Délmagyarország, 1975. május (65. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-25 / 121. szám

4 Vasárnap, 1975. május 25. Naivok a képernyőn és a kiállítóteremben Az 1934-es Nemzeti Sza­lonban megrendezett „őste­hetségek"-kiállítás felsora­koztatta a magyar naiv fes­tők életképelt, tójábrózolása­it, vallásos-biblikus témájú festményeit, megismertette a közönséggel sajátos életszem­léletüket. A parasztművészet nagy, csinnadrattás felfedezé­se volt ez a kiállítás, rácso­dálkozás, a „ni csak, mire képes a mi romlatlan, tiszta parasztságunk" — ámulata. Egyfajta társadalmi szemlé­let szolgálatába igyekeztek akkor állítani a festegető pa­rasztokat, a jórészt idillikus életet ábrázoló naiv művé­szetet. A későbbi években csökkent az érdeklődés, so­kan abbahagyták, letették.az ecsetet, elhallgattak a zene­karok, kevesebbet publikál­tak az újságok. Ám ma is­mét reneszánszát éli a naiv művészet. Égyfe-rfiésra kap­juk a híreket, képéket új naivokról,' őstóhetségekről,' akik jobbára hosszú munkás-• élet után. Idős korukban ra-' gadnak ecsetet, fafaragó fej­szét, vésőt, Az 1972-es Mű­csarnokban rendezett nagy kiállítás teljes képet adott a XX. századi magyar naiv művészetről. Moldován Domokos érde­me jórészt, hogy ma nagy­jából ismerhetjük a magyar naiv művészetet. Nemcsak feltérképezte e művészi bi­rodalmat, újra felfedezte pz alkotókat és műveket, de portréfilmeket készített, fényképen örökítette meg az alkotókat, magnótekercseken, írásos életrajzokban a sorso­kat. És Moldován nemcsak tudója, de fáradhatatlan nép­szerűsítője ís a magyar nai­voknak. Gyűjtésének ered­' ményeit, dokumentumanya­gát Kecskemét városának ajánlotta, ahol még ebben az Benedek Péter: Önarckép kalapban, 1925. paraszti művészet évszáza- pótolhatja irodalom, film, a dos alakulását, útját és zsák- legjobb reprodukció sem. utcáit, fejlődését villantotta Viszont a kettő együtt — £ei. mint most a tévé portréfilm­jei és a szegedi kiállítások A szegedi November 7. _ teljesebb ismereteket, tö­Művelődési Központ két esz- kéletesebb élményt jelente­tendővel ezelőtt kiváló ér- nek. Egy stúdió körvonalai A puszta tényen túl, hogy után, s rendszerint más fog- A városi tanács mŰVplő­a Tömörkény zeneművészeti lalkozésúak, miként a na- désügyi osztálya februárban szakközépiskola énekesei az pókban koncertező osztály jelentést készített róla a ta­idei tanévzáróra is, mint tagjai közül csupán hárman nács végrehajtó bizottságá­rendesen, opreakoncerttel színházi kórustagok, tehát nak, melyből kiderül, hogy a léptek a nyilvánosság elé, szakmabeliek, a többlek: jo- felettesekkel esedékes sZak­van ennek a tanszéknek va- gász, orvos, vasúti dolgozó, mai és anyagi kérdések tisz­lami sajátos, önként vállalt kereskedelmi alkalmazott stb. tázása után reális lehetőség missziója a szegedi zenekul- A Tömörkény gimnázium is- nyílik már a következő évad­túrában. Berdál Valéria és kolai rendszerében így né- ra a stúdió létrehozására, Gyimesi Kálmán növendékei mileg rendhagyó módon el- miVel „a színházat a drámai jelenthetik ugyanis a helyi helyezkedő tanszék határvo- színpad közeli belépésénekés operajátszás utánpótlását, nalait nehezen lehetne meg- a prózai társulat növelésének tartalékhadseregét. Annakel- rajzolni az oktatási intéz- igénye szorítja, ezért keresi lenére, hogy senki sem ne- mények kritériumaival: nincs a megoldást saját költségve­vezl így, a növendékek java képesítő ereje, nem ad vég- téséből is." „más pályán mozog", tehát bizonyítványt, propagandája * semmi lényegi garancia, hogy esetleges. * Holott szükség van rá (mert ellenkező esetben pél­_ dóul miért hívták volna élet­uni "/r' ön"ánó"in*tézményként re> ba szerződéssel alkalma- vei azonban nem árt már — laza korhatárral vehette zott tanárokkal is!). Szüksé- ma szembenézni. Operaját­föl az énekesjelölteket akik oes, hiszen a színházak, ope- szásunk hagyományainak, je­megfelelő képzés utón ter- raegyüttesek énekes-utánpót- len rangjának, valós értéké­mészetes úton-módon kerül- lósát csupán a zeneakadémia nek megőrzése, hosszú távú tek be a színházba. A néhai biztosítja, meg néhány ma- garanciája miatt sem. Tud­„konzisták" sokóig az operai Oántanár — ami a vidéken juk jól, könnyebb tippet ad­kórust erősítették ma mór működő társulatok ellátásá- ni, mint odaállni, megcsinál­tehetségüket bizonyított szó- Ta édeskevés. A közelmúlt- ni. Éppen ezért csak fölem­listák, elég csak néhányukat ban ismertük föl a helyi ba- üthetjük, hogy a vérds mű­említeni: Réti Csaba Bör- lett~ és szinészstúdió létre- velődési intézményhálózatá­csök István Bálint' Ilona hozásának jelentőségét. A ba- ban esetleg mások is vóllal­Gortva Irén,' vagy a Szeged- lettesek képzését (az életkori kozhatnak ró. Miként nem ről elszármazott Szabadíts sajátosságoknak megfelelően) volt haszontalan a színházi Judit, Kökéndi József. A ze- ugyancsak a Tömörkény gim- balettkar utánpótlására (vagy nei képzés intézményes át- nózium Iskolarendszerében pótlására?) sem például a szervezésével a konzervató- kezdtük el, s a jelekből ítél- Juhász Gyula művelődési rium beépült a Tömörkény betően küszöbön áll a szí- központ balettiskolája... gimnázium iskolarendszeré- nészképző stúdió ügye is. Nikolényl Istváa ténylegesen utánpótlást ígér­nének. * Valamikor a konzervatóri­Nyilvónvaló, hogy a leen­dő színészképző mellé azon­nal odakövetelni a színház­tól egy operastúdiót — anya­gi képtelenség. Az igényé­zékkel indította útjára ép­pen Moldován Domokos se­gítő támogatásával a Ma­gyar Naiv Művészek kiállí­tássorozatát, melynek eddig T. L. be, ám .ami a hangszeres nö­vendékeknél természetes, hogy a közismereti és a ze­nei-szakmai képzést együtt kapják, érettségivel fejezik be — az énekesek számára gya­korlatilag járhatatlan út, hiszen a lányoknál tizen­nyolc éves kortól, a fiúknál még később derül ki (a hang mutálása után), milyen esé­lyük lehet az énekesi pályá­ra. így történhet, hogy az ének tanszakosok javarészt „kész egzisztenciával" kerül­nek a tanárokhoz; "érettségi évben megnyílik a magyar négy bemutatójót láthattuk, naiv művészet múzeuma. A legutóbbi épp a napokban A televízió jóvoltából öt nyílt meg a tv-sorozattal héten át láthattuk Moldován szinte szinkronban Benedek Domokos tízrészes sorozatát Péter alkotasaibol. Külön a magyar naiv művészekről, említést érdemelnek az ízlé­melynek írója és rendezője ses katalogusok, melyek ke­volt egyszemélyben. A kilenc Pek, cikkek, eletrajzi sorok portréfilmben Benedek Pé­ter, Gyovai Pál, Mokry Mé­száros Dezső, Gajdos János, Balázs János, Győri Élek, Bakos Lajos és tegnap este Süli András és Török Sán­mozaikko.káibol felvillant­ják a pálya útjelzőit, és fel­keltik érdeklődésünket. A November 7. Művelődési Központ tárlatai — eddig Süli András, Vankóné Dudás dor sorsát, alkotásait, művé- Juli, Török Sándor művei­szi útját igyekezett — néha vei köthettünk ismeretséget kissé művészkedő — film- — bizonyítják, hogy az ere­etűdökben felvillantani. Az detl alkotások hatósót, a mű első adás képsorai — a soro- és szemlélők között kialaku­zat első része — a magyar ló személyes kontaktust nem Hói főn ós kedden: Gépkocsinyeremény­betétkönyv-sorsolás Szegedi dzsessz sA/apok A dzsessz kedvelőinek ör- mond szet, a Debreceni vendetes a hír: a Magyar Dzsessz Sextett és a Hulin­Rádió és a szegedi ifjúsági combó. A szombat este a ház idén is megrendezi a mór dixieland jegyében telik el. hagyományossá vált Szegedi Többek között a szegedi Dzsessz Napokat. A május Molnár- és a budapesti végére, péntek és szombat Benkó-dixieland, a Dixieland este 7 órára, kitűzött bemu- Apostolai, a varsói Gold tatókon az eddigieknél több Washboard együttes, s a prá­külföldi együttes vesz részt, gai Metropolitan Dixieland Az elmúlt évek hasonló ren- várja a közönséget A Sze­dezvényeinek nagy közönség- gedi Dzsessz Napokat ezúttal sikere indokolja: a dzsessz is felvételen rögzíti a rádió, napok színhelyéül ezúttal az Mindkét napon „örömzene" újszegedi Sportcsarnokot vá- (jam session) követi az esti lasztották. előadást, ez azonban már az Az első napon, pénteken ifjúsági ház klubjában lesz. este, a rock és a modern A bemutatók napján hangle­dzsessz képviselői lépnek pó- mezvásórt rendeznek a Sport­diumra: Deák Tamás big- csarnokban, ahol bőséges vá­bandje, Deseő Csaba együtte- lasztékban kínólnak dzsessz­se, a Csík—Fogarassy ham- lemezeket az érdeklődőknek. Az Országos Takarékpénz­tár május 26—27-én, hétfőn és kedden Budapesten, Mün­nich Ferenc utcai kultúrter­mében rendezi meg a gépko­csinyeremény-betétkönyvek idei második, sorrendben 56­lk sorsolását. A húzáson a jók: 292 kocsi jut a szeren­csés nyerteseknek. Kedden a vidéken váltott betétkönyvek között 398 személyautót sor­solnak ki. A kétnapos húzá­son összesen 690 személygép­kocsi talál gazdára: az 5000 forintos betétkönyvekre 487, a 10 000 forintosokra 203 január 31-ig váltott és az április 30-án még érvényben aut(j jUt volt 5000 és 10 000 forintos kptnanoc húzás eredmé­betétkönyvek vesznek részt. A Ketnapos "uzös ere , Hétfőn a Budapesten vál- nVét május 28-án teszik köz­tott betétkönyveket sorsol- zé. A DÉRI MIKSA SZAKKÖZÉPISKOLA IGAZGATÓSÁGA felvételt hirdet esti és levelező tagozatra. Jelentkezés: 1975. május 20-tól június 30-ig. Bővebb felvilágosítást az iskola irodájában, sze­mélyesen, mindennap, 8—16 óráig. Szeged. Üttörő tér 7. Közgazdasági ismeretekkel, némi kivitelezési gyakorlattal rendelkező munkaerőket keresünk gazdaságvezetői, valamint számlázói munkakör betöltésére. o Felveszünk továbbá saját motorkerékpárral rendelke­ző FÉRFI MUNKAVÁLLALÓKAT térmesteri teendők ellátására. © Jelentkezés: Szeged, Othalml út 18/A. Telefon: 13-497. Népünk hagyományvilágából A régi tápai konyha „Szegény ember vízzel főz" nap. Tápén sok disznót, fó­— szó! az egykori nagy igaz- ként az 1870-es évektő egy­ség.-A tápai embernek eh- re több birkát és kecskét hez is szolgált a Tisza vize, tartottak. Ezek húsa rriellett a benne lévő sok hallal. A gyakran főtt galambhús és Vízszabályozás előtti Tápén más baromfiétel, de -a szár­a hal még főtáplálék, de nyasokból szinte mindenkor megtaláljuk az étrendben a csak leves és paprikás ké­különböző, főként gyűjtöge- szült. A hétnek meghatáro­téssel szerzett természetadta zott napjain tésztafélét főz­javakat is. Ismert, hogy az tek, ezért tésztás nap volt a egykori víziélet jellegzetes neve. Azonban a nincstele­alakja volt a pákász. a csí- nek asztalára amúgy húsos kász és a nádlaci. Ezek szer- napon sem került más, mint zeseiröl a mai legidősebbek cinglisétel vagy korpósliszt­is csak hallomásból tudnak, bői készült fenéken sült so­Arról azonban még sokan ván. Lángast, sósbodagot beszélnek, hogy néha varjú- gazdahelyeken is sütöttek fióka levest főzött az any- minden kenyérsütés idején, juk, mások meg a fészekből Míg a módosabbak a kam­ki lopott madártojást itták, rából, a szegények akkor is Növényi eredetű táplálkozás- a boltból, a sovány napszám­ra is van igen sok, máig ból éltek. De a jobbmódúak fönnmaradt emlékanyagunk, sem mindig éltek úgy, aho­Ide tartozik a szödrözés, az gyan megengedhették ma­eprözés, az édösgyökér rá- guknak. Azt tartották, hogy gás, vagy a csiripdelőzés. A a hason lőhet legtöbbet szö­papsajtot, a vadsóskát, a csl- rözni. Aki sokat adott a ha­csókát már nem eszi a mai sára, azt zsírfosónak nevez­gyerek, de a szentjónoske- ték. Másrészt pedig, mivel az nyér, a földimogyoró kedves asszonyi pérédaságot, a po­ajóndék maradt. Tápé népe tyézálóst elsősorban a csa­egykor nagyon szigorúan vet- Iád elleni bűnnek tartották, te a böjti fegyelmet. Ilyenkor ezért a tápai legények péré­olajjal készítették a sült és da népségbűi nem szívesen főtt krumplit, az olajos ká- választottak maguknak fele­posztót, a puffancsot, pitét, séget sem. Szombaton leg­málét, a sósbodagot és a tő- több házban kemencében sült rött paszúrt is. Levest Tápén a túrúslepény; ahol arra nem minden ebédhez főztek, mely- futotta, ott kurumplis lepény be kivétel nélkül készítettek és a hajtogatott. Vasárnap, suhantékot vagy pörgöléket. de főként ünnepnapon még Igen kedvelt volt a köleskó- a szegény családoknál is sült saleves, más néven árpaká- rétes, amibe túrót, tököt, ci­saleves, és a kalánvert vagy mötöt, néha mákot vagy diót habargaluskaleves is. A ku- tettek. Gyakran sült tök is korica-, vagy rézgaluskaleves a kemencébe, amit csak égy­leginkább az újkukorica liszt- magába vagy kenyérrel fő­jéből készült. Kevesen ké- gyasztottak bagolyvacsorának szitenek már finom táskale- a tehetősebbek is. vest morzsával, jobbmódúak A régi tápai parasztkony­ezt túróval bélelték. Frustok- ha még akkor is igen váltó­ra legtöbb helyen sűrümár- zatos volt, ha a mából visz­tast készített az asszony, szatekintő idős nemzedék le­amit tréfásan tyúklábnak gyintve gondol a sok-sok nél­mondtak. Lábatlantyúk lett külözésre. Mert a hason­az, ha tojást nem ütöttek szörzésnek is meg volt a bele. A krumplit főként a maga magyarázata. Nem volt nagyvíz utáni időktől szinte ennyi túltáplált, elhízott em­mindennap megtaláljuk a tá- ber, magasvérnyomásban meg pai ember asztalán. A krump- szinte nem halt el senld. Ma lifőzelék, a krumplikása, tört- sokan restellik asztalra tá­krumpli, dincölt krumpli lalni a régies, könnyebb éte­vagy a Tápén igen kedvelt leket, amelyek mellett sok­paprikóskrumpli és a krump- szor korgott a nincstelen listarhonya napjainkig fő- gyomra. Pedig olykor-olykor eledel maradt. Módosabb he- e'belne (persze, nem az em­lyeken egy héten háromszor ^kezes miatt) a hableves hús i . - . , nélkül, mert ha hus van ben­ís került hus az asztalra, sze- ne, paszúr annak a neve. gényeknél legfeljebb vasár- Ifj. Lele József

Next

/
Oldalképek
Tartalom