Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-22 / 69. szám

3 SZOMBAT, 1975. MÁRCIUS 28. Tanácskozik az MSZiliP XI. kongresszusa Franz Diibi: Dr. Rózsa Imre: Svájcban is elmúlt a konjunktúra Franz Dübt, a Svájci Mun­kapárt Politikai Bizottságá­nak tagja arról szólt, hogy a nagy gazdasági konjunktúra időszaka Svájcban is elmúlt, körülbelül fél év óta mind több üzemet zárnak be, sok gyárban kényszerszabadságo­kat rendelnek el, rövidítik a munkaidőt, csökkentik a dolgozók bérét. A munkásság soraiban, amely évtizedeken át nem kényszerült éles harcra, most nő az elégedet­lenség, s mind határozottab­ban lépnek fel a dolgozókat sújtó intézkedések ellen. A Svájci Munkapárt X. kong­resszusa úgynevezett népi kezdeményezést határozott el a drágulás, az infláció ellen. Rövid idő alatt csaknem százezer svájci polgár csat­lakozott aláírásával a kez­deményezéshez. Ermenegildo Gasperont: Áz imperializmus súlyos helyzetbe jutott Ermenegildo Gasperoni, a San Marinó-i Kommunista Párt elnöke felszólalásában rámutatott: — miközben az imperialis­ta és tőkés világot súlyos és mély gazdasági, politikai, társadalmi és erkölcsi válság sújtja, a szocializmus győzel­mesen halad előre, majd ar­ról beszélt, hogy a néptöme­gek mozgalmai jelentős vál­Per Israelsson: tozásokat eredményeznek a nemzetközi életben, előmoz­dítják egy szélesebb antiim­perialista akció lehetőségét, az enyhülés folyamatának térhódítását, a békés egymás mellett élés, az európai biz­tonság és együttműködés megvalósulását. — Az imperializmus súlyos helyzetbe jutott, ami oka a pénzügyi rendszer válsága, A svéd nép helyzetének megjavításáért küzdünk Per Israelsson, a Svéd Balodali Párt — kommunis­ták — Központi Bizottságá­nak tagja tolmácsolta a kongresszusnak pártja üd­vözletét, majd a következő­ket mondotta: — Pártjaink különböző feltételek mellett végzik munkájukat. Az MSZMP ha­talmon levő párt egy szo­cialista országban, a mi pár­tunk kis párt, egy kapitalis­ta országban, amelynek fej­lődése nagy mértékben függ a kapitalista világ gazdasági és politikai viszonyaitól. Rámutatott, hogy a máso­dik világháború után az északi országok különböző külpolitikai utakat válasz­tottak. Norvégia és Dánia csatlakozott a NATO-hoz, Svédország megtartotta sem­legességét, de gazdaságilag erősen kötödik a NATO-or­szágokhoz, Finnország szin­tén semleges lett, és meg­őrizte sokoldalú gazdasági kapcsolatait. A svéd párt rövid távon a dolgozó nép helyzetének megjavításáért harcol, hosz­szabb távon pedig célja a társadalmi rendszer olyan L Biten: Törökországot mély válság sújtja L Bilcn, a Török Kommu­nista Párt KB főtitkára be­vezetőben átadta pártja üd­vözletét, majd méltatta azt az alkotó munkát, amelyeta magyar nép az eltelt 30 év­ben végzett — Magyarország most a fejlett szocialista tár­sadalmat építi — mondotta. — Célja világos, távlatai megalapozottak, népe biza­lommal tekinthet a jövö elé. Sikereik bátorítást jelente­nek számunkra a nemzeti függetlenségért, a demokrá­ciáért, a békéért és a társa­dalmi haladásért vívott harcban. Ezután hazája társadalmá­nak jelenlegi állapotáról be­szélt. A kapitalista út zsák­trtcába vezet — mutatott rá. Dr. Varga Péter: Országunkat hosszan tartó, mély válság sújtja. Ennek egyik oka az, hogy Törökor­szág 25 év óta olyan agresz­szfv blokk tagja, mint ami­lyen a NATO. Hazánk az imperialista és multinacioná­lis monopóliumok vadászte­rületévé vált. — A reakciós uralkodó kö­rök az erősödő munkás-, pa­raszt- és ifjúsági mozgalmak elfojtására különböző elnyo­mó rendszabályokhoz folya­modtak: bevezették a rend­kívüli állapotot, a nép ellen vezényelték a hadsereget, s a burzsoáziától függő kor­mányokat hoztak létre. Azon­ban még így sem tudták el­érni céljukat, sőt, az ellen­tétek és a válság még in­kább mélyült. Egyre élesebbé váltak a burzsoázia első har­cai, olyannyira, hogy most már a kormányalakítás is gondot okoz számukra. A kormányválság immár hó­napok óta tart. A Török Kommunista Párt arra törekszik, hogy szervez­ze a tömegek harcát, kiala­kítsa saját szervezeteiket a munkásság körében, a gyá­rakban és üzemekben. Síkra­szállt a Ciprusi Köztársaság területi integritásáért és szuverenitásáért, követelte az idegen csapatok kivonását a szigetről, és a támaszpontok felszámolását. A török nép békét és biztonságot kíván ebben a térségben. Szükséges a párttagsági cselekvési egység megszilárdítása Dr. Varga Péter, a Somogy megyei pártbizottság első titkára a kongresszust meg­előző termékeny politikai vi­ta megvei tanulságairól be­szélt. összefoglalóan meg­állani to'ta. hogy a vitában a oérttagság szükségesnek tar­fotta a oártfegve'em. a Dárt­:ag-ás rse'ekvés' egységének szilárdítását Többen erélye­sebb fellévést sürgettek azok­kal szemben, akik megsértik a szervezeti szabályzat élő­it ásait. a vártélet normáit. Sok helyütt javasolták, hogy a vezetőségek bővítsék, rend­szeresen értékeljék, kérjék számon a pártmegbízatások teljesítését, ismerjék el a jól végzett munkát, vonják fe­lelősségre a mulasztókat. Meggyőződésem — hangsú­lyozta —. hogy a párttagság­gal járó követelmények tel­jesítését jól fogja segíteni a tervezett tagkönyvcsere. Ezután a megye gazdasági fejlődéséről s iparának to­vábbi fejlesztéséről beszélt. Scmogy megye gazdasága az elmúlt négy év alatt jelentő­sen fejlődött. A megye ipa­rosítása tovább növekedett. Nagy jelentőségűnek minősí­tette azt a központi anyagi segítséget, amit a megye az elmúlt években az ipar fej­lesztéséhez kapott De még ma is érződik, hogy koráb­ban hosszú eveken át nem megfelelően fejlődött a me­gye ipara. Ezért célszerű, hogy az ötödik ötéves terv­ben is anyagilag tovább tá­mogassák a fejletlenebb te­rületeket. Befejezésül hangsúlyozta:a Balaton növekvő hazai és nemzetközi népszerűsége ar­ra kötelez bennünket, hogy óvjuk, védjük szépségét. Az idegenforgalmi fejlesztésre szánt összegeket a mainál céltudatosabban kell haszno­sítanunk. A célok megjelölé­sénél fokozottabban indokolt fegyelembe vennünk a pihen­ni vágyó dolgozók és család­tagjaik, valamint az ifjúság igényeit. Sürgetőek a kórházi ellátás gondjai az ipari termelés visszaesése, az olajválság, a munkanél­küliség növekedése, a mun­kások életkörülményeinek súlyosbodása. Ezek a jelen­ségek kiélezik az osztályhar­cot, korlátozzák az imperia­lizmus mozgásterét, s a né­pek békéje és szabadsága, a békés egymás mellett élés ügye javára változtatják meg az erőviszonyokat világszer­te. Dr. Rózsa Imre sebész ad­junktus arról beszélt, hogy a X. kongresszus óta új egész­ségügyi törvény született, sor került az egészségügyi dol­gozók általános bérrendezé­sére, munkaidejük csökken­tésére, bővült a körzeti or­vosi, gondozói hálózat, ja­vult a felnőtt- és a gyermek­szakellátás. Az üzemorvosi hálózatban dolgozó orvosok fizetését nemrégen 1000 fo­rinttal emelték. Változatla­nul kevés azonban a főfog­lalkozású üzemorvos, és nem kielégítő a szakrendelések száma és időtartama. Czidor András: Az egészségügy megoldás­ra váró feladatai közül rész­letesen foglalkozott a kór­házi ellátás sürgető gondjai­val. Az utóbbi időben jelen­tősen fejlődtek a városi és járási egészségügyi közpon­tok, viszont változatlanul fennáll a főváros viszonyla­gos elmaradottsága, sőt he­lyenként tovább növekedtek a feszültségek. A kétmillió fővárosi lakos ellátását nehe­zíti, hogy Pest megyéből a munkaképes lakosság fele Budapestre jár dolgozni. Az egészségügyi pártszer­vezetek az elmúlt években sokat foglalkoztak etikai problémákkal. A felszólaló hangsúlyozta, hogy az egész­ségügy területén elterjedt hálapénz és ajándékozás el­len mindenekelőtt az orvosi társadalom politikailag leg­fejlettebb tagjainak kell fel­lépniük. Véleménye szerint etikai-tudati kérdésekkel, az orvostanhallgatók hivatástu­datra való nevelésével már az egyetemeken sokkal töb­bet kellene foglalkozni. Egyre erősebb a barátság a magyar és a szovjet vasutasok között megváltoztatása, amely meg­könnyíti az átmenetet a szo­cializmusba. — Pártjaink és népeink közös célja Európa és a vi­lág tartós békéjének bizto­sítása — mondotta. — Hi­szünk a szocialista rendszer fölényében és a békés egy­más mellett élés lehetőségé­ben. — Pártunk — mondotta — harcol Svédország semleges­ségi politikájának védelmé­ért és minden olyan gazda­sági kötődés megakadályozá­sáért, amely semlegességét veszélyezteti. Czidor András, a MÁV zá­honyi állomásának átrakó­körzeti főnöke részletesen is­mertette a záhonyi vasúti körzet gyors ütemű fejlődé­sének tényeit, azok politikai és gazdasági jelentőségét. Míg az 1948. évi áruszállítási teljesítményük a 200 ezer tonnát sem érte el, addig 1974-ben már több mint 16 millió tonna árut raktak át, és szállítottak el. Ez a ma­gyar vasút teljes áruszállítási tevékenységének 12 százalé­kát teszi ki. A záhonyi átrakókörzetben jelenleg 6200 vasutas dolgo­zik. közte 4700 fizikai mun­kás. A megyei párt-végrehaj­tóbizottság 1971-ben meg­vizsgálta a záhonyi munkás-< sáp politikai, gazdasági, szo-1 ciális helyzetét, valamint ke­reskedelmi ellátottságát, és határozatot hozott, amelynek végrehajtása jelentősen elő­segítette a munkakörülmé­nyek és az ellátás javulását. Emellett a jó politikai lég­kör kialakítását elősegítette a Központi Bizottság 1972. novemberi határozatának végrehajtása, a 44 órás mun­kahét bevezetése, és a mun­kások bérének emelése is. Meleg szavakkal méltatta azi a bensőséges barátságot, kölcsönösen segitő kapcsola­tot, amely az évek során a magyar és a szovjet vasuta­sok között kialakult, és mindinkább erősödik. — A segítségnyújtásnak számtalan formája van — mondotta. — Szovjet barátainktól szerez­tünk tapasztalatokat a guri­tódombos rendező pályaud­varok technológiájának (i­alakításához, a szalag rend­szerű vasútikocsi-javításhoz, tőlük kaptunk átrakókörze­tünk részére szovjet nyomtá­vú Diesel-mozdonyokat. Mi is több esetben segítettünk szovjet testvéreinknek a ná­lunk bevált munkamódsze­rek tapasztalatainak átadásá­val. a terményátrakás meg­könnyítésére mechanikus la­pátokkal és még sok más módon. Ügy érezzük, hogy kapcsolatunk jól jelképezi a magyar és a szovjet emberek őszinte, elvtársi, testvéri ba­rátságát. Jávorszky József: A dolgozók igénylik a folyamatos tájékoztatást Jávorszky József, a Ganz­MÁVAG hegesztője elmond­ta: a munkások nagy több­ségében megvan a szándék a vezetésben való részvételre, a dolgozók igényt tartanak arra, hogy folyamatosan tá­jékoztassák őket a vállalat és a szűkebb munkahely hely­zetéről, feltárják a leglénye­gesebb összefüggéseket, s hogy felszólalásaikra, javas­lataikra a- vezetők érdemben reagáljanak. Mégis azt kell mondanom, hogy az üzemi demokrácia jelenlegi fejlett­ségi színvonala jelentősen el­maradt a társadalom általá­nos fejlettségi szintjétől. A vezetők és a dolgozók közvetlen tanácskozásai — például a termelési tanács­kozások — jó alkalmat nyúj­tanak a végzett munka ér­tékelésére, a közös feladatok megbeszélésére. Ám a dolgo­zók joggal kifogásolják, hogy ezeken a tanácskozásokon nem mindig arról van szó, ami őket leginkább foglal­koztatja; a vezetők gyakorta csak a munkáskollektiva kö­telességeit hangoztatják és kérik számon, a magukét vi­szont megkerülik. Szűkebb munkahelyéről szólva elmondotta: — Ná­lunk is nagy gondot okoz az alapműveltséget jelentő álta­lános iskolai végzettség hiá­nya a munkások számottevő hányadánál. Ebbe nem sza­bad belenyugodni. A válla­lati pártbizottság határozata nyomán, a vezérigazgató né­hány hete olyan rendeletet adott ki, amely különféle kedvezményekkel megköny­nyiti, hogy mind többen el­végezzék a nyolc általános iskolát, majd utána szak­munkássá válhassanak. Küldöttek a kongresszuson

Next

/
Oldalképek
Tartalom