Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-21 / 68. szám
PÉNTEK, 1975. MÁRCIUS 2E 11 — •->" » S'K Tanácskozik az HISZMV* XI. kongresszusa Nemes Dezső beszéde (ToTiftatéfi itt t. oldalról.) lág proletariátusának és az antiimperialista erők közös nemzetközi frontjának alapvető érdeke. A nemzetközi összefogásról •zólva pártunk és népünk köszönettel adózik a Szovjetunió Kommunista Pártjának azért a hatalmas munkáért, amit a szocialista országok együttműködésének erősítésében, valamint a nemzetközi forradalmi munkásmozgalomnak és a népek általános antiimperialista küzdelmének segítésében végez. Azt a békeprogramot, amelyet Brezsnycv elvtárs az SZKP XXIV. kongresszusán előterjesztett, pártunk a sajátjának vallja, mert ez korunk általános békeprogramja. A ml pártunkban az SZKP Iránti tisztelet és bizalom hagyományos és megingathatatlan. Ha egy munkáspárt vezetésében vagy egy szocialista ország kormányzatában teret nyer az SZKP-től és a Szovjetuniótól való eltávolodás politikája, a nyílt vagy burkolt szovjetellenesség, akkor könnyen válik különféle szovjetellenes erők, imperialista manőverek játékszerévé. Meggyőződésünk, hogy az imperialisták és segítőtársaik politikai csapdáinak hatástalanításához is az SZKPval való szoros együttműködés a legbiztosabb fegyver. S ez nemcsak pártunk felfogása: a nép széles tömegeinek a tudatéban Is mélyen behatolt felismerés, hogy a Szovjetunióval való testvéri szövetség döntő garanciája annak, hogy hazánk nem lesz többé senkinek a kiszolgáltatottja, s biz. tosan halad a maga választotta szocialista úton. Hasznos a kölcsönös tájékozódás A kapitalizmus általános válságának mélyüléséről szólva Nemes elvlárs rámutatott: a fejlett tőkésországok gazdasági konjunktúrája, mint Ismeretes, megrekedt és mind súlyosabb zavaroknak adta át a helyét. Ezt ma már azok ls kénytelenek elismerni, akik még nem is olyan régen „konzervatív" felfogásnak nyilvánítottak a tőkés világrendszer általános válságára vonatkozó marxista nézeteket. Most viszont olyan felfogással találkozunk — főként ugyanazokban a körökben —, mely szerint a tőkés világ válságának további mélyülése elkerülhetetlenül jobboldali fordulathoz vezet, ami a nemzetközi enyhtllésl folyamatot is visszaveti. Ilyen veszély valóban fennáll, • csak a demokratikus és szocialista erők együttes harca birkózhat meg vele. Márpedig a baloldali erők sikeres harca nemcsak elméleti, hanem nagyon is gyakorlati lehetőség. Ezt tanúsítja a progresszív erők küzdelmének általános fejlődése, a portugál fasizmus és gyarmatbirodalom bukása, a görög katonai junta letűnése, a békevllágmozgalom Jelentős megerősödése és sok más tény. A nemzetközi osztályharc fejlődésének olyan szakaszában vagyunk, amikor a tőkés világban gátlástalanul folyó antikommunista propaganda ellenére, a munkásmozgalom különböző Irányzatainak együttes akciói szélesednek és mind erőteljesebbé válnak. A testvérpártok nagy figyelmet fordítanak az antimonopolista összefogás fejlesztésére, a tőkés oligarchia hitalmának felszámolásáért és a valódi demokratikus náphatalomért folyó harcuk erősítésére. A szociáldemokrata pártok és a szociáldemokrata szakszervezetek vezető köreiben növekszik as érdeklődés a szocialista országok kommunista pártjaival és szakszervezeteivel—így az MSZMPvel és a magyar szakszervezetekkel — való kapcsolatok Iránt. Mi rokonszenvezünk azokkal. akik mernek dacolni az antikommuHlsla nyomással, és úgy tekintik a békés egymás mellett élést, hogy abban nemcsak a kormányoknak és a diplomatáknak vannak tennivalóik, hanem a különböző irányzatú munkásszervezetek képviselőinek is. Érdekeltek vagyunk az együttműködésben, hiszen ez része azoknak az erőfeszítéseknek, melyeknek célja, hogy az enyhülés folyamata visszafordíthatatlanná váljék. Az MSZMP, és hazánk különböző társada'ml szervezetei nemcsak készségcsen fogadják a kapcsolatok fejlesztése iránti szociáldemokrata érdeklődést, hanem maguk ls kezdeményezik ezeket, s a jövőben Is készek további erőfeszítésekre. A kínalak szakadár Nemes Dezső ezután arról a helyzetről beszélt, amit a kínai párt maoista vezetésének szakadár tevékenysége Idézett elő. — Ami a kínai helyzetet Illeti — mondotta —, itt csupán arra utalok, hogy az Imperialista hatalmak távolról sem mondtak le arról, hogy Ismét kiterjesszék uralmukat erre a nagy országra. A kínai nép győzelmes forradalmi harcával negyed századdal ezelőtt csapást mért az imperializmusra és az 1930es években jelentősen hozzájárult az antiimperialista küzdelem általános fellendüléséhez. Ekkor még a kínai vezetés az SZKP-val és a Szovjetunióval való barátságot hirdette. Az 1930-esévek végén azonban Mao ce-Tung kultusza jegyében felülkerekedett a kispolgári nacionalizmus. Ez rányomta bélyegét a jelenlegi kínai vezetés egész politikájára, s ennek talaján alakult ki a maoista nagyhatalmi sovinizmus. Ml rejlik e mögött — teszik fel a kérdést gyakran. Kína el akarja kerülni a fegyveres összecsapást az Imperialista hatalmakkal, ami rendjén ls lenne, de a pekingi vezetés pálfordulása óta ezt nem a Szovjetunióval való szövetség további erősítésével akarja elérni, hanem szovjetellenes politikára térve az imperialisták táborában egy szovjet—kínai háború lehetőságének a reményét keltette fel és táplálta. E remény, az imoerlallsták bánatára, irreálisnak bizonyult, s úgy vélem, az is marad. Viszont élő valóság a maoltmus szovjetellenes propagandahadjárata és szakadár tevékenysége. S amíg ez a helyzet, addig Kína nem töltheti be a nemzetközt kommunista mozgalomban az imperializmus ellen küzdő erők javára azt a szerepet, amit be kellene töltenie. Ha a kínai vezetés feladja a szovjetellenességet és a szakadár tevékenységet, ha visszatér az összefogás és az együttműködés útjára, amit a kínai nép elemi érdeke is követel — s amire előbbutóbb sor kerül — akkor új szakasz fog nyílni Kína fejlődésében és gyorsulni fog az Imperializmus térvesztésének folyamata is. Ma azonban a maoista vezetés a szoviet—amerikai háború elkerülhetetlenségét hirdeti, ebben bizakodik, s éttől várja hegemón törekvéseinek érvényesülését. Ugvanezen célból egy új eurónál háborúban is reménvkedik, s esztelen , propagandát folytat az európai béke intézményes biztosítása ellen. Mint a szovjetellenesság általiban, a maoizmus szovjetellenessége is egyet jelent a nemzetközt békemozgalom elleni aknamunkával és a béke híveinek el kell utasítaniuk az európai népeknek és a világ biztonságának ezt a hátba támadását is. Kapcsosaink egyre szélesednek Szeretném külön kiemelni, hogy az MSZMP és a hazai társadalmi szervezetek nemzetKózi tevékenységében rendkívül intenzív a vietnami nép melletti szolidaritásban való szenvedélyes részvétel, az Izraeli agresszorok ellen küzdő arab népek határozott támogatása, a chilei junta vérengzése és terrorrendszere elleni nemzetközi tiltakozó mozgalomban való erőteljes közreműködés, s mindazok segítése, akik a világ különböző térségeiben küzdenek népük szabadságáért. Az MSZMP nemzetkőzi munkájában növekvő helyet foglal el a fejlődő országokban működő antiimperialista, nemzeti demokratikus pártokkal és mozgalmakkal való kapcsolat. Bár ezeknek az országoknak nem mindegyikében progresszív jellegű a kormányzat, a nemzeti függetlenség védelme és megerősítése megköveteli, hogy a dolgozó nép, s így az erősödő munkásosztály a nemzeti demokratikus fejlődés hatékony tényezőjévé, a hatalom részesévé váljék. Természetesen a helyi burzsoázia, mindenekelőtt az imperialistáktól függő komprádor burzsoázia, a földesurak, valamint az imperialista hatalmak gátolják, hogy a dolgozó nép, az erősödő munkásosztály a nemzeti demokratikus fejlődés hatékony tényezőjévé, a hatalom részesévé váljék. Csakhogy e haladó erők hatékony részvétele az országuk függetlenségét és társadalmi haladását célzó erőfeszítésekben objektív követelmény. Mind gyakoribb tehát, hogy a nemzeti demokratikus pártok és kormányzatok törekvéseiben és céljaiban jellemzővé válik a szocialista orientáció, ami magával hozza a növekvő érdeklődést a szocialista országok fejlődésének, valamint pártjaink és társadalmi szervezeteink tevékenységének tapasztalatai Iránt. Ez fejeződik kl abban ls, hogy az MSZMP kapcsolata eme országok nemzeti demokratikus pártjaival szintén szélesedik és rendszeresebbé válik. Nemzetközi feladataink a következő években tovább növekszenek. Folytatódik a két világrendszer történelmi versenye és harca, amely érinti az egész emberiség és minden nép sorsát. Döntő jelentőségű a küzdelem a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett éléséért és a kölcsönösen előnyös gazdasági és kulturális együttműködés fejlesztéséért, az enyhülési folyamat visszafordíthatatlanná tételéért, valamint kedvezőbb nemzetközt feltételek teremtéséért minden nép szabadsága, nemzeti függetlensége és társadalmi haladása számára. Ebben a küzdelemben halad előre — új győzelmeket érlelve és új győzelmeket aratva — a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet történelmi folyamata. Ennek útja a békéért és a szocializmusért küzdő erők összefogásának és együttes harcának továbbfejlesztése. A testvérpártok túlnyomó többségét ez vezérli, amikor a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése mellett napirendre tűzik újabb regionális tanácskozások, majd általános nemzetközi értekezletek megrendezését. A forradalmi pártok számára nélkülözhetetlen a világ különböző térségeiben, az egyes földrészeken és földünk egészén végbement és folyamatban levő változások együttes elemzése és a szükséges következtetések közös megvitatása. Politikánk - internacionalista politika Pártunk határozott állásfoglalása, hogy az internacionalista összefogásnak elengedhetetlen követelménye a tapasztalatok rendszeres kicserélése és Időnkénti együttes értékelése, a közös kérdések együttes elvtársi vitája, az összehangolt és közös cselekvést biztosító egységes állásfoglalás kialakítása sok fontos kérdésben. Nincs más út az összefogás és a közös küzdelem fejlesztésére, az elkülönülési tendenciák és a szakadár törekvések visszaszorítására. Európában most földrészünk kommunista és munkáspártjainak regionális értekezlete van napirenden, mely az európai munkásság összefogásának és az összes haladó erőkkel való szövetkezésének fejlesztését, s egyben az általános antiimperialista küzdelem erősítését lesz hivatva szolgálni. Ennek előkészítése folytatódik, s pártunk megtisztelő feladatot teljesítve, más testvérpártokkal együtt kiveszi a részét ebből a munkából. Az MSZMP ott lesz a kommunista és munkáspártok újabb világértekezletén is, amelynek megrendezéséhez érlelődnek a feltételek. Az MSZMP a Szovjetunió Kommunista Pártjával szoros testvéri együttműködésnek, a kommunista világmozgalom marxista—leninista egységének, az összes antiimperialista és békeszerető erők hatékony együttműködésének szilárd híve és az U marad — mondotta befejezésül Nemes Dezső. Dr. Komócsin Mihály felszólalása Dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára a következőket mondotta: Kedves Elvtársak! Egyetértve a kongresszus elé írásban előterjesztett előzetes jelentésekkel és javaslatokkal, a szóbeli beszámolókkal, a határozattervezet egy részéhez kívánok véleményt nyilvánítani. Amit elmondok, Csongrád megyei tapasztalatokra alapozom, de úgy hiszem, az ország számos megyéjéből is lehetne adatokkal, tényekkel bizonyítani. A szocialista iparlejlesztés hatása Tapasztalataink mutatják, hogy a szocialista iparfejlesztés, pártunk vidéki ipartelepítés-politikája nagy hatást gyakorol a társadalmi osztályszerkezet alakulására a korábban mezőgazdasági jellegű területeinken is. Következményeként Jelentős átrétegeződés ment végbe, a munkásosztály számbelileg gyarapodott, és a X. kongresszus óta homogenitása tovább erősödött, politikai vezető szerepe mind sokoldalúbban kiteljesedett. Csongrád megye a felszabadulás előtt, s még utána is hosszú ideig agrárjellegű terület volt, az aktív keresők 71 százaléka a mezőgazdaságból élt, és mindössze csak 12 százaléka dolgozott az iparban, építőiparban. A munkások zömét is a kisiparban, illetve a szétszórt a mezőgazdasághoz kapcsolódó — kisüzemekben foglalkoztatták. Jellemző volt a munkanélküliség nagy aránya, és hogy a lakosság egy része, munkaalkalom hiánya miatt, elvándorolt szülőhelyéről, Illetve nagyarányú volt az ingázás, i Alapvető változás 1960 után történt: előbb Jelentős mennyiségi, majd az utóbbi években lényeges minőségi változások történtek. Ezek legfőbb jellemző vonásai közül kívánok néhányat felsorolni i — az aktív keresők száma megnőtt (megközelítette a népesség 50 százalékát). A foglalkoztatottság, mint társadalompolitikai probléma megszűnt. A munkaképes korúak foglalkoztatottsága majdnem teljesnek mondható; — az Ipari munkások száma emelkedett leginkább. 1974-re részarányuk elérte az aktív keresők 38,5 százalékát. Így nemcsak a termelőalapok és a termelés értékében, hanem a foglalkoztatottságban is meghaladta a mezőgazdaságot. Ha a népgazdaság egész területein dolgozó munkásokat is számba vesszük, a foglalkoztatottak 50 százalékát is meghaladja a munkások részaránya; — nagy társadalmi átrétegeződés következettbe, a parasztság és a háztartásbeliek soraiból sokan ipari munkások lettek. A fizikai dolgozók — illetve gyermekeik — közül pedig szellemi pályákra kerültek számosan; — az Ipari foglalkoztatottság, így a munkásság megjelent és fejlődött olyan kisebb városokban, sőt nagyközségekben is, amelyek korábban kimondottan mezőgazdasági jellegű településnek számítottak; — Ipari jellegű üzemegységek, Illetve munkahelyek jöttek létre mezőgazdasági termelőegységekben ls; — a községekben —sőt a tanyavilágban is — mind kevesebb az úgynevezett „tiszta paraszf'-család. Mind több családban — főleg a fiatalok között — Ipari munkás ls van; — az ipari .munkaalkalmak létesítésével minimálisra csökkent az elvándorlás, sőt mérséklődött az Ingázás is. Közeledett egymáshoz a foglalkoztatottak munka- és lakóhelye, amely jelentősen javította a család életfeltételeit; — az Ipari üzemek kéderképző bázisul szolgálnak a mezőgazdasági termelőegységek számára, a rohamosan terjedő új technikához értő szakemberek biztosításában; — a termelőegységek méreteinek növekedése nagyobb munkáskollektívákat kovácsol össze, amelyekben — a párt- és a tömegszervezetek nevelő munkájának hatására ls — mérhetően gyorsabban fejlődik a szocialista tudat, a munkásmagatartás; — a munkahelyek, Illetve a termelőberendezések korszerűsítése a munkafeltételek átalakulását, a dolgozó emberek kvalifikáltságának növekedését váltja ki. A párthatározatok, a kormányintézkedések hatására emelkedett a szakmunkásképzés és a -továbbképzés tekintélye és szerepe; — a korábban a mezőgazdaságban vagy háztartásban egyedül, vagy majdnem egyedül dolgozó emberek az évek során nemcsak megszokták, de meg is szerették a kollektív munkavégzést. A munkások egymás iránti közösségi felelőssége és segítőkészsége a termelőtevékenységen túl is szükségletté kezd válni. A munkásszolidaritás ezernyi példájával találkozunk ezen új munkások között (családi lakóház építésének segítése, sokgyermekes, vagy gyermekeit egyedül nevelő munkások, Idősek támogatása). A szocialista brigádmozgalom mindinkább nemcsak az együtt dolgozók, hanem egymás életét, fejlődését segítők közösségévé válik; — az új, Illetve a jelentősen kibővült üzemek munkásgárdája az elmúlt négy évben stabilizálódott. A munkaerő-vándorlás mérséklődött, a törzsgárdatagok száma megduplázódott Szemünk előtt — vidéken — a magyar munkásosztálynak egy új osztaga formálódik (számbelileg is állandóan gyarapodva). E munkások többségének nincsenek szülőktől örökölt munkáséletismereteik, nincsenek saját régi munkástapasztalataik. A kapitalista üzemben végzett munka nyomasztó emlékeit sem Ismerik, ök szocialista üzemben kezdték : munkáséletüket. Számukra a dolgozó emberről való sokoldalú o gondoskodás magától értetődő. A demokratikus légkört a munkahelyen ls kezdettől megszokták. Ezért ls elemi erővel jelentkezik az Igény véleményük meghallgatására és figyelembevételére. A vidéki ipartelepítés egyes sajátosságai miatt a termelőegységek jelentős részében a munkások zöme nő, Illetve fiatal. Az előrehaladás a munkahelyi „ranglétrán", a szakképzetlenségtől a betanítottság, a szakmunkás, sőt a termelőrészlegek kisebb-nagyobb vezető posztjáig a tehetségesek és szorgalmasak számára elég gyors. Mindezek következtében e munkásokban a pért politikai elvei élénk visszhangra találnakMunkásosztályunk izmosodó új serege A termelési mozgalmakba bekapcsolódásra, a politika! és közéleti aktivitásra készségük növekvő. Olyan emberek, akik nemrégen csak a klsparcellájuk határáig, vagy a konyhaajtójuk küszöbéig láttak, ma az üzem, a vállalat és a népgazdaság érdekeinek jobb szolgálatán gondolkodnak, vitatkoznak. Akiknek az aggódása és gondoskodási készsége a családra, maximum a közeli rokonságra terjedt ki, ma társadalmimunka-órát ajánlanak fel és teljesítenek a munkait lakóhelyi jóléti, kulturális, sportintézmények fejlesztésére, a környezet csinosítására. Szabad Idejükben kommunista műszakokat vállalnak és teljesítenek új gyermekintézmények anyagi alapjának megteremtésére. Sokan közülük talán nem tudnák pontosan elmondani a proletár Internacionalizmus definícióját, de munkájukban és más emberi megV 4