Délmagyarország, 1975. június (65. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-19 / 142. szám

8 l Csütörtök, 1975. június 19. Olcsóbb lett a piac 'A városi tanács vb keres­kedelmi osztálya értékelte a szegedi piacok májusi for­galmát, a kialakult árakat es az árufelhozatalt. A mai kepet viszonyította a tavalyi azonos időszakhoz és meg­állapította. hogy több mint 25 százalékkal nőtt az áru­felhozatal az idén. A na­gyobb árukínálat következté­ben egyes zöldségfélék ára is csökkent. Különösen jelentős a zöld­ség, gyümölcs, valamint a baromfi felhozatalának nö­vekedése. Elsősorban a ter­melős'atJvetkezetek kínáltak nagyobb mennyiségű vágott baromfit eladásra. Növeke­dett a saláta, a korai kara­lábé, valamint a primőrök közül a paradicsom, a zöld­paprika felhozatala. Cseresz­nyéből és földieperből a fel­hozatal többszöröse az el­múlt évinek. Az előző év májusához képest 36 száza­lékkal emelkedett a terme­lőszövetkezetek árufelhozata. la a szegedi piacokon. A termelői szabad piaci Arak alakulása is szembetű­nő. Általában 15 százalékkal csökkentek az árak tavaly májushoz viszonyítva. Ez jel­lemző a burgonyára, a zöld­ségfélékre, gyümölcsre. Emel" kedett ugyanakkor mintegy 15 százalékkal a tej és tej­termékek árszínvonala. Ács S. Sándor felvétele A tegnapi, a szerdai piaci felhozatalra is'jellemző volt a nagy árukínálat. A szegedi Üj Élet Tsz 600 kilogramm vágott csirkét hozott piacra, a forráskúti Haladás Tsz 2 ezer 500 darab tojást, 400 kilogramm újburgonyát. A szegedi Móra Ferenc Tsz sárgarépát, gyökeret, karfi­olt, paradicsomot, zöldpapri­kát, uborkát és meggyet vitt piacra nagyobb mennyiség­ben. A magántermelők, kis­kerttulajdonosok is bő áru­választékot kínáltak a vásár­lóknak. Az élő csirke kilo­grammonként 30 forintért kelt. A tojás darabja 0,90— 140 forint volt. Az újburgo­nya kilogrammját 3—6 fo­rintért mérték. A vöröshagy­ma kilogrammja 5. a fejes káposztáé 4, a kelkáposztáé 5 forintért kelt. A zöldpap­rika darabját 0,60—2 forintig kínálták. A főzőtök kilo­grammja 5—6 forint volt, az uborkáé 4—6 forint. A zöld­bab kilogrammonkénti ára 16—18, a zöldborsóé 10—12, a parajé 6 forint, ugyaneny­nyi a sóskáé is. A gombát kilogrammonként 30—35 fo­rintért mérték. A korai kör­te kilogrammja 6—8, a cse­resznyéé 10—16 forint, a meggyé 7—10 forint, az őszi­baracké 5—12, a földieperé 10—16, a málnáé 24—26 fo­rint volt. * Kezdő — Valami szcszmen­tes italt innék — mond­ja a pincérnek a ven­dég. — Limonádét, gyü­mölcslevet, ásványvizet parancsol? — Magára bízom — sóhajt a vendég —, ezen a területen újonc vagyok!' 18—23® Várható időjárás csütörtö­kön estig: Többnyire erősen felhős idő, sokfelé esővel, zi­vatarral. A Dunántúlon élénk, időnként megerősödő északnyugati, északi, máshol általában mérsékelt, változó irányú szél. Hajnalban és reggel párás levegő, néhány helyen köd. Az évszakhoz ké­pest hűvös marad az idő.' Várható legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön: ál­talában 18—23 fok között, a Dunántúlon, néhány tartósan esős helyen 15 fok közelében. Itt a korai őszibarack A Szövetkezetek Csongrád megyei Értékesítő Központ­jának szegedi, illetve a já­rás homokvidéki községeiben levő telepein megkezdődött az ősribarackidény. A nagy­üzemi gazdaságok ültetvé­nyein, a háztáji földeken és a kiskertekben egyaránt szü­retelik a korai fajtát. A MÉK Csongrád megye lakos­sagának ellátása mellett el­indította az illatos gyümölcs első szállítmányait Pest, Ko­márom, Somogy, .Veszprém, Nógrád és Zala megyébe. A> fclva§árjk> wá^alat; sgak­emberei .többször is tartottak termésbecslést. Az eddigi fel­mérések szerint a korai őszi­barackot helyenként jégve­rések károsították és nagy erejű szélviharok ritkították. A későbbi érésűek — ame­lyek kereskedelmi szempont­ból értékesebbek — hozamát még számottevően befolyá­solja az elkövetkező hetek időjárásának alakulása. A szállítást jól bíró középérésű és kései fajták gyümölcsei­ből iszoktak exportálni, ezek alkalmasak konzervipari fel­d^Sozásra, befőzésről,­A z elmúlt tél kegyes volt a ma­darainkhoz. Nem takarta hó természetes éléstárukat, a fészkek fűtésére se lehetett különö­sebb gondjuk. Mégis ide jártak az ablakom alá, ez volt a létért való küzdelem könnyebbik oldala, regge­lenként kidobtuk nekik a madár­konyha szabályainak megfelelő étel­maradékot, megtoldottuk olykor egy kis szemes takarmánnyal és vita­mindús almacsutkával is. Elsőként a madártársadalom leg­élelmesebbjei, a verebek fedezték fel a szabadtéri éttermet, aztán jött egy-két balkáni gerle, végül megje­lentek a kedvesen pimasz, mindig jókedvű csókák. Ezek egyéni tapasz­talataim szerint a verebeknél és a gerléknél jóval magasabb madár­értelmi fokon állnak, nem kockáztat­tak semmit, nem röppentek le azon­nal a terített asztalhoz, hanem figye­lőállásba helyezkedtek a túlsó ház tetején, figyelték a körülményeket, s amikor egészen biztosak voltak a dolgukban, leszálltak gyorsan, szét­rebbentették a verebeket, odacsíptek a bárgyú gerlék fejéhez, és máris egyedül voltak a vadászterületen. Lorenz Conrad, a nagyon meleg­szívű madártudós-író bemutatta már nekem és sok ezer olvasójának a csókák „lélektanát", el is hittem mindazt, amit ezekről a szép, derűs madarakról leírt, de ez a személyes találkozás talán nála is többet mon­dott csókáink életéről. Lehet, hogy ablakpárkányomra is leröppent vol­Csókabeszéd na egy-két példány, ha valami csó­kacsemegével csalogatom, de nem a/, érdekelt igazán, milyen viszonyt ala­kíthatok ki az ember és a csóka kö­zött, hanem az, milyen a természe­tes viszonya madártársaihoz. Első tapasztalatként azt állapítot­tam meg, hogy a csóka nem harag­szik tartósan egyetlen madártársára sem, s ezt feltűnő körülménynek mi­nősítettem, ugyanis a haragtartás te­kintetében eddig csak az emberi vi­szonylatokat figyeltem meg. Hallot­tam ugyan példákat az állatvilágból is, a bivaly például évek múlva is megismeri és megtámadja bántalma­zóját; a szaktudomány szerint a csó­ka emlékezőképessége is fejlett, de egész télen nem láttam bosszúálló, vagy az ételmaradék megszerzése körül gyűlölködve hadakozó csókát. A csóka reálpolitikus. Az enyéim például mindig felismerték a lehe­tőségeket és akadályokat, nerh száll­tak le pusztán hetvenkedésből tizen­öt-húsz veréb közé, de ha négy-öt csipegette a falatokat, sőt, ha egyet­len buta gerle is volt közöttük, azon­nal akcióba léptek. És rendszerint nem azt a kenyérdarabot igyekeztek megszerezni, amelyen a verebek táp­lálkoztak, hanem egyetlen pillanat alatt fölfedezték a szabadon álló és lehetőleg legnagyobb zsákmányt, fel­csípték, és máris elrugaszkodtak a földről, hogy valahol távolabb, biz­tonságosabb körülmények között táplálkozhassanak. Ha nem monda­nám ki, akkor is sokan megéreznék, hogy ebben a magatartásban is föl­fedezhető néhány emberi vonás. Bár közöttünk akadnak olyanok is, akik nem szerénykednek, nem nagylel­kűsködnek a zsákmányolható falatok kiválasztásánál. Mindezt többször megforgattam magamban csókáim figyelgetése köz­ben. Annyira nem barátkoztam ve­lük össze, hogy nevet adtam volna nekik az ablak mögül, lehet, hogy nem is ugyanazok jártak el hozzám, csak én képzeltem őket azonos csó­káknak, de tény, hogy akadt közöt­tük nagyon barátságos példány, be­kukkantott az üvegen, talán köszönt is és jó napot kívánt, esetleg saj­nált, hogy ilyen zárt kalitkában kell élnem, nem szállhatok fel a ligeti fákra, vagy a háztetőkre, az embe­reket tanulmányozni. 1 Á tavaszi virágnyíl'ás őta ritkán látom a csókáimat. Más vadászterü­leten boldogulnak, de biztos, hogy őszre visszatérnek, lehet, hogy el­mondják majd, merre röpködtek a nyáron. Ormos Gerö SZOLGALAT EGYENRUHÁBAN A Kossuth rádióban pénte­ken, június 20-án, délután 14 óra 25 perces kezdettel érdekes visszaemlékezést hal­lunk arról, hogy a felszaba­dulást követően hogyan ala­kult meg a rendőrség Sze­geden. Dr. Pikler Tamás rendőr alezredes, a budapes­ti VII. kerületi rendőrkapi­tányság vezetője idézi fel emlékeit a szegedi rendőr­ség szervezéséről. A műsor­ban közreműködik Tombácz Imre, a magyar forradalmi munkásmozgalom veteránja és Ladvánszky Károly rend­őr vezérőrnagy. MSZBT-DELEGACIO UTAZOTT A SZOVJETUNIÓBA A Szovjet—Magyar Baráti Társaság meghívására, szer­dán négytagú MSZBT-dele­gáció utazott a Szovjetunió­ba, Jovánovics Miklós, az Élet és Irodalom főszerkesz­tőjének, az MSZBT országos elnöksége tagjának vezetésé­vel. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren dr. Tasnádi Emil, az MSZBT alelnöke, az Országos Találmányi Hi­vatal elnöke búcsúztatta. POSTÁS DOLGOZOK KITÜNTETESE Szerdán a posta vezér­igazgatóságon Horn Rezső minszterhelyettes, a posta vezérigazgatója ünnepélyes keretek között 37 nyugdíjba vonult postás dolgozónak ki­tüntetéseket adott át. Heten Munka Érdemrendet kaptak, 15-en a Posta kiváló dolgo­zója címet érdemelték ki, 15-en podig miniszteri dicsé­retben részesültek. VÖRÖSMARTY SZEKSZÁRDON A Vörösmarty-emlékév — a költő születésének 175. és halálának 120. évfordulója — alkalmából, szerdán kiál­lítás nyílt Szekszárdon. Anyaga Vörösmarty Mihály Tolna megyéhez fűződő kap­csolatait szemlélteti. Többek között kiállították a Bony­hád Börzsönyi kúria antik bútordarabjait, s a költő if­júkori szereltnét, Perczel Etelkát ábrázoló olajfestmé­nyét is. NEM VÁLLALJA GYERMEKÉT Egymást követően kétszer került a vádlottak padjára tartási kötelezettség elmu­lasztása miatt Gyuris István 40 éves, Forráskút, Düllő 21. szám alatti lakos. Első al­kalommal öt hónap szabad­ságvesztést kapott, mert gyermeke után tartósan nem fizette a megítélt tartásdí­jat. A büntetés végrehajtá­sát azonban akkor próbaidő­re felfüggesztette a bíróság. Ezen ítélet meghozatala után sem fizette a havi 400 fo­rint tartásdíjat. Azzal ér­velt, hogy a gyermek, aki­nek eltartásáról neki is gon­doskodnia kell, nem tőle származik. Ennek bizonyítá­sára eljárást is kért, amely számára nem hozta meg a kívánt eredményt. A gyer» mek eltartásáról változat­lanul gondoskodnia kell. En­nek ellenére továbbra sem fizetett. A szegedi járásbíróság Gyuris István jogerősen 7 hónap szigorított börtönre ítélte, és kötelezte a koráb­ban kiszabott, de akkor fel­függesztett öt hónap szabad­ságvesztés letöltésére is. Az ítélet jogerős. JXK.dÓt/K* — ítéletidő Szolnokon A szerda reggeli felhősza­kadást követően ebéd után minden eddiginél nagyobb erejű jégeső és vihar tombolt Szolnokon, amely csaknem megbénította a város életét. A vízözönszerű esőzés kísé­retében mintegy félóráig diónagyságú jég hullott. Sok helyen megszakadt a telefon­és a távíró összeköttetés. Víz alá kerültek az utcák, a la­kóházak egy része, a pincék és két élelmiszerraktár is. Délután 16 óráig több mint 100 segélykérés érkezett a tűzoltósághoz, ezért a ceglédi és a jászberényi tűzoltóságot is segítségül hívták. Teljes apparátussal dolgoznak a víz­és csatornamű vállalat mun­kásai is. Elsősorban a megyei kórház és a tüdőkórház, va­lamiAt az elelmiszerraktarak vízzel borított alagsorának a szivattyúzását kezdték meg. A veszély elkerülése végett áramtalanították a MÁV jár­műjavító üzemét, s ezért le­állt a termelés. Megbénult az élet a Tisza Bútoripari Vállalat gyáregységeiben is, és két óráig szünetelt a mun­ka a papírgyár műhelyeiben. A város külterületi részén több lakóház összedőlt. Az ítéletidő fennakadást okozott a vasúti közlekedésben is. A szolnoki MÁV állomás szajoli bejárójánál megcsúszott a vasúti töltés, emiatt késések várhatók a vonatközlekedés­ben. A rendező pályaudvaron leállt a vagonok gurítása. A város vezetősége gyorsan in­tézkedett, minden rendelke­zésre álló erőt mozgósított a veszélyek elúsototsa. Költők kaphatók! Keretes hirdetés, olvasom, és nem értem. Pontosabban fogalmazva, nem hiszek a szememnek. A Szatymazi ÁFÉSZ szakcsoportja Texán állományából fiatal és költő párokat helyez ki. Alakuló szakcsoportoknak, nagyobb egyéni vá­sárlóknak fizetési és árkedvezményt biztosítanak. Pontos cím, telefonszám. Namármost! Van ugye egy szakcsoport, amely nem kisebb feladatra vállalkozott, mint fiatal és költő párok kihelyezésére. A fiatal költőröl nekem — nem tudom, ki hogy van vele — olyan ifjú poéta jut eszembe, aki verset ír, és még nem múlt el harmincéves. Ugyanezt párban ki­csit furcsának tartom, de hátha, ez már a jövő zenéje. Te­xán állományból. Ez azért mégis figyelemre méltó. Biz­tosan van egy raktár, gazdag és bőséges állománnyal. Ki­helyezhetően. Az csőre, külterületre, a pellengérre. Alakuló szakcsoportoknak különösen ajánlják. Az írószövetség köl­tészeti szakosztályának. Pardon, szakcsoportjának. Ha nem lenne még elég költőjük, Szatymazról beszerezhetik a szük­séges mennyiséget. Vagy minőséget. Nagy növésű vagy nagy igényű egyéni vállalkozóknak még fizetési kedvez­ményt is adnak, öt forint húsz helyett négy ötvenért már megéri. Az is bolond, aki fiatal és költő párokat nem vesz, mikor végre kaphatók. Csak tessék, tessék, folyvást, foly­vást. Amíg a készlet tart. Bővebb felvilágosítást a hirdető­nél kaphatnak az érdeklődök. Galambászok, kalandorok kí­méljék meg őket. P. K. DÉLMAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi Bizottságának napilapja. — Megjelenik hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. — Főszerkesztői F. NAGY ISTVAN Főszerkesztő-helyettes: SZ. SIMON ISI VAN Szerkesztőség és kiadóhivatal: 6740 Szegcdi Magyar Tanácsköz­társaság útja 10. — Telefoni 13-533, 13-003. — Felelős kiadó: KpvACS LASZLO. — A lapot nyomja: Szeged) Nyomda. Szeged. Bajcsy-Zsjllnszk? utca 28. — Előfizetési dlj egy hónapra 20 forint . : m Tzrtavt Tt fu Z. . _

Next

/
Oldalképek
Tartalom