Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-23 / 46. szám

12 VASÁRNAP, 1975. FEBRUÁR 23. 3 mmmmm Huszonötezer árellenörzés Az Országos Anyag- és 'Árhivataltól kapott tájékoz­tatás szerint az árhatóságok 1974 negyedik negyedében főként a részleges termelői árrendezés előkészítését és végrehajtását ellenőrizték, de széles körben vizsgálták a fogyasztói árakat, a vállalati árpolitikát, és az ellátás ala­kulását is. Negyedév alatt több mint 25 000 állami vál­lalatnál, szövetkezetnél, bolt­ban, magánkisiparosnál és kiskereskedőnél került sor árellenőrzésre, ezúttal keve­sebb szabálytalanságot . ta­pasztaltak, mint korábban, igy sem volt azonban ritka a megengedett árak túllépése, a helytelen kalkuláció. Ke­reken 3300 esetben kezdemé­nyeztek felelősségre vonást az árhatóságok, mégnedig 1j esetben büntetőeljárást, 13 helyen gazdasági bírságot, ezenkívül nagy számú sza­bálysértési, illetve fegyelmi eljárást, pénzbírságot, az in­dokolatlan nyereség elvoná­sát, vállalati vezetők nyere­ségprémiumának korlátozását stb. Az árhatóságok 1975 első félévében tervszerűen foly­tatiák tevékenységüket. Most elsősorban a termelői árren­dezést követő vállalati ma­gatartást, az ártervek meg­alapozottságát és végrehajtá­sát vizsgálják. (MTI) Szerződés együttélésre Jó a fiataloknak, mert la­káshoz jutnak, jó az idős embernek, mert magatehe­tetlensége és magánya elvi­selhetővé válik. De a társa­dalom számára sem közöm­bös, hogy a lakosság közel egyötöde, a nyugdíjasok, mi­lyen körülmények között él­nek. Különösen Szegeden sokan vannak úgy, hogy sza­nálták régi bérű lakásukat, és jól jön egy eltartó fiatal házaspár. Így a lakás'ejlesz­tési hozzájárulást könnyeb­ben kifizeti. Az is megtörté­nik. amikor a rossz házas­ságból menekül va'aki. és az albérletezés helyett inkább ezt a módot választja. Látszólag egyszerű az egész. Az egyik fél vállalja: saját háztartásában az idős embert eltartja. ruházza, eteti. Ennek fejében az át­engedi egyik szobáját — ha kettő van —. de az sem rit­ka. hogy kiköltözik a kony­hába. Különö-en a nagyvá­rosokban honosodott meg a kapcsolatok eme formája. £sákbamacs«a ? Így próbálkoznak enyhíte­ni gondjaikon a lakásigény­lők. Márpedig a nat. -rányú városa áramlás miatt sokan várnak lakásia, s az is köz­tudott, bármilyen óriási tem­pójú is a lakásépítés, az igé­nyek kielégítése nem gy egyik napról a A másik ok: a magára maradt nyugdíjas nem szívesen köl­tözik szociális otthonba. Ra­gaszkodik környezetéhez, otthonához, és inkább vállal­ja az együttélést azzal az idegennel, akit majd megis­mer. A statisztika szerint közel sincs annyi baj az eltartás­sal, mint amennyit a közvé­lemény feltételez. Például Szeged legnéoecebb kerületé­ben, az elsőben a 65 ezer lakosra évente 141—159 el­tartási sze-ződás jut. Ebből ötöt-hatot bont fel a bíróság. Ez az arány nem azt jelenti, hogy nagyon könnyű egymás szokásait, hóbortjait elvisel­ni. És nem tud olyan gyor­san mindenki a másikhoz al­kalmazkodni. A statisztika azért is kedvező, mert a ta­nács alano-an mér'cel, fel­méri a terenet. mielőtt a szerződésre ráütné pecsétjét. Megvizsgálják, vajon a házi­gazda és a lakó teljesíteni tudja-e önként válla't köte­lezettségét, sőt, miután hoz­zál árultak, évenként, kétszer kimennek, elbeszélgetnek, ellenőrzik, valóban a szerző­désben meghatározott feltétel szerint élnek-e. A megértő türelem A tanács kétszer tud lép­ni. Ha látják, hogy az eltar­Wapfikti é$ saláta Tízezer négyzetméter fűtött üvegházi területen termeszt csípős étkezési paprikát a mihályteleki Üj Élet Tsz. A ked­velt primőrből a téli időszakban mintegy 2 millió darabot adnak piacra. A dús paprikabokrok minden négyzetméterer csaknem kétszáz csövet teremnek. Most javában tart a szedés az üvegházakban, ahol egyidejűleg a salátapalántá­kat készítik elő ki ültetéshez. Szüretelik a zSlőoanriklfc t& cií, ^•wmmmi . 9ti.* * ' 1 s i4 i Ml *•fi SPw is-' '-Vr-> iv s * .* • km •• ' eMÍ*í i. V"' « i $ -wVtv• - -^„á-Vív+Z / vv' 1 d ^'V^V " * '' i I m^ ,,'Í. & i , •. • m rf. • - k * 'ívfiK >' *>-:x •>•• -'ÍVJ » * * TápkocKas salátapalánták tó nem teljesíti kötelezett­ságét, javaslatot tesznek az ügyészségnek polgári per kezdeményezésére. A legfon­tosabb etikai szabályozó azonban a lakás. Ugyanis az eltartó jogot szerez a lakás­bérlet folytatására. Igen ám csakhogy a lakáshivatal minden esetben kikéri az il­letékes kerületi hivatalok vé­leményét, és a szerződés tel­jesítésétől teszi függővé a „jogfolytonosságot". Mi a titka az együttélés­nek? Türe'.em, megértés, gondosság és még mennyi minden. Az ugyan nem téte­lezhető fel, hogy úgy fog­ják egymást szeretni az együtt lakók, mint a Rómeók és Júliák. Maradva az iro­dalmi példánál, örülni lehet, ha csak annyi konfliktus akad, mint a nagy családre­gényekben. Márpedig az élet sokkal többet produkál, mint a könyvek. Például Z. esete akár re­génybe is beillene, és dr. Karsai Istvánná ügyintéző hasonlókat is tud mondani az emberi természetrajz ki­ismerhetstlenségánek bizo­nyítására. Z. minden este az ágya mellé készítette a kis­baltát. Hónapokig ott fény­lett az acél szerszám, pedig semmiféle okot nem adott az eltartó az efféle életbiztosí­tásra. Végül a fiatalok a.ny­nyira féltek, hogy a szerző­dés felbontásán törték a fe­jüket. A társadalmi aktívák rábeszélésére a balta vissza­került a fá-kamrába. és így az együttélés egyetlen aka­dályát felszámolták. Amitől függ Azt ritkán lehet hallani: nem adnak pénzt, ruhát vagy ételt. Inkább a szeretet hi­ányát emlegetik az idős em­berek — amit nagyon nehéz megrendelni. Olykor-olykoi nem nagy dolgokkal, hanem apróságokkal bosszantják egymást. H. azért panaszko­dott, hogy eltartója nem hozta fel neki az újságot a lépcsőházbői. Egyébként jó egészségnek örvend, naponta kijár Dorozsmára ismerősei­hez. Vagy: D. a harmadik fiatal házaspárral sincs meg­elégedve, azok az elődökhöz hason'óan ki akarják festeni a szobát. A felbontott szerződés után váratlanul nehéz helyzetek alakulnak ki. Az eltartó nem megy ki a lakásból mindad­dig, amíg a házigazda nem fizet súlyos ezreseket. De a nyugdíjból ezt nehéz leszur­kolni. így hát együtt marad­nak, és az eltartó sokszor csak a birtokháborítási per lezárása után költözik el. Az újságíró is úgy van, mint más, a lelkiismeret éb­resztésére csak a negatív példákat tudja sorolni. Pe­dig az eltartási szerződések 90—95 százaléka jól sikerül, mint ahogy a házasságokra szokták mondani. Az emberi szeretet példáit is sorolhat­juk — amikor fizetetlen sza­badságot vesz ki a házigazda gondozására, vagy amikor az eltartott megreinália a beter fiatalt, és a szo-iális otthon­ba költöz'k. látva, hozv az saját magát és ccaládját is alig tvdia ellátni. Itt az e'öz­ménvekhez tartozik; az illető 5-ökölte az eltartási szerző­dést, szülei hirtelen halála után. Halász Miklós Állani feladat az üzem­és munkaszervezés tökéletesítése Irta: Szabó Sándor, a magyal pártbizottság bikára A Központi Bizottság 5-i határozata az eddiginél is jobban kö­zéppontba állította a termelési fegyelmet. Amiközben feltárta azokat a negatív ha­tásokat, amelyek a tőkés rendszer gazda­sági válsága miatt a külkereskedelem ré­vén beszüremlenek a magyar népgazda­ságba, s amikor megjelölte e káros hatá­sok csökkentésének feladatait, egyben ar­ról is szólt, hogy ilyen körülmények kö­zött jobban előtűnnek azok a fogyatékos­ságok is, amelyek munkánk szervezetlen­ségéből adódnak. Erre utalt nyomatékosan a megyei pártbizottság ez évi gazdaságpo­litikai állásfoglalása is. A legnagyobb tar­talékok mindenekelőtt a munka- és üzem­szervezésben kereshetők. Ha ebben a te­kintetben sikerülne előbbre lépnünk, ak­kor — minden különösebb beruházás nél­kül — új anyagi erőforrásokat tudnánk nyerni. Ezért tekintette át a megyei párt-végre­hajtóbizottság nemrégiben a megyénkbeli helyzetet, s mindjárt meg kell őszintén mondani, nem valami elégedett sem a megtett intézkedésekkel, sem az elért eredményekkel. Ami az üzem- és munkaszervezés fon­tosságának megértését jelenti, az állapít­ható meg, hogy a Központi Bizottságnak ezzel kapcsolatos határozatát minden szin­ten megtárgyalták, intézkedési terveket dolgoztak ki, s a dolgozók termelési ta­nácskozásokon, munkagyűléseken tájé­koztatást is kaptak, s hogv ebben a szel­lemben előbbre kell lépniök, ebben teljes a nézetazonosság. Ennek ellenére mégis az egyik legfőbb tanulság, hogy a munkaszervezés demok­ratizmusát nem sikerült kellően kiszéle­síteni. Mire gondolunk? Arra, hogy na­gyobb számban kellene meghallgatni a munkásemberek véleményét, azokét, akik látják és szinte bőrükön érzik a rossz munkaszervezés hátrányait, s akiknek igen jó elgondolásaik vannak. Hogy viszonylag kevés az alulról jövő kezdeményezés, en­nek másik oka, hogy nem alakult ki a dolgozók anyagi érdekeltsége ebben a vo­natkozásban. E helyett sok helyen az a jellemző, hogy többnyire a felsőbb veze­tés, vagy a szervezési apparátus jelenti csak a szervezési tevékenység kiinduló pontját, annak ellenére, hogy a párt poli­tikai munkája, valamint az üzemi, szak­szervezeti demokrácia kedvező noVtikai és alkotó légkört teremtett. Akad olvan üzem. ahol az üzem- és munkaszervezést egyedül az e célra létrehozott szervezési apoarátus feladatának tekintik. Mégis az állapítható meg. hogy az üzern­és munkaszervezés fejlesztésére hozott ha­tá-ozatok nyomán megélénkült a szerve­zési tevékenység, rendszeresebbé vált a szervező munka. A uáTü'üfnlr felmerték és érté­fd lUUlUll kelték az üzemszer­vezés jelenlegi helyzetét, ami kiinduló ala­pul szolgálhatott a szervezési intézkedések meghatározásához. A minisztériumi válla­latoknál a szervezés-fejlesztési elkéozelé­seket — a vállalat egészére kiterjedően — a vállalat középtávú terv fejezeteként dol­gozták ki, kölcsönös kapcsolatban a mű­szaki fejlesztéssel. A tanácsi vállalatok és szövetkezetek a fő súlyt a gyors eredmé­nyek elérésére összpontosították, tervük túlnyomó részt operatív jellegű, s hiányzik a szervezési tevékenység folyamatos fej­lesztésére való törekvés. A szövetkezetek többségénél szervezési tevékenység még csak az előkészítés stádiumában van. A gyáregységek, telephelyek üzemszervezési tevékenységét a vállalati központok irá­nyítják, általában rövid távú ooeratív fel­adatok végrehajtásának előírásával. Az önállóság hiánya negatív hatást fejt ki a szervezési tevékenységre. Azoknál a na­gyobb vállalatoknál, ahol önálló szerve­ző, vagy szervező apparátus tevékenyke­dik, bizonyos jelei mutatkoznak a közvet­len anyagi ösztönzés bevezetésének (pre­mizálás, közvetlen jutalom), de ennek nye­reségkancsolata minimális. A szervezési aoDarátusok vehetőinek viszont közel 80 százaléka részesül oremizálásban. Ez az arány a beosztottaknál a 20 százalékot sem éri el. A vállalatok főhatóságainak, felsőbb szerveinek irányelvei meghatározzák ugyan egy-egy ágazat fejlesztésének főbb irányait, elvi segítséget adtak a szervezési program, intézkedési terv elkészítéséhez. A tájékoztatók, segédletek azonban elmé­leti jellegüknél fogva a gyakorlati haszno­sításban, az alkalmazásban a vállalatok­nak komoly gondokat okoznak. Több eset­ben az irányelvek szerint elkészített szer­vezési intézkedési terv eltért a vállalati gyakorlattól, s emiatt nem volt végrehajt­ható Az átdolgozás időveszteséggel járt. lemaradást eredményezett. Sőt' Az irány­elvek kiadását követő segítő, ellenőrző te­vékenység a felsőbb szervek részéről ké­sedelmes és rendszertelen volt. A közpon­ti intézkedések végrehajtásának ellenőr­zése, a vállalatok ilyen irányú beszámolta­tása is csak a múlt évben kezdődött meg. A szervező- és kutatóintézetek közre­működése is alkalomszerű, lassan halad a korszerű és gyakorlati munkaszervezési módszerek kidolgozása, a vállalatok kevés segítséget 'kapnak a munkaszervezés fej­lezztéséhez. A legfontosabb feladatok ki­dolgozását többnyire a szervezési intézetek nem is vállalják. Érdekeltségük elsősor­ban a könnyebb teljesíthetőségre, s na­gyobb jövedelem elérésére irányul, példá­ul az ügyv't.el génes'tésére. Az előrehaladás ^sztéS£ lentősebb. Itt a vállalatok 65 százaléka szervező apparátussal rendelkezik, de még belső gyakorlottságuk nincs. Az elkészí­tett szervezési propaganda részint a gyár­tási főfolyamatok szervezését (Szegedi Ru­hagyár, HÖDIKÖT), a meglevő kapacitá­sok jobb kihasználását, illetve új kapaci­tások teremtését (METRIPOND. Szegedi Ruhagyár), a munkahely jobb megszerve­zését (Kábelgyár, TBV, Ounrioari Válla­lat), vagy az anyagmozgatás gépesítését és a nehéz fizikai munkaterületek felszámo­lását szolgálják (BMG. KSZV). De több üzemben (HÓDIKÖT. TBV stb.) előmoz­dítják a vállalati információs és döntési rendszer ésszerű kialakítását és az ügyvi­telsze-vezést. A tanácsi és szövetkezeti iparban is megkezdődött az elkészült tervek végre­hajtása, de az utóbbi ágazatban még csak kezdeti eredmények figyelhetők meg. Ha­sonlóan kezdetiek az eredmények a megye szocialista mezőgazdaságában is. ahol a tartalékok még az iparnál is nagyobbak. Pedig az üzem- és munkaszervezés sok tartalékot kínál. Kezdetleges sok helyen a szellemi munka megszervezése, és magas az időigénye, sok helyen nem kielégítő a munkafegyelem. Az iparban és az építő­iparban az anyagmozgatás és raktározás túlzottan nagy munkaerőt köt le. Sok he­lyen egyenlőtlen a dolgozók foglalkoztatá­sa, viszonylag alacsony a kapacitáskihasz­nálás, és jelentős a túlóra. Számos helyen hullámzó a termelés és termékértékesítés* valamint a készletezés. Igen nagy gond. hogy a vállalati szervezési programokban általában nem kerül előtérbe a munka hatékonyságának emelése, a meglevő lét­szám jobb kihasználása. Sőt általános ta­pasztalat, hogy a vállalati gazdálkodásban ma még nem fordítanak kellő figvelmet a megye munkaerőhelyzetének várható alakulására, a rejtett munkaerő üzemen belüli feltárására, az élő munkával való takarékosságra. A gyártmányfejlesztésnél nem mindig érvényesül az ésszerű anyag­gazdálkodás követelménye. Mindezen tapasztalatok alapján állapí­totta meg a párt-végrehajtóbizottság, hogy a vállalati üzem- és munkaszervezési te­vékenység megyénkben nem éri el a kí­vánt szinvonalat, a benne rejlő tartalékok feltárása lassan halad. A Közronti Bizott­ság ide vonatkozó határozata nemhogy végre lenne hajtva, de a végrehajtás üteme sem megfelelő. Ezért a munkahelyi oárt­szervezetek gazdaság-ellenőrző tevékeny­ségét szigorítani szükséges, a határozat végrehajtásáról rendszeresen be kell szá­moltatni a kommunista gazdasági vezető­ke', a párt- és szakszervezeteknek viszont az eddiginél hatékonyabb oolitikai mun­kával kell segíteniök a iobb tervek kidol­gozását, a dolgozók öntevékenységének felkeltését, a fegyelmezett és hatékonyabb munka'eltételek megteremtését Azt szük­séges megérteni, hogy egri-két üzem- és munkaszervezési intézkedés nem elegen­dő, annak át kell fognia a termelés egész területét, és folyamatossá kell tenni, hi­szen a termelés feltételeinek változása is új és úí megoldásodat 'rínál. A megye gazdrsága ff MS tokát a megyei párt-végrehaitóbizotleág ez évi gazdaságpolitikai állásfoglalása tartal­mazza, amely széles körben ismeretes. Ez a következőket hangsúlyozza: ..Az 1975-ös év a negyedik ötéves tervidőszak utolsó esztendeje. Ez a tény, valamint az. hogy a gazdasági növekedés feltételei a jövőben bonyolultabbá és nehezebbé válnak, gaz­daságpolitikai céliaink teljes'tése a koráb­bi évekhez kévést intenzívebb és szerve­zettebb munkát igényel az építőmunka valamennyi résztvevőjétől. Különösen fon­tos. hogy növeljük a gazdasági vezetők és dolgozók kollektív felelősségét a tervfe­gyelem általános szigorításában, a társa­dalmi érdekek fokozottabb érvényesítésé­ben. Gondos munkával biztosítsuk az 1975. évi terv. valamint a vállalati, szövetkezeti középtávú tervkészítő munka megalapo­zottságát." E cél elérésében nagv fontossága van az üzem- és munkaszerve" ás feii-sztáiéről szóló párthatározatnak, amelynek végre­hajtása érdekében valamennvi vezetőiek és minden dolgozónak nagvobh felelőssé­get szükséges a jövőben tanúsítani Ez közös érdek, mert együttes —őfeszitésünk hasznát valamennyien élvezzük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom