Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-09 / 34. szám

VASÁRNAP, 1975. FEBRUÁR 9. 5 11 Mi' A

város a Tarján patak és a beletorkolló Salgó-patak partján, északi irányban szűkülő völgyben fekszik, a KarancsMedves-hegység és a Cserhát észak-keleti nyúlványai között. Salgótarján neve a honfoglalás korát idézi, mert a salgó régi magyar szó — íényest, csillogót jelent — míg Tarján egyik honfoglaló törzsünk neve. A várost a szén emelte ki az ismeretlenségből. A barnaszén bányászat 1845. táján indult meg. és 1867-ben már vasút kötötte össze az iparosodó települést a fővárossal. Salgótarján történetének utolsó száz évében az ipar fejiödese mellett meghatározó szerepe volt a munkásosztálynak. A Salgótarjánba érkező látogatót a vasútállomás épülete előtt a Tanácsköztársaság téren Tar István szoor^ fogadja. A fegyvert fogó munkásalak 1-919 harcait idézi. Innen szólította harcba Hevesi Gyula népbiztos május elsején a proletár haza vódrlniérc a tarjáni munkásokat. „Salgótarján minden áron való megvédése létkérdése a Tanácsköztársaságnak, mert a salgótarjáni szén nélkül a proletárdiktatúra tarthatatlanná válik." — mondta a népbiztos. Szavai nyomán fegy. vert fogtak a munkások és kiverték az intervenciósokat. A városban 9 nappal tovább tartott a tanácshatalom, mini bárhol az országban! A munkásságot a Horthy fasizmus sem tudta megtörni Emléktábla hirdeti: 1930. április 12-én 5500 dolgozó sztrájkolt, követelt munkát. A fasiszták ellen Nógrádi Sándor partizáncsoportjában ott voltak a salgótarjáni bányászok is. Salgótarján lakóinak száma 41 ezer, területe 62 négyzetkilométer. A városi rangot 1922-ben kapta, és 1950-től Nógrád megye székhelye. Salgótarján 1944. december 25-én szabadult fel. Gyárai közül a Kohászat. Üzemek 1967-ben ünnepelte fennállásának 100 éves jubileumát. Az öblösüveggyár világhírű termékei mellett országosan ismert neve van a síküveggyárnak, a Zomíncioari Művek gyáregységének, a bányagépgyárnak. A városban 12 általános iskolában 4300 gyermek tanai, s az 5 középfokú iskola 3400 diákot számlál. Két éve főiskolája is van a városnak. A Pénzügyi és Számviteli Főiskola a félévszázados városévfordulón, 1972-ben kezdte meg működését. Az úi arcú várót A munkásváros Sa'gotarjánt a város egykori urai nem látták el A BRG aaercMfltiOttlya A város A Pécskő utca házai, szemben a 18 emeletes garzonházzal lyeknck eddig a városban nem volt bázisuk. Eltűntek a régi falak Oj város született egy évtized alatt az egykori „kenyeretlen Tarján" helyén. A hazalátogató salgótariáni ember nem ismer szülővárosára. Egy évtizede folyt a vita is arról milyen legyen a város? Két koncepció csapott üssze, két rendezési terv közül keHett választani. Az egyik amellett kardcskodott, hogy a város szélein keli alkalmas területeket keresni, és itt kell újat építeni. A már-ik terv szerint a városközpontot kell átalakítani — lebontani a régit, s a helyére olyan épületeket emelni, melyek egy fejlődő városra jellemzőek. Győzött a? utóbbi és eltűntek a régi fa'ak a városközpontból. Salgótarján új központja építészeti megjelenésében, funkciójában is az egész város továbbfejlesztését ls meghatározza. 1964-ben készült el a 11 szintes, 84 szobás Narancs-szálló, amelynek első ven Jégé Nyiko'ajev űrhajós volt. A megvei József Attila Művelődési Központ 650 férőhelyes színháztermével a város másik büszkesége. Bármelyik város díszére válhat a töb mint 3000 négyzetméter alapterületű lakberendezési áruház. Az újonnan épült Gagarin iskola úszó tanmedencéjével a város legszebb iskolája. Tízszintes toronyházak épülnek a város legrégebbi utcájában az egykori Menház utcában, amelyet ma Arany Jánps utcának hívnak. A városra néző kis Pécskő rlomlxm munkagépek dolgoznak éjjel-nappal. Itt áll a Bólyal Gimnázium, az MSZMP Oktatási Igazgatóságának épülete, itt építik majo fel a Számviteli Főiskola epületét és egy 300 személyes kollégiumot. Nőttek, épültek az új házak, lakótelepek. Az egyik Nógrád testvérmegyéjének a szibériai Kcmerovo megyének nevét viseli. Salgótarjánban merészet és nagyot alkettak. A város újjászületéséért kapta meg a Városi Tanács 1969 ben a Magvar Urbanisztikai Társaság Hild János emlókplakettjét. A magyar városok közül elsőként Salgótarján! A városközpont építészei Szrogh György. Finta József és Magvar Géza 1970-ben állami-díjat kaptak. ősz'nte vórosszeretet Salgótarján 1972-ben ünnepelte várossá nyilvánításának félévszázados évfordulóját. Ebben az esztendeiben 3500 ember költözött modern, új, egészséges lakásba. A város lakói a jubileum évében 3000 facsemetét, 21 000 darab cserjét és 180 idősebb fát telepítettek a városba. Salgótarján eljutott oda. hogy második otthona lett a szolnoki Szigligeti Színháznak. Rendszeresen vendégszerepel a városban a debreceni Csokonai Színház operatársulata. szimfónikus zenekar ad bérleti hangversenyt, ismeritek a nyaranként megrendezésre kerüld Zenés Hétfők, amikor megállnak , az emberek és zenét hallgatnak a téren. A téren, ahol évente megrendezik a szabadtéri szoborkiállítást Az alkotások felvillanyozzák az arrajárókat, esztétikai élményt adnak, színessé teszik a hétköznapokat. Salgótarjánnak ma több mint 30 köztéri szobra, domborműve van! A felszaoariuiás előtt mindössze 6 volt Számos képzőművész él a városban. s a nagyüzemek, a munkások mecénásai az alkotóknak. * Kulcsár T-Szscf felvételei Éj gyára, a VEGYRPSZER A város formálja az embereket, az emberek a várost. Az elsődleges az emberek formálása, az a mérce: mennyire érzik magukénak a várost, azt ami értük épül. Gondolkodásban, tartásban mit képesek tenni egymásért » városért. A salgótarjániak szeretik városukat. A Húszezer munkanapot Salgótarjánért — társadalmi munkaakcióban tavaly több mint 25 ezren vettek részt Az eltöltött munkaórák száma mégha'adta a 247 ezret, s a munkák értéke kishíján elérte a hétmillió forintot. Kel-e ennél őszintébb lokálpatriotizmus? 8ZO&ACS LA&Z&jQ SALGÓTARJÁN Salgótarján gazdasági-, társadalmi életére nagy hatást gyakorolt a szénbányászat visszafejlesztése. A salgótarjáni szénnél gazdaságosabb energiahordozók felhasználása iránti igények választásra kényszerítették a város, a megye vezetőit. Nagy alapossággal előre e'készített ütemezés szerint 1966-tól megindult a nógrádi szénbányászat visszafejlesztése. 1968-ra a négy évvel azelőtti 3,8 millió tonna széntermelés 2.3 millió tonnára esett vissza, s 4 ezer fővel csökkent a nógrádi szénbányászatban foglalkoztatottak száma Megkezdődött az átcsoportosítás, és nem kis feladatot jelentett a munkaerők átirányítása. lekötése. A rekonstrukció tovább folytatódott a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, a Zománcipari Művek salgótarjáni gyárában, az öblösüveggyárban és a síküveggyárban, ugyanakkor a szénbányászat visszafejlesztésével párhuzamosan megkezdődött az új üzemek telepítése. „A bányászság a munkásosztály egyik kiváló osztaga, amely a leqtuóhbi húsz évben is valóban hősiesen helyt állt, és mi ezt nem feledjük, és nem felejthetjük el" — hangsúlyozta az MSZMP IX. kongresszusa. Ennek bizonyítéka Salgótarjánban, hogy a bányáífál tovább nem foglalkoztatható bányászok elhelyezésére új üzemek jöttek létre. A Vegyigép és Acélszerkezeti Gyár a Budapesti Rádiótechnikai Gyár letelepítése mellett működik már a Budapesti Kötő HTSZ új üzeme is. így most már a hagyományos iparágakon túl dinamikusan fejlődik a modern gépipar, a műszeripar és a könnyűipar is, amcA

Tanái sköztársaság téren, a tarjániak büszkeségén egy másik szobor is áll Somogyi József kompozíciója. A nőalak tenyeréből galamb száll a felhők r'óle. A szabadságot hirdeti, a felszabadulásra emlékeztet, amikor a város határát Forgács bányatelepen átlépték a vörös hadsereg katonái. — Hatodmagammal bújtam Izint a? erdőn, és csak este merészkedtünk be a telepre amikor már besötétedett. Az asszonyok, gyerekek a bányában húzódtak meg. Maradjak? — kérdeztem az asszonyt. Félek, tábori csendőrök vannak a telepen — válaszolta Visszamentem. A szovjet katenák a szergtet ünnepén jöt*ek a Proletár felől. így hívjuk mi tbrgácsiak azt a földrészt, amely ralamikor Szilárdy-birtok volt és tizenkilencben kiosztották a szegények között. A név azóta rajtaragadt. Ezész nap tartott az átvonulás Az emberek előjöttek, ismerkedtek, barátkoztak a szabadsáoot hozó szovjet katonákkal — emlékezik Balga József 68 éves rvugdí.ia® bányász, aki 41 évet dolgozott föld alatt. Indult az élet és a város lakóira kemeny munka várt a szabadság első napja után. A fasiszták megbénították a gyárakat, a gépek nagy részét leszerelték,, elszállították. A Kohászati Üzemekben (akkor atcélárugyárnak hívták) a legöntudatosabb munkások már december 28-án összegyűltek. A gyárak indulásához áram kel'ett. a vízválasztói közerőművet azonban a németek tönkretették. A munkások lelkesedése. odaadása nem ismert akadályt. és 1945. január 3-án. alig egv héttel a város felszabadulása után mái áramot- adott az erőmű nemcsak az' Acélárugyárnak, de az egész városnak. Az öblösüveggvári munkások maguk szá'lították a szenet Mizserfa bányatelepről a gyárba, hogy a termeléshez szükséges mennyiséget biztosítsák. A városban legelsőként az MKP helvi szervezete alakult nffeg. A felszabadulást követő nyolcadik napon 1945. január 2án mintegy harminc kommunista munkás gvűlt össze a Liget utca 5 szám a'atti házban és megalakította a Magvar Kommunista Párt h°lvi szervezetét, megválasztotta Salgótarján város első kommunista pártszervezetének vezetőségét Tagiai kö'ül Ali~s János, Gó''án András. Fazekas Nándor. Hermonn F°re"c. Kerekes Sándor és Suh'ok Sándor tagja volt az illegális KMP-nek is. megfelelő köz-, kulturális és egészségügyi intézményekkel, s az urbanizáció foka igen alacsony volt. Megmutatkozott ez a város külső képén, lakásain, kereskedelmi hálózatán, útjain. Ezeken kellett mindenekelőtt változtatti. de ezzel párhuzamosan a gazdasági szerkezetben is átalakítást követelt az idő, mert a széntartalékok kifogyóban voltak és a nagyü'emek termelési technikája elavulttá vált. A felszabadulás óta eltelt évtizedek alatt a város munkássága mindkét feladattal sikerrel birkózott meg. Az erőteljes műszaki fejlődést a hagyományos üzemekben a második hároméves terv és a második ötéves terv során meginduló reikonstmkciós munkálatok hozták meg. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek nagy je'entőségű beruházása a 270 millió forintos új hideghengermű üzembe helyezése volt Ezzel lehetővé vá't a hidegen hengerelt szalagacél termelésének megtriplázása. Az öblösüveggyárban a rekonstrukció során áttértek a fehérüveg és a díszműüveg-termelésére. Salgótarján nagyüzemeiben a termelési érték 1966-ig 5 év alatt 59,3 százalékkal, a termelékenység 40 százalékkal nőtt. Nagymértékben emelkedett a város üzemeiből exportált áruk mennyisége és választéka.