is bizonytalanságban élnek, mert nem tudják, mi lesz a sorsa városrészüknek. Az alapos vizsgálat alapján készült és a tanács által megvitatott anyag. mindenekelőtt azért bizonyult nagyon hasznosnak, mert objektív képet adott a III. kerület valódi helyzetéről, s egyúttal — mivel időközben az olajkutatás is befejeződött — lehetőséget adott arra, hogy a lakók életét sok éven át megkeserítő bizonytalanság is megszűnjön végre. Korábban lapunkban már beszámoltunk a vizsgálat néhány tanulságáról. Móraváros jövője című írásunkban részletesen ismertettük azt, hogy mely területeken oldották fel az építési tilalmat, mivel már eldőlt, hogy az olajtermelő berendezések milyen területeket fognak igénybe venni. Megírtuk akkor azt is, hogy a tanács szakigazgatási szervei terveket készíttetnek arra, hogy a Tolbuhin sugárút, a Nagykörút és a Petőfi Sándor sugárút menti területeket hogyan lehetne mielőbb gazdaságosan bevonni a többszintes lakásépítésbe. Mármint azokat a terüleket, ahol rendelkezésre állanak az ehhez szükséges közművek. Irtunk akkor arról is, hogy az építési osztály részletes programot dolgozott ki Móraváros legfontosabb útjainak rendbe hozására, s hogy az olajtermeléshez szükséges utakat az olajipar úgy építteti meg — együttműködve a tanáccsal —, hogy azok a lakosság érdekeit is a lehető legjobban szolgálják. A tanács ele kerüli 6eszámoló, amely a vizsgálatok anyagát összesitette, azért is hasznos volt, mert objektív képet festett a városrész helyzetéről. A jelentés szerint a terület fejlődése ugyan sok szempontból valóban elmaradt á többi városrésztől, ám az utóbbi években is jelentősen fejlődött a vízellátás, a csatornahálózat és a közvilágítás. Emellett még az idén jó néhány utcában kohósalakkal stabilizált utat készítenék, a Nemestakács, a Faragó, a Szél utca, és a Cserepes sor kőburkolatát pedig a forgalmasabb szakaszokon aszfaltszőnyeggel erősítik meg. Intézkedések születtek a kereskedelmi ellátás és a szolgáltatások fokozatos javítására is. Törődés a külső városrészekkel n III. kerület helyzete Dgyancsak nagy vitát vál- elnökhelyettese álh'tott osztott ki az a beszámoló, ame- sze a HL kerület ellátottsályet Prágai Tibor, a tanács gának fölmérésére indított A beszámoló részletes ismertetésére más alkalommal még visszatérünk. Arról azonban mindenképpen most érdemes szólni, amit a vitában felszólaló dr. Komócsin Mihály mondott el. Hasznos és helyes kezdeményezés volt ez a vizsgálat, az, hogy a tanács ilyen nagy figyelmet fordít egy sajátos helyzetben levő és a lakosság egyharmadát befogadó városrészre. Indokolt, hogy az V. ötéves terv készítésekor fokozottabb figyelmet fordítsunk a külső városrészek fejlesztésére, amivel történelmi igazságot is szolgáltathatunk sok évtizedes elmaradottságukért, amelynek gyökerei a múlt századra nyúlnak vissza. Érdemes továbbfejleszteni is ezt a szisztémát: sorra megvizsgálni a város külterületeit, ezáltal elegendő információt szerezni ahhoz, hogy fejlesztésük ütemezésére objektív sorrendet dolgozhassunk ki. Az egészségügyi ellátás helyzetére vonatkozó adatokat pedig annak szükségességét is felvetik, hogy a tanács tűzze később napirendre az egész város egészségügyi alapellátásának kérdés Az élénk vita után a tanács úgy döntött, hogy egyetért a terület fejlesztését szolgáló, 1975-ös megvalósításra javasoltakkal, és azokat jóváhagyja. Egyúttal a tanács kötelezte Prágai Tibor elnökhelyettest, hogy minden egyes tanácsülésen adjon tájékoztatást e program megvalósításáról. A tanács határozatában utasította a végrehajtó bizottságot, hogy végezzen hasonló vizsgálatot egy újabb peremterületen, és az eredményt terjessze a decemberi tanácsülés elé. Ezzel tehát folytatódik a szisztematikus vizsgálatok sora. A tanácsrendelet és a kiegészítő rendelkezések meghozatala után Papp Gyula javaslatot tett arra, hogy a II. kerületi tanácsi hivatal Pántya József halálával megüresedett elnöki tisztjére Markos Károlyt, az I. kerületi hivatal jelenlegi elnökhelyettesét nevezzék ki, A tanács egyetértett a javaslattal. Virágh István és Horváth Pálné interpellációja után a tanács ülése Papp Gyula zárszavával ért véget. Budapesten tartják a KGST 29. ülésszakát A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Budapesten tartja 29. ülésszakát. A tanácskozás június 24-én kezdődik. A tagállamok delegációit az előzetes megállapodásnak megfelelően a kormányfők vezetik. A magyar küldöttség vezetője Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A KGST-ről tudósításunk a 2. oldalon. Közeleg az aratás A viharok kárt okoztak Molnár József felvétele A kiváló címmel kitüntetett zákányszéki Május 1. Szakszövetkezetben fülkével felszerelt új kombájnok várnak az indulásra. Közel van az aratás. Ha a naponkénti esők nem szólnának közbe, néhány táblán már megkezdhették volna környékünkön az ősziárpabetakarítást. Néhány gazdaságban úgy tervezik, a jövő hét első napjaiban munkába indítják a kombájnokat — ha újabb esők nem jelentenek akadályt. A mostani időjárás elhúzza ugyan a kalászosok érési idejét, de egyelőre ndm-ez jelent gondot — messze van még Péter-Pál —, hanem az, hogy a vihar sók kárt tesz, és-előre vetíti a nehéz aratás árnyékát. Augusztus 29.-szeptember 14.: Mezőgazdasági kiállítás ötévi szünet után idén ismét megnyitja kapuit az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár. A kapunyitásra a budapesti nemzetközi vásárközpont 35 hektáros területén kerül sor — augusztus 29.— szeptember 14. között —, amint arról dr. Kőrösvölgyi László, a HUNGEXPO vezérigazgató-helyettese csütörtökön tájékoztatta az újságírókat. A kiállítás iránt igen nagy a hazai és a külföldi érdeklődés. Az eddig beérkezett jelentkezések szerint például a növénytermesztés és a kertészet témaköreiből 343 gazdaság és intézmény több mint ezer kiállítási mintát, tárgyat mutat be. Kilencven élelmiszer-feldolgozó üzem és vállalat mintegy 300 gyártmányfejlesztési eredményt tár az érdeklődők elé. Hatvanegy hazai gazdasági és tudományos szervezet például az Országos Vízügyi Hivatal, a Nehézipari Minisztérium vállalatai és a Magyar Tudományos Akadémia intézetei — önálló bemutatóval szerepelnek. Minden eddiginél szélesebb kani 9 . külföldi kiállítók. részvétele. Ennek különös jelentőséget ad, hogy a KGSTországok együttműködésével kialakított új gépeket, felszereléseket, eszközöket lábhatnak a szakemberek. A Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország és az NDK nemzeti bemutatóit a vásárközpont egyik új pavilonjában tekinthetik meg az érdeklődők. Az eddigiek szerint kilenc, nem szocialista ország (Ausztria, Hollandia, Kanada, Nagy-Britannia, az NSZK, Spanyolország, Svájc, Svédország, USA), mintegy 30 kiállítója bővíti a változatos anyagot. A 68. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításra a jegyek eladását június végén kezdik meg. Júliusban bocsátják ki — 4 forintos áron — az OMÉKsorsjegyeket. A szeptember 12-i húzáson 1,1 millió forint értékű nyereményt sorsolnak ki, a főnyeremények közé tartozik a Polski FIAT— 125 típusú személygépkocsi és a 90 000 forint értékű hétvégi ház. A kiállítás megtekintésére a MÁV 33 százalékos utazási kedvezményt biztosit.