Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-12 / 10. szám

VASABNAF, 1975. JANUÁR 13. 5 •••HMM MISKOLC Miskolc — modern ipari központ lenlegl korszerűsítésére eddig 1,9 milliárd forintot használtak fel, s még nem is fejezték be a munkálatokat. A kultúra ápolása szépíti-e meg egy város arculatát? Ha igen, Miskolc joggal tartozhat a legszebb városok közé. De Miskolc és a kultúra? — kérdezik sokan kételkedve. Nézzük a gyökereket. Hol épült fel az ország első kőszínháza? Miskolcon. Hol játszott és élt sokáig egyik leghíresebb, legkedvesebb színésznőnk, Déryné? Miskolcon. Az 1823-ban épült színház színpadán szinte minden nagy nevű színész megfordult, és minden divatos és kevésbé ismert színmű helyet kapott. De természetesen nemcsak a színház jelenti a kultúrát. A város rangját emeli a felszabadulás után épült Műszaki Egyetem. Működik 12 középiskola, 35. általános iskola, 11 mozi. Kiterjedt a könyvtárhálózat, s jelentős, új létesítmény a modern megyei könyvtár, amely az ugyancsak minden igényt kielégítő, hatalmas, új sportcsarnok szomszédságában helyezkedik el. A felszabadulás harmincadik évfordulóján a diósgyőri munkások régi vágyát teljesítették: ünnepélyes külsőségek között elhelyezték a Diósgyőri Munkás Művelődési Ház alapkövét. Ha mindez nem elégséges ahhoz, hogy egy várost szépnek is tartsanak, vegyük talán szemügyre a fejlődés ütemét. Szépít-e egy városon az, ha nagv iramban változik, korszerűsödik? Az ország legnagyobb ütemű vidéki városépítése most minden bizonnyal a miskolci. A megnövekedett ipari termelés szülte lakás-, kommunális és kulturális igények szinte robbanásszerűen feszítették szét a város régi kereteit. A gyerekek már nem is tudják, miért is nevezik Zsolcai-, Győri-, Csabai-. Szentpéteri-kapunak a most már Belvárosban levő utcákat. Hajdan ugyanis a négy égtáj felé, s a négy legközelebb eső település felé tekintve itt álltak a város kapui. A város lakóinak száma a felszabadulást követő első húsz évben 65 ezerrel nőtt. Most már túl van a 200 ezren. Ez a népesedésnövekedés egy olyan városban történt, ahol nem volt meg a hozzá illő városszerkezet, s az ipar fejlődéséhez képest eleve elmaradott volt a lakáshelyzet kulturáltsága, elmaradott volt a közlekedéshálózat, s több fontos szolgáltatási hálózat. Miskolc kritikus lakáshelyzetét illusztrálja, hogy az 1960-as népszámlálás adgtait összehasonlítva, azt látjuk. hogy száz lakásra Szegeden 316, Pécsett 336, Debrecenben 342 és Miskolcon 358 lakó jutott. 1964-re Miskolcon ez a szám 365re emelkedett. Az a hatalmas arányú lakásépítés, amely most már évek óla tart, jelentősen megváltoztatja a városképet. Miskolc, fekvésénél fogva, nem terjeszkedhet tetszés szerint. Bontani kell ahhoz, hogy új épülhessen. Bontani kell ahhoz is, hogy a szűk, kacskaringós utcákat korszerű, széles utak váltsák fel. Ha a nagy szabású fejlődés, lázas építkezés széppé tesz egy várost, akkor most Miskolc a legszebb város. Az ország településeit bizonyára lehet rangsorolni, a népgazdaságban betöltött szerepük, a lakók lélekszáma, a terület nagysága és még sok egyéb szempont alapján, de szépség szerint már nehezebb, és talán nem is reális. Miért térünk mégis mindig vissza a szépséghez? Azért, mert bárhol fordul meg a miskolci ember az országban, s megmondja, hová való, legtöbbször elkomorulva néznek rá. Aztán az illető kijelenti, hogy ő sajnos, éppen nem szereti Miskolcot. Szerinte nagyon csúnya város. S ez az „egyéni" vélemény oly gyakori, hogy már közhelynek hat. Pedig kell, hogy érdemel szerint szeresse Miskolcot az ország, amelynek asztalára olyan sokat tesz le ennek a városnak az ipara. A meghittebb szeretetet megkapta és megkapja Miskolc őslakóitól és az újonnan megtelepedett munkásoktól. Megkapta már azoktól az ellenállóktól, akik a háború alatt szembeszálltak a németekkel, azoktól a munkásoktól, akik életük kockáztatásával szerelték le és rejtették el a németek elől a gyárak értékes gépeit. Azok szerették ezt a várost, akiknek tevékenységéről Hans Friess német vezérezredes, a déli hadseregcsoport főparancsnoka ilyen elkeseredett jelentésben számolt be: „A Miskolc körüli helyzet kiéleződésével meglevő harci gondjainkhoz még egy járult, amelyre nem számítottunk. Az iparvárosban 20 ezer muríkás kelt fel, miközben a harc a kapuk alatt tombolt... a civil lakosság felfegyverzett csoportjai' az ellenséget támogatták. Ezrével osztogatták a kommunista röplapokat ..." Miskolc vitathatatlanul a magyar nehézipar fellegvára. A város és a megye vezetői mindent megtesznek azért, hogy ez a zömmel ipari munkások által lakott ősi település minden szempontból felszabadult, szocialista szellemű város képét mutassa. Ezt a várost szocialista módon dolgozó, szocialista módon élő és gondolkodó emberek lakják, és mindenekelőtt ez adja meg Miskolcnak azt a jogot, hogy magát a hasznos, értékes, szép városok közé sorolja. AOAMOVICS ILONA S

zép város? Mi adhatja meg egy város szépségét? Keressük csak módszeresen! Történelembe nyúló múltja, patinája? Az ásatások azt bizonyítják, hogy Miskolc területén és környékén már a kőkorszakban élt ember. A város közepén magasodó Avason éppúgy megtalálták pattintott köveit, tűzhelyét, mint a lillafüredi Szeleta-barlangban, amelynek leleteit Szeleta-kultúra néven ismeri a tudományos világ. Bronzkori, vaskori kelta, ősgermán, illír, szláv, avar emlékek jelzik a magyar honfoglalás korát megelőző ember nyomát a Miskolcot körülölelő Bükk barlangjaiban, a város peremén futó Sajó és a várost átszelő Szinva völgyében. Árpád honfoglaló törzsei közül Bors vezér magyarjai telepedtek itt meg, s a Bors-családból származó Miskóc—Miskolc család nevét maga a város őrzi. A XIV. század elején, az Anjou-házból származó királyok idején kezd kialakulni a település arculata, amelyet nagyjából a mai Széchenyi utca — azóta is a város egyetlen főutcája — határoz meg. Ekkoriban kezdődik az intenzívebb szőlőművelés, s ekkor kap a megnövekedett forgalmú település országos vásártartási jogot és bírót. Diósgyőr vára a XIII. század közepén épül. Száz évvel később Nagv Lajos királyé lesz. A vár később királynék tulajdona, s jelentősége hosszú ideig nagyobb, mint Miskolcé. Nagy Lajos király megengedi, hogy a város lakói a Bükk hegység fáját, kövét és meszét használják az építkezésekhez. Mátyás király idejében, a XV. század végén fejeződik be az avasi templom elődjének építése. Mai alakját később, a törökdúlás után kapta. Az ország másfél évszázadig tartó török megszállása Miskolcot sem kímélte, a harcoló seregek többször felgyújtották. Rákóczi fejedelem a szabadságharc idején kétszer is járt Miskolcon, s a város egyetlen emeletes házában szállt meg, a Sötét-kapu mellett. — Ma műemlék. — Távozása után keményen meglakolt a város hazafias érzelmeiért, amelynek iparosai fegyvert, ruhát készítettek a kuruc seregeknek. Rabutin császári generális 1706-ban felperzseli, csak az avasi templomot és az iskolát hagyja épségben. SiaPmJo- György felvételei fipülő új lakótele® A

háborútól és az ostromtól sokat szenvedett Miskolc 1944. december 1-én szabadult fel. Az első városok között volt, ahol Nemzeti Bizottság alakult. A bizottság által vezetett városban hamarosan helyreállt a rend, megkezdődött a munka, megszervezték a közellátást, s már 1945 elején megvetették a mai, gyors ütemű fejlődés alapját. Az azóta eltelt harminc esztendő alatt több mint 100 ezerrel növekedett a lakosság száma, s jelenleg a város nappali népessége jóval meghaladja a 200 ezret. A lakosság számának növekedését nagyarányú építkezés követte. A város arculata teljesen megváltozott, a régen két főútvonalból álló település szélein újabb városrészek jöttek létre. Felépült az ország legnagyobb egyetemvárosa, a Nehézipari Műszaki Egyetem, ahol 34 tanszék működik. Ezzel mintegy megvetették a városban működő és termelő ipari nagyüzemek tudományos hátterét. Miskolc ma az ország második legnagyobb városa. Ezt a rangját nemcsak a város lélekszámának nagysága adja. A város területébe beékelődött két nagy ipari üzem, a Lenin Kohászati Művek és a Diósgyőri Gépgvár még a múlt században alakult. E két üzem termelése, az ország nehéziparában és gépiparában elfoglalt kiemelkedő helye is közrejátszott abban, hogy Miskolc az ország második városa lett. A Lenin Kohászati Művekben igen gyors volt az újjáépítés üteme. Alig több mint két év alatt, 1947-re a gyár elérte a háború előtti termelés mértékét, és az ország, mindenekelőtt a vasút és a közlekedés helyreállításának fő bázisa lett. Az első hároméves tervben már megkezdődött a gyár fejlesztése. Az ipari termelés növekedésével, az újabb üzemek létrehozásával együtt nőtt, fejlődött a város is. Előbb az úgynevezett Selyemrét épült be, majd elkészült a Kilián északi és déli lakótelep, a Szentpéteri kapui lakótelep, legutóbb a diósgyőri városközpont építése fejeződött be, s közben már hozzákezdtek az Avas déli lejtőjének beépítéséhez, ahol mintegy ötvenezer ember talál otthonra. de az ember fosztja meg szépségétől. Mint környezeti adottság, a legszerencsésebb, a legkedvezőbb, ha egy várost keresztbeszel egy friss hegyi patak. A város közepétől délre már Alföldbe futnak a házsorok. Tapolca régi, kedvelt fürdőhely, s méginkább azzá tette most a nemrég elkészült barlangfürdő. A hegy gyomrában keletkezett kis öbölben télen is kellemesen meleg a levegő és a víz. Tapolca parkjai, sétányai, üdülői szerves részévé váltak a városnak. Ha Miskolc fekvését, környezetét tekintjük, a legszebb városok közé kellene sorolni. De nem sorolják oda. Talán az a város szép, amely a legnagyobb szerepet játszik az anyagi termelésben? A Lenin Kohászati Művek országosan ismert nehézipari objektum. A város jellegzetes nehézipari bázis. Az itteni termelés szervesen kapcsolódik az ország ipari termeléséhez. Az elmúlt évtizedekben több milliárd forintot ruháztak be a miskolci iparvidék fejlesztésére. A hároméves terv idején például az LKMben 170 millió forintos beruházást valósítottak meg: felépült a középhengermű, 300 ezer tonna kapacitással. A nemesacélgyártás fejlesztésére felépült az új elektroacélmű. Az évszázados múlttal rendelkező gyáróriást tovább bővítik, korszerűsítik. Most az eddigi legnagyobb építkezés van folyamatban: új nemesacél-hengermű épül. Ennek létrehozása mintegy 3 milliárd forintba kerül. /A másik országos jelentőségű nagyüzem a Diósgyőri Gépgyár. Többek között itt készülnek a vasúti kocsik kerekei. Jelentős üzem még a December 4. Drótgyár, a Pamutfonoda, és a hejőcsabai cementgyár, melynek jeFolytathatnánk még hosszan, hogyan élt, létezett, tartotta fenn magát a város a történelem viharában, több mint hat évszázadon át. Ha a szépséget a múlt adná, akkor kétségtelen: a legszebb magyar városok közé kellene tartoznia Miskolcnak. Az ország közvéleménye mégsem sorolja oda. Kölcsönöz-e szépséget egy városnak fekvése, környezete? Miskolc ott terül el, ahol a Bükk hegvség végső nyúlványai érintkeznek a Nagy-Alfölddel. Néhány évtizeddel ezelőtt a várost lakatlan kilométerek, kisebb önálló települések választották el a Bükk hegységtől. Ma a Bükk a város része, hiszen a Miskolcot jelző országúti tábla jóval Lillafüred felett áll. A város magába olvasztotta Diósgyőrt, Alsó- és Felső-Hámort, Ómasát, Lillafüredet, s így szépen, lassan felkúszott a Bükk meredek lejtőire. A Szinva patak, amely olyan vidáman, kristályos tajtékot permetezve zúdul le a lillafüredi vízesésnél, kezes báránnyá szelídül, mire a városba ér: szelíd, öreg és piszkos. Otközben elfogja az ipar, kihasználja, s szennyesen, megfárasztva engedi tovább, hogy leballagjon a városon át a Sajóba. Ez így valóban nem szép.