Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-21 / 68. szám

PfiNTEK, miS. MÁRCIUS 21. 3 Tanacskoiik az Dr. Komócsin Mihály felszólalása nyilatkozásaikban naponta si politikája. Ez egyben szá- a Dél-Alföld vízrendezési gyakorolják. Bizonyítja ezt a mos tájegység gazdasági, problémái is megoldódnak, szovjet és a többi testvéri társadalmi és politikai arcú- így máris jobban ki tudjuk szocialista ország népeinek latát formálta át, évszázados használni kedvező klíma- és élete, építő munkája iránti elmaradását számolta fel. Az talajadottságainkból adódó érdeklődés. A Szovjetunió és >gy megteremtett ipari bázi- lehetőségeinket, hazánk nemzetközi politikai son egy politikailag mind Foglalkoztatási problémák kezdeményezéseinek élénk fi- erősebben összekovácsolodó is keletkeznek, különösen a gyelemmel kísérése. A viet- szocialista osztály vonásait nagy élőmunkaigényes növé­nami és más — az imperia- mind markánsabban meg- nyj kultúrák, hagyma, fű­iizmus ellen harcoló — né- jutató munkásság alakult szerpaprika és egyéb zöld­pek iránti együttérzés és se- klt ség'növények termelésének gítőkészség. Mindebben ter- Az osztályszerkezet továb- gépesítésével. A fiatal férfi­mészetesen tükröződik a bi változását a mezőgazdasá- ak átképzése gépkezelőknek párt- és tömegszervezetek, a S' termelés műszaki fejlődé- egyszerűbb. Bonyolultabb kommunisták mindennapos s® serkenti. Napjainkban azonban az idős és nődol­szívós és céltudatos mun- mezőgazdasági nagyüzeme- gozók számára a munkalehe­kája is ink fejlődése újabb, figye- tőség folyamatos biztosítása. A macvir munkásns/tálv lemre méltó jelenségeket Helyenként ez a szénbányá­kIo^ " ™ produkál. Kádár János elv- Szat fejlesztésének mérsék­izmosodo uj seregenek szo- társ beszámolójában méltat- lésekor keletkezett helyzet­cialista osztalyvonasai nap ta a mezőgazdasági terme- hez hasonló problémát ered­mint nap iormaioanaK, eio- lésben végbemenő nagy je- ményezhet. Elsősorban a szö­sodnek. Örömeik — a mun- lentőségű változásokat. vetkezetek feladata olyan új kában es az egyem boldogu- Valóbailj az iparszerú ter- munkalehetőségek kialakítá­lasban eiert — a siKereime- melési rendszerek elterjedése sa, ahol a tagok foglalkozta­nyek reven szinte mindenna- a növénytermesztésben és ál- tása biztosítható. De az ipar­posak. De gondjaik sem je- lattenyésztésben — túlzás nak — főleg az élelmiszer­lentektelenek. Es joggal el- néjkül mondhatjuk — fórra- iparnak — is segítenie kell varjak, hogy az iránt figyel- da]mi átalakulást eredmé- a szövetkezeteket. Mezőgaz­met tanusítsunk. Szabad le- nyez A bozamok gyors üte- dasági termékek feldolgozá­gyen _ néhányat felsorolni mű növekedésének, a jőve- sára kihelyezett üzemi egy­ezekből: delmezőség emelkedésének ségeket célszerű létrehozni. — érthető volt, hogy .a fő- nagy népgazdasági jelentősé- Szükséges ipari — például városból az élőmunka-igé- ge van. Ennek hatására a javító-szolgáltató, házi, illet­nyes, alacsony műszaki szín- mezőgazdasági termelőegy- ve helyi iPari — egységeket vonalon termelő tevékenysé- ^ k átformálódnak A községekbe telepíteni. Kisebb get telepítették elsősorban segek * uttorma odnak A üzemeket centrális fek. vidékre. Kezdetben ott nem „vegyeskereskedes felsza- vésű - elsősorban nagyobb volt elegendő szakképzett molódik, erőteljes szakosodas lakószámú — helységekben Bizottság titkára a beszámo­ember. Az ipari munkával megy végbe. Az egyes gaz- létrehozni. A közlekedés és lóval egyetértve, megállapí­ismerkedő dolgozóknak egy- daságok stabilizálódnak, na- a községi gyermekintézme- totta: a két kongresszus kö­szerűbb munkát kellett elő- cvohh biztonsáeosabb a n>'ek íej eszteseuvel a. k°ze.h zott a párt vezető szerepe, ször betanulniuk Nem sza- ^ DiztonsagosaDO a varosok üzemeibe való beja- szerepe. Felszólalását így bad azonten ennél megre- Jövedelem. A munka jellege rás is elképzelhető. folytatta: kedni. A tanulóévek után jo- is megváltozik. A komplex E gondok nem jelentékte- — A kongresszusra késziil­gos az igény a munkahelyek gépesítés új munkaszerveze- lenek, de a fejlődés, előre- vc< a Párton belül és a köz­jobb létesítésére, a technika tet, a dolgozók kvalifikáltsá- haladásunk gondjai. A fejlett ^^nulsággaMáró eszm? A felszólalásokat hallgatják a kongresszus elnökségének tagjai. Képünkön, az első sorban: Erdei Lászlóné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Nok Országos Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. m Pullai Árpád beszéde Pullai Árpád, a Központi növelését kívánja szocialista társadalom építé­csere, vita zajlott le. Leg­, kezdő munkások, a kisebb * gyak°rlat eldÖntÖUe főbb' mondanivalója volt az nehézséget, megoldandó fel- a kívánság> hogy a párt foly­fejlesztésére; gának — érthető volt az is, hogy , _ , ... ... a vitát. £££££ éu2££ A gép; * eifadatot állít elénk-Fejlődé- tassa eddigi pompát, _ mee a tö^s^emek dolgozói- rendszfrek n,em eleg karU ' sünk mai szint*n számos végrehajtásában legyen még ^rSSlapSzteTa- tekÍntŐ- k,vala?ZtaSa flene" gazdaságszervezői vagy álla- következetesebb. Ez a népi A termelesl tapasztala re ^ iparszeru termeles a mi tennivaló politikai kér- méretű kívánsae eevben el­tek, a szakma, muveltsegno- növénytermesztésben és az désként jelentkezik, mert az "m^ ^ Í^vra^ülfa. velésével azonban a bérszin- áliattenyésztésben is bevált- emberek nem jelentéktelen törekvfeemek^ kife­vonal-különbségek indokai nak tekinthető. Nemcsak számú csoportjait érintik, csökkennek. A bérezésben és több terméket adnak, de egyéb juttatásokban a köz- gazdaságosabban is termei­ponti és a vidéki termelő- nek. Ehhez természetesen egységek között a kiegyenlí- követelmény a létrehozott pártszerveinknek, -szerve­tődés folyamatát gyorsítani kapacitások komplettírozása, zeteinknek ezeket feltárni, a kell; teljes kihasználása, az irá- megoldásra hivatottak figyel­A pártszervek feladatai jezése annak is, hogy állam­polgáraink nagy többsége sa­ját munkája szülöttének érzi a haza és a dolgozó nép ja­vára kivívott eredményeket. A párt ezt — a tradicionális iparvidé- nyitók és beosztottak megfe- mét ráirányítani, a rendezést Tnuóhh o |rjni'nhá|t jífnn kongresszus között is. ík és az iparosodó terüle- lelő szakmai felkészültsége. segíteni — kötelesség. Az lu'auu fl R'PI UUQII UIUII ponti Bizottság kiel Az új eredményei ben döntünk. Sok még a ha­tározat is, emiatt nehéz át­tekinteni és a végrehajtás folyamatába szervesen beil­leszteni őket. Talán túl sok energiát fek­tetünk az elemzésekbe — bár ez könnyebben megbo­csátható, mint a felszínesség, vétke —, de nem fordítunk ekkora energiát a feladatok megvalósításához szükséges feltételek megteremtésére. Az ellenőrzés nem elég rendszeres, és inkább ténye­ket állapit meg, mintsem gyakorlatiasan segít. A mu­lasztókat a kelleténél ritkáb­ban vonják felelősségre. A párt-, az állami, a tár­sadalmi szervek munkájában még sok az átfedés. Az okok országosan és he­lyileg is többfélék lehetnek. Türelmesen meg kell őket keresni a végrehajtás min­den láncszemében. A felso­roltakban is érzékelhetjük, hogy leküzdésük mennyire tette a két összetett feladat, mennyire A Köz- egységes megítélést és cse­fcek tek között még fellelhető megkülönböztetések felszá­molását indokolt volna meg­vizsgálni. Mérlegelni kellene például a munkáslakás-épí­tés kedvező feltételeinek ki­és gondjai kiemelkedő lekvést követel, emberek mindinkább meg- A párttagság állásfoglalása jelentőségű 1972. novemberi szokták, hogy az országos és a közvélemény alapján a ülése új lendületet adott a gondokat, problémákat pár- Központi Bizottság nagy tö- X. kongresszus határozatai­tunk időben felismeri, és megek egyetértését és támo- nak megvalósításához azokon rendezésükre hatékony in- gatását élvezi, amikor a tisz- a területeken, ahol a végre­De az új — az eredmé- tézkedéseket tesz. Ezért is telt kongresszusnak azt ja- hajtás akadozott, helyesbí­terjesztését, az iparosodó ki- nyek mellett — gondokat is becsülik pártunkat. Ugyan- vasolja, hogy a párt halad- tette az irányt, ahol az nem sebb városokra, esetleg a te- szül. A nagy teljesítményű akkor elvárják, hogy a párt- jon tovább a kipróbált, si- volt megfelelő, lepülés jellegétől függetlenül géprendszerek az állatte- szervek> a -szervezetek he- keres úton, folytassa tovább pek'najobb ga«l egy-" Wleg ugyanezt tegyék. Ta- politikáját. E politika két ségeket, szélesebb háttért pasztalataink szerint mind- alappilléren nyugszik: egyfe­kívánnak meg. Helyenként a inkább képesek erre a kom- lől a szocializmus olyan ál­települési sajátosságok (pl. munisták kisebb-nagyobb talános törvényszerűségein, 25STÍ jövedelemel- kollektívái, a különböző te- mint a munkásosztály, a kongresszus határo_ osztás elavult formái is fé- rületi szintű vezető poszton párt vezető szerepe, a prole- • " kezhetik az új elterjedését, dolgozó elvtársaink is. tárdiktatúra, a munkás-pa- ZeHau leijesne«uK mon­dotta ezután. Mégis — az lizmus. A partszervezetekben fokozódott a kommunisták jogos igénynek tekintjük és részvétele a politikai dönte­sz ipari munkásokra. Következetesebb a mező­gazdasági termelésben Kedves Elvtársak! A mezőgazdaság szocialis­ta átszervezését követő idő­Fejlesztjük a demokra­tikus centralizmust A párt életében tovább kell szilárdítani és fejleszteni a demokratikus centraliz­must — hangoztatta a továb­biakban. Ez a társadalom minden szervezetére kedvező hatással lesz. Az utóbbi négy és fél esz­tendőben pártunkban erősö­dött a demokratikus centra­Sajnos, mi sem figyeltünk fel időben e gátló tényezők­re, és így nem tudtuk terü­Tisztelt Kongresszus! Az írásos előterjesztéseket raszt szövetség, a szocialista tervgazdálkodás és az inter- ^nyelvek vitája alapján nacionalizmus: másfelől azon, szakban a nagyüzemi gazdái- lelünk kedvező klíma- és és a szóbeli beszámolókat a ,*"""' bírálatnak is értjük hoev a sekben, és ezzel a megvaló­hogy a part idejeben foglal- u 1 C"JU11' ""SJ , & kőzik a döntésre érett tár- végrehajtásban következete- sitasukert folyo harcban is. maga™ sadalmi kérdésekkel, szorgal- sebbnek kel1 lennünk- mert A Párttestületekben elvtársi. kodás kifejlődésével jelentős talajadottságaiból adódó le- Csongrád megyei kommunis számú munkás szabadult hetőségeket kellően felhasz- ... - „ fel. Ezek foglalkoztatásához nalni. Reméljük, hogy a ,ak Kulaou*n et> a teremtette meg a feltételeket Csongrádnál felépítendő III. neveben elfogadom, pártunk vidéki iparfejleszté- tiszai vízlépcső létesítésével, fogadásra ajánlom. el" r á'oVX.,! r\=w4á7f ez munkánknak hosszabb vitatkozó légkörben döntc­mazza, ösztönzi a naladast, , ... , , . szüntelen Je ismert gyengéje. nek; a hatarozatok demok­ratikusak, mert a többség Maurer Mihály né: politikája képes a megújulásra. A politikában Előfordul ugyanannak . . ..... tanúsított következetesség határozatnak többféle értei- véleményére épülnek, nem jelent változatlanságot, mezese, ez zavarja az egysé­az elviség merevségét, mert §es fellépést, bizonytalansá­ez a politikát sémákba zárná szül­és eltorzítaná. A vezetők, a* testületek egy "T Társadalmi fejlődésünk része nem teljes szívvel és szempontjából a marxiz- erővel dolgozik, könnyen tu­mus—leninizmus alkotó al- domásul veszik az elmara- jjife'ezi bo vita ndiküi kalmazásának mindig is nagy dást Egyesek politikai veze- . ... V .. ..... . ......... ' , . ,, , nincs helyes kovetkeztetes es Maurer Mihályné, a Szek- tennivaló áll előttünk — megoldást gazdaságunk egyik voIt a jelentősege. Az epito- tohoz méltatlanul sodrodnak döntés. kommunista fecve. ÍIUmi „ a mun- legfontosabb feladatának te- munka során időről időre új az eseményekkel, nem köve ' Az állami gazdaságok dolgozái a munkásosztály részét képezik A demokratikus centraliz­mus a párt életében és mun­kájában egyaránt biztosítja az alkotó, szabad vita lehe­tőségét — benne a tévedés lehetőségét is —, és a fegyel­mezett végrehajtás feltételeit. szárdi Állami Gazdaság mondotta hogy jelenségek és ellentmondások telik meg a fegyelmet, van­A pártnak nak akik nem szeretik a lem nélkül viszont a legjobb elhatározásból sem születik tett. Erről azért mert egyesek a munkása elmondotta, hogy a kásosztályhoz való tartozás- kintjük. brigád, amelynek vezetője, ra mindenben rászolgáljunk. Felszólalása befejező ré- ;s keletkeznek 36 tagból, többségében nők- Az ipari munkásság együvé szében arról szólt, hogy az , ' bői áll. Ezeket az asszonyo- tartozása, szervezettsége, állami gazdaságban mind kotelessege, hogy gondosan problémák szova tevését, kat sokat kellett segíteni — munkája a miénknél maga- több szakmunkásra van tanulmányozza az új felada- mert meg kell őket oldani, mondotta —, amig a közös- sabb szinten áll. Szociális és szükség, de a környéken mű- tokát és az ellentmondáso- ez pedig töprengést, munkát, ségi életbe beilleszkedtek kulturális körülményeik is ködö szakmunkásképző inté- kat s megoldásukra, illetve harcot kíván. Inkább tompít- m elvalasztjak a A továbbiakban arról be- lobbak, mint a mieink. Na- zetek vegzett novendekei , ... .. ... . , ,.,. ... ... szélt, hogy az állami gazda- lünk ebédlőt, öltözőt, csak a nem mindig maradnak ame- leküzdésükre a helyes politi- jak, agyonmagyarazzak a ságok dolgozói a munkásosz- gazdaság központi helyein zőgazdaságban. Javasolta, kai irányvonal alapján he- problémákat. tály részét képezik. Még sok találhatunk. A megfelelő ezen változtassunk. lyes válaszokat dolgozzon ki. Esetenként nem kellő idő- (Folytatás a i. oldalon.) kell szólni, demokratiz­centra­lizmustól; aktívak a vitában, felszólalásaik szenvedélyesek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom