Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-23 / 46. szám

12 Külpolitikai reflektor VASÁRNAP, 1975. FEBRUÁR 23. MA Hivatalos látogatásra Budapestre érkezik Ausztria külügyminisztere 0 Budapest (MTI) Púja Frigyes külügyminiszter meghívására vasárnap hivatalos látogatásra Budapestre érkezik dr. Erich Biel­ka, az Osztrák Köztársaság szövetségi külügyminisztere. 361 fejlődnek a magyar— osztrák kapcsolatok A nemzetközi, ezen belül is elsőrendűen az európai politikai légkör alakulásának egyértelműen pozitív ténye­zője, hogy a magvar—osztrák kapcsolatok jól fejlődnek: a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság együttműködése megfelel a jó szomszédi viszony, és a békés egymás mellett élés elveinek. A szocialista Ma­gyarország és a semleges Ausztria sokirányú és ered­ményes kapcsolattartása — amint az utóbbi évek tapasz­talatai ls igazolják — példa­ként szolgálhat a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok együttműködésére. Politikai kapcsolataink ala­kulásában az utóbbi idő­szakban jelentős események voltak az 1973. évi magas szintű találkozók: Bruno Kreisky osztrák kancellár hi­vatalos látogatást tett Ma­gyarországon és a Fock Jenő miniszterelnökkel folytatott megbeszélései újabb lendüle­tet adtak a kétoldalú kap­csolatok elmélyítésének. Ugyancsak 1973-ban osztrák parlamenti küldöttség járt Budapesten, a törvényhozó testület elnökének vezetésé­vel. Külügyminiszteri meg­beszéléseket folytatott 1974. februárjában Bécsben Púja Frigyes akkori kollégájával, Kirchschlagerrel. Ezenkívül több miniszteri és államtit­kári tárgyalásra is sor ke­rült az elmúlt esztendőben. Jelentős előrelépések tör­téntek szerződéses kapcsola­taink erősítésében 1974-ben, amikor általában is tovább javult a gazdasági együttmű­ködésünk, nőtt a kooperációs megállapodások száma, az árucsere-forgalom nagy mér­tékben emelkedett, szélesed­tek a hagyományosan jó kul­turális és sportkapcsolatok. A már korábban parafált bűn­ügyi jogsegély-egyezmény mellett sikerült eljutni a pa­rafálásig kiadatási, konzuli és a kettős adózást kizáró egyezmények ügyében, alá­írtuk a Bucsu—Schachendorf közötti új határátkelőhely lé­tesítéséről szóló egyezményt, s előzetesen megállapodtunk olyan egyezmény kérdésében is, amely lehetővé tenné bi­zonyos utaskategóriák ví­zumdíjának elengedését. Vár­hatóan e témák is napirend­re kerülnek a mostani kül­ügyminiszteri tárgyalásokon Budapesten. Befejeződött az AESZ ülésszaka 0 Addisz Abeba (MTI) Az etióp fővárosban szom­baton befejeződött az Afrikai Egységszervezet miniszteri tanácsának XXIV. ülésszaka. A miniszteri tanács jóvá­hagyta a földrész déli részén folytatandó harcnak az AESZ felszabaditási bizottsá­ga által kidolgozott stratégiá­ját A volt portugál gyarma­tok eredményes dekoloniali­zálási folyamatával kapcso­latban a miniszteri tanács arra hívta fel az AESZ-tag­államait, hogy rendezzék kapcsolataikat Portugáliával Az ülésszak intézkedéseket hozott az afrikai—arat együttműködés erősítésére Ennek érdekében koordiná­ciós bizottság létrehozását határozták el, s előirányozták az afrikai és az arab államok vezetői közötti találkozókat. Az AESZ támogatásáról biztosította igazságos harcá­ban a palesztinai arab népet, elítélte Izrael agresszív csel­szövéseit az arab államok el­len, s követelte, hogy Izrael azonnal vonja ki csapatait a megszállt arab területekről. A rprosi válság a Biztonsági Tanács előtt Waldheim beszámolt ankarai és athéni tárgyalásairól 0 New York (UPI) Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa péntek este folytatta a vitát a ciprusi török „szö­vetségi állam" kikiáltása nyomán kialakult helyzet­ről. Kurt Waldheim ENSZ­főtitkár, a pénteki ülésen be­számolt az ankarai és az athéni kormánnyal tartott legutóbbi tanácskozásairól és felszólította a Biztonsági Ta­nácsot, hogy szavatolja a ciprusi kérdés tartós rende­zését A főtitkár rámutatott: a Biztonsági Tanács és a közvetlenül érintett felek kö­telessége, hogy erőfeszítése­ket tegyenek a ciprusi kér­dés gyors és tartós rendezé­se érdekében. Waldheim ál­lást foglalt amellett, hogy az ENSZ vállaljon tevékeny szerepet a ciprusi kérdés rendezésében. A főtitkár után Denisz Ka­rajannisz, Görögország ENSZ képviselője emelke­dett szólásra, és visszautasí­totta a török küldött által a csütörtöki ülésen hangozta­tott vádakat Görögország képviselője után Glavkosz Kleridesz, a ciprusi parla­ment elnöke kért szót. In­dítványozta, hogy a világ­szervezet küldjön külön bi­zottságot Ciprusra. Támoga­tásáról biztosította a Szovjet­uniónak azt a javaslatát, hogy a ciprusi válság megol­dására az ENSZ keretén be­lül hívjanak össze nemzet­közi értekezletet. Nagy fi­gyelmet keltett a ciprusi kül­döttnek az a kijelentése, hogy kormánya kész a nem­zeti gárda feloszlatására, amennyiben a megszálló tö­rök csapatokat kivonják a szigetről. Kleridesz után Törökország ENSZ küldötte mondott rö­vid beszédet, majd az ülést berekesztették. A Biztonsági Tanács hétfőn közép-európai idő szerint 21.00 órakor foly­tatja a ciprusi kérdés vitá­ját nz antifasiszta egységért! A Chilei Kommunista Párt kiáltványa 0 Moszkva (TA3ZSZ) Chilében illegálisan ter­jesztik a kommunista párt­nak a kommunistákhoz és az ország egész népéhez inté­zett kiáltványát — közli a szombati Pravda. A Chilei Kommunista Párt kiáltványában megállapítja: a fasiszta junta politikája ellentmond a chilei nép óri­ási többsége érdekeinek és érzéseinek. Gazdaságpoliti­kájának végzetes következ­ményei, a rendőrállam rend­szere és az általa elkövetett bűntettek negatív reakciója az országon belül elszigetelte a bitorlókat. A pártnak meggyőződése: nem végzetszerű, hogy az ország tovább sodródjon a katasztrófa felé, amelybe a fasizmus vezeti. Van olyan alternatíva, amelyet rövid időn belül meg lehet és meg is kell valósítani. Ez az al­ternatíva az olyan hazafias, antifasiszta egység, amely képes egyesíteni a nemzet napról napra növekvő több­ségét, és véget tud vetni a diktatúrának. A kiáltványban a kommu­nista párt felhív minden ha­zafit, hogy járuljon hozzá az antifasiszta egység fejleszté­séhez; kifejezi azt a biztos meggyőződését, hogy a dik­tatúra önkényének felszámo­lásáért vívott demokratikus harc még átfogóbb mérete­ket ölt majd. A chilei kommunisták Is­mét kijelentik: az antifasisz­ta front végső Céljának te­kintik a diktatúra megdön­tését, a rendőrállam felszá-. molását és egy olyan új, de­mokratikus, antifasiszta, nemzeti, nép! állam megte­remtését, amely képes bizto­sítani a demokratikus meg­újhodást és a fasizmus tel­jes kiirtását, a forradalmi átalakulás végrehajtását és a nemzeti függetlenség kivívá­sát. A kiáltvány nyomatékosan aláhúzza, hogy a helyzetből eredő feladatok megoldása megköveteli a tömegekkel szorosan összefonódott és a tömegekre támaszkodó erős kommunista párt létét és ak­tív tevékenységét AZ ALGYŐI MŰVELŐDÉSI HÁZBAN személygépkocsi- és motor­kerékpár-vezetői tanfolyam indul. Jelentkezni március 9-ig a művelődési házban lehet, mindennap, hétfő kivételével. 18 óra után. H Utak és tévutak A Biztonsági Tanács patkó alakú tárgyalóasztalánál negKezdouoit a Nicosia és mneu aiial sürgetett ciprus* vita. A Hivatalos megueszeiesetc nemi haiasziaat :,zen v euien, Waldheim fotitKár ugyan.s éppen a vaisagos tersegoen let* látogatást A kesede.einnetc r.aszna is vo.t, a tanács tagjai nem nivatalos kereten kozott tanácskoztak, prooaitaK közös nevezőre jutni. Időközben toDb fontos adóstusiaiasra kerüli sor, közzecették kormányunk veiemenyet is, ameiyoen — híven eddigi politikánknoz — hitet tettünk ciprus íugget­lensege, egysege es ex nem kóteiezettsegenek tiszteieioen tartása mciett. Az ErtöZ-ben zajló ciprusi vitára azonban eleve ár­nyékot vet hogy egyes NAio-köron manővereikkel „kész helyzetet" akarnak teremteni a szigeten. A heten íoiyttttú­dott a ciprusi, úgynevezett „török szövetségi anam" továobi szervezése; e.nöKot és m.msztereket jelöltek ki, a történ­teknek végleges színezetet szeretnének adni. A bonyodalmak súlyosait, mszen gyanonatiiag ketté szetten az országot, a lakosság 19 százaiénál kitevő török népkózösség a terület 40 százalékát birtokolja, erőszakos áttelepítésen mentek végbe. A feszültség ujaoo hulláma fenyeget, s nyilván van­nan körök, akik egy „kettős enoziszra" számítanak. Lnozisz alatt koráoban Ciprus Görögországgal való egyesítését ér­tették, a duplázódás a két reszállamnak Athenhez, illetve Ankarához történő sodródását jelentené. Vagyis a brit tá­maszpontokkal együtt három atlanti hatalom jelenlétét a tömböktől távol maradni kívánó szigetországban. A legfőbb ideje, hogy a Biztonsági Tanács a helyzet komolyságához és veszélyességéhez merten foglalkozzék a ciprusi krízissel. Csakhogy óhatatlanul felvetődik a kérdés: miért nem lehetett ezt előbb megtenni? A Szovjetunió és a szocialista országok már az elmúlt év nyarán határozottan síkra szálltak amellett, hogy a ciprusi kérdést nem lehet „NATO-belügy"-nek tekinteni, nem atlanti családi viszály­ról van szó, hanem megfelelő nemzetközi fórumon kell vi­tatkozni és határozni, például a Biztonsági Tanácsban! A nyugati hatalmak akkor meggátolták az ésszerű javaslat realizálását, járható utak helyett tévutakra vitték a problé­mát A világpolitika gyakorlatában azonban viszonylag ha­mar bebizonyosodott, hogy a szocialista álláspont jogos volt, végül mégis a Biztonsági Tanács elé került Ciprus ügye. De milyen további terhelésekkel, új válsággal a válságban — s ezt el lehetett volna kerülni. Vissza kell kanyarodni Genfhez! Az utak és tévutak kérdése nemcsak Ciprus esetében vetődik fel, hanem a közel-keleti kibontakozás vonatkozásá­ban is. ÜJból időben hangzik el a figyelmeztetés: a genfi békeértekezlet az egyedül hivatott testület, hogy a jól Is­mert elvek alapján, rendezze a krízist. Az Egyesült Államok és Izrael által szorgalmazott „kis lépések", a csapatszétvá­lasztások a megszállt területeknek mindössze három száza­lékát juttatták vissza az arab államokhoz. Viszont annál nagyobb reményeket táplálnak egyes imperialista körökben, hogy szembe állíthatják egymással az arab országokat, el­szigetelhetik a palesztinai nemzeti mozgalmat, s az arab erőket eltávolíthatják természetes szövetségesüktől, a Szov­jetuniótól. Ezek a törekvések azonban kudarcra vannak ítélve, s a közel-keleti rendezésre irányuló diplomáciai te­vékenységnek végül is vissza kell kanyarodnia Genfhez. Minderről éppen Genfben tárgyalt a hét elején Gró­miko szovjet és Kissinger amerikai külügyminiszter. A hí­rek szerint öt jelentős témakört érintettek: Ciprus és a Közel-Kelet mellett a SALT-tárgyalások folytatását, az európai biztonsági konferencia meggyorsítását, valamint a kétoldalú kapcsolatokat, amelyekre kedvezőtlenül hatott az amerikai kereskedelmi törvény körüli hercehurca. A kül­ügyminiszteri találkozóról kiadott közös közleményből ki­tűnik, hogy van lehetőség az enyhülésre, de az is nyilván­való, hogy Washingtont a jövőben is csak következetes és határozott harccal lehet rávenni a békés egymás mellett élés normáinak elfogadására. , Megelégedés Moszkvában és Londonban Ebből a szempontból nem kevés tanulsággal szolgált a moszkvai szovjet—brit csúcstalálkozó okmányainak közzé­tétele. Az állandó politikai konzultáció megvalósítása, a kooperációs módozatok messzemenő kihasználása, a csak­nem két és fél milliárd dolláros hitelkeret-szerződés csatta­nós figyelmeztetésként hatott a reakciós amerikai kongresz­szusi körök, s mindazok felé, akik fanyalogtak a szovjet kereskedelem hallatán. (A kereskedelmi törvény hírhedt beavatkozási függelékének ihletője, Jackson szenátor, aki elsőként dobta be kalapját az elnökválasztási harcba, most megpróbál bűnbakot keresni a fiaskóért, és főként Kissin­ger külügyminiszterre szórja szitkait. Igaz, Jacksont találó­an jellemezte a New York Times: olyan ember, aki „min­den esküvőn táncolni akar", tehát önjelölt választási in­dulóként most elsősorban beszéltetni akar magáról...) Moszkvában és Londonban egyaránt igen elégedettek vol­tak a megbeszélésekkel és megállapodásokkal, Ilyen érte­lemben nyilatkoztak együttes állásfoglalásukban a szovjet vezető szervek is, jóváhagyták a Leonyid Brezsnyev ve­zette küldöttség tevékenységét. A világ nem feledkezik meg Chile népéről Más világrész, más téma, de szervesen illeszkedik a hét krónikájába: első ízben ült össze Latin-Amerika földjén a chilei .junta bűneit vizsgáló nemzetközi bizottság. A neves jogászokból, politikai személyiségekből alakított testület ta­nácskozását Ecchevarta, mexikói elnök nyitotta meg, s Je­len voltak a népi egység valamennyi pártjának képviselői. Az élet tragikus módon bizonyította a szolidaritás fokozá­sának szükségességét, a hét folyamán egymást követték a razziák Santiagóban, s hét nap alatt 2500 letartóztatás tör­tént. Mexikóváros azonban bizonyítja: a világ nem feled­kezik meg, nem feledkezhet meg Chile népéről. Réti Ervin KIS GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ, VAGY KEZDŐ FIATALOKAT IS ALKALMAZUNK ES kiképezünk telefonközpontok szerelésére. o Műszerész, villanyszerelő, lakatos szakképzett­ség, vagy középiskolai végzettség előnyös. Minden fiatal megtalálja a képességeinek megfelelő munkakört. Lehetőség van szakmai továbbfejlődésre is. Lányok jelentkezését is várjuk. o Munkahelyeink vannak az ország különböző részein, és külföldön is. Az állandó lakóhelyen kívüli foglalkoz­tatás esetén lakásról gondoskodunk a fizetővendéglá­tó szolgála'on keresztül. Költségét vállalatunk viseli. • Jelentkezni vagv érdeklődni lehet: 1975. március 1-én, 10—12 óra között a Szegedi Postaigazgatóság, Lenin körút 43., földszinti tanácstermében, vagy levélben, a következő címen; BELOIANNISZ HÍRADÁSTECHNIKAI GYAR I HELYSZÍNI SZERELES GYÁREGYSÉG, 1509 BUDAPEST XI.. FEHÉRVÁRI ÜT 70. A részletes munkafeltételek megadásával válaszolunk, i A lakosság jobb faanyagellátása falemezüzemi termékekből, melléktermékekből (ENYVEZETT LEMEZ, BÚTORLAP, FURNÉR, EBYEB FAANYAG) a DEFAG Barkácsboltban (KIS-DLCONICS TÉR). * A boltban ls megtekinthető minták alapján, a bolt egyik dolgozója naponta a FALEMEZÜZEMBEN HELYSZÍNI ARUSlTAST IS FOLYTAT (Szeged, Budapesti út 1. szám), egész évben, reggel 7 órától. * Kapható: parketta, széldeszka, bőrdeszka, rakoncafa­oszlopok, iparilag, házilag hasznosítható fahul­ladékok, melléktermékek. f

Next

/
Oldalképek
Tartalom