Délmagyarország, 1975. május (65. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-08 / 106. szám

4 Csütörtök, 1975. jnájus 8. a szabadság hajnala A barikádokon akkor már kilencvenhat órája nem aludtak. Május 5-e óta a zsákba szorult, de túlerőben levő és utolsó bosszúra, vérfürdőre készülő Gestapo és SS-csapatok gyújtogattak, gyilkoltak Prágában. A 9-ére virradó éjszaka különösen nehéz volt. Az Öváros téren felhőkig csapó lángokkal égett a hatszáz éves, gótikus városháza. A szabad rádióadó órák óta sugározta: „Segítsetek! Segítsetek! Prága hívja a Vörös Hadsereget, Prága hívja a Vörös Hadsereget! Segítsetek, segítsetek!"... És 9-én hajnali ötkor hatalmas dübörgés rázta meg a smíchovi kerület munkásházait: Ribalko és Leljusenko marsall T-34-esei száguldottak be a száztornyú városba. Soha ennyi embert még nem talált a prágai hajnal az utcákon. Prága felszabadult. Furcsa paradö'xon: az európai háború végül is abban az országban ért véget, ahol a hitleri fasizmus — harmadik országok gyenge, megalkuvó politikusainak asszisztálásával — jutott elsőként „élettérhez". Történelmi tény ma már, hogy a szégyenletes 1938 augusztusi müncheni diktátum, majd a maradék Csehszlovákia 1939. március 15-i lerohanása, Cseh- és Morvaország protektorátussá züllesztése, bekebelezése, s az „önálló" szlovák bábállam kikiáltása nem csupán előjátéka volt a következő háborúnak, hanem szerves része a zsaroló, előnyomuló néjnet-fasiszta agressziónak. A német fasiszták Csehszlovákiában 360 ezer férfit és nőt, ellenállót és túszt gyilkoltak meg. A csehek és a szlovákok által örömmel köszöntött új, népi, majd szocialista köztársaság fejlődése tanulságokkal szolgál. A társadalmi haladás útjára lépő Csehszlovákia — főleg Csehország — nem elmaradott, félig, vagy egészen feudális ország volt. Az urbánus Csehszlovákiát már a háború előtt fejlett iparáról ismerték. S ennek az iparosított országnak munkásosztálya bebizonyította, hogy lehet a magasból is tovább lépni. Ki foglalhatná össze néhány mondatban mindazt, amit a szocialista Csehszlovákia produkált? Ha csak annyit mondunk, hogy a kis Csehszlovákia ma az egész világ ipari termelésének 1,7 százalékát adja, vagy ha azt említjük, hogy az egy főre számított húsfogyasztásban megelőzte Dániát, az anyákról való gondoskodásban Svédországot — érzékeltetjük e nagy tanulság súlyát. S emellett Csehszlovákia hozzálátott, hogy megoldja az első köztársaságtól öröfcöít, súlyos gondot: a nemzeti-nemzetiségi kérdést. Döntő lépés volt az 1968-i föderációs törvény, amely alkotmányosan rögzíti mindkét nemzet és a Csehszlovákiában élő nemzetiségek egyenjogúságát, s amelyet nyomon követ a régi sebeket begyógyító, következetes nemzetiségi politika. Csehszlovákia a múlt három évtizedben kiemelkedő szerepet játszott a testvéri szocialista közösségben. A felszabadulásának harmincadik évfordulóját ünneplő szomszéd ország ma ismét erős, dinamikusan fejlődő. Nemzeti ünnepén barát és ellenség egyaránt odafigyel eredményeire. A baráti Csehszlovákia rendíthetetlen tagja a szocialista országok internacionalista közösségének. Szívből köszöntjük népét, és további sok sikert kívánunk építömunkájához. Protetári vfech remii sdojís se! ROVNOST OENÍK JIHOMORAVSKÉHO KRAJSKÉHO VYBORU KSC Csehszlovák barátaink ünnepére Április 4-én egész oldalas összeállítással köszöntötte Magyarország (elszabadulásának ünnepét csehszlovákiai testvérlapunk, a brnól Rovnost. Most. Csehszlovákia szabadságának ünnepén, május 9-c alkalmából a Rovnost a Délmagyarország vendége: a viszonzásként kapott cikkekkel,/fény képekkel köszöntjük a szocialista testvérország történelmi sorsfordulóját — így elsősorban a Brno életéből vett epizódokkal villantjuk fel a testvérváros életének egy- két sajátosságát. A csehszlovák főváros lakói üdvözlik az egyik szovjet harckocsi legénységét a Lőpor. toronynál, 1945. május 9-én Szeged Urnában a Lidicei úton —, a legnagyobb parkkal, a Luzánkyval szemben elhelyezett Szeged Étterem. Ennek az étteremnek a vezetője, Josef Osmera mondotta: „Nag-on jó ötlet volt, hogy magyar éttermet rendezzünk be Brnóban. A baj csak az volt, hogy kezdetben ugyan készítettünk magyar ételeket, de csak receptek alapján, amelyeket különböző módon szereztünk be. Hiányoztak az igazi magyar szakemberek és a szükséges tipikus magyar alapanyagok..." Ez idővel megbldódott. Három évvel ezelőtt került sor a szakemberek — szakácsok, felszolgálók — első cseréjére Szeged és Brno között. És ma? Visszatért saját városába Pozsonyi Tibor pincér, aki Brnóban megtanult csehül beszélni, valamint Tóth Mihály szakács, aki részben elsajátította a cseh koflirha specialitásainak elkészítését és egy kicsit a cseh nyelvet is. Mindketten nagyon jó munkát vegeztet több hónapon át, amit nemcsák a vendégek elégedettsége tanúsít, hanem a Brnól Városi Tanács kereskedelmi osztályának és a II. sz. Vendéglátó Vállalat vezetőségének elismerő véleménye is. A Szeged Étteremben most Kmellár Béla szakácsmester legforgalmasabb utcáján — dolgozik. Két küldetése van: A párt- és állami szervek néhány évvel ezelőtt megteremtették a baráti kapcsolatokat Szeged és Brno, Csehszlovákia második legnagyobb városa között, s a kezdeti lépések után számos konkrét együttműködési formát öltöttek. Az együttműködés széles skálájában nem feledkezhetünk meg a vendéglátásról, a közétkeztetésről sem. Már három éve nagyon jó kapcsolatok fejlődtek ki a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat, valamint a Brnői II. sz. Vendéglátó Vállalat között. Ez a kapcsolat nem véletlen műve, hanem a korábban más területeken megteremtett kapcsolatok folytatása volt. A csehszlovák és a magyar gasztronómia nem egy nemzetközi küzdőtéren ért el komoly sikereket. A, Brnói II. sz. Vendéglátó Vállalat több mint 140 üzemével a dél-morva terület legnagyobb ilyen vállalatai közé tartozik. Jelentőségét lényegesen fokozza Brno nemzetközi vásárváros jellege, hiszen itt évente többször is sokféle nemzetközi akció, vásár zajlik. Gyakoriak a filmfesztiválok, a tudományos konferenciák stb. A belföldi látogatókon kívül igen sok külföldi vendég is elkerül ide a világ minden tájáról. Éppen ezek kedvéért igyekszünk olyan kellemes körülményeket kialakítani —például világhírű konyhaművé. szetet, amelybe feltétlenül beletartozik a magyar konyha is —, hogy ilyen szempontból is jól érezzék magukat a turisták. Ezt a törekvésünket igazolta Brno egyik Brnói tavasz segíteni a magyar kcipyha hónapja előkészítését, valamint elsajátítani néhány tipikus cseh étel elkészítésének módját, amelyeket aztán a Szegeden megnyitandó Brno sörözőben készítene a vendé, gek számára. A Szeged Étterem nagyon jól érvényesül Brnóban. Kedvelt az itt készített babgulyás-leves csabai kolbásszal, keresettek a különböző halételek és más készítmények is, amelyek elkészítésénél, paprikát használnak ízesítőül. Közkedveltségének legjobb bizonyítékai a vendégkönyvben olvasható beírások. A vendégek érdeklődése már most meghaladja a Szeged Étterem kapacitási lehetőségeit Mindazok, akik érdeklődnek a brnól kiállítási események iránt, tudják, hogy a „Brnói tavasz" elnevezés a közhasználati cikkek tavaszi kiállítását jelenti, amelyet az idén hatodszor rendeztek meg. Az utóbbi öt évben az ipari közszükségleti cikkek termelése Csehszlovákia ke• reskedelmi mérlegében több mint 50 százalékkal emelkedett. A csehszlovák népgazdaság nagy figyelmet fordít a közszükségleti cikkeket gyártó iparra, a termelési kapacitás emelésére, az ipari korszerűsítésre. Ezek a tények és a további okok oda vezettek, hogy hat évvel ezelőtt megvalósult az első nemzetközi vásár, amelyen a közszükségleti iparcikkeket állítják ki. Évek elteltével az őszi nemzetközi gépipari vásárnak egyenrangú vetélytársa lett ez a tavaszi vásár. Az idei, hatodik közszükségleti iparcikkeket kiállító vásáron 38 nemzet vett részt több mint ezer kiállítóval. „Magas életszínvonalat az egész emberiségnek — békét Európának, békét a világnak" jelszóval rendezték meg újra. Nem véletlen, hogy a résztvevők között ott volt a Magyar Népköztársaság ls, amely a magyar külkereskedelmi vállalatok közvetítésével még minden évben részt vett ezeken a vásárokon, és kiállított anyagával, magas technikai színvonalával mindig gazdagította a, vásár színvonalát. Az 1975-ös iparcikkvásárt Csehszlovákiának a Szovjet Hadsereg által való felszabadítása 30. évfordulójának jegyében rendezték meg. A KGST minden tagállama dokumentálta közszükségleti iparcikktermelésének fejlődését, bemutatót adott a legjobb termékekről, az árucseréről. Az természetes — mint ahogy az már lenni szokott a nemzetközi vásárokon és kiállításokon —, hogy a legnagyobb képviselettel a hazai ipar lépett fel. A csehszlovák külkereskedelmi szervezet közvetítésével több mint 24 ezer csehszlovák cég állított ki terméket. Ennek ellenére a kiállítási terület 100 ezer négyzetméterének több mint fele a külföldi kiállítók rendelkezésére állt. Magyarország már hagyományos kiállító Brnóban,, s a csehszlovák külkereskedelmi kapcsolatokban a Magyar Népköztársaság a negyedik helyet foglalja el a Szovjetunió, az NDK és Lengyelország után. Néhány termék esetében egy-két hellyel előbbre is van ezeknél. Az ez évi nemzetközi közszükségleti cikkeket kiállító tavaszi vásár megrendezésével Brno teljesítette az öszszes feltételt a csehszlovák és külföldi partnerek sikeres tárgyalásaihoz. Ezenkívül minden szakembernek sokw sok témát, nyújtott a szakmában. A morva népművészek díszes ünnepi kalácsokat készítenek a nemzeti ünnepre. Különösen Vizovicében ápolják ezt a szép hagyományt Brno új építkezéseiből: a Műszaki Főiskola kollégiumainak együttese