Délmagyarország, 1975. május (65. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-06 / 104. szám

4 Kedd, 1975. május 6. 5 Múzeumőr kerestetik A* olasz múzeumok mű­kincseinek hatékony védel­me — ez a probléma okoz álmatlan éjszakákat az olasz kulturális ügyek miniszteré­nek. A legutóbbi képrablások arra késztették, hogy az ed­digieknél sokkal hatéko­nyabb módszerekkel védje a pótolhatatlan műkincseket. Ennek érdekében felszólítot­ták a rendőrség, a katonaság és a pénzügyőrség tartaléko­sait, akik 55 éves korukban vagy annál karábban men­tek nyugdíjba, hogy vállalja­nak múzeumőri állást. Ennek a megoldásnak két rendkívüli előnye lenne: hozzáértőbb emberek kezébe kerülne a műkincsrablók, az újfajta bűnözés elleni küz­delem vezetése; az állam le­hetővé tenné, hogy a „tarta­lékosok" magasabb életszín­vonalat biztosítsanak ma­guknak. lanná lesznek ezreket, és éhínséggel sújtanak millió­kat. Családi események HÁZASSÁG I. kerület Szeged: Farkas Ottó Sándor és Moravcslk Erzsébet. Bakai József ós Takács' Gizella Ilona, Takács Béla ós Molnár Ilona, Kőhalmi János és Fazekas Mar­git, Nagy Péter Nándor és Sándor Ágnes, Suhajdn János és Farkas Etelka. Tóth Pál és Kál­mán Mária, Váradl István és Bukovltz Gabriella Katalin, Egyed István Károly és Varga Boglárka Emese, Mádal Sándor Jenő és Perjésl Katalin, dr. Tá­bori Zoltán János és Márki Edit Teréz házasságot kötöttek. III. kerület Szeged: Szabó Sándor és Szu­hai Mária házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Papp Istvánnak és Szilagyi Évának István László, Trnkóczi Jánosnak és Bullás Hona Ágnesnek Ágnes, Pipicz Imrének és Makra-Csörmö Er­zsébetnek Tünde, Kovács Pál­nak és Pataki Piroska Annának Tamás, Judlk Péternek és Fa­zekas Katalin Máriának Patrik Péter. Láng Hébert Henrichnek es Kormos Margitnak Eszter II Vöröskereszt Országos Elnökségének felhívása ..Veszélyben, bajban, segít A Vöröskereszt-szerveze­a Vöröskereszt" — a Vörös- tek, szerte a világon, meg­kereszt-világnap idei jelsza- tisztelő és nemes feladatuk­va a humanista mozgalom nak tekintik, hogy segítsenek hagyományos tevékenységé- a bajba jutottaknak, a ka­ré irányítja a figyelmet. tasztrófák áldozatainak. A Az emberiség életéből még 3° akaratú emberek milliói­nem tűntek el a fegyveres na'K személyes közreműködé­konfliktusok, és nem szün- sével, az emberség és a nem­tethetők meg a váratlan ele- zetközi összefogás szép pél­mi csapások. Nem telik el dáját adják, hónap, hogy ne hallanánk A Vöröskereszt Társaságok kíméletlenül hömpölygő ár- Szövetsége, átlagosan 20 na­vizekről, pusztító szélviha- ponként küld szét nemzetkö­rokról, emberi településeket zi S. O. S.-jeleket, a világ romba döntő földrengésekről, 122 Vöröskereszt-szervezeté­terméketlenséget hozó szó- hez- s a határokat áthidaló razságokról. szolidaritás éhséget csillapít sebeket gyógyít, életeket Ezek a tragédiák emben ment( & bizakodóvá tesz eleteket követelnek, sebesü- reménytelennek látszó embe­léseket okoznak, hajlékta- j-eket. A Magyar Vöröskereszt, élvezve pártunk és kormány­zatunk támogatását, rendsze­resen bekapcsolódik a nem­zetközi segélyakciókba. Az elmúlt két esztendőben 21 esetben, együttesen 25 mil­lió forint értékben juttatott el segélyt, többek között a Bangladesben, Burmában, Szíriában pusztító árvíz ál­dozatainak, a ciprusi mene­külteknek, a chilei fasiszta diktatúra börtöneiben síny­lődő hazafiaknak és hozzá­tartozóiknak, éhező afrikai családoknak, a hondurasi hurrikán után járványve­szélytől fenyegetett lakosság­nak. Megsokszorozná segítsé­günk erkölcsi értékét, ha tagságunk, a falvak és a vá­rosok lakossága személyes adományait is megküldhet­nénk a szenvedőknek. Az idei világnap jelszavához kapcsolódva, 5, 10, 20 és 50 forintos emlékbélyegek kibo­csátásával lehetővé kívánjuk tenni, hogy humanista törek­véseinkkel egyetértő, minden honfitársunk közvetlenül tá­mogathassa a nemzetközi se­gélyakciókat. Bízunk abban, hogy a ma­gyar munkások, parasztok, Kehák Gyöngyi Annának László. Kálmán Zoltán Józsefnek és Szilágyi Margitnak Andrea. Ko­togány Antalnak és Juhász Pi­roskának Gábor, Pintér Aladár Vilmosnak és Tanács Zsuzsan­nának Attila Csaba, Rokoly Kál­mánnak és Bénák Máriának Haj­nalka. Rutai Jánosnak és Kal­már Erzsébetnek Erzsébet, Rutai Jánosnak és Kalmár Erzsébet­nek János, Barta Sándornak és Bába Juliannának Ágnes, Bö­röcz Andrásnak es Kószó Klárá­nak András Pál, Hebők Ferenc­nek és Gajda Ilonának Tamás, Bakalty Jánosnak és Gera Ju­liannának Attila János, Kallczka Sándor Bélának és Szalma Ju­liannának Zoltán. Mészáros Jó­zsef Mihálynak és Herz Anná­nak Akos. Molnár Jánosnak és Bende Katalinnak Mónika Ka­talin, Dómján Istvánnak és Kar­dos Ilonának Ernő nevű gyer­mekük született. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Kálló László,' Magyar! Mária, Hajós János, Bottyán Já­nosné Rácz Lídia, Tímár Erzsé­bet. Csala Ferencné Gál Anna Kélezer-százkilencvennégy nap statisztikája A második világháború számokban Sok-sok ember gondol mostanában, a fasizmus le­verésének harmincadik év­fordulójához közeledve a má­sodik világháború nagy csa­táira. De van-e akár egyet­len ember is, akinek eszébe jutna, hogy a második világ- ember, az Egyesült Államo hétszázezer ember volt. Tisz­telettel és kegyelettel emlé­kezik meg a győzelem nap­ján az emberiség az antifa­siszta koalíció többi országá­gonként — a Szovjetunió 128, Lengyelország 20, Anglia pe­dig 6,8 milliárd dollár kárt szenvedett...) A hadviselő államok kato­háború 2194 napja alatt min­den egyes napon 17 ezer em­ber halt meg a frontokon, a bombázott városok és falvak égő romhalmaza alatt, vagy a náci megsemmisítőtáborok szögesdrótjai mögött. Félelmetes és fájdalmas a statisztika, amelyet összeál­lítottak a második világhá­borúról. összesen hatvanegy ország vett részt a háború­ban, és a mozgósítottak szá­ma valamivel több mint száztízmillió volt. Csak Euró­pában hárommillió volt a partizánok, ellenállók száma. A legtöbb partizánharcos nak áldozatairól is:' Anglia nai kiadásainak és a hábo­vesztesége például 375 000 rús pusztítás következtében megsemmisült . értékeknek összege az összes hadviselők nemzeti jövedelmének mint­egy 76—79 százaléka volt. Van egy számsor, amely szerint a hadviselők a 2194 hódítás", háborús nap alatt 287 000 meg az harckocsit, valamivel több mint egymillió löveget és 653 ezer repülőgépet gyártottak. Ebből a hadfelszerelésből megoldható lett volna az egész világ közlekedési gond­ja, vasúti kocsik, teherautók, utasszállító repülőgépek for­májában, és ha azt az ener­giát, amelyet hadfelszerelési eszközök gyártására fordítot­tak, az ember javára hasz­nálták volna fel, körülbelül ké pedig — ott polgári áldo­zat egyáltalán nem volt — 405 000 ember. (A háborút kirobbantó támadónak, a ná­ci Németországnak is nagyon sokba került a Szerte Európában, afrikai homokban és a szét­bombázott német városok romjai alatt, és a tenger­mélyben 13 600 000 német ha­lott feküdt — mindannyiu­kért a fasizmus, Hitler és bandája volt a felelős.) Ma már kiszámítható, hogy a hadviselő államok közvet­len katonai kiadásai valami­vel több, mint ezeregyszáz­szovjet földön küzdött a be- milliárd dollárra rúgtak; csak tolakodó fasiszták ellen; a Európában több mint két- száztizenkét Szahara terüle­jugoszlávok, lengyelek után százhatvanmilliárd dollár ér- tű sivatagot tehettek volna a franciák és az olaszok kö- tékű épületet, üzemet, hidat, vetkeztek a sorban. Azok a utat pusztíottak el a hadvi­veszteséglisták, amelyeket selők. (Érdekes egyébként itt Magdolna. Buknlcz János, Vlda Margit, Eperjesi Istvánnak és János, Vőnekl Lajos. Bagl Kuczora Máriának Lilla Mária, György, Láng Ferenc Dávid, VI­Varga Józsefnek és Teketü Má- rágh József. Bránya Pál, Kocsis rla Annátlak József Zoltán, Ibolya, Pántya József, Molnár __ 4 ít6!^ *» Kovács Mihály né Kls-Szabó Mária, Ko- értelmiségiek, alkalmazottak', Katalin Évának Ferenc, Kiss Já- hut Pálné Megyeri Rozalia Len- ' ke. Fodor Jozseínó Stefán Er­zsébet meghalt. III. kerület Szeged: Holly Martonné Te­mesvárt Erzsébet, Zsótér József­né Kismarton Ilona. Frank Ml­hályné Kiss Anna, Kéri Sándor­né Vass Ilona, Varga- Imre, Lá­zár Tamás, Horváth István, Gö­rög Andrasné Demeter Ida, Pesti Etelka, Lakatos Péter Pál, Dani Ferencné Tokody Borbála. Fe­renczi Balázs, Adok Vince, Frankó Andrásné Brauswetter Borbála meghalt. nosnuk és Túri Piroskának Iza­bella, Kósa Jánosnak és Csat­lós Piroskának János Zoltán, Szabó Mihálynak és Török Emíliának Gabriella Ildikó. Ko­vács József Lászlónak és Kónya Etelka Máriának Andrea. Fábián Mihálynak és Zsótér Mária Te­rezlának Zoltán, Mácsár József­nek és Szőke Erzsébetnek József, Mácsár Józsefnek és Szőke Er­zsébetnek Gábor. Mihály István­nak és Oláh Irénnek István, Gálzó József Istvánnak és Odry Ágnesnek KrlszUna Ágnes, Ko­togán Sándor Istvánnak és Vér Ibolya Etelkának Gábor Sándor, Kothencz Vincének és Papp Irénnek István, Varga Lászlónak és Szabó Ágnes Máriának Ág­nes, Vas Györgynek és Koszó Etelkának Krisztina Csilla, Ra­dlcs Péternek és Csurka Julian­nának Anikó. Bakos Istvánnak es Molnár Rita Máriának Zsolt. Orlskó Gyulának és Molnár Irénnek Zsolt. Pclle Istvánnak es Czlfra Etelkának Hortenzia, Tóth Zoltánnak ég Vékony Évá­nak Richárd, Pardi Imrének és Szaazko Idának Ildikó. Pardl Imrének és Szaszkó Idának Ida, Orosz Kornél Andrásnak és Kiss Gizellának Kornél László, Cson­ka Istvánnak es Ördög Honának Gabriella, Ábrahám Istvánnak és Gulyás Gizella Katalinnak' Tibor, Láng Imre Vilmosnak és Petrovszkl Ilonának Krisztina Anita, Láng Imre Vilmosnak és Petrovszkl Ilonának Ágnes Ka­talin, Konkoly József Istvánnak es Herceg Klárának Tamás, Bör­esök Istvánnak és Szűcs Erzsé­betnek Csilla Anett, Molnár Ist­vánnak és Szabó Olgának Tímea, Mak Istvánnak és Tunyogi Lí­diának Tibor István, dr. Habony Pál Györgynek és Kunszabó Klára Piroskának Norbert, Ke­mény Lászlónak és Kovács Évá­nak László. Apró István András­nak és CsóU Katalinnak Aranka Piroska, Garamvölgyl István Andrásnak és dr. Horváth Má­ria Magdolnának Rita Mária, városics Ivánnak és Purzsa Etelkának Edit Izabella. Szili Mihálynak és Flnta Ágnesnek Zoltán, Kovács Károly Gyulának es Vörös Katalin Idának Adri­enn. Szilágyi Károly Lászlónak es Jubász Ilonának Andrea. Varga Lászlónak és Kerekes Edit Mártanak László, dr. Karsal és dr. Fügl Sarol­~m Petrik Orbán Sándornak és dr. Sajtos Eva Etelkának Zoltán Péter. Farkas Pálnak és Turi Máriának Gábor nevű gyermekük szü­letett­Ili. kerület Szeged: Rudncr Józsefnek és Kakuszl Erzsébetnek Attila. Sá­gi Józsefnek és Nagy Katalin­nak Katalin. Glrlcz Sándornak és Megyeri Emese Irénnek Eme­se Lenke, Dobó Lászlónak cs kisiparosok és kiskereskedők, fiatalok és idősek, az em­lékbélyegek megváltásával is, kifejezik szolidaritásukat és segítőkészségüket a világ különböző részein bajba ju­tott embertársaink iránt. Köszönjük remélt támoga­tásukat. A Magyar Vöröskereszt Országos Elnöksége természetesen csak jóval a második világháború befeje­zése után lehetett összeállíta­ni (mert hiszen az elesettek, eltűntek, légitámadások ál­tal elpusztítottak, a koncent­rációs táborokban meggyil­koltak számát csak a fasiz­mus megsemmisítése után lehetett összeállítani), hozzá­vetőlegesen harminckétmil­lió katonahalottról beszél­nek... Készült egy ugyan­csak nem pontos összeállítás a sebesültek számáról is. Azok a sebesültek, akik kö­tözésre orvosnál jelentkez­tek (tudnunk kell, hogy a ná­cik megszállta Európában százezrek nem mentek a né­metek orvosaihoz, mert ok­kal-joggal féltek a gyilkos­ságban is részes náci orvo­soktól), mintegy harmincöt­millióan voltak. A legtöbb vért a szocializ­mus országa, a Szovjetunió veszítette: a Nagy Honvédő Háborúban, amely egyúttal a fasizmust megsemmisítő győztes háború is volt, húsz­millió szovjet polgár adta életét a hazáért, a győzele­mért. A fasizmus ellen küz­dő Lengyelország hatmillió embert veszített, a hősies partizánharcot vívó jugoszláv a háborús pusztítás orszá­termővé, és talán ötven-, vagy százmillió éhes ember­nek adhattak volna minden­nap elegendő ételt... Százévesek étrendje Grúziában kétezren felül ami könnyebben emészthető van azok száma, akik betöl- számukra, tekintve, hogy az tötték a 100. életévüket, de öregkorban csökken az nincs köztük egyetlen kövér emésztőapparátus mirigyei­ember sem. Erről meggyő- nek fermentáló tevékenysé­ződhettek a gerontológusok, ge. akik a hosszú életű grúzok Grigorij Richelauri megál­étkezési sajátosságait tanul- lapította, hogy az öregeknek mányózták. különösen fontos C-vitamin­Grigorlj Pichelauri pro- ban 8azdag nyers zöldség és fesszor, a tudományos expe- gyümölcs fogyasztása úgy­díció vezetője elmondotta: szólván kötelező az év min­„Vizsgálataink meggyőztek den szakában. A hosszú éle­bennünket arról, hogy a tű emberek kevés cukrot és hosszú életű emberek mind sok mézet esznek. „A litot­mérsékelten táplálkoznak. r°P anyagokat tartalmazó Sőt, élelmük kalóriatartalma termékek — köztük a tej, az valamivel alacsonyabb annál, aludttej és a sajt — állandó ami az ő korukban ajánlatos fogyasztása gátat szab a me­lenne." szesedésnek. A százévesek élelemadaé- A gerontológusok úgy vé­jában túlsúlyban vannak a lik, hogy a helyes táplálko­növényi eledelek. Jóformán zás fontos szerepet játszik az sohasem esznek az ő koruk- öregedés folyamatának lelas­ban nem kívánatos fűszerek- sításában: lassabban alakul ben gazdag előételeket. A át a helyesen táplálkozó em­csirkehúst, • borjúhúst és berek anyagcseréje, nem nagy ritkán a birkahúst, fő- csökken rohamosan a testsú­nép vérvesztesége egymillió- I ként főtt formában eszik, lyuk és a mozgásképességük. Tóth Béla: S7 lll IR El m mm SELO Koppánynak tának Eszter Anna. dr. ÜJRA KÖSZÖNÜNK • 1. Az elmúlt esztendő során a szegedi sajtó 125 éves fönnállásának alkalmából, 1849-től a 19. század alkonyulatáig, a lapok története ré­vén előtártuk szeretett városunk újságokból megidézhető históriáját. A bemutatott 51 év alatt 76 újságot teremtett a város szellemi élete, amiből a 20. század ele­jén a 41 éves SZEGEDI HlRADÖ és a 22 éves SZEGEDI NAPLÓ virágzik legigazabbul. Mel­lettük további 14 lap és lapocska kapaszkodik az életért, kora mindnek tíz év alatti. A Regélő indulásakor kimódolt szándékunk az volt, hogy száz év határkői között világosít­juk meg porosodásnak indult lapjainkból mind­azt, ami hitünk szerint a szegediek érdeklődé­sére számot tarthat. jel számunkra feloldódott az időben. Az újon­nan indult századból mi ma élők immár három­negyed századot lemorzsoltunk. Visszatapogatóz­va lapjaink betűtengerének olykor nagyon is hullámzó, viharos időszakaira, induljunk az 1900-as év helyzetképének rögzítéséveL A huszadik századra fölkelő nap nem vala­mi makulátlan békességek között találja a vi­lágot, az emberiséget. Évek óta folyik a területrabló angol—búr há­ború Dél-Afrikában. Az angolok Transval és Oranje köztársaságokat a területükön található gyémánt- és aranymezők elrablásáért háborúba keverték. A szegedi újságok teli vannak a bú­rok iránti együttérzés kifejezéseivel, aminek ha­tására több szegedi romantikus lelkű fiatalem­ber, mint önkéntes kivonult, és harcolt a búrok oldalán az angolok ellen. Hanem az angol katonafogó civil tisztek is itt verbuválgatnak a városban. Népes tömegek­ben fizetnek ki háborúba való férfiaknak isme­retlen összegeket, indítják őket tilalmas utakon a határokon túlra. A hatóság időnként, rend­szerint későn, fölkapja a fejét, jajdul a sajtó, de a tehetetlenség, vagy szándékolt szájtátiság csak utólag siránkozik. Viszik, lopják a fiakat. Ami megtalálhatók. Hanem a több mint tízezres sze­gedi munkástömegekben él a szocialista tanok iránti pezsgő érdeklődés. Két éve működik az engedélyezett és üldözött Szociáldemokrata Párt. Tömörüléseik, a szakegyleteik, a bőrösök, nyom­dászok, kőművesek és más iparbeliek szakszer­vezkednek. Pedig az uralkodó osztály előtt vala­kit „szocialistának" minősíteni akkora bűnnek számított, hogy azokért Budapestről is ezen időkben tömegével kitoloncolták a munkásokat. A XX. század fölkelő napja ezt látja Szege­den: Szeged az ország második városa, szabad ki­rályi jogú. Polgármestere Pálffy József, főispán­ja Kállay Albert. Csongrád megye testében me­gyényi joggal éli életét. A vízből immár két évtizede kikerült a város. Két körútja, hat sugárútja és a küllői közé ke­rült utcák mentén fölépült 5200 lakóház és pa­lota, amelyben százkétezer lélek él. Lechner La­jos, a tervező kétszázötven ezres lélekszámra ele­gendőnek ítélte meg a város utcákkal beháló­zott területét. A korabeli sajtó sokat sír az új város házal­nak befejezetlensége fölött. Kétezer épület kí­vülről nincs bevakolva, négyezerben ismeretlen annál könnyebb, mivel a dologra való városla­kók közül százával éhen kórásznak az utcán a fogalom a vízvezeték, és a csatornák is hiányoz­E munkálkodás révén további 185 újságot te- munkanélküli tömegek. Mennek a főispánhoz, a nak. Működik harminckét kilométernyi szenny­rítünk a szűkebb pátria sorsa, története iránt polgármesterhez. Nincs munka, nincs kereset, a vízcsatorna, többszáz kilométer nyíltszelvényes - .. . puszta létüket árusítják. '*"—**" — — *hl J­ásítozik az utcákban. Útburkolata kitesz negy­A kínai boxer lázadás néven ismert népi föl- vennyolc kilométert. A mai villamos őse, a si­kordjának végkicsengése igy hangzott: „Lezá- kelés az idegen betolakodók ellen jeles törté- nen 3ar° lóbusz hét kilométernyi távolságon köti érdeklődő tisztelt olvasóink elé. A Szegedi Regélő múlt századot búcsúztató afc rul a század, amelyet neveztek nagy századnak, szélhámosság századának, idegesség századának és nevezték a tudomány századának. Hogy me­lyik jelzőre érdemes, azt csak az utókor törté­netírója állapithatja meg, aki talán messziről tekintvén rá szépnek, nyugodtnak, becsületes­nek minősíti. Üj mentségeket találhat bűneire, uj átkokat szórhat, új elnevezést biggyeszthet rá. A század alkonyán új idők hajnala dereng. Mit hozhat magával, emberiség?" A kor meditáló újságírója elé meredd kerdó­neti momentuma a kezdődő század esemé­nyeinek. Egyébként erőgyűjtő, fegyverkező, csöndre tekint a század. össze a két pályaudvart. A Puskás Tivadar által kivitelezett telefonnak háromszáztizenhárom elő­fizetője van. A Légszeszgyár negyvenkét kilo­Magyarország az Osztrák—Magyar Monarchia méter hosszú csővezetékéből ezerkétszáznegyven tagja, Ferenc József király éppen Bosznia­Herczegovina bekebelezésére készül A magyar miniszterelnök Széli Kálmán. A politikai életben csatározó, a nép megté­vesztésére apelláló pártok a következők: Füg­getlenségi és '18-as Párt, Kossuth Ferenccel az élen, aztán a Szabadelvű Párt és a Néppárt. a pártok természetesen Szegeden m utcai gázlámpát és tízenötezer magán lángot lát el energiával. A Gázgyár telepén fejlesztett árammal száz­húsz köztéri ivlámpát tartanak működésben. A lakásokban jobban félnek az áramtól, mint a gáztól. A villamosáram népszerűtlen világítási eszköz. (Bontatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom