Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-19 / 66. szám

4 lénk vita a beszámold felett a*a!óki Júisetná; Az ifjúkommunisták feladatai veibe, érdekeltté teszi őket e galom alapelemei közé sorol- pének, a dolgozók tula.idonotervek hiánytalan végrehaj- ja a hatékonyság és a minó- si érzésének és felelősségétásaban. ség mellett az üzemi dempk" nak erősítésében meehatároVállalatunk — mondotta — ráciát is. — Tudjuk, hogy a zó jelentősége van az üzemi a „Dolgozz Hibátlanul" rpoz- munkásosztály vezető szere- demokrácia fejlesztésének. Szalóki Józsefné, a BucsKiskun megyei KISE bizottság titkára Utiveze tóben arról beszélt, hogy a fiatulok számára nemcsak 1848, 1019 és 1915 számit történelemnek, hanem a pari 1048as programnyilatkozata is. Az új pártprogram megvalósítása azonban már jelentős részben az jfjúkommumstak feladata. A továbbiakban Bács-Kiskun megye és az ott élő ifjúság életének változásairól szólt. Az egykor eImoroóoüt homokollóo keresőkepei lakosságának mar több Valter Imrei mint ieie az iparban dolgozik. Ez új lehetőségeket biztosit a fiataloknak is, szakmát tanulhatnak, elsajátíthatják a legkorszerűbb ismereteket is. Ma már kollégiumok épülnek a tanyákon is, a tanköteles korúak több mint 90 százaléka befejezi az általános iskolát, és a végzett fiatalok kétharmada szakmunkásképző intézetben szakközépiskolában, vagy gimnáziumban tanul tovább. Utalt arra. hogy a mai felnőtt nemzedékek milliói az ifjúsági mozgalomban nőttek lel. A mai ifjúsági vezetőknek is az a feladatuk, hogy alkahnassa tegyék önmagukat és egész ifjúságunkat a jövő feladatainak elvégzésére. Ez is forradalmi feladat, amelyhez nélkülözhetetlen a példamutatás- és jó példái csak az az ember tud mutatni, akinek nézetei és cselekedetei harmonikus egységet alkotnak Ezt a példamutatást adja ifjúságunknak pártunk, ezt tükrözik felelősséggel a kongresszus elé vitára bocsátott anyagok, dokumentumokFock Jenő beszéde A szövetkezeti tagok megtalálják számításukat Valter Imre, a balatonszabadi November 7. Tsz elnöke bevezetőben ismertette közös gazdaságuknak az utóbbi években elért fejlődését, maid arról beszelt, hogy « szövetkezet tagjai gyakran találkoznak az iparban dolgozó társaikkal- A beszélgetések során — mondotta — sokszor szóba keDr. Nagy József: rül, hogy hogyan élnek. Az összehasonlításból mindig kiderül, hogy a szövetkezeti tagok megtalálták számításukat. Akik a nehéz gépeken, a szállításban, az állattenyésztésben dolgoznak, magasabb keresethez jutnak, mint haspnló korú barátaik az ipari üzemekben vagy más munkahelyeken. A továbbiakban azokról a vezetőkről szólt, akik számára a szövetkezet volt az iskola. Munka közben tanulták meg a vezetést, a tagság bizalmát korábbi munkájuk alapién érdemeltek ki, és szívós, szorgalmas munkával állták meg a legnehezebb idők próbáit is. Bizalomra bizalommal, és eredményes, sikeres munkával válaszoltak. Rokonszenv a haladó erők harcával Dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei bizottságának első titkára egyebek közt arról szólt, hogy Baranya megye 430 ezer lakosa közül 00 ezer délszláv és" német nemzetiségű — pártbizottságunk, amikor megvizsgálta a nemzetiséglek helyzetét, megállapította, hogy a magyarok és a nemzetiségiek közötti barátság mélyül, az egyenjogúság teljes. A nem magyar auyanyíloü lakosság is a szocialista Haza áHampolga raként vesz részt az építő munkában Megállapította, hogy a párt- és állami szerveknek még nagyobb figyelmet kell Mát A Gyulánó: fordítaniok a nemzetiségiek politikai és gazdasági egyenjogúságának fejlesztésére, a nemzetiségi kultúra é« haladó hagyományok ápolására, bátorítani kell a közéleti tevékenységet, igyekezni i kell felszámolni az itt-ott tapasztalható közömbösséget. Ezulán arról beszélt, hogy a megye dolgozói nagy örömmel fogadták a Görögországban és Portugáliában történt demokratikus fordulatot. Áiőta is érdeklődéssel és rokonszenvvel kísérik a haladó erők Harcét a demokrácia megerősítéséért, a fasizmus örökségének felszámolásáért. Két évvel ezelőtt magyarországi látogatása sorén Alvaro Cunhal elvtárs, a Portugál Kommunista Párt főtitkára néhány napot töltött Baranyában, Illetve Pécsett is — mondotta. — Személyében a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő egyéniségét ismertük meg, akinek életútja, a kommunista eszmékért és a párt elveiért folytatott négy évtizedes küzdelme igen nagy benyomást tett ránk, és nagy tiszteletet váltott ki belőlünk. Szívből üdvözöljük portugál elvtársainkat — mondotta íejezésül —, és kívánjuk, hogy az ország valamennyi haladó erejével összefogva, vigyék sikerre a szabad, demokratikus Portugália ügyét. Sok oktatási tennivaló Máté Gyuláné cegládberceli pedagógus egyebek között azokról az eredményekről számolt be, amelyeket a megye oktatási intézményei az elroűU években elértek. Az anyagi eszközök, lehetőségek gyarapodására két tényt említett: a negyedik ötéves terv Pest megyében kétezer új óvodei hely létesítését jelölte meg, ezzel szemben tízezer kerül tető alá; a terv 220 új általános Iskolai tanterem felépilcset írta eló, ám I97f> yér géig 440 épül. Tennivaló azonban még bőven van. ttert a rohamos fejlődés elOomán László: lenére is sok még a korszerűtlen, vagy éppen szükségtanterem. Máté Gyuláné a továbbiakban a Párt oktatáspolitikai hMtaruZrttunak végrehajtásáról szójt- Hangsúlyozta: növeltük a követelményeket a ról szpjt- Hangsú' nodiákok és pedagógusok körében egyaránt. Kísérletek történtek a tananyagcsökkentésre, a differenciált módszerek és korszerű pedagógiai eljárások alkalmazására. Némileg csökkentettük a tanulók túlterhelését, eredményesebbé tettük az oktatómunkát- Tobb erőfeszítés' történt a családdal, a szülőkkel való kapcsolatfelvételre, az iskola és a család egységes nevelési hatásainak a megteremtésére. Nem panaszkodni akarok, hanem érzékeltetni azt a feszültségei, ami ma eltölt bennünket, pedagógusokat. Mert szívünk mélyén egyetértünk a tananyagcsökkentéssel, de hogy mit, mennyit kell csökkenteni, vagy hogyan kell új mádon (anitani, az még nem alakult ki. A régi módszerekkel már nem akarunk, de az újak még nem kiforrottak, és mégis mindennap katedrára kell állni. Nagyon várjuk a tanterv és az új módszerek egysegenek kialakítását, mert ez az oktatási reform megvalósításának alappillére, tartóoszlopa. Heghatározó az üzemi demokrácia Fock Jenő, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács elnöke beszéde elején hangsúlyozta: munkánkban alapvető segítséget nyújtottak a Központi Bizottság ülései, amelyek időről időre értékelték és elemezték a X. kongresszus határozatai végrehajtásának menetét, útmutatást adtak ahhoz, hogy mire kell még nagyobb figyelmet fordítanunk, mit kell kiigazítanunk. így a Központi Bizottság és a kprmány 1971 augusztusában tartott együttes tanácskozása úgy ítélte meg, hogy 1970—1971-ben a termelőágazatok fejlődése összességében megfelel a tervezettnek, az életszínvonal az előirányzott mértékben emelkedik; viszpnt megállapította, hogy népgazdaságunk egyensúlyát zavaró tényezők léptek fel a beruházási tevékenységben és elsősorban ennek hatására a külkereskedelmi forgalom alakulásában. A tanulságokat és a szükséges tennivalókat az fkft októberében tartott országos gazdasági aktíva is megvitatta. A tanácskozás nyomatékosan rámutatott, hogy bár a gazdaság irányításában fontos szerepet játszanak a szabályozók, megengedhetetlen, hogy központi irányító szervek a szabályozóktól várjanak mindent, tétlenkedjenek, amikor intézkedniük kellene. Az országos gazdasági aktíva és az utána hozott minisztertanácsi határozatok hiányóságainak kijavítása mellett azt a célt szolgálták, hogy egységes szemlélet alakuljon ki és egységes cselekvés valósuljon meg a gazdasági élet egész területén. A hiányosságok, a feltárt feszültségek megszüntetésében értünk is el nem lebecsülendő eredményeket. Ami azonban az egységes szemléletet illeti, a javulás csak átmenetinek mutatkozott. Ennek következtében a gazdasági életben bekövetkezett kedvező változások tartósságáról ma sem lehetünk meggyőződve. A kormány munkájáról Ojra és újra azt tapasztaljuk, hogy több beruházást kezdenek el, mint amennyit határidőre, az anyagi eszközök hiánya vagy a kivitelező kapacitás elégtelensége miatt be lehet fpjéznj. A termelői árak váltpztatásának már a hírére is az üzemek jó 'előre készleteket gyűjtenek, gz történt a múlt év végén is és ezzej éők területen zavart okoztak a termelés folyamatosságában. Es sorolhatnék még jó néhány, mindenki által ismert negatív jelenséget, amelyeket el lehetne kerülni, ha a minisztériumok vezetői Összkormányzati fejjel gondolkodnának és ebben a szellemben irányítanák, ellenőriznék vállalataikat. A Minisztertanács elnöke ezután « kormányzat munkáját elemezte. Részletesen foglalkozott a határozatok végrehajtásával, a kormány ellenőrző tevékenységével, önkritikusan hangsúlyozva, hogy ezen még gpk a javítani való. bár Véleményem gében • Dömén László, az Egri Dohánygyár igazgatója felszólalásában hangsúlyozta: a gazdasági építőmunka sikerének fppfps tényezője az ü?emi demokrácia szélesítése, tartalmasabbá téfeA szocialista vezető akkor tudja feladatait végrehajtani — mondotta —, ha beosztottai vagy még inkább munkatársai segítenek neki; a munkatársak viszont csak akkor segítenek, ha a vezetés Cé'Jaif magukévá teszikKéptelenség úgy tekiRtéU* például egy ezer főt foglalkoztató váilaiatpt, hogy az száz fejből és kilencszáz pár kézből áll. A korszerű vállalat ma közös célra egyesül is a cél érdekében szervezetten tevékenykedő emberek egysege. Jó példaként említette a „Dolgozz Hibátlanul" mozgalmat, kiemelve, hogy e mozgalom elterjedése népgazdaságunkban nem egyéb, miht a yállalatok egyik lehetséges yálassa az pj követelményekre. 4 vezetés „beavatja" a munkásokat és alkalmazottakat a vállalat terIntézkedések elemezte a helyzetet és mindenekelőtt politikai szempontból vizsgálta a feladatokat. A Közpopti Bizottság határozatában feltárt fogyatékosságok rámutattak a kormányzati munka gyengeségeire, tevékenysége következetlenségeire. Ezután a kormány szerint tevékenységében az említett hiányosságok továbbra t® fennmaradlak — igyekezett erőfeszítéseit a határozatok hiánytalan végrehajtására összpontosítaniA munka jobb összehangolása és a tervszerűség erősítése érdekében létrehoztuk az állami tervbizottságot. A közművelődés fejlesztésén bejül előtérbe helyeztük a szakmai műveltség színvonalának emelését, a munkások továbbképzési rendszerét és a vezetőképzést. Konkrét lépéseket tettünk a jövedelemelosztásban tapasztalt aránytalanságok csökkentésére, illetve fokozatos megszüntetésére. A munkások bérének növekedése mind az előirányzathoz, mind az ipari eredményekhez képest elmaradt és ezért kiigazításra szorult. A kormány fontos feladatának tekintette a nők helyzetének mpgjuvítápáról szóló párthatározatok végrehajtásának elősegítését. fSptékelte a gyermekgondozási segély, a gyermekintézmény-fejlesztés és egészében véve a demográfiai helyzet alakulását, a lakásépítés helyzetét- A tények, a számszerű eredmények azt bizonyítják —, hogy mindezeknek a kérdéseknek a vizsgálatát megfelelő intézkedések követték, amelyek mind a párt elvi Útmutatásának, mind a lakosság jogos várakozásainak megfeleltek. Intézkedéseket tettünk egyes zavaró társadalmi feszültségek megszüntetésére, fde sorolhatók a magas jövedelmek fokpzott megadóztatása, a telek- és üdülőtulajdon korlátozása, a tisztességtelen haszonról, a gazdasági bírságról intézkedő jogszabályok, a bűntetőeljárásban a vagyoni hátránnyal járó büntetések széles körű alkalmazásáról, valamint a fokozott árellenőrzésről szóló intézkedések- Határozatot hoztunk továbbá a raunkásiakás-építés fokozottabb segítésére, bérügyi és más szpciáüs kedvezmények bevezetésére, valamint az alacsony nyugdíjak emelésére. A gazdasági szerkezet folyamatos átalakítására törekedve, döntést hoztunk a központi fejlesztési prpgramok jobb műszaki-gazdasági előkészítéséről. a gazdaságirányítás szabál yozd rendszerének továbbfejlesztéséről is. Vizsgáltuk a vállalati termékszerkezet gazdaságosságát javító lehetőségeket. Hl érdekviszonyok kérdései Ezután a kormányzati munka fejlesztésének további feladatairól szólott, majd rátért az érdekviszony-pk problémáira: — Pártunk felismerte, elemezte és meghatározta az egyéni, a csoport- és a népgazdasági érdekek agymáshoz való viszonyát, világosan megjelölte az ezzel kapcsolatos konkrét teendőketE három érdek létezésével és egyidejű hatásával továbbra is számolnunk kell, ezért arra törekszünk, hogy kpzöttŰk megfelelő ósszhangqt tartsunk fenn. Ez nem egyszerű feladat. Voltak és számolnunk kell vele, hogy a ipypbpn is lesznek olyan esetek, amikor a helyi, a csoportérdekek ütköznek az össztársadalmi érdekekkel. Uyen esetekben nem elegendő hangoztatni a társadalmi érdekek elsődlegességét, hanem cselekedni kell érvényesítéséért. Az állami szerveknek mindig kötelességük megvizsgálni, hogy az adott esetben miért ütköztek össze az érdekek és a kiváltó okokat kel} megszüntetni. A pártés a társadalmi szerveknek minden szinten olyan légkort kell ki alakitanuk, amelyben helyileg ts eredményesen érvényesíteni lehet a népgazdasági, az össztársadalmi érdekeket. Azok ellen, akik a törvényes rendelkezéseket — psoportérdekekre hivatkozva — tudatosan megsértik, továbbra is a tarvények szigoréval kell eljárni. Nem kevésbé szigorúan kell fellépni persze azok ellen, akik a konkrét ügyek kellő elemzése nélkül, gz össztársadalmi érdekekre hivatkozva elnyomják a? egész társadalom érdekét jól szolgáló helyi, üzenti, vállalati, szövetkezeti kezdeményezésekét- Áz egész társadalom javára biztosítanunk keli az egyéni, a psoport- és a társadalmi érdek összhangját. A továbbiakban a negyedik ötéves terv eddigi teljesítésének eredményeit ismertette én kifejezte azt a meggyőződését. hogy a kijelölt célokat sikerrel megvalósítjuk. — A X. kongresszuson megfogalmazott gazdasági, társadalompolitikai teendők valóra váltásának fontos eszköze az 1971—75-re szóló IV. ötéves terv. Az ötéves terv eddigi négy évét áttekintve egyértelműen megállapíthatjuk, hogy az előirányzott célokat sikerrel teljesítjükA nemzeti jövedelem a tervezettnél nagyobb mértékben, pt év alatt várhatóan 34 százalékkal emelkedik. Az évi átlagos növekedés gyorsabb, mint az 1961—1979. közötti tíz esztendőben. w A növekedés extenzív forrásainak csökkenése mellett tehát nemcsak fenntartottuk, de némileg gyorsítottuk is a gazdasági fejlődést Ez számottevő sikere pártunk gazdaságpolitikájának. A népgazdaság leggyorsabban fejlődő ágazata továbbra is az ipar. Termelése a tervezettnel nagyobb mértékben, várhatóan 38 százalékkal növekszik— Az ipari struktúra átalakításában fontos szerepet betöltő központi fejlesztési és rekonstrukciós programok nagyobbrészt az előirányzatnak megfelelően teljesülnek. Javult a hatékonyság, a termelés növekedésének több mint 90 százaléka a munka termelése, az új termelési eljárások, az. új fajták szélesebb körű elterjesztésével, az anyagi-műszaki bázis oővftésével, a mezőgazdasá | dolgozók munkáiának erei menyeként a tervezett IS— 16 százalékkal szemben 18— 19 százalékkal lesz magasabb, bűnt az előző öt évben. — A lakosság életkörülményeinek javítása szempontjából nagy fontosságú beruházások - mint például a lakás-, a bölcsőde-, az óvodaépítés, a várpsi közlekedésfejlesztés — aránya az öszszes beruházásból a meg-