Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-08 / 6. szám

SZERDA, 1975. JANUÁR K J-—• jSe füstje, se hangja Moszkvában A Moszkvai Műszaki Egye­tem előkészítő tagozatán Ázsia, Afrika és Latin-Ame­rika mintegy ötven orszá­gának hallgatói tanulnak. A tagozat rendeltetése a kül­földi fiatalok felkészítése, hogy tanulói lehessenek a szovjet műszaki felsőfokú ok­tatási intézményeknek. A tíz hónapra tervezett ok­tatási idő alatt a foglalkozá­sok napi 6—8 órát tarta­nak. A hallgatók első és egyben legnehezebb feladata — az orosz nyelv elsajátítá­sa. Az oktatást az alapoknál kezdik, melyeket egyre bo­nyolultabb feladatok követ­nek. Társalgási órákon vesz­nek részt, tartalmi kivonato­kat. fogalmazásokat írnak. A gyorsított tanfolyamon igen nagy segítséget nyújtanak a különböző oktatófilmek és előadások, amelyeket a főis­kola különlegesen felszerelt nyelvi laboratóriumában tar­tanak. A nyelvtanulás mellett a Jövő mérnökei, építészei, energetikusai oroszul tanul­mányozzák a matematika, a fizika, kémia és műszaki raj? alapjait is. A tanítási órákon kfvül a diákok rendszeresen láto­gatják a főváros múzeumait, színházba, hangversenyekre járnak. Ily módon lehetővé válik, hogy mindjobban meg­ismerjék a szovjet nép éle­tét. kultúráját. Az előkészítő tagozat ed­dig több mint 4000 leendő szakembert készített fel a továbbtanulásra. <KS> ¥ Epüf a péti gyáróriás Mint egy közeli vízesés sárgító, levegőt rontó nitró­mormogása — a lakásokban, zus gázok sem jutnak majd az irodákban. Pétfürdő ut- a szabadba. A szovjet 11­cáin — zúg az ember fülé- cenc alapján épülő új sav­ben a gyár hangja. Itt a kör- üzemben a szennyezett füs­nyéken mindenüvé elkíséri: töket, gázokat elégetik. Az gazdaságognak, a növelése mellett. hozamok halkabban, hangosabban. Ha így nyert energiával elhallgat a zúgás — olykor ez ls megesik —, akkor kap­ják fel a fejüket a pétiek: ml történt?! Másutt sziré­na szól, ha segítséget kér a gyár. Itt a csend riaszt. El­A továbbiakban gondol­juk végig azt is, hogy a nyugati piacokon, ebben a turbi- gyártmánycsoportban ugyan­nát hajtanak majd, s a tur- csak négy-ötszörös áremel­bina speciális kazánjából kedés következett be. Tehát már színtelen füstgáz távozik, nem mindegy, hogy a hazai A műtrágyaszükségletek mek­kora részét fedezhetjük ha­• Jk. A IV. ötéves terv legna- zai termelésbőL Minden hiszem, hogy így van, hí- gyobb egy helyben megváló- egyes tonna itthon megter­szen 40 éve mormog már a suló beruházása az új péti meit műtrágya — a tőkés palotai dombok közt ez a nitrogén műtrágyagyár. Rit- piaci árakhoz viszonyítva — „vízesés". ka* h°sy egyetlen gyár, egyet- átlagosan 250 dollár megta­Az ammónia szintézis üze- len középtávú tervben ekko- karítást eredményez a nép­me zúg ilyen jellegzetesen. A ra összeget kap fejlesztés- gazdaságnak. Ez szerényen nitrogén műtrágya — a péti- re, mint a pétiek: nyolc és számolva is — az új üzem só —, alapüzeme. Ez a zú- fél milliárdot. E beruházás- beiépése után — naponta gás, bent a gyáregységben sal most a gyár teljesítoke- több mint félmillió dollár 110 decibel. Sajog a dob- pessége a háromszorosára nő. importkiadástól mentesíti a gyár népgazdaságot. Kisgergely Lajos, a igazgatója mondja: — öt év alatt a beruhá­zásra fordított devizakiadá­sok összege, együttesen sem éri el a jövő évi külföldi műtrágyavásárlásokra fordí­tott devizakiadások össze­gét. S ez csak egyetlen év. hártya. A lefúvókban — Ma naponta 500—550 tonna ezek a fő zajforrások — ott alapanyagot termelnek, ha vannak a hangtompítók. Aki az új üzem belép 1500—1600 a berendezés alatt áll. va- tonna lesz a teljesítmény, lóban alig észleli a lármát. A péti beruházás megva­Az üzemvezető irodájában vi- lósulásában döntő jelentő­szont, már kiabálva is alig ségű, hogy nemcsak a mfi­értjük egymást. trágya mennyiségét növeli, hanem elsősorban a korsze­• rű, nagyobb hatásfokú mű- ^ ^ — Az új üzem csendes lesz trágyák termelését honosítja \ műtrágya ára pedig alig­— mondja Keserű Antal a meg hazánkban, s rögtön ha csökken majd jelentő­Péti Nitrogén beruházási számottevő mennyiségben. Az sen a továbbiakban, hiszen a részlegének egyik vezető új gyár megindulása után a vi|égnak egyre több élelmi­munkatársa. — Ott már nem jelenlegi — 28 százalékos ha- szer kejk és ezért mind na­tompítjuk a zajt, hanem el- tóanyag-tartalmú műtrágya gyobb lesz a törekvés a me­kerüljük: az a tökéletes meg- aránya nem éri majd el a zőgazdasági termelés belter­oldás. teljes termelés negyedrészét, jességének fokozására. Közeledve a hatalmas A korszerű, 48 százalékos, gyárhoz, megragadja az ide- úgynevezett komplex mű­gent a színpompás látvány, trágya aránya viszont a tel­Színes csőrendszerek, ezüst je9 termelésnek több mint tartályok, s az egész felett az a felét adja. A fennmaradó éppen kék ég sárga füstcsí- kapacitással 46 százalékos kokkal. Ezt a jellegzetes sár- hatóanyag-tartalmú karba­Egyben ez a beruházás — ez a kalkuláció — jó pél­da annak bizonyítására is, hogy elsősorban technikát és technológiát érdemes venni külföldön. Gyárakat és nem árut. A külföldön vett ga füstöt a savüzem kémé- midot gyártanak majd, s ez gyárral, új technikával, gyor­nye teríti a vidék fölé. Az új péti gyárból ezek az eget A vörös sziklák kővirágai Rendkívül szép „alabást- kénsav mésztartalmú köze romvirágokra", muzeális ér- tekre talál, az atomok, mo­tékű gipszkristályrózsákra lekulák „tánca" nyomán bukkanlak Gánton, a régi bauxitbányák környékén a kutatók. A marsbéli tájat idéző, gigantikus sziklafa­lakkal, vörös tónusú mély kráterekkel tagolt vidék nemcsak a bauxitnak kö­szönheti hírnevét. Az ős­lénytan, a geológia európai és tengerentúli szakemberei közül sokan ismerik a Vér­tes déli lábánál megbúvó bányászfalu nevét. Mert a „magyar ezüst" mélyvörös érctömegét néhol 60—80 mé­ter tengeri-szárazföldi ere­detű üledék takarja. S a ré­teslapokként egymásra te­lepülő rétegek geológiai óra gyanánt mutatják az évmil­liókba vesző földtörténeti események egyes fejezeteit. Bizarr formájú, kővé kon­zerválódott csigák, kagylók mesélnek az ötvenmillió éve itt hullámzott őstenger ál­latvilágáról. Az agyagréte­gekbe zárt virágporszemcsék, növényi lenyomatok a távoli múlt éghajlatáról, a csillagok járásáról tanúskodnak. Itt, ezen a vidéken „te­remnek" a messze földön hí­res gipszkristály virágok is, amelyek a föld mélyének boszorkánykonyhájába ka­lauzolják el a szakembere­ket. Nem mindennapi ugyan­is az a bonyolult fizikai, ve­gyi folyamat, amelynek az ékszerként csillogó kristály­rózsák születésüket köszön­hetik. Az anyag „lélekván­dorlásának" egyik fő állo­másaként először az ara­nyosan csillogó pirit jön lét­re a rétegek közötti érces oldatokból — esetleg éppen parányi baktériumok külö­nös anyagcseréjének hatá­sára. Azután a villogó kris­tályok „elöregednek", oxi­dálódnak, s pusztulásuk ter­mékeként kénsav hatol a környező rétegekbe. Ha fi megszületik az új anyag, a gipsz. A most fellelt pompás kris­tályok a tatai kristálymúze­um tárlóinak anyagát gazda­gítják. Az új szerzeménye­ket a tavaly nyílt megyei ter­mészettudományos heteken láthatták először az érdeklő­dók. (MTI) nemcsak műtrágyakent, ha- sabban és hosszabb időre nem fehérjepótlonak is fel- korszerűsíthető a termék­használható az állattenyész- szerkezet. Az áruvásárlással tésben. pedig csak az ellátás szer­A magyar mezőgazdaság kezete korszerűsödik — ide­jelenleg hatóanyagban szá- igienesen mítva hektáronként kb. 190— 200 kg műtrágyát fogyaszt évente. Ezzel a „teljesítmény­nyel" a világ korszerű me­zőgazdasággal bíró országai­nak sorában közepes helyen állunk. A mezőgazdaság tel­jes körű modernizálása tehát ennél lényegesen több mű­trágya felhasználását köve­teli meg. Ezért nagy jelen­tőségű tehát, hogy 1976-tól Péten, naponta 2000 tonna komplex, háromféle ható­anyagot, nitrogént, foszfort és káliumot tartalmazó mű­trágya készül majd. Egyet­len szállítással és szórással tehát 3-féle anyagot egy mű­velettel vihetnek majd a föl­dekre. Ez számottevő munka­erő-, gép- és munkaidő-meg­takarítás is, eredményes a Gerencsér Ferenc Meteorológiai kislexikon Az időjárásjelentések szakkifejezései Az időjárási frontoknak súbb, mint a hidegbetörés, a két fő fajtáját különböztet- ezért a melegfrontok felhő­jük meg. Ha a hidegebb lég- rendszere nagyobb, szélesebb tömeg mozdul el a melegebb kiterjedésű, mint a hideg­irányába, a határzónát hi- frontoké. Melegfront közele­degfrontnak, ha viszont a désekor sokszor már 12—16 melegebb légtömeg hódít te- órával előbb 'eltűnnek a ma­rét a hidegebb rovására, a gasban a \Jkony, fonalas határzónát melegfrontnak szerkezetű pehelyfelhők, nevezzük. Nyilvánvaló, hogy majd a felhőzet fokozatosan a hidegfront átvonulása le- vastagszik. Először sima, vi­hűlést, a melegfront áthala- lágosszürke felhőlepel jele­dása pedig felmelegedést nik meg, amelyen homályos okoz. A hidegfrontok általá- korong képében még átde­ban gyorsabban, nagyobb reng a Nap, majd az egyre erővel haladnak, ezért átvo- vastagodó és sötétedő felhők­nulásukat és az utánuk be- bői megered a csapadék, következő lehűlési folyama- amely órákon át egyenlete­tot szokás hideg betörésnek is sen hull. Ez az úgynevezett nevezni. csendes eső (télen nem túl Az időjárási frontok zóná- nagy pelyhű, egyenletes ha­jában az energikus mozgás vazás), amely tehát a meleg­miatt a levegő hevesen fel- frontok jellegzetes csapadék­áramlik, ez a feláramlás fel- típusa. Miután a melegfron­hőképződést, csapadékhullást tok lassabban haladnak éa f^^T^h^ felhőrendszerük szélesebb, legfrontok felhő- és csapa­dékrendszere jellegzetesen mint a hidegfrontoké, a csa­különbőzik egymástól. Hi- padékzóna olykor 100—201) degfrontnál az ék alakban km SZéles is lehet, Igen nagy előrenyomuló hideg levegő területeket részesít esőzés­nagy erővel löki a magasba ben> havazásban (országos a melegebb, nedves levegőt, esdj ezért ilyenkor hatalmas tor- A kétféle frontfajtának ná­nyos gomolyfelhők képződ- lunk eiéggé jellegzetes év­nek és heves záporos csapa- szakos megosziása tapasztal­dék hull, nyáron általában ható A hidegfrontok na­zivatar, szélvihar kíséreté- gy0bb gyakorisággal a nyári ben. A téli hidegfrontokat féjévben lépnek fel, míg a sűrű, nagy pelyhű havazás, melegfrontok jobbára ősszel hózápor jellemzi. A meleg- ^ télen látogatják hazán­frontok zónájában a mele- kat Ez ionban nem szigorú gebb légtömegek mintegy szabáiy, mindkét frontfajta {elsiklanak, felcsúsznak a sű- bármely évszakban előfor­rűbb, nehezebb hideg leve- dúlhat. gőre, ezért ezt a frontot fel- Mivel a frontok mentén aa siklási frontnak is nevezik, időjárási elemek hirtelen és Ez a folyamat általában las- nagymértékben megváltoz­nak, a frontok átvonulása az rr VIZU olajkikötö A Kaukázus fekete-tengeri rendezések, amelyek immár partvidékén, Seszharisz olaj- tjz éve — a kikötő megnyi­arsbsr ssjss ^ ­használt vizet szivattyúznak lanul működnek, ki az olajszállító tartályha- A közeljövőben a tisztító­jókból. Ennek ellenére a ki- medencéket jelentősen bőví­kötő vizén egyetlen olajfol- tik, ami napi 150 ezer köb­tot sem látni. Az olajmarad- méter víz tökéletes tisztítá­ványokat megbízhatóan visz- sát biztosítja, szatartják azok a tisztitóbe- (APN) élő szervezetek vegetatív idegrendszerére is hat, és mint tapasztalatból tudjuk, számos embernél levertséget; bágyadtságot, a figyelem lan­kadását idézi elő. Statisztikai adatok igazolják, hogy erő­sebb frontátvonuláskor ug­rásszerűen megnő a rosszul­létek, közlekedési balesetek száma. A frontok átvonulá­sakor megváltozik a talaj kö­zeli légrétegek elektromos ál­lapota is, ennek az élettani hatása szintén jelentős. P. Gy. FELICE CHILRRn Giuliano, a bandita *L Ám ahhoz, hogy annyi pénzt kaphasson, ameny­nyit követelt — hogy számottevő anyagiakkal vándorolhasson ki —, még valamit meg kell ten­nie Giulianónak: újra zászlót kell ragadnia. Az öreg gengszter lassan beszélt, minden, szót alaposan megrágott. Ha Giuliano nem fogadja el a javaslatot, mondta, akkor anyját és testvé­reit még ma éjjel kinyírják. A monteleprci házat már körülvették az öreg amerikás bérgyilkosai. Giuliano belement az alkuba. És ebben a pil­lanatban, ezzel az alkuval kezdődött a banda történetének legvéresebb korszaka. A harmadik zászlóval a biztos kivándorlást ajánlották föl Giulianónak, tetemes anyagiakkal; ha átér az óceánon, megválaszthatja további sorsát: a gaz­dag polgár békés, biztonságos életét, vagy pa­rancsnoki posztot az amerikai és a kanadai al­világban. Az új zászló nem volt más, mint az amerikai fasizmus. Szicíliában „antibolsevista frontnak" nevezett mozgalom indult: a nagy szicíliai—amerikai maffia foglalta el benne a kulcspozíciókat. Köz­ben az egész világon romlottak a keleti—nyugati kapcsolatok, kiéleződtek az ellentétek. Űj hábo­rú kezdődött a keleti és a nyugati politikai rend­szerek, elsősorban az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Hidegháborúnak nevezték. Bizonyos amerikai szervezetek jelentős össze­geket fektettek hidegháborús politikai mozgal­makba. Szicília, mint már említettük, fontos fi­gura volt a nemzetközi játszmában. És a Paler­móban alakult antibolsevista front jelentékeny támogatást kapott az amerikai pénzemberektől, hogy a kommunisták ellen harcoljon. Crozza Black állt a front élén. A nagyfőnök (Szicíliá­ban Capo dei Capinek, Amerikában Kingnek ne­vezték) olyan hatalmas volt, hogy bizonyos amerikai szervezetek a háború alatt felhasznál­ták tevékenységét, és most, a hidegháborúban is éltek véle. Crozza Black intézte a pénzügyeket, és termé­szetesen a maga zsebére is dolgozott. Aztán va­lahogy el kellett számolnia az amerikai támoga­tókkal is. És hatalmas hiányokra derült fény a számadás során, 1947. április 30-án, amikor a tartományi gyűlés első választásain a kommunis­ta párt vezetésével a baloldali pártokból alakult Népi Tömb erősebbnek bizonyult, és megsze­rezte a relatív többséget. Hogy a konzervatív pártok vereséget szenved­tek, a parasztok lelkesedéssel és újult reménnyel készülődtek május elseje megünneplésére. Akkor véres megtorlás terve érlelődött Crozza Black sötét agyában. Fiatalkorában bérgyilko­saival többször lőtt sztrájkolókra, és mindig megjutalmazták érte. Kiment a texasi farmok­ra is, és halomra gyilkolta azokat a néger szak­szervezeti vezetőke és Puerto Ricó-i napszámo­sokat, akik béremelést és munkaidő-csökkentést követeltek. És felbújtói értek is el bizonyos „po­litikai" eredményeket. Barátja és cinkostársa, Anastasia fölszámolta a New York-i kikötő be­csületes szakszervezeti vezetőit, 6 is segített lét; rehozni a „kikötő frontját", melyet a gengszte­rek az úgynevezett gyilkossági szindikátussal együttműködve ellenőriztek. Crozza Black tervei nem maradtak sokáig sö­tét agya mélyén. Az antibolsevista front rend­szeres kapcsolatban állt a jobboldali és a kon­zervatív pártokkal. És Crozza Black értésére ad­ta ezeknek a pártvezéreknek, hogy véres akciók­ra készül, merényletekre, terrortámadásokra, vérfürdőkre. Nem minden pártvezér beszélte le; volt, aki várakozó álláspontra helyezkedett, má­sok titkon bátorították. Crozza Black nagyon ra­vasz volt, összegyűjtötte a kompromittáló bizo­nyítékokat. Hatalma egyre nőtt, a kompromit­táltak soha többé nem menekültek zsarolásai elől. Néhány összejövetel után, amelyeken Giuliano is részt vett ott voltak a maffiavezérek, ott volt ügyvéd barátja, Geloso C., az öreg hétpróbás gengszter, meg pár politikai személyiség), elfo­gadtak egy általános tervet. Giuliano lett a front fegyveres erőinek parancsnoka, a titokzatos sze­mélyiségtől, a mindig láthatatlantól kapja majd a parancsokat, ha itt a cselekvés pillanata. Minden az 1947. április 24-i csütörtök és a rá­következő, a május elsejei csütörtök közt zaj­lott le. Április 24-én este nagy ünnepség volt Salvatore Giulianóéknál. Mariannina tartotta es­küvőjét Pasquale Sciortinóval. Crozza Black ér­tésükre adta, hogy nyugodtan részt vehetnek a banditák a szertartáson, meg a vacsorán. És csakugyan, semmi se történt. A Giuliano­banda teljes létszámban ünnepelte a vezér hú­gának lakodalmát: zene is volt, lányok is a tánchoz. A monrealei püspök engedélyezte, hogy a bandavezér otthonában tartsák a ceremóniát. A szertartást Di Bella tisztelendő úr, a monte­leprei káplán végezte. Azon az éjszakán alakította meg Giuliano és barátja, Geloso C., a monteleprei malom és tésztagyár igazgató tanácsát. (Fótytatjuh) I »

Next

/
Oldalképek
Tartalom