Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-08 / 6. szám

SZERDA, 1975. JANUÁR 8. mnoaBBBHBnm 3 Tó született Somogyi Károlyné felvétele Szeged egyik leendő üdülőterületévé építik ki fokozatosan a kiskundorozsmai Sziksós-tó környékét. A terület gazdája, a Szegedi Vízművek és Fürdók, szépíti a strand területét, most a kerítést építik. A terület újabb tóval bővült, a strand mellett húzódó fenyves túloldalán, ahol a meglevő, mintegy 800 méter hosszú, 60—100 méter széles medret új töltéssel lezárták, és vízzel feltöltötték. Az új tó, az eddiginél nagyobb vízfelület még kellemesebbé teszi a környezetet. Tanácskozás: A vaskohászati termékek gazdaságos felhasználásáról A vaskohászati termékeket belül pótlólagos szerződést legnagyobb mértékben fel- kötni, az import egyidejű nöhasználó, továbbá értékesítő velésével. Ahol erre nincs levállalatok vezetői és az érin- hetőség, ott meg kell vizsgáitett minisztériumok vezető ni a konvertibilis relációjú munkatársai kedden a Ne- export lehetőségét, hézipari Minisztérium nagy- Eelül kell vizsgálni néhány termeben megvitattak a ta- kohászati termékigényes fejkarékos gazdálkodással járó lesztési programot is. E progfeladatokat. ramok indokolt anyagigényét Dr. Csíkos Nagy Béla al- természetesen ki kell elégílamtitkar, az Országos teni Ezek az igények azonAnyag- és Arhivatal elnöke ban mérsékelhetők a pazarló ramutatott, hogy hazánkban megoldások mellőzésével az acélnyersvas és a kész- mindenekelőtt pedig a túltermékgyártás nagyobb, mint zott biztonságra törekvéaz acélgyártó-kacapitás, megszüntetésével. A kiemelt vagyis a feldolgozóipar olyan nagyberuházások irányítói kohászati termékeket is előnyt élveznek, igényel, amelyet a hazai végül felülvizsgálatra keipar nem termel. Ez indo- riji néhány olyan vállalat kolja, hogy a Magyar Vas- amely kohászati termékekre es Acélipari Egyesülés úgy- 1975-ben kiugróan nagy rennevezett diszpozíciós jogkör- delést adott. Azt vizsgálják rel is rendelkezik, a Metál- ezeken a helyeken, hogy a impex pedig fontos felada- nagymérvű anyagrendelés tokát lát el, a többi között a mennyiben függ össze a kínemzetközi választékcsere vánatos szerkezeti átalakulebonyolításában. Ez a me- lássál. chanizmus éveken át jól működött, 1974-ben azonban rendellenességek mutatkoztak. A hazai hengereltáru iránti igény ugrásszerűen megnőtt, 17 százalékkal volt magasabb az 1973. évi felhasználásnál. Az ilyen nagymérvű növekedést nem indo kolhatják valóságos igények, inkább felesleges készletezésről van szó. A jelentőr mérvű készletezés miatt 1973hoz képest 255 ezer tonnával csökkent a hengereltáru exportja, mégpedig olyan időszakban, amikor a világpiacon magas árat kaphattunk volna e termékünkért. Hogy e tendencia folytatásának elejét vegyük, szükségessé vált < a kohászati termékek hazai felhasználásának központi ellenőrzése. Nem kívánjuk felújítani a kontingensrendszert, mert ez esetben számolnunk kellene a befejezetlen termékek és inkurrenciák növekedésével. Jobb meeoldás a termelési, illetve értékesítési programok felülvizsgálata. Három fő vonalon kerül sor felülvizsgálatra. Egyrészt a szociális ta exportban je'entős szere pet játszó vá'lalatokná' amelyeknek exportkapacitás" nagyobb, mint amilven mennvisé<*re exportszerződést sikerült kötniök. Itt azt vizsgálják, hogy milyen mértékben és milyen feltételekkel lehetne a le nem kötött exportkapacitásokra a KGST-n Újabb város keriyékl községek Dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke az országgyűlés tavaly őszi ülésszakán — a tanácstörvény tapasztalatainak parlamenti vitájában — egyebek között bejelentette: biztatóak a „város környéki község" státuszeredményei, bevált az új közigazgatási forma, ezért hamarosan újabb települések között teremtik meg hivatalosan is ezt a kon taktust. Azóta megjelentek a kellő rendelkezések, s 1975. január elsejével további 59 község fűzte szorosabbra kapcsolatait a hozzá legközelebb eső várossal. Milyen tartalmat fed a város környéki község elnevezés, s hogyan alakítható ki ez a közigazgatási forma? — erről rendelkeznek a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának most napvilágot látott irányelvei. Meggyorsítják a Duna folyását 1978-ig a magyar részen ágrendszer rendezése, ame204 millió forintot, a cseh- lyet az idén fejeznek be. A szlovák oldalon pedig 180 munkákat a kedvező időjámillió koronát költenek fo- rás következtében nem talyamszabályozási munkákra vasszal, hanem már néhány a Duna szigetközi, illetve a nap múlva megkezdik. A vízcsallóközi szakaszán. A mun- ügyi hajópark nem vonult kák azt a célt szolgálják, téli kikötőbe, Ásványrárón hogy közepes és alacsony kifutásra készen áll, s amint vízállás esetén is megfelelő levonul a dunai árhullám, isvízmélység legyen a hajóz- mét megkezdik a kő szállítáható mederben. Ezt úgy érik sát. (MTI) el, hogy mesterséges partfal ^^^^^^^^^^^^^^^^^ kiépítésével, újabb víz alatti kőgátak telepítésével, a Duna-ágak rendezésével meggyorsítják ezen a szakaszon a víz folyását. Ezáltal az osztrák Duna-szakaszról érkező hordalék nem rakódik le a kanyargós, gázlós szigetközi szakaszon, hanem tovább sodródik. A tovább sodródó hordaléknak ezután a kiszé'esedő Gönyü alatti folyószakasz medrében már bőven van hely. Egy évvel ezelőtt fejeződött be a magyar oldalon a tejfaluszigeti ágrendszer rendezése, amely öt. éven át tartott, és 91 millió forintba került. Ezt követően kezdődött a kisbodaki és a dunaremetei Vitázó kommunisták A kongresszusi irányelvek a párttaggyűléseken N

apjaink népszerű, sokat forgatott olvasmánya egy kis brosúra: Az MSZMP Központi Bizottságának irányelvei a párt XI. kongresszusára. Ahol csak láttam egy-egy példányt, aláhúzások, fölkiáltójelek, széljegyzetek tarkították. Különösen a kommunisták és más aktív közéleti emberek körében járt kézről kézre. Szegeden is megkezdődtek az irányéi, vek megvitatására és az új vezetőség megválasztására összehívott párttaggyűlések, ahol szintén nagyon sokan készülnek véleményük elmondására. A pártdokumentum ugyanis elvi összefoglalása valamenynyi olyan politikai, társadalmi és elméleti kérdésnek, amely az utóbbi években foglalkoztatta a kommunista közösségeket és a közvéleményt általában, s egyúttal vezérfonala további építő-, alkotó munkánknak. A párt rendkívül nagy figyelmet fordít arra, hogy tagjai megismerjék, megértsék és véleményezzék ezt a dokumentumot, hiszen az alapszervezetekben állásfoglalást kell kialakítani róla. De nagyon fontos az értelmezés is. Tömör és súlyos mondatokba sűrűsödik az irányelvekben a mondanivaló — ahhoz, hogy dolgozni tudjunk megvalósításáért, föl kell bontanunk'ezeket a gondolatokat, s a magunk közegében, a munkában és a politikában bennünket körülvevő környezetben kell megmérni hatásukat és következményeiket. Hiszen akárhol olvasunk bele, tovább kell gondolni. Vegyük csak ezt a mondatot: „fokozni kell a munkásosztály politikai felvértezettségét, közéleti aktivitását". Bevált és új módszerek, tudatos és tervszerű törekvések egész folyamatát követeli meg tőlünk ez az egyetlen elvárás is. Az eddiginél is nagyobb figyelem illeti meg a munkások között végzendő politikai munkát; az ideológiát még közelebb kell hozni ehhez az osztályhoz; választott testületekben az osztály arányaihoz és társadalmi súlyához méltó képviseletet kell biztosítani; törődni kell a közéletben fáradozó munkások tájékoztatásával; arra kell törekedni, hogy magukkal vigyék közéleti megbízatásaikba az osztály álláspontját, véleményét stb. De hozzávehetjük még azt is, amit egy másik bekezdés külön is hangsúlyoz: vezető tisztségekbe kellő arányban kerüljenek a termelésben élen járó, a társadalmi tevékenységben kiemelkedő és megfelelően felkészült, tehetséges fizikai dolgozók. S mindennek másmás mikéntje van a munkahely, a környezet, a helyi hagyomány sajátosságai szerint. Tehát jó mélyre kell ásni, hogy az irányelveket megértsük, magunkévá tegyük, és egyúttal felkészüljünk gondolatilag és módszerben a belőle sugárzó tennivalók tömegére. Említhetünk természetesen más részleteket is, amelyekben a kor igénye, a társadalmi szükséglet fogalmazódik meg. Itt van az érdekek rendszere és konfliktusa. Az eligazodás egyetlen helyes módjaként jelöli meg a pártdokumentum az össztársadalmi érdekhez való viszony mérlegelését. Vagy amit már régen vitatunk: az üzemi demokrácia. Jelenlegi működéséről és hatékonyságáról halvány bizonyítványt állít ki az irányelvek. S megint csak oda kanyarodhatunk, hogy még nem általános a fizikai dolgozók részvétele az igazgató tanácsokban, a vállalati felügyelő bizottságokban. Es még azzal a követelménynyel is adósak vagyunk, hogy a tájékoztatás áttekinthető, egyszerű és világos módszerét kidolgozzuk; hogy tudálékos terminusz technikuszok dzsungele helyett közérthető módon igazítsuk el a munkást a gyár gazdálkodási rendjében, eredményeiben, termelési gondjaiban. Mit ér az üzemi demokrácia számos fóruma, ha szakmai titokzatosság lengi körül? Mit ér, ha a gyár generális dolgaiban e fórumok nélkül döntenek, s legfeljebb a segélyezés vagy az üzepii ebéd felszolgálásának rendje a tétele? Igen sok bekezdésnél elidőzhet a kommunisták figyelme a taggyűléseken. A gazdasági építőmunka feladatai különösen eleven érdeklődést válthatnak ki minden alapszervezetben, hiszen a tervszerű és arányos fejlődés a fedezete valamennyi társadalmi, politikai és jóléti elképzelésünknek. Megnyugtató a dolgozni szerető emberek számára, hogy a munka szerinti elosztás elvét ismét magasabb polcra emeljük, mert ez garantálja a társadalmi igazságosság elvének tiszteletét. Nagyobb lesz a takarékos, gondos munka rangja; tovább növeljük a termelés hatékonyságát; beruházásaink üteme töretlen marad; összehangoltan fejlesztjük az ipart és a mezőgazdaságot. Gazdálkodnunk kell, s ez esetben a gazdálkodáson az optimális megoldások keresését kell érteni termelésben, fejlesztésben, beruházásban egyaránt. Föl szoktunk sóhajtani, amikor gazdasági életünk akadékaira bukkanunk. Mutassunk rá ezekre! Panaszolgatjuk, hogy nincs elegendő munkaerő, pedig de sok van a kapun belül. Máshonnan várjuk a segítséget, s tartalékaink elrozsdásodnak... A pártdokumentum valósággal kiköveteli a kommunisták közösségeitől, hogy az elvi megfontolást célszerű igyekezet, találékonyság, fáradhatatlan aktivitás kövesse. Hiszen az ellentétel is súlyos: a következő ötéves tervre 23—25 százalékos reáljövedelem-növekedést kalkulál a párt; általánossá válik a 44 órás munkahét; több állami lakás épül, és minden három-vagy többgyermekes család lakásgondját meg kell oldani néhány éven belül. Megkülönböztetett támogatást helyezünk kilátásba a többgyermekes családoknak, s a fővárosban és öt nagy vidéki városban programként írja elő a pártdokumentum, hogy megközelítően kielégítsük az óvodai igényeket. Jobb és kiterjedtebb gyermekélelmezést, magasabb családi pótlékot és gyermekgondozási segélyt olvashatunk ki öelőle, meg egységesebb nyugdíjrendszert és a nyugdíjak reálértékének megőrzését. Szimpatikusnak találja az egészséges közvélemény bizonyára, hogy lépten-nyomon visszatér az irányelvekben a társadalmi, a közös boldogulás fogalma és követelménye, meg a szocialista életmódhoz való ragaszkodás. A kispolgáriság, az ön zés közösségellenes és eszméinktől idegen emberi vonás, amit ellenszenvessé kell tennünk, mert egyebek között a szocialista életmód emel bennünket magasan a kapitalista életforma fölé. Ez teszi emberivé a mi rendszerünket. S ha eddig csak siránkoztunk volna helyenként, hogy megunt és pimasz módszerekkel próbálnak körülöttünk egyesek előnyöket szerezni; ha csak beszéltünk róla, hogy gyakran beszivárog környezetünkbe a kispolgári mentalitás — hát most húzzunk kardot ellene. Nemcsak bátorít erre a párt, hanem egyenesen kötelességünké teszi a határozott harcot a szocialista életmódtól idegen magatartással szemben. Nem ráolvasásra van szükség, hanem arra, hogv környezetünkben nyakon csípjük az ilyet, miként az ideológiánktól idegen más nézeteket is. Ebben pedig nem elég a taggyűlésen erélyesnek lenni — a hétköznapi élet alkalmai is szólítsanak bennünket elvi szigorra. párt tagjaitól különösen sokat követel. Már a gondolatok kidolgozásában kezdődik a kommunisták felelőssége, a mostani taggyűléseken a XI. kongresszusért. Szigorú fegyelem, elvi szilárdság, eszmei és cselekvési egység jellemezze a kommunisták politikai tevékenységét. És erkölcsi bátorság, hogy a vita értékes és alkotó legyen. Nem arra gondolt a Központi. Bizottság, amikor az irányelveket közzétette, hogy csoportosan rábólintsunk, hanem arra, hogy további észrevételekkel, újabb gondolatokkal járuljunk hozzá: valóban a párttagság kollektív véleménye kerüljön a kongresszus elé. Vitatkozásra gondolt, érvek és ellenérvek korrekt ütközésére, hiszen a letisztult vita segít bennünket az igazsághoz. SZ. SIMON ISTVÁN A Szerződéskötések a balatoni nyárra Idegenforgalmi szerveink Az idegenforgalmi és tár -zekben a hetekben részben sasutazási irodák értesítéseir már megkötötték a szerződé- kívül napjában tucatszám -eket az idei balatoni szezon- érkeznek egyéni helyigénylc ra. Bár a szálláshelyek egy- levelek a magyar idegenfor -észét még nem „táblázták" galmi szervekhez. A törzs be, általános a tapasztalat, vendégek még a kempinghe, r, 1 v • - , -„-, Ivek számát, is feltünteti" hogv a Balaton iránt kulfol- /.. ... , , i> jiuivtí, noöj lctíivuze.tíOij dön tovább fokozódott az a szokott helyet szeretnék érdeklődés. bérbe venni. (MTI) Fejlesztjük bauxitbányászatunkat Kedden Veszprémben ta- az azt megelőző esztendőhöz nácskoztak bauxitbányásza- viszonyítva tovább növelte a tunk vezető szakemberei. Az termelését, javította a műelmúlt évi termelés és műszaki fejlesztés tükrében öszszegezték a bányabiztonság helyzetét, az ezzel kapcsolatos intézkedések megvalósí1 'ását és azok hatékonyságé*. I Valamennyi üzem teljesítet- lesztés fokozott ütemű növej te tervét az elmúlt évben, és kedése jellemzi. szaki színvonalat, és ezáltal a bányabiztonságot is. Az idei esztendő terveit összességébe!) a kutatás, a termelés és a műszaki fej-