Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-09 / 34. szám

VILÁG RROLf TÁRTAT, EGYES ÖLJETEK! MrrfV SS? 65. évfolyam 34. szám 1975. február 9., vasárnap Árai f forint MAGYAR SZOCIALISTA M U N K Á S P Á R T L A P J A Befejeződtek a magyar-lengyel külügyminlszteri tárgyalások Szombaton a Külügyminisztériumban befejeződtek Púja Frigyes külügyminiszter és Stefan Olszovvski lengyel külügyminiszter tárgyalásai. A tárgyalásokról közleményt hoztak nyilvánosságra. Stefan Olszowski, szombaton elutazott Budapestről. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes és felesége, Marjai József külügyi államtitkár és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa Közieméiiy a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterének magyarországi látogatásáról Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének meghívására Stefan Olszowski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere 1975. február 6. és 8. között hivatalos, baráti látogatást tett Magya rországon. A lengyel külügyminisztert fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A magyar ós a lengyel külügyminiszter véleményt cserélt a két ország együttműködéséről, a kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről és áttekintette az Időszerű nemzetközi kérdéseket A külügyminiszterek megállapították, hogy a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság együttműködése az élet minden területén gyümölcsözően fejlődik a marxizmus—leninizmus és a proletárinternacionalizmus elvei alapján, a két nép és a szocialista közösség érdekeinek megfelelően. A miniszterek hangsúlyozták a két testvérpárt első titkára, Kádár János és Edward Gierek elvtárs, valamint a két kormány elnöke. Fock Jenő és Piotr Jaroszewicz elvtárs személyes találkozóinak nagy jelentőségét a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében, a hagyományos magyar—lengyel barátság elmélyítésében és a nemzetközi együttműködésben. Kiemelték a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének szükségességét a kölcsönös gazdasági segítség tanácsa tagállamai kőzött. Ennek elmélyítését szolgálja a komplex program gyakorlati megvalósítása. Mindez hatékonycin hozzájárul a két ország népgazdaságának és a szocialista közösség gazdasági együttműködésének további erősödéséhez. A két fél hangoztatta, hogy a szocialista közösség, a béke és a biztonság erősítése szempontjából nagy jelentőségűnek tartja a fennállásának 20. évfordulóját ünneplő Varsói Szerződés szervezetének további erősítését, a politikai együttműködés tökéletesítését A külügyminiszterek megállapították, hogy a Szovjetuniónak, a többi szocialista országnak és a világ haladó erőinek közös erőfeszítése nyomán az enyhülés a nemzetközi élet fő irányzatává vált. Aláhúzták Leonyid Brezsnyev elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkára személyes hozzájárulásának jelentőségét a nemzetközi helyzet javulásában. A világ egyes körzeteiben még léteznek feszültségek, terhes gócok, amelyek veszélyeztetik a békét. Ezért további erőfeszítéseket kell tenni, hogy az enyhülés tartóssá és visszafordíthatatlanná váljék. A felék sajnálattal állapítják meg, hogy az Amerikai Egyesült Államok bizonyos körei továbbra is fékezni akarják az enyhülési folyamatot, többek között azáltal, hogy a gazdasági kapcsolatok fejlesztését politikai feltételektől teszik függővé. A felek hangsúlyozták, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eddigi munkája eredményes volt. Reális lehetőség van arra, hogy rövid időn belül sikeresen befejeződjék az értekezlet második szakasza és sor kerüljön a harmadik szakaszra a legmagasabb szinten. A két külügyminiszter hangoztatta, hogy a feszültség enyhítését hatékonyan segítené a fegyverkezési verseny mérséklése, majd megszüntetése. Meggyőződésük, hogy a közép-európai haderőcsökkentésről folytatott tárgyalások sikere hozzájárulna a nemzetközi helyzet további enyhüléséhez. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterei megállapították, hogy a vietnami helyzet végleges rendezése csakis a térség népei önrendelkezési jogának tiszteletben tartása, minden külső beavatkozás megszüntetése és a Vietnamra vonatkozó párizsi egyezmény pontos betartása alapján lehetséges. Mindent meg kell tenni, hogy a saigoni adminisztráció is teljesítse a párizsi egyezményben előírt kötelezettségeit. A felek készségüket fejezték ki, hogy továbbra is elősegítik a feszültség csökkentését és a békés fejlődést ebben a térségben, mindenekelőtt a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottságban végzett tevékenységükkel. A külügyminiszterek hangsúlyozták, hogy a Közel-Kelet tartós és igazságos békéjének feltétele az izraeli csapatok kivonása az arab területekről, Palesztina arab (Folytatás a 2. oldalon.) Új bauxitbányákat nyitnak 1977 végéig 40 százalékkal növeli kapacitását a Bauxitkutató Vállalat. E nagy ütemű fejlesztésről Verebélyi Sándor, a vállalat igazgatója a következőket mondotta az MTI munkatársának: — Vállalatunk . legfontosabb feladata 1962-től — a magyar—szovjet timföldalumínium egyezmény megkötésétől —, hogy felderítő, előzetes, majd részleges kutatásaitik alapján a bauxitlelőhelyekről információt adjunk, hogy azok alapján újabb és ú.iabb bányanyitásokra kerülhessen sor. Előkészítettük azoknak a bányáknak tervezését, nyitását, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a programban előírt bauxit termeléshez. Az évente megkutatott. ércvagyon mennyisége egyenlő volt az évente kitermelt bauxit menny séaével. Az egyensúly tartásához az utóbbi esztendőkben átlagban 55—60 000 méter kutatófúrásra volt szükség. Az újabb bauxitkészleteink azonban egyre mélyebben helyezkednek el, így azok kutatása mennyiségileg is több fúrást igényel. Ez az egyik összetevője a kapacitásnövelés szükségességének, a másik pedig, hogy az alumíniumipari központi fejlesztési program évről évre nagyobb bauxittermelést ír elő, s a növekvő termelés, növekvő kutatást kíván. — Mindezeket figyelembe véve, vállalatunk elkészítette a távlati kutatási tervét 1990-ig. Ezek szerint a végső ütemezésig a reménybeli bauxitvagyonunk 75 százalékáról részletes információt szolgáltathatunk a tervezőknek. A tervek szerint a következő években is fő kutatási helyünk lesz Nyírád és környéke, valamint Nagyegyháza környéke. Ezek mellett felderítő előzetes és részletes kutatásokat kezdünk Fenyőfő, Bakonyoszlop, Dudar és Iharkút környékén. A felsorolt helyek többségénél még egyáltalán nincs bauxitbánya, tehát a kutatásaink alapján születik majd döntés az esetleges új bányaközpontok kialakításáról is. — A fejlesztéshez 75 millió forint állami támogatást kapunk, s ebből fedezzük majd a kapacitás bővítéséhez szükséges berendezések költségének egy részét lekről Tegnap megyeszerte folytatták tanácskozásaikat a kommunista pártértekezletek: üzemekben, intézményekben, városokban és járásokban vitatták meg a végzett munkát, a XI. kongresszus irányelveit, és megválasztották a párt helyi vezető testületét. összeállításunkban a makói járási pártértekezletről, valamint a hódmezővásárhelyi és a szentesi városi pártértekezletekről, illetve a KSZV kommunistáinak tanácskozásáról számolunk be. Vásárhely, Szentes és a makói járás pártértekezlete Hódmezővásárhely pártalapszervezeteinek küldöttei is tegnap tartották meg városi pártértekezletüket Dobai József, a városi pártbizottság titkára mondott megnyitót majd dr. Szalontai József első titkár fűzött szóbeli kiegészítést az írásban kiküldött beszámolóhoz. A megyei pártbizottság képviseletében dr. Németh Lajos titkár vett részt a vásárhelyi pártértekezleten. Az újonnan megválasztott városi pártbizottság ismét dr. Szalontai Józsefet választotta- első titkárává, Dobai Józsefet pedig titkárává. Szentesen Labádi Sándor, a városi pártbizottság titkára egészítette ki a pártbizottság jelentését. A szentesi kommunisták pártértekezletén az MSZMP megyei bizottságát dr. Koncz János osztályvezető képviselte. A pártértekezleten megválasztott városi pártbizottság ülésén első titkárnak Labádi Sándort választották meg, titkárnak pedig Dóczi Gábort. A makói járás kommunistáinak pártértekezletén Szőnyi Ferenc első titkár egészítette ki a pártbizottság beszámolóját. A vitában több mint húszan szólaltak fel, közöttük dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára. Tolmácsolta a járás kommunistáinak a megyei pártbizottság üdvözletét, majd elismerően szólt a pártértekezlet tevékenységéről, és a kommunisták munkájáról. Ez a járás népességét tekintve nem nagy — mondotta —, de politikai jelentősége, tradíciói, gazdasági adottságai és eredményei alapján fontos szerepet tölt be. A járás fejlődése igazolja, hogy a kommunisták sokoldalú munkát fejtenek ki A tennivalókat így summázta: folytatni kell a fejlesztés mai irányát, a mezőgazdaságban fokozni kell az iparszerű termelést, a szakemberek számát és arányát növelve, magas fokú gépesítéssel törekedjünk jobb eredményekre. A pártbizottság ülésén Koczkás Ferencet választották meg a makói járási pártbizottság első titkárának. Dr. Komócsin Mihály meleg szavakkal köszöntötte Szőnyi Ferencet, a járási pártbizottság most nyugalomba vonult első titkárát, akit munkájáért, helytállásáért a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntetett ki R KSZV kommunistáinak pártértekezlete Az újszegedi szövőgyár kultúrtermében tartotta meg pártértekezletét a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat pártbizottsága, tegnap, szombaton, 137 küldött részvételével. A KSZV kommunistáinak tanácskozásán részt vett Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára is. A vállalati pártbizottság négyéves munkájáról szóló beszámolót Kapás Sándorné, a pártbizottság titkára ismertette. Beszámolóját Kádár Jánosnak a párt X. kongreszszusán elhangzott szavaival kezdte: aki politikai síkon intézkedik, az 'számoljon döntéseinek gazdasági hatásával, aki viszont gazdasági kérdésekben dönt, mérlegelje a politikai körülményeket. A KSZV pártbizottsága igyekezett a vállalatnál végzett gazdaságpolitikai munkájában ezt az elvet érvényesíteni. A X. pártkongresszus óta eltelt idő legfőbb feladatait a vállalat negyedik ötéves tervében fogalmazták meg, különös tekintettel az élőmunka hatékonyságának növelésére, az intenzív fejlesztési módszerek kidolgozására, a termelés korszerűsítésére, a kollektíva élertés munkakörülményeinek javítására. Az 1973-ban bekövetkezett szervezeti átalakulás folytán — amikor létrejött 25 éves széttagoltság után az egységes kenderipar — át kellett formálni a terveket is. A követelményeknek sikerült eleget tenni. Többek között a félkenderszövetek mennyisége több mint tízszeresére emelkedett az 1970. évi termeléshez viszonyítva. Ezzel lehetővé vált a kenderfonal felhasználásának jövője, a vállalat eleget tett a párt Központi Bizottsága határozatának. Oj gyártmányokat készítenek, új technológiákat honosítaA KSZV kommunistáinak pártértekezletén felszólalt Török József, a Szeged városi pártbizottság első titkára ls nak meg a KSZV gyáraiban. Megvalósult az újszegedi szövőgyárban az új szövőcsarnok beruházása, megvásárolták a modern, nagy teljesítményű gépeket, termelő berendezéseket. A szocialista brigádok egymás után vállaltak nagy terheket magukra, a hiányzó munkaerő pótlása érdekében. A küldöttek tanulmányozhatták azokat az írásban kiadott állásfoglalásokat, amelyek az alapszervezetekben folytatott megbeszéléseken születtek, a kongresszusi irányelvekről és a szervezeti szabályzat módosításának tervezetéről. Élénk vita alakult ki, melyben tizennégyen szólaltak fel. Érintették a munka verseny és a szocialista brigádmozgalom szélesedését, a termelésirányítás problémáit, kitértek a pártélet kérdéseire, a takarékosságra, a szakmunkás- és technikusképzésre, és így tovább. A vitában szót kért Tőrök József, a városi pártbizottság első titkára is. Felszólalásában, az MSZMP Csongrád megyei végrehajtő bizottságának nevében is, mindenekelőtt köszöntötte azokat a párttagokat, akik harminc évvel ezelőtt — s azt megelőzően is — küzdöttek azokért a célokért, melyeknek megvalósításáról most számot adhatunk. Kiemelte, hogy az eltelt négy esztendő sikereihez a veteránok küzdelmes politikai én (folytatás a í tfdalouj