Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-22 / 69. szám

2 SZOMBAT, 1975. MÁRCIUS 28. Tanácskozik az HISZ (Folytatás az 1. oldalról.) ,y tárcája ás Igénye szerint megtalálja a keresett árucikkel, hogy az export mind hatékonyabb legyen. A továbbiakban arról beszélt, hogy a rekonstrukció során igen sok régi gépet cseréltek ki korszerűre. A gépek cseréjénél azonban sokkal bonyolultabb feladat — mondot'-i — a magasab technológiai követelményekkel összhangban álló szakemberSí a óJános: garda biztosítása, a kellő szakismeret megszerzése. Egyértelműen tapasztaljuk, hogy a gyakorlott munkáskezeken, a hozzáértő, stabil munkásokon nagymértékben múlik áruink minősége. Végezetül a minisztérium feladatairól beszélt. A többi között kijelentette: Elsődlegesnek tartjuk a párt határozataiban kifejezésre jutó társadalmi érdekek érvényesítését. De tudjuk azt is, hogy ez csak akkor érhető el, ha összhang van a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek között. Ezért minisztériumi Irányító munkánk központi kérdésének tartjuk e hármas érdekviszony összhangjának minél jobb megteremtését. Végezetül biztosította a kongresszust arról, hogy a könnyűipar csaknem félmillió munkása és vezetője mindent elkövet a XI. kongreszszus határozatainak valóra váltásáért kereskedelmünknek a belső és a külső piacokon igényelt kész es félkész élelmiszerekkel kielégíteni a keresletet. Hangsúlyozta, hogy a holnap feladatait csak megfelelően felkészült, rátermett emberekkel lehet megoldani. Ezzel kapcsolatban rámuDr. Kuruc* Imre: tátott: a vezetők döntő többsége megfelel a velük szemben támasztott követelményeknek. Joggal élvezik a környezetük és a társadalom megbecsülését. Ugyanakkor szükséges a vezető gárda rendszere felfrissítése újakkal, fjatalokkaL 1 Hangsúlyozta, hogy a közvélemény a vezetőket nem fiatalként vagy idősként, s nem nő vagy férfi mivoltuk szerint tartja nyilván, hanem ló munkát végző, vagy alkalmatlan emberekként. Találkozunk ugyanis 30 éves „öregekkel" és 60-as „fiatalokkal". Száműzni kell az egyenlősdit r Ertjük és helyeseljük a párt politikáját Szaló János, a Magyar Hajó- és Darugyár pártbizottságának titkára emlékeztetett arra, hogy a kongreszszusi tanácskozáson sok szó esett a nagyüzemi munkásságról. Elmondta, hogy korábban a Magyar Hajó- és Darugyár dolgozói is nehéz helyzetben voltak, de élükön a kommunistákkal, akkor is a legmesszebbmenő bizalmat tanúsították a párt politikája iránt, teljesítették termelési feladataikat, elegettettek a fontos államközi Sxalai Gyula : szerződésekből fakadó kötelezettségeiknek. Az adott körülmények különösen indokolták a népgazdasági és vállalati érdekek összhangjának magyarázását úgy, hogy a különböző döntéseknél a belső gondok ellenére is elsődlegesek a népgazdasági érdekek. A párt Központi Bizottságának 1972 novemberi határozata, majd az ezt követő további nagy jelentőségű határozatok a'apvetően javították a nagyüzemek helyzetét A Magyar Hajó- és Darugyárban is megjavult a hangulat, a munkások közérzete jó, a kongresszusi munkaverseny eredményeképpen előzetes árbevételi tervüket 250 millió forinttal túlteljesítették. Végezetül kijelentette, hogy a hajógyári kommunisták meggyőződéssel képviselik, a dolgozók többsége pedig érti és helyesli a pártnak a munkásosztály és a nép érdekeit egyaránt jól szolgáló politikáját Dr. Kurucz Imre, az V. kerületi pártbizottság első titkára emlékeztetett arra, hogy az elmúlt tizennyo'c esztendő sikereinek egvlk legfőbb záloga az MSZMP kétfrontos harca volt és ez marad a jövőben is. Egyesek ma azt gondolják — hangozKovács Sándor: tatta —, hogy a kétfrontos harc idejét múlía, s ha kellett is 1956 után egy Ideig, ma már szükségtelen. Pedig ma sem elég csak az elten harcolni, aki esetleg kezet akar emelni a rendszerre, küzdeni kell a hatalommal visszaélő ellen is. Nem elég a harácsolóval szemben fellépni, az egyenlősdit is száműzni kell. Nem elég a kádermunkában a nyíltságért harcolni, a nyíltsághoz őszinteség is kell, az őszinteséghez meg bátor — ha kell kockázatot vállaló — kiállás is —, mondotta. Döntő fontosságú a gazdaságos termékszerkezet kialakítása Á munkásoktál is tanulhatunk Szalai Gyula, a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat kőművese többek között hangsúlyozta: sokat kell tenni még a munkafegyelem javításáért. egymás munkájának megbecsüléséért. amit az egyik kéz csinál, ne tegye tönkre a másik. Ezután arról beszélt: a nagyobb tudás, a magasabb végzettség nem Jelentheti mindenki számára azt, hogy rögtön Íróasztalt is kapjon ahhoz. Csak az arra alkalmasakat tegyük meg vezetőnek 1 A többi pedig nagyobb tudását ne szégyellje bizonyítani a termelésben, hiszen az alkotómunka, amit végzünk: az emberi élet értelme. Ezután annak fontosságát hangsúlyozta, hogy éljenek a munkásvezetők ls egyszerűen. Adják meg a felelősség rangját is, ne csak az árát. Nem szabad elfelejteni, hogy a munkások is viselik a felelősség súlyát saját munkájukért, saját munkaterületükön. Ne a munkásokat akar1a tanítani mindenki, hanem tanuljanak is tőlük. Kovács Sándor, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója a gazdaságos termékszerkezet kialakításával kapcsolatos problémákról beszélt. Az elmúlt időszakban bekövetkezett világpiaci változások mindinkább sürgetik e területen a megfelelő eredmények elérését — mondotta. A cserearányromlás közömbösítése igényli, hogy a termékválaszték módosításával megteremtsék ennek megfelelő ellentételét. Mindenekelőtt az exporttermékek öszszetételének. termékszerkezetének változtatása sürgető Bruno Kuslor: feladat. Hogy ez a változás elfogadható időn belül végbemenjen, nagyon fontos, hogy a vállalat és a minisztérium vezetése között megfelelő legyen az összhang. A termékszerkezet változtatása nemcsak technikai, szervezési, hanem politikai feladat is. A vállalat nem rendelkezik azokkal az Ismeretekkel, amelyek a népgazdasági érdek szempontjából eldöntik, hogy távlatilag bizonyos termékek gyártása szükséges-e vagy sem. Az ilyen döntésekhez központi intézkedés szükséges. Nagyon egyértelmű minisztériumi eligazításra van szükség, amikor ilyen Intézkedésre sor kerül. Néhány évvel ezelőtt olyan szemlélet alakult kl — folytatta —. amely a vállalati önállóságot már szinte vállalati függetlenséggé torzította. Az 1972 novemberi határozat óta van változás, de néhány helyen még most is hiányzik a közös munka a döntések előkészítésében. A vállalatok rászorulnak a rendszeres ellenőrzésre, szükségük van arra is, hogy a tévuleoe* nS-nggr^r'-i' érvényesítését megköveteljék tőlük. Dr. Bonodékt Oltó: Erős kötelékek fűznek össze bennünket Hőstettekre képes a munkásság Dr. Benedlkt Ottó akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia számítástechnikai kutatóintézetének tudományos tanácsadója felszólalásában örömmel nyugtázta, hogy a kongresszusi Irányelvekhez tett javaslatát a határozattervezetnek a tudományra vonatkozó része tartalmazza. Ez is mutatja — mondotta —. hogv a Központi Bizottság milyen nagy figyelemmel kísérte a javaslatokat. Egyetértett a felszólaló azzal is. amit a határozattervezet gazdasági építőmunkával foglalkozó felezete tartalmaz, hogy az eddigieknél nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a tudományostechnikai forradalom gyorCs rék 'mre : sabb ütemű kibontakozásáért. A továbbiakban az üzemi demokrácia továbbfejlesztésével foglalkozott. Mint mondotta: sok dolgozó még mindig nem él eléggé azzal a lehetőséggel. hogy a legkülönbözőbb fórumokon elmondja a vezetőknek bíráló véleményét. és bátran bizonyítsa Igazát. Akadnak, akik megtorlástól tartanak. Ez a gondolkodás azért érvényesü'het, mert a dolgozók nem látják eléggé, hogy az erre hivatott szervek megvédik őket. E hamis nézet leküzdése érdekében a pártszervezetek az eddiginél nagyobb mértékben lépjenek fel a retorziónak még a lehetősége ellen is. — Egész életem során újból és újból meggyőződtem arról, hogy a munkásság milyen bátor — mondotta. — Forradalmakban, a Szovjetunió honvédő háborújában való részvételem megtanított annak a felismerésére, hogv a munkásság nagy hőstettek re képes. De megtanultam azt is. hogy bátorsága annál nagyobb és célravezetőbb, minél Inkább megmutatja a pártja lépésről lépésre — hogy harca sikeres és eredményes, minél jobban segíti abban, hogy harci kedve, bátorsága saját tapasztalata alapján állandóan növekedjék és még jobban kifejlődjék. Bruno KuSter. a Nyugatberlini Szocialista Egységpárt vezetősége irodájának tagja, a vezetőség titkára. pártja testvéri üdvözletét tolmácsolta. s hangsúlyozta: — Önök politikájuk középpontjába népük jólétét, jövőjét és sokoldalú fejlődését állították. Mindaz az eredmény, amit hazájukban elérJuan Gomez: nek, tovább erősíti a szocializmus felsőbbrendűségét az imperialista rendszerrel szemben, amelyben minden a profitért történik, és amelyet napjainkban soha nem tapasztalt kizsákmányolás, bizonytalanság, válság és infláció jellemez, valamint az a veszedelmes, reakciós mesterkedés, hogy az enyhülési folyamatot meggátolják. — Ügy érékzük, hogy szoros kötelékek fűznek bennünket az MSZMP-hez, amely szilárdan a marxizmus—leninizmus talaján álL Miként a mi pártunk, önök is tántoríthatatlanul azt as elvet vallják, hogy minden forradalmár számára a Szovjetunió Kommunista Pártjához, a Szovjetunióhoz fűződő viszony jelenti az alapkövet. Sok magyar forradalmár harcolt a spanyol nép szabadságáért Á közös érdekek határozzák meg a tsz dolgozóinak gondolkodását Jüan Gomez, a Spanyol Kommunista Párt végrehajtó bizottságának tagja egyebek között hangsúlyozta: — Pártjaink és népeink közös hagyománya a szabadságért, a proletár nemzetköziségért vívott harc. Kommunisták, magyar forradalmárok harcoltak hazánkban, a dicső nemzetközi brigádok soraiban, s népünk szíve mélyén őrzi Zalka Máté, Lukács tábornok nevét, aki a fasizmus elleni harcban, Spanyolország szabadságáért halt hősi halált. Jüan Gomez a továbbiakban sok sikert kívánt Magyarország népének a szocia lizmus építésében, s rámutatott: a szocialista országok eredményei értékes segítséget jelentenek a kapitalizmus ellen harcoló népeknek, pártoknak, támogatást a nemzetközi enyhülés segítésében, a béke fenntartásában, az Imperializmus ellen harcoló forradalmi, haladó erők világfrontjának erősítésében. Elmondotta, hogy Spanyolországban erősödik a nép küzdelme a francoista rendszer hatalma ellen, s a harcok élén a munkásosztály áll. Harcukat a társadalom legszélesebb rétegei támogatják. a politikai folyamat viharosan gyorsul, már az egyház is nyilvánosan elhatárolta magát az uralkodó rezsimtől Cslrik Imre, a füzesgvarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezel e'nöke elmondta, hogy a dolgozó emberek többsége, különösen a fiatalabb korosztály — munkásgondo'kodású Gazdaságuk további fe'lődését egvre Inkább ez határozza meg, és nem a lelen'egl tulaidonformából adódó hatások. —- A ml szövetkezetünkben — mondotta —. ma már sem anyagi, sem szemléletbeli Gergely István: okok nem akadályozzák azt, hogy megvásároljuk tagjaink földjét. Tagságunk támogatja azt a folyamatot, hogy a használatukban levő minden föld oszthatatlan szövetkezeti tulajdonná váljék. — Amikor szövetkezetünk egyik kollektívája megvitatta pártunk programnyilatkozat-tervezetét — mondotta —, és a munkás-naraszt szövetség jövője került szóba, így foglalt állást: a felszabadulást a munkások, az uradalmi cselédek, a részesaratók együtt várták, és egyszerre töltött el bennünket a szabadság örömmámora. Ügy les2 helyes, ha a kommunizmus felé is együtt megvünk, és az halad az élen. aki a vezetésben jártasabb. Ez a megfogalmazás azt is kifejezi hogy a termelőszövetkezeti dolgozók nem akarják konzerválni paraszti életmódjukat A holnap feladatai felkészült embereket igényelnek Gergely István, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának első titkára hangsúlyozta hogy a kommunisták kongresszust előkészítő sokezer tanácskozása és a XI. pártkongresszus hangvétele is hűen Igazolja: a X. kongreszszus jó határozatokat hozott, es az is tény. hogy szükség volt az időközben született közpo,.tl bizottsági döntésekre A továbbiakban gazdasági életünk néhány Ú1 jelenségével foglalkozott Országunkban ma már nem az a fő gond, hogy van-e elegendő gabona, hús, vagv tojás. Előrehaladásunk ma már mlndnkább attól függ. hogy megtermelt mezőgazdasági nyersanyagaink feldolgozásához és a termékek tárolásához rendelkezünk-e elegendő és megfelelő kapacitásokkal Ettől függ az is, hogy sikerül-e Megyénk küldötteinek egy csoportja a kongresszusi ülésteremben.