Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-19 / 66. szám

SZERDA, 1975. MÁRC IUS 19. 3 Elénk vita a beszamolo felett Pát József: A munkások nem csupán munkavállalók, hanem a hatalom birtokosai Bevezetőből Pál József, a győri Vagon- és Gépgyár ma­rósa hangsúlyozta: örömmel tapasztaltuk, hogy a kong­resszus dokumentumai nagy figyelmet fordítottak az üze • mi demokrácia továbbfej­lesztésére. Érezzük: a párt nagy figyelmet fordít arra, hogy a munkások értsék, is­merjék céljaikat, és azok megvalósításában aktivan vegyenek részt. Ez azért is szükséges — mondotta —, mert mi nem csupán mun­kavállalók vagyunk, hanem a hatalom és a termelőesz­közök birtokosai. A továbbiakban a Győri Magyar Vagon- és Gépgyár munkájáról beszélt: Elmondotta, hogy a válla­lat technikailag jelentős mértékben fejlődött, e gyors változást azonban nem min­den esetben követte a tulaj­donosi szemlélet fejlődése. Sokat fejlődtünk e téren, de van még tennivalónk is — emelte Pál József, majd arról beszélt, hogy a gyár­ban az egy munkásra jutó termelés értéke 1970— és 74 között 342 ezer forintról 557 ezer forintra emelkedett. A dolgozók átlag 30 nap nye­reségrészesedést kapnak. A gazdaságos termékszerkezet kialakítása, párosulva a fe­gyelmezett munkával, mind az egyén, mind a közösség számára meghozta eredmé­nyeit. Katona Imre felszólalása Bevezetőben rámutatott: — Budapest több mint 200 ezer párttagja méltó módon készült pártunk kongresszu­sára. A több mint ötezer alapszervezeti taggyűlés, az üzemi, hivatali, az intézmé­nyi és a kerületi pártértekez­letek, a budapesti pártérte­kezlet állásfoglalása és megbízatása alapján mond­hatom, hogy a budapestiek egyetértenek a X. kongresz­szus óta megtett utunk érté­kelésével. az ebből eredő feladatokkal. E feladatokat magukénak tekintik, és ké­szek részt venni megvalósí­tástikban. Elsődlegesek a társadalmi érdekek Budapest kommunistái és a főváros közvéleménye is a kongresszusi irányelveknek és a Szervezeti Szabályzat módosítása tervezetének vi­tájában állást foglaltak, ki­fejezték egyetértésüket a párt politikájával, s kérték, tolmácsoljuk a XI. kongresz­szusnák: őrizzük meg és ér­vényesítsük együtt mun­kánknak azokat az elvi je­lentőségű vonásait, amelyek­re pártunk csaknem két év­zited óta minden tevékeny­ségét alapozta. Ez egyik leg­hatásosabb feltétele annak, hogv a pártunk programnyi­latkozatában kitűzött célok megvalósuljanak. A különböző pártértekezle­tek útravalóul adták: a párt politikája, politikájának fő vonala jó, de legyünk kö­vetkezetesebbek a jó politi­ka végrehajtásban. Egység van a döntésekben, nagyobb egységet a végre­hajtásban. A végrehajtásban, értel­mezésben is van javítani va­ló. Erre a Központi Bizott­ság beszámolója felhívta a figyelmet. Pártunk álláspont­ja egyértelmű, világos. Az érdekek viszonyában a tár­sadalmi érdekek az elsődle­gesek, a Központi Bizottság beszámolója megállapította, hogy ez a gyakorlatban nem mindenütt és nem minden esetben van így. Ilyenkor rendszerint a gazdasági élet­re gondolunk. De ez az elv nemcsak arra vonatkozik, hanem életünk minden terü­letére: a politikára, a tudo­mányra, az irodalomra, a művészetre egyaránt. Ott sem fogadható el, ha egyéni vagy csoportérdeket az össztársa­dalmi érdekek fölé vagy elé helyeznek. Jó, nyugodt munkára, al­kotásra késztető légkörben élünk. Ez mindenkire kiter­jedő létbiztonságot. törvé­nyességet. érvényesülési le­hetőséget és — hozzáteszem — a becsületes munkával szerzett személyi tulajdon gyarapodását is jelenti. De vannak, akik a nyugodt lég­kör. a naevobb egvéni és tár­sadalmi lehetőségek fogalma alatt egészen mást értenek: a lazább fegyelmet, az ügyes­kedést. a ..kevés munka, sok pénz" felfogást, a minden­áron való gazdagodást, s e torz normák szerint élnek és viselkednek. Az ilyen nézeteket és az ilyenfajta gyakorlatot mi nem fogadhatjuk el? Ezek idegenek eszméinktől, célja­inktól. Okos szóval, érvekkel kell és fogunk harcolni az ilyen jelenségek ellen, de ahol szükséges, alkalmazzuk a törvény szigorát is. A budapestiek állásfoglalása Katona Imre hangsúlyozta: a budapestiek állásfoglalását tömören így foglalhatnám össze: helyeslik a Központi Bizottságnak a kongresszusi dokumentumokban kifejtett álláspontját: igénylik, hogy járjunk továbbra is azon az úton, amely az utóbbi évti­zedekben nagy eredmények­hez vezetett, folytassuk kö­vetkezetesen ezt a politikát; nagyobb egységet politikai döntéseink végrehajtásában; társadalmi életünk minden területén, az emberi kapcso­latokban is erősítsük a szo­cialista vonásokat; küzdjünk következetesebben a szocia­lizmustól idegen jelenségek, eszmék és gyakorlat ellen; korszerűbb vezetési stílust, kulturáltabb, tartalmasabb emberi kapcsolatokat üze­mekben, hivatalokban és minden fórumon. Feladatok Á gazdasági építőmunka eredményeiről szólva ki­emelte: — A fővárosi ipar teljesi­ti, sőt több vonatkozásaiban túl fogja teljesíteni IV. öt­éves tervének előirányzatait. Az egy foglalkoztatottra ju­tó nettó termelés évi átlag­ban 6,5 százalékkal emelke­dett. A termelés teljes mér­tékben a termelékenység nö­vekedése, a műszaki színvo­nal emelése útján, a javuló munkaszervezés eredménye­ként valósul meg. A bu­dapesti pártértekezlet — a lelkesítő eredmények elisme­rése mellett — felhívta a fi­gyelmet a budapesti ipar gyenge pontjaira is. Az országban, de Budapes­ten is előtérbe kerül a gaz­daságosabb ipari szerkezet kialakításának igénye. Sür­gető feladat a budapesti ipar összehangolt távlati fejlesz­tési és rekonstrukciós tervei­nek kidolgozása. E munká­nál figyelembe kell venni a várospolitikai követelménye­ket is. El kell dönteni, mi­lyen ágazatokat, vállalatokat kell fejleszteni a főváros­ban. Ennek a tervnek az elő­írásait már az V. ötéves terv­ben érvényesíteni kellene. Nagy gond Budapesten a munkaerőhiány, ami mind súlyosabb problémát okoz. Már jelenleg is egyik oka, hogy alacsony színvonalú a termelőeszközök és a beren­dezések kihasználtsága Bu­dapesten a vállalatokon, az in­tézményeken belül is javíta­ni kell a munkaerő-gazdál­kodást. Ezzel jelentős tarta­lékot nyerhetünk. Nagyobb figyelmet kell for­dítani a jövőben az iparita­nuló-képzésre, a szakmai át­képzésre és továbbképzésre. Az anyagmozgatás gépesíté­sét végre komolyabban kell vennünk. Előbb-utóbb szük­ségessé válhat a dolgozók egy részének vállalaton be­lüli, továbbá egyik vállalat­tól a másikhoz való tervsze­rű és szervezett átirányítása. Budapesten van a kiemelt, nehéz helyzetben levő nagy­üzemek és a megfigyelésre kijelölt nagyvállalatok több­sége. Ezeknek a vállalatok­nak helyzetével a Központi Bizottság is foglalkozott. A döntés óta kedvező folyama­tok indultak, és már látha­tók az első eredmények. Sajnos, tanúi vagyunk olyan eseteknek is, amikor egyes vállalatoknál évekig halmozódnak a bajok, a ne­hézségek, és nem hoznak kel­lő időben és kellően megala­pozott döntést. A fővárosi pártértekezleteken nagy hangsúlyt kapott az az igény, hogy meg kell gyorsítani az ilyen üzemek problémáinak rendezését. Erre kötelez ben­nünket a kongresszusi hatá­rozat tervezete is. Az egész ország előtt is­mert, hogy a Központi Bi­zottság és a kormány segít­ségével a IV. ötéves tervben Budapest a korábbi évekhez mérten gyorsabban fejlődött. Sajnos, sok még a gond, a megoldásra váró feladat — folytatta. — A lakáshelyzet Budapesten változatlanul a legégetőbb társadalmi prob­léma. Az országban itt van a lakásigénylők többsége. Ügy véljük, hogy megfelelő irányítással és szervezéssel, tartalékaink feltárásával na­gyobb ütemben kell folytat­ni a lakásépítési, a vállala­tok, az üzemek által támo­gatott munkáslakások építé­sét is. Folytatnunk kell a metró­hálózat építése mellett a fel­színi tömegközlekedés javí­tását. A születések számának nö­vekedése fontos feladatunk­ká teszi a korszerű gyermek­intézmények, a bölcsődék, az óvodák és az iskolák gyorsabb építését, működé­sük feltételeinek az állandó javítását. A főváros egész­ségügyi hálózatának sokéves és ma már nyomasztó elma­radását csak nagyobb köz­ponti segítséggel és meglevő adottságaink jobb, szervezet­tebb kihasználásával pótol­hatjuk — hangsúlyozta a felszólaló, majd a szocialista tudat erősítésének a fontos­ságáról szólt. Katona Imre ezután így folytatta: — Tapasztalataink megerő­sítik a Központi Bizottság beszámolójának azt a meg­állapítását, hogy a X. kong­resszus óta növekedett a munkások kezdeményező­készsége és közéleti aktivitá­sa. A budapesti munkások helytállnak a termelőmun­kában, részt vesznek a köz­életben, a párt, az állami és társadalmi szervezetek veze­tő testületeiben. A pártveze­tőségek választása alkalmá­ból tízezer munkás került be a különböző szintű vezető testületekbe. A munkások legjobbjai példát adnak a kö­zösségi magatartásra, a kö­ti. Brezsnyev, a szónoki emelvényen; a kongresszus élteti a szovjet—magyar barátságot vetendő szocialista életmód­ra, korszerű gondolkodásra. Erre nagyszerű példa a szo­cialista brigádmozgalom gyors fejlődése. A szocialista eszmeiségről Budapesten találhatók zöm­mel azok az ideológiai, tudo­Dr. Kónya István: mányos, oktatási és más mű­velődési intézmények, szer­kesztőségek, amelyek ideoló­giai, eszmei hatása az egész országra, sőt országhatárokon túlra is kiterjed. Nagyobb figyelmet kell fordítani e területre, és több támogatást és segítséget ad­ni az itt dolgozó pártszerve­zeteknek — mondta Katona Imre, majd így fejezte be fel­szólalásáti — X Központi Bizottság beszámolója, a határozatter­vezet, a programnyilatkozat lelkesítő célt, programot ad a kommunistáknak, egész né­pünknek az elkövetkező évekre. ígérhetem, hogy a szocializmust igenlő, minden alkotó erővel összefogva, erőnket megfeszítve fogunk dolgozni, hogy a XI. kong­resszus határozatai az élet minden területén megvaló­suljanak. Növeljük a marxizmus oktatásának színvonalát Dr. Kónya István, a Deb­receni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem rektorhelyet­tese a kongresszusi beszá­moló ideológiai témáival foglalkozva elmondotta, hogy az utóbbi években növeke­dett az egyetemi hallgatók érdeklődése a marxizmus— leninizmus elméleti kérdései és mindennapjaink politikai problémái iránt. A huszonöt évvel ezelőtt létrejött egye­temi marxizmus—leninizmus tanszékek színvonalukban, tudományos fejlődésükben felzárkóztak az egyetemek nagy múltú szaktanszékei mellé. Ezekben az eredmé­nyekben alapvető szerepet játszott a párt töretlen, sta­bil politikai vonalvezetése, a szocialista építés sikere. Kifejtette, hogy sikeresen küzdöttünk a X. kongresszus Géczf János: útmutatásai alapján a kis­polgári szemlélet megnyilvá­nulásai ellen, de közben né­miképp lanyhult, halványo­dott a valódi polgári néze­tek elleni harc. Ennek az az oka — mondotta —, hogy a kispolgári és polgári nézetek ideológiai munkánkban ösz­szemosódtak, kispolgárivá nyilvánítva nem egyszer a burzsoá nézeteket, s csök­kentve ezzel tényleges jelen­tőségüket és veszélyességü­ket. — A kispolgári szemlélet­módot — mondotta — olyan társadalmi rétegek termelik, amelyek a munkásosztály politikai szövetségesei. A kis­polgári nézetek elleni ideoló­giai harc tehát szövetségese­inkkel és szövetségeinkért folyik. A burzsoá nézetek el­leni küzdelem pedig osztály­ellenségeink elleni csata. Hangsúlyozta jogos köve­telmény, hogy növelni keli a marxizmus oktatásának szín­vonalát, el kell érni, hogy minden iskolai fokon a mar­xista—leninista világnézet hassa át az oktató-nevelő munka egész folyamatát. Mint mondotta, helyes len­ne az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetemen folyó filozó­fus és tudoraányos szocializ­mus képzést középiskolai ta­nári szakká nyilvánítani. Két vidéki tanárképző egyete­men, Szegeden és Debrecen­ben is hasznos lenne a sza­kokon is bevezetni a közép­iskolai tanárképzést. Helyes lenne továbbá a vidéki nagy tudományos centrumok to­vábbi fejlesztése, a társada­lomtudományi kutatások né­hány jelentősebb témájának a vidéki tudományos köz­pontokba való telepítése te. Hűség a kipróbált lenini politikához Géczi János, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára Nógrád megye több mint húszezer kommu­nistája nevében köszöntötte a pártkongresszust, és an­nak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a mun­kásak, a termelőszövetkezeti parasztok és értelmiségiek egyaránt azt várják a párt legmagasabb fórumától: erő­sítse meg a csaknem húsz éve folytatott politikai fővo­nalat. — Az élet legfontosabb kérdéseire társadalmunk, a kommunistáktól várja a vá­laszt — mondotta. — Azért, mert meggyőződtek arról, hogy a párt ismeri a társa­dalom fejlődésének törvény­szerűségeit, politikája jól fe­jezi ki a munkásosztály és a társadalom valamennyi réte­gének érdekeit A továbbiakban hangsú­lyozta, hogy alapvető feladat a párt vezető szerepének ál­landó erősítése. Kijelentette: a párt politikájának követ­kezetes képviselete és vé­delme valamennyi párttag kötelessége. — A megyei pártértekezle­tünkön felszólaló elvtársak azt kérték tőlünk, küldötteik­től, hogy támogassak a kong­resszus dokumentumaiban megfogalmazott politikai irányvonalat Megbízatást kaptunk, hogy mondjuk él: a nógrádi kommunisták és megyénk dolgozói munká­jukkal, helytállásukkal, hű­ségükkel készek a kipróbált lenini politika megvalósítá­sára. A kongresszusi doku­mentumokban megjelölt cé­lokat a magunkénak valljuk. Olyan programnak tartjuk, amelyekért érdemes dolgoz­ni Meggyőződésünk, hogy a párt politikáját kifejezi és jól szolgálja a munkásosz­tály, az egész nép érdekeit -— mondotta befejezésül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom