Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-07 / 56. szám

PÉNTEK, 1975. MÁRCIUS 5. I 7 Válaszra várval Mell falnk Fölhívás Szeged szocialista brigádjaihoz Köztudott, hogy barátság meghívott három szocialista hasznos volt. Reméljük, hogy embercsoportok között is ki- brigádon kívül mások is, so- a jövőben együttműködésünk alakulhat Ilyen barátságra kan eljöttek, s az egyórányi még gyümölcsözőbbé válik." tett szert a szegedi Móra Fe- muzsika után lélekben renc Múzeum kollektívája, frissülve, élményekben amikor évekkel ezelőtt meg- dagodva, azzal az ismerkedett a Nagyalföldi távoztak — legközelebb Kőolaj- és Földgáztermelő mét találkozunk! Vállalat kétszeres aranyér­fel- Az akció szervezését a mú­gaz- zeum vállalja. Kérésük pusz­ígérettel tán az, hogy azok a brigá­is- dok, akik csatlakozni kíván­nak a felhíváshoz, jelentkez­Az első múzeumi koncert zenek a múzeum titkárságán, mes „Március 15." szociális- sikere nyomán vetődött fel ahol címüket feljegyzik. A ta brigádjával. Megismerték Bódi József brigádvezetőben várható rendezvényekről egymás munkaterületét, s a gondolat: kollektívája fel- meghívók, plakátok, leporel­kölcsönös segítő szándékuk hívást intéz a város szocia- lók kiküldésével állandóan szíves fogadtatásra lelt. Vég- lista brigádjaihoz, vegyenek tájékozódhatnak a jelentkező ső soron távol áll egymástól részt ők ls a szegedi múze- szocialista brigádok a múze­az olajleválasztó szerelése és um rendezvényein. íme a umban folyó munkáról, az kin- formát öltött gondolat: új akciókról, friss rendezvé­Az NKFV Március 15. nyékről. Reméljük, hogy ha a régészet, de nemzeti cselnk szeretete egyazon tá borba gyűjtötte a különböző szocialista brigádja a közmű- megismerik a múzeumi mun­• velődési határozat szellemé- kát, e nemes tevékenységet, fontolgatták ben felhívással fordul Sze- rendszeressé válik részvéte­aktivistái, mi- ged város szocialista brigád- lük a tárlatok megnyitóin, az ként lehetne kapcsolataikat jaihoz. A Március 15. szocia- előadásokon, koncerteken, kiszélesíteni, miként lehetne lista brigád vállalja, hogy a Reméljük, hogy a meg­tapasztalataikat közkinccsé múzeum rendezvényein — szerzett élmények tükrében tenni, miként lehetne a kul- tárlatok megnyitói, előadá- zene, és íráskultúrájuk sok­tura örömét, a kulturált szó- sok, vetítesek, koncertek, al- . . ... „. „. .. rakozás pótolhatatlan perce- landó kiállítások stb. — kép- ban gazdagodik, emberi éle­it egyre több emberrel meg- viselteti magát. Ez gyakorla- 'ük teljesebbé válik. A kl­foglalkozású embereket, Hosszan mindkét fél osztani. A Liszt Ferenc Zenemű vészeti Főiskola Szegedi Ta gozatának felajánlása vezet te a múzeum munkatársalt amelyekről a az egyik lehetséges megöl- ben értesíti, dásra. A fiatal művészek in­gyenes koncerteket ajánlót' tilag azt jelenti, hogy a bri- alakuló kapcsolat az élmé­gád 1—1 tagja részt vesz nyek, a dolgozók mindennapi azokon a kulturális-közmű' velődési rendezvényeken, múzeum idő­Szeretnénk, ha minél több szocialista brigád csatlakoz­munkáját is elősegíti. Szekszárd északkeleti szé­lén nagy avarkori temetőre bukkantak a múlt év tava­szán, földmunkák közben. A leletekből három etnikum: Bajkál vidéki mongoloid, az Aral-tó északi partjáról származó türk-avar népesség, valamint az avarok által le­győzött germán gepidák együttélésére következtettek. A lovas temetkezések, a fegyvermaradványok, a ru­hadíszek, övek és ékszerek rangos nemzetségre utaltak. A szekszárdi múzeológusok az ásatások után hónapokon át keresték a temető halot­tainak mintegy 1400 évvel ezelőtti lakóhelyét ls. A ku­tatások most sikerre vezet­tek, Gál Attila fiatal régész közreműködésével a közeli szántóföldön két olyan, nép­vándorlás kori falu helyét fe­dezték fel, amelyekről felté­telezhető, hogy a keresett települések. Erre sok kerá­mia-, cseréptöredék, és más jel utal. A két hajdani falu­tól mintegy 350 méternyire megtalálták a római keres­kedelmi utat is. tak a múzeumnak, melyre na felhívásunkhoz, és csatla­minden érdeklődőt szeretet- kozási Igényét bejelentené a tel várnak, elsősorban azon- szegedi Móra Ferenc Mázé­ban munkásokat szeretnének um Igazgatóságán. Eddigi látni a hangversenyeken a együttműködésünk a Csong­Közművelődési Palota falai rád megyei múzeumokkal si­között. A bemutatkozás, az keresnek bizonyult, és úgy első képek közötti koncert érezzük, hogy közös mun­néhány hete jól sikerült, a kánk mindannyiunk számára a tanárnak Az iskolai oktatást segítő műszeren ugyanis százalék­hasznos eszközt, úgynevezett ban olvashatja le a tanár a visszacsatoló készüléket szer- kérdésre adott helyes vála­kesztett a 624-es számú Ipa­ri Szakmunkásképző Intézet két műszaki tanára. Mihály Béla és segítőtársa. Vörös Endre szerkezetének lénye­ge hasonló a más intézetek­ben alkalmazott eszközöké­hez — a tanár kérdésvurlá­ciói közül a tanulók villa­mos kapcsoló működtetésé­vel válusztják ki a helyes­szok arányát. Előnye még a készüléknek, hogy kizárja a találgatást, hiszen a tanulók lámpája egy-egy kérdés után csakt egyszer gyullad ki. Mihály Béla és Vörös Endre hasznos munkája ko­moly költségektől kímélte meg az Intézetet, hiszen az esz­közt az így fölhasznált pénz háromszorosáért kaphatták nek vélt feleletet. A beren- volna meg. Jelenleg már egy dezés könnyebbé teszi az elektronikus áromkörök be­osztályozást, Illetve vizsgáz­tatást, s igen eredményesen használható szellemi vetél­kedők lebonyolításánál. S ami talán a legfontosabb, le­mérhető vele az oktatómun­ka hatékonysága, illetve a tanulók érdeklődése. Egy mutatására és mérésére szol­gáló készülék megvalósítá­sán fáradozik a két tanár. A terveket elkészítették, s a Szakoktatási Pedagógiai In­tézetbe küldték, amelynek munkatársai hasznos tanári eszköznek minősítették azt. Öntözés 13 OOO hektáron Csütörtökön ülést tartott a vízlépcső munkálatainál Tisza II. KISZ-védnökség or- hasznosítsák, szagos operatív bizottsága- A teendők nagyok: május nak elnöksége. Az idei ter- végéig 13 000 hektáron kell vekről, legfőbb teendőkről megindulnia az öntözésnek, Csáky Csaba, a KISZ KB 18 hatalmas esőztetöfürtnek mezőgazdasági ifjúsági taná- kell dolgoznia, egyebek kö­csának főtitkára tájékoztatta zött Mezőhék, Tiszaföldvár, az ülés résztvevőit. Elmon- Abádszalók, Keszegér és dotta egyebek között, hogy Tardos térségében, az 1975-ös népgazdasági terv- ^^^^^^^^^^^^^^^^ ben foglaltaknak megfelelő­en, az idén tovább épül az elmúlt esztendők legnagyobb mezőgazdasági beruházása, a második tiszai vízlépcső és öntözőrendszer. A tervek va­lóra váltását jól segíthetik a „védnökök", az Ifjúkommu­nisták, akik már eddig is ka­matoztatták itt segítőkészsé­güket, tennlakarásukat. A KISZ Központi Bizottságá­nak 1974 áprilisi határozata újrafogalmazta a szövetség követelményrendszerét, s megszabta: a fiatalok konk­rét vállalásokkal, azok ma radéktalan végrehajtásával is bizonyítaniuk kell, hogv méltóak a KISZ-tagságra Az egyéni vállalások rend­szere jó alkalom, lehetősét arra, hogy a Tisza II. építé­sében részt vevő vállalatok. Üzemek, szövetkezetek KISZ­fiataljai egyéni munkaprog­ramjukat, munkatervüket a Új forgalmi rend az Anna-kút környékén A hét végén, a szombatról sével, a közlekedési táblák vasárnapra virradó éjszaká- elhelyezésével — ezeket tói kezdve visszaáll a né- szombaton éjfélig még leta­hány hónappal ezelőtt meg- karják — időben elkészültek változtatott közlekedési rend a közlekedési, útépítési szak­az Anna-kútl csomópontban és emberek. A zavartalan, bal­a környező utcákban. Ismét esetmentes'közlekedésre most kétirányú lesz a Lenin kör- már a gépjárművezetőknek, út, Anna-kút és Centrum kerékpárosoknak, a gyalogo­Aruház közötti szakasza, a soknak kell ügyelniük. Kossuth Lajos sugárút vil­lamosforgalmát itt a már meglevő fedezőjelek védik. Megszűnik a terelés a Kiss Ernő utcában, ennek — for­galma is kétirányú lesz. A Bajcsy-Zsilinszky utca teljes Kisebb változásokat okoz a buszközlekedésben ls a csomópont új rendje. A Tar­jánból jövő 43-as járat út­vonala a következő lesz: Le­nin körút—Bajcsy-Zsilinsz­ky utca (Ide, a Volán irá­hosszában visszaállítják az nyítóépületéhez kerül a egyirányú, az Anna-kúttól a végállomás) — Kiss Ernő ut­Dugonics tér Irányába hala­dó közlekedést, így a Rad­nóti gimnázium felől a Le­nin körúton haladó. jármű­ca és ismét a Lenin körút. A 41-es buszok a Csongrádi sugárút felől a Vidra utcán át érkeznek ugyanerre a vek a Csemege előtti kis út- végállomásra, visszafelé vál­szakaszon át — mely ismét tozatlan útvonalon haladnak. kétirányúvá válik — juthat­nak a Bajcsy-Zsilinszky ut­cába. Egyetlen útszakaszon ma rad meg az egylrányúsftás; a a Vidra utca, Bútoráruház olaalanoz­előtti néhány méterén, ahol forgalombiztonsági okokból a Szent Mihály utcán át. A 10, 10Y, 20, 30, 30A, 32 és 33­es jelzésű autóbuszok meg­állója visszakerül a Lenin körútra, a MÁV Igazgatóság •••^•1 A 42-es, gumi­gyári járat Kiss Ernő utcai megállója a Szeged étterem­Irányú közlekedésre. A Centrum Áruháztól a Taka­réktár utca vagy a Szent jéhez kerül át, útvonala nem változik. Változatlan helyen marad a 70, 71 és 44-es István tér felé haladó Jár- fbt°b£Szjfaf ®aJ„C?y-Zsl; mflvf.k a MAv Unszky utcai megállója. A művek a MÁV Igazgatóság­nál kisívű jobbrakanyarodás­módositásokra a Volán a ré­sal, illetve tovább a körúton, SL^I^i, ,'m „ nihil. „f„é« hirdetményekkel ls felhív­majd a Szent Mihály utcán át közelíthetik meg úticélju­kat. A vasárnaptól ja a figyelmet. Az Anna-kútnál és kör­nyékén vasárnaptól életbelé­visszaálló pő közlekedési rend érvény­közlekedési rend az Anna- ben marad mindaddig, amíg kúti csomópont első átépíté- az átépítés második fázisa si szakaszának befejezését meg nem kezdődik, a Kos­jelzi. Az útburkolati jelek, suth Lajos sugárút épitésé­gyalogátkelő-helyek felfesté- vei összhangban. Változások az élelmiszer-gazdaságban Tegnap délelőtt Szegeden, a városi népfrontszekházban ülést tartott a népfront me­gyei gazdaságpolitikai társa­dalmi bizottsága. A tanács­kozáson részt vett Mag Pál országgyűlési képviselő is. Dr. Paczuk István, a me­gyei tanács elnökhelyettese tájékoztatást adott Csongrád megye élelmiszer-gazdaságá­nak helyzetéről. Beszámoló­jában elemezte a múlt évi eredményeket, s rámutatott arra, hogy a termelési hoza­mok területenként különbö­zőek. Az állami és társadal­mi szervek például megvizs­gálták, hogy az elmúlt idő­szakban a makói és a sze­gedi járásban miért értek el átlag alatti eredményeket a kenyérgabona-termesztésben. Ennek során megállanították, nem megfelelő a vetőmag­előkészítés. elhúzódik a be­takarítás. A makói járásban még most, márciusban is tö­rik a tavalyi kukoricát. Az egyes területeken tapasztalt hiányosságok ellenére figye­lemre méltó eredményt ért el a mezőgazdaság a negye­dik ötéves terv végrehajtásá­ban. Növekedett a cukorré­pa-, a burgonya- és a zöld­ségtermesztés. Ez annál in­kább is hangsúlyozható, mi­vel a központi program végrehajtásáról van szó. Je­lentős az előrelépés az ál­lattenyésztés egyes ágazatai­ban is. A megyei tanács el­nökhelyettese kitért arra, hogy az öntözési kapacitás kihasználtsága nem éri el a kívánt színvonalat — bár optimális fokának meghatá­rozása nem egyszerű. A szakszövetkezetek tevékeny­ségénél — hangsúlyozta — erősíteni kell a nagyüzemi jelleget. Ahol a törvóiyes működés nem biztosímató, ott a felszámlálás lehetőségét is figyelembe veszik. A vitában a felszólalók egyértelműen megállapítot­ták. olyan szintre jutott el a mezőgazdaság, amit évekkel ezelőtt remélni sem mertek. Ennek ellenére szükséges a további erőfeszítés. Igen nagy gondosságot, előrelátást igényel a gépesítés, ugyanis a mezőgazdasági dolgozók számának csökkenése azt je­lenti, hogy a technológiák megváltoztatásánál a leg­messzebbmenőbb igényeket kell figyelembe venni. Fel­vetődött: a népgazdaság már számolhat a kiskerttulajdo­nosok árutermelésével. Ugyanakkor a kertbarátok nagvobb segítséget várnak a vetőmagellátásban és a fel­vásárlásnál. Szóvá tették: a szegedi járás homoki terüle­tein jelenleg nincs lehetőség — a város védett körzete miatt — mélyfúrású kutak létrehozására. Pedig csak a megfelelő vízgazdálkodással lehet a zöldségnrogramot to­vább feileszteni. A felvetett kérdésekre, problémákra dr. Paczuk Ist­ván válaszolt, majd a bízott­ság jóváhagyta ez évi mun­katervét Színházi beszélgetések Amit fölépít az egyik kéz... Második éve vezeti a kecs­keméti színházat Miszlay István. Korábban igazgató­ként tevékenykedett Békés­csabán is, ahonnan, különö­sen azóta vált ismertté ne­ve, hogy „kitalálta" a gyulai várjétékokat. Először a ren­dező-igazgatók kikerülhetet­len próbakövéről, az önket­tőzésről beszélgettünk. Ho­gyan fér meg együtt a ren­dezői, tehát művészi énje az Igazgatóival, vagyis színház­szervezői énjével, másként fordítva: megtűrik egymást? A látszat javára szól, igaz­gatói szobájában készséggel áll rendelkezésemre, míg a színpadon főpróbát tartanak színészei, ő rendezte Raffai Sarolta új drámáját, a Vas­derest. — Beosztott rendezőként, saját bőrömön tapasztaltam, nem szabad elvenni a mun­katársak örömét. Mint igaz­gató, kötelességemnek érzem lehetőséget teremteni min­denkinek, bevonni a színház egész kollektíváját nagy, kö­zös álmaink megvalósításába, társul atfejlesrtéstől előadáso­kon át a műsorpolittkálg. — Amióta Kecskeméten dolgozik, országos fórumokon is gyakran kelt figyelmet a Katona József Színház egy­egy bemutatója, az a műhely, mely a jelekből itélhetöen termékeny. Milyen elképzelé­sekkel vette át a színház irá­nyítását? — Első dolgunk volt meg­felelő arányt teremteni a prózai és zenés művek kö­zött. Addig hat-hat Ilyen da­rabot látszott a színház. Hogy több próbát tarthas­sunk, tfehát az előadások mű­vészi színvonala emelkedlen, először öt-öt bemutatóra csökkentettük a premierszá­mot, s miután kiderült, el­bírja a város, idén hat-négv arányt sikerült kialakítanunk a próza javára. Mellette ter­mészetesen játszunk a stú­Mlszlay István igazgató-rendező diószínpadon és gyermekelő­adásokat. Most gondolkodunk a további finomításon, így mindenekelőtt az új, impo­záns művelődési központ ki­használásán, ahol Ruszt Jó­zsef rendező már Iskolaszín­házzal próbálkozik. Nem kell szégyenkeznünk az idei prog­rammal, hiszen a János ki­rály, a Van ilyen család, a Vasderes, Pancsó Pancsev: A medveölő-je, vagy a kü­szöbön álló Cserhalmi-musi­cal, a munkásfiatalokról szó­ló Külvárosi ballada, aztán a Gyújtogató és a romániai Kocsis István drámája, a Magellán — mind hazai be­mutató. Bevált a vendégmü­vész-akciónk, Gábor Miklós három darabra szerződött hozzánk, fölpezsdítve a kö­zönség érdeklődését, de jóté­konyan hatott közreműködé­se a társulatra is. Imént Jöt­tem Pestről, fiatal, végzős szí­ninövendékeket szeretnénk el­hozni, mivel bizonyos szerep­körök még nem teljesen be­töltöttek. Azon fáradozunk, nogy amit a közönség tudat­formálásában prózai müvek­kel fölépítünk egyik olda­lon, ne rontsuk el másik ol­dalon az operettel. Több mu­sicalt játszanánk, Ide vi­szont elengedhetetlen a spe­ciális, ugy ls mondhatnám, univerzális színész, az után­pótlás. Ez persze országosan gond. Továbbá: fontolgatjuk, hogyan hasznosíthatnánk megyeszerte a stúdiókamara előadásait, ami már közvet­lenül közművelődési prog­ram. — Van-e pontos tudomá­suk arról, kik ülnek a szín­ház nézőterén, illetve, kik maradnak távol? — Országos statisztika sze­rint a városok színházlátoga­tó közönsége 8—10 százalék. A nyolcvanezres Kecskemé­ten 9 ezer 300 színházbérlő nem tűnik rossz aránynak, kiváltképp, ha hozzátesszük, sok ősbemutatót tartunk. Legfogékonyabbak a fiata­lok, összesen 5 ifjúsági bér­letháznak játszunk. Több munkást szeretnénk látni a színházban, ezért elébük me­gyünk, ki az üzemekbe. Iro­dalmi esteken találkozunk velük. Azóta, hogy a szocia­lista brigádok 50 százalékos kedvezménnyel vehetnek Je­gyeket, megmozdult valami, Nagykőrösről például 250— 300 brigádtag utazik be elő­adásainkra. de Izsákról és más téeszekből is jelentkez­tek már. Májusban mutatjuk be A boldogtalan holdat — Gábor Miklóssal, s az elő­bérletezési szezonban tót tesz majd, hogy várhatóan Ismét téma lesz a színház a közön­ség soraiban. Ni&olény! István

Next

/
Oldalképek
Tartalom