Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-19 / 66. szám

6 SZERDA, 1975. MÁRC IUS 19. 3 Elénk vita a besiamolis felett Todor Zsivkov felszólalása Biszku Béla beszéde (Folytatás az 5. oldalról.) b«n e> meghatározó jelentő­M>gű folyamat társadalmunkban fontos helyet foglat el az értelmi­Bég, mely részint származá­sa alapján, részint a munkás­osztály és a nép ügyévei, a szocializmussal való azono­sulás révén ma már népi ér­telmiség. Legjobbjai mindig a haladás, a nép ügyének •usigálatát tekintették leg­fentebb kötelességüknek. A « udományos-technlkai fejlő­dés következtében növekszik az értelmiség szerepe, mind szorosabbá válnak kapcsola­tai a munkásosztállyal és a parasztsággal. A munkások tevékenységében is egyre Je­lentékenyebb helyet foglal el a nagy felkészültséget igény­ló szellemi munka. A legjobb munkasoknnk a vezetésbe történó fokozottabb bevoná­sa elősegíti a munkásosztály és az értelmiség közeledését, szorosabbra fűzi a munkások rá az irányító posztokon dolgozó szakemberek kapcso­latát. Társadalmunkban foly­tatódik a szellemi és n fizi­kai munka közötti lényeges különbségek csökkenése. Mindent egybevetve: szö­vetségi politikánk sikerét Jel­zi, hogy szUnteienül erősödik a népiink minden haladó és alkotó erejét — párttagokat és pártonkívülieket, a külön­böző nemzedékeket, ateistá­kat és hívőket — szocialista céljaink megvalósítására tö­mörítő társadalmi összefogói, a nemzeti egység. Fejlesztjük a szocialista demokráciát A szocialista demokrácia fejlettségének fokmérője mindenekelőtt az. mennyire érvényesülnek a társadalom alapvető érdekei, hogyan erősödnek szocialista intéz­ményei, milyen mértékben növekszik a tömegeknek a társadalom ügyeire és fejlő­désére kifejtett hatása — mondta a továbbiakban. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy az utóbbi négy és fél év alatt mindezekben Jelen­tősen előrehaladtunk. Fel kellett, és a Jövőben ls fel kell lépni az olyan néze­tek ellen, amelyek szerint a szocialista demokrácia fej­lesztése csupán akarat kér­désé, határozatok dolga. Ezek az elképzelések nem veszik figyelembe, hogy kel­lő feltételek, mint például az információ, a vállalati belső elszámolási rendszer tökéle­tesítése nélkül csak formális megoldások születhetnek. Akadtak olyan elképzelések is, hogy a szocialista demok­rácia csakis az önállóságot, a helyi kezdeményezést je­lenti, es kizár mindenfajta alá- és fölérendeltséget. Fel kellett, és a továbbiakban is fel kell lépnünk azon néze­tek ellen, amelyek a demok­rácia fejlődésétől féltik a munkáshatalmat, a szocia­lizmus vívmányait. A szocialista demokrácia fejlesztése érinti a párt- és társadalmi szervek életét, az állami, a tanácsi szervek munkáját, az ipari, mezőgaz­dasági vallalatok tevékeny­ségét. A szocialista demok­rácia különböző oldalai egy­seget! rendszert alkotnak, s azt ls látni kell, hogy a párt­demokrácia fejlettsége döntő módon meghatározza a szo­cialista demokrácia általános érvényesülését. A két kongresszus között eltelt evekben, pártunk kez­deményezésére, sok, fontos intézkedés született az állami élet, a tanácsi munka de­mokratizmusának fejlesztésé­re. Most további lényeges feladataink vannak, amelye­ket a kongresszus útmutatá­sával el kell végeznünk. A legelső, hogy az állami szer­vek irányító munkájában is fokozottabban gondoskodjunk a demokratikus centralizmus elvének érvényesüléséről. Szocialista viszonyok között a demokratikus centralizmus értelme abban van. hogy in­tézményesen garantálja a dolgozók véleményének min­denkori figyelembevételét, hasznosítását, egyszersmind a társadalmi érdekeknek megfelelő döntések meghoza­talát. A munkahelyi demokrácia fejlesztésének körében szá­munkra különösen fontos az üzemi demokrácia. A mun­kásnak leginkább az üzemi, n műhely- és a brlgádkol­lektívákban nyílik lehetősé­ge, hogy tapasztalatait el­mondhassa, véleményét meg­hallgassák cs figyelembe ve­gyék. Az üzemi demokrácia formáinak minél hátéko­nyabb működtetése az egész vállalat ügye. De megkülön­böztetett feladatai vannak a pártszervezetnek, a szakszer­vezetnek és a KISZ-nek, mind a megfelelő politikai légkör megteremtésében, mind a gyakorlati munká­ban. A legfontosabb feladat: a meglevő fórumok jobb ki­használása. Kulcskérdés, hogy minden szinten közvet­lenebbé váljon a vezetők és a választók, illetve a beosz­tottak kapcsolata, érdemibbé együttműködésük. Ma nem lehetünk elégedettek a hely­zettel. A Központi Bizottság ösztönzésére a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa, az ága­zati szakszervezetek, az. ille­tékes állami szervek több ki­jelölt nagyüzemben az üzemi demokrácia fórumaként lét­rehozták a munkásgyűlések, illetve a bizalmigyülések rendszerét. Az elképzelések szerint e fórumok a pártszer­vezetek Irányításával megha­tározott véleményezési és döntési hatáskört kapnának. Ez kiterjedne például a terv véleményezésére, a szociális és kulturális alapok felhasz­nálására, brigádcímek oda­ítélésére, s közvetlenebb le­hetőséget nyújtana a dolgo­zóknak a vezetés ügyeibe va­ló beleszólásra. Több nagy­üzemben, így a Csepel Vas­és Fémművekben, a Dunai Vasműben és másutt évek óta eredményesen dolgoznak e módszerekkel. A tapaszta­latokat a párt egy későbbi Időpontban át fogja tekinte­ni, de megjegyzem, eddig ls kedvezőek az eredmények. A demokratizmus teljesebb kibontakoztatása semmikép­pen sem csorbíthatja a ve­zetők egyszemélyi felelőssé­gét. Pontosan kell körülha­tárolni a különböző szervek feladatait. Ez lehetővé teszi a gazdasági vezetésnek, va­lamint a dolgozók fórumai­nak hatékony, jól összehan­golt működését. Az üzemi, illetve a szö­vetkezeti demokrácia alap­vető céljai, problémái, fej­lesztésének fő feladatai azo­nosak. A szövetkezetek gaz­dálkodásában erősödik a vállalati jelleg, általánossá vált a több telephellyel, több üzemegységgel működő szövetkezet. Ezért a szövet­kezeteknek ls keresniük kell azokat a formakat, amelyek az új viszonyok között a szóvetkezett demokráciát új tartalommal töltik meg — mondotta Biszku Bela. * A munka anyagi és erkölcsi megbecsülése Készletesebben szólt ez­után a munka anyagi és er­kölcsi megbecsüléséről. — Társadalmunkban a végzett munka meghatározó jelentőségű. Nem mondhat­juk azonban el teljes egyér­telműséggel, hogy ennek arányában jut mindenkinek az anyagi javakból és kap­jak meg a dolgozók az er­kölcsi megbecsülést. Lát­nunk kell, hogy nálunk még nem kevesen, mindenesetre az objektíve még indokolha­tónál jóval többen, nem a társadalomnak nyújtott mun­kával arányosan, hanem azt meghaladó mértékben része­sednek a társadalmi javak­ból. Nem szorult vissza, sőt helyenként megerősödött az ügyeskedés, a könnyű pénz­szerzésre való törekvés, nem­egyszer a törvényesség hatá­rát súroló mesterkedés. E jelenségeket nem tekinthet­jük elhanyagolhatóknak. Bonyolult, összetett prob­lémáról van szó, és a meg­oldás is csak sokirányú in­tézkedéssel, kezdeményezés­sel képzelhető el. A jövedel­meket úgy kell szabályoz­nunk, hogy ne halmozódja­nak fel indokolatlan nagy­ságban. Mivel ennek objek­tív okai ls vannak, ezek megváltoztatásával kell gá­tat vetni a jelenségek újra­termelődésének. Fokozatosan szűkíteni kell, majd el kell zárni azokat a forrásokat, amelyekből ezek a nem szo­cialista tendenciák táplálkoz­nak. Ezzel egyidejűleg növel­nünk kell a munka társadalmi megbecsülését Már az isko­lákban sokkal nagyobb be­csületet kell szereznünk a termelőmunka minden for­májának. Véleményünk sze­rint a jó szakmunkás ugyan­olyan értékes ember, mint az egyetemet végzett szelle­mi dolgozó. A termelőtevé­kenységet mi teljes emberi életet biztosító, az életnek igazi értelmet adó tevé­kenységnek tekintjük. Növelnünk kell a munka alkotó jellegét Az üzemek­ben, a munkahelyeken is so­kat kell tenni érte, hogy a termelő munkások lehetősé­get találjanak képességeik sokoldalú kibontakoztatásá­ra, még nagyobb kedvvel vé­gezzék munkájukat, tartal­mas életet éljenek. Komo­lyabban kell foglalkoznunk a könnyű pénzkereseti lehető­ségek korlátozásával is. Nem hunyhatunk szemet afölött, hogy a fiatalok nem elha­nyagolható része a divatos, talán társadalmi hasznossá­gukhoz mérten túlfizetett szakmákat, a munka alkotó öröme helyett a gyors és könnyű boldogulást nyújtó pályákat részesiti előnyben, önmagunkat, de főleg ifjú­ságunkat vezetnénk félre, ha nem foglalnánk egyértelmű­en állást e kérdésekben. Nem helyeselhetjük ezeket a je­lenségeket, a legjobban úgy küzdhetünk ellenük, ha kö­vetkezetesen növeljük a jó munka anyagi és erkölcsi megbecsülését. Kongresszusunk megerősí­ti meggyőződésünket, hogy jó úton Járunk. Nagy eredmé­nyeket értünk el, s ezek ígé­retes jövendőnknek is szi­lárd alapul szolgálnak. A párt és a dolgozó nép köl­csönös bizalma, egyetértése, a közös munkában klková­csolódott összeforrottsága e jövendőnek biztos záloga. Amikor ezt a bizalmat és összeforrottságot tovább erő­sítjük, a legjobb szolgálatot tesszük hazánknak, népünk­nek, a szocializmust építő társadalom ügyének — fejez­te be beszédét Biszku Béla. Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára beszédet mondott a kong­resszuson. Kedves Elvtársnők és Elv­társak! örömmel és meghatottan teljesítem a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának megbízását, hogy üdvözöljem önöket, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának küldöt­teit és önökön keresztül minden magyar kommunis­tát. Nem szükséges hangsú­lyoznom, hogy pártjaink szavával nem­csak a kommunisták szól­nak, hanem az egész mun­kásosztály, országaink min­den dolgozója, Bulgária és Magyarország népei is. A kongresszus okmányai meggyőzően mutatják: né­pük a kommunisták vezeté­sével sikeresen valósítja meg a szocializmus építésének minden eddigi célkitűzését. Önök mo6t feladatul jelöl­ték meg, hogy tovább építik a fejlett szocialista társadal­mat és a végső célhoz, a kommunizmushoz vezető úton haladnak előre. Az öntudatos munka gyü­mölcseivel a munkásosztály, a dolgozó parasztásg és a népi értelmiség alkotó tehet­ségének eredményeivel talál­kozunk lépten-nyomon ma­gyar földön. Ügy örülünk az önök sikereinek, mint a sa­játunkénak. A bolgár kommunisták mindig bizalommal és tisz­telettel tekintenek a dicső­séges forradalmi hagyomá­nyokkai rendelkező ma­gyar kommunistákra. A Magyar Népköztársaság szilárdan és dinamikusan fejlődő szocialista állam, melynek erős ipara és mo­dern mezőgazdasága van. Jól tudjuk, hogy mindezek alap­jául az 1919-es Tanácsköz­társaság forradalmi hőseinek tettei is szolgálnak. Ma, ami­kor a magyar nép életszín­vonala szüntelenül emelke­dik, virágzik a szocialista kultúra és erősödik a nem­zet erkölcsl-politikai egysége, mindannyian jól emlékszünk a háború előtti Magyarország nehéz viszonyai között a fa­siszta diktatúra és a kizsák­mányolás ellen küzdők ér­demeire. A magyar nép a fasizmus szétzúzása utáni három szabad évtizedben végzett munkája eredménye, ként megérdemelten vívta ki a közeli és távoli országok elismerését. Ma önöknek hű barátaik vannak: a hatalmas Szovjetunió és a szocialista közösség többi országa. Drága magyar elvtársak és barátaink! Biztosíthatom önöket, hogy a bolgár kommunisták, a bolgár munkásosztály és a bolgár ncp érzelmekben és gondolatokban egy önök­kel, a magyar népnek megbízható testvére. Országaink területüket és lakosságukat tekintve nem nagyok. De ' munkájukkal, lelkesedésükkel, forradalmi szilárdságukká) hozzájárul­nak a szocialista világrend­szer, a népek közötti békés megértés és együttműködés, Európa és a világ halada.su ügyének erősitésehez. Né­peink eredményeiben hatal­mas, történelmi érdemük van a két ország evtizedek óta elismert vezetőinek és szer­vezőinek: marxista—leninista pártjainknak. Elvtársnök és Elvtársak! Már három évtizede együtt haladunk, egyre inkább meg­ismerjük egymást, barátsá­gunk szüntelenül erősödik, kapcsolataink sokoldalúbbá és mélyebbé válnak a poli­tika, a gazdaság és a kul­túra területén egyaránt A jövő év elején tartjuk meg a Bolgár Kommunista Párt XI kongresszusát, amely népünk, országunk kiemelkedő eseménye lesz. A kongresszus jóváhagyja majd Bulgária társadalmi-gazdasá­gi fejlesztésének új ötéves tervét, és megrajzolja az el­következő évek reális táv­latait. Az elmúlt évben ünnepel­tük Bulgária szocialista for­radalmának 30. évfordulóját. Mindenekelőtt népünk anya­gi és szellemi boldogulása érdekében kifejtett kitartó munkával ünnepeltünk. Ez a harminc év az alkotómunka erőfeszítéseinek időszaka volt; olyan időszak, amely­nek során sokoldalúan, ered­ményesen fejlődtünk, sok nehézséget küzdöttünk le és megtaláltuk a Bolgár Nép­köztársaságban a szocializ­mus építése során felmerü­lő problémák megoldásának helyes irányait. Különös jelentőséget tulaj­donítunk a szocialista kö­zösséghez tartozó országok gazdasági integrációjának, a minden oldalú közeledés erősödésének. Korunk történelmi fejlődésé­nek objektív menete, kö­zösségünk, de valamennyi szocialista ország érdeke kü. lön-kűlön is megköveteli, hogy szüntelenül gazdagít­suk és új tartalommal tölt­sük meg kapcsolatainkat, hogy egyre szorosabban tö­mörüljünk a leghatalmasabb szocialista ország, a Szov­jetunió körül, s hogy testvé­ri együttműködésünket sok­oldalúan fejlesszük minden területen. Tisztelt küldöttek! A szocialista közösség or­szágai vitathatatlan sikere­ket értek el a világ békéjé­nek és biztonságának erősítő, séért vívott harcban. A nem­zetközi viszonyok ma rende­zett légkörben fejlődnek. Ez közvetlen eredménye az SZKP békepolitikája követ­kezetes végrehajtásának. E program nemcsak a szocia­lista országok akcióprogram­jává, hanem a világ minden békeszerető, demokratikus és haladó erejének programjává vált. A program történelmi­leg igaz és az élet által iga­zolt elvei egy sor kapitalis­ta ország reálisan gondolko­dó vezető köreit is arra kényszerítik, hogy számolja­nak e programmal. Kommunista, internaciona­lista kötelességünk, hogy hangsúlyozzuk az SZKP békeprogramjának jelen­tőségét korunk számára és aláhúzzuk az SZKP KB fő­titkára, Leonyid Brezsnyev elvtárs személyes hozzájá­rulását c program aktív, következetes és rugalmas megvalósításához a nem­zetközt életben. Természetesen nem tűntek el azok az erők, amelyek meg akarják állítani az eny­hülés pozitív folyamatát és földünket a hidegháború korszakába kívánják vissza­téríteni. Ezek az erők szün­telenül emlékeztetnek ben­nünket létezésükre és gya­korta eléggé meggyőzően de­monstrálják is sötét szándé­kaikat. Az enyhülés ádáz el­lenségei között sorakozik fel a maoista vezetés, amely so­viniszta, szovjetellenes és szocialistaellenes politikái folytatva, a világ békéjének és forradalmi fejlődésének legelvakultabb ellenségei közt van. Mélyen meg vagyunk győ­ződve arról, hogy egyezte­tett. közös és következetes erőfeszítéseink eredménye­ként a nemzetközi enyhülés folyamata visszafordíthatat­lanná vélik. Várjuk, hogy az európai együttműködési és biztonsági értekezlet mihamarább és si­keresen befejezésre kerüljön. Ügy véljük, szükséges, hogy az értekezlet zárószakaszát. < legmagasabb szinten tartsák meg. azon Európa és a világ békéje, biztonsága és együtt­működése számára nagy je­lentőségű okmányokat fogad­janak eL Az európai kommunista és munkáspártok soron kő­vetkező konferenciája hoz­zá fog tárulni az európai népek és államok közötti együttműködéshez, a kapi­talista világ munkásosztá­lya és minden dolgozója igazságos harcának erősö­déséhez, a szocialista kö­zösség országainak új vív­mányaihoz, a béke ellen­ségeinek elssigeteléséhez. Szeretném erről a helyről is kifejteni a Bolgár Kom­munista Párt állásfoglalását: megérett a kommunista és munkáspártok újabb nemzet­közi értekezlete összehívá­sának szükségessége. A bolgár kommunisták is, miként a Magyar Szocialista Munkáspárt, meg vannak győződve arról, hogy a szo­cialista világrendszer olyan hatalmas erő, amely bizto­síthatja az általános embe­ri haladás, minden nép füg­getlenségét és felvirágzását. Ebben a hatalmas, közös cé­lért vívott harcunkban nagy­ra értékeljük a Szovjetunió és az SZKP pótolhatatlan vi­lágtörténelmi szerepét; azt, hogy vállalták az emberiség békéjéért es haladásáért ví­vott harc felelősségét és ter­heit A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa megalakí­tásának 25. évfordulója, amelyet tavaly ünnepeltünk, valamint a Varsói Szerződés létrehozásának közelgő, 20, évfordulója lehetőséget nyújt, hogy ismét hangsúlyozzuk az általunk választott útnak, a szocialista országok tömörü­lése és sokoldalú együttmű­ködése, a hatalmas Szovjet­unióhoz fűződő megbontha­tatlan barátság és szövetség útjának helyességét. Most, a hitleri fasizmus szétzúzásának közelgő, 30. évfordulójára, valamint az önök nemzeti ünnepe előtt ismét hangsúlyózzuk a szov­jet nép, a Szovjet Hadsereg győzelmének történelmi je­lentőségét. Országaink a szó igazi értelmében e győzelem szülöttei, amely új szakaszt nyitott a világ forradalmi fejlődésében és népeink tör­ténetében. Május 9-én Szó­fiában és Budapesten a szovjet hősök emlékművére koszorút helyezünk, hiszen ismerjük a szabadságunkért hozott áldozatot, és köteles­ségünk gondoskodni róla, hogy mások se felejtsék azt el. Elvtársnők és Elvtársaki Ml, bolgár és magyar kommunisták mindig büsz­keséggel beszéltünk a párt­jaink és országaink közötti kapcsolatokról, mert ezeket szilárd történelmi alapokra építettük. E kapcsolatokat a szocialista internaciona­lizmus megváltoztathatatlan elvei lelkesítik, gazdasági és mű­szaki-tudományos együtt­működésünk szüntelen fejlő­dik, az együttműködés for­mái és módjai állandó mi­nőségi változáson mennek keresztül. Erősödik népeink eszmei és kulturális kapcso­lata is. Engedjék meg, hogy itt köszönjem meg Kádár János elvtárs hozzájárulását testvéri kapcsolataink fej­lesztéséhez. A magyar mun­kásosztály hű fia, az új Ma­gyaroi-szág fáradhatatlan építője, a nemzetközi kom­munista és munkásmozga­lom kiemelkedő személyisé­ge mindig közeli elvtársunk és barátunk volt, aki sokat tett pártjaink & népeink ba­rátságáért. Drága magyar testvéreim! Harminc évvel ezelőtt az első bolgár hadsereg harco­sai — az akkor nemrég fel­szabadult hazájuk zászlaja alatt — az önök földjén har­coltak a hitleri hódítók el­len. Legűjabbkori történel­münk a győzelmes drávai csata idejeként jegyezte fel 1945. márciusának ezen nap­jait Ifjú bolgár hazafiak ez­rei örökre ottmaradtak a Dráva partján és Dél-Ma­gyarország mezőin. Elestek a szabadságért vívott harcban, de aki életét a szabadságért adta, nem halt meg hiába, népeink emlékezetében to­vább élnek. Végtelenül há­lásak vagyunk önöknek em­lékük megőrzéséért. Az el­esettek áldozata még köze­lebb hozta szívünkhöz az önök hősi földjét és becsü­letes népüket. Köszönjük minden magyar embernek, a kommunistáknak és a íiata-

Next

/
Oldalképek
Tartalom