Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-19 / 66. szám

SZERDA, WS. MÁRCIUS 19. 5 Elénk vita a beszamolo felett előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 16 százalékról 21 százalékra növekszik. — Az életszínvonal emelkedése lépést tart a népgazdaság fejlődésével. Az egy keresőre jutó átlagos reálbér ervröl évre emelkedik. Számottevően növekszik a társadalmi juttatások aránya a lakosság jövedelmében. Jelentős a fejlődés az áruellátás választékában, a kereskedelem kultúráltságában, ami az e területen dolgozók jó munkáját dicséri. — Legközelebbi feladatunk a IV. ötéves terv sikeres befejezése és következő ötéves tervünk részletes kidolgozása ebben az esztendőben. A világgazdasági helyzet nem könnyíti meg egyik feladatot sem. Energiai rendszerünk fejlesztésének iránya — A tőkés világban tapasztalható energiaválság, az energiahordozók emelkedő világpiaci ára nálunk is a figyelem középpontjába állította energiagazdálkodásunkat A magyar energetikai rendszer ez év végén 4460 megawatt villamos energia előállítására lesz képes. A jövő évben befejeződik Százhalombattán a Dunamenti Hőerőmű bővítése. 1978-ban elkészül Lenin városban a Tiszai Hőerőmű ($60 megawattos fejlesztés. Mind a két erőművet sienhidrogénre terveztük, íj fejezetet nyitunk a magyar energiatermelés történetében, amikor 1980-ban üzembe helyezzük a paksi atomerőmű első 440 megawattos gépegységét. Atomerőmű-kapacitásunkat 1990»g ennek mintegy tízszeresére kívánjuk emelni. Az erőműépítés és -fejlesztés mellett továbbra is fontos szerepe van energiagazdálkodásunkban az importált energiának. 1974-ben például 750 megawatt villamosenergia-teljesítményt vettünk igénybe a Szovjetuniótól. 1978 őszén az érdekelt országok részvételével üzembe helyezzük a KGST egyesített energetikai rendszerének 750 kilovoltos vezetékét, Vinyica—Albertirsa között. Ezen a vezetéken újabb 600 megawatt villamos energia áll majd rendelkezésünkre. A földgáztermelés az 1970. évi 3,5 milliárd köbméterrel szemben ez évben megközelíti a 6 milliárd köbmétert. A közeli hetekben üzembe helyezendő Testvériség gázvezetéken ebben az évben már 600 millió köbméter szovjet földgáz is érkezik hazánkba. A hazai gáztermelés a következő évtizedben is kb. évi 6 milliárd köbmétert fog kitenni. Javítja energiaellátásunkat a KGST-országok közös erőfeszítésével épülő orenburgi gázvezeték, amelyen — az ötödik ötéves terv végén — a Szovjetunióból évente csaknem 4 milliárd köbméter földgázt importálhatunk. Mindemellett arra van szükség, hogy a hazai energiahordozók, közöttük a szén fokozottabb felhasználására is ráirányítsuk a figyelmet. A hazai széntermelés növelése az igényeket figyelembe véve mindenképpen indokolt és lehetséges. Meglevő bányáink egy része fejleszthető, s a még szabad szénvagyonra új bányák telepíthetők. A szénbányászatnak van jövője, feladatunknak tartjuk tehát, hogy a bányászok munkáját ezután is kellő figyelemben részesítsük. Az új bányák megnyitása és néhány meglevő bánya rekonstrukciója lehetővé teszi további nagy teljesítőképességű széntüzeléses erőművek létesítését. Döntés van már arról, hogy Bükkábrány térségében új külszíni fejtéses bányát nyitunk és 2000 megawattos erőművet létesítünk. Ennek előkészítése, tervezése megkezdődött. Üj mélymúveléses bányák telepítésére alkalmas szénmezők is vannak az északdunántúli szénmedencében. A becslések szerint több mint 200 millió tonna kitermelhető szénvagyon húzódik meg a területen a föld alatt. 1500—2000 megawattos gyújtőerőmú létesítését tervezzük erre a szénvagyonra. Figyelembe kell venni, hogy a földgáz és az olaj tűi drága és túl értékes nyersanyag ahhoz, hogy azt erőműveinkben eltüzeljük. Az a véleményem, hogy a folyamatban levő erőműépítés befejezése után a következő két évtizedben egyetlen erőművet sem szabad olaj- vagy gáztüzelésre alápozni. Az atomerőművek létesítése és a Gabcsikovo—nagymarosi vízierőmű felépítése mellett kizárólag szénnel fűtött hőerőművet szabad tervezni és építeni. Ha e gazdasági megfontolásoknak következetesen érvényt szerzünk, még akkor is állandóan növekedni fog olaj- és gázfelhasználásunk. De relatív értelemben csökkenthetjük behozatalunkat, ha növeljük a nyersolajból lepárolt, úgynevezett fehéráruk — benzinfélék, fűtőolaj. gázolaj stb. — mennyiségét. il szocialista integráció létfontosságú népgazdaságunknak Népgazdaságunk helyzetéről szólva kijelentette: — Figyelembe véve a kapitalista világban végbemenő válságjelenségeket, aligha becsülhetjük túl annak jelentőségét, hogy országunk a legdinamikusabban és tervszerűen fejlődő országcsoportnak, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa közösségének tagja. Eredményeink és jövő fejlődésünk egyaránt elválaszthatatlan a KGSTtagországokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval kialakított gazdasági együttműködéstől. A Minisztertanács elnöke a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a szocialista integráció népgazdaságunk számára létfontosságú, majd így folytatta: — Ami a jövőt illeti, elhatározott szándékunk, hogy magunk is erőfeszítéseket teszünk a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásának meggyorsításáért, mert ez fontos feltétele annak, hogy tovább szélesíthessük és mélyíthessük mind a sokoldalú, mind pedig a kétoldalú együttműködést, annak tervszerűségét és hatékonyságát. Világosan kell látnunk, hogy a szocialista országok összefogott ereje nem az egyes országok erejének egyszerű matematikai összegével, hanem annak sokszorosával egyenlő. A kormány nemzetközi tevékenysége — Népköztársaságunk kormánya nemzetközi tevékenységében is érvényesítette pártunk X. kongresszusának határozatait. A Magyar Népköztársaság aktívan és sikeresen működött közre a szocialista országok közös feladatának megvalósításában, a szocializmus, a kommunizmus építése számára kedvező nemzetközi feltételek biztosításában. — Külpolitikai tevékenységünk középpontjában is a szocialista közösséghez tartozó többi ország barátságának erősítése áll. Erőnkhöz mérten hozzájárulunk országaink kapcsolatainak a proletár internacionalizmus elve alapján történő fejlesztéséhez, a szocialista közösség egységének, politikai, gazdasági, kulturális és katonai együttműködésének erősítéséhez. Ez egyben elősegíti nemzetközi céljaink megvalósítását, a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség és a béke pozíciójának további megszilárdítását. — Különleges figyelmet fordítunk hazánk és a Szovjetunió testvéri kapcsolatainak erősítésére. A Szovjetunió a szocialista világ és minden békét és haladást szolgáló kezdeményezés fő ereje. Felszabadítónk, legfőbb szövetségesünk, igaz barátunk és mindenkor kész segítőnk az élet minden területén. A két ország kapcsolatai tovább bővültek, és új vonásokkal gazdagodtak. — Kormányunk arra törekszik. hogy szélesedjenek és sokrétűvé váljanak a Magyar Népköztársaság kapcsolatai a fejlődő és az el nem kötelezett országokkal. A fejlett tőkés országokkal a békés egymás mellett élés elve alapján építjük kapcsolatainkat. Ilyen irányú tevékenységünk is eredményes volt. — A szocialista országok álhatatos és egyeztetett erőfeszítései, mindenekelőtt a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram megvalósítása eredményeként az elmúlt években rendkívül jelentős, alapvetően pozitív változások mentek végbe a nemzetközi helyzetben. Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy a legreakciósabb imperialista csoportok mesterkedései következtében a világon ma is több válsággóc van. Népköztársaságunk kormánya a Varsói Szerződés tagországához méltóan a világ minden haladó országával együttműködve, arra törekszik, hogy a nemzetközi I politikában még meglevő válsággócokat felszámolhassuk, újabbak kialakulását megakadályozzuk, és az imperialista körök támadásait visszaverve, az enyhülés folyamatát visszafordíthatatlanná tegyük. — Meggyőződésem, hogy a XI. kongresszus határozatai és pártunk programja éj lendületet adnak majd az állami munka tökéletesítéséhez is, amellyel hozzájárulhatunk a Magyar Népköztársaság további sikereihez, a fejlett szocialista társadalom felépítéséhez — fejezte De felszólalását Fock Jenő, a kormány elnöke. Biszku Béla beszéde Biszku Béla, az MSZMP PB tagja, a Központi Bizottság titkára felszólalásában megállapította: s— Párttagságunk és az egész társadalom fokozott politikai aktivitásával valósultak meg a X. kongresszus határozatai — hangsúlyozta bevezetőjében Biszku Béia, majd így folytatta: Párttagságunk, egész dolgozó népünk nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy Központi Bizottságunk állásfoglalásaival, irányító és ellenőrző .munkájával az egész beszámolási időszakban biztosította a két évtized gyakorlata által igazolt politikai irányvonhl valóra váltását. Politikánk végrehajtásának feltételei állandóan változnak. A szocializmus építésében elért eredmények, a fejlődés új meg új követelményeket támasztanak. Ezeket folyamatosan elemezni kell, gyakorlati tevékenységünket hozzájuk kell igazítanunk. Ezt tettük a két kongresszus közötti idős'zakban is, például 1972 novemberében, amikor a Központi Bizottság megvizsgálta a X. kongreszszus határozatainak végrehajtását. A Közporlti Bizottság mindig tudatában volt annak, hogy a fő irányvonal érvényesítése csakis a politika elemeinek szüntelen fejlesztésével, a növekvő követelményekhez való állandó hozzáigazításával, a tömegek tapasztalatainak figyelembevételével lehetséges. Belpolitikai helyzetünket szövetségi politikánk következetes megvalósulása, népünk erkölcsipolitikai egységének szüntelen erősödése jellemezte. Szövetségi politikánk magában foglalja a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztését, a munkás-paraszt szövetség állandó erősítését, a munkásosztály és a többi dolgozó réteg társadalmi összefogását, a szocialista nemzeti egységet. A szövetségi politika a munkásosztály tudományos elméletének, a marxizmusleninizmusnak az alapján fejlődik. Tudatában vagyunk annak, hogy a szocializmus felépítésére irányuló népi összefogás elsődlegesen politikai szövetség és nem jelenti, hogy a munkásosztály világnézetét hazánk minden állampolgára elfogadja. De azt is tudjuk, hogy a szocialista céljaink valóra váltásáért folytatott közös munka mind közelebb hozza egymáshoz hazánk dolgozóit. A politikai együttműködés az eszméink melletti érvelő kiállást, politikai szövetségeseink türelmes vitában való meggyőzését kívánja. Ennek során politikai szövetségeseink világnézetileg, eszmeileg is közelednek a marxizmus —leninizmushoz. Érvényesül a munkásosztály vezető szerepe A Központi Bizottság az utóbbi években nagy figyelmet fordított a nagyvállalatok helyzetére, a nagyüzemi munkások élet- és munkakörülményeire. Különösen jelentős, hogy 1974 márciusában irányelveket fogadott el a munkásosztály társadalmi vezető szerepének fejlesztésére, helyzetének további javítására — mondotta Biszku Béla, majd rámutatott: a munkásosztály vezető szerepe a párt számára nem átmeneti jelszó, és nem rövid távlatú politika. A munkásosztály vezető szerepe a felszabadulás óta érvényesül hazánkban, és mindaddig érvényesülni fog, amíg társadalmunkban oszPILLANATKÉPEK A KONGRESSZUSRÓL. Kádár János, az MSZMP KB ciső titkára és Hunya István munkásmozgalmi veterán a kongresszus szünetében. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Edward Gicrck, a LEMP KB első titkára a kongresszus szünetében. Középütt Ericb Honcckcr, az NSZEP KB első titkára. tályok lesznek, tehát a fejlett szocialista társadalom időszakában is. A munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztését, vezető szerepének erősítését elsősorban azzal szolgáljuk, ha következetesen végrehajtjuk a párt politikáját. Ennek a politikának egyik alapvető törekvése, hogy a munkásosztály szüntelenül fejlődjék, erősödjék, gyarapodjék. A szocializmus építésének, népünk boldogulásának meghatározó feltétele az állami nagyüzemek fejlesztése, a szocialista iparfejlesztés politikájának következetes végrehajtása úgy, ahogy adottságainknak a legjobban megfelel. A munkásosztályt viszonyaink között is az állami nagyipar szüli és teremti újra, arculatát a nagyipar formálja. Ezért az állami nagyüzemek fejlesztése nem csupán gazdasági kérdés, hanem pártpolitikánknak is fontos része. Amikor azt tapasztaltuk, hogy különböző okok miatt nem volt megfelelő több nagyüzem helyzete akadozott a nagyüzemi munkásság fejlődése, ezt elsőrangú politikai problémának kellett tekintenünk. A Központi Bizottság és a kormány számos nagyüzemünk fejlesztését napirendre tűzte, mint például a GanzMÁVAG-ét, a Csepel Autóét, a Magyar Hajó- és Darugvárét és másét. Pártunk előmozdítja, hogy a pártélet, az állami és a gazdasági élet különféle irányító posztjaira több, közvetlenül a termelésből jövő fizikai dolgozó kerüljön. Szükséges, hogy a vezetői utánpótlásról azoknak a dolgozóknak a köréből is gondoskodjunk, akik kijárták a nagyüzemek nevelő iskoláját, akiknek a közös munka és a közös életmód alapján közvetlen termelői élményük van, és járatosak a közügyekben. Tapasztaljuk, hogy magukkal hozzák a különféle irányító testületebbe a nagyüzemi munkások legjobb tulajdonságait: a fegyelmet, az állhatatosságot, a szervezettséget, a szolidaritást, a közösségi gondolkodást és magatartást — hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára, majd a továbbiakban a munkás-paraszt szövetség jelentőségéről szólott. Kiemelte: amint a Központi Bizottság beszámolója, a párt programnyilatkozata is hangsúlyozza: népünk a fejlett szocialista társadalom felépítésén dolgozik. Ezt is szem előtt tartva, támogatnunk kell a mezőgazdaság további korszerűsítését. a parasztság életszínvonalának, kultúrájának emelését, hogy ezzel is szolgáljuk a munkásosztály és a parasztság közeledését. Mindennek szükséges velejárója, hogy fejlődjenek a falu szocialista viszonyai, erősödjék a termelőszövetkezetek szocialista jellege. Társadalmi fejlődésünk egyik jellemző vonása az osztálykülönbségek fokozatos csökkenése, a munkásosztály és a parasztság folyamatos közeledése egymáshoz. E folyamat alapja szocialista rendszerünk, a nagyüzemi termelés elterjedése a mezőgazdaságban. s ennek következtében a munka jellegében, a dolgozók képzettségi színvonalában, az elosztás módjában, az életszínvonalban tapasztalható számottevő közeledés. a szocialista tudat erősödése. A fejlett szocialista társadalom perspektívájá(Foíj/totós a 6. OfóűíOTt.)