Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-23 / 46. szám

12 VASÁRNAP, 1975. FEBRUÁR 23. 3 mmmmm Huszonötezer árellenörzés Az Országos Anyag- és 'Árhivataltól kapott tájékoztatás szerint az árhatóságok 1974 negyedik negyedében főként a részleges termelői árrendezés előkészítését és végrehajtását ellenőrizték, de széles körben vizsgálták a fogyasztói árakat, a vállalati árpolitikát, és az ellátás alakulását is. Negyedév alatt több mint 25 000 állami vállalatnál, szövetkezetnél, boltban, magánkisiparosnál és kiskereskedőnél került sor árellenőrzésre, ezúttal kevesebb szabálytalanságot . tapasztaltak, mint korábban, igy sem volt azonban ritka a megengedett árak túllépése, a helytelen kalkuláció. Kereken 3300 esetben kezdeményeztek felelősségre vonást az árhatóságok, mégnedig 1j esetben büntetőeljárást, 13 helyen gazdasági bírságot, ezenkívül nagy számú szabálysértési, illetve fegyelmi eljárást, pénzbírságot, az indokolatlan nyereség elvonását, vállalati vezetők nyereségprémiumának korlátozását stb. Az árhatóságok 1975 első félévében tervszerűen folytatiák tevékenységüket. Most elsősorban a termelői árrendezést követő vállalati magatartást, az ártervek megalapozottságát és végrehajtását vizsgálják. (MTI) Szerződés együttélésre Jó a fiataloknak, mert lakáshoz jutnak, jó az idős embernek, mert magatehetetlensége és magánya elviselhetővé válik. De a társadalom számára sem közömbös, hogy a lakosság közel egyötöde, a nyugdíjasok, milyen körülmények között élnek. Különösen Szegeden sokan vannak úgy, hogy szanálták régi bérű lakásukat, és jól jön egy eltartó fiatal házaspár. Így a lakás'ejlesztési hozzájárulást könnyebben kifizeti. Az is megtörténik. amikor a rossz házasságból menekül va'aki. és az albérletezés helyett inkább ezt a módot választja. Látszólag egyszerű az egész. Az egyik fél vállalja: saját háztartásában az idős embert eltartja. ruházza, eteti. Ennek fejében az átengedi egyik szobáját — ha kettő van —. de az sem ritka. hogy kiköltözik a konyhába. Különö-en a nagyvárosokban honosodott meg a kapcsolatok eme formája. £sákbamacs«a ? Így próbálkoznak enyhíteni gondjaikon a lakásigénylők. Márpedig a nat. -rányú városa áramlás miatt sokan várnak lakásia, s az is köztudott, bármilyen óriási tempójú is a lakásépítés, az igények kielégítése nem gy egyik napról a A másik ok: a magára maradt nyugdíjas nem szívesen költözik szociális otthonba. Ragaszkodik környezetéhez, otthonához, és inkább vállalja az együttélést azzal az idegennel, akit majd megismer. A statisztika szerint közel sincs annyi baj az eltartással, mint amennyit a közvélemény feltételez. Például Szeged legnéoecebb kerületében, az elsőben a 65 ezer lakosra évente 141—159 eltartási sze-ződás jut. Ebből ötöt-hatot bont fel a bíróság. Ez az arány nem azt jelenti, hogy nagyon könnyű egymás szokásait, hóbortjait elviselni. És nem tud olyan gyorsan mindenki a másikhoz alkalmazkodni. A statisztika azért is kedvező, mert a tanács alano-an mér'cel, felméri a terenet. mielőtt a szerződésre ráütné pecsétjét. Megvizsgálják, vajon a házigazda és a lakó teljesíteni tudja-e önként válla't kötelezettségét, sőt, miután hozzál árultak, évenként, kétszer kimennek, elbeszélgetnek, ellenőrzik, valóban a szerződésben meghatározott feltétel szerint élnek-e. A megértő türelem A tanács kétszer tud lépni. Ha látják, hogy az eltarWapfikti é$ saláta Tízezer négyzetméter fűtött üvegházi területen termeszt csípős étkezési paprikát a mihályteleki Üj Élet Tsz. A kedvelt primőrből a téli időszakban mintegy 2 millió darabot adnak piacra. A dús paprikabokrok minden négyzetméterer csaknem kétszáz csövet teremnek. Most javában tart a szedés az üvegházakban, ahol egyidejűleg a salátapalántákat készítik elő ki ültetéshez. Szüretelik a zSlőoanriklfc t& cií, ^•wmmmi . 9ti.* * ' 1 s i4 i Ml *•fi SPw is-' '-Vr-> iv s * .* • km •• ' eMÍ*í i. V"' « i $ -wVtv• - -^„á-Vív+Z / vv' 1 d ^'V^V " * '' i I m^ ,,'Í. & i , •. • m rf. • - k * 'ívfiK >' *>-:x •>•• -'ÍVJ » * * TápkocKas salátapalánták tó nem teljesíti kötelezettságét, javaslatot tesznek az ügyészségnek polgári per kezdeményezésére. A legfontosabb etikai szabályozó azonban a lakás. Ugyanis az eltartó jogot szerez a lakásbérlet folytatására. Igen ám csakhogy a lakáshivatal minden esetben kikéri az illetékes kerületi hivatalok véleményét, és a szerződés teljesítésétől teszi függővé a „jogfolytonosságot". Mi a titka az együttélésnek? Türe'.em, megértés, gondosság és még mennyi minden. Az ugyan nem tételezhető fel, hogy úgy fogják egymást szeretni az együtt lakók, mint a Rómeók és Júliák. Maradva az irodalmi példánál, örülni lehet, ha csak annyi konfliktus akad, mint a nagy családregényekben. Márpedig az élet sokkal többet produkál, mint a könyvek. Például Z. esete akár regénybe is beillene, és dr. Karsai Istvánná ügyintéző hasonlókat is tud mondani az emberi természetrajz kiismerhetstlenségánek bizonyítására. Z. minden este az ágya mellé készítette a kisbaltát. Hónapokig ott fénylett az acél szerszám, pedig semmiféle okot nem adott az eltartó az efféle életbiztosításra. Végül a fiatalok a.nynyira féltek, hogy a szerződés felbontásán törték a fejüket. A társadalmi aktívák rábeszélésére a balta visszakerült a fá-kamrába. és így az együttélés egyetlen akadályát felszámolták. Amitől függ Azt ritkán lehet hallani: nem adnak pénzt, ruhát vagy ételt. Inkább a szeretet hiányát emlegetik az idős emberek — amit nagyon nehéz megrendelni. Olykor-olykoi nem nagy dolgokkal, hanem apróságokkal bosszantják egymást. H. azért panaszkodott, hogy eltartója nem hozta fel neki az újságot a lépcsőházbői. Egyébként jó egészségnek örvend, naponta kijár Dorozsmára ismerőseihez. Vagy: D. a harmadik fiatal házaspárral sincs megelégedve, azok az elődökhöz hason'óan ki akarják festeni a szobát. A felbontott szerződés után váratlanul nehéz helyzetek alakulnak ki. Az eltartó nem megy ki a lakásból mindaddig, amíg a házigazda nem fizet súlyos ezreseket. De a nyugdíjból ezt nehéz leszurkolni. így hát együtt maradnak, és az eltartó sokszor csak a birtokháborítási per lezárása után költözik el. Az újságíró is úgy van, mint más, a lelkiismeret ébresztésére csak a negatív példákat tudja sorolni. Pedig az eltartási szerződések 90—95 százaléka jól sikerül, mint ahogy a házasságokra szokták mondani. Az emberi szeretet példáit is sorolhatjuk — amikor fizetetlen szabadságot vesz ki a házigazda gondozására, vagy amikor az eltartott megreinália a beter fiatalt, és a szo-iális otthonba költöz'k. látva, hozv az saját magát és ccaládját is alig tvdia ellátni. Itt az e'özménvekhez tartozik; az illető 5-ökölte az eltartási szerződést, szülei hirtelen halála után. Halász Miklós Állani feladat az üzemés munkaszervezés tökéletesítése Irta: Szabó Sándor, a magyal pártbizottság bikára A Központi Bizottság 5-i határozata az eddiginél is jobban középpontba állította a termelési fegyelmet. Amiközben feltárta azokat a negatív hatásokat, amelyek a tőkés rendszer gazdasági válsága miatt a külkereskedelem révén beszüremlenek a magyar népgazdaságba, s amikor megjelölte e káros hatások csökkentésének feladatait, egyben arról is szólt, hogy ilyen körülmények között jobban előtűnnek azok a fogyatékosságok is, amelyek munkánk szervezetlenségéből adódnak. Erre utalt nyomatékosan a megyei pártbizottság ez évi gazdaságpolitikai állásfoglalása is. A legnagyobb tartalékok mindenekelőtt a munka- és üzemszervezésben kereshetők. Ha ebben a tekintetben sikerülne előbbre lépnünk, akkor — minden különösebb beruházás nélkül — új anyagi erőforrásokat tudnánk nyerni. Ezért tekintette át a megyei párt-végrehajtóbizottság nemrégiben a megyénkbeli helyzetet, s mindjárt meg kell őszintén mondani, nem valami elégedett sem a megtett intézkedésekkel, sem az elért eredményekkel. Ami az üzem- és munkaszervezés fontosságának megértését jelenti, az állapítható meg, hogy a Központi Bizottságnak ezzel kapcsolatos határozatát minden szinten megtárgyalták, intézkedési terveket dolgoztak ki, s a dolgozók termelési tanácskozásokon, munkagyűléseken tájékoztatást is kaptak, s hogv ebben a szellemben előbbre kell lépniök, ebben teljes a nézetazonosság. Ennek ellenére mégis az egyik legfőbb tanulság, hogy a munkaszervezés demokratizmusát nem sikerült kellően kiszélesíteni. Mire gondolunk? Arra, hogy nagyobb számban kellene meghallgatni a munkásemberek véleményét, azokét, akik látják és szinte bőrükön érzik a rossz munkaszervezés hátrányait, s akiknek igen jó elgondolásaik vannak. Hogy viszonylag kevés az alulról jövő kezdeményezés, ennek másik oka, hogy nem alakult ki a dolgozók anyagi érdekeltsége ebben a vonatkozásban. E helyett sok helyen az a jellemző, hogy többnyire a felsőbb vezetés, vagy a szervezési apparátus jelenti csak a szervezési tevékenység kiinduló pontját, annak ellenére, hogy a párt politikai munkája, valamint az üzemi, szakszervezeti demokrácia kedvező noVtikai és alkotó légkört teremtett. Akad olvan üzem. ahol az üzem- és munkaszervezést egyedül az e célra létrehozott szervezési apoarátus feladatának tekintik. Mégis az állapítható meg. hogy az üzernés munkaszervezés fejlesztésére hozott hatá-ozatok nyomán megélénkült a szervezési tevékenység, rendszeresebbé vált a szervező munka. A

uáTü'üfnlr felmerték és értéfd lUUlUll kelték az üzemszervezés jelenlegi helyzetét, ami kiinduló alapul szolgálhatott a szervezési intézkedések meghatározásához. A minisztériumi vállalatoknál a szervezés-fejlesztési elkéozeléseket — a vállalat egészére kiterjedően — a vállalat középtávú terv fejezeteként dolgozták ki, kölcsönös kapcsolatban a műszaki fejlesztéssel. A tanácsi vállalatok és szövetkezetek a fő súlyt a gyors eredmények elérésére összpontosították, tervük túlnyomó részt operatív jellegű, s hiányzik a szervezési tevékenység folyamatos fejlesztésére való törekvés. A szövetkezetek többségénél szervezési tevékenység még csak az előkészítés stádiumában van. A gyáregységek, telephelyek üzemszervezési tevékenységét a vállalati központok irányítják, általában rövid távú ooeratív feladatok végrehajtásának előírásával. Az önállóság hiánya negatív hatást fejt ki a szervezési tevékenységre. Azoknál a nagyobb vállalatoknál, ahol önálló szervező, vagy szervező apparátus tevékenykedik, bizonyos jelei mutatkoznak a közvetlen anyagi ösztönzés bevezetésének (premizálás, közvetlen jutalom), de ennek nyereségkancsolata minimális. A szervezési aoDarátusok vehetőinek viszont közel 80 százaléka részesül oremizálásban. Ez az arány a beosztottaknál a 20 százalékot sem éri el. A vállalatok főhatóságainak, felsőbb szerveinek irányelvei meghatározzák ugyan egy-egy ágazat fejlesztésének főbb irányait, elvi segítséget adtak a szervezési program, intézkedési terv elkészítéséhez. A tájékoztatók, segédletek azonban elméleti jellegüknél fogva a gyakorlati hasznosításban, az alkalmazásban a vállalatoknak komoly gondokat okoznak. Több esetben az irányelvek szerint elkészített szervezési intézkedési terv eltért a vállalati gyakorlattól, s emiatt nem volt végrehajtható Az átdolgozás időveszteséggel járt. lemaradást eredményezett. Sőt' Az irányelvek kiadását követő segítő, ellenőrző tevékenység a felsőbb szervek részéről késedelmes és rendszertelen volt. A központi intézkedések végrehajtásának ellenőrzése, a vállalatok ilyen irányú beszámoltatása is csak a múlt évben kezdődött meg. A szervező- és kutatóintézetek közreműködése is alkalomszerű, lassan halad a korszerű és gyakorlati munkaszervezési módszerek kidolgozása, a vállalatok kevés segítséget 'kapnak a munkaszervezés fejlezztéséhez. A legfontosabb feladatok kidolgozását többnyire a szervezési intézetek nem is vállalják. Érdekeltségük elsősorban a könnyebb teljesíthetőségre, s nagyobb jövedelem elérésére irányul, például az ügyv't.el génes'tésére. Az előrehaladás ^sztéS£ lentősebb. Itt a vállalatok 65 százaléka szervező apparátussal rendelkezik, de még belső gyakorlottságuk nincs. Az elkészített szervezési propaganda részint a gyártási főfolyamatok szervezését (Szegedi Ruhagyár, HÖDIKÖT), a meglevő kapacitások jobb kihasználását, illetve új kapacitások teremtését (METRIPOND. Szegedi Ruhagyár), a munkahely jobb megszervezését (Kábelgyár, TBV, Ounrioari Vállalat), vagy az anyagmozgatás gépesítését és a nehéz fizikai munkaterületek felszámolását szolgálják (BMG. KSZV). De több üzemben (HÓDIKÖT. TBV stb.) előmozdítják a vállalati információs és döntési rendszer ésszerű kialakítását és az ügyvitelsze-vezést. A tanácsi és szövetkezeti iparban is megkezdődött az elkészült tervek végrehajtása, de az utóbbi ágazatban még csak kezdeti eredmények figyelhetők meg. Hasonlóan kezdetiek az eredmények a megye szocialista mezőgazdaságában is. ahol a tartalékok még az iparnál is nagyobbak. Pedig az üzem- és munkaszervezés sok tartalékot kínál. Kezdetleges sok helyen a szellemi munka megszervezése, és magas az időigénye, sok helyen nem kielégítő a munkafegyelem. Az iparban és az építőiparban az anyagmozgatás és raktározás túlzottan nagy munkaerőt köt le. Sok helyen egyenlőtlen a dolgozók foglalkoztatása, viszonylag alacsony a kapacitáskihasználás, és jelentős a túlóra. Számos helyen hullámzó a termelés és termékértékesítés* valamint a készletezés. Igen nagy gond. hogy a vállalati szervezési programokban általában nem kerül előtérbe a munka hatékonyságának emelése, a meglevő létszám jobb kihasználása. Sőt általános tapasztalat, hogy a vállalati gazdálkodásban ma még nem fordítanak kellő figvelmet a megye munkaerőhelyzetének várható alakulására, a rejtett munkaerő üzemen belüli feltárására, az élő munkával való takarékosságra. A gyártmányfejlesztésnél nem mindig érvényesül az ésszerű anyaggazdálkodás követelménye. Mindezen tapasztalatok alapján állapította meg a párt-végrehajtóbizottság, hogy a vállalati üzem- és munkaszervezési tevékenység megyénkben nem éri el a kívánt szinvonalat, a benne rejlő tartalékok feltárása lassan halad. A Közronti Bizottság ide vonatkozó határozata nemhogy végre lenne hajtva, de a végrehajtás üteme sem megfelelő. Ezért a munkahelyi oártszervezetek gazdaság-ellenőrző tevékenységét szigorítani szükséges, a határozat végrehajtásáról rendszeresen be kell számoltatni a kommunista gazdasági vezetőke', a párt- és szakszervezeteknek viszont az eddiginél hatékonyabb oolitikai munkával kell segíteniök a iobb tervek kidolgozását, a dolgozók öntevékenységének felkeltését, a fegyelmezett és hatékonyabb munka'eltételek megteremtését Azt szükséges megérteni, hogy egri-két üzem- és munkaszervezési intézkedés nem elegendő, annak át kell fognia a termelés egész területét, és folyamatossá kell tenni, hiszen a termelés feltételeinek változása is új és úí megoldásodat 'rínál. A megye gazdrsága ff MS tokát a megyei párt-végrehaitóbizotleág ez évi gazdaságpolitikai állásfoglalása tartalmazza, amely széles körben ismeretes. Ez a következőket hangsúlyozza: ..Az 1975-ös év a negyedik ötéves tervidőszak utolsó esztendeje. Ez a tény, valamint az. hogy a gazdasági növekedés feltételei a jövőben bonyolultabbá és nehezebbé válnak, gazdaságpolitikai céliaink teljes'tése a korábbi évekhez kévést intenzívebb és szervezettebb munkát igényel az építőmunka valamennyi résztvevőjétől. Különösen fontos. hogy növeljük a gazdasági vezetők és dolgozók kollektív felelősségét a tervfegyelem általános szigorításában, a társadalmi érdekek fokozottabb érvényesítésében. Gondos munkával biztosítsuk az 1975. évi terv. valamint a vállalati, szövetkezeti középtávú tervkészítő munka megalapozottságát." E cél elérésében nagv fontossága van az üzem- és munkaszerve" ás feii-sztáiéről szóló párthatározatnak, amelynek végrehajtása érdekében valamennvi vezetőiek és minden dolgozónak nagvobh felelősséget szükséges a jövőben tanúsítani Ez közös érdek, mert együttes —őfeszitésünk hasznát valamennyien élvezzük.