Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-22 / 69. szám

3 SZOMBAT, 1975. MÁRCIUS 28. Tanácskozik az MSZiliP XI. kongresszusa Franz Diibi: Dr. Rózsa Imre: Svájcban is elmúlt a konjunktúra Franz Dübt, a Svájci Munkapárt Politikai Bizottságának tagja arról szólt, hogy a nagy gazdasági konjunktúra időszaka Svájcban is elmúlt, körülbelül fél év óta mind több üzemet zárnak be, sok gyárban kényszerszabadságokat rendelnek el, rövidítik a munkaidőt, csökkentik a dolgozók bérét. A munkásság soraiban, amely évtizedeken át nem kényszerült éles harcra, most nő az elégedetlenség, s mind határozottabban lépnek fel a dolgozókat sújtó intézkedések ellen. A Svájci Munkapárt X. kongresszusa úgynevezett népi kezdeményezést határozott el a drágulás, az infláció ellen. Rövid idő alatt csaknem százezer svájci polgár csatlakozott aláírásával a kezdeményezéshez. Ermenegildo Gasperont: Áz imperializmus súlyos helyzetbe jutott Ermenegildo Gasperoni, a San Marinó-i Kommunista Párt elnöke felszólalásában rámutatott: — miközben az imperialista és tőkés világot súlyos és mély gazdasági, politikai, társadalmi és erkölcsi válság sújtja, a szocializmus győzelmesen halad előre, majd arról beszélt, hogy a néptömegek mozgalmai jelentős válPer Israelsson: tozásokat eredményeznek a nemzetközi életben, előmozdítják egy szélesebb antiimperialista akció lehetőségét, az enyhülés folyamatának térhódítását, a békés egymás mellett élés, az európai biztonság és együttműködés megvalósulását. — Az imperializmus súlyos helyzetbe jutott, ami oka a pénzügyi rendszer válsága, A svéd nép helyzetének megjavításáért küzdünk Per Israelsson, a Svéd Balodali Párt — kommunisták — Központi Bizottságának tagja tolmácsolta a kongresszusnak pártja üdvözletét, majd a következőket mondotta: — Pártjaink különböző feltételek mellett végzik munkájukat. Az MSZMP hatalmon levő párt egy szocialista országban, a mi pártunk kis párt, egy kapitalista országban, amelynek fejlődése nagy mértékben függ a kapitalista világ gazdasági és politikai viszonyaitól. Rámutatott, hogy a második világháború után az északi országok különböző külpolitikai utakat választottak. Norvégia és Dánia csatlakozott a NATO-hoz, Svédország megtartotta semlegességét, de gazdaságilag erősen kötödik a NATO-országokhoz, Finnország szintén semleges lett, és megőrizte sokoldalú gazdasági kapcsolatait. A svéd párt rövid távon a dolgozó nép helyzetének megjavításáért harcol, hoszszabb távon pedig célja a társadalmi rendszer olyan L Biten: Törökországot mély válság sújtja L Bilcn, a Török Kommunista Párt KB főtitkára bevezetőben átadta pártja üdvözletét, majd méltatta azt az alkotó munkát, amelyeta magyar nép az eltelt 30 évben végzett — Magyarország most a fejlett szocialista társadalmat építi — mondotta. — Célja világos, távlatai megalapozottak, népe bizalommal tekinthet a jövö elé. Sikereik bátorítást jelentenek számunkra a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért, a békéért és a társadalmi haladásért vívott harcban. Ezután hazája társadalmának jelenlegi állapotáról beszélt. A kapitalista út zsáktrtcába vezet — mutatott rá. Dr. Varga Péter: Országunkat hosszan tartó, mély válság sújtja. Ennek egyik oka az, hogy Törökország 25 év óta olyan agreszszfv blokk tagja, mint amilyen a NATO. Hazánk az imperialista és multinacionális monopóliumok vadászterületévé vált. — A reakciós uralkodó körök az erősödő munkás-, paraszt- és ifjúsági mozgalmak elfojtására különböző elnyomó rendszabályokhoz folyamodtak: bevezették a rendkívüli állapotot, a nép ellen vezényelték a hadsereget, s a burzsoáziától függő kormányokat hoztak létre. Azonban még így sem tudták elérni céljukat, sőt, az ellentétek és a válság még inkább mélyült. Egyre élesebbé váltak a burzsoázia első harcai, olyannyira, hogy most már a kormányalakítás is gondot okoz számukra. A kormányválság immár hónapok óta tart. A Török Kommunista Párt arra törekszik, hogy szervezze a tömegek harcát, kialakítsa saját szervezeteiket a munkásság körében, a gyárakban és üzemekben. Síkraszállt a Ciprusi Köztársaság területi integritásáért és szuverenitásáért, követelte az idegen csapatok kivonását a szigetről, és a támaszpontok felszámolását. A török nép békét és biztonságot kíván ebben a térségben. Szükséges a párttagsági cselekvési egység megszilárdítása Dr. Varga Péter, a Somogy megyei pártbizottság első titkára a kongresszust megelőző termékeny politikai vita megvei tanulságairól beszélt. összefoglalóan megállani to'ta. hogy a vitában a oérttagság szükségesnek tarfotta a oártfegve'em. a Dárt:ag-ás rse'ekvés' egységének szilárdítását Többen erélyesebb fellévést sürgettek azokkal szemben, akik megsértik a szervezeti szabályzat élőit ásait. a vártélet normáit. Sok helyütt javasolták, hogy a vezetőségek bővítsék, rendszeresen értékeljék, kérjék számon a pártmegbízatások teljesítését, ismerjék el a jól végzett munkát, vonják felelősségre a mulasztókat. Meggyőződésem — hangsúlyozta —. hogy a párttagsággal járó követelmények teljesítését jól fogja segíteni a tervezett tagkönyvcsere. Ezután a megye gazdasági fejlődéséről s iparának további fejlesztéséről beszélt. Scmogy megye gazdasága az elmúlt négy év alatt jelentősen fejlődött. A megye iparosítása tovább növekedett. Nagy jelentőségűnek minősítette azt a központi anyagi segítséget, amit a megye az elmúlt években az ipar fejlesztéséhez kapott De még ma is érződik, hogy korábban hosszú eveken át nem megfelelően fejlődött a megye ipara. Ezért célszerű, hogy az ötödik ötéves tervben is anyagilag tovább támogassák a fejletlenebb területeket. Befejezésül hangsúlyozta:a Balaton növekvő hazai és nemzetközi népszerűsége arra kötelez bennünket, hogy óvjuk, védjük szépségét. Az idegenforgalmi fejlesztésre szánt összegeket a mainál céltudatosabban kell hasznosítanunk. A célok megjelölésénél fokozottabban indokolt fegyelembe vennünk a pihenni vágyó dolgozók és családtagjaik, valamint az ifjúság igényeit. Sürgetőek a kórházi ellátás gondjai az ipari termelés visszaesése, az olajválság, a munkanélküliség növekedése, a munkások életkörülményeinek súlyosbodása. Ezek a jelenségek kiélezik az osztályharcot, korlátozzák az imperializmus mozgásterét, s a népek békéje és szabadsága, a békés egymás mellett élés ügye javára változtatják meg az erőviszonyokat világszerte. Dr. Rózsa Imre sebész adjunktus arról beszélt, hogy a X. kongresszus óta új egészségügyi törvény született, sor került az egészségügyi dolgozók általános bérrendezésére, munkaidejük csökkentésére, bővült a körzeti orvosi, gondozói hálózat, javult a felnőtt- és a gyermekszakellátás. Az üzemorvosi hálózatban dolgozó orvosok fizetését nemrégen 1000 forinttal emelték. Változatlanul kevés azonban a főfoglalkozású üzemorvos, és nem kielégítő a szakrendelések száma és időtartama. Czidor András: Az egészségügy megoldásra váró feladatai közül részletesen foglalkozott a kórházi ellátás sürgető gondjaival. Az utóbbi időben jelentősen fejlődtek a városi és járási egészségügyi központok, viszont változatlanul fennáll a főváros viszonylagos elmaradottsága, sőt helyenként tovább növekedtek a feszültségek. A kétmillió fővárosi lakos ellátását nehezíti, hogy Pest megyéből a munkaképes lakosság fele Budapestre jár dolgozni. Az egészségügyi pártszervezetek az elmúlt években sokat foglalkoztak etikai problémákkal. A felszólaló hangsúlyozta, hogy az egészségügy területén elterjedt hálapénz és ajándékozás ellen mindenekelőtt az orvosi társadalom politikailag legfejlettebb tagjainak kell fellépniük. Véleménye szerint etikai-tudati kérdésekkel, az orvostanhallgatók hivatástudatra való nevelésével már az egyetemeken sokkal többet kellene foglalkozni. Egyre erősebb a barátság a magyar és a szovjet vasutasok között megváltoztatása, amely megkönnyíti az átmenetet a szocializmusba. — Pártjaink és népeink közös célja Európa és a világ tartós békéjének biztosítása — mondotta. — Hiszünk a szocialista rendszer fölényében és a békés egymás mellett élés lehetőségében. — Pártunk — mondotta — harcol Svédország semlegességi politikájának védelméért és minden olyan gazdasági kötődés megakadályozásáért, amely semlegességét veszélyezteti. Czidor András, a MÁV záhonyi állomásának átrakókörzeti főnöke részletesen ismertette a záhonyi vasúti körzet gyors ütemű fejlődésének tényeit, azok politikai és gazdasági jelentőségét. Míg az 1948. évi áruszállítási teljesítményük a 200 ezer tonnát sem érte el, addig 1974-ben már több mint 16 millió tonna árut raktak át, és szállítottak el. Ez a magyar vasút teljes áruszállítási tevékenységének 12 százalékát teszi ki. A záhonyi átrakókörzetben jelenleg 6200 vasutas dolgozik. közte 4700 fizikai munkás. A megyei párt-végrehajtóbizottság 1971-ben megvizsgálta a záhonyi munkás-< sáp politikai, gazdasági, szo-1 ciális helyzetét, valamint kereskedelmi ellátottságát, és határozatot hozott, amelynek végrehajtása jelentősen elősegítette a munkakörülmények és az ellátás javulását. Emellett a jó politikai légkör kialakítását elősegítette a Központi Bizottság 1972. novemberi határozatának végrehajtása, a 44 órás munkahét bevezetése, és a munkások bérének emelése is. Meleg szavakkal méltatta azi a bensőséges barátságot, kölcsönösen segitő kapcsolatot, amely az évek során a magyar és a szovjet vasutasok között kialakult, és mindinkább erősödik. — A segítségnyújtásnak számtalan formája van — mondotta. — Szovjet barátainktól szereztünk tapasztalatokat a guritódombos rendező pályaudvarok technológiájának (ialakításához, a szalag rendszerű vasútikocsi-javításhoz, tőlük kaptunk átrakókörzetünk részére szovjet nyomtávú Diesel-mozdonyokat. Mi is több esetben segítettünk szovjet testvéreinknek a nálunk bevált munkamódszerek tapasztalatainak átadásával. a terményátrakás megkönnyítésére mechanikus lapátokkal és még sok más módon. Ügy érezzük, hogy kapcsolatunk jól jelképezi a magyar és a szovjet emberek őszinte, elvtársi, testvéri barátságát. Jávorszky József: A dolgozók igénylik a folyamatos tájékoztatást Jávorszky József, a GanzMÁVAG hegesztője elmondta: a munkások nagy többségében megvan a szándék a vezetésben való részvételre, a dolgozók igényt tartanak arra, hogy folyamatosan tájékoztassák őket a vállalat és a szűkebb munkahely helyzetéről, feltárják a leglényegesebb összefüggéseket, s hogy felszólalásaikra, javaslataikra a- vezetők érdemben reagáljanak. Mégis azt kell mondanom, hogy az üzemi demokrácia jelenlegi fejlettségi színvonala jelentősen elmaradt a társadalom általános fejlettségi szintjétől. A vezetők és a dolgozók közvetlen tanácskozásai — például a termelési tanácskozások — jó alkalmat nyújtanak a végzett munka értékelésére, a közös feladatok megbeszélésére. Ám a dolgozók joggal kifogásolják, hogy ezeken a tanácskozásokon nem mindig arról van szó, ami őket leginkább foglalkoztatja; a vezetők gyakorta csak a munkáskollektiva kötelességeit hangoztatják és kérik számon, a magukét viszont megkerülik. Szűkebb munkahelyéről szólva elmondotta: — Nálunk is nagy gondot okoz az alapműveltséget jelentő általános iskolai végzettség hiánya a munkások számottevő hányadánál. Ebbe nem szabad belenyugodni. A vállalati pártbizottság határozata nyomán, a vezérigazgató néhány hete olyan rendeletet adott ki, amely különféle kedvezményekkel megkönynyiti, hogy mind többen elvégezzék a nyolc általános iskolát, majd utána szakmunkássá válhassanak. Küldöttek a kongresszuson