Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-19 / 66. szám

2 SZERDA, 1975. MÁRC IUS 19. 3 Leonyid Brezsnyev beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) saság vezetőit és aktivistáit, mindazokat akik segítik ba­rátságunk megszilárdításá­nak ner*ts ügyét l A szovjet—magyar kapcso­latok eredményességének, gyümölcsöző voltának jó egynéhány példája van min­den területen, — politikai és gazdasági, tudományos­műszaki és kulturális téren egyaránt. Ügy gondolom, el­mondhatjuk: az együttműkö­dés minden éve erősebbé tesz bennünket politikailag, gaz­dagabbá szellemileg, meg­sokszorozza országaink gaz­dasági potenciálját, elősegíti népeink életének további ja­vulását. Gazdasági kapcsolataink széles körűek és sokrétűek, éa már most nem kevés hasznot hoznak mindkét or­szágnak, az elkövetkező években pedig a szovjet— magyar együttműködés gya­korlatilag kiterjed majd a gazdaság minden vezető ága­zatára. Ez természetesen meggyorsítja az országaink előtt álló számos feladat megoldását. Már van tapasz­talatunk sok nagyszabású közös vállalkozás megvalósí­tásában. Amikor Kádár elvtárs a múlt évben Moszkvában járt, arról beszéltünk, hogy mi­lyen na3y Jelentőségű lesz a műanyaggyártáshoz szüksé­ges nyersanyag közös terme­lésének megszervezése, az úgynevezett olefinprogram megvalósítása. Most ez való­sággá vált, mindkét irány­ban szakadatlanul áramlik az értékes vegyi termék. A napokban újabb örven­detes esemény történt: ha­táridő előtt elkészült az új gázvezeték első szakasza. Ezen érkezik majd Magyar­országra a Szovjetunióból az önök vegyiparának és ener­giaiparának egyaránt fontos földgáz. A szovjet építők kollektívája kötelezettséget vállalt rá, hogy az önök kongresszusának megnyitá­sára befejezi ennek az ob­jektumnak az építését. A vállalást teljesítették. Ügy gondolom, nem lenne rossz, ha hagyománnyá válna, hogy Ilyen munkaajándékokkal ünnepeljük a testvérpártok kongresszusait! A testvéri szocialista or­szágokban sok pártkongresz­szuson vettem már részt. Én azt mondanám: a szocializ­must és a kommunizmust építő kommunisták minden egyes újabb kongresszusa mind kivehetőbbé, világo­sabbé és érzékelhetőbbé te­szi e gigászi építőmunka ál­talános képét. II szocialista országok testvéri együttműködése Valamennyien magabizto­san közeledünk ama alapve­tő célokhoz, amelyekért a kommunisták az egész vilá­gon magasra emelik elveik zászlaját, amelyekért szocia­lista forradalmak zajlottak és zajlanak le, • amelyekért munkálkodnak országaink népei. Ezek: az anyagi és szellemi jólét szavatolása, valamennyi állampolgár szá­mára méltó életfeltételek biztosítása, a kultúra legma­gasztosabb értékeinek köz­kinccsé tétele a nép legszé­lesebb tömegei számára. Az emberi személyiség valóban harmonikus fejlődéséhez szükséges feltételek meg­teremtése. Valamennyi or­szág dolgozóinak szemében eredményeink meggyőző pél­dái a szocializmus előnyel­nek. Mindannyiunk számára nagy szerencse az, elvtársak, hogy ezen a Járatlan és nem könnyű történelmi ütőn nem egyedül, nem külön-külön haladunk. Beszámolójában Kádár elv­társ szólott róla, hogy a népi Magyarország sikerei és vívmányai sok tekintetben a szocialista országok testvéri együttműködésének köszön­hetők. A barátság és a kölcsönös segítés népe­ink számára, együttesen és külön-külön, a ténylegesen új történelmi erőforrást tárt fel. Ma már a testvéri orszá­gok együttműködésének Jól műkődő mechanizmusával te­Pártjaink egysége filozófia, a gazdaság- és a jogtudomány terén, es a tár­sadalomtudományok más ágazataiban. Egyre széleseb­bek, gazdagabbak és színe­sebbek a szocialista országok közötti kulturális kapcsola­tok. Gyakorlattá vált a mun­ka olyan formája is, mint a testvérpártok központi bi­zottsági titkárainak tanács­kozása nemzetközi és ide­ológiai kérdésekről, a párt­építés problémáiról. Együttműködés a gazdaságban vékenykedünk a társadalmi élet minden területén. A Varsói Szerződés szervezete immár két évtizede szilárd, megbízható alapja az euró­pai szocialista országok po­litikai és védelmi együttmű­ködésének. Vitathatatlan tény: a szervezet óriási sze­repet játszott a szocialista vívmányok megvédésébe!^, és topábbra ls közös békepolt­tikánk megbízható eszköze. Mindennapos gyakorlattá váltak az együttműködés kü­lönböző formái a legkülön­bözőbb szinteken. Es nagyon fontos az a körülmény, hogy élve mindezekkel a formák­kal, megtanultuk hogyan ta­láljuk meg közösen a leg­helyesebb megoldását azok­nak az új és időnként rend­kívül bonyolult feladatok­nak, amelyeket az élet állit elénk. Világosan megmutatkozott ez a politikában. Valameny­nylen tudjuk, elvtársak, mennyire fontos, hógy min­den új történelmi szakasz­ban helyesen határozzuk meg a szocialista társada­lom fejlődésének távlatait. Ebből a szempontból óriási jelentőségű a fejlett szocia­lizmus irányvonalának ki­dolgozása a testvérpártok kollektív erőfeszítései, közös tapasztalatai alapján. E tej­lett szocializmus megvalósí­tása a szocialista országok többségében folyik, oly mó­don, hogy tekintetbe veszik minden egyes ország sajá­tosságait. Eredményesen fejlődik a testvéri országok együttmű­ködése a gazdaságban is. Több mint negyed évszáza­da összehangoltan munkál­kodik a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsa. Közös munka eredményeként jött létre a szocialista gazdasági integráció nagyjelentőségű komplex programja, s mi ezt a programot szilárdan és következetesen valóra is vált­juk, ha nem is mindig olyan gyorsan, mint szeretnénk. Az integráció minden testvéri országban évről évre fonto­sabb szerepet játszik a nép­gazdasági feladatok megol­dásában. Jórészt ennek kö­szönhető, hogy a KGST tag­államai a világ legdinami­kusabb ipari övezetét alkot­ják, és a növekedés ütemét tekintve megelőznek minden más államcsoportot. Különösen világosan mu­tatkoznak meg sokoldalú együttműködésünk gyümöl­csei annak a mély gazdasági válságnak a tükrében, amely ma a kapitalizmus világát sújtja. Egyfelől a gazdaság­nak és a dolgozók anyagi jó­létének rendszeres növeke­dése a szocialista országok­ban, másfelől pedig a terme­lés 30 év óta példátlan mé­retű csökkenése, munkanél­küliség és infláció a kapita­lista országokban — íme, ez ma a két rendszer névjegye. Magától értetődik, hogy a világpiaci helyzet bizonyos mértékben a mi gazdasági ügyeinkre is elkerülhetetle­nül kihat, hiszen a szocia­lista országok eléggé széles gazdasági kapcsolatokat tar­tanak fenn a nem szocia­lista világgal. A szocializ­mus előnyeire támaszkodva azonban nekünk megfelelő, szocialista módon közeledhe­tünk az e kapcsolatokban je­lentkező olyasfajta problé­mák megoldásához, mint az árak kérdése vagy a növek­vő energia- és nyersanyag­igény kielégítése, s elérhet­jük, hogy a testvéri orszá­gok gazdasága maximálisan védett legyen a kapitalista világban tapasztalható folya­matok következményeitől. Az előrehaladás új prob­lémákat vet fel. A speciali­zálódás és az együttműkö­dés területének kiszélesedése szükségessé teszi az integrá­ciós folyamat pontosabb irá­nyítását, azt a képességet, hogy a termelést a növekvő külkereskedelmi kapcsolatok igényeihez igazítsák; szüksé­gessé teszi, hogy sokoldalú alapon új nyersanyagkiter­melő és feldolgozó komple­xumok jöjjenek létre. Pártjaink és államaink ve­zetése e kérdésekre megkü­lönböztetett figyelmet fordít, folyamatosan konzultálnak egymással a legmegfelelőbb megoldások felkutatására. A testvéri országok együtt­működése tehát, elvtársak, egyre szorosabbá és mélyeb­bé válik minden területen. Ez rendkívül fontos, mert a világban nem kevesen van­nak, akik, mint mondani szokás, még álmukban is éberen lesik, miként gyen­gíthetnék egységünket. De minden Ilyen irányú próbál­kozásuk kudarcra van Ítélve. Közösségünk évről évre iz­mosodik. Nem is iehet ez másként, mert egységünk alapját a leghumánusabb, legigazságosabb eszríiék ké­pezik. Szövetségre léptünk egymással, mert célunk kö­zös, — az, hogy az új élet építése nevében szavatoljuk népeinknek a nyugodt, alko­tómunkához szükséges vala­mennyi feltételt. magukra azok, akik maka­csul igyekeznek akadályokat gördíteni az összeurópai ér­tekezlet mielőbbi befejezése elé. Meg vagyunk győződve ró­la, hogy az értekezlet ered­ményei szilárd, jó elvi ala­pot adnak majd — Vlagyi­mir Iljics Lenin szavaival él­ve — az európai népek bé­kés egymás mellett élésének fejlődéséhez. Ez már önma­gában óriási eredmény lesz a béke és az értelem azon eszményeinek megvalósításá­ban, amelyekről szazadokon át a legjobb elmék álmod­tak. Erre a politikai alapra támaszkodva meg lehet majd oldani olyan, egyre nagyobb feladatokat, mint az európai államok közötti békés együttműködés és a sokol­dalú, kölcsönösen előnyös kapcsolatok épületének fel­építése. Az ilyen építés konkrét formáit és irányait majd az élet sugallja. Feltételezhető például, hogy más kérdések mellett előtérbe kerül a ka­tonai enyhülés gyakorlati megvalósításának feladata. Ezzel nemcsak az államok fegyveres erői nagyságának és fegyverzetének korlátozá­sára, hanem fokozatos csök­kentésére is gondolok. Bér ez természetesen nem olyan kérdés, amelyet egy csapásra meg lehet oldani. Mint is­meretes azonban, már ma történnek erőfeszítések eb­ben az irányban. Gondolok mind a vlagyivosztoki szov­jet-amerikai találkozó ered­ményeire, mind a Genfben és Bécsben folyó tárgyalá­sokra. Szeretnék ehhez még va­lamit hozzáfűzni. Meg va­gyunk győződve róla, hogy a békés európai fejlődés ké­sőbbi irányának meghatáro­zásában — akárcsak koráb­ban, a hidegháborúról az enyhülésre való áttérésért vívott harcban — ismét sze­repe lesz a szocializmus or­szágai, a kommuhisták kez­deményezésének, a béke esz­méihez való odaadásuknak, a néptömegek alapvető ér­dekeivel való elszakíthatat­lan kapcsolatának. A közel­jövőben sor kerül az európai kommunista és munkáspár­tok újabb konferenciájára. Ügy gondolom, hogy az ér­tekezlet képes lesz méltókép­pen hozzájárulni a soron le­vő feladatok kidolgozásához, amelyeket a történelem tűz nápirendre földrészünk éle­tében. Magától értetődik, elvtár­sak, hogy az elért eredmé­nyekkel nem elégedhetünk meg. Az enyhülés folyamata, a béke megszilárdításának folyamata állandó előrehala­dást követelő, szakadatlan folyamat. Ezen az úton meg­állni azt jelentené, hogy ve­szélyeztetjük mindazt, amit már elértünk. Annál ls in­kább, mivel Jelenleg a kapi­talista rendszer éles válsá­gának feltételei között egyre aktívabbá válnak az enyhü­lés ellenfelei, a fegyverkezési hajsza és a hidegháború hí­vei. Ezek, a népek érdekei­vel szemben ellenséges erők, korántsem tették le a fegy­vert. Makacsul próbálkoznak azzal, hogy visszafordítsák a nemzetközi fejlődés menetét Ezért a békeharcosok éber­sége nem lankadhat, méltó választ kell adniuk a béke ellenségeinek mesterkedései­re, állandóan szem előtt kell tartaniuk az új feladatokat, Állandóan gondoskodniuk kell a béke politikai horizontjá­nak tágításáról. , n béke oszthatatlan Magabiztosan, együtt a haladás útján Pártjaink egysége a szo­cialista és kommunista épí­tés alapvető kérdéseiben le­hetőséget adott arra, hogy biztosan haladjunk előre a helyes marxista-leninista úton. Ez lehetővé tette, hogy kellően visszautasítsuk a marxizmus—leninizmus el­turdítésére Irányuló Jobb­és „baloldali" próbálkozáso­kat; hogy úrrá legyünk az egyes országokban Időnként kialakuló bonyolult politikai helyzeteken. Politikai egysé­günk a szocialista közössé­get a társad.,Imi haladás magasabb fokára emelte. Az utóbbi Időben új fel­adatok Jelentkeztek pártja­ink Ideológiai tevékenységé­ben. A fejlett szocializmus és a kommunizmus építése megköveteli, hogy fokozott figyelmet fordítsunk a tudo­mány ós a kultúra fejleszté­sére a tömegek kommunis­ta nevelésére, másrészt olyan feltételek közepette, amikor mindinkább megszilárdul a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egy­más mellett élése, különle­ges fontosságúvá válik az eszmék harca; fokoznunk kell erőfeszítéseinket, hogy a világon elterjesszük az igaz­ságot a szocializmusról, har­colnunk kell a szocialista ideológiával ellenséges néze­tek ellen. Meg kell mondani, hogy az e tekintetben közösen végzett munkánk eredmé­nyei figyelemre méltóak. Gyakori mostanában az Idő­szerű elméleti problémák közös megvitatása. Sok tu­dományos munka jelenik meg a különböző szocialista országbeli szerzők közös munkacsoportjainak alkotá­saként. Mind tevékenyebb a szocialista országok tudomá­nyos akadémiáinak együtt­működése a történelem, a Ismeretes, hogy a nagy cél nagy energiát szül. A magasztos cél, a kommuniz­mus létrehozta a szocialista internacionalizmus hatalmas energiáját. Magabiztosan, együtt menetelünk a haladás útján. Országaink együtt mind nagyobb mértékben já­rulnak hozzá a békéért, a biztonságért, a világ népei­nek szabad fejlődéséért ví­vott harc ügyéhez. Az államközi kapcsola­tokban — a társadalmi rend­szerek különbözőségétől füg­getlenül — mind gyakrab­ban és tartósan jelentkeznek olyan tényezők, mint az erő alkalmazásáról való lemon­dás, a határok sérthetetlen­ségének elismerése, a vitás kérdések tárgyalóasztalnál történő rendezése, az idősze­rű nemzetközi kérdésekről folytatott rendszeres konzul­tációk, az átfogó, hosszú tá­vú gazdasági együttműködés, a tudományos és kulturális eredmények cseréje. Egészében véve elégedet­ten állapíthatjuk meg, hogy a Szovjetuniónak és a test­véri szocialista országok többségének a kapitalista vi­lág vezető hatalmaival fenn­álló kapcsolatai már többé­kevésbé normális mederben alakulnak, a békés egymás mellett élés és a békés, köl­csönösen előnyös együttmű­ködés szellemében. Ebből a szempontból kü­lönleges jelentősége van an­nak, hogy sikeresen végződ­jön az olyan nagy kollektív akció, mint az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet. A Varsói Szerző­dés tagállamai, akcióikat egyeztetve, minden erőfeszí­tést megtesznek ennek érde­kében. Most elmondhatjuk, hogy a tanácskozás más résztvevőinek a többsége is hajlik rá, hogy az értekez­let munkáját a közeli hó­napokban befejezzék, még­hozzá a legmagasabb szin­ten. Ez, természetesen, ör­vendetes változás. Annál na­gyobb felelősséget vállalnak Nem feledhetjük el, hogy a világban még veszélyes gócai vannak a feszültség­nek, a konfliktusoknak, a potenciális háborús robbaná­soknak, a Közel-Keleten, Délkelet-Ázsiában és a világ más térségeiben is. Nem le­het, például, tartós, szava­tolt békét elképzelni csak Európában, miközben más földrészek felett viharfelhők tornyosulnak. Á béke oszthatatlan. Mi, kommunisták, fáradhatatla­nul Ismételjük ezt az igazsá­got, és ennek megfelelően cselekszünk. Ezért, amikor az európai szilárd békéért küzdünk, ugyanakkor a legnagyobb fi­gyelmet szenteljük a békés egymás mellett élés, és a kölcsönösen előnyös együtt­működésen alapuló kapcsola­tok megerősítésének a Szov­jetunió és az Amerikai Egye­sült Államok között, aminek oly nagy a jelentősége az általános béke szempontjá­ból. Ezért a Szovjetunió és más testvéri országok válto­zatlanul teljes állhatatosság­gal és energiával fellépnek a valóban tartós és valóban igazságos közel-keleti béke megteremtéséért; az ehhez vezető legbiztosabb útért, az erre a célra létrehozott fó­rum, a genfi tanácskozás munkájának mielőbbi felújí­tásáért; az olyan alapvető problémák megoldásáért, mint az 1967-ben elfoglalt valamennyi arab terület fel­szabadítása; a palesztinai arab nép törvényes jogainak érvényesítése, egészen, saját államiságának megteremté­séig; valamennyi közel-keleti állam biztonságos, független és szabad létének és fejlődé­sének hatékony biztosításá­ért. Ugyanezért tartjuk fontos* nak azt a munkát, amely az ázsiai országok kollektív erőfeszítéseivel Ázsia béké­jének és biztonságának meg­szilárdítását célozza. A világban olyan légkört kell teremtenünk, amelyben a potenciális agresszorok a kalandok és a kardcsörtetés kedvelői a népek mind ha­tározottabb és együttes ellen­állásába ütköznek. Á béke. a biztonság és a békés jövőbe vetett meggyőződés valóban mind szélesebb tömegek köz­kincsévé vélik a föld külön­böző térségeiben — íme, ez az a cél, amely méltó rá, hogy erejét áldozza érte mindenki, aki szereti népét és szívén viseli az emberiség haladását. Üdvüzlet a magyar népnek Az SZKP ajándéka a magyar testvérpárlnak A pártkongresszus keddi eseményeinek kedves epi­zódja zajlott le a tanácskozás délelőtti szünetében; az SZKP Központi Bizottsága nevében Leonyid Iljics Brezsnyev művészi dísztárgyat — piros-fehér-zöld, Il­letve vörös zászlóval keretbe foglalt urálköből készült Lenin-portrét — adott át a kongresszus alkalmából ajándékul a Magyar Szocialista Munkáspártnak. A kedves figyelmességért Kádár János, a Központi Bi­zottság első titkára meleg szavakkal mondott köszöne­tet, s gratulált az alkotók — uráli mesterek művé­sz] munkájához. Kedves Elvtársak! A magyar nép néhány nap múlva országának a fasiszta zsarnokság alóli felszabadu­lása 30. évfordulóját ünnep­li. Erről a dicső dátumról önökkel együtt emlékeznek meg a Szovjetunió és más testvéri szocialista államok népei, az új Magyarország minden barátja. Azon az 1945-ös tavaszon az új élet hajnala virradt sok európai népre. A fasiz­mus feletti győzelem törté­nelmi határkő lett az egész emberiség sorsának alakulá­sában. Legmélyrehatóbb kö­vetkezményei: a világszocia­lizmus mai sikerei, a forra­dalmi erők töretlen növeke­dése a földünk szilárd bé­kéiéért vívott harcban elért nagy eredményeink. A győzelem 30. évforduló­jának nagy ünnepére a né­pek a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításának jegyében készülődnek. Mi, kommunisták, teljes meggyő­ződéssel jelentjük ki: a né­pek által oly forrón és szen­vedélyesen óhajtott béke nemcsak fenntartható, ha­nem meg is szilárdítható. A Szovjetunió Kommunis* ta Partjának küldöttsége, él­ve az alkalommal, forrón üdvözli a kongresszus kül­dötteit, az egész dolgozó Ma­gyal országot a közelgő ün' nep, a felszabadulás 30. év­fordulója, a szabadság 30. születésnapja alkalmából. Éljen a szocialista Magyar­ország és nagyszerű élcsapa­ta, a Magyar Szocialista Munkáspárt! Éljen és erősödjék a szov­jet—magyar barátság! Éljen a béke! Éljen a kommunizmus!

Next

/
Oldalképek
Tartalom