Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-21 / 68. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 6S. évfolyam 68. szám 1975. március 21-, péntek Áraa 80 fillér KONGRESSZUS JPRII ft m., sss? SWÍSSS S Folytatja munkáját az MSZMP kongresszusa Vita a beszámelé feleit Csütörtökön, tegnap reggel 9 óra­kor az Építők Rózsa Ferenc Művelő­dési Házában folytatta tanácskozását a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa. A magyar kommunisták legmagasabb fóruma negyedik mun­kanapját kezdte meg, s — amint azt a kongresszushoz címzett táviratok, üdvözlő levelek gyarapodó sokasága is bizonyítja — a tanácskozást nem­zetközi érdeklődés, a társadalom, az egész ország élénk, figyelő együttér­tése kíséri. A teremben elfoglalták helyüket a küldöttek és a meghívottak, bevonult az elnökség, majd a kongresszus so­ros elnöke, Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Tár­sadalmi Szemle szerkesztő bizottságá­nak vezetője bejelentette: folytatódik az együttes vita a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság be­számolója felett. Az első hozzászóló Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZMP Politikai Főiskolájának rektora volt. A vitában sorrendben a továbbiakban részt vett dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei pártbizott­ság első titkára, Maurer Mihályné, a Szekszárdi Állami Gazdaság munká­sa. Beszédet mondott Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, majd felszólalt Garai Gábor, az Írószövetség főtitkárhelyettese, Török Ildikó, a debreceni Gördülőcsapágy Gyár munkása. Hoang Van Hoan, a Vietnami Dol­gozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, pártja, a vietnami nép nevé­Nemes Dezső: ben köszöntötte a kongresszust. Car­los Aboim Ingles, a Portugál Kommu­nista Párt Központi Bizottságának tagja a Portugál KP nevében, René Piquet, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára a Francia KP nevében, Arcangelo Valii, az Olasz Kommunista Párt Központi Ellenőrző Bizottságának tagja az Olasz KP ne­vében, Alois Peter, Ausztria Kommu­nista Pártja Politikai Bizottságának tagja Ausztria Kommunista Pártja nevében, Franz Van Den Branden, a Belga Kommunista Párt Politikai Bi­zottságának tagja a Belga KP nevé­ben köszöntötte a kongresszust, és mondott véleményt. A szünet után elnöklő Aczél György bejelentette, hogy változatlanul szá­mos külföldi és hazai távirat, levél, üzenet érkezik a kongresszushoz. Az ebédszünet után Losonczi Pál­nak, az Elnöki Tanács elnökének el­nökletével folytatódott a tanácskozás. Bejelentette, hogy a kongresszushoz szüntelenül érkeznek újabb üdvözlő levelek és táviratok. — Az üzemek és termelőszövetkeze­tek kollektívái mellett nagy számban köszöntötték tanácskozásunkat szak­munkásképző intézetek, kutatóközpon­tok és művészeti dolgozók. A levelek és táviratok tükrözik népünknek azt a meggyőződését, hogy a Központi Bi­zottság beszámolója hiteles képet adott társadalmunk négyéves fejlődé­séről, és reálisan jelölte meg az előt­tünk álló feladatokat. — Továbbra is érkeznek a kong­resszus tiszteletére vállalt felajánlá­sokról beszámoló táviratok. A borso­di vegyi kombinát dolgozói például azt ígérik, hogy negyedik ötéves ter­vüket 1975. szeptember 30-ig teljesítik. Üdvözletet küldött a kongresszusnak számos üzem nőkollektívája is. A Má­jus 1. Ruhagyár, valamint a Pamut­fonóipari Vállalat asszonyai és lányai tudatják a kongresszus küldötteivel, hogy üzemükben a nőpolitikái párt­határozat szellemében jelentősen ja­vult a nődolgozók helyzete. Egyúttal köszönetüket nyilvánítják, hogy a párt és a kormány mind fokozottabb mértékben gondoskodik a nagycsalá­dosokról. Bejelentem, hogy a mai na­pig kongresszusunkhoz több mint ezer távirat és levél érkezett. Az ebédszünet utáni első felszólaló dr. Maróthy László, a KISZ Központi Bizottságának első titkára volt. A to­vábbiakban véleményt mondott Ko­vács Antal, a Vas megyei pártbizott­ság első titkára, Makkos Antalné, a mosonmagyaróvári kötöttárugyár pártbizottságának titkára, dr. Tóth Já­nos, a XII. kerületi pártbizottság első titkára, Horváth István, a Bács-Kis­kun megyei pártbizottság első titkára, dr. Pál Lénárd akadémikus. Púja Fri­gyes külügyminiszter. Sarlós István, a népfront főtitkára. Ezután Georgosz Krisztodulidesz, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja PB-tagja és Pre­ben Henriksen, a Dán Kommunista Párt PB-tagja, a KB titkára üdvözölte a kongresszust. A kongresszusi vitáról lapunk 2—6. oldalán részletesen beszámolunk. A kongresszus ma folytatja munká­ját. Pártunk a békeszerető erők együttműködésének szilárd híve Pártunk nemzetközi tevé­kenységéről szólva először arra mutatott rá, hogy a testvérpártok közös erőfeszí­téseiben való részvétel egyik erőforrása pántunknak és or­szágunknak — majd beszé­dét így folytatta: — Az MSZMP azért tu­dott eleget tenni nemzetkö­zi feladatainak az utóbbi négyéves időszakban is, mert következetes lenini politikát folytat, ami rendíthetetlen alapja, szerves része pártunk általános politikájának. Az MSZMP irányadónak tekin­tette az 1969-es moszkvai nyi­latkozatot, melynek kidolgo­zásából más testvérpártokkal együtt a mi pártunk is aktí­van kivette a részét, s ame­lyet az MSZMP X. kongresz­szusa is magáévá tett. Ügy értékelte, hogy a moszkvai tanácskozás és annak nyilat­kozata nagyban elősegíti a kommunista és munkáspár­tok marxista—leninista egy­ségének és összehangolt cse­lekvésének fejlesztését, egy­ben a népek szabadságáért és a nemzetközi békéért har­coló erők hatékony együtt­működését. A beszámoló — hangsú­lyozta Nemes Dezső — nagy fontosságú tények alapján ál­lapítja meg, hogy az utóbbi években is folytatódott a szo­cialista országok erőteljes fejlődése és az imperializmus térvesztése, a nemzetközi erő­viszonyok további eltolódása a haladó erők javára. Ebben a világot átfogó küz­delemben kiemelkedő szere­pe van a mind erőseb­bé váló enyhülési folyamat visszafordíthatatlanná tételé­ért vívott küzdelemnek. E küzdelem egyik fő célja ha­tékony biztonsági rendszer teremtése, amelyért a dip­lomácia frontjától a tömeg­mozgalmakig legkülönbözőbb eszközökkel folyik a harc. E nagy fontosságú ügy elő­harcosai az államközi kap­csolatokban az európai szo­cialista országok, tömegmoz­galmi területen pedig a kom­munista pártok. A Varsói Szerződés orszá­gai kezdeményezték a bizton­sági értekezlet összehívását — mondotta, majd utalt ar­ra, hogy a nyugati hatalmak képviselőinek fellépését az értekezleten eddig huzavona jellemezte. Ez a huzavona minden kö­dösítési kísérlet ellenére mind világosabbá teszi a nemzet­közi közvélemény előtt, hogy a nyugati hatalmak vezető köreiben az európai bizton­ság megszilárdításával kap­csolatban nincs meg az egy­öntetű akarat. Az enyhülés ellenzői támadják azokat a polgári politikusokat is, akik számolva a realitásokkal, se­gíteni akarják ezt a nagy ügyet. A nyugati hatalmak a szo­cialista országok által hirde­tett békés egymás mellett élés politikájának elfogadá­sát a szocialista országok el­leni „fellazítási" taktikával kombinálták, s ma is nagy erők munkálkodnak ilyen irányban. Noha a békés egy­más mellett élés egyik alap­vető követelménye a be nem avatkozás más államok bel­ügyeibe, a nyugati hatalmak reakciós képviselői az „esz­mék és emberek" úgyneve­zett „szabad áramlásának" megtévesztő jelszavával nem kevesebbet követeltek, mint az ellenforradalom exportjá­nak szolgálatában álló „esz­mék" és ezek jegyében mun­kálkodó különféle emberek „szabad áramlását". S hogy az imperialisták és segítőtár­saik mit kívánnak „szaba­don áramoltatni", azt a chi­lei tragédia előkészítésében kifejtett tevékenységük, a ciprusi válság kirobbantása, a portugál demokrácia ellen szervezett nemzetközi akna­munka és sok más hasonló tény szemlélteti. Tisztelet és Bizalom az SZKP iránt Az MSZMP álláspontja az, hogy a mi országunk — a többi szocialista országgal együtt — érdekelt a normá­lis együttműködés fejleszté­sében, s ezen belül a kultu­rális és emberi kapcsolatok bővítésében. Nemcsak kor­mányzati vonalon, hanem a társadalmi kapcsolatok terü­letén is munkálkodunk eb­ben az irányban, s Igyek­szünk elhárítani minden aka­dályt, amely ennek útját áll­ja. De minden olyan kísér­let, amely a béke nagy ügyét politikai zsarolásra akarja felhasználni és a hírhedt „fellazítási" tevékenységet szolgáló politikai aknák te­lepítéséhez akar szabad teret biztosítani, veszélyezteti a létrehozandó biztonsági rend­szert. Éppen ezért az ilyen zsaroló próbálkozásokat — mint eddig — a jövőben is határozottan elutasítjuk. Az MSZMP vallja és hir­deti, hogy a proletár inter­nacionalizmus következetes érvényesülésében egybefonó­dik minden szocialista ország nemzeti érdeke, a szocialista országok közösségének álta­lános érdeke, valamint a vi­CFolytatás a 2. oldalon.) Március 21 A kongresszust is bera­gyogja az ünnep fénye: ma emlékezünk az első ma­gyar munkásállam születé­sének történelmi dátumára, a Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltására. Óhatatlan, sőt igazán természetes, hogy összekapcsoljuk a munkásforradalom és a szocialista építés ügyét, hi­szen egy korszak, egy fo­lyamat részei, s még gene­rációk élnek és munkál­kodnak közöttünk, amelyek emlékeikkel és tetteikkel is összekapcsolják. Hiszen ha jól meggondoljuk, ugyanaz a cél, ugyanaz a szándék élteti és mozgatja mai társadalomformáló tet­teinket is, mint a tizenki­lences vörös katonákét. Minden harcunkban, min­den eredményünkben Jelen van 1919 történelmi előz­ménye. Hiszen ez a csilla­gos dátum adott erőt a fa­sizmus kegyetlen évtizedei­ben a forradalmi osztály­harchoz: tapasztalataink jó­részét innen merítettük az új és immár véglegesen győztes szocialista forrada­lomhoz, a munkásállam szervezéséhez: a proletár internacionalizmus és a szocialista baza szeretete ugyancsak erről a gyökér­ről terebélyesedett ha­zánkban. Magyarországot nagy, szép és forradalmas tava­szai Európa és a világ ha­ladó mozgalmának élvona­lába emelték, hiszen tavasz volt 1848-ban is, 1919-ben és 1945-ben is, s mind­egyik tavaszon elsőként csatlakoztunk a világ for­radalmi mozgalmához. S 1919-ben még a nap ls pontosan egyezett a tavasz érkezésével — a természet és a társadalom megújulá­sa egyszerre vette kezdetét A mai évfordulón jelké­pes történelmi igazságtétel­nek érezhetjük, hogy or­szágunk legfelső politikai fóruma a szocializmus to­vábbi eredményes építésé­ről tanácskozik, immár harminc esztendő politikai, anyagi és erkölcsi fedeze­tével. A tizenkilences for­radalmárok igazát és bá­torságát, a párt messzelátá­sát, a forradalmi elmélet próbáját sugározza az ün­nep, a tisztelgő emlékezés. Március 21-e így ragyog fel múltunkból, és igy munkál mindennapjainkban. Tanácsköztársasági emiékiinnepség Szegetten Tegnap, csütörtökön dél­után a Magyar Tudomá­nyos Akadémia újszegedi biológiai intézetének impo­záns előadótermében ren­dezett emlékünnepséget a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 58. évfor­dulója alkalmából az MSZMP Szeged városi bi­zottsága, Szeged megyei város tanácsa, a Hazafias Népfront városi bizottsága a biológiai központ párt­ós társadalmi szerveivel közösen. Az ünnepség el­nökségében helyet foglal­tak: Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára. Ko­pács Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, Prágai Ti­bor, a városi tanács elnök­helyettese, Hajas László, az SZMT titkára, valamint a társadalmi és tömegszerve­zetek, a fegyveres testüle­tek, üzemek, intézmények és szövetkezetek képviselői, s a munkásmozgalom régi harcosak A Himnusz elhangzása után dr. Varga Dezső, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának titkára nyitotta meg az ünnepséget, azután Kiss Károly, az MSZMP Szeged városi végrehajtő bizottságának tagja, a sze­gedi vasútigazgatóság veze­tője mondott ünnepi beszé­det. Szólt arról, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után a világ dolgozói látták: vé­get ért a burzsoázia egyed­uralma, s a Föld egy ré­szén a dolgozó osztályok saját kezükbe vették sor­suk irányítását A fiatal szovjethatalom példája alapján világszerte erősö­dő forradalmi mozgalmak első nagyszerű eredménye, a Magyar Tanácsköztársa­ság megalakulása volt. A Tanácsköztársaság kikiáltá­sakor a magyar munkás­osztály nehéz helyzetben vállalta a párt vezetésével a történelmi feladatat: a dolgozó osztályok felemelé­sét a haza védelmét. A dicsőséges 133 nap tör­ténelmi jelentőségű ered­ményeit valamennyien jól ismerjük. Ám, a megkez­dett utat akkor nem sike­rült folytatni, mert a belső reakcióval szövetkezett nemzetközi burzsoázia túl ereje a vöröskatonák áldo­zatkészsége ellenére leverte a proletárhatalmat De az ezreket meggyilkoló, tfzez reket börtönbe küldő vagy emigrációba kényszerítő fe­hérterror sem volt képes a népből kiölni a hitet A dolgozó tömegekből, acr lyek a Szovjetunió győztes, felszabadító harcainak eredményeként a párt ve­zetésével immár vissza vonhatatlanul győzelemre vitték Magyarországon szocializmus ügyét. Dr. Varga Dezső zársza­va után az emlékünnepség az Internacionálé hangjai­val ért véget Tegnap, csütörtökön Bu­dapesten, a Felvonulás té­ren megkoszorúzták a Ma­gyar Tanácsköztársaság emlékművét

Next

/
Oldalképek
Tartalom