Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-21 / 68. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 6S. évfolyam 68. szám 1975. március 21-, péntek Áraa 80 fillér KONGRESSZUS JPRII ft m., sss? SWÍSSS S Folytatja munkáját az MSZMP kongresszusa Vita a beszámelé feleit Csütörtökön, tegnap reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta tanácskozását a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa. A magyar kommunisták legmagasabb fóruma negyedik munkanapját kezdte meg, s — amint azt a kongresszushoz címzett táviratok, üdvözlő levelek gyarapodó sokasága is bizonyítja — a tanácskozást nemzetközi érdeklődés, a társadalom, az egész ország élénk, figyelő együttértése kíséri. A teremben elfoglalták helyüket a küldöttek és a meghívottak, bevonult az elnökség, majd a kongresszus soros elnöke, Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának vezetője bejelentette: folytatódik az együttes vita a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója felett. Az első hozzászóló Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZMP Politikai Főiskolájának rektora volt. A vitában sorrendben a továbbiakban részt vett dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, Maurer Mihályné, a Szekszárdi Állami Gazdaság munkása. Beszédet mondott Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, majd felszólalt Garai Gábor, az Írószövetség főtitkárhelyettese, Török Ildikó, a debreceni Gördülőcsapágy Gyár munkása. Hoang Van Hoan, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, pártja, a vietnami nép nevéNemes Dezső: ben köszöntötte a kongresszust. Carlos Aboim Ingles, a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja a Portugál KP nevében, René Piquet, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a Francia KP nevében, Arcangelo Valii, az Olasz Kommunista Párt Központi Ellenőrző Bizottságának tagja az Olasz KP nevében, Alois Peter, Ausztria Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja Ausztria Kommunista Pártja nevében, Franz Van Den Branden, a Belga Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja a Belga KP nevében köszöntötte a kongresszust, és mondott véleményt. A szünet után elnöklő Aczél György bejelentette, hogy változatlanul számos külföldi és hazai távirat, levél, üzenet érkezik a kongresszushoz. Az ebédszünet után Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének elnökletével folytatódott a tanácskozás. Bejelentette, hogy a kongresszushoz szüntelenül érkeznek újabb üdvözlő levelek és táviratok. — Az üzemek és termelőszövetkezetek kollektívái mellett nagy számban köszöntötték tanácskozásunkat szakmunkásképző intézetek, kutatóközpontok és művészeti dolgozók. A levelek és táviratok tükrözik népünknek azt a meggyőződését, hogy a Központi Bizottság beszámolója hiteles képet adott társadalmunk négyéves fejlődéséről, és reálisan jelölte meg az előttünk álló feladatokat. — Továbbra is érkeznek a kongresszus tiszteletére vállalt felajánlásokról beszámoló táviratok. A borsodi vegyi kombinát dolgozói például azt ígérik, hogy negyedik ötéves tervüket 1975. szeptember 30-ig teljesítik. Üdvözletet küldött a kongresszusnak számos üzem nőkollektívája is. A Május 1. Ruhagyár, valamint a Pamutfonóipari Vállalat asszonyai és lányai tudatják a kongresszus küldötteivel, hogy üzemükben a nőpolitikái párthatározat szellemében jelentősen javult a nődolgozók helyzete. Egyúttal köszönetüket nyilvánítják, hogy a párt és a kormány mind fokozottabb mértékben gondoskodik a nagycsaládosokról. Bejelentem, hogy a mai napig kongresszusunkhoz több mint ezer távirat és levél érkezett. Az ebédszünet utáni első felszólaló dr. Maróthy László, a KISZ Központi Bizottságának első titkára volt. A továbbiakban véleményt mondott Kovács Antal, a Vas megyei pártbizottság első titkára, Makkos Antalné, a mosonmagyaróvári kötöttárugyár pártbizottságának titkára, dr. Tóth János, a XII. kerületi pártbizottság első titkára, Horváth István, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára, dr. Pál Lénárd akadémikus. Púja Frigyes külügyminiszter. Sarlós István, a népfront főtitkára. Ezután Georgosz Krisztodulidesz, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja PB-tagja és Preben Henriksen, a Dán Kommunista Párt PB-tagja, a KB titkára üdvözölte a kongresszust. A kongresszusi vitáról lapunk 2—6. oldalán részletesen beszámolunk. A kongresszus ma folytatja munkáját. Pártunk a békeszerető erők együttműködésének szilárd híve Pártunk nemzetközi tevékenységéről szólva először arra mutatott rá, hogy a testvérpártok közös erőfeszítéseiben való részvétel egyik erőforrása pántunknak és országunknak — majd beszédét így folytatta: — Az MSZMP azért tudott eleget tenni nemzetközi feladatainak az utóbbi négyéves időszakban is, mert következetes lenini politikát folytat, ami rendíthetetlen alapja, szerves része pártunk általános politikájának. Az MSZMP irányadónak tekintette az 1969-es moszkvai nyilatkozatot, melynek kidolgozásából más testvérpártokkal együtt a mi pártunk is aktívan kivette a részét, s amelyet az MSZMP X. kongreszszusa is magáévá tett. Ügy értékelte, hogy a moszkvai tanácskozás és annak nyilatkozata nagyban elősegíti a kommunista és munkáspártok marxista—leninista egységének és összehangolt cselekvésének fejlesztését, egyben a népek szabadságáért és a nemzetközi békéért harcoló erők hatékony együttműködését. A beszámoló — hangsúlyozta Nemes Dezső — nagy fontosságú tények alapján állapítja meg, hogy az utóbbi években is folytatódott a szocialista országok erőteljes fejlődése és az imperializmus térvesztése, a nemzetközi erőviszonyok további eltolódása a haladó erők javára. Ebben a világot átfogó küzdelemben kiemelkedő szerepe van a mind erősebbé váló enyhülési folyamat visszafordíthatatlanná tételéért vívott küzdelemnek. E küzdelem egyik fő célja hatékony biztonsági rendszer teremtése, amelyért a diplomácia frontjától a tömegmozgalmakig legkülönbözőbb eszközökkel folyik a harc. E nagy fontosságú ügy előharcosai az államközi kapcsolatokban az európai szocialista országok, tömegmozgalmi területen pedig a kommunista pártok. A Varsói Szerződés országai kezdeményezték a biztonsági értekezlet összehívását — mondotta, majd utalt arra, hogy a nyugati hatalmak képviselőinek fellépését az értekezleten eddig huzavona jellemezte. Ez a huzavona minden ködösítési kísérlet ellenére mind világosabbá teszi a nemzetközi közvélemény előtt, hogy a nyugati hatalmak vezető köreiben az európai biztonság megszilárdításával kapcsolatban nincs meg az egyöntetű akarat. Az enyhülés ellenzői támadják azokat a polgári politikusokat is, akik számolva a realitásokkal, segíteni akarják ezt a nagy ügyet. A nyugati hatalmak a szocialista országok által hirdetett békés egymás mellett élés politikájának elfogadását a szocialista országok elleni „fellazítási" taktikával kombinálták, s ma is nagy erők munkálkodnak ilyen irányban. Noha a békés egymás mellett élés egyik alapvető követelménye a be nem avatkozás más államok belügyeibe, a nyugati hatalmak reakciós képviselői az „eszmék és emberek" úgynevezett „szabad áramlásának" megtévesztő jelszavával nem kevesebbet követeltek, mint az ellenforradalom exportjának szolgálatában álló „eszmék" és ezek jegyében munkálkodó különféle emberek „szabad áramlását". S hogy az imperialisták és segítőtársaik mit kívánnak „szabadon áramoltatni", azt a chilei tragédia előkészítésében kifejtett tevékenységük, a ciprusi válság kirobbantása, a portugál demokrácia ellen szervezett nemzetközi aknamunka és sok más hasonló tény szemlélteti. Tisztelet és Bizalom az SZKP iránt Az MSZMP álláspontja az, hogy a mi országunk — a többi szocialista országgal együtt — érdekelt a normális együttműködés fejlesztésében, s ezen belül a kulturális és emberi kapcsolatok bővítésében. Nemcsak kormányzati vonalon, hanem a társadalmi kapcsolatok területén is munkálkodunk ebben az irányban, s Igyekszünk elhárítani minden akadályt, amely ennek útját állja. De minden olyan kísérlet, amely a béke nagy ügyét politikai zsarolásra akarja felhasználni és a hírhedt „fellazítási" tevékenységet szolgáló politikai aknák telepítéséhez akar szabad teret biztosítani, veszélyezteti a létrehozandó biztonsági rendszert. Éppen ezért az ilyen zsaroló próbálkozásokat — mint eddig — a jövőben is határozottan elutasítjuk. Az MSZMP vallja és hirdeti, hogy a proletár internacionalizmus következetes érvényesülésében egybefonódik minden szocialista ország nemzeti érdeke, a szocialista országok közösségének általános érdeke, valamint a viCFolytatás a 2. oldalon.) Március 21 A kongresszust is beragyogja az ünnep fénye: ma emlékezünk az első magyar munkásállam születésének történelmi dátumára, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltására. Óhatatlan, sőt igazán természetes, hogy összekapcsoljuk a munkásforradalom és a szocialista építés ügyét, hiszen egy korszak, egy folyamat részei, s még generációk élnek és munkálkodnak közöttünk, amelyek emlékeikkel és tetteikkel is összekapcsolják. Hiszen ha jól meggondoljuk, ugyanaz a cél, ugyanaz a szándék élteti és mozgatja mai társadalomformáló tetteinket is, mint a tizenkilences vörös katonákét. Minden harcunkban, minden eredményünkben Jelen van 1919 történelmi előzménye. Hiszen ez a csillagos dátum adott erőt a fasizmus kegyetlen évtizedeiben a forradalmi osztályharchoz: tapasztalataink jórészét innen merítettük az új és immár véglegesen győztes szocialista forradalomhoz, a munkásállam szervezéséhez: a proletár internacionalizmus és a szocialista baza szeretete ugyancsak erről a gyökérről terebélyesedett hazánkban. Magyarországot nagy, szép és forradalmas tavaszai Európa és a világ haladó mozgalmának élvonalába emelték, hiszen tavasz volt 1848-ban is, 1919-ben és 1945-ben is, s mindegyik tavaszon elsőként csatlakoztunk a világ forradalmi mozgalmához. S 1919-ben még a nap ls pontosan egyezett a tavasz érkezésével — a természet és a társadalom megújulása egyszerre vette kezdetét A mai évfordulón jelképes történelmi igazságtételnek érezhetjük, hogy országunk legfelső politikai fóruma a szocializmus további eredményes építéséről tanácskozik, immár harminc esztendő politikai, anyagi és erkölcsi fedezetével. A tizenkilences forradalmárok igazát és bátorságát, a párt messzelátását, a forradalmi elmélet próbáját sugározza az ünnep, a tisztelgő emlékezés. Március 21-e így ragyog fel múltunkból, és igy munkál mindennapjainkban. Tanácsköztársasági emiékiinnepség Szegetten Tegnap, csütörtökön délután a Magyar Tudományos Akadémia újszegedi biológiai intézetének impozáns előadótermében rendezett emlékünnepséget a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 58. évfordulója alkalmából az MSZMP Szeged városi bizottsága, Szeged megyei város tanácsa, a Hazafias Népfront városi bizottsága a biológiai központ pártós társadalmi szerveivel közösen. Az ünnepség elnökségében helyet foglaltak: Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára. Kopács Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, Prágai Tibor, a városi tanács elnökhelyettese, Hajas László, az SZMT titkára, valamint a társadalmi és tömegszervezetek, a fegyveres testületek, üzemek, intézmények és szövetkezetek képviselői, s a munkásmozgalom régi harcosak A Himnusz elhangzása után dr. Varga Dezső, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára nyitotta meg az ünnepséget, azután Kiss Károly, az MSZMP Szeged városi végrehajtő bizottságának tagja, a szegedi vasútigazgatóság vezetője mondott ünnepi beszédet. Szólt arról, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után a világ dolgozói látták: véget ért a burzsoázia egyeduralma, s a Föld egy részén a dolgozó osztályok saját kezükbe vették sorsuk irányítását A fiatal szovjethatalom példája alapján világszerte erősödő forradalmi mozgalmak első nagyszerű eredménye, a Magyar Tanácsköztársaság megalakulása volt. A Tanácsköztársaság kikiáltásakor a magyar munkásosztály nehéz helyzetben vállalta a párt vezetésével a történelmi feladatat: a dolgozó osztályok felemelését a haza védelmét. A dicsőséges 133 nap történelmi jelentőségű eredményeit valamennyien jól ismerjük. Ám, a megkezdett utat akkor nem sikerült folytatni, mert a belső reakcióval szövetkezett nemzetközi burzsoázia túl ereje a vöröskatonák áldozatkészsége ellenére leverte a proletárhatalmat De az ezreket meggyilkoló, tfzez reket börtönbe küldő vagy emigrációba kényszerítő fehérterror sem volt képes a népből kiölni a hitet A dolgozó tömegekből, acr lyek a Szovjetunió győztes, felszabadító harcainak eredményeként a párt vezetésével immár vissza vonhatatlanul győzelemre vitték Magyarországon szocializmus ügyét. Dr. Varga Dezső zárszava után az emlékünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget Tegnap, csütörtökön Budapesten, a Felvonulás téren megkoszorúzták a Magyar Tanácsköztársaság emlékművét