Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-08 / 6. szám

SZERDA, 1975. JANUÁR 8. mnoaBBBHBnm 3 Tó született Somogyi Károlyné felvétele Szeged egyik leendő üdülőterületévé építik ki fokozatosan a kiskundorozsmai Sziksós-tó környékét. A terület gazdá­ja, a Szegedi Vízművek és Fürdók, szépíti a strand terüle­tét, most a kerítést építik. A terület újabb tóval bővült, a strand mellett húzódó fenyves túloldalán, ahol a meglevő, mintegy 800 méter hosszú, 60—100 méter széles medret új töltéssel lezárták, és vízzel feltöltötték. Az új tó, az eddigi­nél nagyobb vízfelület még kellemesebbé teszi a környezetet. Tanácskozás: A vaskohászati termékek gazdaságos felhasználásáról A vaskohászati termékeket belül pótlólagos szerződést legnagyobb mértékben fel- kötni, az import egyidejű nö­használó, továbbá értékesítő velésével. Ahol erre nincs le­vállalatok vezetői és az érin- hetőség, ott meg kell vizsgái­tett minisztériumok vezető ni a konvertibilis relációjú munkatársai kedden a Ne- export lehetőségét, hézipari Minisztérium nagy- Eelül kell vizsgálni néhány termeben megvitattak a ta- kohászati termékigényes fej­karékos gazdálkodással járó lesztési programot is. E prog­feladatokat. ramok indokolt anyagigényét Dr. Csíkos Nagy Béla al- természetesen ki kell elégí­lamtitkar, az Országos teni Ezek az igények azon­Anyag- és Arhivatal elnöke ban mérsékelhetők a pazarló ramutatott, hogy hazánkban megoldások mellőzésével az acélnyersvas és a kész- mindenekelőtt pedig a túl­termékgyártás nagyobb, mint zott biztonságra törekvé­az acélgyártó-kacapitás, megszüntetésével. A kiemelt vagyis a feldolgozóipar olyan nagyberuházások irányítói kohászati termékeket is előnyt élveznek, igényel, amelyet a hazai végül felülvizsgálatra ke­ipar nem termel. Ez indo- riji néhány olyan vállalat kolja, hogy a Magyar Vas- amely kohászati termékekre es Acélipari Egyesülés úgy- 1975-ben kiugróan nagy ren­nevezett diszpozíciós jogkör- delést adott. Azt vizsgálják rel is rendelkezik, a Metál- ezeken a helyeken, hogy a impex pedig fontos felada- nagymérvű anyagrendelés tokát lát el, a többi között a mennyiben függ össze a kí­nemzetközi választékcsere vánatos szerkezeti átalaku­lebonyolításában. Ez a me- lássál. chanizmus éveken át jól mű­ködött, 1974-ben azonban rendellenességek mutatkoz­tak. A hazai hengereltáru iránti igény ugrásszerűen megnőtt, 17 százalékkal volt magasabb az 1973. évi fel­használásnál. Az ilyen nagy­mérvű növekedést nem indo kolhatják valóságos igények, inkább felesleges készlete­zésről van szó. A jelentőr mérvű készletezés miatt 1973­hoz képest 255 ezer tonnával csökkent a hengereltáru ex­portja, mégpedig olyan idő­szakban, amikor a világpia­con magas árat kaphattunk volna e termékünkért. Hogy e tendencia folytatásának elejét vegyük, szükségessé vált < a kohászati termékek hazai felhasználásának köz­ponti ellenőrzése. Nem kí­vánjuk felújítani a kontin­gensrendszert, mert ez eset­ben számolnunk kellene a befejezetlen termékek és inkurrenciák növekedésével. Jobb meeoldás a termelési, illetve értékesítési programok felülvizsgálata. Három fő vonalon kerül sor felülvizs­gálatra. Egyrészt a szociális ta exportban je'entős szere pet játszó vá'lalatokná' amelyeknek exportkapacitás" nagyobb, mint amilven mennvisé<*re exportszerződést sikerült kötniök. Itt azt vizs­gálják, hogy milyen mérték­ben és milyen feltételekkel lehetne a le nem kötött ex­portkapacitásokra a KGST-n Újabb város keriyékl községek Dr. Papp Lajos államtit­kár, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának elnöke az országgyűlés tavaly őszi ülésszakán — a tanácstör­vény tapasztalatainak par­lamenti vitájában — egye­bek között bejelentette: biz­tatóak a „város környéki köz­ség" státuszeredményei, be­vált az új közigazgatási for­ma, ezért hamarosan újabb települések között teremtik meg hivatalosan is ezt a kon taktust. Azóta megjelentek a kellő rendelkezések, s 1975. január elsejével további 59 község fűzte szorosabbra kapcsolatait a hozzá legkö­zelebb eső várossal. Milyen tartalmat fed a vá­ros környéki község elneve­zés, s hogyan alakítható ki ez a közigazgatási forma? — erről rendelkeznek a Mi­nisztertanács Tanácsi Hiva­talának most napvilágot lá­tott irányelvei. Meggyorsítják a Duna folyását 1978-ig a magyar részen ágrendszer rendezése, ame­204 millió forintot, a cseh- lyet az idén fejeznek be. A szlovák oldalon pedig 180 munkákat a kedvező időjá­millió koronát költenek fo- rás következtében nem ta­lyamszabályozási munkákra vasszal, hanem már néhány a Duna szigetközi, illetve a nap múlva megkezdik. A víz­csallóközi szakaszán. A mun- ügyi hajópark nem vonult kák azt a célt szolgálják, téli kikötőbe, Ásványrárón hogy közepes és alacsony kifutásra készen áll, s amint vízállás esetén is megfelelő levonul a dunai árhullám, is­vízmélység legyen a hajóz- mét megkezdik a kő szállítá­ható mederben. Ezt úgy érik sát. (MTI) el, hogy mesterséges partfal ^^^^^^^^^^^^^^^^^ kiépítésével, újabb víz alatti kőgátak telepítésével, a Du­na-ágak rendezésével meg­gyorsítják ezen a szakaszon a víz folyását. Ezáltal az osztrák Duna-szakaszról ér­kező hordalék nem rakódik le a kanyargós, gázlós sziget­közi szakaszon, hanem to­vább sodródik. A tovább sodródó hordaléknak ezután a kiszé'esedő Gönyü alatti folyószakasz medrében már bőven van hely. Egy évvel ezelőtt fejező­dött be a magyar oldalon a tejfaluszigeti ágrendszer ren­dezése, amely öt. éven át tar­tott, és 91 millió forintba ke­rült. Ezt követően kezdődött a kisbodaki és a dunaremetei Vitázó kommunisták A kongresszusi irányelvek a párttaggyűléseken N apjaink népszerű, sokat forgatott ol­vasmánya egy kis brosúra: Az MSZMP Központi Bizottságának irányelvei a párt XI. kongresszusára. Ahol csak láttam egy-egy példányt, aláhúzások, fölkiáltójelek, széljegyzetek tarkították. Különösen a kommunisták és más aktív közéleti emberek körében járt kézről kéz­re. Szegeden is megkezdődtek az irányéi, vek megvitatására és az új vezetőség meg­választására összehívott párttaggyűlések, ahol szintén nagyon sokan készülnek vé­leményük elmondására. A pártdokumen­tum ugyanis elvi összefoglalása valameny­nyi olyan politikai, társadalmi és elmé­leti kérdésnek, amely az utóbbi években foglalkoztatta a kommunista közösségeket és a közvéleményt általában, s egyúttal vezérfonala további építő-, alkotó mun­kánknak. A párt rendkívül nagy figyelmet fordít arra, hogy tagjai megismerjék, megértsék és véleményezzék ezt a dokumentumot, hi­szen az alapszervezetekben állásfoglalást kell kialakítani róla. De nagyon fontos az értelmezés is. Tömör és súlyos mondatok­ba sűrűsödik az irányelvekben a monda­nivaló — ahhoz, hogy dolgozni tudjunk megvalósításáért, föl kell bontanunk'eze­ket a gondolatokat, s a magunk közegé­ben, a munkában és a politikában ben­nünket körülvevő környezetben kell meg­mérni hatásukat és következményeiket. Hiszen akárhol olvasunk bele, tovább kell gondolni. Vegyük csak ezt a mondatot: „fokozni kell a munkásosztály politikai felvértezettségét, közéleti aktivitását". Be­vált és új módszerek, tudatos és tervszerű törekvések egész folyamatát követeli meg tőlünk ez az egyetlen elvárás is. Az ed­diginél is nagyobb figyelem illeti meg a munkások között végzendő politikai mun­kát; az ideológiát még közelebb kell hozni ehhez az osztályhoz; választott testületek­ben az osztály arányaihoz és társadalmi súlyához méltó képviseletet kell biztosí­tani; törődni kell a közéletben fáradozó munkások tájékoztatásával; arra kell tö­rekedni, hogy magukkal vigyék közéleti megbízatásaikba az osztály álláspontját, véleményét stb. De hozzávehetjük még azt is, amit egy másik bekezdés külön is hangsúlyoz: vezető tisztségekbe kellő arányban kerüljenek a termelésben élen járó, a társadalmi tevékenységben ki­emelkedő és megfelelően felkészült, tehet­séges fizikai dolgozók. S mindennek más­más mikéntje van a munkahely, a kör­nyezet, a helyi hagyomány sajátosságai szerint. Tehát jó mélyre kell ásni, hogy az irányelveket megértsük, magunkévá te­gyük, és egyúttal felkészüljünk gondolati­lag és módszerben a belőle sugárzó ten­nivalók tömegére. Említhetünk természetesen más részle­teket is, amelyekben a kor igénye, a tár­sadalmi szükséglet fogalmazódik meg. Itt van az érdekek rendszere és konfliktusa. Az eligazodás egyetlen helyes módjaként jelöli meg a pártdokumentum az össztár­sadalmi érdekhez való viszony mérlegelé­sét. Vagy amit már régen vitatunk: az üzemi demokrácia. Jelenlegi működéséről és hatékonyságáról halvány bizonyítványt állít ki az irányelvek. S megint csak oda kanyarodhatunk, hogy még nem általános a fizikai dolgozók részvétele az igazgató tanácsokban, a vállalati felügyelő bizott­ságokban. Es még azzal a követelmény­nyel is adósak vagyunk, hogy a tájékoz­tatás áttekinthető, egyszerű és világos módszerét kidolgozzuk; hogy tudálékos terminusz technikuszok dzsungele helyett közérthető módon igazítsuk el a munkást a gyár gazdálkodási rendjében, eredmé­nyeiben, termelési gondjaiban. Mit ér az üzemi demokrácia számos fóruma, ha szakmai titokzatosság lengi körül? Mit ér, ha a gyár generális dolgaiban e fórumok nélkül döntenek, s legfeljebb a segélyezés vagy az üzepii ebéd felszolgálásának rend­je a tétele? Igen sok bekezdésnél elidőzhet a kom­munisták figyelme a taggyűléseken. A gazdasági építőmunka feladatai különösen eleven érdeklődést válthatnak ki minden alapszervezetben, hiszen a tervszerű és arányos fejlődés a fedezete valamennyi társadalmi, politikai és jóléti elképzelé­sünknek. Megnyugtató a dolgozni szerető emberek számára, hogy a munka szerinti elosztás elvét ismét magasabb polcra emeljük, mert ez garantálja a társadalmi igazságosság elvének tiszteletét. Nagyobb lesz a takarékos, gondos munka rangja; tovább növeljük a termelés hatékonysá­gát; beruházásaink üteme töretlen marad; összehangoltan fejlesztjük az ipart és a mezőgazdaságot. Gazdálkodnunk kell, s ez esetben a gazdálkodáson az optimális megoldások keresését kell érteni terme­lésben, fejlesztésben, beruházásban egy­aránt. Föl szoktunk sóhajtani, amikor gaz­dasági életünk akadékaira bukkanunk. Mutassunk rá ezekre! Panaszolgatjuk, hogy nincs elegendő munkaerő, pedig de sok van a kapun belül. Máshonnan várjuk a se­gítséget, s tartalékaink elrozsdásodnak... A pártdokumentum valósággal kiköve­teli a kommunisták közösségeitől, hogy az elvi megfontolást célszerű igyekezet, talá­lékonyság, fáradhatatlan aktivitás köves­se. Hiszen az ellentétel is súlyos: a követ­kező ötéves tervre 23—25 százalékos reál­jövedelem-növekedést kalkulál a párt; ál­talánossá válik a 44 órás munkahét; több állami lakás épül, és minden három-vagy többgyermekes család lakásgondját meg kell oldani néhány éven belül. Megkülön­böztetett támogatást helyezünk kilátásba a többgyermekes családoknak, s a fővá­rosban és öt nagy vidéki városban prog­ramként írja elő a pártdokumentum, hogy megközelítően kielégítsük az óvodai igé­nyeket. Jobb és kiterjedtebb gyermekélel­mezést, magasabb családi pótlékot és gyermekgondozási segélyt olvashatunk ki öelőle, meg egységesebb nyugdíjrendszert és a nyugdíjak reálértékének megőrzését. Szimpatikusnak találja az egészséges közvélemény bizonyára, hogy lépten-nyo­mon visszatér az irányelvekben a társa­dalmi, a közös boldogulás fogalma és kö­vetelménye, meg a szocialista életmódhoz való ragaszkodás. A kispolgáriság, az ön zés közösségellenes és eszméinktől idegen emberi vonás, amit ellenszenvessé kell tennünk, mert egyebek között a szocialista életmód emel bennünket magasan a kapi­talista életforma fölé. Ez teszi emberivé a mi rendszerünket. S ha eddig csak si­ránkoztunk volna helyenként, hogy meg­unt és pimasz módszerekkel próbálnak kö­rülöttünk egyesek előnyöket szerezni; ha csak beszéltünk róla, hogy gyakran beszi­várog környezetünkbe a kispolgári men­talitás — hát most húzzunk kardot ellene. Nemcsak bátorít erre a párt, hanem egye­nesen kötelességünké teszi a határozott harcot a szocialista életmódtól idegen ma­gatartással szemben. Nem ráolvasásra van szükség, hanem arra, hogv környezetünk­ben nyakon csípjük az ilyet, miként az ideológiánktól idegen más nézeteket is. Ebben pedig nem elég a taggyűlésen eré­lyesnek lenni — a hétköznapi élet alkal­mai is szólítsanak bennünket elvi szi­gorra. párt tagjaitól különösen sokat kö­vetel. Már a gondolatok kidolgozá­sában kezdődik a kommunisták fe­lelőssége, a mostani taggyűléseken a XI. kongresszusért. Szigorú fegyelem, elvi szi­lárdság, eszmei és cselekvési egység jel­lemezze a kommunisták politikai tevékeny­ségét. És erkölcsi bátorság, hogy a vita ér­tékes és alkotó legyen. Nem arra gondolt a Központi. Bizottság, amikor az irányelve­ket közzétette, hogy csoportosan rábólint­sunk, hanem arra, hogy további észrevé­telekkel, újabb gondolatokkal járuljunk hozzá: valóban a párttagság kollektív vé­leménye kerüljön a kongresszus elé. Vi­tatkozásra gondolt, érvek és ellenérvek korrekt ütközésére, hiszen a letisztult vita segít bennünket az igazsághoz. SZ. SIMON ISTVÁN A Szerződéskötések a balatoni nyárra Idegenforgalmi szerveink Az idegenforgalmi és tár -zekben a hetekben részben sasutazási irodák értesítéseir már megkötötték a szerződé- kívül napjában tucatszám -eket az idei balatoni szezon- érkeznek egyéni helyigénylc ra. Bár a szálláshelyek egy- levelek a magyar idegenfor -észét még nem „táblázták" galmi szervekhez. A törzs be, általános a tapasztalat, vendégek még a kempinghe­, r, 1 v • - , -„-, Ivek számát, is feltünteti" hogv a Balaton iránt kulfol- /.. ... , , i> jiuivtí, noöj lctíivuze.tíOij dön tovább fokozódott az a szokott helyet szeretnék érdeklődés. bérbe venni. (MTI) Fejlesztjük bauxit­bányászatunkat Kedden Veszprémben ta- az azt megelőző esztendőhöz nácskoztak bauxitbányásza- viszonyítva tovább növelte a tunk vezető szakemberei. Az termelését, javította a mű­elmúlt évi termelés és mű­szaki fejlesztés tükrében ösz­szegezték a bányabiztonság helyzetét, az ezzel kapcsola­tos intézkedések megvalósí­1 'ását és azok hatékonyságé*. I Valamennyi üzem teljesítet- lesztés fokozott ütemű növe­j te tervét az elmúlt évben, és kedése jellemzi. szaki színvonalat, és ezáltal a bányabiztonságot is. Az idei esztendő terveit összességébe!) a kutatás, a termelés és a műszaki fej-

Next

/
Oldalképek
Tartalom