Délmagyarország, 1975. május (65. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-08 / 106. szám

4 Csütörtök, 1975. jnájus 8. Levelényt nem lehet elfelejteni. öt évvel ezelőtt jártam itt először, akkor úgy látszott, a maradandóság majorja. Díszletnek ajánlottam grófi világot idéző filmekhez. Olcsó díszletnek, mert itt megmaradt a víz előtti uradalmi bikaistálló is, az egymás mellé ragasztott cselédházak is itt állnak, és talán itt maradt meg legtovább a régi cselédekbe belevert alázatosság is. Itt sajdult belém, hogy az alázatosság megaláztatás. Pedig csak az öles szarvú ökrök szekeréről köszöntek rám. De ekkorát és ennyire érdemtelenül nekem még nem köszöntek. Mi lesz Levelényből? A nadrágszíj szélességű betonutacska — áldás volt akkor, most veszélyes útszakasz — ide hozza a civilizációt, vagy a levelényieket viszi el. Ezzel a kérdéssel jöttem ki akkor a majorból. ELHŰZ AZ ISKOLA A bikaistálló üres. Ennek a tövében üldögélt akkor fölhúzott lábakkal Lukács József, és egyszem fia az istálló szalmájával játszott. Hol van most Lukács József? Jót beszélgettünk akkor. Hova lett Elekes Lajos, Mikula Sándor? Elekesék beköltöztek már Baksra. Amikor az új iskola fölépült, Elekesnével már bent találkoztam. Azt mondta, nagy szó, ha bent tanulhat a gyerek. Lukács József új háza itt van a faluban. Még nincs készen, de nem sok a híja. Miből lett ez a nagv ház? — A gazdaság ajánlgatta a kölcsönt, gondoltam, föliratkozom, úgyse lesz abból semmi. Mire észbekaptam, már a markomban volt a pénz. Ekkora házba minden kényelmet beleálmodhat, aki építi. Mire gondol legtöbbet Lukács József? — Az iskolára. Első az iskola. Azt szeretném, hogy a gyerekeim már ide járhassanak a faluba. Bejött velem az egykori libalegelőre Vajda Gáspár is. Miért sürgősebb most, mint öt évvel ezelőtt? — Első az iskola. A második gyerek ősszel indul az első osztályba. Biciklivel hordja föl a feleségem a faluba, hetenként háromszor, az előkészítőbe, ne érezze majd később, hogy ő a majorból jött. Nehéz hordani, mert kettőtől ötig várhat ráf de ilyen a mai világ: első az iskola. Vajda Gáspár traktoros, Lukács József targoncakezelő.'Mivel segít a gazdaság? — Az OTP meg a gazdaság kölcsöne együtt 120 ezer forint. Ennyiből nem lehet házat építeni még Bakson sem, de ha 60—80 ezerrel megtoldjuk, lesz belőle valami. Lukács József tovább mondja: — Nyomta a járművet a gazdaság, hordtam az anyagot, alig győztem. Volt úgy, hogy három-négy jármű is nekem dolgozott egyszerre. Ha 200 ezret számolunk ilyen szép házért, a mostam körülmények között, az sem sok. — De számítsa hozzá, hogy itt sógor, koma, jó barát, mindenki segít. Pénzt csak azért adunk, amit mi nem tudunk megcsinálni. A szomszédék háza mintául szolgált. Legyen legalább akkora a miénk is, mint Gémeséké. Ökörhajtással kezdte kenyérkereső életét Gémes Ferenc, ifiost traktoros. Takaros háziasszony tessékel bennünket a szép lakásba, és olyan örömmel mutatja, mintha élete boldogságát rakná elénk. — Nem sajnálja Levelényt? — Még eddig egy percig nem jutott eszembe, hogy sajnálni kéne. Pedig a fiatalságát töltötte ott. Öt évvel ezelőtt Adorjányi Kálmán akkori kerületvezető azt mondta, jó lenne szorgalmazni új lakások építését a majorban, mert ha így megy tovább, a környékbeli téeszek elszívják a munkaerőt. Most ő sietteti legjobban, hogy épüljenek a házak, de ne Levelényben. Mindszenten, Bakson, Ópusztaszeren, akárhol, csak ne itt. — Azt hittük, akkor gazdálkodunk jól, ha nagyobbak a kazlaink és több silónk van. Azóta akkorát változott a világ, mi mást tehetnénk, ahhoz kell igazodnunk. Horváth Mihály, a mostani kerületvezető részletes tájékoztatást ad arról, mennyit változott. Lucernát termel a gazdaság, ha megunja a föld, búzát tesznek helyébe. A lucernából lucernaliszt lesz a szárítóban. Az itteni népek egyszerűen csak gyárnak mondják az egy év alatt 70 ezer mázsa lucernalisztet adó szárítót. — Ide kevesebb ember kell. A „gyár" hozta tehát a változást. És a fölismerést is. MIKULA sANDOK Azért írom föl címnek öt évvel ezelőtti ismerősöm nevét, mert róla mondják, npm mozdul. Vannak páran — mondják bent —, akik itt akarnak maradni. Kérdezzük meg azért Mikula Sándort! — Maga is evvel kezdi? Egyéves korom óta én itt lakom, ha eddig jó volt, kibírom ezután is. Aki csak eddig jut vele, könnyen rámondhatja: megátalkodott ember. Ne legyintsünk rá, beszélgessünk inkább. — Engem a négy család úgy megmozdított, hogy nem tudok építeni. A kisebbik lányom még itt van, neki se mondhatom, most állj félre, várj a sorodra, mert most mi következünk. Nem mi következünk, a gyerek következik, ez S törvény. Szép törvény, de beszélgessünk tovább. — Néztem én a faluban nekem való házat, kettőt is találtam. Nekem pénzem nincsen, de ha annyit adna a gazdaság, amennyit másnak, meg tudnám venni. Gondoltam, szólok is, de azt mondja a baksi ember, ő három hónapig nem vár. Közelről nézve egészen más a megátalkodott ember. Szóljunk csak Adorjányi Kálmánnak! Mondja meg ő a baksi embernek, hogy az a pénz biztos, mert a gazdaság adja. Ne alkudjon mással a házra. — Így egészen más. A fejem se fájna Levelényért, ha sikerülne. Most azzal jövök ki a majorból, hogy elfogy lassan. Lassan — mondom, mert már régen fogyhatott volna, de most megindult. Sok segítség, sok türelem kell hozzá. Horváth Dezső Készülődés a tavaszi BNV-re II győzelem napja K

erttel övezett kétemeletes házban, a karlshorsti német hadmérnöki iskola egykori éttermében gyűltek össze a szövetséges hadseregek parancsnokai, hogy fogadják az összeomlott III. Birodalom megbízottainak feltétel nélküli megadását 1945. május 9-e, nulla óra volt. öt év, nyolc hónap és 7 nap telt el azután, hogy a hitlerista csapatok azon a végzetes szeptemberi hajnalon megindultak Lengyelország ellen. Amikor Zsukov marsall felszólította Keitel tábornagyot, hogy írja alá a fegyverletételi okmányt, Hitler egykori jobbkeze bizonytalan léptekkel indult a zöldposztós asztalhoz. „Monoklija leesett a szeméről, és zsinórján függve maradt. Arcán piros foltok jelentek meg" — emlékezett vissza Zsukov. Negyenhárom perccel később befejeződött a feltétel nélküli fegyverletételről szóló okmány aláírása. A német küldöttség elhagyta a termet. Így ért véget a példátlan véráldozatokat követelő II. világháború Európában. Kint dörögtek a győzelmet jelző ágyúk. A Föld akkori lakosságának nyolcvan százalékát érintette a háború, 1700 millió embert. A különböző hadseregekbe behívottak száma meghaladta a 110 milliót. Az emberiség hálatelt szívvel ünnepelt, hogy oly sok szenvedés után megszabadult a náci hadseregtől, a zsarnokságtól. Általános volt a remény a győztes koalícióban. Bár egész Európát romok borították, mindenki bizott abban, hogy végre valahára felvirradt az alkotó béke hosszú korszaka. A háború terheinek oroszlánrészét a Szovjetunió viselte. Népgazdasága rendkívül súlyos csapásokat szenvedett az 1941—42-es német előnyomulás során. Embermilliókat költöztettek át Keletre. Alig három hónap alatt több mint 1360 nagy, többnyire hadiipari vállalatot helyeztek át. S a szovjet népgazdaság nemcsak kibírta a roppant nyomást, hanem 1943-tól lényegesen magasabb termelési eredményeket ért el, mint a háború előtt. Miben áll a Szovjetunió győzelmének világtörténelmi jelentősége? Mindenekelőtt abban, hogy a szovjet nép kiállta a pusztulással fenyegető legnagyobb katonai próbatételt, megvédte szocialista hazáját, s áldozatos harcával megteremtette a lehetőségét annak, hogy az országok egész sora a társadalmi haladás, az új gazdasági-politikai rend építésének útjára lépjen. A Szovjetuniónak a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelme feltárta az egész világ dolgozói előtt a szocialista állam nagyságát és legyőzhetetlenségét. A fasizmus fölötti győzelemben a Szovjetunióé volt a főszerep. A Vörös Hadsereg a háború folyamán a fasiszta tömb 607 hadosztályát semmisítette meg. A hitleri Németország az összes többi fronton öszszesen 176 hadosztályt veszített. A győzelemben magától értetődően meghatározott szerepe volt a nyugati szövetségesek fegyveres erőinek, gazdasági erőfeszítéseinek is. Anglia csaknem egy esztendőn keresztül egyedül harcolt Németországgal szemben, és igen jelentős sikereket ért el a német tengeralattjáró-flotta megtizedelésében, az ellenség haditengerészetének megbénításában. Az Egyesült Államok Pearl Harbour után lépett be a háborúba, s az első időszakban a csendesóceáni fasiszta ellenséggel, Japánnal állt hadban, de 1942 őszén már részt vett az észak-afrikai invázióban, majd az olaszországi hadműveletekben, s végül a nyugati partra szállás főerői az amerikaiak voltak. Hősi harcot folytattak a nácizmussal szemben a fegyveres ellenállási mozgalmak Jugoszláviában, Franciaországban, Lengyelországban, Csehszlovákiában, Albániában, Görögországban, s különösen legendás hírt szereztek maguknak a szovjet partizánok. A háború utolsó szakaszában bolgár és román csapategységek is részt vettek az antifasiszta háborúban. A győzelem következtében új történelmi korszak kezdődött. Nemcsak olyan értelemben, hogy újabb országok szakadtak ki az imperializmus világrendszeréből, és indulhattak meg a szocialista fejlődés útján, hanem, hogy a tőkés országokban is új feltételek mellett bontakozhatott ki a dolgozó osztályok küzdelme, a gyarmati és függő országokban pedig megteremtődött a lehetősége a gyűlölt kolonialista uralom lerázásának. Harminc évvel ezelőtt tehát nemcsak a hitleri Németország és a militarista Japán szenvedett vereséget, hanem az imperializmus egész rendszere, olyan vereséget, amely történelmi méretekkel mérve kiheverhetetlen. A

z elmúlt három évtizedben a szocialista világrendszer olyan erővé vált, amely ma már döntően meghatározza az események további menetét. A szocialista világrendszer kényszerítette rá az imperialista vezető köröket a békés egymás mellett élés politikájának elfogadására, és a hidegháborúból lépésről lépésre átvezette a világot az enyhülés korszakába. Ennek egyik legfontosabb területe éppen Európa, ahol korábban két világháborút robbantottak ki. Kontinensünkön most közeledik a befejezéshez az európai biztonsági ós együttműködési konferencia, amelynek hivatása, hogy új, az enyhülés korszakának megfelelő biztonsági rendszert teremtsen Európában. E cél előmozdítását szolgálta a nemrégen Brüsszelben, illetve Liége-ben megtartott második európai közgyűlés. A világ népei a győzelem 30. évfordulóján hálatelt szívvel gondolnak azokra, akik életüket adták a szabadságért, a haladásért, a békéért. Éppen ez az élő emlékezet a biztosíték arra, hogy Európa népei sohasem engedik visszatérni a múlt gonosz szellemeit, és mindent elkövetnek a béke, a biztonság és az együttműködés korszakának, a fegyvertelen világnak a létrejöttéért. PETHÖ TIBOR Ünnepi megemlékezések A Budapesti Nemzetközi VásárTOzpontban a Masped kihelyezett kirendeltsége napról napra nagyobb erők bevetésével szállítja a tavaszi BNV dekorációs anyagait, termékeit, óriási gépeit. Az építők már az utolsó simításokat végzik a „D" jelű csarnok több mint 5000 négyzetméteres első szakaszában, ahol az energiatermelő és villamosgép-gyártó ipar újdonságait állítják ki. A hazaiakkal együtt eddig 25 ország több mint 1500 kiállítója jelentkezett a tavaszi BNV-re, s a szakosításnak megfelelően nyolc szakcsoportban mutatják be a műszeripar, a híradástechnika, és számítástechnika, az energiatermelés, a fémmegmunkálás, az építőipar, a közlekedés, a könnyűipari alapanyag- és gépgyártás, valamint a vegyipar és a bányászat termékeinek nemzetközi kínálatát. Európa és a világ békeszerető népeinek egyik legnagyobb ünnepe május 9-e, amikor feltétel nélkül kapitulált a fasiszta Németország a győztes szovjet hadsereg és a szövetségesek előtt. Mint minden esztendőben, most, a harmincadik évfordulón is méltóképpen emlékezünk meg erről a napról országszerte és Szegeden is. Ma, csütörtökön délután fél 3-kor az MSZMP Szeged városi bizottsága, Szeged megyei város tanácsa, a Hazafias Népfront városi bizottsága, a város fegyveres testületei és a szegedi olajipari pártbizottság ünnepi megemlékezést rendez az olajipari vállalat algyői nagytermében. Az emlékünnepségen Török József, a városi pártbizottság első titkára mond beszédet. Holnap, pénteken a városi pártbizottság, a városi tanács, a népfront városi bizottsága és a fegyveres testületek koszorúzási ünnepségeket rendeznek Szegeden. Délelőtt 10 órakor a Dugonics temetőben levő -szovjet és a Belvárosi temetőben levő román hősi emlékművet koszorúzzák meg, 11 órakor pedig a két Széchenyi téri szovjet hősi emlékmű talapzatán helyezik el a megemlékezés és a hála virágait Koszorúzások A győzelem napja alkalmából tegnap, szerdán koszorúzási ünnepségeket tartottak, Budapesten és vidéken azoknak- a katonahősöknek a sírjainál, emlékművénél, akik a második világháború idején életüket adták Fiatal műszakiak klubja Megalakult az MTESZ Csongrád megyei szervezetének ifjúsági bizottsága. Ez alkalomból tegnap, szerdán délután négy órakor a Technika Házában előadást rendeztek, amit dr. Benedek Tibor, a bizottság titkára nyitott meg. Üdvözölte a résztvevőket, köztük Kamenszky Pétert, az MSZMP. Szeged városi bizottságának munkatársát, Harkai Jánost, a KISZ Csongrád megyei bizottságának ifjúmunkás felelősét, Batki Józsefet, a KISZ városi bizottságának munkatársát. « Dr. Győrffy László, a megyei pártbizottság munkatársa tartott előadást a fiatal műszaki értelmiség szerepéről a megye életében. Filmvetítés következett, majd a tagegyesületek ifjúsági küldöttei áz MTESZ klubjában megalakították a fiatal műszakiak klubját. A klub titkárává Mára Pétert, a KISZ KB védnökségi operatív bizottságának titkárát, az NKFV szegedi üzemének dolgozóját választották. hazánk szabadságáért. A kegyeletes megemlékezések színhelyén mindenütt katonai díszegységek sorakoztak fel, csapatzászlóval. Rákosligeten, a felszabaditó harcokban elesett román katonahősök síremlékénél; Solymáron, az angol katonai temetőben a felszabadító harcok idején elesett angol, lengyel, kanadai, ausztrál és új-zélandi hősök emlékművénél; a Budaőrsi úton a hősi halált halt amerikai katonák emlékművénél, továbbá Harkányban a felszabadító harcokban elesett bolgár katonák emlékművénél és Beremenden a jugoszláv hősi emlékműnél helyezték el a kegyelet, a hála és a megemlékezés virágait. (MTI)